Monsanto címkéhez tartozó bejegyzések

A vagyon újraelosztása: a földek lefoglalása

A vagyon újraelosztásának említésére a legtöbben egy olyan rendszerre gondolnak, amelyben a gazdagoktól vesznek el, hogy a szegényeknek adjanak. Ez persze már önmagában is egy ellentmondásos elgondolás, azonban az ENSZ Agenda 21 (Feladatok a XIX. századra) programja ennél sokkal súlyosabb elveket képvisel. Eszerint a vagyon újraelosztása azt jelenti, hogy a szegényebb lakosságtól elveszik a forrásokat, hogy a hatalommal szövetkező gazdag magánérdekek rendelkezésére bocsássák.

agenda21_1Az Institute of Physics (IOP) Környezetvédelmi Kutatólevelek elnevezésű folyóiratában megjelent, megdöbbentően őszinte tanulmány amellett érvel, hogy miért jogos megrövidíteni a lakosságot és elvenni tőlük a földeket egy „magasabb” multinacionális „jó” érdekében. Ez az Agenda 21 propaganda fontos eleme.

A fenntarthatóság és az éhezés elleni harc „zöld álarcát” használva próbálják az együtt érző emberek figyelmét a környezetre terelni, a valós hiányokkal kapcsolatos veszélyekre is utalva persze a nagyobb hihetőség érdekében.

A valóságban az Agenda 21 egy hihetetlenül összetett, sokrétű és jól álcázott program, ami a világ minden szegletébe beszivárgott már, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol eddig sokan azt gondolták, hogy a tulajdonjogot védő törvények miatt ilyesmire soha nem kerülhet sor.

UN-agenda-21Az Agenda 21 érkezése, az alábbi beszivárgási módszerek és fedőnevek valamelyikén keresztül, eddig minden esetben föld- vagy forrásvesztéssel járt és a kisajátított tételek kiegyensúlyozott újraelosztásáról még csak szó sem esett. Ezekre a kifejezésekre érdemes figyelni tehát (amelyek közül némelyik csak az Egyesült Államokban van jelen):

Okos növekedés, Wildlands Project, Resilient Cities (rugalmas városok), Regional Visioning Projects (regionális előrelátó projektek), STAR Sustainable Communities (STAR fenntartható közösségek), Green jobs (zöld munkahelyek), Green Building Codes (zöld építési szabályzat), “Going Green,” alternatív energia, Local Visioning (helyi előrelátás), regionális tervezés, történelmi örökség megőrzése, fejlesztési jogok, fenntartható mezőgazdasági termelés, átfogó tervezés, növekedéskezelés, konszenzus. (Forrás: Az Agenda 21-ről közérthetően)

A folyóiratban megjelent tanulmány mindenesetre félreérthetetlenül fogalmaz:

A fejlődő országokban „lefoglalt földeken” termelt növények potenciálisan akár 100 millióval több ember számára biztosíthatnak élelmet globálisan, állítja egy új tanulmány.

A külföldi befektetések jelentette fejlett infrastruktúra növelheti a termelékenységet a korábban megélhetési földnek számító területeken az Indonéziához vagy Pápua Új-Guineához hasonló országokban, ami azt jelenti, hogy ezek a földek legalább 300 millió embert táplálhatnak világszerte. Vessük ezt össze azzal a 190 millió emberrel, akik számára ugyanez a terület élelmet jelenthet, ha a terület a helyi lakosság kezében marad.

A következő ábra szolgáltatja a „bizonyítékot”:

mapHUAmellett, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az érintett területek szuverenitását és azt javasolják, hogy ezek az országok kötelesek kiszervezni a termelést „külföldi kormányok és vállalatok számára”, azt is figyelembe kell vennünk, hogy kik állnak ezeknek a kezdeményezéseknek az élén.

