Jövő kategória bejegyzései

A III. világháború első fejezete: Ukrajna

Miközben mindenki elborzadva nézi a véres drámát, amit a médiapropaganda vetít az emberek elé, aközben a világ már belépett egy újabb világháborúba.

Michael Hudson amerikai közgazdász meglehetősen sarkos véleményt fogalmazott meg az orosz-ukrán konfliktusról. Szerinte mára világossá vált, hogy az új hidegháború mai eszkalációját több mint egy éve tervezték, és komoly stratégiai szándék kötődik Amerika azon tervéhez, hogy blokkolja az Északi Áramlat 2-t, azért, hogy megakadályozza Nyugat-Európát (NATO), hogy kölcsönös együttműködést keressen Kínával és Oroszországgal a kereskedelem és a befektetések területén.

Biden elnök és az Egyesült Államok nemzetbiztonsága Kínát tekintik a legnagyobb ellenségnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy Kína segített az amerikai vállalatoknak csökkenteni a munkabéreket. Ennek eredménye persze az lett, hogy az USA gazdasága a kínai iparosítás javára deindusztrializálódott, az amerikai nemzeti ipar pedig jelentős részben elsorvadt. Kína növekedése egyben rámutathat, hogy szocialista politikákkal is teremthető jólét, véli a közgazda. Az eredmény szerinte a gazdasági rendszerek összecsapása – a szocialista iparosodás viaskodik most a neoliberális pénzügyi kapitalizmussal.

Hudson szerint a Kína elleni új hidegháború egy hosszúra nyúló harmadik világháború nyitóakkordjává vált.

Az USA stratégiája az, hogy elszakítsa Kína legvalószínűbb gazdasági szövetségeseit, különösen Oroszországot, Közép-Ázsiát, Dél-Ázsiát és Kelet-Ázsiát. Amerika fő kérdése az volt, hogy hogyan álljon neki a nagy feldarabolásnak és elszigetelésnek, és végül úgy döntött, hogy Oroszországgal indítja ellenfeleinek leszalámizását.

Oroszország tűnt a legnagyobb lehetőségnek az elszigetelődés megkezdésére, mind Kínától, mind a NATO eurózónájától. Ezért egyre súlyosabb szankciók sorozatát dolgozták ki Oroszország ellen, hogy megakadályozzák a NATO-t a vele való kereskedelemben. A geopolitikai földrengés beindításához pedig már csak egy casus bellire volt szükség, véli a közgazdász.

Háborús ürügyet találni pedig elég könnyű feladatnak tűnt.

Az eszkalálódó új hidegháborút persze a Közel-Keleten is kirobbanthatta volna Amerika – az iraki olajmezők amerikai elfoglalásával szembeni ellenállás okán, Irán és az azt gazdaságilag segítő országok elleni vagy a kelet-afrikai feszültségek kapcsán. Mindezekre a területekre puccsok, színes forradalmak és rendszerváltások tervei készültek, és Amerika afrikai hadserege különösen gyorsan épült ki az elmúlt egy-két évben.

Ukrajnában azonban nyolc éve, a 2014-es Majdan puccs óta folyik az USA által támogatott polgárháború, és ez kínálta a Kínával, Oroszországgal és szövetségeseikkel szembeni konfrontációban a legnagyobb első győzelem lehetőségét.

Így az orosz ajkú donyecki és luhanszki régiókban elkezdték fokozni a harcokat, és amikor Oroszország még mindig tartózkodott a válaszlépéstől, a közgazdász szerint már tervek készültek a nagy leszámolásra, amit február végén kezdtek volna meg.

„Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon” – jelentette ki egyébként Biden március végén. A mondat kapcsán elemzők rámutattak, hogy Amerika tényleg hosszú évek óta igyekszik megdönteni az orosz kormányt.

A közgazdász arról beszél, hogy a két kelet-ukrajnai tartományt Oroszország lényegében megelőző védelemben részesítette. Ez nyilván konfliktushoz, majd az ukrán hadsereg, haditengerészet és légierő katonai megsemmisítéséhez vezetett.

Mindezt az elmúlt két hónapban már ürügyként használhatták fel az Egyesült Államok által kidolgozott szankciós program bevezetésére.

E szankciókat ráadásul Nyugat-Európa is kötelességtudóan követi. Ahelyett, hogy a Nyugat orosz gázt, olajat és élelmiszert vásárolna, ezeket az Egyesült Államoktól fogja megvenni, a meredeken növekvő fegyverimportról már nem is beszélve, aminek nagyon örülnek a globális fegyvergyártók.

Hudson gazdasági jóslatait a Makronóm oldalán olvashatják el!

