Tudomány kategória bejegyzései

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

Reklámok

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Eltolódott a Föld mágneses pólusa

A Föld mágneses mezejének északi sarka gyors tempóban tolódik el, és a kutatók tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban. A mágneses mező változása miatt a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, írja az Independent.

A nemzetközileg használt tájékozódási rendszer adatainak felülvizsgálatára azért volt szükség, mert egy váratlan geomágneses hullám okozott eltérést 2016-ban, Dél-Amerika földkérge alatt, valamint az elmúlt 40 évben az északi pólus egyre gyorsabb ütemben tolódik el Szibéria felé.

A jelenkori tájékozódásunk a mágneses mező alapján történik, ezen alapszik a nemzetközi repülők és hajók útvonala, a Google Maps és az okostelefonok iránytűje is. Emiatt a kutatók 5 évente  időközönként áttekinti az adatokat, hogy az északi pólus, amihez mindent igazít az emberiség, pontosan merre található. Legutóbb 2015-ben volt ilyen átkalibrálás, azonban most nem tudtak 2020-ig várni az új adatok felvitelével, mivel ennél gyorsabban alakult át a mágneses mező.

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult” – nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Forrás: index.hu / MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2019.01.04. Az olvadó grönlandi jégtakaró folyamatosan bocsát ki metángázt a légkörbe

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Rovarkutatók oldották meg a kubai „akusztikus támadások” rejtélyét

Kiderült, hogy az egész csak egy félreértés volt a helyi tücskökkel.

A kabaréba illő véget ért történet 2016 végén kezdődött, amikor néhány Kubában állomásozó amerikai diplomata furcsa hangokat kellett hallani otthonában. A fülsiketítő visításra emlékeztető hangról senki sem tudta, honnan származik, és ahogy teltek a hónapok, nemzetközi politikai incidens bontakozott ki az eset kapcsán. Amikor az érintett diplomaták szédülésre, álmatlanságra, hallásvesztésre és más aggasztó dolgokra kezdtek panaszkodni, még komolyabb fordulatot vett az ügy. Végül a Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja megvizsgált 21 áldozatot, és az – utólag meglehetősen ellentmondásosnak tekinthető – bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek kiterjedt agykárosodást szenvedtek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Kubát nevezte meg felelősként az ügyben, és ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Egyre többen kezdtek spekulálni azon, hogy valamilyen akusztikus fegyver, mikrohullámú támadás vagy talán elromlott lehallgatóeszközök állhatnak a háttérben.

A sajtót is bejárt hangfelvételeket hallva azonban egy biológus, Alexander Stubbs más tettesre kezdett gyanakodni. A kutatót a hang azon rovarokra emlékeztette, amelyeket karibi terepvizsgálatai során hallani szokott. Stubbs és rovarhangokra szakosodott kollégája, Fernando Montealegre-Z végül találtak is egy helyi tücsökfajt (Anurogryllus celerinictus), amely pontosan olyan hangadást is szerepeltet repertoárjában, mint ami a kubai felvételeken hallható. A két kutató már meg is írta az eredményeiket összefoglaló tanulmányt, amely jelenleg lektorálásra vár.

Stubbs és Montealegre-Z felfedezését megerősíti, hogy a kubai kormány a hangfelvételek elemzése után szintén a tücskökre kezdett mutogatni. A hibát viszont ott követték el, hogy rossz fajra „kenték” a támadásokat: az általuk megnevezett tücskök hangja ugyanis még a képzetlen fül számára is nagyon eltér a felvételeken hallható hangtól. A most megjelölt tücsökfaj hangjai azonban nagyon sok jellegzetességben hasonlítanak a felvételekre: mindkét hang 7 kilohertzen a leghangosabb, a hangmagasság is egyezik, mindkettő másodpercenként 180 ismétlődő pulzusból áll, amelyek mindegyike 30, egyre halkuló oszcillációból tevődik össze.

Az egyetlen dolog, ami nem egyezik, hogy a hírügynökségi felvételeken a hang sokkal kaotikusabb, mint ami a rovarokat jellemzi. Ennek oka azonban Stubbs szerint egyszerűen az, hogy a tücskök hangja visszaverődött a belső terek felületeiről, így a felvételeket az interferencia „zavarta össze”. Amikor kollégájával az említett tücsökfaj hangját beltérben játszották le, a kubai felvételekhez nagyon hasonló végeredményt kaptak.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a diplomatákat esetleg tényleg érte valamilyen támadás, ami többi tünetük hátterében állhat, de jelenleg sokkal valószínűbb, hogy az eset középpontjában csak néhány túl hangos tücsök állt, amelyek miatt az amerikaiak nem tudtak aludni, ami változatos egészségügyi problémákat okozott. Az említett tücskök hangja ugyanakkor a legmagasabb pulzusismétlésű tücsökhang a régióban, emiatt tényleg kifejezetten művinek hat, és ez zavarhatta meg a megfigyelőket.

Nem ez az első eset, hogy a természet hangjait mesterséges támadásnak véli az ember. Az 1980-as években a San Francisco közelében található Sausalito lakói egyik napról a másikra arra kezdtek panaszkodni, hogy nem tudnak aludni egy morajló hang miatt. Egyesek úgy sejtették, hogy a közeli nagyváros csatornahálózata adhatja a furcsa hangot, mások egy nagyfeszültségű kábelt okoltak, megint mások pedig orosz tengeralattjárókra gyanakodtak.

Végül kiderült, hogy az öbölben lakó ragyáshalak (Porichthys notatus) nászdalát hallják a lakók. A faj hímjei úszóhólyagjuk remegtetésével igyekeznek felkelteni a nőstények figyelmét, amivel olyan hangokat generálnak, mint egy ködkürt. Amikor a hímek tömegével kezdenek „dalolni”, a végeredmény olyan hangos lehet, hogy a partközeli épületek és a vízre telepített lakóhajók falait is megremegtetheti.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.10. Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

Nem működik nagy óceántakarító szerkentyű

A 600 méteres lebegő „hurka” nem fogja be a szemetet, és a múlt héten ketté is tört, így Hawaiira vitték javítani és továbbfejleszteni.

