háború címkéhez tartozó bejegyzések

A III. világháború első fejezete: Ukrajna

Miközben mindenki elborzadva nézi a véres drámát, amit a médiapropaganda vetít az emberek elé, aközben a világ már belépett egy újabb világháborúba.

Michael Hudson amerikai közgazdász meglehetősen sarkos véleményt fogalmazott meg az orosz-ukrán konfliktusról. Szerinte mára világossá vált, hogy az új hidegháború mai eszkalációját több mint egy éve tervezték, és komoly stratégiai szándék kötődik Amerika azon tervéhez, hogy blokkolja az Északi Áramlat 2-t, azért, hogy megakadályozza Nyugat-Európát (NATO), hogy kölcsönös együttműködést keressen Kínával és Oroszországgal a kereskedelem és a befektetések területén.

Biden elnök és az Egyesült Államok nemzetbiztonsága Kínát tekintik a legnagyobb ellenségnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy Kína segített az amerikai vállalatoknak csökkenteni a munkabéreket. Ennek eredménye persze az lett, hogy az USA gazdasága a kínai iparosítás javára deindusztrializálódott, az amerikai nemzeti ipar pedig jelentős részben elsorvadt. Kína növekedése egyben rámutathat, hogy szocialista politikákkal is teremthető jólét, véli a közgazda. Az eredmény szerinte a gazdasági rendszerek összecsapása – a szocialista iparosodás viaskodik most a neoliberális pénzügyi kapitalizmussal.

Hudson szerint a Kína elleni új hidegháború egy hosszúra nyúló harmadik világháború nyitóakkordjává vált.

Az USA stratégiája az, hogy elszakítsa Kína legvalószínűbb gazdasági szövetségeseit, különösen Oroszországot, Közép-Ázsiát, Dél-Ázsiát és Kelet-Ázsiát. Amerika fő kérdése az volt, hogy hogyan álljon neki a nagy feldarabolásnak és elszigetelésnek, és végül úgy döntött, hogy Oroszországgal indítja ellenfeleinek leszalámizását.

Oroszország tűnt a legnagyobb lehetőségnek az elszigetelődés megkezdésére, mind Kínától, mind a NATO eurózónájától. Ezért egyre súlyosabb szankciók sorozatát dolgozták ki Oroszország ellen, hogy megakadályozzák a NATO-t a vele való kereskedelemben. A geopolitikai földrengés beindításához pedig már csak egy casus bellire volt szükség, véli a közgazdász.

Háborús ürügyet találni pedig elég könnyű feladatnak tűnt.

Az eszkalálódó új hidegháborút persze a Közel-Keleten is kirobbanthatta volna Amerika – az iraki olajmezők amerikai elfoglalásával szembeni ellenállás okán, Irán és az azt gazdaságilag segítő országok elleni vagy a kelet-afrikai feszültségek kapcsán. Mindezekre a területekre puccsok, színes forradalmak és rendszerváltások tervei készültek, és Amerika afrikai hadserege különösen gyorsan épült ki az elmúlt egy-két évben.

Ukrajnában azonban nyolc éve, a 2014-es Majdan puccs óta folyik az USA által támogatott polgárháború, és ez kínálta a Kínával, Oroszországgal és szövetségeseikkel szembeni konfrontációban a legnagyobb első győzelem lehetőségét.

Így az orosz ajkú donyecki és luhanszki régiókban elkezdték fokozni a harcokat, és amikor Oroszország még mindig tartózkodott a válaszlépéstől, a közgazdász szerint már tervek készültek a nagy leszámolásra, amit február végén kezdtek volna meg.

„Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon” – jelentette ki egyébként Biden március végén. A mondat kapcsán elemzők rámutattak, hogy Amerika tényleg hosszú évek óta igyekszik megdönteni az orosz kormányt.

A közgazdász arról beszél, hogy a két kelet-ukrajnai tartományt Oroszország lényegében megelőző védelemben részesítette. Ez nyilván konfliktushoz, majd az ukrán hadsereg, haditengerészet és légierő katonai megsemmisítéséhez vezetett.

Mindezt az elmúlt két hónapban már ürügyként használhatták fel az Egyesült Államok által kidolgozott szankciós program bevezetésére.

E szankciókat ráadásul Nyugat-Európa is kötelességtudóan követi. Ahelyett, hogy a Nyugat orosz gázt, olajat és élelmiszert vásárolna, ezeket az Egyesült Államoktól fogja megvenni, a meredeken növekvő fegyverimportról már nem is beszélve, aminek nagyon örülnek a globális fegyvergyártók.

Hudson gazdasági jóslatait a Makronóm oldalán olvashatják el!

Forrás: makronom.mandiner.hu

Borítókép: ft.com

Jack Rasmus, a kaliforniai Saint Mary’s College professzora 10 pontban szedte össze, hogy az amerikai politikai elit és a hadiipar miért örülhet az ukrán-orosz háborúnak.

Joe Biden elárulta, miért volt szüksége az USA-nak az orosz invázióra, és miért van szüksége arra, hogy folytatódjon. Csapdát állítottak Oroszországnak, hogy megbuktassák a vezetését.

George Friedman a STRATFOR agytröszt igazgatója, a The Chicago Council on Global Affairs sajtókonferenciáján nyíltan beszélt az USA geopolitikájáról 2015-ben.

A CIA 50 éven át hallgatta le saját szövetségeseit is

Az amerikai hírszerzés 1970-től közel fél évszázadon át gond nélkül hallgatta le a világot annak köszönhetően, hogy a második világháború után titokban megvette a világ legfontosabb és legnagyobb kódolóeszköz-gyártóját. Dél-Amerikától kezdve az arab országokon át Japánig mindenkiről tudták, mikor és mit csinálnak, tétlenül nézték a rémtetteket, és közben dollármilliárdokat kerestek rajtuk, de az NSZK is benne volt a buliban. Kína és a Szovjetunió viszont sosem dőlt be nekik.

Óriási leleplezést publikált február 11-én, kedden a The Washington Post, ami a német ZDF-vel közös, éveken át tartó kutatómunkája során arra jutott, hogy a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség), majd a későbbi testvérszervezete, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) mintegy öt évtizeden át kémkedett eszközökkel nemcsak az ellenségeik, de a szövetségeseik ellen is.

A titok nyitja egy svájci cég, a második világháború után a világ vezető titkosítóeszközöket gyártó vállalata, a Crypto AG. A cég azután lett világszerte keresett, hogy sikerrel gyártotta az amerikai hadsereg kódológépeit a második világháborúban. A háború lezárásával az Egyesült Államok óriási katonai megbízással hálálta meg a sikerüket, az USA példáját pedig mintegy 120 ország követte a következő évtizedekben. A céget egyébként csak 1970-ben vette meg a CIA.