A sajtóközlemény arra az elképzelésre fekteti a hangsúlyt, hogy a modern technológiák, az ipari agrármódszerek és földlefoglalások jelentik a mentőötletet a föld lakosságának etetésében. Természetesen, amikor „modern technológiákról” beszélnek, igazából a biotechnológiára és elsősorban a Monsantora és társaira gondolnak. A biotechnológia ipar szerint a modern mezőgazdasági termelést elsősorban a génmódosítás kell, jellemezze, a kiszámítható és egyre növekvő hozam érdekében. Így szinte biztosra vehető, hogy az ellopott megszerzett földeket is erre használják majd.

Monsanto-Roundup-DeesEz az egyik legnagyobb tévhit a génmódosított növényekkel kapcsolatban, mivel a valóságban nem jelentenek több élelmet, viszont annál több hasznot a nagy biotechnológiai cégek számára, hiszen a GMO termeléshez több rovar- és gyomirtó, valamint drága, szabadalmazott magok szükségesek, amelyek megjelenése szinte garantált a kisajátításra kerülő földeken. A propaganda hadjáratok részeként rendszeres időközönként mutatnak nekünk harmadik világbeli éhezőket a médiában, akiket ezek az érdek konglomerátumok hivatottak megmenteni. A valóság (és számos tanulmány) azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.

Monsanto-Formally-Joins-Global-Agenda-21-Front-GroupA nyilatkozatokat olvasva rengeteg statisztikát és meggyőző sorokat látunk azokról az emberekről, akiket „etetni lehetne” a módszerrel, de a következtetések mindennél többet elárulnak:

Az eredményekből kiderül, hogy a földkisajátításra kiszemelt országok elsősorban Indonéziát, Malajziát, Pápua Új-Guineát és Szudánt jelentik. Ezek az országok jelentik a világon megszerzett termőföldeken termelhető kalória 82 százalékát.

Korábbi tanulmányokból kiderül, hogy a nagy nemzetközi befektetők összesen 32,9 millió hektár földet szereztek meg eddig különböző célokra, ebből 22 millió hektárt a mezőgazdaság számára.

A tanulmány szerzői szerint munkájuk „átfogó értékelést ad arról, hogy milyen mennyiségű ételt lehetne termelni a külföldi befektetők által megszerzett földeken olyan országokban, mint Szudán vagy Indonézia.”

terra_cuidado_sustentabilidade„A politikai döntéshozóknak tudniuk kell, hogy amennyiben ezt az ételt a helyi lakosság élelmezésére használnák, az önmagában elegendő lenne az alultápláltság megszüntetésére, a hozamrés megszüntetését célzó befektetések nélkül is. Az ilyen befektetések jelentős javulást jelentenének a terméshozamban, főleg az afrikai országokban.

Jelenleg még számos nyitott kérdés van, amelyek megválaszolása segítene a vitában, hogy mi történjen a megszerzett földekkel vagy a megtermelt étellel. Tudni kellene, hogy külföldre szállítják-e, hogy a földeket korábban is mezőgazdasági célokra használták-e és amennyiben igen, milyen terményre és milyen hozammal. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása segítene mennyiségileg kifejezni a helyi közösségek rendelkezésére álló élelmiszer csökkenését, és a nagy mennyiségű földszerzés miatti negatív hatásokra kidolgozható kezelési stratégiákat.”

Ez nem egyéb, mint annak nyílt elismerése, hogy külföldi kormányok és nemzetközi befektetők újabb és újabb módokat keresnek, hogy minél nagyobb haszonnal tudják megszerezni szuverén államok termőföldjeit, a „zöld álarccal” leplezve igazi indítékaikat.

Agenda-21-David-DeesMegértve az ilyen kezdeményezések igazi mivoltát, egészen más fényben látjuk majd azt a sok milliárd dollárt, amit például az Egyesült Államok ad Afrika infrastruktúrájának fejlesztésére. Afrika és a fejlődő világ tulajdonképpen egy sokrétű forrás számukra. A különböző nemzetek és multinacionális cégek között aláírásra kerülő megállapodásokat a legjobb esetben is kisstílű kormánytisztviselők önző érdekei, vagy ami ennél is rosszabb, az ENSZ irányelvei kényszerítik ki.