Az Ocean Cleanup koncepciója az volt, hogy az U alakot felvevő felülete miatt gyorsabban sodródik majd, mint az óceánon úszó szemét, így képes lesz magába gyűjteni a hulladékot, amit aztán rendszeres időközönként ki lehet üríteni a cső által keretezett térből. Az azonban már a szeptemberben megkezdett tesztüzem elején kiderült, hogy a hurka nem marad meg U alakban, hanem szétnyílik, aminek oka a szakértők szerint, hogy a cső végei a szél hatására rezegni kezdtek. Ez aztán lassította is a rendszert, amely így sem bekeríteni, sem utolérni nem tudta a hulladékot.

A kísérlet ezen szakaszának végül akkor vetettek véget a szakértők, amikor a struktúráról a szél és a víz folyamatos igénybevétele nyomán letört egy 18 méteres darab. A fejlesztők egyelőre a kudarc ellenére sem adták fel az ambiciózus, ám sokak által kritizált tervet, bár azzal egyetértenek, hogy újra át kell gondolni, hogyan működhet, amit elterveztek.

Forrás: ipon.hu / wired.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.06. A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

2018.11.13. Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

2018.09.27. Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is

 

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Emberi segítség nélkül tanult meg gózni egy mesterséges intelligencia

Az AlphaZero ezen kívül a sakkot és a japán sakkot, vagyis a sógit is elsajátította.

A Google anyacége, az Alphabet tulajdonában lévő londoni DeepMind fejlesztői létrehoztak egy olyan új rendszert, amely mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül rövid idő alatt képes magas szinten elsajátítani az említett táblajátékokat. Az AlphaZero tavaly kezdte pályafutását, a gó emberi bajnokait megverő AlphaGo egy kevésbé specializált változataként, mely utóbbi 2016-ban megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb gójátékosát.

Az AlphaZero elődjével szemben nem úgy tanul, hogy emberi játékosok játszmáinak millióit elemzi, majd ezekből dolgoz ki egy sokoldalúan adaptálható saját stratégiát, hanem gyakorlatilag csak megkapja az adott játék szabályait, és onnantól maga találja ki, hogyan érdemes játszani. Az új rendszer esetében 13 napba telt, mire a világ legjobbja lett, és megverte az AlphaGot. Ehhez a játékok millióit játszotta le maga ellen a megerősítéses tanulás nevű módszerrel haladva, saját hibáiból és sikereiből tanulva.

Az AlphaZero így ráadásul nem is csak egy játékra specializálódott: a gótanuláshoz alkalmazott stratégiát más táblajátékokra is képes volt alkalmazni, így rövid idő alatt sakkozni és sógizni is úgy megtanult, hogy képes volt megverni az emberi játékosokat már korábban leköröző szoftvereket. A sakkbajnok Stockfisht 9 óra öntanulás után, a sógizó Elmot 12 óra után verte meg.

A DeepMind fejlesztői szerint az AlphaZero fontos lépést jelent egy olyan mesterséges intelligencia felé, amely bármire képes megtanítani saját magát. Annyiban ugyanakkor még korlátozott a rendszer, hogy bár sokoldalúan tanulékony, egyszerre mindig csak egy dolgot tud. Vagyis ha megtanult sakkozni, gózni vagy sógizni csak akkor tud megtanulni, ha sakktudása „törlődik”, és gyakorlatilag lenullázódik a rendszer. Ennyiben tehát az AlphaZero még elmarad az emberi játékosoktól, akik egyszerre több játékot is ismerhetnek.

Az AlphaZero működéséhez elképesztő számítási kapacitásra van szükség: a rendszer 5000 TPU-t, azaz tenzor feldolgozó egységet használ, ezek a Google saját fejlesztésű, kifejezetten gépi tanuláshoz létrehozott chipjei. Ez pedig minden olyan játék megtanulásához elég lehet, amelyhez a szabályok ismerete elegendő a döntéshozatalhoz. A következő célpontot az olyan játékok jelenthetik, mint a póker, ahol a tökéletlen információkkal kell dolgozni, mivel egyik játékos sem ismeri a másik lapjait, illetve a multiplayer videojátékok.

Forrás: ipon.hu / deepmind.com / science.sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Lezuhant a Falcon-9 visszatérő fokozata

Ettől függetlenül a SpaceX idén már 20 sikerese kilövésen van túl.

Mióta Elon Musk cége elkezdte újrahasznosítani rakétáit, először fordult elő, hogy a szárazföldre nem sikerült leszállni egy, a légkör határáról visszatérő fokozattal. (A jóval nehezebb tengeri landolások során ugyanakkor előfordultak hasonló balesetek.) A Floridából elstartolt rakéta terhét, a Dragon teherűrhajót még rendben felvitte, majd egy ideig szépen haladt Cape Canaveral felé, de aztán irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd az Atlanti-óceánba zuhant.

Musk véleménye szerint a terelőszárnyak egyike hibásodhatott meg, és emiatt kezdett bepörögni a rakéta. Ennek ellenére is lehetséges azonban, hogy sikerül visszaszerezni és legalább részben újrahasznosítani a járművet, azzal ugyanis még a lezuhanás után is kommunikált az irányítókkal. A baleset ellenére a SpaceX idei teljesítménye lenyűgöző, a mostani starttal együtt már 20 sikeres kilövésen vannak túl.

Forrás: ipon.hu / theverge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.07. Többször használható hordozórakétát akar létrehozni a SpaceX után egy orosz cég is

2018.09.01. Lejár az orosz-amerikai szerződés az asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállításáról

Fejlett városokban éltek az indiánok az európai hódítás előtt

Már a 17. században indián nagyváros volt a mai Arkansas City területén. A legújabb kutatások szerint a mai Kansas állambeli Arkansas City területén létezett egykor Etzanoa, egy 20 ezer fős város.

Egy spanyol ló patakörme és egy európai lőfegyverből származó vasgolyó azt bizonyítja, hogy kapcsolat volt a spanyolok és a helyi őslakosok között.

A városról szóló történetek régóta ismertek a folklórban, a helyszínen kertekkel és farmokkal körülvett házak nyomait is megtalálták – írta Daily Mail.

Ez a felfedezés élesen szemben áll azokkal az elképzelésekkel, amelyek a gyarmatosítás előtti Amerikáról a köztudatban élnek.

