Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy egyre több betegség válik kezelhetetlenné az antibiotikumokkal szembeni erősödő rezisztencia miatt, ami több millió ember életét veszélyezteti.
A WHO által készített tanulmány szerint egyetlen olyan térség sincs a világon, amelyik képes lenne megbirkózni ezzel a globális veszéllyel. A 133 ország mindössze egynegyede rendelkezik az antibiotikum és egyéb antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia leküzdésére vonatkozó tervvel.
A tanulmány szerint a közvélemény tájokozottsága is rendkívül alacsony, így a legtöbben úgy gondolják, hogy az antibiotikumok ma is hatékonyak a fertőzésekkel szemben. Emiatt sokan akkor is antibiotikumot szednek, amikor arra nincs szükség, illetve a használata nem hatékony, ami tovább fokozza a rezisztenciát.
Charles Penn, a WHO antimikrobiális rezisztencia koordinátora elmondta, hogy a felmérés szerint a recept nélküli antibiotikum használat nagyon elterjedt a világon:
„Sürgős közbeavatkozás hiányában a világ egy úgynevezett post-antibiotikus kor felé halad, amelyben a hétköznapi fertőzések és kisebb sérülések, amelyek egy évtizede még kezelhetők voltak, ismét gyilkolhatnak. Emellett egy egész sor komoly betegség kezelésére is képtelenek leszünk, mint amilyen a vérfertőzés, a tüdőgyulladás, a malária vagy az AIDS, továbbá a fejlett orvosi kezelések, mint a rák elleni kemoterápia vagy a komolyabb műtétek is kockázatosabbá válnak, vagy akár meg is szűnhetnek.”
Penn egyértelművé teszi, hogy nem egy jövőbeli problémával állunk szemben. Már ma is léteznek olyan betegségek, amelyek korábban kezelhetők voltak, ma pedig nem:
„Leggyakrabban a gonorreát hozzuk fel példának, mivel világszerte találkozunk olyan esetekkel, amelyek semmilyen antibiotikumra nem reagálnak. Egy másik jó példa a többszörösen gyógyszer rezisztens tuberkulózis, amelyből több ezer esetet regisztrálunk évente. Tehát ezek mind olyan fertőzések, amelyek kezelése rendkívül nehézzé vált. Nem könnyű számokban kifejezni, hogy mi vár ránk a jövőben, de amennyiben nem cselekszünk sürgősen, a helyzet romlani fog.”
Egyre több kutató gondolja azt, hogy az első ember, aki megéri az 1000 éves kort, már itt él közöttünk. Szerintük a véget nem érő fiatalságot elhozó biológiai forradalom már csupán egy karnyújtásnyira van tőlünk.
A szóban forgó törekvés középpontjában egy Aubrey de Grey nevű kutató, a Cabridge Egyetem gerontológusa, a kaliforniai központú Hanyagolható Öregedés Technológiai Stratégiák (SENS – Strategies for Engineered Negligible Senescence) kutatóközpontjának alapítója áll.
„Első célom, hogy leszoktassam az embereket a ‘halhatatlanság’ kifejezés használatáról, mert rendkívül károsnak tartom. Nem csupán helytelen, hanem kifejezetten káros,” nyilatkozta a kutató a Motherboard-nak.
„Ez ugyanis azt jelenti, hogy a halál kockázata, bármilyen okból kifolyólag, nulla, én viszont egyetlen halálozási okkal, mégpedig az öregedéssel foglalkozom.”
De Grey kutatásának célja, hogy visszafordítsa az élettel járó elhasználódás hatásait, nem pedig magát az öregedés folyamatát próbálja megállítani.
„Arra a kérdésre válaszolva, hogy ma életben van-e az az ember, akinek nem kell az öregedéssel járó rossz egészségi állapottal megküzdenie, azt kell mondanom, hogy ennek az esélye nagyon magas.
Valószínűleg 80 százalék lehet.”
A hosszú élet eléréséhez de Grey megpróbálja elpusztítani azokat a sejteket, amik már elvesztették osztódási képességüket, lehetőséget adva így az egészséges sejteknek, hogy pótolják a szükséges szöveteket.
„A terápiák, amiken jelenleg dolgozunk, nem lesznek tökéletesek, de arra megfelelnek majd, hogy egy középkorú embert, mondjuk egy 60 évest, annyira megfiatalítsunk, hogy biológiailag legközelebb 90 éves korára legyen ismét 60 éves.
Ez azt jelenti, hogy nyertünk 30 évet. Ennyi időnk van arra, hogy kitaláljuk, hogyan fiatalíthatjuk meg ismét, kronológiailag 90 éves korában, hogy ismét 30 elteltével, tehát 120, legközelebb pedig 150 éves korában legyen biológiailag 60 éves.
Azt gondolom, hogy 30 év bőven elég lesz ennek megtalálására.”
De Grey szerint az ő módszerét valószínűleg jóval a többi gerontológus által kutatott technika előtt sikerül majd kidolgozniuk, akik inkább azzal próbálkoznak, hogy miként lehet a testet károsító anyagcsere folyamatokat megakadályozni
„Mindig egy lépéssel a probléma előtt járunk majd. Egyszerűen csak újra és újra megfiatalítjuk ugyanazokat az embereket, ameddig csak akarjuk.
Az igazi áttörés az lesz, amikor középkorú egereket tudunk majd megfiatalítani laboratóriumi körülmények között.
Amint képesek leszünk egereken véghezvinni ezt, az emberek tudni fogják, hogy már csak idő kérdése, és embereken is képesek leszünk rá.
Ez tehát a célom és jó eséllyel hat vagy nyolc éven belül el is érjük.”
Ruth Stout (1884 – 1980) nem kapált, nem gyomlált, nem öntözött, csak vetett és aratott. A kertészkedéssel és a háztartás dolgaival reggel tizenegyig végzett, pedig nyolc órai kelését hosszas, római stílusú reggelizés követte.
Ruth Stout 1884-ben született Kansas-ben és 18 éves volt mikor New Yorkba költözött. Itt élt negyvenöt éves koráig és soha nem akart kertet. A férje vetette fel, hogy éljenek vidéken, és Ruth bosszankodva bár, de belement a dologba. Amint meglátta a fákat, virágokat, rögtön hatalmába kerítette a vágy: művelni a földet. Eleinte felbérelt egy embert, szántsa föl a területet. Permetezett, műtrágyázott, kapált, gyomlált, csak úgy mint mindenki más. Ez így ment tizenöt éven keresztül.
Ám a munkás, akit a szántásra alkalmazott, mindig később jött mint kellett volna, és így az amúgy is rövid ültetési szezon még inkább lerövidült. Egyszer azonban Ruth türelmetlen lett. Alig várta, hogy végre csinálhasson valamit a kertben.
Kint sétálgatott épp, mikor meglátta az aszparáguszt és kérdőre vonta: hogy lehet, hogy neki nincs szüksége szántásra, a többi növénynek pedig igen? És mivel Ruth-ról volt szó, az aszparágusz készségesen válaszolt: nekik sincs szükségük rá, ültess Ruth!
Ruth pedig szaladt rögtön a magokért és már szórta is őket. Így tett élete végéig. Innentől nem ásott, nem művelte a talajt, nem gyomlált, nem kapált, nem trágyázott, nem öntözött.
Földjét egész évben szalma mulcs borította, ezért is nevezik mulcs királynőnek. Persze évekkel később rájött, hogy az aszparágusz tanácsának semmi alapja nem volt, hiszen évelő növény.
Ám ezen sugallat hatására olyan földművelésbe fogott, amit nálánál természetesebben csak maga az anyatermészet művel.
“Nem ások, nem művelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok műtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok.” – Ruth Stout
Miközben a világ élelmiszerellátásával kapcsolatos háború szünet nélkül folyik és az amerikai lakosság jelentős része követeli, hogy kötelező legyen feltüntetni a GMO összetevőket az élelmiszerek címkéin, az amerikai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy megadta az engedélyt az első génmódosított burgonya nagyüzemi termelésére.
Ez a legújabb lépés hűen tükrözi az amerikai kormány különböző szervei és a nagy biotechnológiai cégek közötti dokumentált kapcsolatot. Számos cikket olvashattunk arról is,miként fenyegettek megaz Egyesült Államokat képviselő személyek más nemzeteket egy komoly kereskedelmi háború kirobbantásával, amennyiben azok nem engedélyezik a Monsanto génmódosított magjainak mezőgazdasági felhasználását. (Lásd még:LINK)
Az új génmódosított burgonya gyártója pedig történetesen a McDonalds egyik legnagyobb beszállítója:
„A mezőgazdasági minisztérium pénteken jóváhagyta az első génmódosított burgonya kereskedelmi termelését az Egyesült Államokban. A döntés bizonyára erős reakciót vált majd ki az élelmiszerek mesterséges manipulálását ellenző csoportok körében.
A J.R. Simplot Co. által kifejlesztett Innate burgonyát úgy módosították, hogy az kevesebbet tartalmazzon egy rákkeltőnek vélt anyagból, ami a hagyományos burgonya olajban történő sütésekor keletkezik, azonkívül kevésbé hajlamos a szállításból eredő sérülésekre.
Boise,az Idaho állambeli Simplot a McDonalds gyorsétterem óriás egyik legnagyobb burgonya beszállítója.” (forrás)
A döntés mindennél jobban demonstrálja, mennyire lehet hinni az állításnak, miszerint a kormány a nép érdekeit képviseli.
Doug Gurian-Sherman, Ph.D, az Élelmiszerbiztonsági Központ (CFS) fenntartható mezőgazdaság igazgatója és a központ vezető kutatója a következőketnyilatkozta:
„Egyszerűen nem tudunk eleget az RNS beavatkozási technológiákról ahhoz, hogy megállapíthassuk, a GMO termények emberi fogyasztásra alkalmasak, valamint, hogy károsítják-e a környezetet. Lehet, hogy a lépéssel jóságos kinézetet próbáltak kölcsönözni a biotechnológiának, ehelyett azonban leleplezték, mennyire hiányosak a GMO terményeket szabályozó törvények. Az engedélyek tele vannak hiányosságokkal és rendkívül aggasztóak.”