Az Agenda 21-ről közérthetően:

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.03.08. Rengeteg gabona vész kárba Kínában

2013.09.24. Kína megveszi az ukrán termőföld 7%-át

2012.12.31. Miként kezelhető az éhínség?

2012.10.17. Az ENSZ újabb élelmiszerválságra figyelmeztet

2012.03.16. Monsanto: veszélyben az egész globális élelmiszerellátás

free counters

Reklámok

105 tudós elítéli a GMO tanulmány visszavonását

Magyar és külföldi hírportálokon egyaránt olvashattunk (igen egyoldalú) cikkeket arról, hogy a Food and Chemical Toxicology nevű tudományos folyóirat visszavonta a GMO kukorica káros hatásairól készült tanulmányt.  Szerencsére akadnak még őszinte tudósok, akik nem a GM ipartól kapják a fizetésüket, így röviddel a fenti sajnálatos lépést követően több mint 100 ilyen szakember, nyílt levélben jelentette be, hogy bojkottálni fogják a folyóiratot megjelentető Elsevier kiadót.

monsanto_fdaVajon a GM ipar melyik darázsfészekébe nyúlhattak a kutatók?

Az Ecologist nevű oldalon 2013. december 5-én megjelent cikk a következőket írta:

Egy kiadott, szakmabeliek által alaposan véleményezett és alátámasztott tanulmány egyoldalú és alaptalan visszavonása példa nélküli eset a tudományos publikálás történetében és komoly kételyeket ébreszt a tudomány integritását és pártatlanságát illetően. A kételyeket erősítik a visszavonást megelőző alábbi események:

– Egy volt Monsanto alkalmazott, Richard Goodman kinevezése a folyóirat biotechnológiai társszerkesztői posztjára,

– Egy másik tanulmány visszavonása, ami a GMOk potenciálisan káros hatásaira mutatott rá (amely szinte azonnal megjelent egy másik folyóiratban),

– A Monsanto kutatói által készített, ugyanebben a folyóiratban 2004-ben megjelent másik tanulmány visszavonásának elmaradása, annak ellenére, hogy az érintett tanulmány súlyos, számos tudós által azonosított hibákat tartalmaz. [1]

Az első tétel a listán magáért beszél és világosan mutatja, hogyan szerez befolyást a Monsanto a társadalomban, a kereskedelemben és az államigazgatásban. Ideje lenne megvizsgálni számos befolyásos ember „forgóajtó politikáját”, mint amit Michael Taylor [2] is kihasznált, aki a Monsanto vezető lobbistájaként számos szövetségi ügynökség kegyeit is élvezhette, és aki jelenleg az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) élelmiszerügyi biztosa. Lehetséges, hogy neki köszönhetően döntött úgy az FDA, hogy nem szükséges megjelölni az élelmiszereken a GMO összetevőket? michael_taylor_monsanto_fda

De vehetjük Clarence Thomas, a legfelsőbb bíróság bírájának esetét is, aki korábban a Monsanto jogásza volt. [3] Vajon a vállalati jogászi tapasztalat elegendő az amerikai legfelsőbb bíróságon egy bírói pozíció betöltéséhez?

A harmadik pont pedig végleg egyértelművé teszi, hogy mi is történik. Szégyen, ami manapság a tudomány, az üzleti élet és az államigazgatás terén folyik.

Az Economist [4] is írt az esetről, kiemelve a tanulmányt és a visszavonást ért kritikákat egyaránt. Az utóbbinál fontos megemlíteni, hogy a kiadó elismerte „nincs jele csalásnak, vagy a kapott adatok félremagyarázásának,” ami a visszavonások általános kritériuma más esetekben.

