Gazdaság kategória bejegyzései

Eladták az országunkat

Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk, hasít a magyarországi ipar – hallhatjuk a médiából. Már csak az a kérdés, kinek a zsebét tömi a magyarok munkája?

Gondolkodtak már azon, hogy nem mi magyarok irányítjuk az országot? Most konkrétan a szocialista világ és az utána következő minket „megmentő” privatizációra gondolunk.

Beetetett minket a média és a „szakemberek”, hogy tök hülyék vagyunk, és a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenetet csakis a kapitalisták tudják jól lebonyolítani. Beetettek minket azzal is, hogy milyen jó lesz nekünk majd az átalakulás után.

Az akkori politikusaink vagy elmeháborodottak voltak, vagy megvették őket a háttérben kilóra.

Szerintünk a legtöbb esetben ez utóbbi történt.

„Behívtuk” az „okos” nyugati tanácsadó cégeket, és megkezdték áldásos tevékenységüket, aminek az lett az eredménye, hogy a privatizációs hivatal(ok), – nevezzük a legelső nevén – ÁVÜ-nek, elkótyavetyélte a magyar állami vagyon – a mi közös vagyonunk – nagy részét.

De úgy is fogalmazhatunk, hogy odaadták ingyen, vagy szinte ingyen, és nem a magyar embereknek, hanem a külföldieknek. És ne gondolja azt senki, hogy ha valaki hazaárulásról beszél, akkor az túloz!

Mondjuk ezt azért, mert ha visszatekintünk az akkori számvevőszéki jelentésekre, ott kiderül, hogy az eladott vagyon értékének csak a csekély hányada folyt be az ÁVÜ-höz, mert alapvetően nyomott áron kínálta a vagyontárgyakat, és a legtöbbször adminisztratív kerülőutakon oldották meg az eladásokat. Ezután a befolyt összegnek a nagy részét az ÁVÜ saját működésére lenyúlta, felhasználta. Az államkasszába ezek után már nagyon kevés jutott.

Belegondoltak már abba, hogy itt az országban a rendszerváltáskor működött egy ország, vezetőkkel mérnökökkel, munkásokkal, fejlesztőkkel, aztán jött az „átalakulás” és a jól működő ágazatokat valakik valahol egyszeriben egy gazdaságtalan országgá varázsolták, és odaadták a legjobb cégeket a külföldieknek?

Példának itt van az E-ON. Idejön, átveszi a működő áramelosztó rendszert, hatalmas árbevételre tesz szert. Igazából szinte semmit nem tesz hozzá. Él az átvett és a fogyasztóknak kiszámlázott áram ára közötti árrésből.

A hálózatot mi építettük ki, mi húztuk a vezetékeket az erőművekhez, a házakhoz, állítottuk az oszlopokat. A mi mérnökeink tervezték, a mi munkásaink hozták létre, a mi mérnökeink felügyelték, fejlesztették, a mi adminisztrációnk hivatala számlázott. Minek ide az E.ON?

És ez nem csak az E.ON-ról szól, hanem magáról a privatizációról. Nézzenek csak körbe a boltokban: a régi jól bevált márkákat (Pilóta keksz, Túró rudi, Sió, Tomi mosópor, stb.) – bejáratott neveket is odaadtuk csak úgy…

Sokszor halljuk, hogy kellene az országnak egy új Mátyás király, aki a nemzeti öntudatot, a magyar nemzetet sajátjának érzi és ekképpen is tesz.

Az alábbi listát a Világbank egy belgiumi leányvállalatának az oldaláról töltöttük le akkor, amikor készítettük a Privatizáció című dokumentumfilmünket. Ma már nem elérhető, de álljon itt mementóként, mit is jelent az, hogy „magyarországi ipar”…


(A kép nagyításához kattintson a képre és válassza a teljes méretet. Úgy már nagyítható. Hosszú a lista.)

Mérgezett Föld: hogyan tettük tönkre a termőtalajt

Használjuk, kihasználjuk és végül kitartó munkával tönkretesszük a földterületeinket. Egy nemrég bemutatott magyar dokumentumfilm mutatja be, hogyan ássa saját sírját az emberiség.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ.

1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre.

A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett.

Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken.

Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására?

A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.

A dokumentumfilm itt tekinthető meg:

A Mérgezett Földet a megjelenés óta több mint 160 ezren látták, sajtóvisszhangok szerint elementáris erővel ható, mindenkinek kötelezően megtekintendő dokumentumfilm.

A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetésen a film készítői, Kővári Gábor Mihály, Iván Róbert és a filmben is közreműködő szakértők, Dr. Gyulai Iván, Borsos Béla, Dr. Rodics Katalin vettek részt.

Az eseményt Varga Livius, a Quimby zenésze moderálta.

A beszélgetésről készült felvétel itt megtekinthető:

Svájc elveheti a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát

Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban arról, hogy megtiltsák-e a kereskedelmi bankok számára, hogy pénzt hozzanak létre.

Ha a radikális javaslatról szóló referendumon az igenek győznek, az az ország bankrendszerének teljes szétcincálását és az úgynevezett Vollgeld kezdeményezésen alapuló „szuverén pénz” bevezetését jelentené.

A javaslat valószínűleg túlságosan radikális ahhoz, hogy sok esély legyen a sikerre. Mégis, ez nagy kár, lévén a szuverén pénz ötlete gyakorlati szempontból nem egy őrült dolog. Svájc tehát szívességet tenne a világnak azzal, ha esélyt adna a kezdeményezésnek.

A pénz gazdasági hatásáról újra és újra parázs viták folynak. A Vollgeld, a Chicago-terv, a korlátozott célú banki szolgáltatások – mind ugyanannak az alapötletnek más és más változatai, amelyek abból a tényből indulnak ki, hogy egy hagyományos pénzügyi rendszerben a bankok képesek pénzt létrehozni.

Hogy lehet ez? Leginkább úgy, hogy a kereskedelmi bankpénzt a kereskedelmi pénzintézetek teremtik. Ez úgy történik, hogy ezek a bankok nem csupán a jegybank által létrehozott pénzmennyiséget közvetítik a hitelfelvevők és a megtakarítók között, hanem betétjeik sokszorosát adhatják ki hitel formájában, ezáltal pedig új pénzt teremtenek. Amikor ugyanis egy kereskedelmi bank kölcsönt nyújt valakinek, akkor az illető számláján megjelenő összeg növeli az intézmény pénzállományát. A kint lévő hitelek pedig betétként ismét megjelennek a bankrendszerben, így minden egyes hitelkihelyezéssel egyben új betétet is létrehoznak, ezáltal pedig friss pénzt teremtenek, amit aztán kölcsönként újra odaadhatnak valakinek.

A Vollgeld célja pedig éppen ennek az ördögi körnek a felszámolása azáltal, hogy kizárólag a központi bank és a kormány kezébe helyezné a pénzteremtés jogát, a kereskedelmi pénzintézeteket pedig lefokozná egyszerű számlavezető intézményekké.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A bankok nem tudnák kiutalni a lekötött betétekből származó bevételt, ehelyett egyenlő mennyiségű tartalékot kellene tartaniuk a központi banknál. A hitelezést más intézmények intéznék, amelyek más forrásokból jutnának pénzhez, például részvénykibocsátásból. A hitelek így nem hoznának létre pénzt.

Egy hagyományos pénzügyi rendszerben megfigyelhető egy alapvető rossz párosítás: állítólagos biztonságos betéteket használnak a kockázatos hitelek finanszírozására – és ha egy hitel egyre rosszabbul teljesít, akkor a kormánynak kell közbelépnie és megoldania a helyzetet.

Egy szuverén pénzrendszerben ezzel szemben a betétek biztonságban vannak, mert tartalékokkal támogatják egymást, a kockázatos hiteleket pedig kifejezetten kockázatos passzívákkal finanszírozzák. Ha a hitelek rosszul teljesítenek, a támogató befektetőktől (például a részvénytulajdonosoktól) elvárják, hogy „elszenvedjék” a veszteséget.

Mindennek a tetejében, a pénz és a hitel éles szétválasztása számos előnnyel bírhat. Először is, a betéteket teljes mértékben támogatnák, ezért nem lenne szükség betétbiztosításra, és így meg lehetne szüntetni a kockázatvállaláshoz kapott támogatást. A fellendülési és visszaesési hitelciklusokat (elméletileg) anélkül lehetne csillapítani, hogy elfojtanák a hitelkínálatot. Ahogy pedig a gazdaság kibővülne, a kormány kibocsáthatna új pénzeket az árukért és szolgáltatásokért cserébe, vagy esetleg küldhetne csekkeket a polgároknak. Az ország költségvetési helyzete ezáltal erősebb lenne, így végül csökkenthetnék az adókat.

