Miért kellünk az EU-nak?


Magyarországra három indok miatt van szüksége az EU mögött álló pénzügyi csoportoknak. Olcsó munkaerő, felvásárlópiac, jó adós. Ahhoz, hogy ezt láthassuk, néhány dolgot meg kell figyelnünk.

A II. világháború után létrehozott „szocialista tömbben” Magyarországnak szürke eminenciás szerep jutott. Furcsa ezt kimondani, de volt ésszerűség a KGST-ben, ugyanis minden országra azt a szerepet rótták, amely a legjobban illeszkedett a profiljához. Ha leszámítunk néhány vakvágányt (pl. vas-és acél országa, rizs-és gyapottermesztés, stb.), akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarország kiemelkedő mezőgazdaságot, arra épülő világhírű feldolgozóipart és pl. szintén világhírű gépgyártást (Ikarusz, Rába) tudhatott magáénak. Tiltották többek között az autó- és motorgyártást, de ne feledjük, hogy ehhez nem is rendelkeztünk megfelelő nyersanyaggal. A kereskedelem jellemzően barter-típusú volt, leegyszerűsítve a konzervünkért és almánkért az oroszok Zsigulit küldtek. A kulcs a csere, azaz valódi értékért, valódi érték cserélt gazdát. Nem volt tőzsde, az árfolyamokat mesterségesen tartották magasan. Nem volt árubőség, de nem is haltak éhen az emberek.

A hetvenes években aztán megtört valami. Öltönyös, művelt nyugati emberek jelentek meg a pártszékházban és azt mondták, hogy nekünk nem is annyira jó, vegyünk fel hitelt, hogy jobb legyen. 1970-1989 között 10Mrd dollárt vett fel az ország nyugati „befektetőktől” alacsony kamatozású hitel címén. Nos, ebből a 10Mrd dollárból valójában csak 1 Mrd dollár érkezett meg hozzánk. Ez az 1Mrd dollár akkori árfolyamon 74 Mrd forint volt. Ennyi volt az államadósság. Természetesen az életszínvonal nem javult, viszont már kétféle rossz minőségű virsliből választhattunk az addigi egy jó helyett, sumákban videokazettákat lehetett behozni az országban és kialakult a vetkőzős tollak kultusza.

A rendszerváltásig a valójában megkapott 1 Mrd dollár után 12 Mrd dollárt törlesztettünk vissza. Németh Miklós azonban az országgyűlés elé tette azt a bizonyos papírt, amely addigra már 22 Mrd dolláros tartozást tartalmazott, és amely visszafizetésére Antall József kötelezettséget vállalt. Mivel az ország anyagi helyzete nem tette lehetővé a törlesztést, ezért 2000-ig az állami vagyon 92%-a privatizálásra került. Ma az államadósság több, mint 21.000Mrd forint. Aki vak, az nem látja, hogy ilyen módon került adósságcsapdába hazánk, és minimum szintén vak, aki azt hiszi, hogy ebből ki lehet törni törlesztés útján. Nem lehet!

Mindaddig, amíg egy ország rendelkezik saját valutával, addig van lehetősége különböző pénzügyi manőverekkel mozgásteret teremteni magának, amely akár az államadósság nagymértékű csökkentésére is alkalmas. Magyarország azonban 2000-ben törvényi úton mondott le a saját monetáris politikájáról, amikor alárendelte a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Központi Bank alá. Innentől a jegybank monetáris politikája már nem a lakosságot szolgálja, hanem a piaci szereplők kívánságait teljesíti. Ne feledjük, az államadósság 2002-2010 között 50%-ról 82%-ra emelkedett. Mondhatjuk persze, hogy mihez képest. Hát a GDP-hez képest. Nos, a GDP folyamatosan változik, ezért minden hozzárendelt szám is változik. Ez egy rendkívül durva átverés, hiszen az ésszerűség azt diktálná, hogy tudjuk meg kerek-perec, mekkora összegű az államadósságunk, mennyi abból a tőke, mennyi a kamat, mennyi a költség. Ugye kedves Olvasó, Önnek is így számol a bankja? Mi lenne, ha azt mondaná a bank, hogy az aktuális fizetéshez képest 20%, az ópium árához képest 31%, míg a Tisza vízállásához képest 13% a tartozásunk. Tudnánk, hogy mennyivel tartozunk? Nem, fogalmunk sem lenne! Nos, ez a lényege a GDP-hez mért államadósságnak, azaz soha ne tudjuk, hogy mennyi is az annyi.

Eddig csak a pénzről beszéltünk, ám nyújtsa fel a kezét az a kedves olvasó, aki már evett forintot, dollárt, vagy eurót. Kérem az is jelentkezzen, aki már evett short-ügyletet, tőzsdei árfolyamot, esetleg piaci szereplőt. Amit megeszünk, azt a mezőgazdaság termeli ki. Azt csak korrepetálás jelleggel emelnénk ki, hogy a valódi tej nem a Metróból jön, hanem a tehénből.
A magyar mezőgazdaság útja valódi iskolapéldája egy ország megroppantásának. Most – hála Istennek – ismét reneszánszát éljük a magyar termékek keresésének, azonban ezzel sajnos már jócskán késésben vagyunk. A hazai mezőgazdaság a rendszerváltás előtt elég jól működött, mind háztáji, mind nagyüzemi szinten. Ma viszont folyamatosan forráshiánnyal küszködik, csökken a termelés és évek óta importra szorulunk még alapvető élelmiszerek esetében is. A mainstream közgazdászok váltig állítják, hogy egyrészt nem lehet kitörési pont a mezőgazdaság, másrészt nem fenntartható és oly kevéssé hatékony, hogy nem lehet versenyképes a külföldi árukkal.
Az első felvetést könnyű cáfolni, hiszen termőföldjeink mennyisége és minősége 50 millió ember megélhetését tudja, magas színvonalon ellátni, ez tehát nettó hazugság a részükről. Természetesen nagyon fontos kitörési pont ez. A versenyképességi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kijelentés már egy sokkal burkoltabb hazugság, amit érdemes körüljárni.
1990 előtt a magyar mezőgazdaság – leszámítva a nálunk nem termő egzotikus termékeket – 100%-ban ellátta a hazai piacot és hatalma exportot bonyolított le. Ekkor az ország lakossága bőven 10 millió felett volt. Ma a lakosság 10 millió alatt van és lassan több mezőgazdasági terméket importálunk, mint amit előállítunk. Ebből az következik, hogy szó sincs arról, hogy a fenntartható fejlődésben alulmaradtunk volna, hiszen ha ugyanannyit termelnénk, akkor bőven megélnénk belőle. Ergo, mi ebben a nem fenntartható? Ha megélnénk, akkor miért nem tesszük, adódik a kérdés. Ehhez egy példát kell felhoznunk a Luganói tanulmány című könyvből, amely ugyan fikció, kár, hogy jellemzően szinte minden szava igaz.

Közép-Afrikában sok-sok ember él és jó a termés is, amit adott évben a földön megtermeltek. Közvetlenül a betakarítás előtt nyugatról nagy mennyiségű segélyszállítmány érkezik. A termelő emberek látják, hogy ingyen érkezik az étel, nem kell dolgozni érte, ezért a termés csak egy részét takarítják be. A segély elfogy, viszont még termelnek, csak kevesebbet. A következő betakarítás előtt menetrendszerűen érkezik ismét a segély. Még kevesebbet takarítanak be. Így megy ez néhány évig. Egyszer csak az emberek megunják a termelést, hiszen a segélyért nem kell dolgozni és felhagynak a földműveléssel. Rá egy évre már nem jön segély. Rengetegen éhen halnak. A földek egy része tönkrement, már nem tudják újra művelni, míg a másik részt viszonylag kevés pénzért elkótyavetyélték. Azokat visszavásárolni a nyugati „befektetőktől” már nem lehet. Mit tehetnek hát a földművesek? Mindenüket hátrahagyva beköltöznek egy városi gettóba, ahol fillérekért dolgoznak a nyugati befektetők – korrupció által – helyi adómentességet élvező gyárában.

Nálunk – kevésbé primitív módon – ugyanez történt. Egy-egy évben beöntötték az import tejet, sertéshúst és más termékeket az országba. A hazai termelő két-három évig bírta, aztán kijelentette, hogy a folyamatos veszteségei miatt nem bírja tovább. Rá két évre már sokkal drágább volt a sertéshús és a tej, azonban ennyi is elég volt az egyes ágazatok tönkretételéhez. A versenyképességünk tehát tudatosan lett szétverve. Ma az Unió dönti el, hogy miből mennyit termelhetünk. Nem azt, hogy mennyi banánt importálhatunk, abból bármennyi jöhet, ha van rá pénz, de azt pontosan megmondja, hogy mennyi cukrot gyárthatunk. Hová ültethetünk barack- és szilvafát. Mennyi szőlőt kell kivágnunk és pláne, hogy hogyan nem szabad tömni a libát.
A mezőgazdaságra épülő feldolgozóiparunk nem romokban van, hanem gyakorlatilag megszűnt. Ki emlékszik még azokra a Szudánban készült képekre, ahol az ottani lakosok az Aranyfácános konzervdobozokat mutogatják? Ki emlékszik még a Hajdú-Bétre, a cukorgyárainkra, a hazai kézben lévő csokoládégyárakra és a többire? Ha nincs mezőgazdaság, nincs mit feldolgozni.