Forrás: makronom.mandiner.hu

Borítókép: ft.com

Jack Rasmus, a kaliforniai Saint Mary’s College professzora 10 pontban szedte össze, hogy az amerikai politikai elit és a hadiipar miért örülhet az ukrán-orosz háborúnak.

Joe Biden elárulta, miért volt szüksége az USA-nak az orosz invázióra, és miért van szüksége arra, hogy folytatódjon. Csapdát állítottak Oroszországnak, hogy megbuktassák a vezetését.

George Friedman a STRATFOR agytröszt igazgatója, a The Chicago Council on Global Affairs sajtókonferenciáján nyíltan beszélt az USA geopolitikájáról 2015-ben.

Mérgezett Föld: hogyan tettük tönkre a termőtalajt

Használjuk, kihasználjuk és végül kitartó munkával tönkretesszük a földterületeinket. Egy nemrég bemutatott magyar dokumentumfilm mutatja be, hogyan ássa saját sírját az emberiség.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ.

1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre.

A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett.

Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken.

Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására?

A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.

A dokumentumfilm itt tekinthető meg:

A Mérgezett Földet a megjelenés óta több mint 160 ezren látták, sajtóvisszhangok szerint elementáris erővel ható, mindenkinek kötelezően megtekintendő dokumentumfilm.

A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetésen a film készítői, Kővári Gábor Mihály, Iván Róbert és a filmben is közreműködő szakértők, Dr. Gyulai Iván, Borsos Béla, Dr. Rodics Katalin vettek részt.

Az eseményt Varga Livius, a Quimby zenésze moderálta.

A beszélgetésről készült felvétel itt megtekinthető:

Új kor, új betegség: egyre több a klíma-pánikbeteg

Az apokaliptikus előrejelzések miatt a klímapánik a pánikbetegségek egyre gyakrabban diagnosztizált fajtája lett az Egyesült Államokban, bár az ország igen szép számban tevékenykedő pszichológusai még nem nagyon tudnak mit kezdeni az új kórral – derült ki a Phys.org cikkéből.

A betegség gyökere a jelek szerint a klíma aktivisták azon kijelentéseiből ered, amelyek szerint a világ, vagy legalábbis annak ma ismert formája, drasztikus lépések hiányában, akár egy évtizeden belül véget érhet. Persze az előre jelzett időpontok, csakúgy, mint a javasolt megoldások között, komoly eltérések figyelhetők meg. Ez azonban nem gátolja az aktivistákat egyre hisztérikusabb retorikák alkalmazásában, a politikusokat pedig ígéreteik osztogatásában.

A Phys.org cikke szerint a klímaváltozással kapcsolatos félelmek igen eltérőek. Van, akit a társadalmi egyenlőtlenségek aggasztanak, míg mások az eldobható műanyagok használata miatt pánikolnak.

Egyes aktivisták szerint kevesebb mint egy évtized áll az emberiség rendelkezésére, hogy összeszedje magát és drasztikus változásokat vezessen be a Föld megmentéséért, aminek része a légi közlekedés korlátozása, az eldobható műanyagok használatának betiltása vagy a vidéki életstílus bevezetése, aminek esetenként a vegetáriánus étrend is része. Mások ennél is radikálisabb megközelítést szorgalmaznak, mint például a gyerekvállalásról való lemondást, a fosszilis üzemanyagok és melléktermékeik betiltását vagy éppen a kapitalizmus felszámolását.

A „megoldások” sok esetben csupán politikai célok elérését szolgálják. A kapitalizmus felszámolása például azért is furcsa, mert a szocialista és kommunista országok igencsak komoly mértékben támaszkodnak az iparosításra, a környezetszennyezésben őket terhelő felelősségről nem is beszélve. A zöldeket ez persze nem igen zavarja, ahogy az sem, hogy a zöld ügy lelkiismeretes, de eltévedt támogatóit az őrületbe kergetik, amiért nem képesek teljesíteni a maguk elé tűzött személyes klímavédelmi célokat.

Kate Schapira, a Brown Egyetem professzora, felismerve a problémát, 2014 óta közterületi klímapánik standokat üzemeltet, például helyi piacokon, ahol szolgálatait mindössze 5 centért kínálja.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a klímapánik tünetei nem feltétlenül hasonlítanak a klasszikus pánikbetegségek tüneteire, így jelentkezhetnek „konfliktuskerülés, fatalizmus, félelem, tehetetlenség és rezignáció formájában és együtt járhat fizikai tünetekkel is. Például asztmával vagy bizonyos allergiákkal.”