2013-ban fordították le Juan de Oñate, 17. századi spanyol konkvisztádor, Új-Mexikó kormányzójának útinaplóját, amely nagyszerű leírást adott Etzanoáról. Feljegyzése szerint a városnak legalább 2000 háza volt, lakosságát 20 ezer főre tette. Az 1601-es expedíció során a spanyolok összecsaptak a feltehetően a Wichita törzshöz tartozó harcosokkal, de végül békét kötöttek.

A városról egy csupán Miguelként ismert férfi térképet is készített. Őt előbb az Escanxaques törzs ejtette foglyul, majd később Oñate emberei fogták el a már említett csata során. Miután rabtartóival visszatért Mexikóvárosba, elkészítette Etzanoa térképét, de egészen a közelmúltig azt hitték, hogy csupán egy legendáról van szó.

Donald Blakeslee, a kansasi Wichita állami egyetem régésze szerint világossá vált, hogy a korábban gyéren lakottnak hitt nagy síkságon kiterjedt városhálózat volt. Egyes tárgyi leletek olyan köveket és ásványokat tartalmaztak, amelyek a környéken nem találhatók. A professzornak meggyőződése, hogy a terület őslakosai nemcsak a keleti és nyugati parton élőkkel kereskedtek, hanem a közép- és dél-amerikai civilizációkkal is.

Ha a mostani kutatások beigazolódnak, Etzanoa lesz a második legnagyobb állandó település az európai hódítás előtt Észak-Amerikában.

Az eddigi legnagyobbnak Cahokiát tekintik, amely a mai Illinois állam területén fekszik.

Forrás: szmo / dailymail.co.uk / newscientist.com

Fúzió szobahőmérsékleten?

Egy japán kutatócsoport fontos előrelépéseket tett az úgynevezett alacsony energiájú nukleáris fúziók (LENR) kutatása kapcsán: hőfejlődést észleltek, miután fém nanorészecskéket tettek ki hidrogéngáznak.

A megfigyelt folyamat a szakértők elmondása szerint nem hidegfúzió, de akkor miről is van szó?

1989-ben Martin Fleischmann és Stanley Pons fizikusok fontos, nagy port kavaró bejelentést tettek: azt állították, hogy egy hidegfúziós kísérlettel szobahőmérsékleten sikerült hőt generálniuk, vagyis gyakorlatilag hétköznapi körülmények között valósították meg azt, ami a csillagok belsejében óriási forróságban és nyomáson megy végbe. A szakértők világszerte belevetették magukat a kísérletezésbe, de nem tudták megismételni az eredményt, és többen csalással is meggyanúsították a párost, mondván hogy az úgynevezett hidegfúzió a fizika jelen állása szerint képtelenség.

Volt azonban néhány kutató, akik szintén azt észlelték, hogy a kísérletek során hő fejlődik. Közéjük tartozott Lewis Larsen is, aki abban nem hitt, hogy hidegfúzió állhat a jelenség hátterében, de egy alternatív magyarázat létezését nem zárta ki. Larsen végül egy kollégájával együtt kidolgozta a Widom–Larsen-elméletet, amelyet 2006-ban publikáltak. A szakértők azt gondolták, hogy az észlelt hő nem hidrogénatomok fúziójából ered a vonatkozó kísérletekben, ahogy azt a hidegfúzió hívei sejteni vélik, hanem egy másfajta folyamatból, amelyben protonok és elektronok egyesülnek neutronokká.

A LENR-kísérletek során a következő történik az elmélet szerint: először is vízbe merítenek egy fémet, pl. palládiumot. A következő lépésben elektrolízissel vízbontás kezdődik, amely nyomán a fém szivacsként kezdi elnyelni a hidrogénmagokat. A protonok a folyamat során apró szigetekben gyűlnek össze a fémet borító elektronréteg tetején. Innentől egy kicsit még bonyolultabbá válik a folyamat, ugyanis a teória értelmében ezen a ponton mind a protonok, mind az alattuk található elektronok kvantumszinten fonódnak össze egymással, „nehéz” protonokat és „nehéz” elektronokat hozva létre.

Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk, az elektronok és a protonok egy kis része neutronokká fuzionál. A neutronok aztán a szomszédos fémhez kapcsolódnak, amely gammasugarakat bocsát ki, ezt pedig a nehéz elektronok elnyelik és az energiát infravörös sugárzásként adják le. A reakció helyén apró kráter képződik a fémen, egy ilyet ábrázol a fenti mikroszkópos felvétel.

Bár a Widom–Larsen-elmélet nem az egyetlen létező magyarázat a LENR-ekre, egyre szélesebb körben elfogadott, mivel kielégítő magyarázatot ad a vonatkozó kísérletek során megfigyelt eseményekre, anélkül, hogy felrúgná az elfogadott fizikai keretrendszert. A teória ráadásul olyan természetes jelenségeket is megmagyarázhat, mint naptevékenység egyes eseményei során megfigyelt neutronok keletkezése, vagy hogy hogyan keletkeznek neutronok a viharokban.

Az elmélet ráadásul arra is magyarázatot ad, hogy miért olyan vegyesek a kísérleti eredmények: Larsen és Widom szerint ahhoz, hogy a folyamatban értékelhető mennyiségű hő fejlődjön, nanoszinten kell szabályozni a fém alakját. Ezen probléma megoldása érdekében az elmúlt években több előrelépés is történt az anyagtudományok területén, és ezek az eredmények, karöltve az új japán kísérleti adatokkal, azzal kecsegtetnek hogy egy napon talán praktikus energiaforrásként is hasznosíthatók lehetnek a LENR-ek.

Forrás: ipon.huspectrum.ieee.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.26. Bekebelezi szomszédait a legfényesebb galaxis

2018.11.14. Hatalmas “szellemgalaxist” észlelt a Gaia a Tejútrendszer peremén

A gépekkel való összeolvadás jelenti az egyetlen esélyt

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője szerint csak úgy lehet legyőzni a mesterséges intelligenciát, ha az emberek összeolvadnak a gépekkel.

