valóság címkéhez tartozó bejegyzések

Miért vetik magukat partra a bálnák?

Az összefüggést már évekkel ezelőtt észrevették a tudósok, most azonban az okát is megfejtették.

A bálnák tömeges partra vetődése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Azt már felderítették, hogy a jelenségnek köze van a tengeralattjárók vízalatti navigációs rendszeréhez, amely megzavarja az állatok viselkedését. Most újabb eredményt értek el: már azt is tudják, mi történik a szonárok hangjának hatására a bálnákkal.

Ahogy arról a Royal Society Proceedings B kiadványában beszámoltak: a csőrös cetek – különösen a Cuvier-féle csőrös cetek – nagyon megijednek a szonár hangjára és menekülőre fogják. Mivel ilyenkor túl gyorsan emelkednek a felszín közelébe, keszonbetegség lép fel náluk. Ez más néven dekompressziós betegségként ismert és általában búvároknál fordul elő, amikor a nagyobb nyomású térből túl hamar érnek kisebb nyomásúba.

A keszonbetegség következményei a bálnákra is halálosak lehetnek, hiszen az emelkedéskor, vagyis nyomáscsökkenéskor nitrogénbuborékok keletkeznek a szervezetükben, amelyek aztán nem tudnak távozni és az érpályában elakadásokat okoznak. A bálnákat ért stressz ilyenkor egy adrenalininjekció hatásához hasonlítható az egyik kutató szerint, ami teljesen kizökkenti a bálnákat az egyensúlyukból.

Az eddigi legtöbb áldozattal járó partra vetődést is a szonárok okozták: 2002-ben 14 állat halt meg 36 órán belül a Kanári-szigetek vizeiben egy NATO tengerészeti hadgyakorlat idején. Akkor ahogy elkezdték használni a szonárokat, órákon belül megjelentek a bálnák tetemei a parton.

Forrás: globoport.hu / royalsocietypublishing.org

Kapcsolódó híreink:

2019.01.31. Eltűntek a madarak Európából

2019.01.29. Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól

2019.01.27. Sokkal gyorsabban olvad a grönlandi jég

Megfejthették Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét

Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét, Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos úgy véli, az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják.

Szerinte Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta – írta a The Ancient History Bulletin című szaklap friss számában.

A hadvezér Kr. e. 323-ban bekövetkezett haláláról szóló elméletek nem magyarázták meg kielégítően, minden részletében az eseményt. “Különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit” – magyarázta Hall.

“Az ókori görögök azt gondolták, a csoda azt bizonyította, hogy milyen jó uralkodó volt. Cikkem tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre” – mondta Hall.

A 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott, ám elméje a haláláig tiszta maradt. Hall diagnózisa a GBS, amelyet a korszakban gyakori Campylobacter pylori baktérium fertőzése okozhatott.

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg, ennek következtében a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok meg is bénulhatnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás léphet fel. A GBS kialakulásának pontos oka nem ismert, a lehetséges okok között szerepel valamennyi légúti, gyomor- és bélrendszeri fertőzés.

A Nagy Sándor haláláról szóló elméletek legtöbbje a lázra és a hasi fájdalomra összpontosít.

Hall szerint az uralkodó a GBS egy változatát kapta el, amely megbénította, azonban végig eszméleténél maradt és zavarodott sem volt.

Az ókorban a halált nem a pulzus, hanem a lélegzet alapján állapították meg, azonban a GBS okozta bénulás és az alacsony oxigénszükséglet csökkenthette a lélegzet láthatóságát. Lehetséges, hogy teste hőszabályozása összeomlott, pupillái kitágultak, pillantása megmerevedett. Mindezek arra utalnak, hogy nem csoda folytán maradt ép a teste sokáig, hanem azért, mert még élt.

“Azt állítom, hogy Nagy Sándor halála az eddig véltnél hat nappal később történt, ezzel új vitát szeretnék indítani. Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás” – mondta Hall.

Forrás: MTI / history.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.18. A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

2019.01.11. Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

2018.12.13. Könyvritkaságot adott ki a Magyar Tudományos Akadémia a Szent Koronáról

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Eltolódott a Föld mágneses pólusa

A Föld mágneses mezejének északi sarka gyors tempóban tolódik el, és a kutatók tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban. A mágneses mező változása miatt a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, írja az Independent.

A nemzetközileg használt tájékozódási rendszer adatainak felülvizsgálatára azért volt szükség, mert egy váratlan geomágneses hullám okozott eltérést 2016-ban, Dél-Amerika földkérge alatt, valamint az elmúlt 40 évben az északi pólus egyre gyorsabb ütemben tolódik el Szibéria felé.

A jelenkori tájékozódásunk a mágneses mező alapján történik, ezen alapszik a nemzetközi repülők és hajók útvonala, a Google Maps és az okostelefonok iránytűje is. Emiatt a kutatók 5 évente  időközönként áttekinti az adatokat, hogy az északi pólus, amihez mindent igazít az emberiség, pontosan merre található. Legutóbb 2015-ben volt ilyen átkalibrálás, azonban most nem tudtak 2020-ig várni az új adatok felvitelével, mivel ennél gyorsabban alakult át a mágneses mező.

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult” – nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Forrás: index.hu / MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2019.01.04. Az olvadó grönlandi jégtakaró folyamatosan bocsát ki metángázt a légkörbe

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Rovarkutatók oldották meg a kubai „akusztikus támadások” rejtélyét

Kiderült, hogy az egész csak egy félreértés volt a helyi tücskökkel.

A kabaréba illő véget ért történet 2016 végén kezdődött, amikor néhány Kubában állomásozó amerikai diplomata furcsa hangokat kellett hallani otthonában. A fülsiketítő visításra emlékeztető hangról senki sem tudta, honnan származik, és ahogy teltek a hónapok, nemzetközi politikai incidens bontakozott ki az eset kapcsán. Amikor az érintett diplomaták szédülésre, álmatlanságra, hallásvesztésre és más aggasztó dolgokra kezdtek panaszkodni, még komolyabb fordulatot vett az ügy. Végül a Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja megvizsgált 21 áldozatot, és az – utólag meglehetősen ellentmondásosnak tekinthető – bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek kiterjedt agykárosodást szenvedtek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Kubát nevezte meg felelősként az ügyben, és ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Egyre többen kezdtek spekulálni azon, hogy valamilyen akusztikus fegyver, mikrohullámú támadás vagy talán elromlott lehallgatóeszközök állhatnak a háttérben.