A Klíma Pszichológiai Szövetség, mert már ilyen is van, arra hívta fel a brit szülők figyelmét, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kommunikációjukkal megijesztik saját gyerekeiket. A szintén brit Bath Egyetem pszichológusai pedig arról számoltak be, hogy a gyerekeknél tömegesen jelentkeznek a klímaváltozás miatti pánikbetegség tünetei.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek miatt egyesek megkérdőjelezik saját tetteik hatékonyságát. Nem tudják eldönteni, hogy a műanyag szívószálak mellőzése vagy a második gyerekről való lemondás számít-e egyáltalán.

Valószínűleg nem. A szívószálak például az óceánokban található mikró műanyagok kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, és ez sem az Egyesült Államokból vagy Európából, hanem délkelet Ázsiából származik (bár az is igaz, hogy Ázsia a fejlett világ által termelt szemét egy részét is importálja). Az igazság az, hogy a műanyagok használatának csökkentése inkább informatív jellegű, célja pedig a környezettudatosság erősítése, de nem jelent állandó vagy hatékony megoldást.

A népességszabályozásról nem is beszélve, hiszen a világ legtöbb országában a népesség eleve csökken, így nagyobb esélye van az emberiség kihalásának, mint a túlnépesedésnek.

Ami pedig a Föld tíz éven belüli végét jelenti, biztosat senki sem mondhat, de azt igen, hogy hasonló jóslatok már a 70-es években is születtek.

Forrás: idokjelei.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.12.28. Kelet-közép-európai államok zöld szervezetei az EU-klímacél támogatására kérik a kormányfőiket

2019.12.08. Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

2019.12.05. Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

2019.12.04. WHO: a klímaváltozásnak jelentős egészségkárosító hatása van

2019.12.03. Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede a rendszeres mérések kezdete óta

2019.11.27. 7,6 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását

Amerikai hackerek az USA érdekei ellen dolgoztak a Közel-Keleten

Az amerikai hírszerzés, az NSA egykori ászai az Öböl-menti emírségek szolgálatába szegődtek, mert remekül megfizették őket a Holló-program keretében. Ezt állítja a Reuters hírügynökség, melynek oknyomozó riporterei utánajártak az ügynek.

Exkluzív anyagukban közlik a vizsgálat eredményét: eszerint a 2009 óta működő Holló-program számtalan közel-keleti nagyság iPhone-jának a lehallgatására szolgált. Bevetették a Karma nevű informatikai fegyvert, melyet az NSA fejlesztett ki az Egyesült Államokban. Ezzel hallgatták le többek között Angela Merkel német kancellárt is. Ez akkor derült ki, amikor az NSA egyik informatikus sztárja lelépett és Hongkongon keresztül Oroszországba menekült. Edward Snowden leleplezései nyomán Obama elnök bocsánatot kért azoktól a szövetséges állam- és kormányfőktől, akiket az USA hírszerzése lehallgatott.

Míg Edward Snowden Oroszországba távozott, az NSA más sztárjai jövedelmezőbb megoldást találtak a Közel-Keleten. Elszerződtek az Emirátusokba, ahol a fő feladatuk az volt, hogy megfigyeljék a Muzulmán Testvériséget és annak kapcsolatát Katarral és az Al-Dzsazíra televízióval, melynek az arab tavasz idején különösen nagy szerepe volt az arab világban.

Miközben az Egyesült Államok diplomáciája támogatta az arab tavaszt, az Emirátusok szolgálatában álló hackerek mindent elkövettek, hogy akadályozzák azt. A Reuters csak annyit állapított meg, hogy a hackerek behatoltak számos fontos arab politikus rendszerébe, de azt nem tudta megállapítani, hogy milyen információkat szereztek meg és főként hogy az Emirátusok vezetői hogyan használták fel azokat.

Ami tény: az Emirátusok Szaúd-Arábia és Egyiptom támogatásával akciót indítottak Katar ellen, ahol pedig a legnagyobb amerikai katonai támaszpont van a térségben. Szaúd-Arábia forrófejű trónörököse még katonákat is akart küldeni Katarba, de erről néhány szigorú washingtoni telefonhívás lebeszélte. A Reuters megkérdezte az Egyesült Államok korábbi nagykövetét, mi a véleménye arról, hogy az amerikai hírszerzés egykori ászai immár keresztbe tettek az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten? Dana Shell Smith volt nagykövet sietett elítélni a Holló akciót és felhívta a figyelmet arra, hogy a zsoldossá vált egykori hírszerző tisztek súlyos károkat okozhatnak az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten és másutt.