A Tesla Motors vezetője és egyben a SpaceX alapítója már 2014-ben azt mondta, hogy nem árt óvatosnak lenni a technológiával kapcsolatban és ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. A menedzser tavaly júliusban pedig azt ecsetelte, hogy a mesterséges intelligencia alapvető kockázatot jelent az emberi civilizációra nézve, ráadásul olyan mértékűt, amilyet az autóbalesetek, a repülőgép-szerencsétlenségek, a kábítószerek vagy a mérgezett ételek soha nem jelentettek.

“A digitális intelligencia az algoritmusok és a hardverek fejlődésével meg fogja haladni a biológiai intelligenciát. Ez nyilvánvaló. Olyanok vagyunk mi emberek, mint a gyerekek a játszótéren.” – nyilatkozta az üzletember az Axiosnak. “Nagyon olcsón létrehozható egy gyilkos drónraj. Ehhez csak olyan chipekre és arcfelismerő technológiákra van szükség, amelyeket már most is számos okostelefonban alkalmaznak. Ezek ötvözhetők a kis méretű robotrepülőgépekkel. Amennyiben az utóbbiakat még robbanóanyagokkal is ellátják, akkor beküldhetők egy házba és egészen addig repülhetnek, amíg meg nem találják a keresett személyt, nekirepülhetnek és felrobbanhatnak. Ez már most is megvalósítható. Ezért van szükség komolyabb ellenőrzésekre, illetve szigorúbb szabályozásokra azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyek az ilyen technológiákon dolgoznak.”

Musk emellett rendkívül aggódott a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásai miatt. A menedzser különösen egy olyan intelligencia megjelenésétől tartott, amely hasonló szinten állna, mint az ember. Szerinte amennyiben egy ilyen mesterséges gondolkodó egység megjelenik, akkor az a háttérbe szoríthatja az emberiséget, éppúgy, ahogy egykor az európai telepesek az amerikai őslakosokat. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen akadályozni, a Tesla Motors első embere azt tartaná jó megoldásnak, ha az emberek kapcsolatba lépnének a mesterséges intelligenciákkal és ezáltal fejlődne mind a kommunikáció, mind pedig lehetővé válna az egészséges egymás mellett élés.

Ugyanez a célja a Neuralink nevű startupjának is, amely agy-számítógép interfészt fejleszt. Az utóbbi segíthetne az idegkárosodások áthidalásában, a demencia és az Alzheimer-kór elleni harcban, valamint visszaadhatná a reményt a mozgásukban korlátozott személyeknek. Ugyanakkor ez a folyamat az intelligencia demokratizálódását is szolgálná, hiszen ezáltal mindenki kibővíthetné a saját tudatát egy mesterséges intelligenciával, a felhőkörnyezettel, s az adat- és számítási erőforrásokkal. A Neuralink hosszú távú reménye pedig az, hogy kialakulhat egy szimbiózis egy mesterséges intelligenciával, vagyis az ember és a gép összeolvadhat. Musk úgy vélte, hogy csak ezen a módon lehetne biztosítani, hogy az emberiség jövőjének meghatározásában az emberek is részt vehessenek.

Forrás: sg.hu / axios.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

A korai ember is találkozhatott az utolsó unikornisfajjal

A szibériai unikornis az orrszarvúfélék közé tartozó, mára kihalt faj, a legújabb eredmények alapján azonban jóval később pusztult ki, mint ahogy azt eddig sejtették.

Az Elasmotherium sibericum utolsó túlélője volt az Elasmotherium nemnek, amely egykor több óriás orrszarvúfajt is számlált. Az utolsó fajról, amelyet eddig nem nagyon tanulmányoztak, a szakértők korábban úgy sejtették, hogy a pleisztocén elején és közepén jellemző kihalási hullámban tűnt el, valamikor 100–200 ezer évvel ezelőtt. Egy kutatócsoport viszont most végre megvizsgálta, ami eddig is a szemük előtt volt: 25 múzeumban őrzött maradványok hajtottak végre szénizotópos kormeghatározást és más vizsgálatokat.

És az ősi unikornisok vizsgálata alapján kiderült, hogy az állatok jóval tovább megmaradtak, és csak a negyedidőszak vége felé haltak ki, amikor a megafauna többi része is elkezdett eltűnni a Föld színéről az utolsó eljegesedés utáni felmelegedési időszakban. Ami az egyszarvúkat illeti, ezek a leletek elemzése alapján 35–39 ezer éve még léteztek.

A megafauna, vagyis a mamutok, a kardfogú tigrisek és társaik kihalása kapcsán sok vita van azzal kapcsolatban, hogy az ebben az időszakban egyre inkább elterjedő ember okozta a fajok vesztét, vagy inkább az éghajlatváltozással nem tudtak megbirkózni az állatvilág legnagyobb testű emlősei. Míg a legtöbb faj esetében valószínűleg mindkét faktor, a vadászat és a felmelegedés is szerepet játszott a kihalásban, a szakértők szerint a szibériai unikornisok kapcsán inkább az éghajlat lehetett a fő oka az állatok eltűnésének.

Ahogy a kutatók az eredményeket összefoglaló tanulmányban írják, az E. sibericum nagyon speciális étrenddel rendelkezett, és amikor a vegetáció megváltozott, egyszerűen nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni ehhez. A ma élő antilopok és orrszarvúk elődei ezt a kihalási hullámot azért élték túl, mert eredetileg is olyan életmódot folytattak, amely során növények széles köréből tudtak táplálkozni, így az átalakuló növényzet sem érintette annyira érzékenyen őket. A szibériai unikornisok viszont a tarkó és a felső szájpadlás bezárt szöge alapján még mélyebbre lógatták fejüket legelés közben, mint a mai orrszarvúk, hogy a talajhoz közeli hajtásokkal táplálkozzanak. Amikor viszont ezen növények helyett magasabbak kezdtek nőni a felmelegedéssel, nem tudtak adaptálódni, és kihaltak.

Eltűnésüket persze más tényezők is elősegítették, mondják a szerzők. A szibériai unikornis az ember megjelenése és az éghajlatváltozása idejére eleve nagyon kis területen, kis populációban élt, ami még sérülékenyebbé tette a fajt. Amely, ahogy a szakértők szintén rámutatnak, csak külsőre mutat nagy hasonlóságot a modern orrszarvúkkal, és valójában két nagyon különböző állatcsoportról van szó.Ezek fejlődése 43 millió éve vált külön, és a szibériai unikornisok és közvetlen rokonaikat sokkal specializálódottabb életmód jellemezte, mint a túlélő vonalakat, így esélyük sem volt egy jelentős éghajlatváltozás átvészelésére.