Anélkül, hogy belemennénk a dolog technikai részébe, ez alapján feltételezhetjük, hogy a pénzügyi rendszer reformja kevesebb adóssághoz, alacsonyabb kamatlábakhoz, valamint gyorsabb növekedéshez vezetne, és a jegybank anélkül tűzhetné ki céljául a nulla inflációt, hogy aggódnia kellene a „zéró alsó korlát” miatt.

Ez mind nagyon jól hangzik, nemde? Akkor mi a csapda? Ez a terv lényegében rendkívüli kockázatvállalási hajlandóságot kíván meg a döntéshozóktól. Egy olyan radikális szerkezetváltás, mint ez, drasztikusan szétzilálna egy olyan iparágat, amely – minden hibája ellenére – a modern gazdaság alapvető és mélyen integrált része. A nem kívánt következmények így beláthatatlanok.

Forrás: kitekinto.hu / Bloomberg

Afrikában is készülődnek a dollárt jüanra cserélni

Egyre több afrikai ország készül arra, hogy a dollár helyett a kínai valutát, a jüant használja nemzetközi kereskedelmében.

Nem véletlen: Kína számos ilyen országnak a legfontosabb kereskedelmi partnere.

A német nyelvű Contra Magazin hírportál arról számol be, hogy Caleb Fundanga, a Kelet- és Dél-Afrikai Makroökonómiai Intézet pénzügyi szakértője elmondta, tekintettel Kínának növekvő befolyására az afrikai országok gazdaságára és kereskedelmére, több kelet- és dél-afrikai országban egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a kínai valutára, a jüanra álljanak át az amerikai dollár helyett.

Ezen intézetnek a hét végén tartott konferenciáján pénzügyi szakértők megegyeztek abban, hogy a jüant tartalékvalutaként fogják használni.

A konferencián 14 afrikai ország képviselői vettek részt.

A fórumon elmondták, hogy ez a lépés teljesen természetes, hiszen több üzletet bonyolítanak le Kínával, mint bármely más országgal és a jüan, sőt az eurónak a használata a dollár helyett számukra előnyt jelent.

Forrás: lovasistvan.hu / contra-magazin.com

Kína betiltaná az amerikai szemét importját

Az Egyesült Államok által Kína ellen kezdeményezett, potenciális pusztító kereskedelmi háborútól való félelem közepette Washington arra sürgeti Pekinget, hogy ne tiltsa meg az amerikai szemét és újra felhasználható anyagok importját.

Ezzel Kína fenyegette meg tavaly júliusban az USA-t, hogy ezt teszi, ha ellene kereskedelmi háborút indítanak.

Peking ekkor közölte a WTO-val, a világkereskedelmi szervezettel, hogy 24 fajta szilárd halmazállapotú hulladékanyag behozatalát fogja megtiltani, beleértve műanyag üdítőpalackokat, papírt, újságot is. Pénteken az amerikai kereskedelmi képviselő sürgette Kínát, hogy gondolja át a döntését.

„Követeljük, hogy Kína azonnal állítsa le ezen lépéseit és gondolja át őket úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak”…, stb.

Az Egyesült Államokban nagyon félnek attól, hogy e tilalom milyen kárt okoz az amerikai gazdaságnak.

Kína az acéltermékeinek exportját célzó vámokra megtorlásul 128 amerikai árucikkre tervez komoly importvámot is kivetni.

A kínai külügyminisztérium közölte: semmi kedve a kereskedelmi háborúhoz, de teljes mértékben készen áll a viszonzásra.

Kína veszi fel az Egyesült Államokból a legtöbb hulladékot. Ha ez lehetetlenné válna, annak katasztrofális hatása ellen az amerikai munkapiacra és felszökne a hulladékkezelés költsége.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.26. Kína is összeállította a büntetőlistáját

2018.03.23. Az amerikai elnök védővámokat jelentett be kínai termékekre

Állami digitális valuta Izraelben

Bár a különböző hírportálok egymástól eltérő szemszögből közelítik meg a kérdést, ki üdvözlendő lépésnek, ki a világra váró totalitárius rezsim fontos elemének tartva azt, a lényeg, hogy Izrael hamarosan saját digitális valutát vezet be.

A Reuters a Bank of Israelen belüli forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a központi bank készen áll felhatalmazni a kormányt egy, a blockchain technológia által vezérelt, a Bitcoinhoz vagy Ethereumhoz hasonló, állami digitális valuta bevezetésére.

A lépés segítségével akár egyik napról a másikra megvalósulhatna az izraeli vezetés által évek óta tervezett készpénz nélküli gazdaság. A hírek szerint a Knesset a bevezetés jogi alapjait is előkészítette már, hogy a lépés akár 2019-es költségvetési évben megtörténhessen.

Izraelben évek óta próbálják visszaszorítani a készpénz használatát, illetve korlátozni a kibocsátott készpénz mennyiségét, mert a hivatalos adatok szerint az ország feketepiaca jelentősen megerősödött az elmúlt években, olyannyira, hogy a becslések szerint jelenleg a gazdaság 22 százalékát teszi ki, ami persze a befizetett adók mértékében is megmutatkozik.

Egy központi digitális valuta, ami lehetővé tenné, hogy minden egyes tranzakció útját ellenőrizzék, sokak szerint megoldaná a helyzetet. Mások ezzel szemben úgy gondolják, hogy a lépés eredményeként egyre többen fordítanának hátat az államilag kibocsátott valutáknak és kezdenének inkább kriptovalutákban kereskedni, fizetni.

Akármi legyen is az izraeli vagy bármely egyéb kormány kimondott vagy kimondatlan célja, tény, hogy a központosítás és a lakosság központosított eszközökkel történő megfigyelése, még soha nem szolgálta az emberiség javát, ahogyan az is egyértelmű, hogy az ilyen kísérletek minden alkalommal újabb mélységeket nyitottak meg azok előtt, akik lelkiekben lefelé, hatalomban pedig felfelé törekednek.

Forrás: idokjelei.hu / reuters / Trunews

 

A Roosevelt Institute tanulmányt publikált az alapjövedelemről

A balra hajló Roosevelt Institute havi ezer dollárt rakott minden amerikai felnőtt zsebébe, modelljükben az állampolgárok ennek ellenére tovább dolgoztak.

Nyolc év alatt 12,6 és 13,1 százalék közötti mértékben nőne az amerikai gazdaság, ha minden felnőtt 12 ezer dollárt kapna évente alapjövedelemként – állítja a Roosevelt Institute tanulmánya. Ennyi idő után kezdene alábbhagyni a program jótékony hatása, mely a nyolc év alatt 2,5 billió dollárt termelne a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office) becslése alapján.

A dolgozat három alternatívával számolt – idézi fel a World Economic Forum és a Business Insider közös cikke. A legnagyobb kifizetés szerint 1000 dollárt kapna havonta minden felnőtt, a másik verzióban 500-at, a harmadik elképzelés szerint a gyermekek kapnának 250 dollárt havonta. „Mindhárom terv értelmében az általános alapjövedelem (universal basic income, UBI) államadósság terhére történő bevezetése növelné a gazdaságot” – írja a tanulmány összefoglalója.

Pénzköltő embereket vizionálnak

A kutatók azzal számoltak, hogy az általános alapjövedelem megoldja a kereslet problémáját a gazdaságban, magyarán a pénzüket költő emberek hiányát. „Alapvetően minél nagyobb az UBI értéke, annál nagyobb az összeadott kereslet, ami által a nagyobb lesz a gazdaság” – írják.

Az elemzés úgy számolt, hogy az emberek ugyanúgy tovább dolgoznak az alapjövedelem bevezetése után, mintha az nem is lenne. Habár az UBI nem elég a megélhetéshez, a kételkedők szerint a teljes munkaidőben dolgozók száma visszaesne hatására.

Az eddigi felmérések szerint a fenti állítás nem feltétlenül igazolódik be, ám ezeket a tanulmányokat fejlődő országokban végezték, mely eredményeket nem feltétlenül lehet gazdagabb és népesebb országokra is rávetíteni. Mindenesetre az Egyesült Államokban folyó alapjövedelem-kísérletek eddig azt mutatták, hogy a foglalkoztatási adatok nem változtak szignifikánsan. Más közgazdasági elméletek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a különféle költségek megugranának az UBI bevezetésével, például az ingatlanhitelek kamatai.