Egy ország legfontosabb bevételi forrása az export. Gyakran halljuk, hogy a külkereskedelmi mérlegünk pozitív, azaz jövedelmezőbb az export, mint amennyit importra költünk. Ez szintén hazugság, még pedig az alábbiak miatt. Az export közel 90%-át külföldi, multinacionális vállalatok bonyolítják, amelyek amellett, hogy adókedvezményt élveznek, a profitjukat kiutalják az országból. Tehát az országnak sok haszna nincs belőle. Az import viszont főként a lakosság ellátása céljából érkezik, mobiltelefonok, számítógépek, vagy szlovák tej formájában, amiért mi kőkeményen fizetünk. Azaz, amit itthon megtermel a magyar munkaerő, abból nincsen haszon, viszont ami bejön, azért busásan fizetünk. Nos, ez is ki van találva.

A rendszerváltás óta két kifejezés nagyon mélyen beégette magát a köztudatba. Az egyik, hogy az állam rossz gazda, a másik pedig, hogy a piac szabályozza önmagát. Az első kijelentés kapcsán képzeljük el, hogy a sarki gumishoz betérünk egy defekt miatt. Ő kijelenti, hogy megcsinálja ugyan, de egyrészt rosszul, másrészt a szomszéd gumis sokkal jobb. Nos, betérünk ide még egyszer? Naná, hogy nem! Ebből egyetlen dolog következik: amelyik politikus ezt mondja, azt abban a pillanatban páros lábbal kell kirúgni a parlamentből, de úgy hogy pukkanjon! Az az ember alkalmatlan a feladata ellátására, tehát semmi helye nincs ott. Az állam igenis jó gazda lehet, ha megfelelően vezetik. Az állam feladata, hogy szabályozzon, koordináljon és segítse a benne élőket. Nincs az a piaci szereplő, aki ezt elvégzi helyette.

A másik kijelentés az, hogy a piac szabályozza önmagát. Viccesen mondhatnánk, hogy ez részben igaz. Ha például egy falusi piacon valaki poshadt almát árul, akkor tőle nem vesznek, nem keres pénzt, ezért rosszul él. Aki szép almát árul, attól sokat vesznek, tehát jól él. Aki olcsóbban adja ugyanazt, attól többen vesznek, így jobban jár, mint akitől csak kevesen. Sima ügy, nem bonyolult. Azonban –itt , és ez a legfontosabb dolog – egyenlő felek küzdenek a vásárlók jogaiért. Magyarországon pedig nem!

A hazai vállalkozó nem kap adómentességet, elégséges állami támogatást, exporttámogatást, szemben a külföldi multival, amely néhány évig adómentességet kap – majd rögtön odébb is áll – és a saját állama támogatja, nonszensz módon például abból a befizetésből, amit mi juttatunk az EU-nak és ő azt továbbadja az aktuális tagországnak. Érdekes módon, mi ezekből a „bulikból” mindig rosszul jövünk ki. Azt ugye pl. nem gondolja bárki is komolyan, hogy a hazai autópályákat nekünk építik, némi uniós támogatással. Szó sincs róla, az a kereskedelmi logisztikát szolgálja. Amit itt megtermelnek, így tudják a leggyorsabban kivinni és eladni másutt. Nekünk bőven elég lenne egy autóút, sőt helyenként egy kis kátyúzás is.

Sok mindent lehetne még kiemelni, azonban talán ennyi is elég, hogy lássuk, Magyarországra három indok miatt van szüksége az EU mögött álló pénzügyi csoportoknak. Kell az olcsó munkaerő az összeszerelő üzemekbe és hasonló egységekbe. Kell a felvásárlópiac, hogy a nyugati túltermelés által előállított, gyakran igen silány minőségű árut rásózhassák valakire.
Harmadsorban pedig kell egy jó adós, amely a hitelcsapdából nem tud kitörni, de a törlesztéseket újabb és újabb hitelek felvételével, akár saját polgárai kárára is ki tudja termelni. Szóval ezért kellünk mi. Kérdés, hogy nekünk miért kell ez?

Forrás: www.lokalitas.blogspot.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2011.12.29. Elkészült a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentése

2011.12.15. Magyarország háborúba megy?

2011.12.10. Itt az idő feladni a szuverenitást

2011.12.07. Adózz magyar, hogy más jól éljen belőle

2011.11.28. Az élet él és élni akar

2011.11.17. Magyarország jövője a konyhában dől el

2011.11.04. Cukorgyárak privatizációja: az agártárcák volt vezetői a felelősek?

2011.10.22. Államadósság? Figyelő szemetek Izlandra vessétek…

2011.09.30. Kapzsiság okozhatta a magyar cukorgyárak vesztét

2011.09.21. Háború a nemzet ellen – Az elrabolt nemzeti vagyon

2011.06.25. Hamarosan piacra kerülhet az olcsó cukor

2011.04.05. Egekbe szökött a cukor ára

free counters

89 gondolat “Miért kellünk az EU-nak?” bejegyzéshez

  1. Olvastam, és igaz, mert hazánkban saját kormányaink végzik a hazai pusztítás többségét,erre egy példa ez:
    “SAJNOS ez a kormány is csak a gazdaság összeomlását viszi előbbre,
    mert
    minden pénzkivonás a lakosságtól a kizárólag hazai vállalkozások pénzforgalmát szűkíti, a multi-cégek világszerte termelik ki hasznukat, a hazai pénzszűke épp jó nekik,
    mert
    a pénzéhség miatt olcsóbban kapnak munkaképes embert.
    Tehát ez a kormány a Nemzetközi pénzmaffia érdekeit szolgálja önként! Nem kell biztatni erre sem.
    A tömeges hazai munkahely létesítés drágábbá tenné a hazai munkaerőt a multi cégeknek,
    sőt nem lehetne kilakoltatni=legyilkolni a hazai lakosságot a Pénz-Kalóz Bank-Maffiának sem!”

    1. A kormány keze meg van kötve, mert, ha nem fizetjük az adósság aktuális kamatait, oda tudnak hatni, hogy összeomoljon a magyar pénzrendszer, és csődbe menjünk. Ezt nem akarjuk, viszont a kormány irányvonala helyes, amikor az adósságcsökkentéssel függőségünk csökkentése irányába hat, és végül megszabadulhatunk kizsákmányolóinktól.
      Másik út csak a teljes összeomlás lenne.

  2. azért az mindent elmond hogy befizettünk 25 milliárd eurót és kaptunk vissza 5 öt!! és felszámolták minden iparunkat persze itthon is rengeteget loptak

  3. Azért nem kevés nettó baromság van a leírtakban.. Kezdjük azzal, hogy a GDP arányos államadósság nem azt jelenti mennyivel tartozunk, hanem azt, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk törlesztésre. Ami nem a teljes adósság törlesztését jelenti, hanem többnyire a kamatokat. Kb. így lett abból az első időszakban 4 Mrd dollárból (amiből hazánkba végül is csak 1 mrd körül került) 22 Mrd a rendszerváltás idejére. Mint tudjuk az elvtársak nem voltak hitelképesek, mi viszont a puhább politika miatt igen, így nem lenne nagy csoda, ha kiderülne, hogy a KGST többi tagállamának sikerült különböző remek üzletekkel tovább passzolni ezen összeg nagy részét.

    Igazából az EU-val sem a rendszer a probléma, hanem az azt üzemeltető emberek és érdekcsoportok. Jó példa erre az úniós pénzek hazai elosztása, koma-sógor számára, illetve csúszópénzekért, vagy azok az esetek, ahol a támogatások nagy része el sem ér a támogatott helyre.. elszipkázzák a közvetítők, kezelők, különböző költségeikre hivatkozva. Érdekes módon több EU országban ez meglehetősen jól működik.

    Szal’ nem biztos, hogy akkora marhaság amit a cikk taglalni próbál, de ilyen apró hibás, laikus részek meglehetősen hiteltelenné teszik…

    1. Lényegét tekintve egyetértek a cikk mondanivalójával, kihangsúlyozva az előttem hozzászóló kiegészítésének helyességét.
      Szeretném felhívni a cikkíró figyelmét a magyar nyelv helyesírási szabályaira, valamint a stilisztikára!
      Kérem, legközelebb legyen annyira igényes saját magával szemben s tisztelje meg olvasóit azzal, hogy nem követi el azokat a nyelvi kilengéseket, melyek oly “divatosak” mostanság az írott és beszélt médiában!

      1. Kétségtelenül nem üti meg egy szépirodalmi mű szintjét az írás, de az indexen megjelenő irományokat így is mérföldekkel felülmúlja😉
        És ez itt nem azt ország vezető híroldala😉
        Természetesen a kritika jogos, azonban átvett írást nem kívánunk megváltoztatni.

        A fellelhető hibák miértjére talán ez a bejegyzésünk világít rá igazán:
        https://komlomedia.wordpress.com/2011/09/25/miert-nem-oktatnak-az-iskolak/

        Köszönjük a kritikát!

    2. Szerintem az értő olvasást még gyakorolnod kellene: a cikkben sehol sincs az általad leírt “nettó baromság”.
      De értelmezd nyugodtan úgy, ahogy akarod😉

  4. @Attila Hát szerintem ezt a Fidesz így nem mondta ki. Nem is beszélve arról, hogy ennek 10% sem tudja megvalósítani, mert már most is nyomás alá helyezi a nagytőke. Lehet hogy a Fidesz nem akar rosszat, de nem tudja jól sem csinálni, mert történt meg a társadalomban a problémák mély okairól a felvilágosítás, nem tud mindent teljesen transzparensen bemutatni, mert akkor az ő bűnei is előjönnének. Nem szerzett szövetségeseket az Unióban, így Európában egyedül maradt és kicsinálják.