A sajtót is bejárt hangfelvételeket hallva azonban egy biológus, Alexander Stubbs más tettesre kezdett gyanakodni. A kutatót a hang azon rovarokra emlékeztette, amelyeket karibi terepvizsgálatai során hallani szokott. Stubbs és rovarhangokra szakosodott kollégája, Fernando Montealegre-Z végül találtak is egy helyi tücsökfajt (Anurogryllus celerinictus), amely pontosan olyan hangadást is szerepeltet repertoárjában, mint ami a kubai felvételeken hallható. A két kutató már meg is írta az eredményeiket összefoglaló tanulmányt, amely jelenleg lektorálásra vár.

Stubbs és Montealegre-Z felfedezését megerősíti, hogy a kubai kormány a hangfelvételek elemzése után szintén a tücskökre kezdett mutogatni. A hibát viszont ott követték el, hogy rossz fajra „kenték” a támadásokat: az általuk megnevezett tücskök hangja ugyanis még a képzetlen fül számára is nagyon eltér a felvételeken hallható hangtól. A most megjelölt tücsökfaj hangjai azonban nagyon sok jellegzetességben hasonlítanak a felvételekre: mindkét hang 7 kilohertzen a leghangosabb, a hangmagasság is egyezik, mindkettő másodpercenként 180 ismétlődő pulzusból áll, amelyek mindegyike 30, egyre halkuló oszcillációból tevődik össze.

Az egyetlen dolog, ami nem egyezik, hogy a hírügynökségi felvételeken a hang sokkal kaotikusabb, mint ami a rovarokat jellemzi. Ennek oka azonban Stubbs szerint egyszerűen az, hogy a tücskök hangja visszaverődött a belső terek felületeiről, így a felvételeket az interferencia „zavarta össze”. Amikor kollégájával az említett tücsökfaj hangját beltérben játszották le, a kubai felvételekhez nagyon hasonló végeredményt kaptak.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a diplomatákat esetleg tényleg érte valamilyen támadás, ami többi tünetük hátterében állhat, de jelenleg sokkal valószínűbb, hogy az eset középpontjában csak néhány túl hangos tücsök állt, amelyek miatt az amerikaiak nem tudtak aludni, ami változatos egészségügyi problémákat okozott. Az említett tücskök hangja ugyanakkor a legmagasabb pulzusismétlésű tücsökhang a régióban, emiatt tényleg kifejezetten művinek hat, és ez zavarhatta meg a megfigyelőket.

Nem ez az első eset, hogy a természet hangjait mesterséges támadásnak véli az ember. Az 1980-as években a San Francisco közelében található Sausalito lakói egyik napról a másikra arra kezdtek panaszkodni, hogy nem tudnak aludni egy morajló hang miatt. Egyesek úgy sejtették, hogy a közeli nagyváros csatornahálózata adhatja a furcsa hangot, mások egy nagyfeszültségű kábelt okoltak, megint mások pedig orosz tengeralattjárókra gyanakodtak.

Végül kiderült, hogy az öbölben lakó ragyáshalak (Porichthys notatus) nászdalát hallják a lakók. A faj hímjei úszóhólyagjuk remegtetésével igyekeznek felkelteni a nőstények figyelmét, amivel olyan hangokat generálnak, mint egy ködkürt. Amikor a hímek tömegével kezdenek „dalolni”, a végeredmény olyan hangos lehet, hogy a partközeli épületek és a vízre telepített lakóhajók falait is megremegtetheti.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.10. Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

Nem működik nagy óceántakarító szerkentyű

A 600 méteres lebegő „hurka” nem fogja be a szemetet, és a múlt héten ketté is tört, így Hawaiira vitték javítani és továbbfejleszteni.

Az Ocean Cleanup koncepciója az volt, hogy az U alakot felvevő felülete miatt gyorsabban sodródik majd, mint az óceánon úszó szemét, így képes lesz magába gyűjteni a hulladékot, amit aztán rendszeres időközönként ki lehet üríteni a cső által keretezett térből. Az azonban már a szeptemberben megkezdett tesztüzem elején kiderült, hogy a hurka nem marad meg U alakban, hanem szétnyílik, aminek oka a szakértők szerint, hogy a cső végei a szél hatására rezegni kezdtek. Ez aztán lassította is a rendszert, amely így sem bekeríteni, sem utolérni nem tudta a hulladékot.

A kísérlet ezen szakaszának végül akkor vetettek véget a szakértők, amikor a struktúráról a szél és a víz folyamatos igénybevétele nyomán letört egy 18 méteres darab. A fejlesztők egyelőre a kudarc ellenére sem adták fel az ambiciózus, ám sokak által kritizált tervet, bár azzal egyetértenek, hogy újra át kell gondolni, hogyan működhet, amit elterveztek.

Forrás: ipon.hu / wired.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.06. A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

2018.11.13. Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

2018.09.27. Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is

 

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Hackerek több ezer titkos dokumentumot szereztek meg 9/11-ről

A The Dark Overlord nevű hackercsoport december 31-én Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy a New York-i terrortámadással kapcsolatos 18 ezer titkos dokumentumot sikerült megszerezniük.

A hackercsoport azzal fenyegetőzött, hogy több ezer titkos dokumentumot szivárogtat ki abból az anyagból, amit biztosítóktól, ügyvédi irodáktól és kormányzati szervektől szerzett meg. A dokumentumok állításuk szerint tisztázhatnak bizonyos kérdéseket a 2001-es New York-i terrortámadással kapcsolatban, néhány azonban olyan dolgokra is rávilágíthat, amelyek komoly kárt okozhatnak az egész világ számára.

A hackerek a Motherboard cikke szerint három amerikai céget neveztek meg, amelyek rendszereit sikerült feltörniük, hogy további bizonyítékokra tegyenek szert a szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatban. A csoport azt próbálja elérni, hogy megnevezett vállalatok fizessenek nekik, különben minden iratot közszemlére tesznek – írta a hvg.

Úgy tűnik a megzsarolt cégek nem hajlandóak fizetni, mert a hackerek taktikát váltottak: bárki fizethet a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozásáért. Az RT.com híre szerint ennek eredményeként már 12 ezer dollárt utaltak nekik Bitcoinban, aminek hatására 650 dokumentumot elérhetővé tettek, ezzel is igazolva, hogy azok birtokukban vannak és nyilvánossá is teszik, ha a pénzt megkapják (vagy ha a másik oldal nem fizet).

