Egy sencseni egyetem klinikai vizsgálata keretében a szakértők a HIV-nek, a himlőnek és a kolerának ellenálló embriókat „gyártanak”.
Amikor 2015-ben először érkezett arról hír, hogy kínai kutatók laborkörülmények között emberi embriókon kísérletezgetnek a CRISPR/Cas9 technológiával, amely minden korábbinál egyszerűbbé tette a genetikai módosítások elvégzését, a szakma és a nagyközönség ellentmondásos érzésekkel fogadta a híreket.
A technológia egyrészt azzal kecsegtet, hogy általa rögtön a fogantatás után kijavíthatók lehetnek bizonyos genetikai kórképek. Másrészt sokan tartanak attól, hogy a módszerrel idővel más, az egészséget közvetlenül nem befolyásoló tulajdonságokba is belenyúlnának a tudósok és a szülők, előre megtervezve a születendő gyerek magasságát, szemszínét vagy szellemi képességeit, gyakorlatilag az eugenika új korát hozva el.
Az általános vélemény három éve az volt, hogy amíg nem születik törvényi és etikai konszenzus a kérdésben, hogy milyen szinten lehet belenyúlni az embriók genetikai állományába, addig nem kellene továbbmenni ezekkel a kísérletekkel. Kínában azonban úgy tűnik, hogy ez mégis megtörtént. Az elmúlt hetekben több olyan orvosi irat is napvilágot látott, amelyek szerint egy sencseni kutatócsoport párokat toborzott egy klinikai teszthez, amelynek keretében a mesterséges megtermékenyítést követően az embriók genomját még a méhbe való beültetés előtt módosították. A dokumentumok alapján a kutatók a CCR5 nevű gént vették célba, amelynek módosításával a HIV, a himlő és a kolera elleni rezisztenciát remélnek megvalósítani a születendő gyerekekben.
Ezekből az iratokból még nem volt világos, hogy születésekre is sort került-e már a kísérlet során. A vizsgálatokat vezető egyik kutató azonban vasárnap azt nyilatkozta az AP-hírügynökségnek, hogy egy génmódosított lány ikerpár már világra is jött. A babák, Lulu és Nana néhány héttel ezelőtt egészségesen születtek meg, miután embrionális korukban CCR5 génjüket kiiktatták, hogy a HIV ne tudjon belépni sejtjeikbe. Erre azért volt szükség, mert a lányok apja HIV-vel fertőzött, és nem akarta gyerekeinek továbbadni a vírust.
Bár ez utóbbi hírt egyelőre más forrásból nem sikerült megerősíteni, és hitelességével kapcsolatban a közzétett információk hiányosságai miatt akadnak kétségek, ha valóban igaz, amit a szakértő nyilatkozott, az óriási eredménynek számítana. Annál is inkább, mert a világ genetikai szakértői éppen Hongkongban gyülekeznek, hogy a második nemzetközi humán genomszerkesztéssel foglalkozó konferencián megvitassák az emberi genom megváltoztathatóságának fontos kérdéseit.
A génszerkesztés emberi csírasejteket is érintő felhasználásával kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett aggály, hogy az embriókon végrehajtott módosításokat a későbbi generációk is öröklik, így a változtatások a teljes emberi génállományra hatással lehetnek. Ilyen beavatkozásra pedig szándékosan még egyszer sem került sor az emberiség történetében, mondja David Baltimore, a CalTech egykori igazgatója.
És hogy ez miért lehet gond? Sokak szerint azért, mert a technológia annyira új, hogy nem ismerjük a hosszú távú következményeit. Vagyis hiába jó a szándék, mondjuk egy betegség felszámolása, ha ott van a veszélye annak, hogy a génszerkesztés nem kívánt mutációkat hoz létre vagy olyan gyerekeket eredményez, akik teste módosított és módosítatlan sejtek mozaikjából tevődik össze.
A kritikusok amiatt is aggódnak, hogy ha a hasonló kísérletek balul sülnek el, veszélybe sodorhatják a már megszületett gyerekeken és felnőtteken sok esetben tényleg óriási ígéretekkel kecsegtető és sokkal kisebb kockázattal használható génterápiákat. Ezeknél a génmódosítás az ivarsejteket nem érinti, így a változások nem öröklődnek, másrészt a kezelés sokkal célzottabban alkalmazható, így kisebb az esélye a végzetes mutációk kialakulásának. Ha viszont a túl korai, felelőtlenül kezelt embrionális kísérletekből elkezdenek beteg gyerekek születni, az az egész génterápiás területre végzetes hatással lehet, mondják a kutatók.
Forrás: ipon.hu / technologyreview.com / statnews.com
Kapcsolódó híreink:
2018.10.13. Egérembriókban javítottak ki egy genetikai rendellenességet
2018.08.07. Génmódosított rizzsel kezelnék az AIDS-et
2018.08.01. Az Európai Bíróság szerint nincs különbség a génszerkesztés és a transzgenikus technikák között
2011. július 4-én
Komló Média Blog 