  5. Nem értelmeztem akkor sem ,hogy miért kell nekünk “unió”!Előtte küldtük haza a katonáit(90-ben)-nem!?Na de ,hogy egy rafináltabb bandát a nyakunkba venni-ez már iszonyú hülyeség volt.Határainkat körbezárni!-Mi újra ellátjuk magunkat élelemmel-ha az uniós urak akarnak behozni vagy kivinni valamit akkor annak a hasznát mi élvezzük s ne a
    valamelyik kimondhatatlan nevű fantomcég! legfeljebb nem félévente veszünk új technikai kütyüt.

  6. Ez ami le van írva jól hangzik és valószínűleg jól is működne. De addig amíg odafen úgy gondolják hogy az eu-nak kell megfelelnünk illetve arra játszanak hogy nekik jobb ill. több pénzük legyen. Addig eböl nem nagyon van menekülés. Hiszen ők az idézőjelben “emberek butaságát ill. tudatlanságát” használják ki. Az lenne a célszerű ha ebbe mi is közbeszólhatnánk!! Addig amíg a külföldi árukat Cégeket részesítik előnyben és ők részesülnek a kedvezményekben. Addig a hazai cégek termelők labdába sem rúghatnak!!!

  7. Visszajelzés: top 100 | Lesvosnews.net
  8. 2010-ben vélhetően a legtöbb szavazó ezzel a cikkel értett egyet, ezért lett ekkora Fidesz nyerés. Két év múlva meg lehet majd mondani, hogy mennyire működik a teória alkalmazva.

    Két kérdés:
    1.) Szlovákiával és Romániával is kitolnak vagy csak Magyarországgal?
    2.) Vannak-e haszonélvező országai az EU-nak?

    1. Ezt a második kérdést nem gondoltad komolyan – ha igen, akkor nagy a baj.
      Azt gondolom az ilyen jellegű írások mint ez a cikk jócskán destruktívak, vannak azért itt emberek ebben az országban, akik ezt ebben a formában be is nyelik.
      Kíváncsi lennék az arcokra, ami egy bármilyen európai unió nélküli világban vágnának a kedves állampolgárok (vámunió).

      Ez az ország 1000+ éve képtelen bármit is! elérni önerőből, a magyar szaktudás és képesség mítosz, inkább azért imádkozzatok, hogy végre észbe kapjon a nemzet és beszerezzen egy norvég kormányt!

      1. Ezt irod: “Azt gondolom az ilyen jellegu irasok mint ez a cikk jocskan destruktivak…”
        majd folytatod: “ez az orszag 1000plusz eve keptelen barmit is elerni onerobol, a magyar szaktudas es kepesseg mitosz..stb”
        Fo hogy Te nem vagy destruktiv..!

      2. nem igaz ha nem hazaáruló politikusok vezették volna ezt az országot hanem szakemberek pl bogár lászló stb és egy nemzeti párt mint a jobbik akkor ma a világ egyik leggazdagabb országa lennénk!! ne feledjük a gengszterváltás óta 36000 millárd ft tünt el a nemzeti vagyonból rablás privatizáció és államadósság törlesztés miatt.

  9. Egy eladósodott világ eladósodott országainak tagdíjaiból egy nemzetközi társaság kölcsönöket nyújt az egész eladósodott világnak. Ez a Nemzetközi Valutaalap, az IMF. Az IMF valamennyi tagországa el van adósodva, mégis kölcsönöket folyósít, és mégis államokat fenyeget azzal, hogy csődbe viszi őket, miközben elsősorban saját magát kellene csődbe vinnie. Ez egy színház.

  10. Nos. Öszintén? Ez a cikk egy kevés igazsággal megtöltött csúsztatások halmaza, ahol jó magyar módra, mindig mindent jobban tudunk és a mi felelösségünket a másikra (multi etc) toljuk.
    Ahogy elöttem “Mátyás” is leírta, nem minden fekete, vagy fehér.
    A cikk tele van mendemondákkal. Pl. A kíváló magyar termékek. Vazze nézzél már körül. Hol van ilyen? 10 termékböl, ha 5 magyar, akkor abból, jó ha egy kiváló, de inkább az is csak az elmegy kategória. Sajna a kommunizmusban az volt, hogy “jó lesz ez így”, és ez beleivódott az emberekbe. Vajon miért tudott a nyugat egy Opelt, vagy egy VW úgy összerakni, hogy azért az egész keleti blokk ölni tudott volna? Mert verseny volt, piac volt. Az maradt életben, aki ügyesebb volt, és jobbat tudott gyártani ugyanazon az áron. Erröl szól a szabad piac. KGST? Megalol vazze. A KGST szó szerint nem volt más, mint amit mi kiszartunk azt megetettük mással és fordítva. Akkor is, ha a másiknak, vagy nekünk nem volt erre szüksége. A rendszerváltás után persze nálunk ez is úgy jött be a 90-es évek elején, hogy elméletben szabad volt a piac, de jó kommunista szokás lévén, a zállam segítségével. Mit is várhattunk volna a jó öreg komcsiktól? Asszem elég jól lehet ezzel még a mai napig példálózni, hisz a mostani kormány ennek ékes mintapéldája, azzal a különbséggel, hogy ök most akkora felhatalmazást kaptak az okos magyar néptöl, hogy szó szerint ezt fogjuk nyögni az elkövetkezö 30 évben. Sajna nekünk még tanulni kell a szabadságot, azt, hogy saját magunkra vagyunk utalva és nem a zállamra. Márpedig ez nehéz annak, aki ahhoz szokott, hogy minden könnyen megy. Én min. 50-70 évre tippelek, de lehet, hogy több kell. Az élet kemény, de ha nyugaton odateszed magad, tanulsz és bizonyítasz, akkor nem kell segget nyalnod ahhoz, hogy jó állásod legyen és megbecsüljenek. Nálunk meg csak és kizárólag seggnyalásból lehet jól élni.
    A rendszerváltás ott fog kezdödni, amikor végre kimondják, hogy mindenki, aki ´89 elött bármilyen politikai funkciót betöltött (akár párttag, akár KISZ-es volt) az nem vállalhat SEMMILYEN KÖZIGAZGATÁSI/ÁLLAMI funkciót. Ugyanis pontosan ezért tartunk itt. A komcsik maradnak, csak a pártlogó változik. Ma még mindig az van, hogy az állam az jó. Jah, látjuk, jól megmentették sokak nyugdíját is, nem?
    Számonkérhetö rajtuk valami is? Majd legközelebb 2014-ben, ha addig el nem törlik a választásokat.
    Aki teheti az fogja a cókmókját és menjen, lassan már mindegy, hogy melyik irányba, mert a románoknál is elöbb lesz igazi demokrácia és jólét, mint nálunk.
    El kellene már fogadni, hogy amennyiben azt a jólétet és szabadságot szeretnénk idehaza is, mint amilyen tölünk nyugatabbra van (márpedig mindig mindenki a nyugati fizetésekkel példálózik), ahhoz az kell, hogy összefogjunk (lol, ez aztán a paradoxon, a magyar meg az összefogás) és elfogadjuk azokat az alapvetö dolgokat, amik nyugatabbra már többszáz éve elfogadottak és elkezdjük alkalmazni. Az nem megy, hogy nekem kell a nyugati jólét, de ezt én a jó öreg magyar mentalitással akarom elérni. Miröl beszélek? A magyart nem az zavarja, hogy a politikusok lopnak, vagy hogy az a vállalkozó nyeri el a tendert, aki a legtöbbet juttat vissza, hanem az, hogy nem ö csinálhatja ezt és kimarad belöle. Ha ez nem így lenne, akkor miért nincsenek tömegek az utcán és miért nem sikerült már az elmúlt 20 évben elérni ezt? Sírni és hümmögni miért könnyebbb, mint tenni valamit, vagy a másikra várni? Ha nem vettétek volna észre, pont az állam az, aki visszahúz és elhiteti veled, hogy nem kell tenned semmit a saját érdekedben, pedig ez baromság.
    Más.
    Mezögazdaság? Konkrét példát mondok. Ausztriában van egy ismerösöm ahol 930 HA-on dolgozik 3+1 ember és nem milliomosok, ahogy sokan képzelik, pedig akár 1400-2000€ visznek haza havonta. Nyilván gépesítve van minden, de ezt nem 2 év alatt érte el a tulaj. Nagyon ritka az, hogy valaki 1-2 év alatt egy üzlettel akkorát kaszál, hogy már addigra a semmiböl milliomos lesz.
    Az EU és a szabad piac szó szerint a lehetöség, hogy ha te jobb vagy, akkor igenis megélsz, söt…… Persze, mint írtam, sokkal egyszerübb várni a sültgalambot.