Várjuk a további fejleményeket.

Forrás: hvg.hu / motherboard.vice.com / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.08. Kriptovalutát bányászni több energiába kerül, mint aranyat

2014.04.26. Adataink mellett egyre inkább pénzünket is akarják a kiberbűnözők

Fejlett városokban éltek az indiánok az európai hódítás előtt

Már a 17. században indián nagyváros volt a mai Arkansas City területén. A legújabb kutatások szerint a mai Kansas állambeli Arkansas City területén létezett egykor Etzanoa, egy 20 ezer fős város.

Egy spanyol ló patakörme és egy európai lőfegyverből származó vasgolyó azt bizonyítja, hogy kapcsolat volt a spanyolok és a helyi őslakosok között.

A városról szóló történetek régóta ismertek a folklórban, a helyszínen kertekkel és farmokkal körülvett házak nyomait is megtalálták – írta Daily Mail.

Ez a felfedezés élesen szemben áll azokkal az elképzelésekkel, amelyek a gyarmatosítás előtti Amerikáról a köztudatban élnek.

2013-ban fordították le Juan de Oñate, 17. századi spanyol konkvisztádor, Új-Mexikó kormányzójának útinaplóját, amely nagyszerű leírást adott Etzanoáról. Feljegyzése szerint a városnak legalább 2000 háza volt, lakosságát 20 ezer főre tette. Az 1601-es expedíció során a spanyolok összecsaptak a feltehetően a Wichita törzshöz tartozó harcosokkal, de végül békét kötöttek.

A városról egy csupán Miguelként ismert férfi térképet is készített. Őt előbb az Escanxaques törzs ejtette foglyul, majd később Oñate emberei fogták el a már említett csata során. Miután rabtartóival visszatért Mexikóvárosba, elkészítette Etzanoa térképét, de egészen a közelmúltig azt hitték, hogy csupán egy legendáról van szó.

Donald Blakeslee, a kansasi Wichita állami egyetem régésze szerint világossá vált, hogy a korábban gyéren lakottnak hitt nagy síkságon kiterjedt városhálózat volt. Egyes tárgyi leletek olyan köveket és ásványokat tartalmaztak, amelyek a környéken nem találhatók. A professzornak meggyőződése, hogy a terület őslakosai nemcsak a keleti és nyugati parton élőkkel kereskedtek, hanem a közép- és dél-amerikai civilizációkkal is.

Ha a mostani kutatások beigazolódnak, Etzanoa lesz a második legnagyobb állandó település az európai hódítás előtt Észak-Amerikában.

Az eddigi legnagyobbnak Cahokiát tekintik, amely a mai Illinois állam területén fekszik.

Forrás: szmo / dailymail.co.uk / newscientist.com

Mi volt az emberiség legrosszabb éve a történészek szerint?

A legsötétebb esztendőben egy vulkánkitörés keserítette meg az emberek életét.

A Nottinghami Egyetem professzorai elemezték a történelmet, hogy megállapítsák, melyik év lehetett a legrosszabb az emberiségnek. A járványok, háborúk, népirtások elől egy természeti katasztrófa vitte el a trófeát.

536-ban egy óriási vulkánkitörés szó szerint sötétbe borította az északi féltekét. Az izlandi tűzhányó hamufelhője nem engedte át a napfényt, leesett a hőmérséklet is, a drasztikus időjárás-változás hatalmas viharokat hozott, ami kihatással volt a termésre, 30 éven át tartó éhínség szakadt az emberiségre. Közben felütötte a fejét a bubópestis, ami szintén rengeteg halottal járt.

A tanulmány egyik szerzője, Michael McCormick a Science Magazinnak elmondta: “Ez volt a kezdete az egyik legrosszabb időszaknak a történelemben”.

A helyzetet jól szemléltetik a bizánci Procopious feljegyzései is, aki szerint a Nap egész évben úgy világított, mintha a Hold lett volna.

A szörnyűségekből 30 évnyi szenvedés után indult meg a kilábalás, de a 6. századi vulkánkitörés következményeit még csaknem 100 évig nyögték a kor emberei.

Forrás: globoport.hu  / sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Néhány területen már elveszítette az ellenőrzést az ember

A technikai fejlődés egyre több félelmet szül, éppen ezért szükség van arra, hogy az etikát is bevonják a folyamatokba.

Armin Grunwald fizikus és filozófus a német parlament technikai következmény-becslő irodájának a vezetője és egyben a német digitalizálás etikai tanácsadója. A szakember 1999 óta vezeti a világ legnagyobb technikai következmény-becslő létesítményét (ITAS), amely Karlsruhe városában működik, emellett a helyi egyetemen műszaki filozófiát és műszaki etikát tanít. Minden héten két napra Berlinbe utazik, ahol 2012 óta vezeti a német parlament technikai következmény-becslő irodáját. A csapatának tíz tagja van és a fő feladatuk az új technológiákban rejlő lehetőségek és veszélyek feltérképezése. A mesterséges intelligencia a lista elején található.

“Világszerte eltérő értékek és társadalmi normák vannak, s az emberről alkotott kép is mindenhol különböző. Ezek az eltérések természetesen megmutatkoznak az új technológiák használatában is. Európában az egyén és a magánélete évszázadok óta kiemelt téma, s ezt megerősítette a május 25. óta hatályos új adatvédelmi rendelet is, amely nemzetközi szinten is jelzésértékű. Az új rendelet azt szimbolizálja, hogy az adatok megfelelő kezelése közfeladat, amelyet nem lehet egyszerűen a piacra bízni. Ezen a területen a társadalmi értékek fontos szerepet játszanak. Az új európai adatvédelmi rendelet megmutatta, hogy befolyásolni lehet a műszaki fejlődést és ugyanezt támasztották alá Mark Zuckerberg meghallgatásai is a Cambridge Analytica-botrány után. Bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tehetetlen.”