Utána Crypto-gépeket használtak Iránban, a latin-amerikai katonai diktatúrákban, ilyenekkel titkolták el egymás elől az ügyeket Indiában és Pakisztánban, de még a Vatikán is használta a titkosítókat.

Amit viszont senki nem tudott a CIA-n (és az NSA-n) kívül, az az, hogy a Crypto AG valódi tulajdonosa maga a CIA volt, ami tulajdonosként szabotálta az összes, nem a saját számára gyártott eszközt, így minden megszerzett, papíron titkos üzenetet gond nélkül vissza tudtak fejteni. A Washington Post és a ZDF felfedezése annyira szűk körben volt csak ismert, hogy a svájci cég alkalmazottait is meglepetésként érte – majd felháborította –, hogy valójában kinek is dolgoztak 2018-ig, amikor a CIA eladta a tulajdonát két privát félnek.

A két médiacég 2004 környékén értesült először arról, hogy miben is mesterkedett évtizedeken át a CIA.

Ez volt az évszázad hírszerzői puccsa. A külföldi kormányok jó pénzt fizettek az Egyesült Államoknak és a nyugat-németeknek, hogy használhassák a lehető legtitkosabb kódolóberendezéseiket, hogy aztán a titkos üzeneteket legalább két, de lehet, hogy öt-hat ország vígan olvassa – áll egy, a Washinton Post által megszerzett belsős CIA-s jelentésben. A nyugat-németek úgy jönnek képbe, hogy a második világháború után, a nagyjából a hidegháború végéig a CIA-val (és az NSA-vel) közösen voltak a Crypto AG tulajdonosai. Az öt másik ország említése az Öt Szem hírszerző szövetségre utalhat, amiben az USA mellett Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland van benne, míg a hatodik ország értelemszerűen maga Németország.

Az évtizedeken át zajló művelet a becslések szerint több milliárd dollár hasznot is hozott az amerikai és a nyugat-német kormányoknak.

A CIA TITKOS MŰVELETE NEM CSAK ANYAGI SZEMPONTBÓL VOLT SIKERES: HÍRSZERZŐ OLDALON IS MINDEN KÉPZELETET FELÜLMÚLT. AZ 1980-AS ÉVEKIG BEZÁRÓLAG A CIA ÁLTAL GYŰJTÖTT HÍRSZERZŐI INFORMÁCIÓK 40%-ÁT SZEREZTÉK ÍGY, MÍG AZ NSZK MINDEN HÍRSZERZŐI ADAT 90%-ÁHOZ JUTOTT HOZZÁ A CRYPTO GÉPEINEK KÖSZÖNHETŐEN.

A CIA végül az 1990-es években kivásárolta a németeket a titkos alkuból, így a Cryptóval való munka 2018-as megszűnéséig egyedüli tulajdonosként vitték tovább a nagy átverést.

Az átverés egyszerű elvet követett: a kódoló gépek hivatalosan teljesen véletlenszerű karakterekké alakították a titkos üzenetet, amit csak a megfelelő ellenpárral lehetett feltörni, a véletlenszerűség helyett viszont előre meghatározott sémát követett.

A Szovjetunió és Kína sosem vett Crypto AG-gépet, joggal gyanítva, hogy a cég be van csatornázva a CIA-hez. Olyan országok, mint Japán, Mexikó, Egyiptom, Dél-Korea, Irán, Szaúd-Arábia, Olaszország, Argentína és Líbia mind ilyen gépeket használtak a legérzékenyebb kormányzati üzenetek közlésére. A Washington Post egyik példája szerint a CIA Jimmy Carter elnöksége alatt így kémkedtek a Camp David-i egyezmény aláírása előtt az egyiptomi elnök ellen.

Ugyanígy páholyból figyelték a teheráni üzeneteket az 1979-es iráni túszdráma idején, ahogy azt is lehallgatták, ahogy 1986-ban a líbiai felső vezetés egymásnak gratulált a berlini diszkórobbantás után.

Nem tudni, mennyit is tudott valójában a CIA

Az újság birtokába jutott iratok nem fedik fel teljes egészében, hogy ezeken felül pontosan miről és mennyi információt szerzett a CIA, így nincs válasz arra a kérdésre, hogy az elmúlt fél évszázadban történt súlyos emberi jogi bűncselekmények, népirtások, etnikai tisztogatások és egyéb rémtettek közül mennyit követtek végig lényegében élőben, anélkül, hogy közbeléptek volna.

Árulkodó viszont egy eset, amikor 1977-ben a Crypto AG egyik mérnöke, egy bizonyos Peter Frutiger véletlenül felfedezte a Szíriának eladott eszközök hibáját, és kijavította azokat. A CIA egyből jelezte, hogy valamiért hirtelen már nem tudják feltörni a szíriai üzeneteket, a hibát orvosló, vagyis a CIA szempontjából teremtő mérnököt pedig azonnal kirúgta a svájci cég.

Saját leszerelőemberük volt

Az 1980-as években egyre több kormány kezdett gyanakodni, hogy valami gond lehet a svájci titkosító eszközökkel, mire válaszul a CIA felbérelte a nagy tudományos tiszteletnek örvendő svéd Kjell-Ove Widmant, hogy tanácsadóként azonnal felbukkanjon abban az országban, aminek épp megingott a bizalma a Crypto AG eszközeiben, hogy meggyőzze őket a közös folytatás fontosságáról. Például Widman győzte meg Argentínát arról, hogy nincs miért aggódniuk, amikor az ország a Falkland-szigeteki háború alatt szabotázsra kezdett gyanakodni. Widman közbelépésének köszönhetően a CIA továbbra is gond nélkül fejtette vissza az argentin üzeneteket, amiket aztán egyből továbbadott a háború másik oldalán álló briteknek.

Mindent azért Widman sem tudott elsimítani, 1992-ben például egy Iránban letartóztatott Crypto-képviselő a vártnál nagyobb figyelmet irányított a cégre, miközben fogalma sem volt arról, hogy szabotált eszközöket árul, de bizonyos dokumentumok szerint többek között Ronald Reagan elnök is elszólta magát párszor – már persze a kellően értő füleknek.

Az internet sem nyírta ki teljesen

A Crypto szerepe az elmúlt évtizedekben, az internet terjedésével persze csökkent, mert a géppel zajló titkosítás szerepét átvették az online titkosító rendszerek. Ennek ellenére a történet a modern kori kémkedés szempontjából is releváns, hiszen segít megérteni például, hogyan alakult ki az a globális megfigyelőgépezet, amire szélesebb körben először Edward Snowden 2013-as szivárogtatásakor csodálkozott rá a világ. A Crypto esete rezonál azokra a vádakra is, amik szerint mai fontos cégek is ápolhatnak a kelleténél szorosabb viszonyt állami titkosszolgálatokkal. A Huawei esetében például a kínai, a Kaspersky kapcsán az orosz kormány szerepe merült fel a háttérben. (Mindkét cég tagadja ezeket a vádakat.)