Az úgynevezett „fejlődő” vagy „harmadik” világban tapasztalható éhínségek és alultápláltság egyik oka az emberiség teljes fokú kihasználása, amit a globalizáció gerjeszt. A világ Walmartjai és Tescói azokkal az árukkal töltik fel polcaikat, amelyeket az egészségtelen, sokszor embertelen körülmények között élő, helyenként szó szerint rabszolgamunkát végző harmadik világbeli milliók termelnek. A kölcsönös függőség globális rendszere, amely felett a Wall Street-i és londoni üzleti és pénzügyi monopóliumok uralkodnak, nem véletlenül huny szemet az ilyen körülmények felett, sőt, a rendszer pontosan erre a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségre épül.
Bár számunkra egyértelmű, hogy a szegényeken és éhezőkön az egyenlőtlenséget okozó tényezők felszámolásával lehetne segíteni, az egyenlőtlenségből hasznot húzó monopóliumoknak eszük ágában sincs ezt tenni. Ehelyett genetikailag módosított moslékkal akarják etetni a harmadik világot, hogy pótolják az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet.
Ennek egyik új képviselője az a genetikailag módosított, úgynevezett „szuper-banán”, ami megemelt alfa- és béta karotin tartalma miatt elvileg emeli a szervezet A-vitamin szintjét. A tervek szerint 2020-tól Ugandában indulhatna a termelés, ahol az új variáns mezőgazdasági tesztjei már 2010 óta folynak.
Az említett GMO moslék nemcsak lehetővé teszi a nagy agrármonopóliumoknak, hogy „karitatív” tevékenységre hivatkozva kiterjesszék piacaikat, hanem utat nyit a világ élelmiszerellátásának teljes monopolizálása előtt. Azáltal, hogy rászoktatják a harmadik világot a szabadalmaztatott, központilag felügyelt és a helyi lakosság által függetlenül nem termelhető GMO moslékra, a globális egyenlőtlenség okozói még szorosabbra húzhatják az emberiség körüli gyeplőt.
Az „arany rizs”, a „szuper-banán” és hasonló GMO termékek éppen az embertelen és rasszista imperializmus által hozott ideológiát képviselik. Sarkosan fogalmazva nem egyébről van szó, mint a pénzügyi-üzleti komplexum alamizsnájáról a „színes bőrűeknek kifejlesztett szuper-banán” formájában.
Ugyanazok a propagandahálózatok, amelyek mindent megtesznek, hogy tudatlanságban tartsák a fogyasztókat az élelmiszerek összetevőivel kapcsolatban, most a genetikailag módosított „finomságokat” a „társadalmi igényekre érzékeny” biotechnológiai cégek adományának álcázva próbálják eladni. A szegények számára azonban nem a GMO moslék a megoldás. Az ilyen termékek legjobb esetben is csak az új piacok megszerzésére irányuló olcsó trükknek nevezhetők, amitől egyúttal azt remélik, hogy az „éhezést támogató” szívtelen aktivista jelzőt testálja majd az ellenzőkre. A valóságban azonban alighanem a globális, országos és személyes szabadság felszámolásáról van szó.
A megoldás
Az igazi és legkézenfekvőbb megoldás nem a GMO-k népszerűsítése, hanem az igazi egészséges élelmiszerek elérhetővé tétele lenne. Ehhez első körben a társadalmi-gazdasági igazságtalanságot fenntartó geopolitikai káoszt kellene felszámolni, leleplezve a nyugat uralkodóelvű geopolitikai kampányait Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiába és Kelet-Európában.
Rövidtávon a mezőgazdaság lokalizálására és a gazdák betanítására lenne szükség az igazi hosszú távú, önfenntartó megoldások megvalósításához. Organikus, különféle terményeket előállító, helyi gazdaságokra van szükség, nem pedig pusztító, adósságtermelő monokultúrákra, amiket egyre több gazdaság vesz át, csatlakozva az adósságcsapdához és erősítve a nagy agrárcégektől való függőséget.
A „szuper-banánra”, „aranyrizsre” és hasonlókra pazarolt százmilliókat az éhezés igazi felszámolására lehetne költeni. Persze a pénzt, például a banán esetében, Bill és Melinda Gates alapítványa biztosítja, tehát marad a GMO banán. Ha a problémák gyökerére koncentrálnának, a Monsanto, Syngenta, Bayer és hasonló megacégeknek nem lenne esélye kihasználni a részben általuk teremtett és fenntartott emberi nyomort.
Thaiföldön az új katonai vezetésű kormány például mindenféle új organikus gazdálkodási kezdeményezéssel próbálja leszoktatni a lakosságot a támogatásokról és a nagy agrárcégektől való függőségről. A helyi termelésre és feldolgozásra tanítják a gazdákat, hogy áruikat közvetlenül a piacon értékesíthessék a nagyvállalatoktól való függőség helyett.
Az embereknek igazán hasznára váló megoldások a monopóliumok érdekeivel ellentétesek. A decentralizálással a multinacionális cégek léte kerül veszélybe. Mivel a kormányok, akiktől sok ember a megoldást várja, gyakran az üzleti és pénzvilág érdekeit képviselik, csak nagyon ritkán vezetnek be ilyen megoldásokat.
Ez csak helyi közösségek által lehetséges. Mivel a „szuper-banán” és társaik nem igazi megoldások, biztosra vehető, hogy a problémák nemcsak nem oldódnak meg, de súlyosbodhatnak is, így nincs vesztenivalónk, függetlenül attól, hogy milyen apró vagy nagy lépéseket teszünk az ügy érdekében.
A dizájner kisbabák minden jel szerint elkerülhetetlen valósággá válnak hamarosan. Dizájner kisbaba alatt azt értjük, amikor a szülők több lehetséges génállomány közül választhatnak mesterségesen megtervezett újszülöttjük számára. Hús-vér, egyedi igényekhez igazított lombikbabákról beszélünk. Az indok az örökletes betegségek és egyéb egészségügyi problémák kiküszöbölése és amennyiben néhány brit tudósnak sikerül meggyőzni a törvényhozókat, a módszer még az idén valósággá válhat.
Nagy-Britannia termékenységért felelős hatósága éppen a napokban írt arról, hogy a 3 ember DNS-ét használó, hibrid emberi embriókat előállító tudományos eljárásra nem mondhatjuk, hogy „nem biztonságos” és ezzel elméletben utat nyitott az emberi faj génmódosítása előtt.
Az Associated Press néhány mondat erejéig bepillantást engedett a kutatók ezzel kapcsolatos gondolatmenetébe:
„Amíg meg nem születik egy egészséges baba, nem mondhatjuk ki százszázalékos bizonyossággal, hogy az eljárás biztonságos,” mondta Dr. Andy Greenfield, aki a jelentést kiadó bizottság elnöke.
„A biztonság nem egy egyértelmű kérdés,” tette hozzá, a lombikbébi eljárással kapcsolatos 70-es évekbeli aggályokhoz hasonlítva a jelenlegi kérdést.
A módszer célja, hogy megakadályozza a potenciálisan fatális genetikai eredetű betegségek örökítését és a folyamat során a petesejtet vagy az embriót változtatják meg, majd ültetik be az anyába. Az ilyen módszerek alkalmazására kizárólag laboratóriumi kutatásokhoz létezett engedély mostanáig, azonban a brit egészségügyi minisztérium reményei szerint megszületik majd az új törvény, ami lehetővé teszi a pácienseken történő alkalmazást is.
Egy ilyen új törvény elfogadása esetén Nagy-Britannia lenne az első ország, ahol ezt az ellentmondásos eljárást a gyakorlatban is alkalmazzák. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy mindez idáig semmi sem állította meg a tudósokat, ha egyszer valamit a fejükbe vettek, legyen szó akár halálos vírusok még halálosabbá alakításáról.
Több mint 150 ember-állat hibrid létezik már
A Daily Mail két évvel ezelőtt megjelent cikke szerint a brit laboratóriumok legalább 150 különböző ember-állat hibridet hoztak már létre laboratóriumi körülmények között.
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és álltai genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.
A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A törvény hatálybalépését követően három laboratórium kapott engedélyt a kísérletek végrehajtására.
Pandora szelencéjét felnyitották és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.
Franciaország éppen hogy csak betiltotta a GMO kukorica termesztését, de a nagy biotechnológiai vállalatok, mint a Monsanto és a Syngenta, máris ellentámadásba lendültek. Legújabb próbálkozásukkal az uniós törvényalkotók döntéseit is felülírni képes jogokat akarnak szerezni.
A DuPont és a Dow Chemical pedig az általuk közösen kifejlesztett 1507 Pioneer fantázianévre hallgató GMO kukoricával akarnak betörni az Unióba.
A korporatizmus diktatúrája nem hirtelen termett elő a semmiből. A hatalom megszerzése fokozatosan zajlik, most éppen az európai környezetvédelmi miniszterek „segítségével”, akik egy új törvény bevezetésével, ami látszólag országos tilalmat tesz lehetővé a GM növényekkel szemben, de a valóságban ennek talán pont az ellenkezőjét teszi.
A Stop the Crop szerint az új „javaslat felhatalmazza a biotechnológiai cégeket, hogy eldöntsék, megengedik-e a tilalmat vagy sem.” De nehéz megjósolni vajon hogyan döntenének…
Amennyiben egy biotechnológiai cég nem hagyja jóvá a döntést, az EU tagállamoknak hivatalos indoklást kell benyújtani a Monsantohoz vagy Sygentahoz hasonló cégekhez, hogy miért akarják az adott terményt betiltani. Kérdéses, hogy ezek az indoklások megállnák-e helyüket a bíróságon.
A javaslat lényegében komoly jogi beleszólást biztosít a biotechnológiai óriásoknak a nemzetek GMO-kkal kapcsolatos jövőbeli döntéseibe, és mint ilyen, úgy tűnik, az európai döntéshozók fölé helyezi őket, nem beszélve a nemzeti kormányokról és a lakosságról.
A javaslattal kapcsolatos megbeszélés éppen ma, május 28-án lesz. További információ a Föld Barátai dokumentumában: A mérgezett kehely.