Forrás: ipon.hu / popsci.com / nature.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.17. Nagyon gyorsan népesült be Amerika

Kínában állítólag megszülettek az első CRISPR-gyerekek

Egy sencseni egyetem klinikai vizsgálata keretében a szakértők a HIV-nek, a himlőnek és a kolerának ellenálló embriókat „gyártanak”.

Amikor 2015-ben először érkezett arról hír, hogy kínai kutatók laborkörülmények között emberi embriókon kísérletezgetnek a CRISPR/Cas9 technológiával, amely minden korábbinál egyszerűbbé tette a genetikai módosítások elvégzését, a szakma és a nagyközönség ellentmondásos érzésekkel fogadta a híreket.

A technológia egyrészt azzal kecsegtet, hogy általa rögtön a fogantatás után kijavíthatók lehetnek bizonyos genetikai kórképek. Másrészt sokan tartanak attól, hogy a módszerrel idővel más, az egészséget közvetlenül nem befolyásoló tulajdonságokba is belenyúlnának a tudósok és a szülők, előre megtervezve a születendő gyerek magasságát, szemszínét vagy szellemi képességeit, gyakorlatilag az eugenika új korát hozva el.

Az általános vélemény három éve az volt, hogy amíg nem születik törvényi és etikai konszenzus a kérdésben, hogy milyen szinten lehet belenyúlni az embriók genetikai állományába, addig nem kellene továbbmenni ezekkel a kísérletekkel. Kínában azonban úgy tűnik, hogy ez mégis megtörtént. Az elmúlt hetekben több olyan orvosi irat is napvilágot látott, amelyek szerint egy sencseni kutatócsoport párokat toborzott egy klinikai teszthez, amelynek keretében a mesterséges megtermékenyítést követően az embriók genomját még a méhbe való beültetés előtt módosították. A dokumentumok alapján a kutatók a CCR5 nevű gént vették célba, amelynek módosításával a HIV, a himlő és a kolera elleni rezisztenciát remélnek megvalósítani a születendő gyerekekben.

Ezekből az iratokból még nem volt világos, hogy születésekre is sort került-e már a kísérlet során. A vizsgálatokat vezető egyik kutató azonban vasárnap azt nyilatkozta az AP-hírügynökségnek, hogy egy génmódosított lány ikerpár már világra is jött. A babák, Lulu és Nana néhány héttel ezelőtt egészségesen születtek meg, miután embrionális korukban CCR5 génjüket kiiktatták, hogy a HIV ne tudjon belépni sejtjeikbe. Erre azért volt szükség, mert a lányok apja HIV-vel fertőzött, és nem akarta gyerekeinek továbbadni a vírust.

Bár ez utóbbi hírt egyelőre más forrásból nem sikerült megerősíteni, és hitelességével kapcsolatban a közzétett információk hiányosságai miatt akadnak kétségek, ha valóban igaz, amit a szakértő nyilatkozott, az óriási eredménynek számítana. Annál is inkább, mert a világ genetikai szakértői éppen Hongkongban gyülekeznek, hogy a második nemzetközi humán genomszerkesztéssel foglalkozó konferencián megvitassák az emberi genom megváltoztathatóságának fontos kérdéseit.

A génszerkesztés emberi csírasejteket is érintő felhasználásával kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett aggály, hogy az embriókon végrehajtott módosításokat a későbbi generációk is öröklik, így a változtatások a teljes emberi génállományra hatással lehetnek. Ilyen beavatkozásra pedig szándékosan még egyszer sem került sor az emberiség történetében, mondja David Baltimore, a CalTech egykori igazgatója.

És hogy ez miért lehet gond? Sokak szerint azért, mert a technológia annyira új, hogy nem ismerjük a hosszú távú következményeit. Vagyis hiába jó a szándék, mondjuk egy betegség felszámolása, ha ott van a veszélye annak, hogy a génszerkesztés nem kívánt mutációkat hoz létre vagy olyan gyerekeket eredményez, akik teste módosított és módosítatlan sejtek mozaikjából tevődik össze.

A kritikusok amiatt is aggódnak, hogy ha a hasonló kísérletek balul sülnek el, veszélybe sodorhatják a már megszületett gyerekeken és felnőtteken sok esetben tényleg óriási ígéretekkel kecsegtető és sokkal kisebb kockázattal használható génterápiákat. Ezeknél a génmódosítás az ivarsejteket nem érinti, így a változások nem öröklődnek, másrészt a kezelés sokkal célzottabban alkalmazható, így kisebb az esélye a végzetes mutációk kialakulásának. Ha viszont a túl korai, felelőtlenül kezelt embrionális kísérletekből elkezdenek beteg gyerekek születni, az az egész génterápiás területre végzetes hatással lehet, mondják a kutatók.

Forrás: ipon.hu / technologyreview.com / statnews.com

Kapcsolódó híreink:

2018.10.13. Egérembriókban javítottak ki egy genetikai rendellenességet

2018.08.07. Génmódosított rizzsel kezelnék az AIDS-et

2018.08.01. Az Európai Bíróság szerint nincs különbség a génszerkesztés és a transzgenikus technikák között

Mi volt az emberiség legrosszabb éve a történészek szerint?

A legsötétebb esztendőben egy vulkánkitörés keserítette meg az emberek életét.

A Nottinghami Egyetem professzorai elemezték a történelmet, hogy megállapítsák, melyik év lehetett a legrosszabb az emberiségnek. A járványok, háborúk, népirtások elől egy természeti katasztrófa vitte el a trófeát.

536-ban egy óriási vulkánkitörés szó szerint sötétbe borította az északi féltekét. Az izlandi tűzhányó hamufelhője nem engedte át a napfényt, leesett a hőmérséklet is, a drasztikus időjárás-változás hatalmas viharokat hozott, ami kihatással volt a termésre, 30 éven át tartó éhínség szakadt az emberiségre. Közben felütötte a fejét a bubópestis, ami szintén rengeteg halottal járt.

A tanulmány egyik szerzője, Michael McCormick a Science Magazinnak elmondta: “Ez volt a kezdete az egyik legrosszabb időszaknak a történelemben”.