Svájc értetlenül áll a fejlemények előtt

A svájci védelmi minisztérium közlése szerint azután, hogy (januárban) értesültek a Washington Post és a ZDF kutatásának eredményéről, felkérték a legfelsőbb bíróság egy korábbi tagját, Niklaus Oberholzert, hogy vezesse az ügyben indított nyomozást. Ezzel egy időben azonnal felhagytak a Crypto AG eszközeinek értékesítésével – 2018-tól kezdve egyébként a két tulajdonos egyike az addigi Crypto-alkalmazottak által alapított CyOne Security lett, ám nem volt tudomásuk arról, hogy kitől is vették át és meg a céget.

A CIA és a német hírszerző szolgálat, a BND nem kívánta kommentálni a Washington Post és a ZDF információit.

Forrás: index.hu / washingtonpost.com

Kapcsolódó híreink:

2020.02.12. WSJ: a Huawei több mint tíz éve hozzáfér kényes adatokhoz

2020.02.11. Az amerikai elhárítás szerint megszaporodnak a kibertérben a militánsok és a propagandisták

 

Az USA kilép az oroszokkal kötött rakétaszerződésből

Ezt személyesen Donald Trump jelentette be. Az amerikai elnök szerint Oroszország megsérti azt az INF-szerződést, melyet még Reagan elnök írt alá Mihail Gorbacsovval 1987-ben.

A hidegháborút lezáró szerződés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozik, melyek döntő fontosságúak a stratégiai egyensúly szempontjából Európában.

Mike Pompeo külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: a kilépés fél évig tart. Ezalatt készek tárgyalni az oroszokkal. Moszkva a maga részéről cáfolja azt az amerikai állítást, hogy megszegte volna a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. A moszkvai nyilatkozat rendkívül felelőtlen döntésnek nevezi az amerikai lépést, mely új fegyverkezési versenyt indíthat el az USA és Oroszország között.

Az Egyesült Államok katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt és minden eddigi rekordot megdönt. Ez körülbelül a fele Oroszország egyéves GDP-jének. Putyin elnöknek olyan időkben kellene többet költenie a hadseregre, amikor a lakosság életszínvonala évek óta stagnál.

Washingtonban nem tekintik világhatalomnak Oroszországot. Amerikai megítélés szerint a feltörekvő Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok világhatalmi szerepére.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.02.02. Putyin elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését

2019.02.02. Nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését

2019.02.02. Kína világhatalmi hadsereget állít fel

2019.02.01. Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

Moszkva figyelmeztette Izraelt Szíria miatt

Damaszkusz környékén hajtott végre intenzív légitámadást Izrael, elsősorban feltételezett iráni célpontokat támadva. Válaszul Szíria azzal fenyegetőzött: mi is megtámadhatjuk Tel Avivot!

Oroszország mint Szíria első számú támogatója ezért figyelmeztette Izraelt: a jövőben ne hajtson végre ilyen légicsapásokat Szíriában!

Erről Marija Zaharova, a moszkvai külügy szóvivője beszélt és átadtak egy jegyzéket Izrael moszkvai nagykövetének is – írja az ynetnews portál.

Korábban Putyin és Netanjahu megállapodása alapján Izrael előre értesítette az oroszokat a várható akcióról, hogy elkerüljék az esetleges orosz áldozatokat. Ez nem mindig sikerült: az izraeli légicsapások során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz utasszállító gépet, mert állításuk szerint az izraeli gépek megtévesztették őket.

Az incidens kapcsán feszültség alakult ki Oroszország és Izrael között. Putyin elnök és Netanjahu kormányfő személyes beszélgetésére volt szükség, hogy oldódjon a feszültség. Szíriában Izrael Aszad elnök ellenfeleit támogatta, annál is inkább, mert az államfő mögött állt Irán, mely Izraelnek a létét sem ismeri el.

Izraelt rendkívüli mértékben aggasztja, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában. Ezért intéz folyamatosan támadókat Izrael légi ereje Szíriában iráni célpontok ellen. Szíriában a légvédelmet az oroszok fejlesztették ki és ők is üzemeltették sokáig. Ezért minden izraeli légi akció során fennáll a szembekerülés veszélye, amit mind Izrael, mind pedig Oroszország szeretne elkerülni. Putyin és Netanjahu gyakran találkozik egymással és még gyakrabban beszélnek telefonon. Most azonban hivatalosan figyelmeztették Izraelt, hogy vessen véget az “önkényes” légi akcióinak Szíriában. Kérdés persze, hogy ki mit tekint önkényesnek?

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.21. Izraeli média: a hadsereg kiterjedt légitámadást hajtott végre Szíriában

2019.01.20. Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

2018.09.24. Moszkva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállít Szíriának

2018.09.24. Az orosz védelmi tárca Izraelt hibáztatja az Il-20-as pusztulásáért

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot

Amerikát aggasztja az új orosz hiperszonikus rakéta

Hogyan őrizheti meg az Egyesült Államok a fölényét a tengereken? Ezzel a címmel készített tanulmányt John Richardson tengernagy. Ez a US Navy fejlesztési terveit tartalmazza 2025-ig.

A jelentés szerint, melyet az oroszok is megszereztek, az amerikai admirális sürgeti: az USA is fejlessze ki a hiperszonikus rakétákat, melyeket Oroszország és Kína már sikeresen kipróbált.

Az oroszok december 26-án hajtottak végre sikeres kísérletet a hiperszonikus rakétával. Ezt Putyin elnök is megtekintette és elégedetten nyilatkozott a látottakról – jelentette az Rt.com portál Moszkvából.

Az orosz elnök nemrég levelet küldött Trumpnak, és ebben tárgyalásokat sürget a két nagyhatalom között. Putyin levele szerint a két nagyhatalom viszonyának meghatározó szerepe van a világ biztonságban. Ezért újabb csúcstalálkozót javasol Trump elnökkel. Idén Helsinkiben találkozott már egymással Putyin és Trump, akik korábban csak nagy nemzetközi találkozók szünetében váltottak néhány szót. Legutóbb Buenos Airesben a G20-as csúcs kapcsán szerepelt a tervekben egy Trump-Putyin találkozó, de az USA elnöke ezt az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flottaincidensre hivatkozva.

Közben Washingtonban tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az orosz kapcsolatok ügyében. A demokrata ellenzék azt állítja: Putyin megbízásából az orosz hírszerzés Trumpot támogatta a 2016-os elnökválasztáson. Trump ezt természetesen tagadja, de számára minden találkozó Putyin elnökkel kettős próbatétel: nemcsak a nemzetközi hatásra kell figyelnie, de a hazaira is, mert a média nagyítóval vizsgálja az amerikai elnök tetteit. Nem tesz-e engedményeket az oroszoknak?

