Magyarország címkéhez tartozó bejegyzések

Mi lesz a devizahitelesekkel?

A devizahitelesek nincsenek jó helyzetben még akkor sem, ha a mainsteam média folyamatosan olyan képet fest a lakosságnak, hogy a kormány, a szakemberek, és mindenki, higgyük el, csak a megoldáson fáradozik. Aztán fel-fel dobnak olyan híreket – árfolyamgát, forintosítás, elszámoltatjuk a bankokat… – ami az emberek fülében úgy cseng, mint ha tényleg valami történne a devizahitelesek érdekében.

deviza_arfolyamgat2Az igazság az, hogy a bankok jól átverték az embereket és semmilyen komolyabb gátat nem állítottak fel ellenük. A bajban az a legnagyobb baj, hogy akiknek kellene tenni a bűncselekmények ellen azok nem tesznek lényegében semmit, hogy ez szellemi képességük hiányából fakad, vagy abból, hogy a bankok, vagy képviselőik megveszik őket a háttérben úgysem fogunk kapni kielégítő választ.

devizaAz viszont mindenkinek egyértelmű, hogy nem tisztességesen, becsületesen jártak el a devizahitelesekkel szemben!

Dr. Damm Andrea a közelmúltban adott egy telefonos interjút az egyik rádióban. Az interjú előtt egy-két devizahiteles is elmeséli töviről hegyire az ügyét.

Aki érdekelt, vagy teheti hallgassa végig az interjút, mert nagyon tanulságos!

 

Privatizáció – dokumentumfilm

Privatizáció néven Magyarországot kirabolták. A nemzeti vagyon, ami előtte a „nép tulajdona” volt trükkökkel, csalással idegen kezekbe került. Leltár a nemzeti vagyonról 1988 óta nem készült. Nem készülhetett, mert a magyar nép rájött volna, hogy kirabolták.
A bűnösök pedig közöttünk élnek büntetlenül, mert tettük a jog szerint már elévült…

A film a média által mélyen elhallgatott folyamatokat tárja a nyilvánosság elé, melyet egyetlen eddigi hatalom se szeretett volna, ha nyilvánosságra kerül.

privatizációAz állami vállalatok a magyar nemzet közös vagyonát képezték. A privatizációnak nevezett vállalati átalakítást és magánkézbe adást a társadalom számára egy jobb jövőt hozó folyamatnak volt beállítva a nemzet számára.

A filmben a történelmi mozgatórugókat és a visszaéléseket is megmutatjuk a teljesség igénye nélkül. A húzóágazatok megszűntek, a stratégiai vállalatok külföldi kézben, gazdaságilag egységes országot szétszabdalta a privatizáció, ugyanakkor sok-sok vállalat került ingyen magánkezekbe, vagy tűnt el.

A film kiragadott példákkal mutatja be a privatizációt és folyamatát.
Az angol feliratos verzió itt megtekinthető:

A filmet a III. Savaria Filmszemlén különdíjjal jutalmazták.

privatizácio1A Privatizáció dokumentumfilmünk mára átlépte a 100 ezer megtekintést. Mindenkinek köszönjük a megosztásokat!

Ha támogatni szeretné munkánkat, kérjük ossza meg ismerőseivel filmünket.

A film weboldalunk archívumában is megtekinthető.

 

Amerika provokálta ki a német megszállást

Felelőtlen és cinikus Amerika, ha lázadásra hergel másoknak kiszolgáltatott országokat? Erkölcsi kötelesség lett volna a németekkel szakítani a világháborúban? Magyar bénázás miatt nem sikerült az 1944-es kiugrás? Miért felelősök az angolszászok a magyar holokausztért? Keserűen realista kép Magyarország kiszolgáltatottságáról: Nagyhatalmi érdekek hálójában.

horthyNem csak Magyarország 1944. március 19-i német megszállásának okait, a magyar politika és a külső erők felelősségét kell újragondolni, ha igaza van egy Amerikában kutató magyar történésznek, de a nemzeti szuverenitásunkat is, általában. Ideje elhagyni a hintapolitikát, az utolsó csatlóst és a hasonló leegyszerűsítő kitételeket, a jó és rossz közötti választás helyett időnként csak rossz, rosszabb és legeslegrosszabb lehetőségek vannak. És időnként túl sok az ismeretlen ahhoz, hogy tudni lehessen, melyik melyik.