“Az etika ebben a folyamatban segítség lehet a társadalom számára, sokan ugyanis feszült nyugtalansággal tekintenek az új technológiákra. Egyrészt nagy lelkesedéssel várják az új eljárásokat és eszközöket, másrészt azt kérdezik maguktól, hogy hová vezet mindez. Pedig a folyamat nem új, a digitalizálás már körülbelül 60 éve tart, de csak mostanában, a mesterséges intelligencia előtérbe kerülése kapcsán merül fel egyre többször a kérdés, hogy vajon nálunk van-e még az ellenőrzés. A mesterséges intelligencia miatt felerősödtek azok a félelmek, hogy csak a Szilícium-völgy szakértői látják át a technológiát, s annak segítségével és a tudásukkal irányíthatják a világot. Nem kell, de persze nem is tudnánk minden átlagpolgárt bonyolult algoritmusokat megérteni tudó programozóvá képezni.”

“A mesterséges intelligenciánál fontos tényező az öntanulás képessége. A hagyományos termékek nem változtatják meg magukat, ha használjuk azokat, míg az ezzel kiegészített dolgok igen. Leginkább amiatt aggódom, hogy egyszer majd a szakértők sem fogják tudni, hogy mi történik. Fontos feladatok elvégzését bízzuk az algoritmusokra, de egy idő után már nem tudjuk majd, hogy miként működik ez a technológia, viszont együtt kell élnünk az intelligens gépek döntéseivel. A technológia nemsokára egy olyan feketedobozzá válik, amelynek hinnünk kell – mint ahogy a középkorban a sorscsapásokat fogadták az emberek -, s eközben ott bujkál bennünk az ellenőrzés elvesztésének félelme is.”

“Néhány területen már elveszítettük az ellenőrzést, így például az internetet nem lehet egyszerűen csak lekapcsolni, mert a világgazdaság azonnal összeomlana. Néhány napra rá már halottak is lennének, mert fontos ellátási láncok szakadnának meg, például az élelmiszer-kiszállítás sem működne. Fontos, hogy aggódjunk és kérdéseket tegyünk fel. Többet kellene tudnunk a piaci szereplőkről. A mesterséges intelligencia esetében elsősorban a nemzetközi konszernek a mérvadók. Még biztosan nem jutottunk el ahhoz a ponthoz, ahol az intelligens gépek átveszik a világ irányítását, én ehelyett sokkal nagyobb veszélynek gondolom azt, hogy a mesterséges intelligenciát néhányan kihasználják a profitszerzés vagy a politikai hatalomszerzés céljaira” – mondta Armin Grunwald.

A fizikus és filozófus hozzátette, hogy az emberiség történetében mindig is az volt a jellemző, hogy aki a legújabb technológiákat ellenőrizte azé volt a hatalom és a politikai befolyás. A demokráciában élő polgárok számára éppen ezért az a legfontosabb, hogy a társadalom fektesse le az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos szabályokat. Erre azonban a jelenlegi demokrácia nincs felkészülve. Ez kiderült abból is, hogy a meghallgatások során az Európai Parlamentben nem igazán sikerült Mark Zuckerberget megizzasztani. Az informatikában dolgozók készek a párbeszédre az etikai szakemberekkel, például a szoftverek kapcsán, de a gazdaság még nem ért el erre a szintre.

Fontos tudni és tudatosítani, hogy a fejlődésnek mindig két oldala van, az emberi történelemben soha nem volt negatív következmények nélküli találmány. Nagyon lényeges, hogy miként tekintünk magunkra: gépként, amelyet optimalizálni lehet és szükség esetén megjavítani, vagy sérülékeny élőlényként, amelyben van valami különlegesen emberi? A szakember véleménye szerint el kellene fogadnunk azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, még akkor is, ha a tökéletesség iránti vágy lenyűgöző. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez a vágy csak hamis reményeket kelt. Természetesen a technikai fejlődést nem lehet megállítani, de bizonyos dolgokat annál inkább, elég például csak a klónozással vagy a nukleáris erőművek németországi betiltásával kapcsolatos vitákra gondolni.

“Több időre van szükség, azért, hogy tanuljunk és hogy megtartsuk az ellenőrzést a technológia fölött. S az időre azért is szükségünk van, hogy egyben tartsuk a társadalmat. Amikor az 1980-as években megéltünk egy automatizálási hullámot és csak Nyugat-Németországban ötmillióra nőtt a munkanélküliek száma, akkor komoly szociális kérdéseket kellett megválaszolnunk. A súlyos társadalmi helyzeteket úgy lehet elkerülni, ha időben gondoskodunk a munkavállalók képzéséről és továbbképzéséről, s nem csupán akkor, amikor már munkanélkülivé váltak.”

“Emellett el kell gondolkodni új modelleken is, például az alapjövedelmen, bár én nem rajongok ezért az ötletért. Nem mondhatjuk millióknak, hogy nincs már rátok szükségünk, és pénzt adnunk nekik, hogy elfogadják ezt. Szerintem sokkal jobb lenne, ha többre értékelnénk a közösségi tevékenységeket. Ha a klasszikus bevételi források, például a jövedelemadók elapadnak, akkor bizony elképzelhetőnek tartom a robotadó kivetését is, hogy finanszírozni lehessen az alapvető szolgáltatások további működtetését. De ha ebben a kérdésben Németország egyedül döntene, akkor visszaesne a nemzetközi versenyben.”

“A technológiai változás hozzájárul az általános elbizonytalanodáshoz, az emberek azt érzékelik, hogy vége a régi szép időknek. Az embereknek érezniük kell, hogy biztonságban vannak, de azt is érzékelniük kell, hogy az új technológiák bizonyos fokú szabadságot kínálnak nekik. De a legfontosabb, hogy az embereket nem bízhatjuk csak a piacra” – szögezte le a német parlament technikai következmény-becslő irodájának vezetője.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.05.25. Életbe lép az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

2018.05.23. Zuckerberg: nem tettünk meg mindent a visszaélések megelőzése érdekében

2018.04.19. EP-képviselők : Zuckerbergnek meg kell jelennie az Európai Parlamentben

A Facebook a kamera lencséjén lévő por alapján is képes követni

Jó néhány hónap eltelt anélkül, hogy akárcsak egyszer is szóba került volna Nagytestvér, illetve annak kamaszkorban járó egyik kistestvére, a Facebook. Pedig éppen lenne miről írni, hiszen a közösségi oldal kitalálóját és vezérét manapság már az Egyesült Államok elnöki posztjának egyik várományosaként is emlegetik.

Most azonban nem erről lesz szó, hanem a Facebook sokak által ismert egyik funkciójával kapcsolatos újításokról, amire az oldal egy kedves olvasója hívta fel a figyelmemet a Gizmodon megjelent cikk révén.