Trump a fegyverkezési verseny felgyorsításával válaszol Putyinnak

Az amerikai katonai költségvetés minden rekordot megdönt. Közben pedig az elmúlt évek költségvetéseinek a szigorú ellenőrzése is elmarad, mert a katonai fejlesztések kiadásai rendszeresen meghaladják az előirányzatokat. Trump fel akarja mondani az úgynevezett INF- szerződést, melyet még Gorbacsov és Reagan írt alá 1987-ben. Az INF-szerződés a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmát jelenti.

Trump szerint ezt Moszkva megszegte, ezért Amerika is új rakétatelepítéseket fontolgat. Ezek az európai tervek, miközben a világtengereken az USA szeretne kifejleszteni hiperszonikus rakétákat, hogy behozza a lemaradást Oroszországgal és Kínával szemben.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.20. Trump rendeletet írt alá a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról

2018.12.07. Lavrov: Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában

2018.12.06. Oroszország nem tesztelt az INF-szerződést megsértő Iszkander-M rakétákat

Trump: nem lehetünk a világ csendőrei!

Az Egyesült Államok elnöke és a First Lady előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. Egy amerikai támaszponton töltöttek néhány órát.

Tervbe vettek ugyan egy találkozót Irak miniszterelnökével, de ebből nem lett semmi, mert a kormányfő túlságosan távol járt ahhoz, hogy időben a támaszpontra érkezzen. Irakot 2003-ban rohanták le az amerikaiak, hogy megbuktassák Szaddám Huszein elnököt. A katonai akció sikerült, de béke azóta sincs Irakban. Sőt az al-Kaida iraki szárnyából alakult meg az Iszlám Állam, amely évekig jelentős területeket tartott az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Államot legyőztük! – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Trump elnök, aki ezzel indokolta meg az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A döntés miatt lemondott a hadügyminiszter Washingtonban és bírálta azt az USA legtöbb szövetségese. Trump kitart a véleménye mellett, mely szerint az USA nem lehet tovább a világ csendőre! Amerika katonai akciói a térségben nem eredményeztek stabilitást. Épp ellenkezőleg véget nem érő háborúskodás kezdődött meg – számtalan áldozattal.

Miután az Egyesült Államokban hatalmas palaolaj-készleteket fedeztek fel, az egész térség leértékelődött. Roosevelt elnök még 1945-ben kötött szerződést Szaúd királlyal, mely megalapozta az USA jelenlétét a térségben. A közel-keleti olajnak stratégiai jelentősége volt az Egyesült Államok és az egész világ számára. Ez az időszak elmúlóban van, ezért Amerika fokozatosan visszavonul a térségből, ahol számtalan vallási és nemzeti ellentét tört a felszínre. Az USA nem kíván ezekkel a konfliktusokkal közvetlenül foglalkozni, mert érdekei szempontjából a közel-keleti fejlemények immár nem jelentenek stratégiai prioritást, mint korábban.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.21. Szíria – Törökország üdvözli az amerikai csapatkivonást

2018.12.21. Az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is

2018.12.20. Kivonulnak Szíriából az amerikai csapatok

Kína megszerezte a NATO szuperszoftverét

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban, Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke, dr. Lode Missiaen tervezte a Lucian szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan, mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampában, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft-t, amely árusítja a szuperszoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kémprogramokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztárdiplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust.

A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G20 csúcstalálkozón részt vesz mind Donald Trump, mind pedig Hszi Csin-ping.

Forrás: globoport.hu / South China Morning Post

Egy erős napkitörés robbanthatott fel tengeri aknákat 1972-ben

A vietnami háború vége felé egy amerikai repülőgép legénysége 30 másodperc alatt 20–25 akna robbanásának volt tanúja, pedig a szerkezeteket látszólag semmi sem aktiválta.

A Hòn La közelében található aknamezőt az észak-vietnami hajók megfékezésére telepítették az amerikaiak ugyanezen év májusában, augusztus 4-én azonban a bombák egy része látszólag ok nélkül felrobbant. Egy nemrég nyilvánosságra hozott katonai jelentés szerint a különös esemény hátterében az ebben az időszakban szokatlanul intenzív naptevékenység állhatott. Ami azért érdekes, mert az eset vizsgálata segíthet felmérni, milyen hatások várhatók a Föld felszínén, ha a Nap újabb viharos időszakon esik át.

A telepített aknák jelentős része mágneses volt, vagyis akkor robbant fel, ha bizonyos küszöbszint feletti változást észlelt a mágneses mezőben. A tervezők szándékai szerint ez akkor következett volna be, amikor nagyobb mennyiségű fém, például egy hajó került az akna közelébe. A napkitörések azonban szintén képesek változásokat okozni a mágneses mezőben, akár a Föld felszínén is. És bár az a teória, hogy talán a Nap okozhatta az aknák felrobbanását, már nem sokkal az eset megtörténte után felmerült, sokáig nem volt világos, hogy vajon a naptevékenység okozta mágneses zavarok elegendőek lehetnek-e az aknák aktiválásához.

Az kétségtelen, hogy 1972 augusztusában az észlelések kezdete óta az egyik legintenzívebb naptevékenységi szakasznak voltak tanúi a szakértők. Az MR 11976 nevű napfoltból intenzív flerek és koronakidobódások indultak útjukra, a fénysebességet megközelítő sebességgel száguldó töltött részecskék felhőit hozva létre. A Napból érkező részecskék javát alapesetben eltéríti a Föld mágneses mezeje, és legfeljebb a sarkokon lépnek be a légkörbe, sarki fényt hozva létre. Ha azonban hirtelen sok nagyenergiájú részecske találja el a Földet, ezek a magnetoszférába ütközve a légkör más részein is erős mágneses fluktuációkat okozhatnak, befolyásolva például az áramhálózatok működését.

1972 augusztusának elején pedig pontosan ez volt a helyzet: Észak-Amerikában sorozatos áramkimaradásokat jelentettek, és a telefonos kommunikáció is akadozott. A problémák augusztus 4-én tetőztek, amikor egy X-es kategóriájú napkitörés részecskefelhője mindössze 14,6 óra alatt elérte a Földet. A napszélnek általában 2–3 napjába telik, mire eléri bolygónkat, intenzív naptevékenységi időszakokban azonban előfordul, hogy a korábbi, enyhébb kitörések gyakorlatilag „kitakarítják” a Nap környékét, így egy-egy nagyobb részecskefelhő rendkívüli sebességgel utazhat.

Mindebből úgy tűnik, hogy ez a felhő valóban képes lehetett olyan szintű változásokat okozni bolygónk mágneses terében, hogy az a villamos hálózat működésének megzavarásán túl elég volt az aknák felrobbantásához is.

