jövő címkéhez tartozó bejegyzések

Pókselyemből készült mesterséges izommal lehetnek szupererősek a robotok

Az anyag erősebb bármilyen korábban előállítottnál és rugalmasabb is.

A tudósoknak sikerült létrehozniuk az első olyan anyagot, amit mesterséges izomzatként használhatnak majd a humanoid robotokon.

A Massachusetts-i MIT kutatói a pókselyemből indultak ki, melynek kiváló tulajdonságát, a szuperkontrakciót – azaz hogy nedvesség hatására tudja változtatni a rugalmasságát – sikerült átültetni az innovációra is.

A végeredmény: egy forradalmi anyag, ami rugalmasabb a guminál és háromszor erősebb a golyóálló mellényekben használt kevlárnál.

A Science Daily-n publikált tanulmány szerint a laboratóriumban előállított termék nagyon hasonló az emberi izomhoz, így a robotok olyan könnyen mozoghatnak majd vele, mint az emberek.

A remények szerint a jövőben számos területen tudják majd alkalmazni a mesterséges szövetet: nem invazív műtétekhez, robotokhoz, okostextíliákhoz és megújuló energiagenerátorokhoz.

Forrás: globoport.hu / sciencedaily.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.26. Az űrben épülhetnek a jövő távcsövei

2019.02.22. Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

Karaoke: a mesterséges intelligenciával eltűnnek a hamis hangok

Bárki tud majd hibátlanul énekelni, ha beválik a szoftver. A mesterséges intelligencia a karaoke színterét is meghódítja egy igen hasznos funkcióval.

Egy hangtökéletesítő szoftvert fejlesztenek a bloomingtoni Indianai Egyetem kutatói, mely azt ígéri, hogy a jövőben élőben korrigálja majd a hangokat, így éneklés közben nem lehet majd észrevenni, ha valaki hamisan adja elő a dalt.

A szoftver létrehozásához a kutatók 4.702 amatőr hangfelvételt használtak az online Smule karaoke platformról, hogy tökéletesítsék a mesterséges intelligencia algoritmusát. A többi már bonyolult programozás, a végeredmény viszont magáért beszél.

A mesterséges intelligencia ugyanis képes volt kiszámítani, hogy hangonként mennyit kell javítani ahhoz, hogy ne legyen hamis az énekes a kísérethez képest. Ezzel eltér azoktól a rendszerektől, melyeket most használnak hangkorrigálásra, hiszen a szoftver automatikusan ismeri fel, mit és hogyan javítson.

A kutatók azt ígérik, hogy a végeredményen nem lehet majd észrevenni, hogy ahhoz a mesterséges intelligencia is hozzájárult.

Forrás: globoport.hu / arxiv.org

Kapcsolódó híreink:

2019.02.11. Az emberi agy és a mesterséges intelligencia működését kutatják

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

Űrturizmus Gagarin nyomában

1961-ben Jurij Gagarin űrhajós megkerülte a Földet, majd sikeresen visszatért. Nemsokára pénzes űrturisták megtehetik ugyanezt – tudatta Twitteren a Roszkoszmosz főnöke.

Dmitrij Rogozin szerint hamarosan mód nyílik arra, hogy turisták is megismételjék Jurij Gagarin nagy kalandját a Föld körül.

Korábban a Roszkoszmosz szerződést kötött egy amerikai céggel, mely az űrturizmus fejlesztését tűzte ki célul.

A Space Adventures több millió dollárért szervez űrkalandokat 2001 óta. Charles Simonyi, a magyar származású amerikai milliomos annyira élvezte az űrutazását, hogy meg is ismételte azt.

Az oroszok valószínűleg olcsóbban vállalnák a kalandozást az űrben, de a Roszkoszmosz főnöke árat nem közölt. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és mennyiért ismételhetik meg Jurij Gagarin űrutazását turisták is, csaknem hatvan évvel az első űrutazás után.

Forrás: globoport.hu / themoscowtimes.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.19. Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.09.19. Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben

Gőzmeghajtású robotszondákkal fedeznék fel a Kisbolygóövet

Az elképzelés szerint az űrjárművek menet közben képesek lennének az aszteroidákról kitermelni a működésükhöz szükséges anyagokat, így hosszabb ideig üzemelhetnének.