    Mielött vki betámadna, hogy magyarellenes vagyok. Nem, magyar vagyok, és az is maradok, hisz annak tartom magam, viszont attól, hogy ajnározzuk magunkat, attól nem lesz jobb.
    Attól, hogy zsidózunk, multizunk, nem leszünk elörébb. A konokságunk, fafejüségünk és kivagyiságunk keveréke az, ami a legjobban jellemez minket és ezeket a jellemvonásokat kellene úgy felhasználni, hogy az a saját malmunkra hajtsa a vizet. Persze nem ártan elgondolkodni, hogy a kivagyiság és a nagy arc helyett elöször a szorgalamat és kitartást kellene gyakorolnunk. Ha ezen változtatni tudánk, akkor rövid idön belül újra mi lennénk a környék mintaállama…………

    1. Azért csúsztatsz Te is rendesen: beszéljünk a garancia lejárta után azonnal elromló kiváló nyugati termékekről, és a ma is működő 40 éves Saratov hűtőkről😉
      Beszélsz piaci versenyről, ami már a világon nincs. Sorban buknak le az általad nagyra tartott multik, hogyan kartelleznek. Akik még nem buktak le azok is vélhetőleg megegyeztek, csak jobban csinálják🙂 Akik pedig veszélyt jelentenének a piacukra, azokat felvásárolják, vagy tönkreteszik (magyar cukor és csokoládé ipar, növényi-olaj ipar pl.).
      De felesleges is ezen rugózni, mert az irományodban pont annyi a csúsztatás, mint szerinted a fenti írásban. Ez is egál😉
      A mezőgazdaságban általad leírt modell valóban gazdaságos, csak nem kívánatos: miből fogják az általad preferált rendszerből kiesők megvenni a szuper terményeket? Arra persze nem tudnál választ adni…
      Ahogy arra se, hogyan lesz fenntartható ez a gazdálkodás, amikor elszáll a kőolaj ára. Akkor hirtelen sokan fogják rágni a küszöböt, mert a 100 milliós gépek nem fognak megmozdulni üzemanyag nélkül (vagy nem lesz már gazdaságos beindítani őket), nem lesz műtrágya (az is olajból van), ezáltal a halott földek nem fognak teremni semmit. Akik pedig még értettek a föld megműveléséhez azok meg már meghaltak, vagy majd megtermelik amire szükségük van, és lesz@rják a többieket. Majd mentek padlást seperni?
      Akkor majd megmutathatod, milyen okos vagy😀

      1. Jaj, hagyjuk már ezt az elfogy a kőolaj és akkor majd megállnak a gépek és jön a vilgávége. Már rég megvannak az alternativ hajtások, üzemanyagok (nem kell messze menni magyar kutatóknak is vannak eredményeik) csak az olajlobbi egyelőre túl erős. Nem véletlenül, ezek a cégek amig tart az olaj addig kihúzzák belőle a maximumot, minét többet az egyre emelkedő árak mellett. Aztán majd ha már nem lesz gazdaságos a kitermelés vagy az értékesités, neadjisten elfogy, akkor ugyanezek a cégek, vagy az általuk szponzorált fejlszetőcsoportok piacra dobják az újabb üzemanyagot, meghajtást, motort, stb…és akkor azon fognak tovább gazdagodni. Nézd csak meg a Wankel motort pl…kb fele annyi üzemanyaggal képes ugyanarra a teljesitményre mégsem elterjedt. Persze nehezebb gyártani, de nem ennyivel. Hamar behozná az árát pedig már 60 éves technológia. És már vannak annál sokkál fejlettebbek is (és most nem a napelemes csigalassú concept kocsikra gondolok). Ezeket a dolgokat is a pénz mozgatja meg az erős olajlobbi ami mögött meglepő módon rengeteg pénz áll. Lesz a gépi termelésnek új fajtája a fosszilis üzemanyagok után is, nem fog az emberiség visszamászni a középkorba.

        1. Ez tényleg jaaaj! Mert a kőolaj bázis birtokása nem a gépeink hajtásáról szól!
          Megzabáltatják, gyógyszerként beszedetik, egyszer használatos tárgyként feldolgozva megvetetik és hosszan sorolhatnám még mi mindennek feldolgozzák és ez benne a buli és ezért még, egyre sűrübben, szervezetten a demokrácia védelmében ölni is képesek!
          jap

  11. @Mátyás
    “Arról gondolom tud a kedves cikkíró, hogy a világon mindenhol úgy a leghatékonyabb a mezőgazdasági termelés (gabonák esetében pl), hogy egy nagy földterületet sok géppel, kevés emberrel, hatékonyan, gépesítve művelnek meg? ”
    Nem vagyok közgazdász, sem ilyesmi, csak “józan paraszt”, de: túltermelés, pazarlás, globalizáció. Szerintem a világon egyetlen embernek sincs szüksége ezekre és az ezek által okozott gazdasági-társadalmi problémákra, mégis ide vezették a világot – és igenis ők, – a pénzvilág (elcsépelt, mégis igaz: a bankárkaszt) és az általa irányított politikai, gazdasági “elit” és az őket kiszolgáló “értelmiség”. És igen, ve-zet-ték, mert a felső kaszt dolga az irányítás, nem? Ez nem bűnbakkeresés részemről, dehát lássuk már be: a nép, a polgár dolga a munka, nem a gondolkodás és az irányítás.
    Egyszóval: nehogymár a nyúl vigye a puskát! Nincs szükség a multiknak mosdatására, őket is életre hívták, méghozzá szándékosan, mégpedig a különbféle lobbik.
    Azért a tényeket nem kell tagadni, bármennyire is “okosan és szakértőn” tud fogalmazni kedves uram!
    A parasztvakítás pedig azon okból nem megy tovább, hogy minden róluk szóló info legális a neten és ezeket az egyszerű összefüggéseket még a 11 éves gyerekem is érti. Tenni pedig sajnos semmit nem lehet, mert a világot irányító gazdasági erők kezében van minden eszköz, amivel megvédhetik hatalmukat, lásd: áldemokrácia, rendfenntartó szervek, országok kormányai, pénzemberek, multik, fegyvergyárak……
    Az összeesküvés elmélet kifejezés is azoktól származik, akik a világ népei háta mögött alakítják a “politikát”.
    Igenis csak egyetlen járható út van: minél többen váljunk le a rendszerről!
    Boldog új évet mindenkinek!

      1. önellátás, öngondoskodás, “öngondolkodás”
        Nem akarok senkit meggyőzni és magyarázkodni, inkább gondolkodásra serkenteni.
        túltermelés, túlfogyasztás, pazarlás és az öregedést, betegséget meggyorsító “junkfood”(azaz szemétbevaló élelmiszer) fogyasztásának sürgős abbahagyása, visszatérés a hagyományokhoz, minden téren…….

  12. Én se nagyon tudok teljes mértékben azonosulni a cikkel, főleg azért mert tényleg a ‘vagy fekete vagy fehér’ alapon próbál meg tényeket megállapítani. Ennél jóval árnyaltabb a történet, mint az élet úgy általában. Szerintem pl. ott is van egy buktató az EU.-hoz való csatlakozást tekintve, hogy bár papíron megfeleltünk a csatlakozási feltételeknek, agyilag nem. Így például Pista bácsinak és Mari néninek gőze sem volt arról, hogyan kell egy pályázatot megírni vagy, hogy hogyan is kellene az esetlegesen megnyert támogatást felhasználni (illetve nem felélni, hanem hatékonyan befektetni), meg persze, hogy hogyan lehet a piacon (hazai vagy nemzetközi) versenyképesnek lenni.
    Azt se érdemes elfelejteni, hogy az EU. az nem egy személy, hanem európai országok összessége. Akik a döntéseket hozzák általában elsősorban a saját országuk illetve az európai érdekeket veszik szempontul. Így tehát az, hogy egy adott EU. törvény mennyire érinti rosszul az adott országot azon múlik, hogy milyen az érdekérvényesítő képessége. Magyarország kis ország lévén nyilván hátrányból indul. Ezt el kell fogadni. Azonban vannak/lehetnek olyan eszközök, amikkel mégis ‘nő’ a szavainak ereje (lásd lengyelek, szlovákok akik szintén jól tudják magukat képviseltetni annak ellenére, hogy szintén nem nagyhatalmak). Ez eddig nem volt meg, most viszont, hogy kicsit markánsabban próbálkozunk megy a hülyék hőbörgése.
    Továbbá azt se feledjük, hogy nekünk az EU. nem volt opció (ahogyan a kilépés sem az). Nyilván megszavaztuk, de ha nem szavaztuk volna meg akkor is csatlakoztunk volna legrosszabb esetben 2006-2008 között, népszavazás nélkül, sokkal kevésbé békés körülmények között, mert máshogy nagyon fent sem maradhattunk volna a térképen.
    Az Eu. létrejötte sem opcionális volt, hanem egy jól felfogott érdek. Egy széttördelt kontinens nem tud megfelelően érdekeket érvényesíteni olyan szereplőkkel szemben, mint az USA, Oroszország vagy Kína. Stbstb.
    A multik és azok adózására tett passzusokat se igazán értem. Szerintem nem nagyon vagyunk mi tisztában ezzel. Érdemes lenne mélyebben beleolvasni, ha már kritizálunk. Az összeesküvés elméletekből összeszedett infók sajnos el kell mondanom, hogy kamuk, és Télapó sincs bár számos mesekönyv ír/írt róla. A korrekt Magyar vállalkozó meg ritka mint a fehér holló (vagy ritkább). Nem tudom minek idealizáljátok ezt amikor egy marha nagy blődség amiket ilyenkor leírtok. Ilyen sorokat olvasva jutnak eszembe azok a szép storyk amikor a szittya Magyar vállalkozó elküldi a k*rva anyába a vevőt, mert éppen sz*r napja van, vagy amikor úgy mész be egy jó Magyar coop-ba vagy kis ABC-be, hogy még illem helységnek is gusztustalannak tartanád. Persze akik ilyet még nem látott az el sem tudja ezt képzelni. (pedig inkább ez az átlag) Abszolút tisztelet a kivételnek, mert szerencsére azért van, de én két kezemen megtudom számolni, hány ilyennel találkoztam, pedig voltam már pár helyen.

  13. Kedves Mátyás!
    Én csak a minőséggel kapcsolatos “tényeidre” szeretnék reagálni.
    Annak, hogy mi mennyire is voltunk motiválatlanok a fejlesztésben, egyszerűen ellentmond, hogy pl. amikor a rendszerváltáskor privatizálták a hajó- és darugyárat, akkor európa egyik legmodernebb CNC esztergájával dolgoztak ott az emberek. Ezek szerint mégiscsak fontos volt a minőség.