A cikk felidézi, hogy több kísérlet is folyik világszerte, az eddigi legnagyobb a közeljövőben indul Kenyában és 6000 ember részvételével fog zajlani, akik 12 évig fognak havi alapjövedelmet kapni.

Ugyanakkor amíg az adatok meg nem érkeznek meg, addig a közgazdászok csak spekulálni tudnak, hogy az alapjövedelem milyen változásokat hozhat – zárul az írás.

Forrás: kitekinto.hu / Roosevelt Institute / World Economic Forum

Kapcsolódó híreink:

2017.06.24. Kevesebb stressz, nagyobb hatékonyság – ezek az alapjövedelem eddigi hatásai Finnországban

2017.02.21. Elon Musk: az automatizálás hamarosan szükségessé fog tenni egy alapjövedelmet

2017.01.23. Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?

Problémák Németországban az elektromos autók gyártásával

Minden politikai beharangozás ellenére Németország még messze van attól, hogy felvirágozzék a villanyautók gyártása és az is meglehet, hogy a német autógyártóknak nincs a legjobb jövőbeni „kártyájuk” az e piacon történő sikeres jelenlétre.

Ugyanis árammal hajtott autók gyártásához a cégeknek nem olyan nyersanyagokra van szükségük, mint eddig. Szükségük van viszont lítiumra, kobaltra, mangánra, grafitra, stb. De ezek a nyersanyagok szűkében vannak kínálati oldalon.

Németországban ezek a nyersanyagok nincsenek, és azon országok, amelyek ezeket tudnák exportálni, nem számítanak biztonságos szállítóknak, mint a Demokratikus Kongói Köztársaság, amely a világ egyik legszegényebb országa, instabil politikai helyzettel és ahol gyerekmunkát alkalmaznak, miközben hatalmas a korrupció, a folyók és tavak mérgezettek, az emberek betegek, az erdőket kivágták, hogy helyet csináljanak elsősorban a kobalt bányászatának. Innen származik a világ kobalttermelésének hatvan százaléka.

Az iparban ezért nyersanyag szűkéről beszélnek. Az elektromos autók iránti kereslet meghaladja a gyártási kapacitást.

Forrás: lovasistvan.hu / zeit.de

Kapcsolódó híreink:

2017.11.20. Jön az elektromos VW Bogár?

2017.11.16. Jövőre indul az elektromotorok gyártása a győri Audiban

2017.11.10. Nyereséges és globális elektromosautó-gyárrá alakul az Opel a tervek szerint

Az USA háborút indít, ha Kína bevezeti a petrojüant

Az RT műsorvezetője, Max Keiser a Keiser Report nevű pénzügyi műsorában azt mondta, az olajkereskedelem küszöbön álló átállítása jüanra igen merész lépés a kínaiak részéről, mert az USA ezt nem fogja hagyni harc nélkül.

Peking azt tervezi, hogy még az év vége előtt jüanban megadott olajszerződéseket készít, de, mondta Keiser, azon országok, amelyek „ki akartak bújni az olaj-dollár mátrixból, iszonyatos sorsra jutottak… Szaddam Husszein euróban akart olajkereskedést folytatni. Megölték. Muammar Khaddafi sem dollárban akart üzletelni az olajjal. Megölték.”

Kínának ugyanakkor megvan az elhatározottsága és erőforrásai, hogy leválassza magát a dollárkereskedelemről. Plusz több nagyobb ország mellette áll, mint Oroszország és Irán, amelyek ellen tudnak állni az amerikai pénzügyi kartellnek.

Majd említette, hogy Peking e téren erősebb lesz azzal a tervével, hogy részesedést vásárol a szaúdi kőolaj vállalatban, az Aramcoban.

De, mondta Keiser, az amerikai pénzügyi szektor és a hadiipari komplexum harcolni fog és nem fogja feladni a dollár hegemóniáját csak úgy, békésen. A kedvenc eszközét fogja bevetni. A háborút, tette hozzá.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.19. Kína tovább növelte amerikai állampapír-portfólióját

2017.09.29. Putyin megdöntené a dollár egyeduralmát – Kína és Venezuela is segédkezik

Amerika háborús szenvedélye

Az Egyesült Államoknak súlyos szenvedélye van: hatalmas háború függősége.

A kongresszus a jövő évre 700 milliárd dolláros hadikiadást irányoz elő. Ez 50 milliárddal több a tavalyinál, ami szintén rekord nagyságú kiadás volt. Ez a  tízszerese annak, mint amit az USA oktatásra vagy egészségügyre költ.

És tízszerese annak, mint amennyit akár Oroszország, akár Nagy-Britannia, akár Franciaország költ a saját hadseregére. Más szavakkal: az Egyesült Államok ugyanannyit költ hadi célokra, mint a kilenc, e kiadásokban mögötte álló ország, beleértve Kínát, Oroszországot, Nagy-Britannia, Franciaországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát.

Sőt: az Egyesült Államok most többet költ hadikiadásokra, mint bármikor a hidegháború idején.

Ha az USA megnyirbálná katonai kiadásait, kiváló, egyetemesen ingyenes egészségügyi és oktatási rendszere lenne.

Washington folyamatosan visel háborút különböző országokban.

Több, a Sputniknak nyilatkozó amerikai szakértő szerint ez a háborús gazdaság hosszabb távon fenntarthatlan lesz  és az amerikai fiskális adósság „kataklizmikus” mértékű megnövekedéséhez és társadalmi hanyatláshoz vezet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok rendkívül ingatag világát tartósítja.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

SDR Világrend

Legújabb cikkében James Corbett, szokásos alaposságával rámutat, hogy miközben aludtunk, illetve a média szokásos figyelemelterelő show műsorát figyeltük, egy látszólag jelentéktelen, mégis nagy horderejű esemény, közelebb vitte a világot ahhoz a bizonyos „világvégéhez”.

sdrEz a történet nem olyan izgalmas, mint az Amerikában folyó választási cirkusz, vagy az európai migránsválság körüli felfordulás, ugyanakkor hosszú távon sokkal nagyobb horderejű lehet.

És nem. Nem az „Internet” feletti ENSZ hatalomátvétel jelentette „világvégéről”, illetve az ezzel kapcsolatostévinformáció özönről van szó, amiről szintén elég kevesen hallottak csak, hanem az IMF által kibocsátott valutakosárról, pontosabb a kosárban mostantól hivatalosan is szereplő valutáról, a kínai jüanról, ami hétfő óta a font, az euró, a jen és a dollár mellett a Különleges Lehívási Jogok részévé vált. 10,92 százalékos arányával a kosár harmadik legerősebb valutájának számít, a 41,73 százalékos dollár és a 30,93 százalékos euró mögött.

Azok kedvéért, akik nem sokat tudnak a Különleges Lehívási jogokról, íme, a legfontosabbak:

  • Az SDR nem egy valuta, hanem egy potenciális követelés a dollárra, jenre, euróra, fontra és mostantól a jüanra nézve.
  • Az IMF bocsátja ki, a központi bankok pedig „kiegészítő tartalékeszközként” tartják és kereskednek vele.
  • Jelenleg 204 milliárd SDR van forgalomban, ami nagyjából 285 milliárd dollárnak felel meg és a teljes globális tartalék 2,5 százalékát képviseli.

ecvgioAz SDR lényege, hogy likviditást nyújt a globális tranzakciók lebonyolításához, amikor kevés dollár vagy arany áll rendelkezésre e célból.

A valutakosárba való bekerülés az adott valuta iránti globális igényt tükrözi. A központi bankok pedig ehhez a részvételi arányhoz igazítják tartalékaikat, vagyis mostantól (bár valószínűleg ez már korábban is így volt) portfóliójuk 10,92 százalékát tartják jüanban. Mivel a globális tartalékok összértéke 11,6 ezermilliárd dollár, ez azt jelenti, hogy a világ központi bankjainál összesen 1000 milliárd jüan van.

Egyesek szerint a II. Világháború óta nem történt ilyen komoly monetáris átalakítás a globális pénzrendszerben, mások szerint viszont a lépés nem jelent semmit, mert a globális portfóliók átalakulása e nélkül is megtörtént és a lépés csupán 31 milliárd dollárral növelte a keresletet a jüan iránt, ami csak egy csepp a tengerben.

nif_sdrworldorderKinek van igaza? Egy új monetáris rendszer van születőben, vagy csak egy jelentéktelen pénzügyi sípjelet hallottunk meg a nagy hangzavarban? James Corbett szerint mindkettő igaz lehet.