Az utóbbi időszakban egyre komolyabb tervek merülnek fel az aszteroidák bányászatával kapcsolatban, vagyis hogy robotszondákkal ki lehetne termelni az ezeken az apróbb égitesteken található hasznos anyagokat. Egy ilyen koncepció megvalósításához azonban először is megfelelő járművekre van szükség, amelyek kapcsán problémaként merült fel, hogyan lehetne megoldani üzemanyaggal való ellátásukat a küldetés közben, hogy ne kelljen annyi hajtóanyagot magukkal vinniük.

Erre jelenthet megoldást a New York-i Honeybee Robotics és a Közép-Floridai Egyetem (UCF) gőzmeghajtású űrjárműve, amely jelenleg egy WINE nevű prototípus formájában létezik. A Honeybee Robotics régi motorosnak számít az űriparban, az 1983-ban alapított cég eddig több mint 300 megrendelést teljesített a NASA felé, többek közt a Spirit, az Opportunity, a Curiosity és a Phoenix landolóegység több eszközét is ők gyártották. A UCF részéről pedig Phil Metzger vezeti a csapatot, aki szintén több NASA-projektben vett részt. Metzgernek szívügye az ökonomikus bolygókutatás megvalósítása, vagyis hogy az idegen égitestek felszínén való tervezett építkezéseket és bányászatot – amennyire lehetséges – a helyi erőforrásokból kellene megoldani.

Ezen a koncepción alapul a WINE is, amely a tervek szerint vízjeget termel majd ki az égitestek talajából, amelyeken tevékenykedik, hogy ezek révén hajtsa meg magát. A jeget aztán a jármű felmelegíti, és a képződő gőzt használja a meghajtáshoz. A melegítéshez szükséges hőt napelemek vagy egy kisebb radioizotópos fűtőegység biztosíthatja. Ez a fajta hibrid rendszer egyben azt is lehetővé tenné, hogy az űrjármű sokféle környezetben működhessen. A Naphoz közelebb, vagy alacsony gravitációs környezetben például elsősorban napelemekkel és gőzzel működne, távolabbi vidékeken és erősebb gravitáció esetén pedig a nukleáris megoldás vegyülne a gőzmeghajtással.

A WINE fejlesztése annyira előrehaladott, hogy a rendszer máris képes kibányászni és megtisztítani a vízjeget a szimulált regolitból, majd ebből gőzt fejleszteni, amely révén mozogni is tud. A vizsgálatok szerint a metódus alacsony gravitációs környezetben már jelen formájában is működhet, így egy ilyen jármű kiválóan alkalmas lehet a Hold, a Ceres, az Európé, a Titán, a Pluto vagy egyes aszteroidák bányászati vagy más célú felderítésére, de akár a köztük lévő közlekedésre is.

Míg a jelenleg használt kutatószondák esetében a küldetés rendszerint addig tart, amíg el nem fogy a hajtóanyag, hiába bírnák a műszerek tovább, egy Metzger és társai fejlesztésén alapuló szondával nem lenne ilyen probléma: amíg talál magának vízjeget és napfényt, a jármű sosem fogy ki az üzemanyagból. Így egyetlen szondával több különböző célpont is felderíthető lenne egymást követően, amire napjainkban csak úgy van esély, ha a megcélzott égitestek elhelyezkedése kedvező, és nem kell sokat manőverezni az egymást követő vizsgálatok között – például ahogy a New Horizons, a Pluto és az Ultima Thule esetében is történt.

Forrás: ipon.hu / universetoday.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.06. Megtalálták a bolygók fejlődésének egy hiányzó láncszemét

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

Az USA kilép az oroszokkal kötött rakétaszerződésből

Ezt személyesen Donald Trump jelentette be. Az amerikai elnök szerint Oroszország megsérti azt az INF-szerződést, melyet még Reagan elnök írt alá Mihail Gorbacsovval 1987-ben.

A hidegháborút lezáró szerződés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozik, melyek döntő fontosságúak a stratégiai egyensúly szempontjából Európában.