    1. Szia Mátyás! Ahogy olvasom a bejegyzésed olyan érzésem támadt,hogy te értesz a közgazdasághoz. Amikor magyarázod az államadósság és GDP viszonyát az bámulatos. De mi az a GDP? Szerintem ezt sokan nem értik az országban hogyan is kellene elképzelni. Ráadásul angol mozaikszó nem feltételezem ,hogy ezt értik az “egyszerű emberek” is. Szerintem a 21 ezer milliárd forintot sokkal többen értik mint azt a kifejezést,hogy a GDP 80%-a. Arra szeretnélek kérni,hogy fordítsd már le ezt a kifejezést nekem úgy, mintha 100 forint lenne az állam bevétele évente és mennyi akkor ez esetben a hitel és kamat amit havonta vagy évente kell visszafizetni azoknak akiktől felvettük a kölcsönt.Ez jól szemléltetné az államkasszába egy év alatt beérkezett összegnek hányad része megy el hitelre és kamatra! Ezt szerintem mindenki fogja érteni. Az arányok is jobban látszódnának mivel százalékban is rögtön láthatnánk. Az egyszerű ember akár a saját háztartásának bevételét is odaképzelheti az állam helyett.Várom válaszod a megfelelő számadatokkal! Előre is köszönöm!

      1. Szia Mátyás!

        Nem válaszoltál pedig megígérted! Az az érzésem,hogy mikor valamit alá kell támasztani az összeadástól kicsit komolyabb műveletekkel akkor vége rögtön mindennek! Bizonyos alap igazságokat, összefüggéseket , számadatokat meg kellene határoznunk amire felépítünk egy értelmes beszélgetést. Nem vártam regényt, egy-két matematikai számítást néhány számadattal amiből láthatóak az arányok és a nagyságrendek. Sehol semmi pedig,hogy osztottad az észt! Még mindig várom válaszod! Szia

      2. Nézd, tudod nekem van munkám, ami ráadásul elég sokat elvesz az időmből és nem pont arra érek rá, hogy ide írogassak olyan dolgokat amit egyébként egy egyszerű kereséssel is megtalálsz az interneten. Én nem egy gazdaságelmező cég vagyok aki makrogazdasági mutatókat és alapadatokat számolok, meg forintonként a GDP-t. Én is legfeljebb olyan adatokra hagyatkozhatok amiket erre specializált intézmények az általuk készített jelentésekben közzétesznek. Ezek nem is ritkán különböznek. Tőlem várod, hogy vezessem itt le a matekot neked? Miért? Én gazdaságelemzést tanultam ugyan, de nincsenek meg az erőforrásaim ahhoz, hogy majd én tárok eléd adatokat. Ha meg nem is ezt várod tőlem, mert felteszem nem ez volt a cél, akkor meg Te is ugyanúgy fel tudsz menni bármelyik ezzel foglalkozó honlapra és megnézni magadnak a számokat. Nem fogok helyetted dolgozni. OECD.com, cia.gov, europa.eu, ksh.hu, ecb.int, kopint-tarki.hu, stb…ezeken az oldalakon mind megtalálod a keresett számokat és előre szólok, hogy más és más adatokat fogsz találni. Azért akartam hosszabb postot írni mert úgy látom nem teljesen tiszta mi a GDP és az államháztartás között a különbség. A GDP nem az állam bevétele, bár belőle lehet következtetéseket levonni az úgynevezett államkassza méretére vonatkozóan. Egyébként olyan sincs hogy államkassza, van az államháztartásnak egy egyenlege, amely az év közben folyamatosan változó nagyságrendű bevételek és a folyó, szintén változó volumenű kiadások különbsége. Az előttem hozzászóló linkjeit ha egyébként végigkattintgatod sok mindenre fény fog derülni. Szerintem neked a világon semmi alapod nincs kétségbe vonni a szaktudásom, amellett ráadásul, hogy én véleményt fogalmaztam meg. De azok után, hogy “pedig, hogy osztottad az észt”, nem fogom tovább, bár eddig sem ez volt a célom. Nekem nincs sem időm sem kedvem “értelmes beszélgetést” felépíteni olyasvalakivel, aki egyrészt nem tiszetli más idejét (mert ha ahhoz lusta vagy hogy magadtól utánanézz ezeknek az adatoknak akkor bizony ez így van, különben meg félre is vezethetlek ha nem ellenőrzöd..) másrészt milyen beszélgetés lenne ez? Azokra az adatokra alapozva amelyeket én elküdök neked miről akarsz beszélni? Ha neked meglenne az álláspontod az más kérdés lenne. De ez is pl olyan dolog hogy én hozhatok egy statisztikát valamiről te pedig hozhatsz ugyanarról egy másikat és akkor ugyanúgy ahogy ezt már évek óta játszom különböző fórumokon te a te számaidnak hiszel én meg az enyémeknek. Meddő kezdeményezés. Arra még hajlandó lettem volna hogy elmagyarázom az alapfogalmakat, GDP, GNP, államháztartási hiány, államadósság, ezek különbözőségét és összefüggéseit, de így már nem. Nekem is magamnak kellett megtanulni és nem a neten vártam más hozzászólóktól, hogy ugyan magyarázzák már el nekem, főleg úgy, hogy amit kérek hozzáférhető 2 perc alatt bárhol, és főleg nem úgy, hogy látatlanba egy munkából kín keservesen megélő embert lecseszek, hogy miért nem nekem szenteli az idejét. Tisztelettel, M.

      3. Szia Mátyás! Ne haragudj, ha bántó voltam elnézést kérek tőled! Csak a hév picit biztos elvette a józan eszem! Te az eredeti cikkből kiemelted szerinted nincs azzal semmi baj és teljesen érthető a GDP-ből származtatott államadósság! Egyáltalán nem értettem ezzel egyet és ha szerinted ilyen egyszerű ahogy fogalmaztál,gondoltam 2 perc alatt válaszolsz a kérdésemre. Amint látható nem is ilyen egyszerű ez a kérdés te egy egész hosszú posztot szántál arra hogy kifejtsd. Ebből is látszik ,nem is olyan magától érthető megválaszolni,hogy akkor évente mennyit fizetünk kamatra! Pedig ezt mindenki értené még én is. Igaza van a cikknek amikor írja,hogy direkt érthetetlenné teszik az emberek számára, hogy mennyivel is tartozunk , mennyit kell fizetnünk kamatra!Pedig ez a mi ügyünk adófizetőké, jogunk van tudni és bírálni ha rossz. Ez a mi kis beszélgetésünkből is látszik, már lassan kisregényt irtunk de az érdemi adatok még mindig sehol azt hittem ha ez ilyen egyszerű neked akkor két perc alatt kiolvasod a választ abból a mondatból hogy az államadósság a GDP 80%-a. Lám még neked sem egyszerű, “hosszabb posztot kell írnod”! Még mindig nem lettünk okosabbak az a baj! Igenis szeretném látni mire hivatkozol, melyik statisztikára , igen van különbség de valamiben meg kell tudni egyezni, mi magyarok akkor soha semmit nem tudhatunk mert a különböző források és statisztikák mást mutatnak?? Igenis azt is szeretném tudni,hogy 1973-1989 közt hogyan vettük fel a kölcsönt és mennyit ! Erre sincs egyértelmű válasz? szerinted az mért van,hogy mi magyarok még vitaalapot sem tudunk teremteni? Ez nagyon nyomasztó!Ha a források eltérőek akkor szerinted nekem valaha lesz esélyem az életben megtudni, hogyan jutott el az ország odáig,hogy a rendszerváltáskor 22 milliárd dollár volt az államadósság? Szerinted létezik olyan papír vagy hivatalos dokumentum ami neked egyértelműen be tudná bizonyítani,hogy halmoztunk fel ekkora államadósságot?Nagyon szeretném ezt látni! Jó lenne letisztázni a helyzetet amiben vagyunk, miért mehet ki az országból évente 3000 milliárd forint kölcsönre, anélkül,hogy ez elborzasztana valakit. Te bezzeg egy ilyen helyzetben úgy vélekedsz a GDP 80%-a teljesen érthető csak meg kell szorozni a GDP értékét 0,8-al és kész. Köszi de ez aztán nem szemléltetés!!! Mindenki homály marad még ettől a mondattól sajnos!A stílusom viszont csúnya volt azért még egyszer elnézést kérek, nem akartalak megbántani! tisztelettel Zoltán