Katar, hogy megerősítse pozícióit, lepaktált Törökországgal és Iránnal. Mindkét állam jelenleg az amerikai diplomáciával ellentétes irányban tevékenykedik – aktívan együttműködve Oroszországgal! Amióta a Holló program megindult, az Egyesült Államok számtalan kisebb-nagyobb vereséget szenvedett el a Közel-Keleten. Bár a Reuters összeállítása nem utal rá, de nagyon valószínű, hogy Washington is támogatta a Holló programot, mert az Egyesült Államokban is sokan kételkedtek az arab tavasz sikerében, melyet Obama elnök hirdetett meg 2009-ben Kairóban, de amely végül is csak Tunéziában vezetett el sikeres rendszerváltáshoz. A többi arab országban visszatért a régi rendszer vagy az anarchia az úr, mint Líbiában illetve polgárháború dúl (Szíria), melyben orosz támogatással felülkerekedtek az USA ellenfelei.

Forrás: globoport.hu / Reuters

Kapcsolódó híreink:

2018.09.05. DNS-ben tárolnák a bizalmas adatokat

2018.05.09. A Nagy Testvér figyel: egyre több a lehallgatás Amerikában

Kína első klónozott kutyája rendőri szolgálatra jelentkezett

Két hónappal a “születése” után Kunszün megérkezett Kunming városának rendőr kapitányságára. A kínai farkaskutya első tesztjei jók és ez egyáltalán nem véletlen. Jünnan tartomány legjobb rendőrkutyájának, egy hétéves nősténynek a klónja a két hónapos kutyus.

Kettejük DNS-e 99%-ban azonos! Vagyis a klónozás eredményes volt – állapítja meg a China Daily. Az angol nyelvű pekingi lap felidézi, hogy a belügyminisztérium azért döntött a klónozás mellett, mert normális körülmények között egy jó rendőrkutya kiképzése túlságosan sokáig tart és nagyon drága.

Általában négy vagy öt évbe is beletelik, míg egy kiskutyából jó rendőrkutya lesz. A kiképzés költsége félmillió jüan! A klónozott kutyát viszont 10 hónapos kiképzés után munkába akarják állítani. Ugyanaz a kutyaidomár képzi majd ki, aki az “anyaállatot” Jünnan tartomány legjobb rendőri ebévé tette.

A dél-kínai tartomány megállapodott egy pekingi klónozó központtal, hogy folyamatosan hoznak létre rendőrkutyákat ezzel a gyorsított módszerrel. Most azon gondolkodnak, hogy egy adatbankban gyűjtik össze a legjobb rendőr kutyák DNS-ét, hogy ily módon kiváló rendőrkutyák generációi jöjjenek létre Kínában.

Jünnan tartomány a csempészek paradicsoma: Kína déli határán évszázadok óta hoznak át különféle árukat teljesen illegálisan. Régebben a kábítószer volt a domináns csempészáru, ezért a jó szimatú kutyákra óriási szükség volt és van. Ma már a jó szimatú kutyák a pénzt is kiszagolják.

Nem kétséges, hogy Kína első klónozott kutyájának lesz bőven dolga Jünnan tartomány fővárosában, ahol tíz hónapos kiképzés után jelentkezik a rendőr kapitányságon, hogy megkezdje szolgálatát Kína déli határán.

Forrás: globoport.hu / chinadaily.com

Kapcsolódó híreink:

2018.09.02. Feléleszthetik a gyapjas mamutokat egy 5.9 millió dolláros szibériai klónközpontban

2018.05.03. Mesterséges embriókat hoztak létre holland tudósok

Pókselyemből készült mesterséges izommal lehetnek szupererősek a robotok

Az anyag erősebb bármilyen korábban előállítottnál és rugalmasabb is.

A tudósoknak sikerült létrehozniuk az első olyan anyagot, amit mesterséges izomzatként használhatnak majd a humanoid robotokon.

A Massachusetts-i MIT kutatói a pókselyemből indultak ki, melynek kiváló tulajdonságát, a szuperkontrakciót – azaz hogy nedvesség hatására tudja változtatni a rugalmasságát – sikerült átültetni az innovációra is.

A végeredmény: egy forradalmi anyag, ami rugalmasabb a guminál és háromszor erősebb a golyóálló mellényekben használt kevlárnál.

A Science Daily-n publikált tanulmány szerint a laboratóriumban előállított termék nagyon hasonló az emberi izomhoz, így a robotok olyan könnyen mozoghatnak majd vele, mint az emberek.

A remények szerint a jövőben számos területen tudják majd alkalmazni a mesterséges szövetet: nem invazív műtétekhez, robotokhoz, okostextíliákhoz és megújuló energiagenerátorokhoz.