Mike Pompeo külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: a kilépés fél évig tart. Ezalatt készek tárgyalni az oroszokkal. Moszkva a maga részéről cáfolja azt az amerikai állítást, hogy megszegte volna a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. A moszkvai nyilatkozat rendkívül felelőtlen döntésnek nevezi az amerikai lépést, mely új fegyverkezési versenyt indíthat el az USA és Oroszország között.

Az Egyesült Államok katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt és minden eddigi rekordot megdönt. Ez körülbelül a fele Oroszország egyéves GDP-jének. Putyin elnöknek olyan időkben kellene többet költenie a hadseregre, amikor a lakosság életszínvonala évek óta stagnál.

Washingtonban nem tekintik világhatalomnak Oroszországot. Amerikai megítélés szerint a feltörekvő Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok világhatalmi szerepére.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.02.02. Putyin elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését

2019.02.02. Nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését

2019.02.02. Kína világhatalmi hadsereget állít fel

2019.02.01. Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

Készpénz nélkül Svédországban

Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetés területén, hiszen a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Bár a digitális kereskedelemből a bankok profitálnak, de néhány társadalmi csoport nem képes lépest tartani a többséggel és még jobban annak a peremére szorul.

A svédek mindennapjaiból lassanként teljesen eltűnik a készpénz használat. A buszvezetőnél, a nyilvános WC-ben és a lehető legtöbben helyen nem hogy lehet kártyával fizetni, de egyenesen kötelező, mert nem fogadnak el készpénzt. A gyerekeknek szintén elektronikus perselyük van és azt használják a hétköznapokban.

Eltűnik a készpénz

A svéd központi bank által készített felmérés szerint az emberek 80 százaléka már alig használ készpénzt és mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Ez a szám például Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd.

Az elektronikus fizetések aránya két éve még csak 64 százalék volt. A szakemberek szerint, ha ez a tendencia ebben az ütemben folytatódik 2023-ra akár meg is szűnhetne a készpénz, de ez nagy valószínűséggel nem történik meg.

Bár nincs rá kötelező jogszabály sok üzlet bejáratánál már most is ki van téve a ”no-cash” (készpénzt nem fogadunk el) matrica. Tehát a kereskedők is önszántukból állnak át az elektronikus fizetési rendszerekre.

Nem mindenkinek előny

A problémákra Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés. Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre. Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint figyelembe kell venni azokat is, akiknek a változás üteme túl gyors. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Forrás: azuzlet.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.04. Állami kriptovalutát vezetne be Svédország

2018.08.15. Több száz milliárd forintot spórolhat az ország a készpénzmentes fizetéssel

2018.05.05. Svédországból végleg száműzhetik a készpénzt

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot

Káros a túl gyors digitális átalakulás

A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik.

A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.

“A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése “szent rend”. A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz” – jelentette ki Michael Kastner.

“A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul” – ecsetelte a professzor.

A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.14. Robotokkal váltanák ki a traktorokat

 

 

Munkák, melyekre 15 éven belül nem lesz szükség

A jelenlegi állások felét válthatja ki a mesterséges intelligencia – állítja Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője, aki több könyvet is írt a témában.

Arra már más kutatások is rávilágítottak, hogy a jövőben jelentősen felboríthatja a munkaerő-piaci viszonyokat a mesterséges intelligencia térhódítása, hiszen egyre több helyen váltják majd fel az emberi munkaerőt a robotok és a digitális megoldások. Most Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője figyelmeztetett: konkrét szakmákat válthat ki a digitalizáció. Kai-Fu Lee, a mesterséges intelligencia (AI) szuperhatalmairól írt könyvében (AI Superpowers: China, Silicon Valley, and the New World Order) már megjósolta a krízist, és felsorolta azokat a szakmákat, melyek veszélybe kerülhetnek a változások miatt.

A Dailymail.com-nak adott interjújában Lee elmondta, hogy a jövőben az emberi interakciót igénylő munkák hódíthatnak, így ezekben érdemes gondolkozniuk azoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. A legnagyobb esélyük munkájuk elvesztésére a telemarketingeseknek, az ügyfélszolgálatosoknak és a raktárosoknak van, az ő pozícióikat 15 éven belül teljesen kiválthatja a robotizáció. Szerencsére van remény, hiszen olyan szakmák is vannak, ahol esélye sincs a digitalizációnak.