A helyzetet jól szemléltetik a bizánci Procopious feljegyzései is, aki szerint a Nap egész évben úgy világított, mintha a Hold lett volna.

A szörnyűségekből 30 évnyi szenvedés után indult meg a kilábalás, de a 6. századi vulkánkitörés következményeit még csaknem 100 évig nyögték a kor emberei.

Forrás: globoport.hu  / sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

4000 éves birodalom, ami akkora, mint Nagy-Britannia

200 millió termeszhangya éldegél a világ legnagyobb földalatti birodalmában, melyet alagutak kötnek össze Brazília északkeleti részén, Fortaleza közelében.

A tudósok most fedezték fel a birodalmat, melynek a méretei lenyűgözőek: területe mintegy 230 ezer négyzetkilométer, vagyis majdnem akkora, mint Nagy-Britannia! A Google Earth-ről is látszik a hatalmas termeszbirodalom.

A szorgos termeszhangyáknak 10 köbkilométernyi földet kellett megmozgatniuk, ez négyezer gízai piramisnak felel meg! A birodalom építése még az ókorban kezdődhetett meg. A tudósok szerint a legrégibb részei 3820 évesek Brazília északkeleti részén.

Forrás: globoport.hu / lemonde.fr / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.17. Nagyon gyorsan népesült be Amerika

2018.11.14. A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét

2018.11.12. Óriási esőerdő-pusztítással jár a kisüzemi aranybányászat Peruban

Egy erős napkitörés robbanthatott fel tengeri aknákat 1972-ben

A vietnami háború vége felé egy amerikai repülőgép legénysége 30 másodperc alatt 20–25 akna robbanásának volt tanúja, pedig a szerkezeteket látszólag semmi sem aktiválta.

A Hòn La közelében található aknamezőt az észak-vietnami hajók megfékezésére telepítették az amerikaiak ugyanezen év májusában, augusztus 4-én azonban a bombák egy része látszólag ok nélkül felrobbant. Egy nemrég nyilvánosságra hozott katonai jelentés szerint a különös esemény hátterében az ebben az időszakban szokatlanul intenzív naptevékenység állhatott. Ami azért érdekes, mert az eset vizsgálata segíthet felmérni, milyen hatások várhatók a Föld felszínén, ha a Nap újabb viharos időszakon esik át.

A telepített aknák jelentős része mágneses volt, vagyis akkor robbant fel, ha bizonyos küszöbszint feletti változást észlelt a mágneses mezőben. A tervezők szándékai szerint ez akkor következett volna be, amikor nagyobb mennyiségű fém, például egy hajó került az akna közelébe. A napkitörések azonban szintén képesek változásokat okozni a mágneses mezőben, akár a Föld felszínén is. És bár az a teória, hogy talán a Nap okozhatta az aknák felrobbanását, már nem sokkal az eset megtörténte után felmerült, sokáig nem volt világos, hogy vajon a naptevékenység okozta mágneses zavarok elegendőek lehetnek-e az aknák aktiválásához.

Az kétségtelen, hogy 1972 augusztusában az észlelések kezdete óta az egyik legintenzívebb naptevékenységi szakasznak voltak tanúi a szakértők. Az MR 11976 nevű napfoltból intenzív flerek és koronakidobódások indultak útjukra, a fénysebességet megközelítő sebességgel száguldó töltött részecskék felhőit hozva létre. A Napból érkező részecskék javát alapesetben eltéríti a Föld mágneses mezeje, és legfeljebb a sarkokon lépnek be a légkörbe, sarki fényt hozva létre. Ha azonban hirtelen sok nagyenergiájú részecske találja el a Földet, ezek a magnetoszférába ütközve a légkör más részein is erős mágneses fluktuációkat okozhatnak, befolyásolva például az áramhálózatok működését.

1972 augusztusának elején pedig pontosan ez volt a helyzet: Észak-Amerikában sorozatos áramkimaradásokat jelentettek, és a telefonos kommunikáció is akadozott. A problémák augusztus 4-én tetőztek, amikor egy X-es kategóriájú napkitörés részecskefelhője mindössze 14,6 óra alatt elérte a Földet. A napszélnek általában 2–3 napjába telik, mire eléri bolygónkat, intenzív naptevékenységi időszakokban azonban előfordul, hogy a korábbi, enyhébb kitörések gyakorlatilag „kitakarítják” a Nap környékét, így egy-egy nagyobb részecskefelhő rendkívüli sebességgel utazhat.

Mindebből úgy tűnik, hogy ez a felhő valóban képes lehetett olyan szintű változásokat okozni bolygónk mágneses terében, hogy az a villamos hálózat működésének megzavarásán túl elég volt az aknák felrobbantásához is.

Forrás: ipon.hu / discovermagazine.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.15. Világháborús centenárium – Megemlékezések Belgium több városában

2018.08.06. Erődemonstráció vagy a vérontás lezárása – miért dobtak atombombát Hirosimára?

 

A Klíma Egyház felemelkedése

Az ENSZ új egyezménytervezete az antropogén klímaváltozás, illetve a széndioxid kibocsátás lassítására „az ökoszisztéma és Földanya védelmére” szólítja fel a résztvevő nemzeteket.

gaiaA tervezet kihangsúlyozza „az emberi jogok védelmét és tiszteletben tartását, a fejlődéshez és az egészséghez való jogot, az őslakosok, migránsok, gyermekek, fogyatékkal élők és sebezhető klímaviszonyok között élő emberek jogainak védelmét… valamint a nemek közötti egyenlőséget és a nők hatalommal való felruházását.”

A Párizsban tanácskozó ENSZ küldöttek a Kyotói Egyezmény helyébe lépő megállapodást próbálnak tető alá hozni, ami az utolsó ilyen irányú, de céljainak elérését tekintve sikertelennek minősített, az aláírókra jogilag kötelező érvényű klímaügyi egyezmény volt.

A résztvevők azt remélik, hogy a párizsi találkozó is egy ilyen jogilag kötelező érvényű szerződést eredményez majd, de nem lehet tudni, hogy a fejlődő országok beleegyeznek-e a kibocsátás csökkentésébe.