      4. Most több időm van. Nézd azért akartam hosszabb posztot írni mert úgy látom fogalmi szinten is vannak hiányosságok. Nem leoktatni akartalak, csak leírni mi micsoda először, ugyanis amíg ezek az ismeretek nincsenek meg nem fogod tudni értelmezni a számokat. Ez tudod olyan dolog, hogy ha odaviszel egy építőmérnököt, hogy akkor ebben a lakónegyedben fel kell húzni egy könnyűszerkezetes családi házat, akkor a mérnök fogja tudni, hogy ok, ezen a környéken egy kb. 100m2-es, könnyűszerkezetes épülethez nagyjából mennyi és milyen építőanyag kell, mennyi idő alatt készül el, mennyibe fog kerülni. De, hogy pontosan a végére mennyi szöget kell majd beverni, nem tudja ennyiből. Egy közgazdász ugyanígy van azzal, hogy a GDP x százaléka. Nem tudja pontosan az utolsó forintig, hogy mennyi is pl. az adósság, de kb. be tudja lőni, hogy ennek milyen implikációi vannak, bizonyos közgazdasági alapvetések és egyéb háttér-információk alapján. Megmondom őszintén, hogy nem tudnám neked megmondani, hogy pontosan mennyit fizetünk “kamatként”. Az államadósság is egy összetett dolog, hogy pontosan mennyi részt tesz ki a kamat..Hát közgazdász legyen a talpán aki megmondja. Sok dologtól függ..hitelbesorolás, árfolyam, futamidő, az adósság megújításának újratárgyalása…stb. Nem ezzel foglalkozom napi szinten..ezt legfeljebb a pénzügyminisztériumban, a ksh-ban, a gazdaságkutató intézetben, stb. tudják az elemzők. De pl. neked sem mondana semmit AZ összeg már ha lenne ilyen, mert ezt te a napi életedre nem tudod levetíteni. Először meg kell érteni, hogy működik a gazdaság, hogyan függ össze az államháztartás, a költségvetés, az államadósság, (ennek mi a kamata ha már ez érdekel), hogy járul ehhez hozzá az adózás, a járulékok, a pénzpiacok. Ezt gondolom érthető okokból nem várod el tőlem, hogy itt kifejtsem.Egy alapot akartam hozzá adni, de látom te mindent akarsz🙂 Így akkor belinkelek ide pár oldalt, az egyik egy hosszú magyarázat, érdekes olvasmány (71. oldaltól, 232. oldaltól, 243. oldaltól) Itt mindent megtalálsz ami az okokat és összefüggéseket illeti.
        http://www.ecostat.hu/archiv/download/konyv/ecostat-konyv.pdf
        Ha ezt nem akarod mert erre több órát kell rászánni, csak a számok érdekelnek akkor arra itt a másik három link: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/integralt/int2010a.html
        http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html
        http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpf001a.html
        Ebben konkrét számok vannak több oldalon keresztül, mégis szerintem a szöveges többet mond és érthetőbb.

  14. Csak a vak nem látja, hogy mi folyik itt. Másoknak van szüksége a földünkre, és természetes javainkra. Az Afrikáról szóló leírás nagyon találó. Kérdés: Mit tehetünk ez ellen? Ez lenne a jó, ha tenni tudnánk valamit. Két kis dolgot tudnék javasolni: vásároljunk valóban magyar kiskereskedelmi termékeket, és próbáljunk meg minél kevesebb energiát fogyasztani… Tudom, hogy ez nem hangzik soknak, de van aki még ezt sem teszi meg.

  15. Én teljesen egyetértek az okfejtéssel.
    Véleményem szerint már semmi keresni valónk nincs az EU-ban. Anno én is a belépésre szavaztam, de most már sokkal több információm van a működésről, az eu is átalakult, így nekünk jelenleg a tagságból már több kárunk származik mint hasznunk.
    Valóban, van értékes termőföldünk, víz készletünk, és a geotermikus energiával nagyon sok dologban függetleníteni tudnánk magunkat, legalább is az alapszükségletekben igen. Csupán csak a politikai, üzleti szándék, akarat hiányzik. Persze, hogy ezért akarnak minket hitelekkel térdre kényszeríteni. Csak azt nem értem, hogy az eu többi tagállamának is van elég baja a válsággal, ide vélve az USA-t is miért nem azzal foglalkoznak? Minden ország sepregessen a maga háza táján! Főleg úgy, hogy tenmaguk is óriási államadósságot halmoztak fel, hogy finanszírozzák a jóléti társadalmukat.
    Az euró már halott ügy, haldoklik szerintem az eu-is. Jellemző ez is, az eu-hoz is akkor csatlakoztunk amikor már csak a hátrányait “élvezzük”
    Én igazából annak drukkolok, hogy mihamarabb boruljon már össze minden, mert ez így már elviselhetetlen ez az agónia, ami világszerte megy. Minél hamarabb lejutunk a gödör mélyére, annál hamarabb el lehet kezdeni tiszta lappal újjáépíteni mindent DE MÁSKÉPP!!!

    1. Olvasva ezeket a gondolatokat en is a fuggetlensegre tennem a hangsulyt.Meg tudnank oldani szerintem magunk is a dolgainjkat sokkal jobban mint ahogy azt sokan gondoljak.Egyszeruen csak hatarozottan kellene csinalni es AKARNI!Nagyot nezne Europa es a vilag ha kilepnenk es a sarkunkra allva vinnenk kis hazankat elore.Nem majmolva mas orszagokat(esetenkent hibas lepeseket)
      Az osszeborulast viszont annyira nem varom,mert akkor megint csak foldosztas lesz a vege.I.II.-Vh.A harmadikat szerintem senki sem like-na nagyon.Ott aztan tutira fogadnam h ujra rossz dontest hoznanak a politikus nagyuraink. M h.

  16. teljesen mind1 mi van és ki milyen szemszögből látja,inkább fogjon össze a nép!!!…… tenni kellene már valamit,ez senkinek sem jut eszébe?
    itt most mindenkinek nagy a szája,hogy védje a saját nézőpontját,de tenni is kellene már valamit az ellen ami ebben az országban történik….. 🙂 nem csak beszélni….. 😛

  17. Mátyás:
    OK, olcsóbb, hatékonyabb és életképesebb ha egy nagy területet sok géppel dolgoznak, mint ha kis családi gazdaságokban sok ember dolgozik kevés géppel. De ha csak egy cég dolgoztat sok géppel, akkor a többi embernek vajon miből lesz fizetése amiből megvegye amit az megtermelt? Egyre kevesebb a munkahely, mivel mindent igyekeznek nagyban megoldani gépekkel – de ezzel a saját felvevő piacukat is kiirtják, mert ha nincs az embereknek fizetése nem lesz miből vásároljanak. Igenis a kis, önellátó közösségeké a jövő, csak legyen még aki emlékszik, hogyan is kell megtermelni a betevőt…

    1. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Szabolcsban tonnaszámra rohad el a híres szabolcsi alma mert nincs aki leszedje, ugyanis nem éri meg. Amennyiért leszedik és eljuttatják a boltokba, piacokra, annyit nem hoz be az eladási ár. Kis közösségi, lásd tanyasi környezetben is lehet élni…hogy nem lehetne, több száz évig ment. És szép elképzelés az is, hogy ott a rengeteg föld, miért nem művelik a tulajdonosok. Vagy ha művelik miért nem élnek abból (jól)? Nos azért mert a kis családi birtokon ugyan minden megtermelhető ami a túléléshez kell, de semmi több. Tehát lehet rajta annyi búzát termeszteni, hogy legyen elég kenyér, meg elég takarmány az állatoknak, meg elég gyümölcs, stb…ezt aztán fel lehet dolgozni és el lehet fogyasztani. Ha van fa a területen van tüzelő, ha van kút van víz. Ez így elég is. De. Abból amit itt meg lehet termelni, nem fogja vezetékes vízre, villanyra, gázra futni. Nem lesz TV (talán nem is lenne baj), telefon. Nem lenne pénz iskoláztatásra, egyéb szolgáltatásokra. Egy középkori, feudalizmus korabeli szinten meg lehet élni, persze, egy csomó embernek ment régen is. A föld mindennek ellát. De ennyi terményből egyszerűen nem lehet a modern világ által kínált életszínvonalat finanszírozni. Nincs kiút. Erre szerintem nem kell több bizonyíték, mint hogy végignéz az ember milyen életet élnek Nógrádban, Borsodban, stb…de tudnám hozni saját nagyszüleim példáját is, akik egyszerűen nem tudtak megélni a saját földjükből. Nem elég jövedelmező. Itt már persze más kérdéskört is érintünk. Vannak kultúrák akik talán soha nem is láttak pénzt. Érdekes például, hogy a nyugati szemmel legszegényebbnek vélt nép érzi magát a legboldogabbnak.

      1. Mátyás Te értelmesnek látszol, ezért ajánlanám korábbi bejegyzésünket: https://komlomedia.wordpress.com/2011/11/05/permakultura-a-gazdalkodas-jovoje/
        Ha beüt az olaj nélküli világ, akkor ez vár ránk. És ez nincs túl messze. Ha összeveszik az USA és Irán, a perzsák lezárják a Hormuzi-szorost (ezek nem feltételezések), akkor kiesik a világ olajmennyiségének a 40%-a.
        Akkor mitől fog menni a John Deere? Kézzel ássák fel a 2000 hektáros földeket?
        Nem lesz műtrágya: ezek a végletekig kimerített földek nem fognak teremni semmit…
        Akkor furcsán fogjátok érezni magatokat ott Pesten😉
        De mindez ne történjen meg…

      2. Én támogtanám ezt, biztos, hogy emberbarátibb, az ember alaptermészetéhez közelebb állló életforma lenne. Bár a megvalósitással kapcsolatban vannak kétségeim, és azzal is, hogy ez biztos, hogy mindenhol mindenki által kivitelezhető lenne-e. Abban pedig biztos vagyok, hogy ennyi embert csak úgy tudna eltartani ez a gazdálkodási forma, ha a jelenleginél jóval kevesebb modern, kényelmi szolgáltatást, terméket vennénk igénybe. De ez nem feltétlenül baj. Csak nem mindenki alakalmas rá.

      3. Már régóta nem rohad tonnaszámra az alma, mert kivágták.
        Már régóta nem termelnek almát, mert elintézték az okosok, h nehogymár a magyar almát vigyék a szovjet utódállamokba.
        A magyar alma elfogy január-februárra, aztán már csak az import íztelen, kitudjahonnanvaló ócskaságot lehet megvenni 400-ért.