A szakértő úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem képes alkotni, előre tervezni és komplex stratégia terveket összeállítani vagy olyan munkát elvégezni, ami precíz kéz-szem koordinációt igényel. Az olyan helyszíneken sem tudják bevetni hatékonyan, melyek nem ismerősek az előre programozott rendszer számára. Azok a hivatások, ahol szükséges az empátia, a közvetlen kapcsolatteremtés más emberekkel, az emberi kommunikáció és a szakértelem, nincsenek veszélyben.

A mesterséges intelligencia (AI) által leginkább veszélyeztetett szakmák a szakértő szerint:

1. Telemarketinges / telesales
2. Ügyfélszolgálatos munkatárs
3. Raktáros
4. Hivatalnok és adminisztratív munkát végző dolgozó
5. Telefonos operátor
6. Eladó
7. Gyorséttermi dolgozó
8. Mosogató
9. Futószalag-felügyelő
10. Futár

A mesterséges intelligencia (AI) által legkevésbé veszélyeztetett szakmák ugyanakkor a szakértő szerint a következők:

1. Pszichiáter
2. Terápiát végző szakember
3. Egészségügyi dolgozó
4. Mesterséges intelligencia kutató és mérnök
5. Író
6. Tanár
7. Büntetőjogi ügyvéd
8. Informatikai mérnök és kutató
9. Tudós
10. Cégvezető

Forrás: globoport / Dailymail.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

Amerikát aggasztja az új orosz hiperszonikus rakéta

Hogyan őrizheti meg az Egyesült Államok a fölényét a tengereken? Ezzel a címmel készített tanulmányt John Richardson tengernagy. Ez a US Navy fejlesztési terveit tartalmazza 2025-ig.

A jelentés szerint, melyet az oroszok is megszereztek, az amerikai admirális sürgeti: az USA is fejlessze ki a hiperszonikus rakétákat, melyeket Oroszország és Kína már sikeresen kipróbált.

Az oroszok december 26-án hajtottak végre sikeres kísérletet a hiperszonikus rakétával. Ezt Putyin elnök is megtekintette és elégedetten nyilatkozott a látottakról – jelentette az Rt.com portál Moszkvából.

Az orosz elnök nemrég levelet küldött Trumpnak, és ebben tárgyalásokat sürget a két nagyhatalom között. Putyin levele szerint a két nagyhatalom viszonyának meghatározó szerepe van a világ biztonságban. Ezért újabb csúcstalálkozót javasol Trump elnökkel. Idén Helsinkiben találkozott már egymással Putyin és Trump, akik korábban csak nagy nemzetközi találkozók szünetében váltottak néhány szót. Legutóbb Buenos Airesben a G20-as csúcs kapcsán szerepelt a tervekben egy Trump-Putyin találkozó, de az USA elnöke ezt az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flottaincidensre hivatkozva.

Közben Washingtonban tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az orosz kapcsolatok ügyében. A demokrata ellenzék azt állítja: Putyin megbízásából az orosz hírszerzés Trumpot támogatta a 2016-os elnökválasztáson. Trump ezt természetesen tagadja, de számára minden találkozó Putyin elnökkel kettős próbatétel: nemcsak a nemzetközi hatásra kell figyelnie, de a hazaira is, mert a média nagyítóval vizsgálja az amerikai elnök tetteit. Nem tesz-e engedményeket az oroszoknak?

Trump a fegyverkezési verseny felgyorsításával válaszol Putyinnak

Az amerikai katonai költségvetés minden rekordot megdönt. Közben pedig az elmúlt évek költségvetéseinek a szigorú ellenőrzése is elmarad, mert a katonai fejlesztések kiadásai rendszeresen meghaladják az előirányzatokat. Trump fel akarja mondani az úgynevezett INF- szerződést, melyet még Gorbacsov és Reagan írt alá 1987-ben. Az INF-szerződés a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmát jelenti.

Trump szerint ezt Moszkva megszegte, ezért Amerika is új rakétatelepítéseket fontolgat. Ezek az európai tervek, miközben a világtengereken az USA szeretne kifejleszteni hiperszonikus rakétákat, hogy behozza a lemaradást Oroszországgal és Kínával szemben.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.20. Trump rendeletet írt alá a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról

2018.12.07. Lavrov: Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában

2018.12.06. Oroszország nem tesztelt az INF-szerződést megsértő Iszkander-M rakétákat

Nincs víz az Édenkertben

Mezopotámiában rekordmélységben a Tigris és az Eufrátesz vízhozama: a szárazság elpusztítja a Biblia Édenkertjét.