Az új törvényt úgy próbálják népszerűsíteni, hogy az nagyobb szuverenitást biztosíthat a kormányoknak a GM termények betiltásával kapcsolatos döntéseknél. Ugyanakkor a törvényjavaslat törvényes jogot ad a biotechnológiai cégeknek, hogy eldöntsék, megengedik-e a tiltást vagy sem. Amennyiben a cég visszautasítja a tiltást, a kormány kénytelen homályos és tudománymentes jogi alapokra helyezni álláspontját a GM terményeket illetően, szélesre tárva a kaput a jogviták előtt.
Adrian Bebb, a Föld Barátai európai ágának munkatársa pedig a következőket mondta:
A demokrácia megsértése, hogy a Monsantohoz hasonló vállalatok bármilyen jogalapot kapjanak a termékeik betiltásával kapcsolatos döntések befolyásolására. Biztosítani kell a kormányoknak a hatalmat, hogy a szóban forgó termékekből profitáló cégek engedélye és bármiféle magyarázkodás nélkül betilthassák az általuk kifogásolt termékeket.
A nemzeti kormányok több mint 15 éve harcolnak a GM termények ellen és keményen felléptek jogaik védelmében. A törvényjavaslat egy olyan mérgezett kehely, ami megszüntetné a szilárd jogi alapokat a génmódosított terményekkel szembeni küzdelemben.
Fontos felhívni a lakosság figyelmét az új tervezetre, hiszen inkább a létező törvényes védelem megerősítésére, nem pedig a tagállamok hatalmának további megnyirbálására lenne szükség.
Az Egyesült Államokban hasonló események történnek. Nem sokkal azután, hogy Vermont állam bevezette az első törvényt, ami kötelezővé teszi a GMO összetevők feltüntetését a termékeken, a 2014. évi Biztonságos és Pontos Élelmiszer Feliratozási Törvény azzal a veszéllyel fenyeget, hogy minden múlt és jövőbeli helyi törvényt semmissé tesz a GMO összetevők feltüntetését előíró és a GMO termékek tiltásával kapcsolatban.
A tudósok rájöttek, hogy az emberek testének mérete és értelmi képességei jelentősen csökkentek elődeinkhez képest. A Cambridge Egyetem egyik elismert professzora azt mondta, hogy „jó erőben lévő sportolóink is eltörpülnek az őseink mellett.” Ennek egyik legfőbb oka az emberi génállomány romlása. A Corness Egyetem kutatója, Dr. John Sanford és más tudósok közreműködésével végzett kutatás arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a génjeink sok tízezer hibát (mutációt) tartalmaznak és a helyzet minden egyes generációval egyre romlik, ahogy újabb és újabb hibák adódnak a már meglévőkhöz. Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy elődeink nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és okosabbak voltak nálunk. A helyzet az, hogy jobb génekkel rendelkeztek.
Sok ember számára ez megdöbbentő felfedezésnek számít, mert azt feltételezték, hogy az emberiség fizikailag és mentálisan is folyamatosan „fejlődik” az elmúlt generációkhoz képest. A valóság ennek éppen az ellenkezője. A Cambridge Egyetemen végzett kutatás szerint a ma élő emberek gyengébb fizikumúak, mint több ezer évvel ezelőtt élt őseink:
„Legkiemelkedőbb sportolóink is eltörpülnek az őseink mellett,” nyilatkozta Dr. Colin Shaw az Outside Magazinnak. „Egyértelműen gyengébbek vagyunk, mint régen.”
A kutatás az i.e. 5300 és i.sz. 850 közötti időszakból származó csontvázakat vizsgált.
A csontvázakat a Cambridge Egyetem diákjainak csontjaival vetették össze és azt találták, hogy az i.e. 5300-ban élt földművelők combcsontjai éppen olyan erősek voltak, mint egy edzésben lévő terepfutóé.
Szintén a Cambridge Egyetemen végzett korábbi kutatás pedig azt találta, hogy testünk és agy térfogatunk is „jelentősen kisebb”, mint több ezer évvel ezelőtt élt őseinké:
A Cambridge Egyetem által végzett korábbi kutatás azt találta, hogy az emberek testmérete jelentősen csökken.
A szakértők szerint az emberiség túl van a csúcspontján és a modern kori emberek 10 százalékkal alacsonyabbak és kisebbek, mint vadászó őseink.
Ha ez nem lenne elég lehangoló, azt is kiderítették, hogy az agyunk is kisebb.
A kutatás eredményei cáfolják azt a korábbi feltételezést, hogy az emberek az idő előrehaladtával nagyobbak és magasabbak lettek, aminek alapját a közelmúlt fizikai fejlődésre vonatkozó adatok szolgáltatták.
A tudósok szerint a csökkenés az elmúlt 10.000 év során történt és a mezőgazdaságot, a korlátozott étrendet és a rossz táplálkozási szokásokhoz és a betegségek terjedéséhez vezető elvárosiasodást nevezik meg a fő okoknak.
Érdekes. A legtöbb film alacsony, buta, hajlott hátú emberként mutatja be őseinket, akik alig voltak képesek életben maradni a hideg, kegyetlen körülmények között.
A tények mást mutatnak.
Az emberi faj fizikai hanyatlásának legfőbb oka a génállomány folyamatos és szisztematikus romlása. Dr. John Sandord szerint minden ember több tízezer káros mutációt hordoz a génjeiben és további 100 új mutációt ad tovább a jövő generációinak. Sok tudós úgy vélekedik, hogy ez idővel egy úgynevezett „genetikai összeomláshoz” vezet majd. Gerald H. McKibben és Everett C. McKibben a következőket írják tanulmányukban:
A genetikusok már jó ideje aggódnak az emberi gének mutációi miatt, valamint azért, mert a generációnkénti egy darab per fő káros mutáció genetikai degenerációhoz vezet. A korábbi feltételezések alapját a valóságnál jelentősen alacsonyabbnak vélt becslések képezték. Az egészen 2002-ig visszamenő eredmények azt mutatják, hogy az emberi mutációs ráta generációnként 100 hiba (helytelen kód) per fő. Egyes tudósok szerint ez az érték közelebb van a 300-hoz.
Azonban a fejenkénti 100 hiba is súlyos következményeket jelent és ez az érték folyamatosan emelkedik. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy az emberi génállományban bekövetkező mutációk nagy része, de talán mindegyike szükségszerűen káros. „Már a saját generációnkban bekövetkezett károkat sem képes senki helyreállítani, akkor sem, ha meg tudnák akadályozni további mutációk bekövetkezését.” A folyamat minden jel szerint egy visszafordíthatatlan, lefelé irányuló spirál, ami „mutációs összeomláshoz” vezet.”
A jelen technológiai fejlődésének tükrében ezek a kutatási eredmények bizonyára sokaknak hihetetlennek tűnnek, pedig ez a helyzet. A Stanford Egyetem egyik biológia professzorának két közelmúltban közzétett tanulmányában azt olvashatjuk, hogy az emberiség elbutulása évezredek óta tart:
Az emberek okosodnak vagy butulnak? A modern életvitelt és technológiát bármelyik korábbi generációval összevetve az ember azt gondolná, hogy egyre okosabbak vagyunk. Azonban Gerald R. Crabtree professzornak a Genetikai Trendek folyóiratban megjelent két tanulmánya azt állítja, hogy az emberiség folyamatosan veszít mentális teljesítményéből és ez a folyamat 2000-6000 éve tart! A professzor szerint ezt a neo-darwini evolúció alappillérének tekintett genetikai mutációk okozzák.
Tehát Crabtree professzor szerint is a génállományban felhalmozódó hibák okozzák a degenerációt:
A 1000 Genomes Project Consortium által szolgáltatott adatok és a Nature folyóiratban megjelent két tanulmány alapján Crabtree professzor úgy becsüli, hogy az elmúlt 3000 évben (hozzávetőleg 120 generáció alatt), 5000 olyan mutáció történt a génállományban, ami befolyásolja mentális képességeinket. Azt állítja, hogy míg ezek legtöbbjének nincs hatása, 2-5 százalékuk káros, és szinte mérhetetlenül kicsi töredékük javítja a fittséget. Crabtree professzor a káros és jótékony mutációk arányára alapozza becsléseit.
Ha őszinték akarunk lenni magunkkal, elég szétnézni a világban és elegendő bizonyítékot láthatunk mentális képességeink csökkenésére…
Christiana Figueres, az ENSZ éghajlatvédelmi vezetője azt mondta, hogy a demokrácia igen gyenge rendszer a globális felmelegedés elleni harchoz. Szerinte a kommunista Kína a legjobb modell.
Kína a világ egyik legnagyobb széndioxid kibocsátója és hihetetlen problémákkal küzd a légszennyezettség terén, az ENSZ vezető mégis mintarendszerként állítja a világ elé a kommunista országot, a globális felmelegedés elleni küzdelem terén.
„Olyan levegőt akarnak, amit nem lehet látni,” mondta Christiana Figueres. „Nem azért teszik, mert meg akarják menteni a bolygót, hanem azért mert nemzeti érdekeik ezt kívánják.”
Figueres hozzátette, hogy az Egyesült Államokra jellemző kétpárti szakadék rendkívül káros hatással van a globális felmelegedéssel kapcsolatos törvények elfogadására. A Kínai Kommunista Párt ezzel szemben bármilyen reformot elindíthat minden ellenállás nélkül. Az ország törvényhozása nagyjából minden döntést törvénybe foglal, amit a párt Központ Bizottsága vagy más irányítószervek hoznak.
Úgy tűnik az mellékes kérdés számára, hogy a kommunizmus hozzávetőleg 94 millió ember haláláért volt felelős a XX. századi Kínában, Szovjetunióban, Észak-Koreában, Afganisztánban és Kelet-Európában. Ezek közül 65 millió ember a kínai kommunista uralom alatt veszítette életét.
A környezetvédők gyakran hozzák fel Kínát a globális felmelegedés elleni harc mintaképeként, mivel az ország a megújuló energiaforrások „vezető” hatalma. Azt is célul tűzték, hogy 2020-ra az ország teljes energiaszükségletének 15 százalékát megújuló forrásokból állítják elő. Ugyanakkor 2012-ben a kínai energiafelhasználás csupán 9 százaléka származott megújuló forrásból. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban ez az arány 11% volt 2012-ben.