Forrás: ipon.hu / discovermagazine.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.15. Világháborús centenárium – Megemlékezések Belgium több városában

2018.08.06. Erődemonstráció vagy a vérontás lezárása – miért dobtak atombombát Hirosimára?

 

Kína betiltaná az amerikai szemét importját

Az Egyesült Államok által Kína ellen kezdeményezett, potenciális pusztító kereskedelmi háborútól való félelem közepette Washington arra sürgeti Pekinget, hogy ne tiltsa meg az amerikai szemét és újra felhasználható anyagok importját.

Ezzel Kína fenyegette meg tavaly júliusban az USA-t, hogy ezt teszi, ha ellene kereskedelmi háborút indítanak.

Peking ekkor közölte a WTO-val, a világkereskedelmi szervezettel, hogy 24 fajta szilárd halmazállapotú hulladékanyag behozatalát fogja megtiltani, beleértve műanyag üdítőpalackokat, papírt, újságot is. Pénteken az amerikai kereskedelmi képviselő sürgette Kínát, hogy gondolja át a döntését.

„Követeljük, hogy Kína azonnal állítsa le ezen lépéseit és gondolja át őket úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak”…, stb.

Az Egyesült Államokban nagyon félnek attól, hogy e tilalom milyen kárt okoz az amerikai gazdaságnak.

Kína az acéltermékeinek exportját célzó vámokra megtorlásul 128 amerikai árucikkre tervez komoly importvámot is kivetni.

A kínai külügyminisztérium közölte: semmi kedve a kereskedelmi háborúhoz, de teljes mértékben készen áll a viszonzásra.

Kína veszi fel az Egyesült Államokból a legtöbb hulladékot. Ha ez lehetetlenné válna, annak katasztrofális hatása ellen az amerikai munkapiacra és felszökne a hulladékkezelés költsége.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.26. Kína is összeállította a büntetőlistáját

2018.03.23. Az amerikai elnök védővámokat jelentett be kínai termékekre

Észak-Korea hajlandó feladni atomprogramját

Zerohedge (sok nagy hírügynökséggel egyetemben), a dél-koreai Csung Eui-yong nemzetbiztonsági különmegbízott nyilatkozatára hivatkozva néhány perccel ezelőtt adott hírt arról, hogy a két Korea megállapodott a közvetlen tárgyalások elindításáról.

Észak-Korea azt is jelezte, hogy hajlandó feladni atomprogramját, amennyiben „a rezsim biztonságát garantálják”.

Csung Eui-yong, aki egyébként a koreai hírszerzés vezetőjével közösen személyesen is találkozott Kim Dzsongun észak-koreai pártfőtitkárral, Pyongyang-ból visszatérve nyilatkozott újságírók előtt.

A hír hatására a piacok azonnal szárnyalni kezdtek.

Csung szerint a következő lépésre, vagyis magukra a tárgyalásokra áprilisban kerülhet sor, ráadásul Észak-Korea arra is ígéretet tett, hogy addig egyetlen ballisztikus rakétakísérletet sem hajt végre.

A hír azért is érdekes, mert az utóbbi hónapokban egyre több helyen lehetett arról olvasni, hogy Észak-Korea jelenti az egyik legkomolyabb veszélyforrást a világon, legalábbis, ami egy kiterjedt vagy akár globális háború kirobbanását illeti.

Forrás: idokjelei.hu / zerohedge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.06. Trump üdvözölte a két Korea vezetőjének tervezett csúcstalálkozóját

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

2018.01.16. Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

2018.01.09. Észak-koreai válság – Washington célzott csapásokat fontolgat

 

A Pentagon hamarosan Európában fogja kipróbálni rakétaelhárító rakétáit

Az amerikai héják körében igen népszerű, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirat a National Interest beszámol a Pentagon azon döntéséről, hogy a nagyobb töltettel ellátott SM-3 IIA rakétaelhárító rakétáit hamarosan Európában fogják kipróbálni.

A ballisztikus interkontinentális támadórakétákat Hawaii egyik szigetén lévő rakétatámaszpontjukról fogják kilőni és ezeket a Romániába és Lengyelországba telepített amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi egységeknek kellene majd elhárítani.

A bejelentés szerint a gyakorlat célja az USA európai szövetségeseinek védelme az Oroszországból vagy Iránból érkező kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen.

A rakéták és a rakétaelhárító rendszerek tervezője a Raytheon cég és a kipróbálandó rakétáik kétszínű infravörös keresőkkel és korszerűsített irányító és meghajtó rendszerekkel vannak ellátva.

Ez lesz az első alkalom, hogy nem tengeri, hanem szárazföldi célpontok elleni rakétatámadások elhárítására próbálják ki a rakétaelhárító rakétáikat.

Az Aegis rendszert 2013 óta a Csendes óceán fölött már sokszor kipróbálták de a sajtójelentések szerint többnyire sikertelenül, mert a rendszer elhárítórakétái a támadórakétáknak legfeljebb 55%-át találták el vagy térítették el.

Forrás: lovasistvan.hu / National Interest

Kapcsolódó híreink:

2018.01.24. Putyin bejelentette az új tízéves fegyverkezési program elfogadását

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

Új amerikai védelmi stratégia

„Csaknem két évtizeddel a terrorizmusra történő összpontosítás után az amerikai katonai establishment vissza akar térni az Oroszországgal és Kínával való nagyhatalmi versengésre, megőrizve globális uralmát…”

Így kommentálja az RT a Pentagon által tegnap bejelentett új Nemzetvédelmi Stratégiáját. 2008 óta ez az első nemzetvédelmi doktrína.

A stratégia lehangoló képet fest a világról, amelyben az amerikai haderő „stratégiai sorvadás periódusából emelkedik ki” és ahol katonai előnye más szereplők fölött „erodál”.

E stratégia hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át vitathatatlan erőfölényt élvezett másokkal szemben, minden műveleti területen. Ott és akkor vethette be harci erejét, ahol akarta. Ez ma már nem így van.

A stratégia nyilvánossá tett, 11 oldal terjedelmű összefoglalója részleteket nem árul el, miként akarja az USA megőrizni uralmát a világ fölött ezen kihívásokkal szemben, de azt világossá teszi, hogy jelentős változásokra van szükség a Pentagonban.

A stratégiai dokumentum összefoglalója szerint Kína és Oroszország „revizionista hatalmak”, amelyek fenyegetik „a szabad és nyílt nemzetközi rendet”, amelyet az USA és szövetségesei hoztak létre a II. világháború után.

Kína és Oroszország belülről akarja „aláaknázni” ezt a nemzetközi rendet.

Kína Indiai- és Csendes-óceániai regionális hegemóniára törekedik és onnan ki akarja szorítani az Egyesült Államokat, hogy a jövőben globális elsőbbrendűséget élvezzen.

Oroszország „a perifériáján fekvő nemzetek fölötti autoritást akarja megvétózni”, ellenzi a NATO-t és meg akarja változtatni az európai és közel-keleti biztonsági és gazdasági struktúrákat.