A párizsi Le Monde hosszas képes riportban számol be a klímaváltozás katasztrofális következményeiről.

Nemrég még több mint 300 ezer ember élt itt, akik halásztak és bivalyokat tenyésztettek. Többségük már Bászrában, a Délvidék nagy síita központjában vegetál. Nincs víz az Édenkertben, ahol a Biblia szerint Ádám és Éva még minden földi jóban dúskált.

Már Szaddám Huszein, Irak diktátora megkezdte az Édenkert tönkretételét. Gyűlölte hazája síita többségét, ezért elhanyagolta a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz vízrendszerének a karbantartását. A két nagy folyam felső folyásánál Szíria, Irán és Törökország óriási vízi erőműveket épített, így az alsó szakaszba, Irakba egyre kevesebb víz érkezett. Aztán a polgárháború idején végképp nem jutott se pénz, se figyelem a vízrendszerre. Így lett a szárazság áldozata az Édenkert.

Irak külföldi segítségre vár, de háborús időkben senki sem ad pénzt a vízrendszer helyreállítására, amely hatalmas összegeket igényel. Trump elnök nemrég meglepetésszerű látogatást tett Irakban, de csak egy amerikai támaszponton járt. Maga az ország egyáltalán nem érdekli Amerikát, amely fokozatosan kivonul a térségből. A helyi lakosság pedig menekül az Édenkertből. Míg az északi területeken a polgárháború miatt váltak ezrek földönfutóvá, Mezopotámiában a szárazság űzi el az embereket szülőföldjükről. A Paradicsom helyét pedig lassan átveszi a sivatag Irak déli részén.

Forrás: globoport.hu / lemonde.fr

Kapcsolódó híreink:

2018.12.13. ENSZ-szakértők “klímaútlevél” bevezetését szorgalmazzák

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

 

Trump: nem lehetünk a világ csendőrei!

Az Egyesült Államok elnöke és a First Lady előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. Egy amerikai támaszponton töltöttek néhány órát.

Tervbe vettek ugyan egy találkozót Irak miniszterelnökével, de ebből nem lett semmi, mert a kormányfő túlságosan távol járt ahhoz, hogy időben a támaszpontra érkezzen. Irakot 2003-ban rohanták le az amerikaiak, hogy megbuktassák Szaddám Huszein elnököt. A katonai akció sikerült, de béke azóta sincs Irakban. Sőt az al-Kaida iraki szárnyából alakult meg az Iszlám Állam, amely évekig jelentős területeket tartott az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Államot legyőztük! – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Trump elnök, aki ezzel indokolta meg az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A döntés miatt lemondott a hadügyminiszter Washingtonban és bírálta azt az USA legtöbb szövetségese. Trump kitart a véleménye mellett, mely szerint az USA nem lehet tovább a világ csendőre! Amerika katonai akciói a térségben nem eredményeztek stabilitást. Épp ellenkezőleg véget nem érő háborúskodás kezdődött meg – számtalan áldozattal.

Miután az Egyesült Államokban hatalmas palaolaj-készleteket fedeztek fel, az egész térség leértékelődött. Roosevelt elnök még 1945-ben kötött szerződést Szaúd királlyal, mely megalapozta az USA jelenlétét a térségben. A közel-keleti olajnak stratégiai jelentősége volt az Egyesült Államok és az egész világ számára. Ez az időszak elmúlóban van, ezért Amerika fokozatosan visszavonul a térségből, ahol számtalan vallási és nemzeti ellentét tört a felszínre. Az USA nem kíván ezekkel a konfliktusokkal közvetlenül foglalkozni, mert érdekei szempontjából a közel-keleti fejlemények immár nem jelentenek stratégiai prioritást, mint korábban.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.21. Szíria – Törökország üdvözli az amerikai csapatkivonást

2018.12.21. Az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is

2018.12.20. Kivonulnak Szíriából az amerikai csapatok

Emberi segítség nélkül tanult meg gózni egy mesterséges intelligencia

Az AlphaZero ezen kívül a sakkot és a japán sakkot, vagyis a sógit is elsajátította.