Borhi László könyve, a néhány hete megjelent Nagyhatalmi érdekek hálójában nem akar felmenteni vagy erkölcsi ítéletet mondani a korabeli magyar politikáról, de a szokásos köldöknézésből kizoomolva tud újat mondani Magyarország helyéről a világban. A Bloomingtonban tanító történész nagyrészt kinti diplomáciai források alapján írta meg Amerika 1942 és 1990 közötti Magyarország-politikáját, és nem hagy kétséget afelől, hogy Magyarország sorsa az esetek többségében jórészt külföldön dőlt el. Ebben a történetben egy ekkora országnak, mint a miénk, ritkán van esélye alapvetően magának alakítania a sorsát. Inkább csak az lehet a kérdés, hogy a szűk lehetőségek között sikerült-e legalább akkora mozgásteret kiharcolni, mint a kelet- és közép-európai versenytársaknak.

Borhi erre a jellegzetes kisállami helyzetre a relatív szuverenitás fogalmát használja, de például a második világháború alatt nagyon arrafelé mentek a dolgok, hogy ennyi se maradjon – és Borhi szerint ebben az angolszász hatalmaknak is megvan a felelőssége. A kérdés nyilvánvalóan érzékeny, a nemzeti szuverenitás Alaptörvénybe beleírt 1944. március 19-i elvesztése, a holokausztban játszott magyar állami felelősségről szóló viták miatt elkerülhetetlenül van politikai relevanciája is annak, amit egy történész ma ezekről az évekről leír.

Régi dunna, kiskatona

Borhi úgy gondolja, hogy a második világháborúból való magyar kiugrásra nemcsak 1944 októberében, hanem igazából soha nem volt valós lehetőség. Mint általában, itt is a „nézzetek a térképre” egyszerű, de megkerülhetetlen érve működött: a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédságában, stratégiailag fontos területen, a szövetségesek belső leosztásában a szovjet szférába sorolva Magyarország egyszerűen nem számíthatott angolszász segítségre.

Horthy környezete és a magyar politikai elit meghatározó része mégis komolyan számolt ezzel az opcióval, a tényleges esélyeken túl is. 1942 őszétől Magyarország folyamatosan kereste az utat a szövetségesek felé, és rendszeresen jelezte, hogy örömmel látna egy angolszász megszállást, melynek esetére felajánlották Magyarország megadását. Nem voltunk ezzel egyedül: az erőviszonyok fokozatos megváltozásával Németország többi csatlósa is igyekezett bebiztosítani magát a tengelyhatalmak vereségére: a finnek, románok, bolgárok ugyanígy jelezték kiugrási szándékukat.

A gyakran hallott terminus szerint „hintapolitikát” folytató magyar külpolitika fő dilemmája abban állt, hogy egyrészt nem szabad túl sokat késlekedni, mert akkor végképp elveszítjük az angolszászok szimpátiáját, és a vereség után újra katasztrofális béke várna ránk; másrészt meg nem szabad elhamarkodni sem a dolgokat, mert ha nincs a kiugrás pillanatában angolszász bevonulás, akkor jönnek a német megszállók. Egy második Trianonnál és a németeknél pedig a magyar elit csak egy dologtól félt jobban: a szovjet megszállástól.

A németektől való eltávolodás eleve nagyon kockázatos politikát jelentett. A Bethlen emberének tartott, kifejezetten az angol orientációja miatt kinevezett Kállayban Berlin a kezdetektől nem bízott, miközben nálunk már a németellenes sajtóban is jelentek meg utalások a közelgő szembefordulásra. A Magyar Nemzet arról írt, érdemes feléleszteni az angoltudást, és nagy példányszámban kelt el a „Brush up your English” című könyvecske.

Nem hagynák

Hogy az angolszászok jóindulatára épülő külpolitika elhibázott volt, nem nagyon lehet kérdés: a német megszálláshoz, a magyar zsidóság megsemmisítéséhez, az ország kifosztásához és brutális harctérré változtatásához vezetett, hogy aztán a szovjet megszállók fél évszázadra rendezkedjenek be az újra visszakapott trianoni határok között. Egyetlen cél sem teljesült – érthető hát, hogy a történészek általában azt firtatták, hol hibázhatott ekkorát a magyar politika.

A magyar történetírás többnyire úgy tartja számon, hogy a németektől való teljes elszakadás a bizonytalankodás, kétszínűség, a kancsal külpolitika miatt nem sikerült. Ehhez képest a Borhi által vizsgált amerikai és brit dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a béketapogatózások kudarca egyértelműen a szövetségeseken múlott.