Forrás: globoport.hu / sciencedaily.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.26. Az űrben épülhetnek a jövő távcsövei

2019.02.22. Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

Űrturizmus Gagarin nyomában

1961-ben Jurij Gagarin űrhajós megkerülte a Földet, majd sikeresen visszatért. Nemsokára pénzes űrturisták megtehetik ugyanezt – tudatta Twitteren a Roszkoszmosz főnöke.

Dmitrij Rogozin szerint hamarosan mód nyílik arra, hogy turisták is megismételjék Jurij Gagarin nagy kalandját a Föld körül.

Korábban a Roszkoszmosz szerződést kötött egy amerikai céggel, mely az űrturizmus fejlesztését tűzte ki célul.

A Space Adventures több millió dollárért szervez űrkalandokat 2001 óta. Charles Simonyi, a magyar származású amerikai milliomos annyira élvezte az űrutazását, hogy meg is ismételte azt.

Az oroszok valószínűleg olcsóbban vállalnák a kalandozást az űrben, de a Roszkoszmosz főnöke árat nem közölt. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és mennyiért ismételhetik meg Jurij Gagarin űrutazását turisták is, csaknem hatvan évvel az első űrutazás után.

Forrás: globoport.hu / themoscowtimes.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.19. Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.09.19. Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben

Gőzmeghajtású robotszondákkal fedeznék fel a Kisbolygóövet

Az elképzelés szerint az űrjárművek menet közben képesek lennének az aszteroidákról kitermelni a működésükhöz szükséges anyagokat, így hosszabb ideig üzemelhetnének.

Az utóbbi időszakban egyre komolyabb tervek merülnek fel az aszteroidák bányászatával kapcsolatban, vagyis hogy robotszondákkal ki lehetne termelni az ezeken az apróbb égitesteken található hasznos anyagokat. Egy ilyen koncepció megvalósításához azonban először is megfelelő járművekre van szükség, amelyek kapcsán problémaként merült fel, hogyan lehetne megoldani üzemanyaggal való ellátásukat a küldetés közben, hogy ne kelljen annyi hajtóanyagot magukkal vinniük.

Erre jelenthet megoldást a New York-i Honeybee Robotics és a Közép-Floridai Egyetem (UCF) gőzmeghajtású űrjárműve, amely jelenleg egy WINE nevű prototípus formájában létezik. A Honeybee Robotics régi motorosnak számít az űriparban, az 1983-ban alapított cég eddig több mint 300 megrendelést teljesített a NASA felé, többek közt a Spirit, az Opportunity, a Curiosity és a Phoenix landolóegység több eszközét is ők gyártották. A UCF részéről pedig Phil Metzger vezeti a csapatot, aki szintén több NASA-projektben vett részt. Metzgernek szívügye az ökonomikus bolygókutatás megvalósítása, vagyis hogy az idegen égitestek felszínén való tervezett építkezéseket és bányászatot – amennyire lehetséges – a helyi erőforrásokból kellene megoldani.

Ezen a koncepción alapul a WINE is, amely a tervek szerint vízjeget termel majd ki az égitestek talajából, amelyeken tevékenykedik, hogy ezek révén hajtsa meg magát. A jeget aztán a jármű felmelegíti, és a képződő gőzt használja a meghajtáshoz. A melegítéshez szükséges hőt napelemek vagy egy kisebb radioizotópos fűtőegység biztosíthatja. Ez a fajta hibrid rendszer egyben azt is lehetővé tenné, hogy az űrjármű sokféle környezetben működhessen. A Naphoz közelebb, vagy alacsony gravitációs környezetben például elsősorban napelemekkel és gőzzel működne, távolabbi vidékeken és erősebb gravitáció esetén pedig a nukleáris megoldás vegyülne a gőzmeghajtással.

A WINE fejlesztése annyira előrehaladott, hogy a rendszer máris képes kibányászni és megtisztítani a vízjeget a szimulált regolitból, majd ebből gőzt fejleszteni, amely révén mozogni is tud. A vizsgálatok szerint a metódus alacsony gravitációs környezetben már jelen formájában is működhet, így egy ilyen jármű kiválóan alkalmas lehet a Hold, a Ceres, az Európé, a Titán, a Pluto vagy egyes aszteroidák bányászati vagy más célú felderítésére, de akár a köztük lévő közlekedésre is.