A Google anyacége, az Alphabet tulajdonában lévő londoni DeepMind fejlesztői létrehoztak egy olyan új rendszert, amely mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül rövid idő alatt képes magas szinten elsajátítani az említett táblajátékokat. Az AlphaZero tavaly kezdte pályafutását, a gó emberi bajnokait megverő AlphaGo egy kevésbé specializált változataként, mely utóbbi 2016-ban megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb gójátékosát.

Az AlphaZero elődjével szemben nem úgy tanul, hogy emberi játékosok játszmáinak millióit elemzi, majd ezekből dolgoz ki egy sokoldalúan adaptálható saját stratégiát, hanem gyakorlatilag csak megkapja az adott játék szabályait, és onnantól maga találja ki, hogyan érdemes játszani. Az új rendszer esetében 13 napba telt, mire a világ legjobbja lett, és megverte az AlphaGot. Ehhez a játékok millióit játszotta le maga ellen a megerősítéses tanulás nevű módszerrel haladva, saját hibáiból és sikereiből tanulva.

Az AlphaZero így ráadásul nem is csak egy játékra specializálódott: a gótanuláshoz alkalmazott stratégiát más táblajátékokra is képes volt alkalmazni, így rövid idő alatt sakkozni és sógizni is úgy megtanult, hogy képes volt megverni az emberi játékosokat már korábban leköröző szoftvereket. A sakkbajnok Stockfisht 9 óra öntanulás után, a sógizó Elmot 12 óra után verte meg.

A DeepMind fejlesztői szerint az AlphaZero fontos lépést jelent egy olyan mesterséges intelligencia felé, amely bármire képes megtanítani saját magát. Annyiban ugyanakkor még korlátozott a rendszer, hogy bár sokoldalúan tanulékony, egyszerre mindig csak egy dolgot tud. Vagyis ha megtanult sakkozni, gózni vagy sógizni csak akkor tud megtanulni, ha sakktudása „törlődik”, és gyakorlatilag lenullázódik a rendszer. Ennyiben tehát az AlphaZero még elmarad az emberi játékosoktól, akik egyszerre több játékot is ismerhetnek.

Az AlphaZero működéséhez elképesztő számítási kapacitásra van szükség: a rendszer 5000 TPU-t, azaz tenzor feldolgozó egységet használ, ezek a Google saját fejlesztésű, kifejezetten gépi tanuláshoz létrehozott chipjei. Ez pedig minden olyan játék megtanulásához elég lehet, amelyhez a szabályok ismerete elegendő a döntéshozatalhoz. A következő célpontot az olyan játékok jelenthetik, mint a póker, ahol a tökéletlen információkkal kell dolgozni, mivel egyik játékos sem ismeri a másik lapjait, illetve a multiplayer videojátékok.

Forrás: ipon.hu / deepmind.com / science.sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Társadalmi vita kellene a bőr alá ültethető chipekről

Jelenleg még csak a technológia iránt érdeklődő kevesek ültetnek be a bőrük alá chipet, de lehetséges, hogy elterjedt azonosítási és tárolási módszer lesz.

“Az emberek már 2004-ben is kis RFID-chipeket helyeztettek el a bőrük alatt. Így akartak bejelentkezni a számítógépekbe vagy kinyitni az autóik zárjait. A megoldásokat most már a vállalatok a dolgozóiknál alkalmazzák” – jelentette ki Ulrike Hugl, az Innsbrucki Egyetem kutatója. A szakember a DeepSec biztonsági konferencián tartott előadást a témában. A Three Square Market nevű wisconsini vállalkozás már tavaly miniatűr chippel látta el az alkalmazottait. Az azonosítót a hüvelyk- és a mutatóujj között ültetik be a bőr alá és az emberek arra használják, hogy bejelentkezzenek az irodai számítógépeikbe, fizessenek az automatákban lévő élelmiszerekért és italokért, ajtókat nyissanak ki vagy kezeljék a fénymásolót.