A környezetvédők és a kezdeményezést támogató tudósok megpróbálnak az egyes vallásokhoz, illetve azok követőihez fordulni az új szabályozás támogatásáért. Az aktivisták azt remélik, hogy ismert vallási vezetők, mint például Ferenc pápa, nagyobb erkölcsi súlyt adhatnak az egyezménynek, amennyiben mellé állnak, azt pedig tudjuk, hogy ez már megtörtént.

gaia_parisVajon a pápa áldását adná a görög mitológiából ismert Földanya támogatására? Úgy tűnik igen.

December 8-án a Szent Péter bazilika egy nagyszabású fényshownak adta át külső falait, amely során állatokat, a környezetszennyezést bemutató és az ipari fejlődést negatív színben feltüntető illusztrációkat vetítettek az épületre a „Klímaváltozás” címet viselő rendezvény során, amit tízezrek néztek a helyszínen, milliók pedig online.

A több millió dolláros költséggel megrendezett, „Fiat Lux: Közös otthonunk megvilágítása/megvilágosítása” című showt a klímaváltozás és a népességszabályozás támogatói hozták létre és finanszírozták, hogy „minden generációt, kultúrát, nyelvet, vallást és osztályt felvilágosítsanak és inspiráljanak a klímaválsággal kapcsolatban”.

A kihalással veszélyeztetett állatok mellett számos pogány istenséghez köthető New Age szimbólum is látható volt a vetítésen.

StPeters-FiatLux_810_500_55_s_c1-745x460„Sajnálom, hogy a Szent Péter bazilika homlokzatát az „ember által előidézett globális felmelegedésnek” nevezett tudományos elhitetés propagandadíszletévé változtatták,” – mondta Steven Mosher, a Népességkutató Intézet elnöke.

John Smeaton, a Család Hangja társalapítója pedig rámutatott, hogy a többség által elfogadott látszattal ellentétben a környezetvédelem igazi célja egy emberiség ellenes cél.

A Szent Péter bazilikára vetített show prototípusát tavaly augusztusban láthatta a nagyközönség New Yorkban. Az Empire State Building-re vetített show-ról Travis Threlkel rendező elmondta, hogy szándékosan használt pogány istenségeket a prezentációban. A New Yorki eseményen elsősorban a hindu Kali, a halál és pusztítás istennője volt látható, akit hosszú vérvörös nyelvvel ábrázoltak, és aki vagyont ígér a neki emberi véráldozatot bemutatóknak, amit egészen 200 évvel ezelőttig nyilvánosan gyakoroltak Indiában. Ezt követően a New Age Földanya istennője vette át szerepét.

A párizsi klímakonferenciát megelőzően számos anglikán és iszlám vallási vezető is a globális felmelegedés elleni harcra szólította fel követőit. Befolyásos iszlám vezetők egy csoportja a globális felmelegedés elleni dzsihádot hirdetett, az anglikán egyház vezetői pedig arról beszéltek, hogy a hívőknek komolyabban kellene venni a globális felmelegedést.

A Texas Tech Egyetem egyik klimatológusa a Bibliát idézve próbálja meggyőzni az evangéliumi keresztényeket, hogy figyeljenek oda jobban a globális felmelegedésre. Katharine Hayhoe egyenesen a hívők szája íze szerint alakítja prezentációit, arra is ügyelve, hogy grafikonjai 6000 évnél régebbi adatokra ne utaljanak.

„Keresztény értékeink rendkívül fontosak ez ügyben. Ahelyett, hogy visszatartanának vagy kételkedést ébresztenének bennünk, azt sugallva, hogy semmit sem tehetünk, az értékeink azt követelik, hogy az ügy élére álljunk. Keresztényként ez a dolgunk.”

Azon persze kevésbé lepődünk meg, hogy Ban Ki-moon ENSZ főtitkár is hasonló hozzáállásra sarkall, hiszen mindig is az ENSZ állt a klímaváltozás propaganda hadjárat élén. Hétfőn arról beszélt Párizsban, hogy a széndioxid kibocsátás csökkentését célzó egyezményt akkor is alá kell írni, ha nem érezzük a globális felmelegedést.

„A veszedelem világában élünk. A klímaváltozás az ember legnagyobb veszélye, akkor is, ha nem látható,” nyilatkozta a Mashable-nek.

Karl Popper, aki a tudományfilozófia és az ismeretelmélet legismertebb filozófusa volt az XX. században, azt mondta, hogy „az az elmélet, ami mindenre magyarázatot ad, semmit sem magyaráz meg”.

weatherEz tökéletesen ráillik az antropogén klímaváltozásra, hiszen ki ne tudná, hogy a klímaváltozás miatt rövidebbek a telek,1 kivéve, amikor hosszabbak2. A klímaváltozás miatt kevesebb hó esik, kivéve, amikor több3. A klímaváltozás miatt van aszály Kaliforniában4 és áradás Texasban,5 vagyis a száraz területeken nagyobb szárazságot, az esős területeken pedig több esőt okoz,6 kivéve, amikor a száraz területeken hoz több esőt,7 az esős területeken pedig szárazságot.8

A klímaváltozás egyszerre okoz több9 és kevesebb10 hurrikánt, több esőt, de kevesebb vizet (?),11vagy éppen kevesebb esőt, de több vizet.12

A klímaváltozás miatt nagyobb a köd San Franciskóban,13 kivéve, amikor ugyan ezen okból éppen kevesebb.14

Lehet, hogy a klímaváltozás miatt fakóbbak a levelek ősszel,15 de az is lehet, hogy éppen emiatt a színük élénkebb.16

És ez sajnos nem vicc. Valamennyi fenti állítás mögött az adófizetők pénzéből finanszírozott tanulmányok és tudományos kutatások állnak.

Egy valami azonban biztos: a klímaváltozás remek ürügy egy globális hatóság és globális adó bevezetésére, aki pedig ezt nem tartja jó „megoldásnak” a nem létező problémára, az csakis egy tudatlan és elvetemült környezetszennyező lehet, és ha kell, ezt egy tanulmánnyal alá is fogják támasztani.