Nem az bizonyult végzetesnek, hogy túl gyávák voltunk a németektől való eltávolodásban, hanem az ellenkezője: angolszász bátorításra túl messzire mentünk el, miközben Kállay kormánya nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, azt, hogy nem kaphatunk külső segítséget a németekkel szemben. Ha a magyar politikusok ismerték volna az angolszászok valódi szándékait a térségünkkel kapcsolatban, Borhi szerint nem ugrottak volna fejest egy olyan reménytelen akcióba, ami aztán 1944 márciusában a német megszálláshoz és a rákövetkező katasztrófához vezetett.

Kállay minden jó szándéka ellenére sem tudta következetesen végiggondolni Magyarország helyzetét

– írja Borhi, de a közepes képességű miniszterelnök illúzióiban mások is osztoztak. A magyar elit abba a hitbe ringatta magát, hogy az angolok úgysem engednék át a Duna-medencét a szovjeteknek, mert az országnak biztonságpolitikai jelentősége van. Tévedtek, nem volt, és tévedésük végzetesnek bizonyult.

Kállayék végig a Churchill által képviselt adriai partraszállásban bíztak. Nem tudták, hogy ez csak a balkáni partizánok megsegítésére irányult volna, arról soha nem volt szó, hogy angol katonák érkezzenek a Kárpát-medencébe. Londonnak, még Washingtonnál is inkább, egyébként is a kelet-európai térség stabilitása volt a fontos. Nekik elfogadható volt a háború utáni szovjet befolyás is a térségben: amikor 1944 októberében Moszkvában (nem pedig Jaltán, mint gyakran hiszik) létrejött a híres százalékos egyezmény Európa felosztásáról, Sztálin megkapta Churchilltől azt, amit Hitlertől 1940-ben még nem: a Balkán és Kelet-Közép-Európa feletti ellenőrzést.

Magyarországnak az lett a sorsa, hogy a szovjet szférába kerüljön. Pedig a magyar külügy annyira rettegett a szovjet megszállástól, hogy a remélt angolszász megszállásért még úgy is megkockáztatták az elkerülni akart német megszállást, hogy az amerikaiak gyakorlatilag nem ígértek semmit a kiugrásért cserébe. A magyar külpolitika legalább a trianoninál valamivel kedvezőbb békét remélt, de erre nem volt valós esély. Területre vonatkozó ígéretet hivatalosan soha nem kaptunk, és Borhi szerint nem is ezen múltak a dolgok. Erdély nem azért került a II. világháború után újra Romániához, mert a román kiugrás a magyarral ellentétben sikerült; Moszkva azért favorizálta ebben a kérdésben a románokat, mert Erdélyt ellenszolgáltatásnak szánták Besszarábia (nagyjából a mai Moldávia) elvételéért.

Feláldozható testőr

Egy ideig az angolszászok kifejezetten hárították a magyar megkereséseket, mert inkább az oroszokkal akartak jóban lenni: attól féltek, hogy a szovjetek már egy angolszászokkal kötött különalku lehetőségének a felvetése miatt is kiléphetnek a háborús koalícióból. Igazi tragédia azonban abból lett, hogy a német csatlósokkal szembeni amerikai politika idővel megváltozott, és 1943 végétől kifejezetten bátorították a Harmadik Birodalommal való szembefordulást, annak ellenére, hogy tudták: ennek véghezvitelére nincs esély.

A fordulat azután következett be, hogy 1943 késő nyarán döntöttek a normandiai partraszállásról. Az addig Amerikának csak másodlagos fontosságú kelet-európai kis országok ezzel felértékelődtek, de csak mint beáldozható bábuk kaptak szerepet. A szövetségesek a német csatlósokkal, így a Magyarországgal szembeni politikát a háború megnyerésének és az oroszokkal való nagykoalíció megőrzésének vetették alá.

Az angolszász stratégia lényege az volt, hogy a német csatlós Magyarországot és Romániát a lehető legnagyobb ellenállásra buzdítsák, ezzel kiprovokálják a német megszállást, és így minél több német hadtestet kössenek le, gyengítve a Harmadik Birodalom erőit a tervezett normandiai partraszállásnál. Mindez a Bodyguard nevű megtévesztő hadműveletbe illeszkedett: ennek az volt a célja, hogy a németek olyan területekre telepítsenek jelentősebb haderőt, ahol nem zavarják a szövetségesek lényegi hadműveleteit.