Ettől függetlenül az ország energiafelhasználásának 90 százaléka még mindig kőolajszármazékokból tevődik össze. Az előrejelzések szerint az ország szénfelhasználási igényei komoly robbanás előtt állnak. 2013-ban 100 millió tonna új szén előállítását hagyták jóvá, ami a kormány 2015-re előirányzott 860 millió tonnás széntermelési tervének része.
Kína a nyilvánosság előtt komoly erőfeszítéseket tett a környezet megtisztítása terén, ugyanakkor az ország robbanásszerűen fejlődő ipara sok nagyváros egét sötétítette el és a levegő szennyezettsége nagyon sokat romlott az utóbbi időben. Az elmúlt hetekben egymást követték a pekingi, hongkongi és egyéb kínai nagyvárosok szmog riasztásaival foglalkozó hírek. Egyes városokban a szmog szintje eléri a maximális 10-es értéket.
A Telegraph néhány nappal ezelőtt megjelent cikke elmondja, hogy Kína volt egészségügyi minisztere szerint a kínai „légapokalipszis” évente 350-500 ezer ember idő előtti halálát okozza.
A Wall Street Journal szerint pedig egyedül 2010-ben 1,2 millió ember halt meg idő előtt a légszennyezettség eredményeként. A kormány hivatalos adatai szerint „a tüdőrák az első számú halálozási ok a rosszindulatú daganatos megbetegedések között. Sok esetben az áldozatok nem dohányzók.”
A volt szovjet blokk hasonlóan rossz eredményeket tud csak felmutatni ezen a téren.
A boldogság egyfajta aknamező. Sokan vallják azt, hogy ezért vagyunk a világon, akkor éljük megfelelően az életet, ha az boldoggá tesz. Ez a nézet, akárcsak a modern tudomány, a 18. századi humanizmusból ered. Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata ugyanolyan jogot formált a boldogság keresésére, mint a szabadságra vagy az életre, olyan jogot, amiért akár háborúzni is érdemes. A nyilatkozat természetesen ezzel nem ért véget, ezért vannak a kormányok, hogy megvédjék ezt a törekvést. Az ő dolguk, hogy mi boldogok legyünk, vagy mindannyian felelősök vagyunk ezért?
A népi bölcselet szerint a pénz nem boldogít. Sokak számára aligha meglepő, hogy ennek ellentmondanak a tények. Angus Deaton, a Princeton Egyetem közgazdásza könyvet is írt a témában, igaz nem elsődlegesen a boldogságról, hanem a szegénységből és a rossz egészségügyi körülmények közül történő “nagy kilábalásról”, amit az emberiség egy jelentős része elért a múlt században. Ez a történelem egyik legemlékezetesebb eseménye, ami figyelmet érdemel, de vajon boldoggá tett-e bennünket?
Deaton szerint van egy bizonyos pont, körülbelül 1800 dollár egy főre jutó GDP, ami Kenya szintjének felel meg. Minél inkább ez alatt teljesít egy ország, annál kevésbé mondja azt az ott élő, hogy előző nap boldog volt. Efölött, ahogy egyre gazdagabbá válik az adott ország, annál hajlamosabb valaki azt állítani, hogy boldog, a kettő azonban nincs szoros összefüggésben, a jövedelem pedig nem enyhíti a stresszt, az aggodalmat vagy a haragot. Az Egyesült Államokon belül is hasonló tendencia figyelhető meg, legalábbis évi 70.000 dollárig, efölött nem jellemző a különbség.
Deaton amerikai lévén az Államokat elemezte ki, és megállapította, hogy sokak számára az a fő kihívás, hogy átlépje ezt a 70.000 dolláros határt. Deaton kirészletezi, hogyan nőtt a vagyon az USA-ban, ami szinte teljes egészében a gazdagok körében ment végbe, spirális egyenlőtlenséghez vezetve, vagyis miközben a vagyonosodás egyenletes ütemben nőtt az 1970-es évek közepétől, egy átlagos amerikai család ebből vajmi keveset érzett. Talán nem meglepő, teszi hozzá Deaton, hogy ezek a családok kevésbé vallják boldognak magukat.
Két másik szakember, egy más beállítottságú közgazdász, Sendhil Mullainathan a Harvardról, és Eldar Shafir a Princeton Egyetem pszichológusa azt kutatta, hogyan befolyásolja a nélkülözés magát az agyat. Aki akárcsak egyszer is diétázott, saját bőrén tapasztalhatta amint az agy arra kezd össz- pontosítani, ami hiányzik a számára. Ez a reflex azért fejlődött ki, hogy segítsen számunkra megtalálni azt, amire szükségünk van. A kutatók munkájának lényege, hogy ez a reflex minden nélkülözési formára igaz, nem csupán az élelemre, vagy a pénzre, de az időre, vagy akár a társadalmi érintkezésre is. Idővel minden gondolatunk a hiány körül fog forogni, minden mást figyelmen kívül hagyva. Ebben az erős fókuszálásban a jövő kevésbé tűnik aggasztónak, mint az a nélkülözés, amivel éppen akkor szembenézünk, ezért kölcsönöket veszünk fel, majd újabbakat, figyelmen kívül hagyva a jövőbeli költségeket, amit a kamatok felgyülemlése okoz, egészen addig, amíg nyakig ülünk az adósságban. Ez is egyfajta spirál, a sokak számára jól ismert adósságspirál.
A hiányra való összpontosítás elvonja mentális energiánkat, jóval kevesebbet hagyva más dolgokra. Elfelejtjük a feladatainkat, hibásak lesznek a döntéseink és értékeléseink. Mindezt pszichológiai kísérletek támasztják alá, melyekben az idő-, vagy erőforrás hiánnyal küzdő alanyok rákattanva a hiányra rossz döntéseket hoznak, eladósodnak. A kutatópáros azt vizsgálta, hogyan befolyásolja ez a “nélkülözési csapda” a szegénységet, Deaton szerint azonban a boldogságra is kihatással van. A szegénység nem tesz boldoggá, ahogy a nélkülözés sem, összegez.
Eközben a szegények tényleges megfigyeléséből arra lehet következtetni, hogy a folyamatos nélkülözés egy folyamatos mentális terhet jelent, megmagyarázva miért tűnnek ezek az emberek önmaguk ellenségeinek: elfelejtik a gyógyszereket, elmulasztják a határidőket, elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. A szegénységből való kilábalás olyan apró buktatókon siklik ki, amire nincs szabad erőforrás, legyen az anyagi vagy mentális. A gazdagok ezt elintézik a társadalmi-darwinizmussal (“azért szegények, mert úgy is viselkednek”), vagy a viktoriánus moralizálással (“egyszerűen csak lusták”), pedig a kutatás szerint minden annak köszönhető, ahogy az agy a nélkülözést kezeli. Ez több megoldást is felvetne, például az agyat terhelő adminisztratív akadályokat ki kellene venni a szegényeknek szánt programokból, de már az is sokat segíthet, ha sikerül felismernünk saját nélkülözéssel kapcsolatos rögeszméinket.
Rick Hanson, kaliforniai neuropszichológus szintén ezt vallja. Az agy a negatív eseményekre fókuszál, ezen belül is háromfélére, melyek a hiányhoz vezetnek vissza, méghozzá a biztonság, az erőforrások és a társadalmi kapcsolatok hiányára. Ennek a fókuszálásnak egykor evolúciós előnyei voltak, egy összetett modern világban azonban már nem jelentenek segítséget. Hanson megfigyelései szinte teljesen egybevágnak a Mullainathan-Shafir pároséval, sőt utóbbiak kísérleti bizonyítékai alátámasztják Hanson modelljét, ami megmutatja, hogyan forgatja fel mindez az életünket.
Hanson megfigyelései szerint túl azon, hogy saját boldogtalansághoz vezető problémáink jelentős összpontosítást vesznek el az agytól, túlzott figyelmet szentelünk azokra, akik boldogok. Ez egy kiutat is megfogalmaz. Hanson javaslata szerint, ha naponta többször is pár percet egyfajta meditációval annak szentelünk, hogy felidézzük ezeknek a hiányoknak az orvoslását, legyen az akármilyen hétköznapi esemény, ahelyett, hogy az agyat visszahajszolnánk a negatív gondolatokhoz, sokkal boldogabbak lehetünk. A módszer működésének bizonyítására nincs közvetlen bizonyítéka, azonban több olyan tanulmányt is idéz, melyek alátámasztják pszichológiáját és bizonyítják, hogy az ismétlődő mentális tevékenységek képesek megváltoztatni az agyat.
Természetesen a boldogtalanságot nem magyarázhatjuk pusztán az agy tevékenységével, bármennyire is örülnének ennek a politikusok, hiszen azon túl, hogy a saját boldogságunkat magunknak kell megtalálnunk, és a pszichológia segíthet felfedezni, hogyan árul el minket az agyunk, a kormányoknak lenne a feladatuk, hogy ezt a keresést megkönnyítsék, vagy legalábbis lehetővé tegyék. A nyomasztóan egyenlőtlen feltételek kiegyensúlyozása már az ő feladatuk lenne, és itt nyugodtan elvonatkoztathatunk az Egyesült Államoktól.
A Gattaca című 1997-es filmben az eugenika elvei szerint uralt társadalomban „tökéletes embereket” hoznak létre a biotechnológia segítségével. A filmbéli világban az emberek társadalmi pozícióját is génjeik határozzák meg. A természetes úton születettek selejtnek számítanak, akik csak egyszerű kétkezi munkát végezhetnek, függetlenül attól, hogy milyen tehetségesek.
A Lopott idő című filmben bemutatott disztópikus jövőben pedig úgy programozták át az emberek genetikai kódját, hogy 25 éves korban megáll az öregedés és az emberek akár örökké is élhetnének, feltéve, hogy elegendő „időkreditet” tudnak keresni megélhetésükhöz. A szegények azonban gyorsan meghalnak a mesterségesen kialakított drága árak miatt, míg a gazdagok időkorlát nélkül élvezik a rendszer előnyeit.
Az ilyen rémálomszerű forgatókönyvek nyilván az élethez és a szabadsághoz való emberi jogokat kérdőjelezik meg. A tudományos fantasztikum világából a valóságba visszatérve azonban egyre több hasonló törekvést látunk.