Igaz, hogy a jüan 10 százalékos részesedése az SDR kosárban önmagában nem fogja egyik napról a másikra felforgatni a világot, ugyanakkor az esemény nem magányosan érkezett.

A Világbank augusztusban bejelentette, igencsak halkan, hogy egyik leánybankja, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3 milliárd dollár értékben bocsát ki új kötvényeket, az elszámolás pedig jüanban történik majd.

SDR-ban denominált kötvényekkel 1981 óta nem próbálkoztak, egészen mostanáig és igencsak érdekes, hogy az újraélesztés éppen a felemelkedőben lévő gazdasági sárkány országában történik.

A kibocsátás célja kettős: lehetővé teszi a kínai befektetőknek, hogy különféle valutákkal foglalkozzanak, anélkül, hogy külföldön kellene befektetniük, másrészről, és ez az, amire figyelnünk kell, az SDR kötvénypiac felélesztésével Kína saját maga számára biztosítja be az SDR tartalékvaluta státuszát. Méghozzá nem olyan módon, hogy a követelést a likviditáshiánnyal küzdő központi bankok bármilyen valutában beválthassák, hanem csak és kizárólag úgy, hogy az elszámolás jüanban történjen.

china-billboard-yuan-gold-currencyMárpedig Kína a 2009-es válság óta készül erre. Nem a jüant, hanem az SDR-t próbálja a dollár helyébe állítani a világ tartalékvalutájaként. Ily módon Kína úgy kap helyet a monetáris világrendben és fosztja meg a dollárt trónjától, hogy közben nem szükséges liberalizálnia a jüant vagy engedni saját szigorú tőkekontrolljából.

Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.

Az Epoch Times például így jelenti be a hírt:

„Ez az első lépés a világvaluta felé.”

A tervezés több éve folyik. A központi bankok vezetői nyíltan beszélnek róla hivatalos dokumentumaikban és konferenciáikon, a média azonban érdekes módon nem igen foglalkozik vele, így a közvélemény nagy része se tud róla.

king-world-news-the-stunning-roadmap-to-the-coming-global-sdr-currencyA kínai központi bank vezetője már 2009-ben arról beszélt, hogy a világ nem hagyhatja, hogy a dollár tovább bitorolja a globális tartalékvaluta státuszt, és annak felügyeletét „egy megbízható nemzetközi szervezetnek” kellene átvenni. Ez a „megbízható” szervezet pedig nem más, mint az IMF, a tartalékvaluta pedig az SDR.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), az Európai Központi Bank (EKB) és a Világban pedig gyorsan meg is szervezett egy konferenciát, ahol 80 elit bankár tárgyalhatta meg világuralmi terveit. Ennek részeként kitalálták, hogy az SDR alapú kötvények segítségével piacot teremthetnek az SDR-ok számára és indokot teremthetnek használatukra.

Most pedig segítenek Kínának, hogy ők is SDR alapú kötvényeket adhassanak ki. Ez a kibocsátás egyetlen oka, ahogy az Epoch Time is rámutat: „a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára ez semmilyen előnnyel nem jár, hiszen relatív erős valutákban vesz fel hitelt, de relatív gyenge valutában kapja meg a pénzt”.

Vagyis nem arról van szó, hogy a Világbank talált egy olcsó kötvény kibocsátási módszert, hanem törvényes okot akarnak szolgáltatni az SDR tartalékvaluta szerepére a világ színpadán.

sdr-global-reserve-currencyMeglátjuk, hogy sikerül-e nekik. Minden attól függ, hogy a központi bankok képesek lesznek-e meggyőzni a pénzvilágot a dolláralapú tartalékvaluta rendszer leváltásáról. Ez csakis közös erővel sikerülhet nekik, így az elkövetkező években számítani lehet az SDR ismertségét növelni és vélt hasznát bemutatni hivatott történetek megszaporodására.

Ilyen értelemben a fenti esemény nem jelent világvégét, hanem a világot a világvégére felkészíteni hivatott propaganda hadjárat egyik hullámának tekinthető.

Forrás: www.idokjelei.hu / Corbett Report

Mi lesz a devizahitelesekkel?

A devizahitelesek nincsenek jó helyzetben még akkor sem, ha a mainsteam média folyamatosan olyan képet fest a lakosságnak, hogy a kormány, a szakemberek, és mindenki, higgyük el, csak a megoldáson fáradozik. Aztán fel-fel dobnak olyan híreket – árfolyamgát, forintosítás, elszámoltatjuk a bankokat… – ami az emberek fülében úgy cseng, mint ha tényleg valami történne a devizahitelesek érdekében.

deviza_arfolyamgat2Az igazság az, hogy a bankok jól átverték az embereket és semmilyen komolyabb gátat nem állítottak fel ellenük. A bajban az a legnagyobb baj, hogy akiknek kellene tenni a bűncselekmények ellen azok nem tesznek lényegében semmit, hogy ez szellemi képességük hiányából fakad, vagy abból, hogy a bankok, vagy képviselőik megveszik őket a háttérben úgysem fogunk kapni kielégítő választ.

devizaAz viszont mindenkinek egyértelmű, hogy nem tisztességesen, becsületesen jártak el a devizahitelesekkel szemben!

Dr. Damm Andrea a közelmúltban adott egy telefonos interjút az egyik rádióban. Az interjú előtt egy-két devizahiteles is elmeséli töviről hegyire az ügyét.

Aki érdekelt, vagy teheti hallgassa végig az interjút, mert nagyon tanulságos!

 

Privatizáció – dokumentumfilm

Privatizáció néven Magyarországot kirabolták. A nemzeti vagyon, ami előtte a „nép tulajdona” volt trükkökkel, csalással idegen kezekbe került. Leltár a nemzeti vagyonról 1988 óta nem készült. Nem készülhetett, mert a magyar nép rájött volna, hogy kirabolták.
A bűnösök pedig közöttünk élnek büntetlenül, mert tettük a jog szerint már elévült…

A film a média által mélyen elhallgatott folyamatokat tárja a nyilvánosság elé, melyet egyetlen eddigi hatalom se szeretett volna, ha nyilvánosságra kerül.

privatizációAz állami vállalatok a magyar nemzet közös vagyonát képezték. A privatizációnak nevezett vállalati átalakítást és magánkézbe adást a társadalom számára egy jobb jövőt hozó folyamatnak volt beállítva a nemzet számára.

A filmben a történelmi mozgatórugókat és a visszaéléseket is megmutatjuk a teljesség igénye nélkül. A húzóágazatok megszűntek, a stratégiai vállalatok külföldi kézben, gazdaságilag egységes országot szétszabdalta a privatizáció, ugyanakkor sok-sok vállalat került ingyen magánkezekbe, vagy tűnt el.

A film kiragadott példákkal mutatja be a privatizációt és folyamatát.
Az angol feliratos verzió itt megtekinthető:

A filmet a III. Savaria Filmszemlén különdíjjal jutalmazták.

privatizácio1A Privatizáció dokumentumfilmünk mára átlépte a 100 ezer megtekintést. Mindenkinek köszönjük a megosztásokat!

Ha támogatni szeretné munkánkat, kérjük ossza meg ismerőseivel filmünket.

A film weboldalunk archívumában is megtekinthető.

 

Kiszivárogtak a TTIP-dokumentumok

A Greenpeace Hollandia a ttip-leaks.org oldalon nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabad-kereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, melyekből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.

A Greenpeace holland irodája a mai napon nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumokat eddig csak választott képviselők tekinthettek meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.

eu_usa10A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.

„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabad-kereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át” – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.

Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:

A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosít az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. [1] A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.

EU_USA15A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy több-milliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentumokban ezzel szemben szó sem esik az éghajlatvédelemről. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét.[2] Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.

Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására. [3]

eu_usa19Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.

A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. [4] Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében [5] az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.

A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek. „Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e [6] ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A dokumentumok a http://ttip-leaks.org/ oldalon érhetőek el.

ttip

Jegyzetek
[1] A Kereskedelmi Világszervezet legtöbb megállapodása az 1986–94 közötti világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredménye. Az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mellett több megállapodás is korábbi szövegek átdolgozása.