Biztos mindenki olvasott már ízelítőt a Facebookot ért támadásokra adott hivatalos válaszokból, miszerint az oldal nem használja fel a telefonok helymeghatározó adatait a potenciális ismerősökre vonatkozó javaslatoknál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne játszana el a felhasználás gondolatával.

A Facebook 2014-ben szabadalmaztatott egy eljárást, ami a felhasználók mobiltelefonja segítségével képes megállapítani, hogy két ember ismeri-e egymást. Az ötletgazda Ben Chen leírta, hogy nem csupán azt tudják megállapítani, hogy két okostelefon ugyanott tartózkodott-e egyazon időben, hanem a beépített giroszkóp segítségével még azt is, hogy egymással szemben álltak-e vagy esetleg egymás mellett haladtak. A Facebook ez alapján tehát javasolhatja, hogy jelöld ismerősnek a személyt akivel tegnap beszélgettél a sörözőben, de nem fogja ugyanezt tenni a szórakozóhely többi látogatójával, akikhez nem szóltál egy szót se.

Na, ez az a módszer, amit a Facebook elvileg nem alkalmaz, illetve csak egy rövid ideig alkalmazott valamikor 2015-ben.

A Gizmodo egy egész éven át nyomozott a Facebook által a potenciális ismerősök hátborzongatóan pontos beazonosítására alkalmazott módszerek után, amely során a cég rendkívül kommunikatív volt azzal kapcsolatban, hogy mit nem tesz a felhasználók követése során. Nem használ helymeghatározást, wi-fi hálózatokat, IP címeket vagy arcfelismerést (amit egyébként könnyűszerrel megtehetne), de erre nem is igen van szüksége, mert a javaslatok komoly százalékához elég az az információ, amit a felhasználók önként megadnak, mégpedig a saját telefonkönyvükhöz való hozzáférés engedélyezésével.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Facebook ne akarna újabb módszereket a kapcsolatok feltérképezésére, amit az egymás után beadott szabadalmak bizonyítanak. Az egyik például figyelembe veszi, ha két ember hasonló számozású fotókat tölt fel (IMG_4605739 és IMG_4605740 például) vagy ha feltöltött képek ugyanazokon a pontokon tartalmaznak porszemet vagy karcolást, jelezve, hogy a képek ugyanazzal a kamerával készültek.

A mai okostelefonok olyan sokféle lehetőséget kínálnak a felhasználók megfigyelésére, hogy a Facebooknak manapság már inkább arra kell figyelnie, nehogy túllőjön a célon és az ismerős javaslatok pontosságával kiakassza felhasználóit, mint például, amikor egy olyan rokont javasolt bejelölésre, akinek a létezéséről a felhasználó nem is tudott.

Ízelítőnek talán ennyi is elég, a többit pedig nyugodtan rábízhatjuk egymás fantáziájára. A történethez persze hozzátartozik, hogy üzletpolitikai szempontból a Facebook számára azért vagy azért is fontosak az ismerős javaslatok, mert a több ismerős több Facebookozással eltöltött időt és így több reklámbevételt jelent a cégnek, no meg persze az információ önmagában is hatalom.

Mindez pedig akár megmosolyogtató is lehet, főleg, ha rájövünk, hogy ezzel a mindentudásra való törekvéssel Kit próbálnak utánozni, mégpedig hiába.

Ami engem illet, nem igazán aggaszt, hogy a Facebook mennyit tud az ismeretségi körömről, mert azt gondolom, hogy amikor eljön, vagy talán egy volt szocialista ország esetében inkább visszajön az idő, hogy az ember bajba kerülhet egy ismeretség miatt, nem a Facebook lesz a legfőbb gond. Bár ettől függetlenül tényleg nem egészséges, ha egy hatalmi összefonódásokkal terhes vállalkozás ekkora információs hatalommal rendelkezik, mert sajnos, ebben a világban, amit rossz célokra is lehet használni, azt előbb utóbb megteszik.

Addig mindenesetre azon leszek, hogy minél több ismerőst gyűjtsek. Na persze nem a Facebookon, hanem a való világban, és pedig olyan ismerősöket, akikkel sohasem fogok utoljára találkozni.

Forrás: idokjelei.hu / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.14. Alaposan megváltozik a Facebook hírfolyam összetétele

2017.12.19. Kifogásolhatónak tartja a Facebook adatgyűjtési gyakorlatát a német versenyhivatal

2017.12.13. Újabb volt Facebook-vezető bírálta a platformot

2017.11.15. A Facebookot bírálta a platform egykori elnöke

Új amerikai védelmi stratégia

„Csaknem két évtizeddel a terrorizmusra történő összpontosítás után az amerikai katonai establishment vissza akar térni az Oroszországgal és Kínával való nagyhatalmi versengésre, megőrizve globális uralmát…”

Így kommentálja az RT a Pentagon által tegnap bejelentett új Nemzetvédelmi Stratégiáját. 2008 óta ez az első nemzetvédelmi doktrína.

A stratégia lehangoló képet fest a világról, amelyben az amerikai haderő „stratégiai sorvadás periódusából emelkedik ki” és ahol katonai előnye más szereplők fölött „erodál”.

E stratégia hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át vitathatatlan erőfölényt élvezett másokkal szemben, minden műveleti területen. Ott és akkor vethette be harci erejét, ahol akarta. Ez ma már nem így van.

A stratégia nyilvánossá tett, 11 oldal terjedelmű összefoglalója részleteket nem árul el, miként akarja az USA megőrizni uralmát a világ fölött ezen kihívásokkal szemben, de azt világossá teszi, hogy jelentős változásokra van szükség a Pentagonban.

A stratégiai dokumentum összefoglalója szerint Kína és Oroszország „revizionista hatalmak”, amelyek fenyegetik „a szabad és nyílt nemzetközi rendet”, amelyet az USA és szövetségesei hoztak létre a II. világháború után.

Kína és Oroszország belülről akarja „aláaknázni” ezt a nemzetközi rendet.

Kína Indiai- és Csendes-óceániai regionális hegemóniára törekedik és onnan ki akarja szorítani az Egyesült Államokat, hogy a jövőben globális elsőbbrendűséget élvezzen.