Az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztési hivatala, a DARPA egy pályázatot írt ki „Haladó eszközök az emlős génállomány módosítására” címmel az amerikai kormány hivatalos innovációs kutatási intézetének (SBIR) oldalán. Nevével ellentétben a projekt nem egyszerűen az emlősök, hanem kifejezetten az emberek génállományának módosítására vonatkozik.
A kiírás részleteiből ez egyértelműen kiderül:
A képesség, hogy exogén DNS-eket vihessünk be az emlősök sejtjeibe alapvető eszköz a fejlett terápiák, oltások és sejtdiagnosztika valamint az alapvető biológiai és orvosbiológiai kutatások területén… A nagy DNS vektoroknak az emberi sejtekbe történő gyors beviteléhez szükséges technológiák sikeres kifejlesztése lehetővé teszi majd a jelenleginél sokkal összetettebb funkciók módosítását illetve bevitelét az emberi sejtekbe.
A projekt határozottan kimondott célja „a mesterséges emberi kromoszómák (HAC) alkalmazásának fejlesztése”.
A sejtbe juttatva a mesterséges emberi kromoszóma (human artificial chromosomes, HAC) új kromoszómaként működik, ami azt jelenti, hogy az illető 46 helyett 47 kromoszómával rendelkezik majd. Ez a 47. kromoszóma a többinél kisebb, hozzávetőleg 6-10 megabázis hosszúságú (azaz 6-10 millió bázispárból áll) és képes a kutatók által bevitt új gének tárolására.
Tehát a DARPA kutatói egy 47. kromoszómát szeretnének bevezetni az emberi génállományba, ami lehetővé tenné a módosított, „tovább fejlesztett” DNS-ek bevitelét. A hivatal javítani szeretne a jelenlegi gén transzfer módszereken (plazmidok, Adenovírus, lentivírus és retrovírus vektorok, cDNS, stb.).
A kiírás elmagyarázza, hogy a jelenlegi eljárások fejlesztése leginkább azért szükséges, mert a kutatók nem képesek irányítani az eredményeket, ami néhány „aprócska” problémát generál:
Ezek közé tartozik a DNS véletlenszerű beillesztése a gazda génállományba, eltérés a stabil integrációs pontokban, eltérés a bejuttatott DNS számában és kifejezés-szintjében, a bejuttatható DNS-szakaszok korlátozott mérete és száma, nem kívánt immunreakciók az idegen DNS-re.
Pedig ezeket a módszereket már alkalmazzák. Milyen megnyugtató!
Másnak is úgy tűnik, hogy egyesek Istent játszanak? A tudománynak ezen a területén tevékenykedő egyes kutatók már nem egyszerűen „génmérnöknek” hanem „biológiai tervezőnek” hívják magukat a tudományos szaklapokban.
A Molekuláris Rendszer-biológia nevű folyóirat 2013. januári számában például ezt olvashatjuk:
A „génállomány szintű tervezés” kifejezést hallva egy olyan jövő jelenik meg az ember szeme előtt, amelyben az organizmusokat az emberiség érdekei szerint, megrendelésre tervezik. Ugyanakkor az emberek már generációk óta képesek átalakítani a kultúr- növényeket és háziállatokat. Darwin egyik kortársa, William Youatt azt mondta, hogy a szelektív tenyésztéssel „a mezőgazdász nem csupán módosítani képes állatállományát, hanem teljesen meg is változtathatja azt. Ez az a varázspálca, aminek segítségével az élet bármilyen formáját előhívhatja.” (Youatt, 1937)
Lehetetlen lenne felsorolni az összes buktatót és ingoványt, amibe a tudomány belecsúszhat ezen az úton, az viszont biztos, hogy ezek a technológiák nemcsak nagyobb hatalmat biztosítanak a már most diktatórikus eszközökkel uralkodó technokrata elitnek, de még inkább felbátorítják az amúgy is nagyzási hóbortban szenvedő támogató szervezeteket a földön jelenleg élő fajok felülírására.
Érdemes megnézni az alábbi 30 másodperces promóciós videót, amiben az egyik befektető cég azzal büszkélkedik, hogy 50 éven belül a tudomány által létrehozott organizmusok száma meghaladhatja a természetben azonosítottakét. Külön felhívnánk a figyelmet a cég logójára.
A DARPA-n keresztül az amerikai kormány egy egész sor olyan projektet finanszíroz, ami a jövő technokrata uralmát hivatott támogatni és inkább egy sci-fi horrorfilm forgatókönyvébe illenének, mint a mi „szép új világunkba”.
Az Activist Post éppen a napokban tett közzé egy írást a DARPA egy másik, ezúttal titkos projektjéről, aminek lényege az emberi elme manipulálása. Egy másik projektjük pedig azt kutatja, hogy az oxytocin segítségével az emberek miként bizonyulnak elfogadóbbnak a kormánypropaganda iránt. Egyértelmű, hogy ezen az oldalon nem sejtbiológiával vagy genetikával foglalkozunk, de a fentieket hallva fel kell, hogy merüljön bennünk a kérdés: Vajon milyen jövő felé tereli a háttérhatalom a világot?
Az említett kutatások sajnos csupán példaként szolgálnak a megszámlálhatatlan számú nyilvános projektből. Ki tudja, milyen egyéb kísérletek folynak, amelyekről a nyilvánosság nem szerez tudomást? A hatalom tényleg Istent játszik és alattvalókat keres.
A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem tartottak lépést a fejlődéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselői számára.
Az alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra. Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.
Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében. A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti őket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következőket írja: A genetikai betegségek génterápiával történő gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevőkből. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.
Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkező egyedeket „teremteni” egészen más történet. A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.
A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neurológia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.
Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élőlényeket akarunk?
Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdődhet az emberi szervek disznók testében történő növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségű szerv „termelése” a transzplantációra várók számára: A japán kormány által tudósokból és jogi szakértőkből felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentőségű kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnő növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi őssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínűleg egy sertés lesz.
A beültetést követően az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnőtt sertést levágják, egyszerűen kiveszik belőle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)
De vajon egy emberi szervet növesztő sertés továbbra is sertés marad? A benne növő szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton. Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.
Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek.
Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amiről tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.
A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékből nyerhető, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt. Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.
Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és állati genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.
A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következő „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinből származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyek humanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeiből:
Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
Emberi vérrel rendelkező sertés,
Emberi májjal rendelkező birka,
Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
Macska-ember hibrid protein
És ezek csupán azok a projektek, amikről tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás előtt álló lehetőségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.
A „Hibrid” című film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?
Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.
Így utólag már egyre kevésbé vitatják, hogy Irak lerohanásának legnyomósabb oka – a „terrorizmus elleni háború” hangzatos lózungjával ellentétben – valójában az USA krónikus olajéhsége volt. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a jövőben egy másik, sokkal életbevágóbb szükséglet miatt fog háborúzni. Miközben ugyanis egy főre vetítve az észak-amerikaiak fogyasztják a legtöbb vizet a világon, országuk vízkészletei nem újulnak meg a kellő mértékben. Egy friss amerikai tanulmány szerint a legtöbb ember az édesvíz készletek apadását tartja a legaggasztóbb kihívásnak. Az ivóvíz hiánya a megkérdezettek szerint még a klímaválságnál, a légszennyezettségnél és a fosszilis nyersanyagok kiapadásánál is nagyobb veszélyt jelent az emberiségre.
A Föld hétmilliárd lakója közül hárommilliárd nem rendelkezik sem egészségügyi infrastruktúrával, sem víztisztító rendszerekkel, csaknem másfél milliárd ember pedig még az ivóvizet is nélkülözni kénytelen. Ha semmi sem történik a tendencia megfordítására, 2025-ben a Föld lakosságának egyharmada vízínség sújtotta országban fog élni. A déli országokban fellépő összes betegség 80 százaléka a szennyezett víz fogyasztásának tulajdonítható, ami évente ötmillió áldozatot követel, így manapság az ivóvízhiány még a fegyveres konfliktusoknál is nagyobb mértékben járul hozzá a tömeges népvándorlások kiprovokálásához.
E téren tehát sokkal drasztikusabb a nemzetek közötti egyenlőtlenség, mint bármi másban: amíg egy észak-amerikai naponta átlagosan 600 liter vizet fogyaszt (egy New York-i 1000 litert), az EU-országok állampolgárai pedig 250-350 litert, addig egy afrikainak átlag alig 30 liter jut, sőt gyakran ennél is kevesebb.
Szó sincs persze a Föld kiszáradásáról, mert a kérdés nem egy általános vízhiány, hanem a minőségi ivóvízkészletek kimerülése. Édesvíz megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre globális szinten, csak éppen egyenlőtlenül oszlik el, helytelenül hasznosítják, pocsékolják és szennyezik, tehát egyre nagyobb az esélye, hogy iható formájában rövidesen hiánycikké válik. Ha a fogyasztása továbbra is a jelenlegi ütemben növekszik, a szakemberek szerint két évtizeden belül robbanásszerű (650 % !) igény fog mutatkozni iránta.
Ausztráliában már most megkongatták a vészharangot, és az állam minden eszközzel igyekszik megfékezni a vízpazarlást és kordában tartani a lakosság nemtörődömségét. Az ausztrál városokban szigorúan szabályozzák, sőt esetenként korlátozzák a vízfogyasztást. Az Afrikánál is szárazabb déli kontinens területének 70 százalékán a kipárolgás szintje magasabb a csapadék mennyiségénél, és egyáltalán nem léteznek nagy folyók. Ráadásul a paradoxon még súlyosabb, mint máshol, mert noha a Föld egyik legszárazabb területéről van szó, legritkább természeti forrását mindeddig mégis párját ritkító gátlástalansággal pazarolták. Mindenekelőtt az éghajlati viszonyokat figyelmen kívül hagyó intenzív mezőgazdaság igényei miatt a vízkészleteket már a legmélyebb rétegekből is kiaknázták és felhasználták. Így aztán az ausztrálok kénytelenek voltak a tenger felé fordulni, azt remélve, hogy a tengervíz sótlanításával orvosolhatják a problémát, és kielégíthetik szomjúságukat. Az eljárás költsége ugyan jelentősen csökkent az utóbbi években, viszont a felhasznált energia következtében évente 85-230 ezer köbméter széndioxid jut a légkörbe.