A tudósok nyílt levelükben leírják, hogy egy tanulmány visszavonásának három oka lehet:

antiElsevier3-320x319– egyértelmű bizonyíték, hogy a kísérleti eredmények nem megalapozottak, rosszhiszemű magatartás vagy jóhiszemű tévedés miatt,
– plágium vagy ismételt megjelentetés,
– etikátlan kutatásmenet.

A visszavont tanulmány esetében egyik kritérium sincs jelen. A levelet aláírók szerint a lépés a tudományos kutatások és ismeretek egyértelmű cenzúrája és a tudománnyal való visszaélés.

„Szorgalmazzuk a döntés mielőbbi visszavonását valamint nyilvános bocsánatkérést Gilles-Eric Séralini professzortól és kollégáitól,” írják.

Források:
[1] http://www.theecologist.org
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Michael_R._Taylor
[3] http://www.forwardprogressives.com
[4] http://www.economist.com

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.12.08. Magyarország továbbra is GMO-mentes marad

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.10.28. VM: roadshow a GMO-mentes mezőgazdaságért

2013.10.22. A GMO lazac hamarosan kapható lesz az Egyesült Államokban

2013.06.21. GMO-kutatóké a mezőgazdaság Nobel-díja

2013.06.19. Védelem a génmódosított termények ellen

free counters

Új GMO veszély: génmódosított búza

Valószínűleg mindenki egyetért, hogy a búza a legfontosabb gabonanövény a világon és szinte az egyetlen, aminek eddig nem létezett génmódosított változata. Sajnos ez már nem sokáig lesz így, amennyiben az ausztrál hatóságok megadják az engedélyt az egyik állami intézmény, a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO) által kifejlesztett génmódosított búza forgalomba hozatalára.

gmo_monsanto1Bár kifejlesztői szerint az új búza forradalmasíthatja az élelmiszeripart, fennáll a veszély, hogy fogyasztást követően ez a GMO növény maradandóan megváltoztathatja az emberi génállományt, több száz emberi gén elcsendesítésével.

00003883Ez a tény önmagában komoly egészségügyi veszélyforrássá teszi az új búzát, éppen ezért számos szakember óva int az emberi kísérletekkel és a kereskedelmi forgalomba hozatallal kapcsolatban. A Safe Food Foundation (Biztonságos Élelmiszer Alapítvány) szervezésében nemrég tartott sajtókonferencián két elismert szakértő is beszélt a génmódosított búza potenciális veszélyeiről, ami akár sok millió ember halálát vagy a génállomány drámai megváltozását is okozhatja.
„Azt találtuk, hogy az új búzában létrejövő molekulák, amiknek célja, hogy bizonyos búzagéneket elcsendesítsenek (kikapcsoljanak), szinte azonosak bizonyos emberi gmo-wheatgénekkel,” magyarázza Jack Heinemann professzor, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem molekuláris biológia professzora, a CSIRO teszteletlen GMO búzájáról. „Fogyasztást követően ezek a molekulák bejutnak az emberi szervezetbe és fennáll a géncsendesítés veszélye.”

Heinemann elmagyarázta, hogy eddig több mint 770 oldalnyi potenciális azonosságot fedezett fel a GMO búza két konkrét génje és az emberi génállomány között, amelyeket a GMO növény potenciálisan megváltoztathat. Ezeken felül további több tucat olyan azonosság található, amelyek „elég közeliek a géncsendesítésre a kísérleti rendszerekben,” mondja a professzor.

A GMO búza átviheti a genetikai hibákat egyik generációról a másikra

toxic-wheat2A génmódosított búza azonnali veszélyei egyértelműek és tökéletesen szemléltetik, milyen eredménnyel jár, amikor az ember genetikai szinten próbál babrálni Isten teremtésével. A későbbi generációkra leselkedő veszélyek, azonban még az azonnali veszélyeknél is komolyabbak.