Oroszország „a perifériáján fekvő nemzetek fölötti autoritást akarja megvétózni”, ellenzi a NATO-t és meg akarja változtatni az európai és közel-keleti biztonsági és gazdasági struktúrákat.

A stratégia az USA számára kedvező regionális erőegyensúlyt akar fenntartani az Indiai- és Csendes-óceániai térségben, Európában, a Közel-keleten és a nyugati féltekén, valamint Afrikában. Azaz az egész bolygón, teszi hozzá a tudósítás.

A Közel-Keleten az USA „Iránnal” szemben fog fellépni, hogy annak befolyásának kiterjesztését meggátolja.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.18. Kína 12,9 milliárd dollárral csökkentette amerikai állampapír-portfólióját

2018.01.06. Amerikai-orosz szócsata az ENSZ BT rendkívüli ülésén Irán ügyében

2017.12.26. Szíria – Moszkva megkezdte az állandó hadseregcsoport felállítását

2017.12.26. Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államok gazdaságát

2017.12.22. Putyin agresszívnak minősítette az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát

„A Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke”

A rejtélyes, globális szervezet, a Szabadkőművesek idén ünneplik 300 éves fennállásukat. Ennek alkalmával a Sputnik megszólaltatta Peter Doderert, a szervezet német ágazatának alelnökét.

A Szabadkőműves szervezetet 1717. június 24-én alapították, amikor egy csoportjuk létrehozta a londoni „nagypáholyt”. A szabadkőművesek akadálytalanul dolgozhattak egész Európában, elsősorban katedrálisok építésével foglalatoskodtak. Ekkor alakították ki ismert jelképüket.

A mozgalomnak ma világszerte mintegy 2,6 – 5 millió tagja van. Közülük mintegy 15 ezer él Németországban, mint Doderer, aki a píárért is felelős.

A Sputnik azt kérdezte tőle, miként bánik a nyilvánossággal e hírhedten titokzatos szervezet. Azt felelte:
„Ez a mi problémánk. A Szabadkőműveseket nem a nyilvánosság kedvéért hozták létre”.

Elmondta, a Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke. Ekkor a titkolódzás racionális gyakorlatnak számított. Ugyanis az olyan forradalmi eszmék elterjesztését, mint a szabadság, egyenlőség és a rabszolgaság felszámolása, sem az egyház, sem az uralkodók nem szerették.

„Nem nevezném titoktartásnak, hanem egy nem kiszivárogtatási korlátnak” – nyilatkozta.

A körhöz tartozás az exkluzivitás jele volt, folytatta. Hozzátette: „Azok, akik e körhöz tartoztak, nyilván jól érezték magukat a titoktartás sötétségében”. A költő Gotthold Ephraim Lessing úgy írta le találkozóikat, mint „hangosan gondolkodni egy baráttal”.

A gondolatok, mondta Doderer, szabadok – belső körben, de a külvilág felé csendben kell lenni. Ez az oka, hogy ma is ez a szabály.

A Szabadkőművesek csak saját tagságukat fedhetik fel, de másét nem.

Három más dolgot is titokban kell tartani: azt a jelet, a szót és a kézfogást, amelyek révén a tagok felismerik egymást.

Doderer annak a páholynak – az Anna Amalia páholynak – a tagja, amelyhez Goethe is tartozott. Hozzátette: valaki nem válhat taggá egyik pillanatról a másikra. Neki három évig tartott, ameddig befogadták.

A tagok más tagságáról fekete és fehér golyókkal szavaznak. Ha túl sok a fekete golyó, a tagjelölt tovább várhat egy újabb évet.

Doderer elmondta, a szabadkőművesség nem igazán tanulható, az ott van az ember génjeiben. Azt is elmondta, nagyon izgalmasak találkozóik. Például jobbra az embertől egy tábornok ül, balra egy katonai szolgálatot megtagadó, akik spirituálisan egyenlők.

A Sputnik zárómondata: „Már csak egyetlen kérdés marad: vajon mi az oka annak, hogy háromszáz év múltán is a Szabadkőművesek oly titkolódzóak”.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

Problémák Németországban az elektromos autók gyártásával

Minden politikai beharangozás ellenére Németország még messze van attól, hogy felvirágozzék a villanyautók gyártása és az is meglehet, hogy a német autógyártóknak nincs a legjobb jövőbeni „kártyájuk” az e piacon történő sikeres jelenlétre.

Ugyanis árammal hajtott autók gyártásához a cégeknek nem olyan nyersanyagokra van szükségük, mint eddig. Szükségük van viszont lítiumra, kobaltra, mangánra, grafitra, stb. De ezek a nyersanyagok szűkében vannak kínálati oldalon.

Németországban ezek a nyersanyagok nincsenek, és azon országok, amelyek ezeket tudnák exportálni, nem számítanak biztonságos szállítóknak, mint a Demokratikus Kongói Köztársaság, amely a világ egyik legszegényebb országa, instabil politikai helyzettel és ahol gyerekmunkát alkalmaznak, miközben hatalmas a korrupció, a folyók és tavak mérgezettek, az emberek betegek, az erdőket kivágták, hogy helyet csináljanak elsősorban a kobalt bányászatának. Innen származik a világ kobalttermelésének hatvan százaléka.

Az iparban ezért nyersanyag szűkéről beszélnek. Az elektromos autók iránti kereslet meghaladja a gyártási kapacitást.

Forrás: lovasistvan.hu / zeit.de

Kapcsolódó híreink:

2017.11.20. Jön az elektromos VW Bogár?

2017.11.16. Jövőre indul az elektromotorok gyártása a győri Audiban

2017.11.10. Nyereséges és globális elektromosautó-gyárrá alakul az Opel a tervek szerint

Az ENSZ 2000-ben már hivatalosan tervbe vette a „lakosságpótlást” migránsokkal

Az Epoch Times roppant kínos dokumentumra hívja fel a figyelmet. Ez pedig az, amelyben a világszervezet már 2000-ben azt javasolja, hogy migrációval tartsák fenn Európa csökkenő és öregedő népességét.

A dokumentum neve. „Állomány fenntartási migráció: megoldás a csökkenő és öregedő lakosságnak?

Egy évvel később az ENSZ tovább lépett és „Népességpótlást” javasolt.

Ebben az olvasható, hogy a gazdasági erő fenntartása céljából 2015-től 2035-ig évente 2 millió migránst kell Németországnak befogadnia.