Majdnem ugyanez a helyzet az Egyesült Államok nyugati tagállamaiban. Colorado, Arizona, Texas, Új-Mexikó, Nevada és Kalifornia krónikus szárazságban szenved. Márpedig a high-tech és a Szilícium-völgy dacára Kalifornia és öt másik állam élete attól a 2250 kilométer hosszú folyótól függ, amely a Sziklás-hegységben ered, átszeli a Grand Canyont és végül csaknem szárazon éri el mexikói torkolatát. A Colorado nélkül ugyanis nincs víz, és nincs élet. A Dél-Kaliforniában felhasznált víz 60 százalékát a folyóból veszik ki, sőt Las Vegas esetében a város fogyasztásának 90 százalékát. Az utóbbi évekre a folyó vízhozama alig hétmilliárd köbméterre esett, ami fele annyi, mint amennyi a harmincas évek nagy szárazságának idő- szakában volt. Eközben Las Vegas lakossága, a sivatag kellős közepén, havonta 3-4000 fővel gyarapszik.
Már jelenleg is a víz áll számos nemzetközi konfliktus hátterében, nevezetesen a Közel-Keleten. Ciszjordánia megszállása például csak akkor értelmezhető a maga teljességében, ha tudjuk, hogy vízkészlete lehetővé teszi az izraeli kolóniák túlélését, és hogy egymaga fedezi Izrael vízfogyasztásának negyedét. Ugyanez vonatkozik a Szíriától elhódított Golan-fennsíkra, amely a régió természetes víztornyának szerepét tölti be. Jelenlegi vezetői számára Izrael túlélését a víz fölötti ellenőrzés megszerzése és megtartása garantálja. Ezt a kontrollt az izraeliek szokásukhoz híven a palesztinok jogfosztásával tartósítják, akik engedély nélkül még kutat sem fúrhatnak a saját földjükön, miközben a zsidó telepesek gyakorlatilag sajátjukként kezelik és használják Ciszjordánia vízkészletét.
Ugyanígy Törökország, Szíria és Irak igyekszik kivenni a maga részét a Tigris és az Eufrátesz vizéből, történelmi és geostratégiai konfliktusuk tehát alapvetően más megvilágításba helyezi az egykori Oszmán Birodalom iránti nyugati érdeklődés fokozódását, hiszen Törökország birtokolja két szomszédja vízellátásának kulcsát. Noha az USA kérése ellenére a törökök nem voltak hajlandók elzárni a gátjaikat, hogy kiszárítsák Irakot az Öböl-háborúk alatt, a Szíriával szembeni ellenségességüket a két ország közötti hagyományos vízvita is táplálja.
A második világháború befejezése óta csaknem 40 esetben került sor fegyveres erő bevetésére államok közötti vízviták elintézésére, jellemző módon az esetek háromnegyedében Izrael és arab szomszédjai között. Noha kizárólag vízért mindeddig még nem indítottak háborút, a vízhiány fokozódása egész régiók instabilitását és végső soron de-stabilizálását vonhatja maga után, újabb ürügyet teremtve nemzetközi konfliktusok kirobbanásához.
A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében kimutatható a glifozát[1] nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.
A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó.[2] Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.
A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Jelentős forgalmazók a Dow és a Syngenta is, de a hatóanyagot többnyire Kínában gyártják. Annak ellenére, hogy használata széles körben elterjedt, az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre. “Az emberek többsége aggodalommal fogadja, ha a szervezetében gyomirtót fedeznek fel, és szeretné megtudni, miért is kerül oda, és milyen hatása van. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsé- gének programvezetője.
„Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Aggasztó, hogy az olyan cégek, mint a Monsanto kérelmet nyújtottak be olyan géntechnológiai úton módosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne. A hatóságok feladata, hogy szigorúbb szabályozással megvédjék egészségünket és környezetünket a glifozát okozta veszélyektől.” – tette hozzá Fidrich Róbert.
Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken,[3] Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják,[4] de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő. Jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke többszörösére megnövekedne.[5]
A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. „Teratogén-gyanús vegyületnek tartják kétéltűek és madarak esetében. Állatkísérletek alapján készítményei mutagenitási és karcinogenitási viták kereszttüzében állnak. Hormonmoduláns, amennyiben a készítmény formázására faggyúamin származékokat (POAE) használnak. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glifozáttűrő népességek szelektálódnak ki. Ma 21 ilyen fajt tartunk nyilván, közöttük találjuk a parlagfüvet és a fenyércirkot is.” [6] – fűzte hozzá Darvas Béla c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke.
Kapcsolat: Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége,
telefon: (1)216-7297, (70)340-8965
Jegyzetek:
[1] Szabadalom szerinti elnevezése: glyphosate.
[2] Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Franciaországban, Grúziában, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Macedóniában, Magyarországon, Máltán, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svájcban vettek vizelet mintákat önkéntesektől. Az önkéntesek mindegyike városlakó, volt köztük vegetáriánus és nem vegetáriánus egyaránt. Ugyanabból a háztartásból nem volt két minta. A mintákat a németországi Medizinisches Labor Bremen munkatársa, Hoppe, H.-W. elemezte A vizsgálatokról készült részletes elemzés elérhető itt:
Determination of Glyphosate residues in human urine samples from 18 European countries
[3] Garthwaite, D.G. et al. (2010) Pesticide Usage Survey Report 235: Arable Crops In The United Kingdom 2010 Food & Environment Research Agency, DEFRA, UK. Table 5
[4] Steinmann, H.H. et al. (2012) Crop Protection, 42: 164-169.
[5] Benbrook, C.M. (2012) Glyphosate tolerant crops in the EU: a forecast of impacts on herbicide use. Greenpeace International.
[6] Darvas B. és mtsai (2011) Növényvédelem, 47: 387-401. – http://bdarvas.hu/download/pdf/DBglyph2.pdf; Székács, A. and Darvas, B. (2012) Forty years with glyphosate. InTech – http://www.intechopen.com/books/herbicides-properties-synthesis-and-control-of-weeds/forty-years-with-glyphosate
Valószínűleg mindenki egyetért, hogy a búza a legfontosabb gabonanövény a világon és szinte az egyetlen, aminek eddig nem létezett génmódosított változata. Sajnos ez már nem sokáig lesz így, amennyiben az ausztrál hatóságok megadják az engedélyt az egyik állami intézmény, a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO) által kifejlesztett génmódosított búza forgalomba hozatalára.
Bár kifejlesztői szerint az új búza forradalmasíthatja az élelmiszeripart, fennáll a veszély, hogy fogyasztást követően ez a GMO növény maradandóan megváltoztathatja az emberi génállományt, több száz emberi gén elcsendesítésével.
Ez a tény önmagában komoly egészségügyi veszélyforrássá teszi az új búzát, éppen ezért számos szakember óva int az emberi kísérletekkel és a kereskedelmi forgalomba hozatallal kapcsolatban. A Safe Food Foundation (Biztonságos Élelmiszer Alapítvány) szervezésében nemrég tartott sajtókonferencián két elismert szakértő is beszélt a génmódosított búza potenciális veszélyeiről, ami akár sok millió ember halálát vagy a génállomány drámai megváltozását is okozhatja.
„Azt találtuk, hogy az új búzában létrejövő molekulák, amiknek célja, hogy bizonyos búzagéneket elcsendesítsenek (kikapcsoljanak), szinte azonosak bizonyos emberi génekkel,” magyarázza Jack Heinemann professzor, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem molekuláris biológia professzora, a CSIRO teszteletlen GMO búzájáról. „Fogyasztást követően ezek a molekulák bejutnak az emberi szervezetbe és fennáll a géncsendesítés veszélye.”
Heinemann elmagyarázta, hogy eddig több mint 770 oldalnyi potenciális azonosságot fedezett fel a GMO búza két konkrét génje és az emberi génállomány között, amelyeket a GMO növény potenciálisan megváltoztathat. Ezeken felül további több tucat olyan azonosság található, amelyek „elég közeliek a géncsendesítésre a kísérleti rendszerekben,” mondja a professzor.
A GMO búza átviheti a genetikai hibákat egyik generációról a másikra
A génmódosított búza azonnali veszélyei egyértelműek és tökéletesen szemléltetik, milyen eredménnyel jár, amikor az ember genetikai szinten próbál babrálni Isten teremtésével. A későbbi generációkra leselkedő veszélyek, azonban még az azonnali veszélyeknél is komolyabbak.
„Amennyiben a búzában található módosított gén felszívódik az emberi szervezetben és ugyanúgy viselkedik ott, mint a búzában, akkor képes lehet megváltoztatni a módot, ahogy a szervezet tárolja a szénhidrátokat és a glükózt, ami súlyos következményekkel járhat,” – mondja Judy Carman biokémia professzor, az ausztrál Egészségügyi és Környezetvédelmi Kutatóintézet (IHER) igazgatója.
„Az emberi szervezetnek szüksége van a glikogén nevű anyagra a túléléshez. Szükségünk van rá például ahhoz, hogy fel tudjunk kelni reggel az éjszakai „böjt” után vagy ahhoz a többlet energiához, ami lehetővé teszi, hogy átfussunk az úton. Amennyiben ez a módosítás ugyanolyan módon elcsendesíti ezt a gént, mint ahogyan teszi a búzában, akkor azok a gyerekek, akik ezzel a módosított enzimmel születnek, nem élnének tovább öt évnél, a felnőttek pedig egyre betegebbek és egyre fáradtabbak lennének, míg végül teljesen lebetegednének.”
2011. július 4-én a Greenpeace aktivistái egy egész kísérleti búzatáblát vágtak le a CSIRO telepén Canberra közelében, amit emberi kísérletekre szántak. A CSIRO a mai napig nem végzett egyetlen használható kísérletet sem a génmódosított búza egészségügyi kockázatainak felmérésére. A céget minden jel szerint a nyereség sokkal jobban érdekli az emberi egészség megőrzésénél.