A stratégia az USA számára kedvező regionális erőegyensúlyt akar fenntartani az Indiai- és Csendes-óceániai térségben, Európában, a Közel-keleten és a nyugati féltekén, valamint Afrikában. Azaz az egész bolygón, teszi hozzá a tudósítás.

A Közel-Keleten az USA „Iránnal” szemben fog fellépni, hogy annak befolyásának kiterjesztését meggátolja.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.18. Kína 12,9 milliárd dollárral csökkentette amerikai állampapír-portfólióját

2018.01.06. Amerikai-orosz szócsata az ENSZ BT rendkívüli ülésén Irán ügyében

2017.12.26. Szíria – Moszkva megkezdte az állandó hadseregcsoport felállítását

2017.12.26. Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államok gazdaságát

2017.12.22. Putyin agresszívnak minősítette az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát

Német tudósok és beépült kémek is segítették a szovjet atombomba megszületését

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium.

A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

A bolsevikok már közvetlenül hatalomra jutásuk után, 1918-ban rádiumkutató-intézetet hoztak létre Leningrádban, amelynek vezetője a világhírű fizikus Abraham Joffe lett. Itt kezdte pályafutását 1925-ben az akkor még csak 22 éves Igor Kurcsatov, aki idővel a szovjet atomkutatás vezéralakja lett. Kurcsatov egyik első szovjet tudósként kezdett atomfizikával foglalkozni, ő felügyelte az első szovjet ciklotron (részecskegyorsító) építését is. A szovjet tudósokat már az 1930-as években foglalkoztatta a nukleáris láncreakció lehetősége, amelyet 1932-ben Szilárd Leó vetett fel, és a német Otto Hahn valósított meg először hat évvel később.

1940-ben előterjesztést is készítettek esetleges katonai felhasználásáról, de ezt elfektették, egy évvel később a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Egy neves szovjet fizikus, Georgij Fjodorov 1942-ben a láncreakcióval kapcsolatos amerikai, angol és német közlemények elmaradásából arra következtetett, hogy ezek a hatalmak „szuperfegyveren” dolgoznak, amit szigorúan titkos levélben Sztálinnak is megírt.

A mindig gyanakvó generalisszimuszt elgondolkodtatta a dolog, ezért elrendelte a szovjet nukleáris program beindítását, vezetésével Kurcsatovot bízták meg. Ő kíméletlen tempót diktált magának, de munkatársainak is, ezért nevezték el „generálisnak”. (Kurcsatov a munka kezdetén megfogadta, hogy nem borotválkozik, amíg sikerrel nem jár. Excentrikus arcszőrzetét később is megtartotta, ezért „szakállnak” is nevezték munkatársai.)

Intézeteket szerveztek, kiépítették az ipari bázist, a program azonban igazán csak azután gyorsult fel, hogy az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. A program felügyelete ekkor közvetlenül a kommunista párt legszűkebb vezető testületéhez, a Politikai Bizottsághoz került. A munkába bevonták a Vörös Hadsereg által a megszállt Németországból „importált” tudósokat, s a hírszerzés is értékes információkat szállított az amerikai Manhattan-tervről.

Ennek forrásai részben a beépített ügynökök voltak, részben pedig tudósok, akik anyagi indíttatásból vagy lelkiismereti okokból osztották meg ismereteiket a szovjetekkel. Az amerikaiak atommonopóliumuk elvesztése után persze lázasan keresték a felelőst, akiket az 1953-ban kémkedésért kivégzett Rosenberg házaspárban találtak meg. A vádak igazát a mai napig sem sikerült tisztázni, de az biztos, hogy valaki más is adott át információkat, miként az is, hogy Kurcsatovék e segítség nélkül is sikerrel jártak volna, de munkájuk jelentősen lerövidült.

Számos logisztikai problémát kellett leküzdeniük, kezdetben a németektől lefoglalt uránércet használták, de 1946 tavaszára már 45 tonna urán és 450 tonna különlegesen tiszta grafit állt rendelkezésükre. Októberben üzembe helyezték az első atomreaktort, s szenteste elvégezték az első kísérletet szabályozott láncreakcióval. Kurcsatov csapatának 1947-ben két különböző módszerrel sikerült egészen kis mennyiségű, hasadóanyagként használható 239-es plutóniumot előállítania.

Az első szovjet atombombát 1946-ban kezdték építeni, működési elve megegyezett a Hirosimára ledobott amerikai fegyverével. Az Első Villám fedőnevű (az amerikai hírszerzés által Sztálinra utalva Joe bácsiként emlegetett) 22 kilotonnás bombát elkészülte után a legnagyobb titokban szállították Szemipalatyinszkba, és 1949. augusztus 29-én robbantották fel.

A korabeli legenda szerint a bombán dolgozó tudósok elismerését az esetleges kudarc esetén kiszabott büntetéseknek megfelelően osztották szét: akiket kivégeztek volna, azok a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, akik „csak” börtönbüntetést kaptak volna, azok a kisebb presztízsű Lenin-rendet vehették volna át.

Forrás: mult-kor.hu / MTI

Kapcsolódó híreink:

2017.08.18. Nem az atombomba kényszerítette térdre Japánt a II. Világháborúban

2017.07.07. Szépséghibás megállapodás született az atomfegyverek betiltásáról

2016.03.12. A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

 

Gordon Brown: Washington szándékosan félrevezette Londont

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.

Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown megállapítja könyvében, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Brown szerint így nem teljesültek az “igazságos háború” kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást – amelyben 179 brit katona vesztette életét – nem lehet “arányos válaszlépésnek” sem tekinteni.

Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.

A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.

Forrás: MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2017.08.19. Bocsánatot kért a brit védelmi miniszter Irakban elesett brit katonák családjától

2016.07.07. Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

Az USA háborút indít, ha Kína bevezeti a petrojüant

Az RT műsorvezetője, Max Keiser a Keiser Report nevű pénzügyi műsorában azt mondta, az olajkereskedelem küszöbön álló átállítása jüanra igen merész lépés a kínaiak részéről, mert az USA ezt nem fogja hagyni harc nélkül.

Peking azt tervezi, hogy még az év vége előtt jüanban megadott olajszerződéseket készít, de, mondta Keiser, azon országok, amelyek „ki akartak bújni az olaj-dollár mátrixból, iszonyatos sorsra jutottak… Szaddam Husszein euróban akart olajkereskedést folytatni. Megölték. Muammar Khaddafi sem dollárban akart üzletelni az olajjal. Megölték.”

Kínának ugyanakkor megvan az elhatározottsága és erőforrásai, hogy leválassza magát a dollárkereskedelemről. Plusz több nagyobb ország mellette áll, mint Oroszország és Irán, amelyek ellen tudnak állni az amerikai pénzügyi kartellnek.