„Amennyiben a búzában található módosított gén felszívódik az emberi szervezetben és ugyanúgy viselkedik ott, mint a búzában, akkor képes lehet megváltoztatni a módot, ahogy a szervezet tárolja a szénhidrátokat és a glükózt, ami súlyos következményekkel járhat,” – mondja Judy Carman biokémia professzor, az ausztrál Egészségügyi és Környezetvédelmi Kutatóintézet (IHER) igazgatója.
„Az emberi szervezetnek szüksége van a glikogén nevű anyagra a túléléshez. Szükségünk van rá például ahhoz, hogy fel tudjunk kelni reggel az éjszakai „böjt” után vagy ahhoz a többlet energiához, ami lehetővé teszi, hogy átfussunk az úton. Amennyiben ez a módosítás ugyanolyan módon elcsendesíti ezt a gént, mint ahogyan teszi a búzában, akkor azok a gyerekek, akik ezzel a módosított enzimmel születnek, nem élnének tovább öt évnél, a felnőttek pedig egyre betegebbek és egyre fáradtabbak lennének, míg végül teljesen lebetegednének.”

GM-Wheat-Field2011. július 4-én a Greenpeace aktivistái egy egész kísérleti búzatáblát vágtak le a CSIRO telepén Canberra közelében, amit emberi kísérletekre szántak. A CSIRO a mai napig nem végzett egyetlen használható kísérletet sem a génmódosított búza egészségügyi kockázatainak felmérésére. A céget minden jel szerint a nyereség sokkal jobban érdekli az emberi egészség megőrzésénél.


Forrás: www.idokjelei.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.05.13. “Szuper-búzát” nemesítettek brit tudósok

2013.04.19. GMO-mentes szójatermesztéssel az importfüggőség ellen

2012.12.31. Miként kezelhető az éhínség?

2012.09.03. A Barclays milliárdokat keresett az élelmiszerválságon

2012.08.08. Újabb bizonyíték, hogy a GMO-k meddőséget okoznak

2011.09.25. GMO – a globalizmus atombombája

2011.06.15. Nem a GMO-k lesznek az emberiség megmentői?

free counters

Monsanto kukorica: korai halál és súlyos daganatok

A genetikailag módosított kukorica és a Monsanto féle Roundup műtrágya és gyomirtó hatására a kísérleti patkányokban döbbenetes daganatok alakultak ki, több szervük károsodott és végül idő előtt elpusztultak. Így lehetne néhány szóban összefoglalni a Monsanto által gyártott genetikailag módosított organizmusok hosszú távú hatásával foglalkozó legújabb tanulmány eredményeit.

Szakemberek szerint a tanulmány az eddigi „legalaposabb kutatás, ami valaha megjelent a genetikailag módosított termények és a Roundup gyomirtó patkányokra kifejtett hatásáról.” A szörnyű eredmények futótűzként terjednek az Interneten és még a fővonalas média is számos cikkben foglalkozik a megdöbbentő fotókkal.

A daganatok olyan komolyak, hogy némelyik állat csupán a kinövések mérete miatt alig jut levegőhöz.

„A Monsanto Roundup gyomirtó és a GMO kukorica a vétkes, állítja az új döbbenetes tanulmány a rák kialakulásáról,” írja a Grocery, egy népszerű brit kiadvány.

„A tudósok azt találták, hogy az állatokban még igen kevés mennyiségtől is emlőrák alakult ki és komoly máj és vesekárosodást szenvedtek, a hímek esetében négy, a nőstényeknél pedig hét hónap alatt,” írja a cikk.

Daily Mail a következőket írja:
„Új vita a GMO ételekről miután a francia tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses takarmánnyal etetett patkányokban daganatok alakultak ki. A GMO diétán tartott állatokban emlőrák alakult ki, azonkívül súlyos máj és vesekárosodást szenvedtek. Az eredmények szerint a hímek 50, míg a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt, a kontroll csoport 30 és 20 százalékához képest.”