[2] A szabályozási együttműködésről és a termékek piacra jutásáról szóló fejezetek rendelkezéseinek ide vonatkozó két bekezdésében (10. Import- és exportkorlátozás, 12. Import- és exportkoncessziók) semmi sem szól arról, hogy a kereskedelmet is érintő szükséges klímavédelmi intézkedések az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XX. bekezdésének értelmében kereskedelmi korlátozást jelenthetnének (lásd az 1-es lábjegyzetet).

[3] Az elővigyázatossági elvet részletesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. bekezdése tartalmazza. Célja, hogy kockázat esetén megelőző intézkedéseket hozzunk a környezet magasabb szintű védelmének érdekében. Közérthetően megfogalmazva: ami kockázatosnak tűnik, azt mindaddig nem engedélyezzük tovább, amíg nem cáfoljuk a veszélyeket. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=URISERV%3Al32042

Az Egyesült Államok és ipari szereplők ezzel szemben a káros anyagok technológiák tilalma helyett csupán a kockázatok kezelését írnák elő.

[4] Pl. „Bár az USA érdeklődést mutatott, sietett hangsúlyozni, hogy egyes termékek tekintetében előzetesen egyeztetnie kell a nagyvállalati szereplőkkel” – A szerződés aktuális szövege, „A jelenlegi taktikai helyzet” (Tactical State of Play) fejezet, 1.1-es paragrafus, Mezőgazdaság.

[5] A transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmény tárgyalásainak tizenkettedik köre: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/march/tradoc_154391.pdf

[6] Kuthi Áron, 2016. április 29. Magyar Nemzet: Magyarországnak nem sürgős a TTIP – A kormány nem bírál, továbbra is lehetőségként tekint a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményre http://mno.hu/kulfold/magyarorszagnak-nem-surgos-a-ttip-1339915

Forrás: greenpeace.org

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.05.02. TTIP: Ez nem szabad-kereskedelem, hanem államalapítás

2016.04.26. Szabad-kereskedelmi tárgyalások: távolodik a megállapodás lehetősége

2016.04.23. Franciaország leállíthatja a TTIP tárgyalásokat

Néhány megabank megbundázta a globális nemesfém piacokat

Miközben a világ a 2008-as válságért felelős „bukásra-túl-nagy” bankokat figyelte, más megabankok sem tétlenkedtek, hogy új módszereket találjanak a befektetők átvágására.

deutsche bankAz összeesküvés elméleteket kutatók számára győzelemként leírható fordulatban a Deutsche Bank egyik napról a másikra nemcsak beleegyezett, hogy bíróságon kívül egyezzen meg az ezüstpiac manipulálása miatt a bank ellen indított perben, de arra is hajlandó, hogy a többi bank ellen folyamatban lévő perekben segítse a felpereseket. Vagyis az egykori kartelltagok egymás ellen fordultak.

A hír, miszerint a Deutsche Bank és más pénzintézetek 2007 óta manipulálják az arany és ezüst határidős piacokat, 24 óra leforgása alatt nyilvánosságra került. A német bank két külön perben is elfogadta a peren kívüli megállapodásra vonatkozó ajánlatot. A Reuters a következőket írta:

„A felperesek azzal vádolták a Deutsche Bankot, hogy a Nova Scotia, Barclays Plc, HSBC és Societe General bankokkal szövetkezve manipulálták az arany, a határidős arany és opciós árfolyamokat, valamint az arany derivatívákat, a naponta két alkalommal tartott London Gold Fixing megbeszélések segítségével.”

gold-silver-manipulationMiközben illegális módszerekkel manipulálták az aranypiacokat, a Bloomberg arról ír, hogy hasonlóan gátlástalan módszereket vetettek be az ezüstpiacon is:

„A határidős ezüstpiac kereskedői 2014-ben beperelték a bankok egy csoportját, köztük a Deutsche Bankot, a HSBC Holdings Plc-t és a Nova Scotia bankot, azzal vádolva a pénzintézeteket, hogy törvénytelen eszközökkel manipulálják a fémárfolyamokat és azok derivativáit, hasonlóan az aranyárfolyamok manipulálásával kapcsolatos korábbi vádakhoz. Később az USB AG is a vádlottak közé került az ezüstpiac manipulálásában.

A kereskedők azzal vádolják a bankokat, hogy pozíciójukkal visszaélve irányítják az ezüst napi árfolyamát, és ezáltal jogtalan haszonhoz jutnak, amellett, hogy kárt okoznak más befektetőknek az ezüstpiacon, több milliárd dollár összértékű tranzakciókat befolyásolva, az egyik 2015. áprilisában benyújtott kereset szerint. A négy bank közül eddig egyedül a Deutsche Bank kötött peren kívüli egyezséget.”

A peren kívüli megállapodással kapcsolatos részletek még nem ismertek, de annyit tudni lehet, hogy a Deutsche Bank monetáris kártérítést fog fizetni. Érdekes módon a Deutsche Bank, a felperesekkel együttműködve, a többi bank elmarasztalásában is közreműködik majd. A Caproni bírónak írt levélben ez áll:

A nagy értékű monetáris ellenszolgáltatás mellett, a peren kívüli megállapodás részeként a Deutsche Bank azt is vállalta, hogy például instant üzenetek és egyéb elektronikus kommunikációk segítségével együttműködik a felperesekkel. A felperesek szerint a Deutsche Bank által ígért együttműködés jelentős segítséget biztosít számukra abban, hogy elmarasztaló ítélet születhessen a peren kívüli megállapodást nem kötő alperesekkel szemben.

Az évek óta folyó titkos együttműködés és a befektetők megkárosítása után mindez igen érdekes fordulatnak mondható.

precious-metals-dawn-j-bennettAz arany és ezüstpiacok manipulálása miatti pereket magánbefektetők indították. Érdekes adalék a történethez, hogy a fenti bankok szabályozásáért felelős állami szerv, a Határidős Árutőzsdei Kereskedelmet Felügyelő Bizottság (CFTC) szintén lefolytatott egy hasonló vizsgálatot 2008-ban, de furcsa módon nem talált semmi rendellenességet.

Csupán néhány nappal a Deutsche Bank peren kívüli megállapodásáról szóló hírek nyilvánosságra hozatala előtt pedig a Wells Fargo és Goldman Sachs bankok ismerték el, hogy csaknem tíz éven keresztül jártak túl az Egyesült Államok kormányának eszén, jelentősen hozzájárulva ezzel az ingatlanpiac 2008-as összeomlásához.

Mint tudjuk, eddig a bankokat érintő egyetlen kétes ügyben sem született elmarasztalás vagy felelősségre vonás. A kérdéses pénzintézetek egyszerűen benyúltak a kanapé párnái közé és előkapartak pár elveszettnek hitt milliót, hogy kifizessék vádlóikat és minden maradt a régiben.

Ismét megbizonyosodhattunk, hogy a nagy bankok és a nagy kormányok ugyanannak a fenevadnak a fejei, ami minket tekint prédájának.

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

Áram nélkül a készpénz nélküli rendszer összeomlik

A készülő szép új világ igen törékenynek ígérkezik. Miközben a világot fokozatosan rákényszerítik a készpénz felszámolására, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egy teljes mértékben digitális rendszer még nagyobb kiszolgáltatottságot jelent majd a lakosságra nézve, főleg válság idején, de alapvetően minden időben.

penz_nelkulAz áramellátás elakadása esetén, történjen egy nagyobb vihar vagy célzott támadás eredményeként, a kereskedelmi és pénzrendszer azonnal leállna, a kétségbeesett lakosság pedig az államhoz szaladna segítségért.

Akik rendelkeznek némi vagy akár sok vésztartalékkal, főleg élelmiszerek és alapvető szükségletek terén, egy ideig ki tudnák húzni a többséghez képest, de a társadalom, mint olyan, elég gyorsan összeomlana.

Ennek fényében, vagyis a rendszer sérülékenységének tudatában, vajon tényleg a készpénz teljes eltörlésére készülnek?

penz_nelkul3Paul-Martin Foss a következőket írja:

A készpénz szerepét különféle bank- és hitelkártyák veszik át, amik még gyorsabban válnak elavulttá az új digitális valuták és fizetési rendszerek megjelenésével…

A digitális forradalom gyors térnyerése ellenére a rendszer még mindig sok hátránnyal rendelkezik. Ezek közül az egyik legnyilvánvalóbb az áramellátástól való függés. Egyetlen hurrikán, nyári energiahiány vagy hekkertámadás, és a rendszer, a kereskedelemmel együtt leáll.