Míg a jelenleg használt kutatószondák esetében a küldetés rendszerint addig tart, amíg el nem fogy a hajtóanyag, hiába bírnák a műszerek tovább, egy Metzger és társai fejlesztésén alapuló szondával nem lenne ilyen probléma: amíg talál magának vízjeget és napfényt, a jármű sosem fogy ki az üzemanyagból. Így egyetlen szondával több különböző célpont is felderíthető lenne egymást követően, amire napjainkban csak úgy van esély, ha a megcélzott égitestek elhelyezkedése kedvező, és nem kell sokat manőverezni az egymást követő vizsgálatok között – például ahogy a New Horizons, a Pluto és az Ultima Thule esetében is történt.

Forrás: ipon.hu / universetoday.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.06. Megtalálták a bolygók fejlődésének egy hiányzó láncszemét

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

Az USA kilép az oroszokkal kötött rakétaszerződésből

Ezt személyesen Donald Trump jelentette be. Az amerikai elnök szerint Oroszország megsérti azt az INF-szerződést, melyet még Reagan elnök írt alá Mihail Gorbacsovval 1987-ben.

A hidegháborút lezáró szerződés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozik, melyek döntő fontosságúak a stratégiai egyensúly szempontjából Európában.

Mike Pompeo külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: a kilépés fél évig tart. Ezalatt készek tárgyalni az oroszokkal. Moszkva a maga részéről cáfolja azt az amerikai állítást, hogy megszegte volna a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. A moszkvai nyilatkozat rendkívül felelőtlen döntésnek nevezi az amerikai lépést, mely új fegyverkezési versenyt indíthat el az USA és Oroszország között.

Az Egyesült Államok katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt és minden eddigi rekordot megdönt. Ez körülbelül a fele Oroszország egyéves GDP-jének. Putyin elnöknek olyan időkben kellene többet költenie a hadseregre, amikor a lakosság életszínvonala évek óta stagnál.

Washingtonban nem tekintik világhatalomnak Oroszországot. Amerikai megítélés szerint a feltörekvő Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok világhatalmi szerepére.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.02.02. Putyin elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését

2019.02.02. Nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését

2019.02.02. Kína világhatalmi hadsereget állít fel

2019.02.01. Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

Készpénz nélkül Svédországban

Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetés területén, hiszen a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Bár a digitális kereskedelemből a bankok profitálnak, de néhány társadalmi csoport nem képes lépest tartani a többséggel és még jobban annak a peremére szorul.

A svédek mindennapjaiból lassanként teljesen eltűnik a készpénz használat. A buszvezetőnél, a nyilvános WC-ben és a lehető legtöbben helyen nem hogy lehet kártyával fizetni, de egyenesen kötelező, mert nem fogadnak el készpénzt. A gyerekeknek szintén elektronikus perselyük van és azt használják a hétköznapokban.

Eltűnik a készpénz

A svéd központi bank által készített felmérés szerint az emberek 80 százaléka már alig használ készpénzt és mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Ez a szám például Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd.

Az elektronikus fizetések aránya két éve még csak 64 százalék volt. A szakemberek szerint, ha ez a tendencia ebben az ütemben folytatódik 2023-ra akár meg is szűnhetne a készpénz, de ez nagy valószínűséggel nem történik meg.

Bár nincs rá kötelező jogszabály sok üzlet bejáratánál már most is ki van téve a ”no-cash” (készpénzt nem fogadunk el) matrica. Tehát a kereskedők is önszántukból állnak át az elektronikus fizetési rendszerekre.

Nem mindenkinek előny

A problémákra Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés. Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre. Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint figyelembe kell venni azokat is, akiknek a változás üteme túl gyors. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Forrás: azuzlet.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.04. Állami kriptovalutát vezetne be Svédország

2018.08.15. Több száz milliárd forintot spórolhat az ország a készpénzmentes fizetéssel

2018.05.05. Svédországból végleg száműzhetik a készpénzt

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot

Káros a túl gyors digitális átalakulás

A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik.

A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.

“A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése “szent rend”. A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz” – jelentette ki Michael Kastner.

“A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul” – ecsetelte a professzor.

A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.14. Robotokkal váltanák ki a traktorokat

 

 

Munkák, melyekre 15 éven belül nem lesz szükség

A jelenlegi állások felét válthatja ki a mesterséges intelligencia – állítja Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője, aki több könyvet is írt a témában.

Arra már más kutatások is rávilágítottak, hogy a jövőben jelentősen felboríthatja a munkaerő-piaci viszonyokat a mesterséges intelligencia térhódítása, hiszen egyre több helyen váltják majd fel az emberi munkaerőt a robotok és a digitális megoldások. Most Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője figyelmeztetett: konkrét szakmákat válthat ki a digitalizáció. Kai-Fu Lee, a mesterséges intelligencia (AI) szuperhatalmairól írt könyvében (AI Superpowers: China, Silicon Valley, and the New World Order) már megjósolta a krízist, és felsorolta azokat a szakmákat, melyek veszélybe kerülhetnek a változások miatt.