A Caen Egyetem professzora, Gilles-Eric Seralini által vezetett tanulmány az első olyan komoly munka, ami alaposan megvizsgálta a genetikailag módosított organizmusok hosszú távú (az élet teljes tartamára vonatkozó) hatását. Az ember nyilván elgondolkozik azon, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a GM kukorica hatósági engedélyezése előtt nem végeztek hasonló tanulmányokat, de sajnos ilyen komoly befolyással rendelkezik a vállalati lobbi és az emberi kapzsiság.

A tanulmány az Élelmiszer és kémiai toxikológiai folyóiratban jelent meg és a napokban tárták a nagyközönség elé egy londoni sajtókonferencián.

Néhány megdöbbentő részlet a tanulmányból:

  • A hímek 50, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt elpusztult.
  • A nyomokban (a hatóságilag az ivóvízben megengedett mérték alatti) Roundup gyomirtót tartalmazó vizet fogyasztó patkányoknál 200 illetve 300 százalékkal nőtt a nagyméretű daganatok kialakulásának esélye.
  • A GM kukoricát és nyomokban Roundup-ot tartalmazó táplálékot fogyasztó patkányoknál máj illetve vesekárosodást figyeltek meg.
  • A tanulmány során a patkányok NK603-at kaptak, ami a Monsanto szabadalmazott genetikailag módosított kukoricája és amit széles körben használnak egész Észak-Amerikában, emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ugyanebből a kukoricából készülnek a reggeliző pelyhek és a kukorica chipsek is.

A Daily Mail a következőket írta még a tanulmányról:
Jose Bove, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának francia elnöke és a GM termékek ismert ellenzője, a GM termények termesztésének és importengedélyek kiadásának azonnali felfüggesztését indítványozta. „Ez a tanulmány végre bebizonyította, hogy igazunk van, és sürgősen felül kell vizsgálnunk a GM termények engedélyezési folyamatát,” közölte egy nyilatkozatban. „Az országos és európai élelmiszer-biztonsági hatóságoknak új, közpénzből finanszírozott tanulmányokat kell lefolytatni, hogy egészséges élelmiszereket biztosíthassunk Európa lakosságának.”

A tanulmány címe „Három GM kukoricafajta ez emlősök egészségére kifejtett hatásának összehasonlítása” és az alábbi linken teljes terjedelmében elérhető: http://www.biolsci.org/v05p0706.htm

Néhány további említésre méltó szemelvény:
Elemzésünk egyértelműen eddig nem ismert mellékhatásokat állapít meg a 3 GMO fajta fogyasztása esetén, amelyek hatása nemenként és esetenként adagtól függően eltér. A mellékhatások leginkább a vesére és a májra, a szervezet méregtelenítéséért felelős két legfőbb szervére hatottak, bár a mellékhatások eltértek a három különböző fajtánál. Egyéb mellékhatások a szívet, a mellékvesét, a lépet és a vérképző rendszert érintették. A kapott adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy májmérgezés állapítható meg, valószínűsíthetően az adott GM kukoricákban található új rovarirtók miatt. Emellett nem lehet kizárni egyéb nem szándékos, direkt vagy indirekt hatást az anyagcserére.

Néhány idézet a kutatóktól:
„A kutatás hihetetlen számú daganat kialakulását mutatja, amelyek gyorsabban jelennek meg és agresszívabban nőnek, különösen a nőstény állatok esetében. Számomra megdöbbentő ezeknek az egészségre kifejtett negatív hatása.”
„Várható, hogy a genetikailag módosított kukorica és a Roundup gyomirtó komoly hatással lesz az emberi egészségre.” – Dr. Michael Antoniou, molekuláris biológus, King’s College London.

„Ez az első alkalom, hogy megvizsgálták a GM kukorica és a Roundup gyomirtó, illetve a kettő kombinációjának hatását és az eredmény nagyon súlyos. A hím patkányok esetében máj és vesekárosodást, illetve rendellenességeket, beleértve daganatok kialakulását tapasztalták, ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy a nőstény állatoknál rendkívül súlyos emlőrák kialakulása volt megfigyelhető. A kísérlet végére a nőstények 80 százalékában alakult ki emlőrák.” – Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszert Tröszt igazgatója.