Készpénz nélkül egy ilyen helyzetben a kereskedelem, vagyis a civilizáció leáll, amíg helyre nem állítják az áramellátást. Akinek van némi élelmiszertartaléka barterezhet egy ideig, a többiek pedig várnak. Képzeljünk el egy New Yorkhoz hasonló várost áram és minden vásárlási lehetőség nélkül. Nem lesz szép látvány.

A Bitcoin-hoz hasonló digitális valutákat a semmiből hozták létre. Egy egységnyi digitális valuta tulajdonképpen egy kriptográfiai kirakó egy darabkáját jelképezi, ami annyit tesz, hogy digitálisan létrehoztak egy elektronikus fájlt. Ennyi. Néhány egyes és nulla. A Bitcoin ilyen értelemben nem kézzelfogható, sőt, ha elveszíted az merevlemezt vagy pendrive-ot, amin Bitcoint tároltál, azok a Bitcoin-ok bizony elvesztek a tárolóeszközzel együtt.

penz_nelkul2Nem beszélve a rendszerből adódó megfigyelési és nyomkövetési lehetőségekről, amik jelentős mértékben korlátozzák a nép szabadságát ebben az új technológiák köré épülő világban.

Mi történik, ha az új online platformnak nem tetszik a beszédmodorod? Mit szólnál, ha egy online fizetési rendszer megakadályozna egy olyan tétel megvásárlásában, amire egyébként jogod lenne, vagy figyelmeztetés nélkül befagyasztaná a számládat?

A készpénz felszámolásával az államnak nem lenne más dolga, mint nyomást gyakorolni a különböző online fizetési rendszerekre, hogy az függessze fel X vagy Y fiókját, és az illető nem fog tudni többé vásárolni. Mit ér a pénz a bankban, ha az ember nem fér hozzá?

penz_nelkul6Később lehet, hogy a nyomásgyakorlást is túl macerásnak tartják majd, és egyszerűen valósidőben döntik el, hogy egy-egy tranzakciót engedélyeznek vagy sem, például automatikusan letiltva bizonyos tételeket bizonyos emberek számára.

Minden elektronikus tranzakciót nyomon lehet követni, így, ha kizárólag ilyen tranzakciók léteznek, minden ember minden tranzakciója felügyelhető és visszakereshető.

A nagyhatalmú banklobbi persze készpénznélküli digitális rendszert akar, mert ezzel egyszerre csökkentheti saját költségeit, és tehet szert extra bevételre a tranzakciós és egyéb díjak által, azonkívül tovább bővítheti a frakcionált tartalékgazdálkodáson1 alapuló hitelezést és felügyelhet minden tranzakciót.

A mindenre kiterjedő megfigyelés ellenére azonban a tranzakciók nem feltétlenül lesznek biztonságosabbak.

Mivel a pénzt többé nem tartjuk magunkon, hanem digitálisan kell hozzáférnünk, a rendszer jóváhagyására van szükségünk ahhoz, hogy egy-egy ki- vagy befizetést végrehajthassunk. Ezt pedig egy másodperc alatt feltörhetik vagy törölhetik.

Megvédhetjük magunkat attól, hogy a digitális rendszer korlátozza jogainkat vagy megakadályozhatjuk, hogy visszaéljen adatainkkal?

Bár az új rendszer nagyon sérülékeny, mégis elkerülhetetlennek tűnik.

Forrás: www.idokjelei.hu / shtfplan.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.02.22. Kevés volt az össztűz, jöhet az atombomba

2015.07.07. A készpénz eltűnése csak idő kérdése

Közép-Európa természetes szövetségese Nagy-Britanniának

Közép-Európa természetes szövetségese Nagy-Britanniának az Európai Unióval (EU) szemben, írja Hossó Andrea a CapX brit konzervatív politikai portálon.

brit_bevandorlas1A közgazdász rámutat, hogy Közép-Európának, különösen Magyarországnak és Lengyelországnak, gyakran adódnak konfliktusai a szuverenitásukba is beavatkozó brüsszeli bürokráciával, pedig nem azért csatlakoztak, hogy a szovjet uralmat másikra cseréljék.

A vitás kérdés a bevándorlás. David Cameron kormányfő érve, hogy az EU-ból való bevándorlás ekkora mértékét se nem tervezték, se nem látták előre. Hossó leszögezi, hogy ez igaz az euróra, és a közép-európai bővítésre is. Ezek az országok túl korán léptek be, csatlakozási feltételeiket többnyire diktálták. Esélyt sem kaptak gazdaságuk fenntartható fejlődési pályára állítására. Külföldi tőkétől és Eu-transzferektől függő periféria-gazdaságokká váltak, a csatlakozási feltételek pedig meggátolják, hogy ezen változtassanak.

Jó példa erre a termőföld. A közép-európai országok termőföldjét teljesen a szabad tőkeáramlás kötelezettsége alá sorolták. A tőkeszegény hazai családi gazdaságok nem tudnak versenyezni a tőkeerős külföldiekkel, és földhöz nem jutván, kénytelenek másutt munkát keresni. Magyarország és Lengyelország lakosságának közel hat százaléka azért hagyta el hazáját, mert otthon alapvető megélhetési gondjaik voltak. Kormányaik nem tudnak alternatívát nyújtani nekik, ellenben maguk is profitálnak a munkanélküliség csökkenéséből és a hazaküldött jövedelmekből.

UKCameron korlátozni akarja a munkavállalók szabad áramlását, amíg nincsen jelentős gazdasági konvergencia az EU országai között. Közép-Európának korlátoznia kell a szabad tőkeáramlást, és megtiltani a külföldiek szabad termőföldvásárlását a konvergencia megvalósulásáig.

Nagy-Britanniának és Közép-Európának vállvetve kell küzdenie csatlakozási feltételeik újratárgyalásáért. Történelmi lehetőséget mulasztanak el, ha nem teszik. Akkor pedig Közép-Európában is eljön az ideje a népszavazásnak az uniós tagságról, ennek eredménye pedig aligha kérdéses.

Ennek kapcsán beszélgetett Kovács Anita Hossó Andreával a Lánchíd Rádió Kulissza c. műsorában január 28-án:

Forrás: Magyar Nemzet, 2016. január 26., kedd, Napi sajtószemle

A teljes cikk angolul olvasható a CapX portálon.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.02.01. EB: Javaslat a szociális ellátás azonnali megtagadásának lehetőségéről

2015.05.28. EU-reform nélkül a britek a kilépésre szavaznak

Agenda 2030: Útban a világkormány felé

A globális elit soha nem volt még ennyire közel céljai megvalósításához. Néhány egymással szorosan összefüggő eseménynek és nemzetközi egyezmény megkötésének köszönhetően bolygónk kormányzása egyre közelebb kerül a teljes központosítás megvalósításához, méghozzá a többség tudomása nélkül.

agenda2030Az elmúlt hónap során is számos ilyen esemény történt.

Szeptember 25-27-ig tartó konferenciáján az ENSZ bemutatta új egyetemes napirendjét. Az eseményt a New Yorkba látogató pápa nyitotta meg, aki maga is a napirend mellé állt.  A világ szinte valamennyi nemzete aláírta a 17 célt megfogalmazó tervet, amiről csak nagyon keveset hallhattunk a médiában.

Az ENSZ azt ígéri új dokumentumában, hogy együttes erővel egy igazi utópiát hozhatunk létre a Földön. A helyzet azonban az, hogy ez a bizonyos egység, amiről az ENSZ beszél, az igazi és igen gonosz tervet leplező álarc csupán. Paul McGuire a következő írta róla:

Az ENSZ nem az emberiség engedélyét kéri, hanem felszólít bennünket a 17 fő és 169 alpontból álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező terv elfogadására, ami radikális változásokat hivatott megvalósítani a világon 2030-ig. Az Agenda 21 (teljes nevén Feladatok a XXI. századra) helyébe lépő 2030 Agenda vagy napirend (más szóval a 2030-ig elvégzendő feladatok) az előző terv felturbózott változata. A tömegmédia segítségével az egész világot meggyőzték vagy legalábbis azon igyekeznek, hogy meggyőzzék arról, hogy a terv környezetünk megmentését és a „szegénység felszámolását” célozza. Sajnos azonban a terv egészen más céllal jött létre. Az Agenda 21 és az új 2030 Agenda igazi célja egy világkormány, egy globális gazdasági rendszer és világvallás megalakítása. Amikor Ban Ki-Moon ENSZ főtitkár „a világbéke álmáról és a minden embernek kijáró méltóságról” beszélt, a kommunizmus által ígért „munkásparadicsom” szlogenjeit idézte.

oneworldLásd még: A fenntartható fejlődés igazi arca dióhéjban

Az új tervet sokszor inkább „globális célokként” említik a nyilvánosság előtt. Szeptember 26-án számos híresség is arcát adta hozzá a Centrál Parkban tartott Globális Állampolgár Fesztiválon, amihez egy promóciós rövidfilm is készült. A videón látható hírességek közül bizonyára sokan őszintén szeretnének segíteni másoknak és tenni valamit a Földért és nem azért szerepelnek a kampányban, mert a globális elitet szolgálják, csak éppen nem látják át az összefüggéseket. Fontos tehát, hogy ne lássunk mindenkiben azonnal ellenséget, inkább próbáljuk meg értelmesen elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy pontosan milyen törekvésekről is van szó.