Európa „megőszülése” 2015 végén Dimitrisz Avramopuloszt, az EU migrációs biztosát is foglalkoztatta. Akkor azt mondta, hogy az elkövetkező két évtizedben több mint 70 millió migránsra lesz szükség a kontinens „megőszülése” elkerülésére.

Őt nagyon felbőszítette, hogy egyes uniós országok ennek ellenállnak és azt mondta, az Európa felé tartó migrációnak semmi nem állhat az útjába.

Azt is szóba hozták, hogy új szabályozásokkal kell a tagországokat migránsok befogadására kötelezni. Büntetésből pedig meg kell tagadni uniós támogatásukat.

A cikk bemutatja azt is, hogy milyen esetekben támogatnák anyagilag az egyes tagországokat, ha azokban kizárólag az uniós program szerint történik a migránsok befogadása.

A befogadási kritériumok közül az utolsó ez: „Súlyos társadalmi-gazdasági (szocio-ökonómiai) helyzetben lévő személyek”.

Forrás: lovasistvan.hu / epochtimes.de

Német tudósok és beépült kémek is segítették a szovjet atombomba megszületését

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium.

A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

A bolsevikok már közvetlenül hatalomra jutásuk után, 1918-ban rádiumkutató-intézetet hoztak létre Leningrádban, amelynek vezetője a világhírű fizikus Abraham Joffe lett. Itt kezdte pályafutását 1925-ben az akkor még csak 22 éves Igor Kurcsatov, aki idővel a szovjet atomkutatás vezéralakja lett. Kurcsatov egyik első szovjet tudósként kezdett atomfizikával foglalkozni, ő felügyelte az első szovjet ciklotron (részecskegyorsító) építését is. A szovjet tudósokat már az 1930-as években foglalkoztatta a nukleáris láncreakció lehetősége, amelyet 1932-ben Szilárd Leó vetett fel, és a német Otto Hahn valósított meg először hat évvel később.

1940-ben előterjesztést is készítettek esetleges katonai felhasználásáról, de ezt elfektették, egy évvel később a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Egy neves szovjet fizikus, Georgij Fjodorov 1942-ben a láncreakcióval kapcsolatos amerikai, angol és német közlemények elmaradásából arra következtetett, hogy ezek a hatalmak „szuperfegyveren” dolgoznak, amit szigorúan titkos levélben Sztálinnak is megírt.

A mindig gyanakvó generalisszimuszt elgondolkodtatta a dolog, ezért elrendelte a szovjet nukleáris program beindítását, vezetésével Kurcsatovot bízták meg. Ő kíméletlen tempót diktált magának, de munkatársainak is, ezért nevezték el „generálisnak”. (Kurcsatov a munka kezdetén megfogadta, hogy nem borotválkozik, amíg sikerrel nem jár. Excentrikus arcszőrzetét később is megtartotta, ezért „szakállnak” is nevezték munkatársai.)

Intézeteket szerveztek, kiépítették az ipari bázist, a program azonban igazán csak azután gyorsult fel, hogy az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. A program felügyelete ekkor közvetlenül a kommunista párt legszűkebb vezető testületéhez, a Politikai Bizottsághoz került. A munkába bevonták a Vörös Hadsereg által a megszállt Németországból „importált” tudósokat, s a hírszerzés is értékes információkat szállított az amerikai Manhattan-tervről.

Ennek forrásai részben a beépített ügynökök voltak, részben pedig tudósok, akik anyagi indíttatásból vagy lelkiismereti okokból osztották meg ismereteiket a szovjetekkel. Az amerikaiak atommonopóliumuk elvesztése után persze lázasan keresték a felelőst, akiket az 1953-ban kémkedésért kivégzett Rosenberg házaspárban találtak meg. A vádak igazát a mai napig sem sikerült tisztázni, de az biztos, hogy valaki más is adott át információkat, miként az is, hogy Kurcsatovék e segítség nélkül is sikerrel jártak volna, de munkájuk jelentősen lerövidült.

Számos logisztikai problémát kellett leküzdeniük, kezdetben a németektől lefoglalt uránércet használták, de 1946 tavaszára már 45 tonna urán és 450 tonna különlegesen tiszta grafit állt rendelkezésükre. Októberben üzembe helyezték az első atomreaktort, s szenteste elvégezték az első kísérletet szabályozott láncreakcióval. Kurcsatov csapatának 1947-ben két különböző módszerrel sikerült egészen kis mennyiségű, hasadóanyagként használható 239-es plutóniumot előállítania.

Az első szovjet atombombát 1946-ban kezdték építeni, működési elve megegyezett a Hirosimára ledobott amerikai fegyverével. Az Első Villám fedőnevű (az amerikai hírszerzés által Sztálinra utalva Joe bácsiként emlegetett) 22 kilotonnás bombát elkészülte után a legnagyobb titokban szállították Szemipalatyinszkba, és 1949. augusztus 29-én robbantották fel.

A korabeli legenda szerint a bombán dolgozó tudósok elismerését az esetleges kudarc esetén kiszabott büntetéseknek megfelelően osztották szét: akiket kivégeztek volna, azok a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, akik „csak” börtönbüntetést kaptak volna, azok a kisebb presztízsű Lenin-rendet vehették volna át.

Forrás: mult-kor.hu / MTI

Kapcsolódó híreink:

2017.08.18. Nem az atombomba kényszerítette térdre Japánt a II. Világháborúban

2017.07.07. Szépséghibás megállapodás született az atomfegyverek betiltásáról

2016.03.12. A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

 

Gordon Brown: Washington szándékosan félrevezette Londont

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.

Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown megállapítja könyvében, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Brown szerint így nem teljesültek az “igazságos háború” kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást – amelyben 179 brit katona vesztette életét – nem lehet “arányos válaszlépésnek” sem tekinteni.

Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.

A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.

Forrás: MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2017.08.19. Bocsánatot kért a brit védelmi miniszter Irakban elesett brit katonák családjától

2016.07.07. Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

„Mi urániumot adtunk nektek, ti Belgrád bombázásával fizettetek”

Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért számos nemzetközi leszerelési egyezményt nem tart be. Közölte: Moszkva nem hátrál ki egyetlen meglévő egyezményből sem, de „azonnali, szimmetrikus választ” ígért, ha Washington lesz az első fél, amely eláll az egyezménytől.Hangsúlyozta: az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem érdekli a nemzetközi jog.