Forrás: www.idokjelei.hu

Kövess minket a Facebook-on!

2012.09.15 Ha ezt előre tudja, Kína nem engedi be a Nyugatot

2012.09.13. Franciaország kihátrál a bioüzemanyagok mögül

2012.09.03. A Barclays milliárdokat keresett az élelmiszerválságon

2012.08.29. Vegetáriánus étrendre kényszerítheti az emberiséget az élelmiszer…

2012.08.25. Szárazság: az ENSZ aggódik

2012.08.22. Az USA évente 165 milliárd dollárt dob ki szemétdombra

2012.08.17. Ősz-2012: Az élelmiszer árak növekedését jósolják

free counters

GMO – a globalizmus atombombája?

Sem a megrendelő Világbanknak, sem az Egyesült Államoknak nem tetszettek a tudósok teljes egyetértésben megszületett megállapításai a génkezelt élelmiszerekről. Nem csoda, hiszen a megállapítások lényege, hogy a transzgenikus növények növelik a szegénységet, károsítják a környezetet, csökkentik az élelmiszer-biztonságot.

A jövőbeni hatásokat, időutazás hiányában, elfelejtették felmérni

A kutatást a Világbank rendelte meg. Több mint 60 fejlett állam kormányzati intézményei, az ENSZ szakosított szervei (a WHO-tól az UNEP-ig), civil szervezetek, kutatóintézetek és nagyvállalatok dolgoztak rajta. Több mint 400 tudós és vezető szakember működött közre a munkában. A jelentés 2008-ban elkészült, a címe IAASTD (Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológiák hatásáról a világ fejlődéséért).

Aki mégse hinne ezeknek a soroknak, mert a tévében nem ezt mondták a génmódosított növényekről, az olvassa el a jelentés kivonatát (magyarul), vagy akár a teljes jelentést. És mindez már 3 éve a döntéshozók rendelkezésére áll, a közvélemény azonban mégis ennek ellenkezőjét hallhatja a médiákban.

Már nem csak a szárazság-tűrés a lényeg

Nálunk Magyarországon azonban megkezdődött valami, ami első ránézésre is esélytelen küzdelemnek látszik. Amíg a kormány beleírta az Alkotmányba az ország GMO mentességét, ezzel kihajítva a nagy GMO “befektetőket”, azonban azok visszamásznak az ablakon.

Kerekedett is belőle világraszóló botrány, főként azután, hogy elrendelték a szennyezett vetések betárcsázását. Ki fizeti meg a kárt? A kitárcsázott vetés gazdájáét, az ország GMO-mentes címén esett csorbát, a vetőmag forgalmazók és előállítók becsületén keletkezett folt által okozott kárt? Ezt még nem tudjuk, talán sose derül ki (vagy 80 évre titkosítják).

A meglepetés ereje

Nagy játszma folyik a háttérben: ki uralja a világ élelmiszer ellátását. Mert akié a vetőmag, az az élet (és halál) ura. Szélmalomharcnak tűnik, de remélem nem sikerül betárcsázni az országot. Egy kis film megtekintését ajánlom, amely bemutatja a téma legnagyobb játékosának a Monsanto-nak a tevékenységét:

Ön szívesen etetné gyermekét genetikailag módosított élelmiszerrel? Nem? Pedig most is azt teszi

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2011.09.25. GMO – a globalizmus atombombája

2011.09.15. Frankensteinék már a spájzban vannak

2011.09.01. Szép új Monsanto-világ – GMO invázió

2011.08.02. GMO-botrány: ki nyerhet a betárcsázással?

2011.07.13. Génmódosított vetőmag – Lánszki Imre: milliárdokban mérhető a kár

2011.07.08. Génmódosítással szennyezett kukoricát találtak Baranyában

2011.07.07. Az EP támogatja a GM-növények nemzeti betiltásának lehetőségét

2011.06.15. Nem a GMO-k lesznek az emberiség megmentői?

free counters