A The Guardian szerint Nagy-Britanniában is egyeztetések zajlanak az érdeklődő társaságokkal. A BioTeq már 150 implantátumot ültetett be. Ezek az apró, rizsszem méretű chipek hasonlatosak azokhoz, mint amit állatokba raknak, és orvosi adatok tárolása mellett az autó integetéssel való kinyitására jók. A Biohax nevű svéd cég is szállít biochipeket, náluk egy azonosító 70 és 260 font közötti összegbe kerül. Brit jogi és pénzügyi cégek vezetőivel vannak tárgyalásban alkalmazottaik ellátására, egyikük több ezer munkavállalóval büszkélkedhet.

A munkatársakat senki sem fogja erre a lépésre kényszeríteni, az egész dolog önkéntes alapon zajlana. Hugl szerint ugyanakkor ez csupán látszat, hiszen igenis nyomás fog nehezedni a munkavállalókra és kényszert éreznek majd arra, hogy azt tegyék, amit a többiek is. A szigetországban a Confederation of British Industry (CBI) és a TUC szakszervezet figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre. Az érdeklődő vállalatok viszont azzal érveltek, hogy a dolgozók a chipeket magáncélokra is használhatják azért, hogy kinyissák a gépkocsijaik zárjait vagy eltárolják az egészségügyi adataikat. Néhány kórház már próbaképpen eltárolta az eszközökön a betegek adatait.

Érdekes módon Jowan Österlund, a Biohax alapítója pont a biztonság növelésével érvel. “Ezek a vállalatok érzékeny adatokat kezelnek, a chipek segítenek megőrizni a korlátozások betartását.” A cég eddig 4000 embert jelölt meg, többségük svéd. Jelenleg a cég a svéd állami vasúttal dolgozik együtt, hogy lehetővé tegyék, hogy az utasok ilyen formában is hordozhassák vonatjegyüket.

Hugl közölte, hogy eddig még nem folytattak társadalmi vitát erről a kérdésről, éppen ezért megtörténhet, hogy tíz év múlva mindenkibe chipet tesznek. A szakember hiányolta, hogy sok technológiai és adatvédelmi téma esetében nem kerül sor széles körű társadalmi vitára és túl kevesen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A kutató hangsúlyozta, hogy ő nem engedne chipet beültetni magába, neki ugyanis egy ilyen eljárás túl invazív lenne. Miután tudja, hogy mi mindent követnek és ellenőriznek egy ilyen eszközzel, ezért komoly aggályai lennének. Az implantátumok beépítésével kapcsolatban vannak biztonsági és egyéb aggályok is, például, mi történik, ha valaki elhagy egy vállalkozást, hiszen a belépőkódokat a chipben magával hordozza. S azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen eszközt legfeljebb kivágni lehet a bőrből, kikapcsolni nem.

Forrás: sg.hu / The Guardian

Kapcsolódó híreink:

2018.06.22. RFID-chipek kerülhetnek a kínai polgárok autóiba

2017.07.25. Mikrocsipet ültetnek be egy amerikai cég dolgozóiba

Lezuhant a Falcon-9 visszatérő fokozata

Ettől függetlenül a SpaceX idén már 20 sikerese kilövésen van túl.

Mióta Elon Musk cége elkezdte újrahasznosítani rakétáit, először fordult elő, hogy a szárazföldre nem sikerült leszállni egy, a légkör határáról visszatérő fokozattal. (A jóval nehezebb tengeri landolások során ugyanakkor előfordultak hasonló balesetek.) A Floridából elstartolt rakéta terhét, a Dragon teherűrhajót még rendben felvitte, majd egy ideig szépen haladt Cape Canaveral felé, de aztán irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd az Atlanti-óceánba zuhant.

Musk véleménye szerint a terelőszárnyak egyike hibásodhatott meg, és emiatt kezdett bepörögni a rakéta. Ennek ellenére is lehetséges azonban, hogy sikerül visszaszerezni és legalább részben újrahasznosítani a járművet, azzal ugyanis még a lezuhanás után is kommunikált az irányítókkal. A baleset ellenére a SpaceX idei teljesítménye lenyűgöző, a mostani starttal együtt már 20 sikeres kilövésen vannak túl.

Forrás: ipon.hu / theverge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.07. Többször használható hordozórakétát akar létrehozni a SpaceX után egy orosz cég is

2018.09.01. Lejár az orosz-amerikai szerződés az asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállításáról

Fúzió szobahőmérsékleten?