Majd említette, hogy Peking e téren erősebb lesz azzal a tervével, hogy részesedést vásárol a szaúdi kőolaj vállalatban, az Aramcoban.

De, mondta Keiser, az amerikai pénzügyi szektor és a hadiipari komplexum harcolni fog és nem fogja feladni a dollár hegemóniáját csak úgy, békésen. A kedvenc eszközét fogja bevetni. A háborút, tette hozzá.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.19. Kína tovább növelte amerikai állampapír-portfólióját

2017.09.29. Putyin megdöntené a dollár egyeduralmát – Kína és Venezuela is segédkezik

Amerika háborús szenvedélye

Az Egyesült Államoknak súlyos szenvedélye van: hatalmas háború függősége.

A kongresszus a jövő évre 700 milliárd dolláros hadikiadást irányoz elő. Ez 50 milliárddal több a tavalyinál, ami szintén rekord nagyságú kiadás volt. Ez a  tízszerese annak, mint amit az USA oktatásra vagy egészségügyre költ.

És tízszerese annak, mint amennyit akár Oroszország, akár Nagy-Britannia, akár Franciaország költ a saját hadseregére. Más szavakkal: az Egyesült Államok ugyanannyit költ hadi célokra, mint a kilenc, e kiadásokban mögötte álló ország, beleértve Kínát, Oroszországot, Nagy-Britannia, Franciaországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát.

Sőt: az Egyesült Államok most többet költ hadikiadásokra, mint bármikor a hidegháború idején.

Ha az USA megnyirbálná katonai kiadásait, kiváló, egyetemesen ingyenes egészségügyi és oktatási rendszere lenne.

Washington folyamatosan visel háborút különböző országokban.

Több, a Sputniknak nyilatkozó amerikai szakértő szerint ez a háborús gazdaság hosszabb távon fenntarthatlan lesz  és az amerikai fiskális adósság „kataklizmikus” mértékű megnövekedéséhez és társadalmi hanyatláshoz vezet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok rendkívül ingatag világát tartósítja.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

„Mi urániumot adtunk nektek, ti Belgrád bombázásával fizettetek”

Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért számos nemzetközi leszerelési egyezményt nem tart be. Közölte: Moszkva nem hátrál ki egyetlen meglévő egyezményből sem, de „azonnali, szimmetrikus választ” ígért, ha Washington lesz az első fél, amely eláll az egyezménytől.Hangsúlyozta: az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem érdekli a nemzetközi jog.

A Szocsiban rendezett Valdaj konferencián beszélő orosz elnök újságíróknak elmondta, az 1993-tól 2013-ig működő Megatonnák Megawattokká program keretében mintegy 20 000 atomtöltetében lévő urániumot alacsony dúsítású formában az Egyesült Államoknak ajándékozták, hogy ott reaktorokban tudják használni. Elmondta, ez volt a történelem egyik leghatékonyabb leszerelése. Az amerikaiak 170 látogatást tehettek a legtitkosabb orosz létesítményekhez, és ott folyamatosan dolgozhattak úgy, hogy azokat amerikai zászlókkal díszítették fel. Ezen kívül száz amerikai meglepetésszerű látogatást tehetett orosz nukleáris berendezéseknél.Amerika azzal „fizetett” mindezért, hogy totálisan hanyagolva az orosz érdekeket, a szeparatistákat támogatta a Kaukázusban, megkerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, bombázta Jugoszláviát, lerohanta Irakot, stb.

Putyin elmondta, olyan a viszony most a két ország között, mint az ötvenes években, de a hidegháború idején „legalább volt kölcsönös tisztelet a két fél között”.

Említette még az 1993-ban kötött, vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amelynek értelmében Oroszország teljes mértékben megsemmisítette saját készletét, szemben az USA-val, amely folyamatosan késlelteti annak végrehajtását és most 2023-ban akarja a leghamarabb befejezni azt. Azzal az ürüggyel, hogy nincs pénzük. Amikor ott vannak a bankópréseik és tudnának pénzt nyomtatni, mondta Putyin.A Rusia Today cikke ezután említi a többi, igen lényegbevágó nemzetközi leszerelési egyezményeket, amelyeket illetően az amerikaiak nem hajtották végre azt, amit nekik kellett volna.

Forrás: lovasistvan.huRT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.20. Konasenkov: Washington először ismerte el, hogy a terroristák vegyi fegyvert vetettek be

2017.10.20. Lavrov: kulcsprobléma az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése Európában

2017.10.20. Putyin: Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni

Mitől retteg a CIA ötven éve

Az amerikai katonai hírszerzés szerint az oroszok nem csak választásokat hekkelnek, de a puszta akaratukkal tárgyakat mozgatnak, emellett arra is képesek, hogy telepatikus képességeikkel behatoljanak emberek elméjébe a világ távoli pontján.

USSR
A rettegés a ’90-es években sem hagyott alább.

Az amerikai katonai hírszerzés feloldott titkosítású, ma már nyilvánosan elérhető dokumentumaiból kiderült, hogy a ’70-es években a titkosszolgálatok a nemzetbiztonságra leselkedő valós fenyegetésnek tartották az oroszok paranormális képességeit. Az amerikai kormány szerint a szovjetek tökélyre fejlesztették a telepátiát, a hipnózist, emellett képesek arra, hogy behatoljanak az emberek álmaiba, ha már más úton nem megy. A CIA weboldalán elérhető a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) “Kontrollált Ellenséges Viselkedés” című jelentése, mely szerint leginkább az alusisak használhat az oroszok ellen, mert egyébként az Egyesült Államokat semmi nem védi az oroszok paranormális képességeitől.

Az 1972-es, mára feloldott titkosítású jelentés azzal kezdődik, hogy Leningrádban és Moszkvában parapszichológusok a tudat telepatikus manipulációját folytatják, és ezen a téren visszaellenőrizhető, bizonyítható sikereket értek el. De nem elég, hogy nagy távolságokból is képesek behatolni az emberek tudatába, a biztonság kedvéért még tárgyakat is mozgatnak a puszta akaratukkal.

“A telekinézis megfigyelése helyett a szovjetek kifejezetten az alkalmazásra összpontosítanak. Mrs. Kulagina testfunkcióit vizsgálták a telekinézis demonstrációja során, és a szovjetek azt látták, hogy amikor a tárgyak mozgásnak indulnak, Mrs. Kulagina életfunkciói – szívverés, légzés, agyi aktivitás – felgyorsulnak, és a teste körüli elektromágneses mező ritmikusan lüktet. A szovjet tudósok szerint ezek a vibrációk tették lehetővé, hogy a tárgyakat magához vonzza vagy ellökje magától” – áll az évtizedeken át titkosított jelentésben, ami egyébként hozzáteszi, hogy Nina Kulagina képes volt pusztán a gondolataival megállítani egy béka szívverését.