Sajnos az ilyen propaganda céllal készült anyagokat arra használják, hogy a „globális közösséghez” tartozó „globális állampolgárság” koncepcióját népszerűsítsék. A folyamat évtizedek óta tart és elég hatékony.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete tulajdonképpen egy konszenzus nélkül működő testület és a globális kormány előfutárának mondható, aminek a politikai jobb és baloldal is behódolt már, hiszen mindkét oldalon az igazi vezetőket, a nemzetközi bankár családokat és titkos társaságokat szolgálják. Amikor pedig egy-egy vezető politikusnak az „orwelli csoporttól” eltérő nézetei vannak, egy bizonyos szintig elmehet, de nem tovább.

Ki ez az elit társaság és milyen titkos társaságok irányítják őket? Troy Andersonnal, a Pulitzer-díjra jelölt oknyomozó újságíróval közösen írt új könyvünkben leírjuk, hogy létezik egy nagyon is valóságos, titkos és féltitkos társaságokból álló hálózat. Ezek közé tartozik a Külkapcsolatok Tanácsa, a Trialterális Bizottság, a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézete, az ENSZ, a Római Klub, a Bilderberg csoport és számos egyéb szervezet, amelyek meghatározzák az elnökök, miniszterelnökök, médiahálózatok, politikusok, multinacionális óriás cégek vezetőinek és egész nemzeteknek a döntéseit. A médiában szinte sohasem hallunk használható vagy alapos elemzéseket róluk, hiszen a médiumokat is ők irányítják és hatalmuknak köszönhetően egyetlen kormány sem vonta még őket felelősségre.

global-streamGlobális gazdaság

A globalizáció másik fontos eszköze különböző nemzetközi egyezmények formájában valósul meg, amelyek célja, hogy idővel az egész világ egyetlen egységes, globális törvények által szabályozott piaccá váljon. A nemzetgazdaságok egyesítése közben azonban az egyes gazdaságok folyamatosan hanyatlanak, munkahelyek szűnnek meg, iparágak tűnnek el vagy rendeződnek át, miközben a megacégek egyre nőnek, a középosztály pedig fokozatosan eltűnik. Mivel a békát lassan főzik, a folyamat csak nagyon keveseknek tűnik fel, a protestálók hangját pedig elnyomja a világ zaja.

A világtörténelem egyik legnagyobb nemzetközi kereskedelmi egyezményével kapcsolatos tárgyalások például szinte észrevétlenül zajlottak és fejeződtek be, pedig a Csendes-óceáni Partnerség óriási lépést jelent az igazán központosított gazdaság megvalósítása felé.

A TPP, vagy Csendes-óceáni Partnerség nem csupán egy kereskedelmi egyezmény, amelynek segítségével Barack Obama olyan célokat is képes megvalósítani, amiket az amerikai kongresszus amúgy soha sem hagyna jóvá. Elfogadását követően bármilyen jövőbeli módosítás rendkívül nehézkes lesz, így Barack Obama tervei a világgazdaság 40 százalékában megvalósulhatnak.

2030Az egyezményt az USA, Kanada, Japán, Mexikó, Ausztrália, Brunei, Chile, Malajzia, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnám tervezik aláírni.

Egy másik szerződés, A TTIP, vagy Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség értelmében pedig egy-egy ország korlátlan mértékű kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az óriásvállalatoknak.

Lásd még: A titokban tárgyalt Csendes-óceáni Partnerség…

A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és várhatóan 2016-ban fejeződnek be. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti.

A TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének, és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani.

UN-2030-AgendaVilágvallás

Eközben a világvallás felemelkedésén ügyködők sem tétlenkednek.

Egyre többet hallani arról, hogy a különböző vallások csupán eltérő utakat képviselnek, de egyformán Istenhez vezetnek. Ezt a nézetet egyre több vallási vezető támogatja, azt állítva, hogy a két legnagyobb világvallás, a kereszténység és az iszlám, ugyanazt az Istent imádja.

Sokan ennek bizonyítékát látják Ferenc pápa New Yorki beszédében is, amiben ezekkel a szavakkal köszöntötte a muzulmánokat:

„Két érzést szeretnék muzulmán testvéreim fel közvetíteni: először is üdvözlöm őket az áldozatünnepén. Szeretném, ha üdvözletem szívélyesebb lehetne. Ezek az érzések a közelség és a tragédia láttán érzett közelség. A Mekkában történt tragédiára gondolok.

Szeretném biztosítani őket imáimról. Egyesítem magam mindannyiótokkal. Ima a kegyelmes és irgalmas istenhez.”

Ezekkel a szavakkal Allahra utalt, hiszen az iszlámban őt illetik a „kegyelmes és irgalmas” jelzőkkel. (Természetesen a muzulmánoknak szüksége van imáinkra, azonban ha valóban Isten segítségét szeretnénk számukra, talán hozzá lenne érdemes imádkozni, nem pedig Allahhoz, hiszen ezzel a „gesztussal” épp a lényeg veszik el.)

Nem ez volt az első eset, hogy Ferenc pápa hasonlóan fogalmazott. Úgy tűnik, hogy szerinte a keresztények és a muzulmánok ugyanazt az Istent imádják, ami megmagyarázza, hogy miért hagyta jóvá, hogy mohamedán imákat mondjanak a Vatikánban.

Lásd még: A készülő egységes világvallás

agenda2030Bár a fent leírt folyamatok tagadhatatlanok, az átmenet nyilván nem egyik napról a másikra megy végbe és nem lesz zökkenőmentes. A káosz valószínűleg jelentősen erősödik, mielőtt mindezek megvalósulhatnak. Minden egyes válság egy kicsivel közelebb viszi a háttérhatalmat a végső tervhez és látni fogjuk, hogy mindegyikre a globalizáció és a központosítás kiterjesztését javasolják majd megoldásként. Százszor fogjuk még hallani, hogy az emberiség problémáit kizárólag az egységen keresztül lehet megoldani, ami számukra nem azt jelenti, hogy az emberek különbözőségeik ellenére tanuljanak meg szeretetben együtt élni, hanem azt, hogy kövessék a hatalom által előírt központosított normákat, amik idővel az élet minden területét magukban foglalják majd, az oktatástól, az egészségügyön át, egészen a kereskedelemig és a vallásig.

Forrás: www.idokjelei.hu / Az Economic Collapse cikke alapján

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.10.07. Amerika égisze alatt egyesül a fél világkereskedelem

2015.10.03. Nagyobb munkanélküliséghez, életszínvonal romláshoz vezethet a TTIP

2015.07.06. A multiknak jó a TTIP

free counters

Töröljük el a készpénzt!

Miközben a világ a mini-tőzsdekrachot figyelte, a Financial Times anonim írása ismét a készpénz eltörlésére szólított fel.

keszpenz_nelkül2A „Védőbeszéd egy másik barbár relikvia eltörlése mellett” címen megjelent cikk szerzője azon kesereg, hogy az emberek egyre inkább a készpénz felhalmozása mellett döntenek a gazdasági összeomlásra felkészülendő, ami a szerző szerint „komoly torzulást okoz a gazdasági rendszerben, még kis mennyiségben is”.

Szóval miért rossz, ha az emberek fizikailag a kezükben tarthatják a saját pénzüket? Segítség nélkül ki nem találnánk: azért mert ez korlátozza a világ leginkább demokráciaellenes intézményeinek, a központi bankoknak a hatalmát.