Amikor pedig a fővonalas médiában legközelebb (holnap) ismét arról olvastok, hogy lám mégiscsak melegszik a Föld, gondolkozzatok el azon, hogy ezt hol és milyen hőmérővel állapították meg, és amikor színes grafikonok segítségével bizonygatják, hogy bizony azok a Celsiusok mégiscsak az egekbe szöktek, nézzétek meg, hogy mi áll az X és Y tengelyek mentén, illetve honnan és hogyan vették az ábrázolt számokat. Kérdezzetek!

Forrás: www.idokjelei.hu

  1. Climate change makes for shorter winters 
  2. Climate change means less snow 
  3. Climate change means more snow 
  4. Climate change causes droughts in California 
  5. Climate change causes floods in Texas and Oklahoma 
  6. Climate change makes wet places wetter and dry places drier…
  7. …except when it makes wet places dryer… 
  8. …and dry places wetter 
  9. Climate change causes more hurricanes 
  10. Climate change causes less hurricanes 
  11. Climate change causes more rain (but less water) 
  12. Climate change causes less rain 
  13. Climate change makes San Francisco foggier 
  14. Climate change makes San Francisco less foggy 
  15. Climate change causes duller autumn leaves 
  16. Climate changes causes more colourful autumn leaves 

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.12.13. Párizsi klímacsúcs – Elfogadták a klímamegállapodást

2015.11.30. Finn kutatók szerint 25 %-kal csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás

2015.11.26. A klímaváltozás első bizonyítékait dokumentálták kutatók

2015.11.03. Elbocsátotta a “klíma-szkeptikus” meteorológust a France 2 tévé

Hogyan mossa a média az agyad?

Amennyiben tisztában vagy azzal, hogy a tömegmédiát egy maroknyi, egész pontosan 6 nagyvállalat tartja a kezében, a kisebbséghez tartozol. Ez azt jelenti, hogy csupán nagyon kevesen tudják, hogy amit a rádióban vagy az esti hírekben és egyéb műsorokban hallunk és látunk a következő hat cégóriás határozza meg: General Electric (GE), News Corp, Disney, Viacom, Time Warner és CBS.

brainwashManapság ezt a tényt egyre többen ismerik fel, részben a CIA által a fővonalas média befolyásolására kezdeményezett Mockingbird hadművelet leleplezésének köszönhetően.

A legnépszerűbb információforrásokon keresztül ravasz marketing taktikákkal bombázzák a közvéleményt, egyre hatékonyabban befolyásolva, hogy mit ki mit gondoljon, mit vegyen, hogy nézzen ki és mire költse a pénzét. Látva a főhírekben visszaköszönő hazugságokat, mindez persze nem meglepő.

brainwash1000Sajnos a legtöbben fel sem fogják, hogy mi megy a háttérben és milyen módszerekkel valósítják meg mindezt és ebben nagy segítségünkre lehet Sharyl Attkisson és egy független TED előadáson megosztott információi.

A veterán újságíró (a CBS News volt oknyomozó riportere) elmagyarázza, hogy mi az astroturf, vagyis azok a látszólag alulról indult kezdeményezések és módszerek, amelyeket különleges érdekek fizetnek a közvélemény manipulálására.

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

Az antropogén klímaváltozás egy geostratégiai fegyver

Vlagyimir Putyin azt mondja, hogy a globalisták a globális felmelegedést fegyverként használják országának gazdasága ellen. A klímaváltozást „csalásként” jellemezte, amivel egyebek mellett azt akarják megakadályozni, hogy Oroszország kihasználhassa rendkívül gazdag olaj- és földgázforrásait.

Putyin_zimaA Greenpeace azt állítja, hogy széndioxidban kifejezve a kibocsátás 85 százaléka az ország energiaszektorából származik.

Staniszlav Belkovszki, politikai elemző, Putyin kemény-szavú kritikusa szerint az orosz elnök úgy gondolja, hogy „nincs globális felmelegedés, illetve az egész egy csalás, ami bizonyos országok, például Oroszország fejlődésének megakadályozását célozza. Ezért nem téma ez nálunk a közösségi médiában.”

„Azt találtuk, hogy bár a klímaváltozás létezik, ez egy ciklikus folyamat és az antropogén hatások nagyon korlátozottak,” nyilatkozta Andrej Illirionov, Putyin vezető gazdasági tanácsadója még a 2000-es évek elején a New York Timesnak.

„Világossá vált, hogy a klíma egy rendkívül összetett rendszer és a globális felmelegedés elleni harc szükségességének alátámasztására eddig elénk tárt bizonyítékok igencsak alaptalanok.”

climatechangeA The New York Times szerint a főleg állami kézben lévő média túl keveset foglalkozik azzal a témával, ami az egész világot megmozgatja.

Az orosz médiumok vezetői azzal válaszoltak a kritikára, hogy az embereket jobban érdekli a gazdaság gyenge teljesítménye és a munkanélküliség és nincs kedvük vitatkozni az időjárásról.

Szeptemberben Putyin vezető tanácsadója a globális felmelegedéssel kapcsolatos ügyekben visszautasította azokat a kritikákat, amelyeket a Climate Action Tracker, az ENSZ-hez és a Rockefeller érdekeltségek által finanszírozott World Wildlife Fund-hoz kötődő klímakutatással foglalkozó szervezet fogalmazott meg Oroszországgal szemben.

A csoport szerint Oroszország szén-dioxid kibocsátási rátája rosszabb, mint Kínáé, az Egyesült Államoké vagy az Európai Unióé.

A Greenpeace és a WWF azért panaszkodott Oroszországra, mert az nem kéri ki a véleményüket klímaügyi kérdésekben.

zima„Ez pusztán az ő véleményük, nem vet fel semmi kézzelfoghatót és nem is objektív,” mondta Alexander Bedritszky az ENSZ Nemzetközi Klímaváltozási panelének moszkvai ülésén.

„Azt mondanak, amit akarnak, de a mi elkötelezettségeink a klímarendszerek alakulásának 70 különbözőféle lehetőségén alapulnak.”

Forrás: www.idokjelei.hu / A Daily Caller cikke alapján

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.11.03. Elbocsátotta a “klíma-szkeptikus” meteorológust a France 2 tévé

2015.10.14. Összeomlás fenyegeti az óceáni táplálékláncokat

2015.09.28. Obama “erőteljes” klímaszerződés elfogadását sürgette

2015.04.27. Manipuláltak a globális felmelegedésre vonatkozó adatok?