A Szocsiban rendezett Valdaj konferencián beszélő orosz elnök újságíróknak elmondta, az 1993-tól 2013-ig működő Megatonnák Megawattokká program keretében mintegy 20 000 atomtöltetében lévő urániumot alacsony dúsítású formában az Egyesült Államoknak ajándékozták, hogy ott reaktorokban tudják használni. Elmondta, ez volt a történelem egyik leghatékonyabb leszerelése. Az amerikaiak 170 látogatást tehettek a legtitkosabb orosz létesítményekhez, és ott folyamatosan dolgozhattak úgy, hogy azokat amerikai zászlókkal díszítették fel. Ezen kívül száz amerikai meglepetésszerű látogatást tehetett orosz nukleáris berendezéseknél.Amerika azzal „fizetett” mindezért, hogy totálisan hanyagolva az orosz érdekeket, a szeparatistákat támogatta a Kaukázusban, megkerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, bombázta Jugoszláviát, lerohanta Irakot, stb.

Putyin elmondta, olyan a viszony most a két ország között, mint az ötvenes években, de a hidegháború idején „legalább volt kölcsönös tisztelet a két fél között”.

Említette még az 1993-ban kötött, vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amelynek értelmében Oroszország teljes mértékben megsemmisítette saját készletét, szemben az USA-val, amely folyamatosan késlelteti annak végrehajtását és most 2023-ban akarja a leghamarabb befejezni azt. Azzal az ürüggyel, hogy nincs pénzük. Amikor ott vannak a bankópréseik és tudnának pénzt nyomtatni, mondta Putyin.A Rusia Today cikke ezután említi a többi, igen lényegbevágó nemzetközi leszerelési egyezményeket, amelyeket illetően az amerikaiak nem hajtották végre azt, amit nekik kellett volna.

Forrás: lovasistvan.huRT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.20. Konasenkov: Washington először ismerte el, hogy a terroristák vegyi fegyvert vetettek be

2017.10.20. Lavrov: kulcsprobléma az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése Európában

2017.10.20. Putyin: Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni

Mitől retteg a CIA ötven éve

Az amerikai katonai hírszerzés szerint az oroszok nem csak választásokat hekkelnek, de a puszta akaratukkal tárgyakat mozgatnak, emellett arra is képesek, hogy telepatikus képességeikkel behatoljanak emberek elméjébe a világ távoli pontján.

USSR
A rettegés a ’90-es években sem hagyott alább.

Az amerikai katonai hírszerzés feloldott titkosítású, ma már nyilvánosan elérhető dokumentumaiból kiderült, hogy a ’70-es években a titkosszolgálatok a nemzetbiztonságra leselkedő valós fenyegetésnek tartották az oroszok paranormális képességeit. Az amerikai kormány szerint a szovjetek tökélyre fejlesztették a telepátiát, a hipnózist, emellett képesek arra, hogy behatoljanak az emberek álmaiba, ha már más úton nem megy. A CIA weboldalán elérhető a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) “Kontrollált Ellenséges Viselkedés” című jelentése, mely szerint leginkább az alusisak használhat az oroszok ellen, mert egyébként az Egyesült Államokat semmi nem védi az oroszok paranormális képességeitől.

Az 1972-es, mára feloldott titkosítású jelentés azzal kezdődik, hogy Leningrádban és Moszkvában parapszichológusok a tudat telepatikus manipulációját folytatják, és ezen a téren visszaellenőrizhető, bizonyítható sikereket értek el. De nem elég, hogy nagy távolságokból is képesek behatolni az emberek tudatába, a biztonság kedvéért még tárgyakat is mozgatnak a puszta akaratukkal.

“A telekinézis megfigyelése helyett a szovjetek kifejezetten az alkalmazásra összpontosítanak. Mrs. Kulagina testfunkcióit vizsgálták a telekinézis demonstrációja során, és a szovjetek azt látták, hogy amikor a tárgyak mozgásnak indulnak, Mrs. Kulagina életfunkciói – szívverés, légzés, agyi aktivitás – felgyorsulnak, és a teste körüli elektromágneses mező ritmikusan lüktet. A szovjet tudósok szerint ezek a vibrációk tették lehetővé, hogy a tárgyakat magához vonzza vagy ellökje magától” – áll az évtizedeken át titkosított jelentésben, ami egyébként hozzáteszi, hogy Nina Kulagina képes volt pusztán a gondolataival megállítani egy béka szívverését.

A DIA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az oroszok paranormális képességek segítségével például a következőkre is képesek:

  1. közvetlen hozzáférés nélkül betekintést nyerni titkos amerikai dokumentumokba, ellenőrizni az amerikai haderő és a hajók mozgását, emellett megállapíthatják titkos amerikai katonai létesítmények pontos elhelyezkedését.
  2. nagy távolságokból formálhatják amerikai katonai és civil vezetők gondolatait,
  3. a távolból amerikai tisztviselők azonnali halálát (!) okozhatják,
    minden típusú amerikai katonai eszközt azonnal hatástalanítani tudnak nagy távolságból, beleértve űreszközöket is.

A dokumentum ezek után megemlíti, hogy mindezek valóban sci-finek hangzanak, de szerintük ez a legvalószínűbb módja annak, ahogy az oroszok a paranormális képességeiket használják. Márpedig az amerikai katonai hírszerzés meg van győződve arról, hogy az oroszoknak paranormális képességei vannak, hiszen ezt részletezi a nyilvánosság elől 40 éven át rejtegetett dokumentum több mint 170 oldalon keresztül.

És hogy miért dolgoznak ezen az oroszok? Az amerikai titkosszolgálatok szerint bármi is legyen ennek oka, ez az egész közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. A dokumentum szerint az Egyesült Államok védtelen az oroszok paranormális képességeivel szemben, és ha tíz éven belül nem történik ezen a téren ellenintézkedés, “már késő lesz”.

A szerző szerint a komoly nemzetbiztonsági fenyegetést főleg azzal lehetne elhárítani, ha további költségvetési forrásokhoz jutna az ő kutatási részlege. Ez nagyjából párhuzamba állítható a ma is megfigyelhető “minden bokorban ott vannak az oroszok, de ha jól megfizettek minket, mi elhárítjuk ezt a fenyegetést” mentalitással, de a mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest; a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.

Forrás: hidfo.ru

A CIA szervezte a demokrácia elleni puccsot Iránban 1953-ban