A Sárga Császár nevű legendás történelmi figura írta le a könyvében mintegy kétezer évvel ezelőtt: ha a betegséggel kezd az orvos foglalkozni, az olyan, mintha egy hadvezér akkor kezdene fegyvereket kovácsolni, amikor már áll a háború. Így gondolkozik egy bölcs ember, az orvoslásnak az egészség megőrzését kellene szolgálnia.
Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban ahol Dr. Eőry Ajándok “Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye” címmel tartott előadást.
Az előadás témája: egészségünk megőrzése akupunktúrával és akupresszúrával. Az előadó felveti a lehetőségét, hogy a kínaiak ezt az ősi tudományt a szkíta lovasnépektől vették át. Az előadás végén pedig hírt ad egy olyan módszerről, amivel ki lehet szűrni a rákbetegségekre való hajlamot, ami a magyar lakosság 20%-át érinti, s elmondja, hogy ez a hajlam megszüntethető.
Néhány hete bejárta a médiát egy új független GMO kísérlet megdöbbentő eredményeit feltáró tanulmány. A fővonalas és egyes alternatív csatornák a Monsanto agráróriás segítségére sietve már eleve csak a tanulmány kritikáit tették közzé, azt állítva, hogy a tanulmány pontatlan és elfogult. Azt természetesen nem hangsúlyozták, hogy a statisztikai számítási módszerektől függetlenül, a Monsanto terméket is fogyasztó állatok hamarabb pusztultak el, akár kialakult testükben daganat akár nem. Ezek a tények nem hazudnak.
Egy orosz tudósokból álló csapat most társaik segítségére siet és legújabb kísérletüket webkamerák előtt tervezik lefolytatni, hogy azt bárki a nap 24 órájában nyomon követhesse.
Orosz kutatók élőben fogják közvetíteni kísérletüket, hogy mindenki számára egyértelműen demonstrálhassák a genetikailag módosított táplálékok hatását a kísérleti patkányokon. Az ötlet azután fogant meg, hogy a francia kutatók által lefolytatott kísérlet eredményeként Oroszország feltételesen felfüggesztette a Monsanto féle genetikailag módosított kukoricák importját.
A Caen Egyetem francia tudósai szeptember 19-én kongatták meg a vészharangot, miután a genetikailag módosított kukoricával táplált patkányokon végzett kísérletük eredményeit publikálták. Az oroszországi Országos Genetikai Biztonsági Társaság (NAGS) kutatói nyilvánosan elítélték a genetikailag módosított organizmusokat és bejelentették, hogy az általuk tervezett hasonló kísérletet a nyilvánosság előtt fogják lefolytatni, lehetővé téve mindenki számára, hogy informált következtetéseket vonjon le a GMO-k biztonságát illetően.
A kutatók a négy csoportra osztott állatok ketreceit webkamerákkal fogják felszerelni. Az első csoportba tartozó állatok nagy mennyiségű GM szóját tartalmazó étrendet kapnak. A második csoportot kis mennyiségű GM szóját tartalmazó étellel táplálják. A harmadik csoport étrendjében nem lesz GMO táplálék. A negyedik csoport szokványos patkánytáplálékot kap. A kísérlet integritásának védelme érdekében a patkányok gondozói nem fogják tudni, hogy milyen étellel táplálják az állatokat.
Elena Sarojkina, a projekt vezetője szerint ez egy különleges kísérlet lesz. Soha nem folytattak még a lakosság számára nyilvános kísérletet a GMO-k ellenzői vagy támogatói.
A projekt 1 millió dollárba fog kerülni
Amennyiben a patkányok túlélik (a francia kutatásban résztvevő állatok, csakúgy mint sok más korábban végzett kísérlet alanyai meddővé váltak), a kísérletet öt generáción át fogják folytatni. A nyilvánosság 2013 márciusától kezdve követheti nyomon a kísérletet, miközben a kutatók lázasan dolgoznak a részletek kidolgozásán és a szükséges finanszírozás megszerzésén. Becslések szerint a kutatás 1 millió dollárba fog kerülni, amit a tudósok kereskedelmi szponzorok, állami támogatás és esetleg közadományok formájában terveznek előteremteni.
Sarojkina szerint a kísérletre elköltött összeg nem lesz ablakon kidobott pénz. „Végre esélyünk lesz megérteni, milyen irányba kell mozdulnunk,” mondta. „Amennyiben a kutatás bizonyítani fogja a negatív hatást, és a GMO-k támogatói elfogadják eredményeinket, következő lépésként moratóriumot hirdethetünk a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerekre Oroszországban.”
Az organikus ételek és a megfelelő címkézés előtti akadályok
Mivel az amerikai élelmiszerügyi hatóság (Food and Drug Administration – FDA) úgy táncol, ahogy a Monsanto és a Dow fütyül, amint azt számos politikai és gazdasági manőverük is bizonyítja, mint például a GMO összetevők feltüntetéséért indult kampány 1 millió aláírásának eltűnése, nem lehet tudni milyen sikerrel vagy kudarccal végződik a GMO élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi gyakorlat megváltoztatása az Egyesült Államokban. Kutatók szerte a világon számos alkalommal bizonyították, milyen káros hatásai vannak a genetikailag módosított organizmusoknak az egészségre, beleértve az elhízást, egyes szervekben fellépő működési zavarokat, meddőséget, daganatok kialakulását és a gyomirtókra rezisztens gyomok és kártevők kialakulását. A természetes, organikus ételekre való átállást és a megfelelő címkézést csak lakossági kezdeményezésre lehet megvaló-sítani.
A genetikailag módosított kukorica és a Monsanto féle Roundup műtrágya és gyomirtó hatására a kísérleti patkányokban döbbenetes daganatok alakultak ki, több szervük károsodott és végül idő előtt elpusztultak. Így lehetne néhány szóban összefoglalni a Monsanto által gyártott genetikailag módosított organizmusok hosszú távú hatásával foglalkozó legújabb tanulmány eredményeit.
Szakemberek szerint a tanulmány az eddigi „legalaposabb kutatás, ami valaha megjelent a genetikailag módosított termények és a Roundup gyomirtó patkányokra kifejtett hatásáról.” A szörnyű eredmények futótűzként terjednek az Interneten és még a fővonalas média is számos cikkben foglalkozik a megdöbbentő fotókkal.
A daganatok olyan komolyak, hogy némelyik állat csupán a kinövések mérete miatt alig jut levegőhöz.
„A Monsanto Roundup gyomirtó és a GMO kukorica a vétkes, állítja az új döbbenetes tanulmány a rák kialakulásáról,” írja a Grocery, egy népszerű brit kiadvány.
„A tudósok azt találták, hogy az állatokban még igen kevés mennyiségtől is emlőrák alakult ki és komoly máj és vesekárosodást szenvedtek, a hímek esetében négy, a nőstényeknél pedig hét hónap alatt,” írja a cikk.
A Daily Mail a következőket írja:
„Új vita a GMO ételekről miután a francia tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses takarmánnyal etetett patkányokban daganatok alakultak ki. A GMO diétán tartott állatokban emlőrák alakult ki, azonkívül súlyos máj és vesekárosodást szenvedtek. Az eredmények szerint a hímek 50, míg a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt, a kontroll csoport 30 és 20 százalékához képest.”
A Caen Egyetem professzora, Gilles-Eric Seralini által vezetett tanulmány az első olyan komoly munka, ami alaposan megvizsgálta a genetikailag módosított organizmusok hosszú távú (az élet teljes tartamára vonatkozó) hatását. Az ember nyilván elgondolkozik azon, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a GM kukorica hatósági engedélyezése előtt nem végeztek hasonló tanulmányokat, de sajnos ilyen komoly befolyással rendelkezik a vállalati lobbi és az emberi kapzsiság.
A tanulmány az Élelmiszer és kémiai toxikológiai folyóiratban jelent meg és a napokban tárták a nagyközönség elé egy londoni sajtókonferencián.
Néhány megdöbbentő részlet a tanulmányból:
A hímek 50, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt elpusztult.
A nyomokban (a hatóságilag az ivóvízben megengedett mérték alatti) Roundup gyomirtót tartalmazó vizet fogyasztó patkányoknál 200 illetve 300 százalékkal nőtt a nagyméretű daganatok kialakulásának esélye.
A GM kukoricát és nyomokban Roundup-ot tartalmazó táplálékot fogyasztó patkányoknál máj illetve vesekárosodást figyeltek meg.
A tanulmány során a patkányok NK603-at kaptak, ami a Monsanto szabadalmazott genetikailag módosított kukoricája és amit széles körben használnak egész Észak-Amerikában, emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ugyanebből a kukoricából készülnek a reggeliző pelyhek és a kukorica chipsek is.
A Daily Mail a következőket írta még a tanulmányról: Jose Bove, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának francia elnöke és a GM termékek ismert ellenzője, a GM termények termesztésének és importengedélyek kiadásának azonnali felfüggesztését indítványozta. „Ez a tanulmány végre bebizonyította, hogy igazunk van, és sürgősen felül kell vizsgálnunk a GM termények engedélyezési folyamatát,” közölte egy nyilatkozatban. „Az országos és európai élelmiszer-biztonsági hatóságoknak új, közpénzből finanszírozott tanulmányokat kell lefolytatni, hogy egészséges élelmiszereket biztosíthassunk Európa lakosságának.”
A tanulmány címe „Három GM kukoricafajta ez emlősök egészségére kifejtett hatásának összehasonlítása” és az alábbi linken teljes terjedelmében elérhető: http://www.biolsci.org/v05p0706.htm
Néhány további említésre méltó szemelvény:
Elemzésünk egyértelműen eddig nem ismert mellékhatásokat állapít meg a 3 GMO fajta fogyasztása esetén, amelyek hatása nemenként és esetenként adagtól függően eltér. A mellékhatások leginkább a vesére és a májra, a szervezet méregtelenítéséért felelős két legfőbb szervére hatottak, bár a mellékhatások eltértek a három különböző fajtánál. Egyéb mellékhatások a szívet, a mellékvesét, a lépet és a vérképző rendszert érintették. A kapott adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy májmérgezés állapítható meg, valószínűsíthetően az adott GM kukoricákban található új rovarirtók miatt. Emellett nem lehet kizárni egyéb nem szándékos, direkt vagy indirekt hatást az anyagcserére.