A Dailymail.com-nak adott interjújában Lee elmondta, hogy a jövőben az emberi interakciót igénylő munkák hódíthatnak, így ezekben érdemes gondolkozniuk azoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. A legnagyobb esélyük munkájuk elvesztésére a telemarketingeseknek, az ügyfélszolgálatosoknak és a raktárosoknak van, az ő pozícióikat 15 éven belül teljesen kiválthatja a robotizáció. Szerencsére van remény, hiszen olyan szakmák is vannak, ahol esélye sincs a digitalizációnak.

A szakértő úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem képes alkotni, előre tervezni és komplex stratégia terveket összeállítani vagy olyan munkát elvégezni, ami precíz kéz-szem koordinációt igényel. Az olyan helyszíneken sem tudják bevetni hatékonyan, melyek nem ismerősek az előre programozott rendszer számára. Azok a hivatások, ahol szükséges az empátia, a közvetlen kapcsolatteremtés más emberekkel, az emberi kommunikáció és a szakértelem, nincsenek veszélyben.

A mesterséges intelligencia (AI) által leginkább veszélyeztetett szakmák a szakértő szerint:

1. Telemarketinges / telesales
2. Ügyfélszolgálatos munkatárs
3. Raktáros
4. Hivatalnok és adminisztratív munkát végző dolgozó
5. Telefonos operátor
6. Eladó
7. Gyorséttermi dolgozó
8. Mosogató
9. Futószalag-felügyelő
10. Futár

A mesterséges intelligencia (AI) által legkevésbé veszélyeztetett szakmák ugyanakkor a szakértő szerint a következők:

1. Pszichiáter
2. Terápiát végző szakember
3. Egészségügyi dolgozó
4. Mesterséges intelligencia kutató és mérnök
5. Író
6. Tanár
7. Büntetőjogi ügyvéd
8. Informatikai mérnök és kutató
9. Tudós
10. Cégvezető

Forrás: globoport / Dailymail.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

Amerikát aggasztja az új orosz hiperszonikus rakéta

Hogyan őrizheti meg az Egyesült Államok a fölényét a tengereken? Ezzel a címmel készített tanulmányt John Richardson tengernagy. Ez a US Navy fejlesztési terveit tartalmazza 2025-ig.

A jelentés szerint, melyet az oroszok is megszereztek, az amerikai admirális sürgeti: az USA is fejlessze ki a hiperszonikus rakétákat, melyeket Oroszország és Kína már sikeresen kipróbált.

Az oroszok december 26-án hajtottak végre sikeres kísérletet a hiperszonikus rakétával. Ezt Putyin elnök is megtekintette és elégedetten nyilatkozott a látottakról – jelentette az Rt.com portál Moszkvából.

Az orosz elnök nemrég levelet küldött Trumpnak, és ebben tárgyalásokat sürget a két nagyhatalom között. Putyin levele szerint a két nagyhatalom viszonyának meghatározó szerepe van a világ biztonságban. Ezért újabb csúcstalálkozót javasol Trump elnökkel. Idén Helsinkiben találkozott már egymással Putyin és Trump, akik korábban csak nagy nemzetközi találkozók szünetében váltottak néhány szót. Legutóbb Buenos Airesben a G20-as csúcs kapcsán szerepelt a tervekben egy Trump-Putyin találkozó, de az USA elnöke ezt az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flottaincidensre hivatkozva.

Közben Washingtonban tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az orosz kapcsolatok ügyében. A demokrata ellenzék azt állítja: Putyin megbízásából az orosz hírszerzés Trumpot támogatta a 2016-os elnökválasztáson. Trump ezt természetesen tagadja, de számára minden találkozó Putyin elnökkel kettős próbatétel: nemcsak a nemzetközi hatásra kell figyelnie, de a hazaira is, mert a média nagyítóval vizsgálja az amerikai elnök tetteit. Nem tesz-e engedményeket az oroszoknak?

Trump a fegyverkezési verseny felgyorsításával válaszol Putyinnak

Az amerikai katonai költségvetés minden rekordot megdönt. Közben pedig az elmúlt évek költségvetéseinek a szigorú ellenőrzése is elmarad, mert a katonai fejlesztések kiadásai rendszeresen meghaladják az előirányzatokat. Trump fel akarja mondani az úgynevezett INF- szerződést, melyet még Gorbacsov és Reagan írt alá 1987-ben. Az INF-szerződés a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmát jelenti.