  18. Csak igy halkan!
    A multik azoknak adnak munkat, akik elotte azokban a Magyar cegekben dolgoztak, amit elotte pont ugyanezek a multik tettek galllyra…
    Az egesz multi rendszer egy Izraelita mokusvakitas, egy modern rabszolgasag,
    Es ezert az egesz vilagon azok a hazajukat elarulo politikusok a felelosek akik csak a sajat zsebuket neztek nem pedig a szulofoldjuk es nepuk boldogulasat.
    Eleve csak azok kerulhetnek ilyen pozicioba akik hajlandok ennek a rendszernek behodolni, aki nem azt azonnal valami rasszista-fasiszta nacionalista vadak erik.
    Rettento szomoru dolog olyan orszagban elni ahol egymas ellen uszitjak az embereket, ahol nincs nemzeti ontudat es kultura, sot azt tuzzel-vassal uldozik.
    Ahol az az ertelmisegi reteg akire tamaszkodnia kellene az orszagnak, retteg a megszolalastol, vagy hangoztatja a semmit.
    Szomoru latni, ahogy velejeig butitjak a gyerekeinket, ahogy halalra mergezik a szegenyeket az etelekkel majd az ezeket a bajokat gyogyito gyogyszerekkel.

    Egy undorito vilagban elunk. Kerdezzetek meg magatoktol legbelul, hogy honnan is indult mindez.

    1. Sok mindennel egyetértek.
      “A multik azoknak adnak munkát, akik előtte azokban a Magyar cégekben dolgoztak, amit előtte pont ugyanezek a multik tettek gallyra…”
      Ezt pl nem értem, bizonyíték?
      “Az egész multi rendszer egy Izraelita mókusvakítás, egy modern rabszolgaság.”
      Abban hogy izraelita lenne nem feltétlenül értek egyet, abban viszont, hogy modern rabszolgaság 100%ig…ha lehet olyat akkor még több százalékig.🙂
      A politikusok meg mindig a saját zsebüket nézik. De mondok jobbat minden ember a saját zsebét nézi ebben az elk.rvult, csóró világban.
      Viszont még mindig felmerül a kérdés, hogy anélkül, hogy szeretném a multikat, hol dolgoznának az emberek nélkülük? Ja tudom a tönkretett magyar gyárakban…de melyekben is? Nem gyártunk mi már magunktól semmit. És ez a legnagyobb baj.
      Egyébként csakúgy mint Neked, nekem is elegem van ebből a szép, új, modern világból amiből “csak” az emberi kapcsolatok vesztek ki.

  19. Azért kellünk az eunak, mert olyan képzetlen embereket szeretik, akiknek bedobnak egy ostoba dolgot,azok meg azon rágódnak, ahelyett, hogy lázongjanak.
    Ilyen ember pl a cikk szerzője is.
    Kell a vizünk, meg a földünk? Akkor miért nem vették meg eddig? Mondjuk 89-ben?
    Mert ugye már akkor is volt IMF hitelünk, problémás is volt a visszafizetés, aztán ezek a jolly jokerek lemaradtak róla? Helyette a lúzerek vettek 5 cukorgyárat meg négy papucsüzemet?
    Kabaré ez az egész elmélet, de persze én leszek az itteni helytartójuk, akit azért fizetnek, hogy elbagatellizáljam az egész elméletet, pedig már egyesek nagyon nagyon közeljárnak az igazsághoz:)

    Pedig csak gondolkodni kellene. És nem, nem a világ esküdött össz ellenünk fleto alatt sem és most sem: ilyen faszok a poltikusaink.
    Nincs itt semmiféle szivaros öregemberek bőrfotelos klubja, ahol megbeszélik, aztán behívják az titkárt és közlik vele, hogy John, most vigyék lejjebb a forintot az euval szemben.
    A gyakorlatban ezt hogy képzelitek el? John kimegy a gardróbba és meghúz egy kart, aztán emelkedik az eu, meg süllyed a ft? Itt a kereslet-kínálat változtatja az árfolyamot. És azért,hogy időlegesen lemenjena ft, senki nem áldoz be eu milliárdokat, mert nem nyer vele lófaszt sem.

  20. Mátyás: nagyon örülök, hogy leírta abszolút korrekt véleményét, és a valós tényeket. A cikk valóban erős ferdítéseken alapszik, bár sajnos nagyon népszerű lesz ezzel a stílussal a poszt szerzője. Sajnos aki nincs tisztában a valódi történelmi háttérrel, az nagyon könnyen megeheti ezt az egész ferdítést, amit itt tálaltak neki. A poszt szerzőjének pedig üzenem: végsősoron egyszerűbb mindent másokra fogni, másokra mutogatni. Csak sajnos az a helyzet, hogy a magyar nép nincs abban a helyzetben, hogy mutogasson. Legfeljebb saját magára.

    1. A valós tények megállapítással azért ne dobálózzunk: vannak még titkosított dokumentumok. A többi találgatás😉
      A forrás megjelölve, mi csak átvettük. De úgy látom elég szórakoztató, és népszerű. Ha nem ért egyet a tartalommal, nem baj. Olvassa és nevesse ki magát. Megkönnyebbül majd. Csóválhatja a fejét is😀
      Egészség, boldogság. Holnap nem lesz ilyen vicces a bejegyzés😉

  21. Nem is várja senki, hogy visszafizessük a “hitel”-t. Egyáltalán nem számít, hogy kiszámítható-e a politika. Viszont: van bőven termőföld és víz, ami hamarosan kapósabb lesz, mint a kőolaj. Az összefüggés pedig kézenfekvő…

  22. “Olcsó munkaerő” – India, Kína, de még Románia is olcsóbb.
    “felvásárlópiac” – igaz, h valamekkora piac, de az EU 500 milló főjéhez képes a mi 10 milliónk (2%) elenyésző (ki az, akinek a szemét 2% fizetésemeléssel szúrják ki?)
    “jó adós” – ennek mi a definíciója? időben törleszt? sokáig törleszt?

    2. bekezdés
    “leszámítunk néhány vakvágányt” – gyakorlatilag csak vakvágányok voltak a grandiózus stratégiai célok közt. Talán a “legvidámabb barakk”-ot sikerült összehozni.
    “Tiltották többek között az autó- és motorgyártást,” – minden KGST-nek szinte véletlenszerűen volt megállapítva, h mit gyárthat. Ha ikaruszt gyártani volt alapanyag, akkor miért pont autóra ne futotta volna
    “kereskedelem jellemzően barter-típusú volt” – nyílván ezért szakadt a nyakunkba a rendszerváltás után az az óriási államadósság (:-/).

    Tovább nem folytatom. Ennyit bírt a gyomrom.

  23. Ami itt ebben cikben le van irva szoszerint igy es ezert zajlot es zajlik tovabra is hogy ujabb kolcson felkeresere ra kenyszeritsek az orszagot.Mert az egesz ott kezdodot amikor a miniszterelnok ur kijelentette koszi kolcson nem kell IMF tol .De aztan mindent megtettek hogy leszoritsak a forint arfolyamat hatha nehezeb lesz torleszteni.

      1. A kutya se akar nekünk hitelt adni a kiszámíthatatlan politika miatt, az államkötvényeket senki nem hajlandó megvenni, legfeljebb csillagászati kamattal, szóval hogy bárki is hitelfelvételbe akarna kényszeríteni, elég érdekes meglátás….

      1. Óriási tévedésből indul ki az egész cikk. Az első bekezdés úgy csúsztatás ahogy van! Magyarország nem azért vett fel hitelt mert öltönyös emberek azt mondták, hanem mert igenis szükség volt rá. Mégpedig azért mert a KGST rendszer a tervgazdálkodással és pont a barter kereskedelemmel egy kudarcra ítélt, elbukott elképzelés volt. Lássuk, hogy miért. A tervgazdálkodás lényege az, hogy meg van szabva, hogy pl 200,000 db csizmát és 3000,000 db anyacsavart kell legyártani. Ebből kiszámolható volt, hogy egy munkásnak hány darabot. Ez volt a kvóta, ezt kellett teljesíteni. És itt a lényeg…a darabszám…ez akkor is ennyi volt ha amúgy nem lett volna rá szükség, kereslet. A termelést nem a kereslet határozta meg hanem a TERV. Nem volt fontos tovább igazán a minőség sem, hiszen a KGST-n belül mindenképp kötelező volt megvenni (elcserélni) a többi tagállamban gyártott termékeket. Csakhogy mivel fix volt a felvevőpiac, biztos volt a vevő, így egy idő után érthető okokból nem számított a minőség, nem volt mi motiválja a fejlesztéseket. Emiatt történhetett, hogy iszonyat nagy mennyiségű selejttel dolgoztak, szétlopták a gyárakat a munkások, és pl 80-100 litert fogyasztó teherautókat/buszokat gyártottak. Ez egy ideig jól működött. Csak volt pár dolog és idővel egyre több amit a KGST-n kívülről kellett beszerezni, tehát ha úgy tetszik a világpiacról, világkereskedelmi feltételek mellett. Az árak a KGST-ben nemhogy mesterségesen magasak, hanem mesterségesen alacsonyak voltak (pl üzemanyagárak…a rendszerváltás után hozzánk is világpiaci áron érkezett, emiatt az egekbe szöktek itt az árak, legalábbis a korábban megszokotthoz képest, lásd taxissztrájk). Ez azt jelentette, hogy a rendszer bukása körüli időkben már nem volt igazán nagy kereslet a termékeinkre, mert nem volt olyan fejlettségi szinten mint nyugaton. Ráadásul ha valamit importálni akartunk az drága volt. Valamiből finanszírozni kellett mert a kereskedelmi mérlegünk érthető okokból nem volt túl fényes. Arról nem is beszélve mekkora költségei voltak a kommunista állami berendezkedésnek. A 100%os foglalkoztatottság pl nagyon szépen hangzik, csak egy csomó ember nem tudott a nagy szocialista gyárakban mit csinálni a munkaidő alatt, mert egyszerűen nem volt rá szükség. A munka viszont nem csak kötelesség hanem állampolgári jog volt, tehát muszáj volt “alkalmazni” valahol. Tulajdonképp mai nyelvre lefordítva úgy kapott munkanélküli segélyt, hogy közben álldogált egy gyárban. Volt egy halom ingyenes dolog, orvosi ellátás, fogászat, oktatás, stb…jóléti állam, legvidámabb barakk, stb…de ezeket a dolgokat csak akkor lehet finanszírozni, ha van az államnak bevétele. Ezek a bevételek nyilvánvalóan nem voltak elegek ahhoz, hogy biztosítsák a kommunista rendszerben mindenkinek járó juttatásokat, és még fedezze azt is, hogy mind az iparunk mind a kereskedelmünk lemaradt 40 évvel. Erre kellett a hitel, és emiatt kellett aztán eladni az állami tulajdont, pl külföldi befektetőknek akik nemcsak pénzt hoztak sok esetben hanem technológiát is. Voltak persze itt is rosszul sikerült adásvételek, de külföldi manageri, vezetéstechnikai, és technológiai újítások nélkül nem sikerült volna visszakapcsolódni a világkereskedelembe. A pénzen és a technológián kívül kereskedelmi kapcsolatokat is hoztak és az esélyt a felzárkózásra. Ezt pedig nyilván nem teszik ingyen.