A DIA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az oroszok paranormális képességek segítségével például a következőkre is képesek:

  1. közvetlen hozzáférés nélkül betekintést nyerni titkos amerikai dokumentumokba, ellenőrizni az amerikai haderő és a hajók mozgását, emellett megállapíthatják titkos amerikai katonai létesítmények pontos elhelyezkedését.
  2. nagy távolságokból formálhatják amerikai katonai és civil vezetők gondolatait,
  3. a távolból amerikai tisztviselők azonnali halálát (!) okozhatják,
    minden típusú amerikai katonai eszközt azonnal hatástalanítani tudnak nagy távolságból, beleértve űreszközöket is.

A dokumentum ezek után megemlíti, hogy mindezek valóban sci-finek hangzanak, de szerintük ez a legvalószínűbb módja annak, ahogy az oroszok a paranormális képességeiket használják. Márpedig az amerikai katonai hírszerzés meg van győződve arról, hogy az oroszoknak paranormális képességei vannak, hiszen ezt részletezi a nyilvánosság elől 40 éven át rejtegetett dokumentum több mint 170 oldalon keresztül.

És hogy miért dolgoznak ezen az oroszok? Az amerikai titkosszolgálatok szerint bármi is legyen ennek oka, ez az egész közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. A dokumentum szerint az Egyesült Államok védtelen az oroszok paranormális képességeivel szemben, és ha tíz éven belül nem történik ezen a téren ellenintézkedés, “már késő lesz”.

A szerző szerint a komoly nemzetbiztonsági fenyegetést főleg azzal lehetne elhárítani, ha további költségvetési forrásokhoz jutna az ő kutatási részlege. Ez nagyjából párhuzamba állítható a ma is megfigyelhető “minden bokorban ott vannak az oroszok, de ha jól megfizettek minket, mi elhárítjuk ezt a fenyegetést” mentalitással, de a mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest; a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.

Forrás: hidfo.ru

A CIA szervezte a demokrácia elleni puccsot Iránban 1953-ban

Az EU megszavazta a központi hadsereg felállítását

Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy saját GBP-jük 2 százalékával támogassák egy önálló uniós hadsereg felállítását Európai Védelmi Unió néven (European Defense Union), az EU hivatalos sajtóközleménye szerint.

eu_hadsereg1A jelek szerint Nagy-Britannia kivonulása az Unióból komoly katonai erőhiányt teremtett. Ez lesz az Unió történelmének első saját költségvetéssel rendelkező, több országot védeni hivatott hadserege.

A sajtóközlemény tételesen felsorolja, hogy milyen tényezők indokolták a hadsereg létrehozását:

„A terrorizmus, a hibrid veszélyek, valamint a kiber- és energiabizonytalanság elleni harc rákényszeríti az EU tagállamokat, hogy megerősítsék biztonsági és védelmi együttműködési kísérleteiket, megalapozva az utat az Európai Védelmi Unió létrehozása előtt.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor 2001. szeptember 11 után az Egyesült Államok megkezdte a „terrorizmus elleni harcot”, a harctérül szolgáló országokban matematikailag szinte kifejezhetetlen mértékben megnőtt a terrorista támadások száma, vagyis nulláról több száz, egyes országokban, mint például Irakban, több ezerre nőtt. Az amerikai kormány saját adatai szerint a terrorizmusból eredő halálesetek száma a közel-keleten 2002 és 2014 között 4500 százalékkal nőtt. Más szóval az elmúlt másfél évszázadban tapasztaltak szerint a „terrorizmus elleni harc” eredménye a terrorizmus erősödése volt. Vajon Európában más eredményre számítanak a honatyák?

nato_eu1A képviselők javaslata szerint minden tagállam saját GDP-jének 2 százalékával támogatná „a multinacionális erők és egy uniós központ felállítását valamint a válságkezelő műveletek vezetését, lehetővé téve az EU számára, hogy cselekedjen ott, ahol a NATO erre nem hajlandó.”

Ez egy komoly kijelentés, hiszen a tagállamok mindegyike rendelkezik már saját hadsereggel, most azonban elvileg egy nagyobb erővel és kiterjedtebb fennhatósággal bíró védelmi és támadó erőt akarnak felállítani központi irányítással. Elképzelhető, hogy a határozatot részben Donald Trump bizonyos kampánykijelentéseire szánták válaszként, amelyekben arra utalt, hogy megválasztása esetén országa kilép a NATO-ból.

Az 1949-ben alapított, jelenleg 28 tagú szövetségben mindössze három ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Görögország költi nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Márciusban Trump azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy az USA „ezt nem engedheti meg magának”.

„A NATO egy vagyonba kerül nekünk és igen, a NATO Európát védi, de nagyon sok pénzt költünk rá,” -mondta.

usa_trump1Vajon az EU komolyan vette Trump kijelentéseit és ez a válasz?

A sajtónyilatkozat kitér arra is, hogy

„a tagállamok közösen szerezzék be a szükséges védelmi forrásokat és közösen használják a halált nem okozó felszereléseket, mint például a szállítójárműveket vagy repülőket.”

Lehetséges, hogy ez az első lépés a katonai szuperhatalommá válás felé? Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia már rendelkezik nukleáris fegyverekkel és a legmodernebb katonai eszközökkel. Vajon egy ilyen központi parancsnokság felállítása azt is jelenti, hogy vészhelyzet esetén hatalmában áll majd utasítani az ilyen fegyverek bevetését? Ezek fontos kérdések.

Az európai képviselők közül 369-en szavaztak a határozat mellett, 255-en ellene, 70-en pedig tartózkodtak, ami azt is jelentheti, hogy egyes tagállamok Nagy-Britanniához hasonlóan inkább távolodni akarnak az ilyen központi kezdeményezésektől és a központi hatalomtól.

eu-armyÉrdemes megemlíteni még, hogy a határozat egy uniós védelmi miniszter kinevezését is célul tűzte és azt javasolja, hogy az új hadsereg Irakban kezdje meg tevékenységét:

„Az EU hadsereg] kiképző programot indít Irakban, hogy ezzel támogassa a Daesh elleni koalícióban résztvevő tagállamokat.”

Vajon ki lesz az a személy, akit az Unió ilyen komoly hatalommal ruház fel és miért Irak az első állomáshely, ahol az új csapatokat bevetik? Ezekre a kérdésekre sokan szeretnék tudni a választ.

Forrás: http://www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.11.22. Szoros uniós együttműködést sürgetnek Európa védelme érdekében

2016.11.18. Trump elnöksége alatt is megmarad az amerikai vezető szerep a NATO-ban

2016.11.17. Német miniszter: uniós haderőre és NATO-ra is szükség van

2016.11.14. NATO-főtitkár: Amerika nem fordíthat hátat a NATO-nak

2016.10.31. Kiszivárgott dokumentumok szerint egymást tapossák a NATO-országok