Trump szerint ezt Moszkva megszegte, ezért Amerika is új rakétatelepítéseket fontolgat. Ezek az európai tervek, miközben a világtengereken az USA szeretne kifejleszteni hiperszonikus rakétákat, hogy behozza a lemaradást Oroszországgal és Kínával szemben.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.20. Trump rendeletet írt alá a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról

2018.12.07. Lavrov: Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában

2018.12.06. Oroszország nem tesztelt az INF-szerződést megsértő Iszkander-M rakétákat

Nincs víz az Édenkertben

Mezopotámiában rekordmélységben a Tigris és az Eufrátesz vízhozama: a szárazság elpusztítja a Biblia Édenkertjét.

A párizsi Le Monde hosszas képes riportban számol be a klímaváltozás katasztrofális következményeiről.

Nemrég még több mint 300 ezer ember élt itt, akik halásztak és bivalyokat tenyésztettek. Többségük már Bászrában, a Délvidék nagy síita központjában vegetál. Nincs víz az Édenkertben, ahol a Biblia szerint Ádám és Éva még minden földi jóban dúskált.

Már Szaddám Huszein, Irak diktátora megkezdte az Édenkert tönkretételét. Gyűlölte hazája síita többségét, ezért elhanyagolta a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz vízrendszerének a karbantartását. A két nagy folyam felső folyásánál Szíria, Irán és Törökország óriási vízi erőműveket épített, így az alsó szakaszba, Irakba egyre kevesebb víz érkezett. Aztán a polgárháború idején végképp nem jutott se pénz, se figyelem a vízrendszerre. Így lett a szárazság áldozata az Édenkert.

Irak külföldi segítségre vár, de háborús időkben senki sem ad pénzt a vízrendszer helyreállítására, amely hatalmas összegeket igényel. Trump elnök nemrég meglepetésszerű látogatást tett Irakban, de csak egy amerikai támaszponton járt. Maga az ország egyáltalán nem érdekli Amerikát, amely fokozatosan kivonul a térségből. A helyi lakosság pedig menekül az Édenkertből. Míg az északi területeken a polgárháború miatt váltak ezrek földönfutóvá, Mezopotámiában a szárazság űzi el az embereket szülőföldjükről. A Paradicsom helyét pedig lassan átveszi a sivatag Irak déli részén.

Forrás: globoport.hu / lemonde.fr

Kapcsolódó híreink:

2018.12.13. ENSZ-szakértők “klímaútlevél” bevezetését szorgalmazzák

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

 

Trump: nem lehetünk a világ csendőrei!

Az Egyesült Államok elnöke és a First Lady előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. Egy amerikai támaszponton töltöttek néhány órát.

Tervbe vettek ugyan egy találkozót Irak miniszterelnökével, de ebből nem lett semmi, mert a kormányfő túlságosan távol járt ahhoz, hogy időben a támaszpontra érkezzen. Irakot 2003-ban rohanták le az amerikaiak, hogy megbuktassák Szaddám Huszein elnököt. A katonai akció sikerült, de béke azóta sincs Irakban. Sőt az al-Kaida iraki szárnyából alakult meg az Iszlám Állam, amely évekig jelentős területeket tartott az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Államot legyőztük! – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Trump elnök, aki ezzel indokolta meg az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A döntés miatt lemondott a hadügyminiszter Washingtonban és bírálta azt az USA legtöbb szövetségese. Trump kitart a véleménye mellett, mely szerint az USA nem lehet tovább a világ csendőre! Amerika katonai akciói a térségben nem eredményeztek stabilitást. Épp ellenkezőleg véget nem érő háborúskodás kezdődött meg – számtalan áldozattal.

Miután az Egyesült Államokban hatalmas palaolaj-készleteket fedeztek fel, az egész térség leértékelődött. Roosevelt elnök még 1945-ben kötött szerződést Szaúd királlyal, mely megalapozta az USA jelenlétét a térségben. A közel-keleti olajnak stratégiai jelentősége volt az Egyesült Államok és az egész világ számára. Ez az időszak elmúlóban van, ezért Amerika fokozatosan visszavonul a térségből, ahol számtalan vallási és nemzeti ellentét tört a felszínre. Az USA nem kíván ezekkel a konfliktusokkal közvetlenül foglalkozni, mert érdekei szempontjából a közel-keleti fejlemények immár nem jelentenek stratégiai prioritást, mint korábban.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.21. Szíria – Törökország üdvözli az amerikai csapatkivonást

2018.12.21. Az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is

2018.12.20. Kivonulnak Szíriából az amerikai csapatok