Egy japán kutatócsoport fontos előrelépéseket tett az úgynevezett alacsony energiájú nukleáris fúziók (LENR) kutatása kapcsán: hőfejlődést észleltek, miután fém nanorészecskéket tettek ki hidrogéngáznak.

A megfigyelt folyamat a szakértők elmondása szerint nem hidegfúzió, de akkor miről is van szó?

1989-ben Martin Fleischmann és Stanley Pons fizikusok fontos, nagy port kavaró bejelentést tettek: azt állították, hogy egy hidegfúziós kísérlettel szobahőmérsékleten sikerült hőt generálniuk, vagyis gyakorlatilag hétköznapi körülmények között valósították meg azt, ami a csillagok belsejében óriási forróságban és nyomáson megy végbe. A szakértők világszerte belevetették magukat a kísérletezésbe, de nem tudták megismételni az eredményt, és többen csalással is meggyanúsították a párost, mondván hogy az úgynevezett hidegfúzió a fizika jelen állása szerint képtelenség.

Volt azonban néhány kutató, akik szintén azt észlelték, hogy a kísérletek során hő fejlődik. Közéjük tartozott Lewis Larsen is, aki abban nem hitt, hogy hidegfúzió állhat a jelenség hátterében, de egy alternatív magyarázat létezését nem zárta ki. Larsen végül egy kollégájával együtt kidolgozta a Widom–Larsen-elméletet, amelyet 2006-ban publikáltak. A szakértők azt gondolták, hogy az észlelt hő nem hidrogénatomok fúziójából ered a vonatkozó kísérletekben, ahogy azt a hidegfúzió hívei sejteni vélik, hanem egy másfajta folyamatból, amelyben protonok és elektronok egyesülnek neutronokká.

A LENR-kísérletek során a következő történik az elmélet szerint: először is vízbe merítenek egy fémet, pl. palládiumot. A következő lépésben elektrolízissel vízbontás kezdődik, amely nyomán a fém szivacsként kezdi elnyelni a hidrogénmagokat. A protonok a folyamat során apró szigetekben gyűlnek össze a fémet borító elektronréteg tetején. Innentől egy kicsit még bonyolultabbá válik a folyamat, ugyanis a teória értelmében ezen a ponton mind a protonok, mind az alattuk található elektronok kvantumszinten fonódnak össze egymással, „nehéz” protonokat és „nehéz” elektronokat hozva létre.

Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk, az elektronok és a protonok egy kis része neutronokká fuzionál. A neutronok aztán a szomszédos fémhez kapcsolódnak, amely gammasugarakat bocsát ki, ezt pedig a nehéz elektronok elnyelik és az energiát infravörös sugárzásként adják le. A reakció helyén apró kráter képződik a fémen, egy ilyet ábrázol a fenti mikroszkópos felvétel.

Bár a Widom–Larsen-elmélet nem az egyetlen létező magyarázat a LENR-ekre, egyre szélesebb körben elfogadott, mivel kielégítő magyarázatot ad a vonatkozó kísérletek során megfigyelt eseményekre, anélkül, hogy felrúgná az elfogadott fizikai keretrendszert. A teória ráadásul olyan természetes jelenségeket is megmagyarázhat, mint naptevékenység egyes eseményei során megfigyelt neutronok keletkezése, vagy hogy hogyan keletkeznek neutronok a viharokban.

Az elmélet ráadásul arra is magyarázatot ad, hogy miért olyan vegyesek a kísérleti eredmények: Larsen és Widom szerint ahhoz, hogy a folyamatban értékelhető mennyiségű hő fejlődjön, nanoszinten kell szabályozni a fém alakját. Ezen probléma megoldása érdekében az elmúlt években több előrelépés is történt az anyagtudományok területén, és ezek az eredmények, karöltve az új japán kísérleti adatokkal, azzal kecsegtetnek hogy egy napon talán praktikus energiaforrásként is hasznosíthatók lehetnek a LENR-ek.

Forrás: ipon.huspectrum.ieee.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.26. Bekebelezi szomszédait a legfényesebb galaxis

2018.11.14. Hatalmas “szellemgalaxist” észlelt a Gaia a Tejútrendszer peremén