„A készpénz, vagyis egy látra szóló és nulla százalékos kamatot tartalmazó eszköz létezése korlátozza a központi bankok gazdaságélénkítő képességét. A legfőbb aggodalom, hogy amint egy központi bank a negatív kamatok irányába mozdul, az emberek még nagyobb mértékben fogják készpénzre váltani betéteiket.”

Kiemelve, hogy a készpénz nyomon követése nem lehetséges, az író úgy gondolja, hogy annak eltörlése ezzel szemben „megkönnyítené a kormányok életét, hiszen könnyűszerrel felszámolhatnák az informális gazdaságot”.

A készpénz eltörlésével a kormány egyszerűen leemelhetné a kirótt adót az állampolgárok bankszámlájáról.

„Az általános forgalmi adó felszámítása és visszatérítése például automatikusan és valós időben történhetne az érintett bankszámlák között.”

A cikk azt javasolja, hogy vezessenek be valamilyen büntető díjat a készpénzhasználatra, így „a készpénzhasználók kénytelenek lennének fizetni az anonimitásért,” azonkívül egy ilyen megoldással a „monetáris politika a készpénzhasználókat is érintené”.

A dátummal ellátott bankjegyek idővel elveszítenék értéküket, miközben az emberek azért is fizetnének, ha elektronikus megtakarításaikat készpénzre akarnák váltani és fordítva.

A cikkben leírt javaslatok Kenneth Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdászának véleményét tükrözik, aki a nagy címletű bankjegyek, mint például a 100 és 500 eurósok fokozatos bevonását javasolta.

EuroRogoff már tavaly is a készpénz eltörlését javasolta, szintén egy Financial Times cikkben, az adóelkerülés és illegális tevékenységek felszámolása” érdekében, illetve, hogy megakadályozzák a készpénzfelvételt, amikor a kamatráták a nullához közelítenek.

A készpénz eltörlésének kérdése az idei Bilderberg találkozón is asztalra került, amelyen a Financial Times gazdasági főszerkesztője, Martin Wolf is részt vett.

Szintén májusban az angol jegybank közgazdásza, Jim Leaviss írt a London Telegraph-ban arról, hogy a „készpénznélküli társadalom megvalósítása kizárólag úgy lehetséges, ha „minden egyéb fizetési módszer kizárása mellett mindenki számára kötelezővé teszik az állami bankban vezetett elektronikus számlát”, amit „közvetlenül az állam felügyelne”.

Nagy-Britanniában például már minden 5000 font feletti készpénzfelvétel „gyanús tevékenységnek” minősül, miközben Franciaországban éppen holnaptól lép életbe az a törvény, amelynek értelmében 1000 euró feletti összeget tilos készpénzben kifizetni.

Cash-LoanAmikor a készpénz eltörlésére vonatkozó propaganda felerősödik, tudható, hogy a hatalom ideges és komolyabb lépésekre készül.

A gazdaságpolitikában nem létezik még egy olyan lépés, ami a szabadságot a készpénz betiltásához hasonló mértékben korlátozná.

Természetesen a készpénz megszűnésével erősödne a nemesfémek iránti érdeklődés, így azok szükségszerű betiltásával a teljes gazdasági diktatúrához már csupán egyetlen apróság hiányzik majd…

Forrás: www.idokjelei.hulibertyblitzkrieg.com, infowars.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.08.31. FT: Kína felhagyott a tőzsdeélénkítő részvényvásárlásokkal

2015.08.25. Megroggyant a világ – vége az adóssághegyekre épült jólétnek!

2015.08.11. Menekülnek a kínaiak az USA-ból – a japánok is csatlakoztak

free counters

Útban az új világvaluta felé

Idén októberben elkezdődhet a dollár, mint tartalékvaluta haláltusája. Az IMF tízévente két alkalommal ül össze, hogy megtárgyalja a Különleges Lehívási Jogok (SDR-ok), vagyis a szervezet által létrehozott valutakosár jövőjét. A kosárban jelenleg a dollár, a japán jen, a brit font és az euró található. Kína természetesen a jüant is a többi világformáló valuta között akarja tudni és, ha minden a terv szerint halad, ez októberben meg is valósulhat.

china_juanJack Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt nyilatkozta, hogy „Kína nem áll készen a tartalékvaluta státuszra” és persze örömmel lépne ennek megakadályozása érdekében, nyilván abban a reményben, hogy ezzel megőrizze a státuszt a dollár számára.

Csakhogy miközben Lew és elődei a világtörténelem legnagyobb adósságának felhalmozásában segédkeztek, Kína mindent megtett, hogy stratégiailag jó helyzetbe kerüljön, hasonlóan az Egyesült Államokhoz az 1900-as években, nemcsak a világ legnagyobb gazdasága, de a XXI. század legnagyobb hatalma címre is pályázva.

Egy percre felejtsük el, hogy mit mondanak az elemzők, előrejelzők, politikusok és pénzügyi szakemberek arról, hogy Kína miért nem áll készen erre a szerepre és összpontosítsunk inkább az ország által tett lépésekre és mindjárt meglátjuk, miért mondja Hu Csin-tao kínai elnök, hogy a dollár a múlt terméke.

A Future Money Trend írásából:

„Az elmúlt öt évben láthattuk, hogy Kína és Oroszország jelentős mértékben próbálta növelni aranykészleteit… Kína nemcsak a világ elsőszámú aranytermelője, de az aranyimportban is első. Ez azt jelenti, hogy nemcsak teherautó számra halmozza az aranyat, de a kitermelt arany egyetlen grammja sem hagyja el az országot.

Összességében elmondhatjuk, hogy Kína valami nagyszabású eseményre készül a valutapiacon.

A világ rosszat sejt a dollárrendszerrel kapcsolatban… A kínai elnök szerint „a dollár a múlt terméke””

Egykor a dollár is aranyalapú valuta volt és ennek köszönhette a piacok mára igencsak megingott bizalmát. A dollár mögött ma már azonban semmi sincs. Szó szerint.

A kínaiak pedig pontosan erre a semmire alapozva próbálják megadni a kegyelemdöfést a zöldhasúnak, ez azonban csupán a történet egyik fele.

GoldenRuleA fizikai arany felhalmozása mellett Kína egy másik arany-felhalmozási stratégiát is követ, amiről kevesen beszélnek:

Az arannyal kapcsolatos hírek leginkább a Kína, Oroszország és a kelet központi bankjai által folytatott aranyfelhalmozásra összpontosítanak, elfeledkezve egy másik, 7000 éves stratégiáról.

A Bloomberg által összegyűjtött adatok szerint a hongkongi [és kínai] bányászok vagyona 2,2 milliárd dollárral növekedett 2013-ban. Persze nem tudni, hogy ebből mennyi az arany.

Kína rekord mennyiségű aranybányát vásárol,… amit a legtöbb befektető és aranypiaci szakértő figyelmen kívül hagyott, akik leginkább a befektetési aranyra vonatkozó értékesítési adatokra koncentrálnak, pedig erre vonatkozóan 2009 óta nincs friss adat.

A Bloomberg szerint a fizikai befektetési aranykészletek azóta megháromszorozódhattak.

Úgy gondolják, hogy Kína azért nem hozza nyilvánosságra, hogy a valóságban mekkora aranykészlettel rendelkezik, mert az beláthatatlan következményekkel járna.

A valós adatokra az összes (Kínán belüli és offshore) betét alapján lehet következtetni… 2,2 milliárd dollár 46 tonna fizikai aranynak felel meg… de a földalatti, tehát még ki nem bányászott aranyat is ideszámolva akár 5000 tonnáról is beszélhetünk, ami Kína egy évre vonatkozó aranytermelésének felel meg. (forrás)

Arról keringenek hírek, hogy Kína még az IMF döntés előtt nyilvánosságra hozhatja a valós aranytartalékokra vonatkozó adatokat, hogy ezzel egyrészt bizonyítsa a világ felé a jüan alkalmasságát arra, hogy bekerüljön a valutakosárba, illetve kihangsúlyozza a dollár gyengeségét.

usd-to-sdrA változások szele már érezhető és azt suttogja, hogy hamarosan más kerülhet a globális gazdaság élére. Kína tudja, hogy valamilyen komoly esemény készülődik, amire a történelem viharait egyedüliként átvészelő csereeszköz felhalmozásával készül.

Forrás: www.idokjelei.hu / shtfplan.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.05.27. Putyin a világpolitika “korrekcióját” szorgalmazza

2015.05.26. Aktív védelmi stratégiára vált a kínai hadsereg

2015.05.15. Az indiai kormányfő Pekingben konstruktív tárgyalásokon van túl

free counters