      2. Tovább. A GDP-hez viszonyított államadósság nem hülyeség és nem félrevezetés. Ez is óriási tévedés. A GDP is egy szám egy összeg valamilyen pénznemben kifejezve. Ha ennek az összegnek megvan, hogy az x százaléka az adósság ki lehet számolni egy egyszerű szorzással, hogy mennyi az annyi. Azért van minden évben a GDP-hez viszonyítva mert így ebből a viszonyszámból lehet következtetni az ország teljesítményére. Megvan a konkrét összeg is és a viszonyszám is. A százalék azért kell, hogy lássuk hol is állunk, mert az pl 20ezer milliárd az államadósság nem sokat mond önmagában. Egy elképzelhetetlenül nagy összeg. Viszont ha mellérakjuk hogy ez az összeg a nemzet össz. teljesítőképességének a 80%-a akkor már ijesztőbb szám. Lehetne ugyanez az összeg egy jóval nagyobb GDP-nek csak a 20%-a…akkor senkit nem érdekelne mennyi is ez az összeg pontosan, ,mert világos lenne, hogy bármikor vissza tudja fizetni az adott ország. Remélem világos voltam. Ez csak józan ész.

      3. A multik adózása vs magyar vállalkozó adózása. Kedvenc téma. Több dolgot itt sem írnak le ami árnyalná a képet. Pl, hogy a versenyszférában dolgozó munkavállalók mintegy egyharmadát foglalkoztató multik több SZJA-t és egyéb munkavállaló után fizetendő járulékot fizetnek be mint a kétharmadnyi munkavállalót foglalkoztató magyar cégek. Ugye nem kell senkinek bemutatni a zsebbe fizető magyar cégeket, a minimálbéren bejelentett vállalkozók százezreit, stb…nem kell leírni, ki hogyan játszik a céges autóval, és egyéb mesterséges költséggenerálással. Erre a multiknak nincs lehetősége. Ők máshogyan viszik ki a pénz egy részét, pl hazautalják az anyavállalatnak franchise vagy “névhasználati” díj vagy valami egyéb agyrém címszóval. DE. A multik ha idejönnek igaz, hogy adókedvezményt kapnak bizonyos adónemekben (több tucat van és nem mindegyikben jár nekik kedvezmény), de ha idetelepülnek, először fel kell fejlesszék a környező infrastruktúrát, beruházásokat kell finanszírozzanak és nem utolsó sorban munkát adnak. Hol dolgoznának egyébként a mérnökök, közgazdászok? A földeken? Vagy a gyári munkások? Gondolom ők is a földeken. Tehát lényegében kapnak adókedvezményt de fizetnek is pl infrastruktúra, technológia, beruházás formájában. Tehát visznek ki pénzt mégis messze becsületesebb adófizetők (már azokban az adónemekben ahol fizetniük kell) mint a magyar cégek. És igen a magyar cégeknek nem jár mindig adókedvezmény és pofátlanul magas százaléka úszik el adóként a bevételnek, ezért csalni kényszerülnek. De kérdem én ez a MULTIK hibája? Nem az adórendszeré? Miért a multikra fújnak az adózás miatt? Kérjék ők is azt az elbírálást, hogy ok kapnak olyan adókedvezményt mint a multik és cserébe az igazi bérükön jelentik be az alkalmazottaikat és adóznak utánuk. Kb ugyanannyi maradna. Miért nem teszik? Miért a multik a hibásak ezért? Az meg hogy egy nagyobb vállalat tömegtermelést tud megvalósítani és ezért olcsóbb mint a kisebb vállalat és a termékeit olcsóbban árulja az nem pofátlanság hanem ilyen a piacgazdaság.

        Más. Mezőgazdaság.
        Arról gondolom tud a kedves cikkíró, hogy a világon mindenhol úgy a leghatékonyabb a mezőgazdasági termelés (gabonák esetében pl), hogy egy nagy földterületet sok géppel, kevés emberrel, hatékonyan, gépesítve művelnek meg? Tehát nem kis családi gazdaságok parcelláin folyik a termelés a világpiacra, hanem nagyban. Mert ha a kis földterületeken minden tulajdonos meg akar élni az ott előállított terményből, és hasznot akar meg jólétet akkor drágán kell adja, szemben azzal, hogy mondjuk száz ilyen kis parcellányi területen van egy tulaj gépekkel meg alkalmi munkásokkal és a haszon csak őt kell eltartsa. Gondolom nem kérdés melyik az életképesebb, melyik tud lenni az olcsóbb, Igaz, jó minőségű a magyar termény, de amíg Mari néni meg Józsi bácsi viszi ki a piacra azt a száz kilót amit megtermelt és abból próbál megélni nem fog menni a dolog. Mert jön ugyanis John Deere aki 100,000 kiló almát termel és mind az övé. Ő olcsóbban fog tudni egy almát eladni. Lehet hogy a magyar termőföld 50millió embert tud ellátni, de ha ezt 1000,000-an (fiktív szám) akarnák megművelni, szétszabdalni mind a területet mind a profitot, addig az nem lesz hatékony, nem lesz olcsó. Ezért volt ha úgy tetszik hatékonyabb a TSZ rendszer, mert ott mindenki dolgozhatott a hatalmas állami területeken, de csak egy felé ment a profit.

        Állam jó gazda-e..szerintem a kommunizmus 40 évében bebizonyosodott, hogy sajnos nem minden esetben. Vannak olyan stratégiai ágazatok ahol elég egy állami monopol cég, de vannak ahol ez nem megy, mert nem tudna a vállalat az állami vezetés lassító béklyói miatt elég gyorsan reagálni a piac változásaira.

        A piac pont úgy szabályozza magát ahogy leírta a cikkben. A többi rizsa. A piac az olcsóbbat és a jobbat választja. Ön is én is a többiek is. Pont. Nem kell az EU-ra mutogatni, ha nekünk nincs saját autómárkánk stb.. Ja, hogy nincs rá pénz…érdekes…ha nincs rá pénz miből lennének azok a magyar gyárak ahol a magyarok dolgoznának? Miből lennének munkahelyek ha nincs rá pénz, erre sem kutatás fejlesztésre sem. Ez nem az adózás miatt van. Erre nem szán pénzt az állam. Ilyen projektekre pont uniós pályázati pénzekből futja néha. Ha van fejlesztés, van beruházás és kész a termék dizájnja, megvan az infrastruktúra indulhat a termelés. Indulhat a terjeszkedés. Legyen magyar multi. De nincs. Ez összetett probléma, nem lehet egy felelőst megnevezni.

        Több hozzászólásom nincs a cikkhez. A lényeg az, hogy bár van igazságtartalma a leírtaknak, közel sem a teljes igazság. Minden probléma bonyolultabb annál mint hogy fekete vagy fehér, multik, eu hülyék mi meg szegények vagyunk. A kapitalista kizsákmányolás persze folyik, itt is, nagymértékben…és igen a piacunk is kell nekünk meg a pénzünk is. De nekünk is kell az ő piacuk és az ő pénzük. Ez egy körforgás. Kicsi országként meg kell elégedjünk azzal amit a nagyok hagynak. Ha azt is ellökjük magunktól nem sok minden fog maradni. A probléma teljes megvizsgáláshoz, minden tényező kifejtéséhez itt nincs idő. Csak annyit akartam, hogy világos legyen, nem ez az igazság a teljes és hogy sok minden el van torzítva, csúsztatva a cikkben. Mégpedig szándékosan.

  24. Tisztelt Szerkesztők!
    Örülök, hogy nem vagyok egyedül az EU-val kapcsolatos állásfoglalásban és gratulálok a cikkükhöz. Ha nem veszik rossz néven, egy linkkel hivatkoznák az Önök írására:
    http://domonyi.aries.hu/Magyarorszag-europai-unio.html linket a lenti szöveg “Európa Unióba” -ra történő kattintással irányítottam át.
    Isten hozott a csoportban!
    Hazánkat 2004. május 1-én léptették be az Európai Unióba.
    Kérem jelezzék, ha nem kérik ezt a linket!
    Üdvözlettel:
    Domonyi Károly
    Domonyi.aries.hu

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s