Néhány idézet a kutatóktól:
„A kutatás hihetetlen számú daganat kialakulását mutatja, amelyek gyorsabban jelennek meg és agresszívabban nőnek, különösen a nőstény állatok esetében. Számomra megdöbbentő ezeknek az egészségre kifejtett negatív hatása.”
„Várható, hogy a genetikailag módosított kukorica és a Roundup gyomirtó komoly hatással lesz az emberi egészségre.” – Dr. Michael Antoniou, molekuláris biológus, King’s College London.
„Ez az első alkalom, hogy megvizsgálták a GM kukorica és a Roundup gyomirtó, illetve a kettő kombinációjának hatását és az eredmény nagyon súlyos. A hím patkányok esetében máj és vesekárosodást, illetve rendellenességeket, beleértve daganatok kialakulását tapasztalták, ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy a nőstény állatoknál rendkívül súlyos emlőrák kialakulása volt megfigyelhető. A kísérlet végére a nőstények 80 százalékában alakult ki emlőrák.” – Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszert Tröszt igazgatója.
Vajon ízletes-e a vérkörte? Hogyan nézett ki a nagyasszony alma? Milyen volt a házi berkenye, vagy éppen a kissé bizarr nevű leánycsöcsű alma? Ma már kevesen akadnak, akik felelni tudnának e kérdésekre. Ezek a gyümölcsfajták ugyanis, melyek egykor bőséggel teremtek a Göcsej, az Őrség, és a Hetés vidéken – mára szinte teljesen kivesztek. Az évszázadokkal ezelőtt nemesített fajták helyét, szerepét újak vettek át, a régmúlt idők gyümölcsfái közül sok így lassan-lassan nyomtalanul eltűnik a kertekből, földekről, s a köztudatból.
Mai bejegyzésünkben egy három éve megjelent írással és a hozzá tartozó videókkal járunk utána a magyar gyümölcsösök múltjának.
Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a „nem hivatalos” hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a „Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért” díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel.
A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be. Ez a lokálpatrióta baráti társaság céljának tűzte ki a település történetének, történelmének megismerését, néprajzi, építészeti emlékeinek, gasztronómiai hagyományainak megőrzését. Ennek érdekében olyan irodalmi esteket, előadásokat, kultúrprogramot szerveznek, ami lehetőséget biztosít a régi idők egy-egy jellegzetességének bemutatására hozzáértő szakemberek által. Ilyen például a Gasztronómia a hadak útján sorozat, mely keretén belül többek között felelevenítették a kenyér és a bor évezredekre visszanyúló történetét, vagy egy erdélyi fejedelem gombás lakomáját. Legutóbb pedig egy igen sikeres főzőversenyen a helyi specialitások felhasználásával szinte az egész falu apraja-nagyja kereste a medesi borokhoz legjobban illő ételeket.
– 2002-ben állítottuk fel a hatalmas medesi fakeresztet, amely a török korban a térségben elpusztult 67 magyar falunak, köztük Medesnek állít emléket. Régóta foglalkoztatott ez a kor, sok elbeszélést hallottam a régiektől. Szíjj Pista bácsival, aki sajnos már nincs közöttünk, határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik a nagy szorongattatások idején meghaltak, rabságba estek, vagy elbujdostak – mesél a kezdetekről a pórszombati erdész. – A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek „építik” a Medesi Kört.
Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen „gyümölcsös” kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára.
– A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula.
Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatokat elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott. Később bizonyos célra szelektáltak. A lekvárnak, ecetnek, aszalásra, gyümölcslének, pálinkának mind- mind megvoltak a saját gyümölcsfajtái.
– Egykor minden községnek megvoltak az egyedi, régi fajtái, és megvannak most is, csak fogyóban. Ezeket kell összegyűjteni. Génbankot lehetne létrehozni a régi gyümölcsfafajtákból és így fennmaradnának, a települések pedig továbbvihetnék őseik hagyományait – fűzte hozzá. – Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes – hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot.
Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos – Európában egyedülálló módon – ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák. Őrzik és védik a fáikat, mert hasznosítják, míg mi magyarok ettől a lehetőségtől meg vagyunk fosztva. Holott ezáltal ösztönözni lehetne a falusi embereket a környezetükben lévő öreg fák megtartására. Amíg ez nem változik, pusztulni fognak a fák és a hagyományok is.
– A göcseji, az őrségi és a hetési lokálpatrióta közösségeknek felajánlottam, hogy akik településükön, vagy éppen a szőlőhegyen összegyűjtik a régi fajták oltóvesszőit, én készítek ezekről oltványokat és nekik ajándékozom, ha cserébe ők ezekről a régi fajtákról mindent lejegyeznek és vállalják, hogy közterületen elültetik és gondozzák őket. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, hiszen idén tucatnyi közösség hozta el régi fajtáit – beszélt lelkesen az eredményekről és az összefogásról.
Ennek a kitartó fajta-megőrző munkának az eredményeként olyan gyümölcsfafajtákat sikerült megmenteni, mint például az aszalókörte, aminek nevéből is következtethetünk felhasználására. A kemény, íztelen gyümölcsöt eleink nem frissen fogyasztották, hanem megaszalták, ez lett hasznosításának módja. De olyan körtét is talált már a pórszombati erdész, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, majd áprilisra megpuhult. A házi berkenye – Göcsej jellegzetes gyümölcse – a 18. században meghatározó volt a népi gyógyászatban, ám mára alig van két tucat fája. Ezeket szintén oltással próbálja a szakember tovább szaporítani.
A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét szeretnék létrehozni. A vállalkozáshoz szükséges terület biztosításához a helyi önkormányzat is felajánlotta segítségét.
– Nemrég a Felvidékről érkeztek oltóvesszők, de kaptam Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról is. Az énlakai-gyűjteményt kiegészítve kezdtem elkészíteni Tündérország (Erdély) gyümölcsöskertjét. Cseréljük is más gyűjtőkkel az oltványokat, így van esélyük a fennmaradásra, de sajnos kevesen vagyunk – tette hozzá Kovács Gyula, aki befejezésül arról is beszélt, hogy mekkora meglepetésként érte a megyei elismerés.
– Azok az eredmények, sikerek, amikben az elmúlt időben részünk volt, sok jóakaratú ember munkájának eredménye. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Természetesen nem tudnám ezt a munkát feleségem és három fiam támogatása nélkül csinálni. A Medesi Kör sikereinek kulcsa az ő áldozatvállalásuk – mondta, majd további terveiről elárulta: az egykori, a török által Medes faluval együtt elpusztított további 67, több száz éve még lakott falvak neveinek felkutatásába fogott bele, melyeknek kopjafával állítanának emléket a medesi temetőben.
Amint kiderült, hogy valójában mit is jelent Fukushima, a németek percek alatt döntöttek, hogy nekik aztán több atom nem kell. Hát akkor mi? Megújuló energia. Most ne menjünk bele, hogy a megújuló energia tényleg megújuló-e, fogadjuk el, hogy megújuló. A németek elég gazadagok, nyilván ebben is láttak üzletet, mert ha ezt az ipart (is) felfuttatják, akkor ők fognak szállítani az egész világnak. Aztán meg tényleg szar ez az atom buli úgy, ahogy van, tehát rajta.
Csakhogy mostanára kezdenek a dolgok körvonalazódni. Eddig úgy tűnik, hogy az árat elsősorban a kispénzűek fizetik meg, amit mi (magyarok) lassan már megszokunk. De nini, úgy látszik ez a németeknél is dívik, mert aki nem fizeti ki az elfogyasztott elektromos energiáért kiküldött számlát az két héten belül kap egy udvarias emlékeztető levelet, egy héttel később jön egy felszólítás. A negyedik hét végen pedig megjelenik egy szerelő, és ha legalább részben nem törleszt a fogyasztó, pápá elektromos áram. Igen ám, de ott se kolbászból van a kerítés annak, aki munkanélküli – és van ilyen – ráadásul több mint 10 százalékkal emelték az elektromos energia árát, az atomerőművek leállításából kifolyólag. És hitted volna? A Német Szövetségi Fogyasztó Szervezet munkatársa Holger Krawinkel szerint minden tizedik német háztartásnak problémát okoznak az emelkedő energia árak.
A Paritätische Gesamtverband (egy német szociális mozgalom) szerint 200.000 tartósan munkanélküli családnál kapcsolták ki az áramot a múlt évben. Észak Rajna – Westfália szövetségi államban működő Fogyasztóvédelmi szervezet szerint az összes kikapcsolások száma egy év alatt meghaladja a hatszázezret. Miközben a következő áremelés a küszöbön áll. A német gazdasági minisztérium számításai szerint a következő 12 hónap alatt az elektromos energia ára kilowattóránkét 5 centtel (15 Ft) fog emelkedni, hogy fedezzék a megújuló energiával kapcsolatos extra kiadásokat. Ez egy háromtagú család esetében, éves szinten megközelítőleg 150 € (45.000 Ft) extra költséget jelent. Különben a rendszer pont úgy működik, mint nálunk. A visszakapcsolás költsége 80 € (24.000 Ft).
A német honatyák csak most ébrednek fel, hogy a gyors elhatározással egy időben elfelejtettek számításokat végezni, hogy mégis mibe fog ez kerülni a nemzetnek. Egészen pontosan, lényegében ki fogja megfizetni a technikai átállás költségeit? Közben az erősen szubvencionált fényelemek gyártói hipp-hopp multimilliomosok lettek. NÉMETORSZÁGBAN.
A WHO által készített tanulmány szerint egyetlen olyan térség sincs a világon, amelyik képes lenne megbirkózni ezzel a globális veszéllyel. A 133 ország mindössze egynegyede rendelkezik az antibiotikum és egyéb antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia leküzdésére vonatkozó tervvel.
Charles Penn, a WHO antimikrobiális rezisztencia koordinátora elmondta, hogy a felmérés szerint a recept nélküli antibiotikum használat nagyon elterjedt a világon:
Penn egyértelművé teszi, hogy nem egy jövőbeli problémával állunk szemben. Már ma is léteznek olyan betegségek, amelyek korábban kezelhetők voltak, ma pedig nem:
2011. július 4-én
Komló Média Blog 