Ennek a hadműveletnek volt az eredménye az is, hogy a németek még akkor sem hitték el a normandiai partraszállás valódi helyét, amikor az már teljes erővel zajlott. Szintén ennek az összetett megtévesztésnek volt köszönhető, hogy Hitler délről is várt egy komoly támadást: az angolszászok ugyan már rég elvetették a Szlovénián keresztül történő támadást, de Hitler még mindig hitt a ljubljanai résen keresztüli offenzívában, és a valójában egyáltalán nem is létező Patton-féle 7. amerikai hadsereg trieszti partraszállásában.

Borhi az iratok alapján azt állítja, a britek és az amerikaiak kifejezetten azért gyakoroltak ránk nyomást a kiugrás érdekében, hogy a németek bevonuljanak. Eleve azzal számoltak, hogy a németek meg fognak szállni minket, de a megszállás katonai értelemben lesz annyira költséges a Harmadik Birodalom számára, hogy azzal még mindig a szövetségesek járnak jól.

Miközben az amerikai külügy azzal fenyegetett, hogy a háborús részvételük miatt a háború végén ugyanúgy fognak velünk és a többi csatlóssal bánni, mint Németországgal, a háttérben az apparátus valójában jól ismerte a kényszerhelyzetet, amiben voltunk. Alexander Cadoga, a külügyminiszter helyettese is képtelenségnek tartotta a kiugrás sikeres végrehajtását „míg nem tudjuk megvédeni őket”. Ő a magyarokról olyan népként beszélt, „melynek helyzete nem engedi meg, hogy felszólításunknak eleget tegyen”.d-day

Veréb! Elment az eszed?

Az aggódó hangokkal azonban a döntéshozók nem sokat törődtek. Amikor az egyik magyar diplomata megpróbálta elmagyarázni a német megszállás következményeit a szövetségesek képviselőinek, a később hidegháborús CIA-igazgatóként nagy karriert befutó Allen Dulles ezt válaszolta állítólag:

Háború van, a könyökünkig ér a vér, néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít.

A német megszállás közvetlen kiváltó oka ma is ismeretlen. Valószínűleg a Veréb-misszió volt az utolsó csepp a németek poharában. 1944. március 15-én Duke ezredes vezetésével amerikai ejtőernyősöket dobtak le Magyarországon. Bár a merész akció miatt Hitler őrjöngött, a bevetés résztvevői meglepő módon nem kaptak pontos tájékoztatást a magyarországi feladatukról. Borhi könyvében az a gyanú fogalmazódik meg, hogy a küldetésnek egyetlen komoly célja volt: a megszállás kiprovokálása.

Az angolszász hatalmak tehát eleve kudarcra ítélték a kiugrást, de mégis erre buzdították a magyar vezetést – miközben tudták, hogy abból Magyarország részére tragédia következik. Ezzel nem szolgálták a halálra szánt zsidók túlélését sem, aminek úgy-ahogy, de garanciája volt addig – minden korlátozás, hátrányos megkülönböztetés, a kamenyec-podolszkiji és újvidéki tömeggyilkosságok ellenére – a magyar állam szuverenitása. Pedig ekkor a briteknek éppen elég információjuk volt már a holokausztról: a brit kódfejtő szolgálatok már 1943-ban tudatában voltak, hogy a németek szisztematikusan és tömegesen mészárolják le a zsidóságot. Erősebben fogalmazva: bár a magyar politika és a magyar állam felelőssége ettől még óriási, a szövetségeseknek is van némi közvetett felelőssége a magyar holokausztban.

A szövetségeseknek hátsó szándékaik voltak, és politikájuk ellentétes volt a kelet-közép-európai államok alapvető nemzeti érdekeivel – hangsúlyozza Borhi. Belehajszoltak egy eleve kudarcra ítélt politikába, a történész szerint ahhoz hasonlóan, ahogy majd 1956-ban buzdítja a Szabad Európa Rádió a magyar forradalmárokat kitartásra, miközben Amerika pontosan tudja, hogy nem tud segíteni a szovjet tankok ellen. Jelentős katonai előny ráadásul nem is származott végül Magyarország német megszállásából. A normandiai partraszállás idején mindössze 50 ezer német katona lehetett Magyarországon – nem ezen múlt a háború kimenetele, de ezért kockáztatták az angolszászok számtalan ember életét Magyarországon.

643Borhi László az angolszász dokumentumok alapján az egész magyar kiugrási politikát megkérdőjelezi. Szerinte felmerülhet, hogy ennél „esetleg célravezetőbb lett volna a németek gazdasági követeléseit tessék-lássék kielégítve megpróbálni kivárni a háború végét”. A történész szerint a magyar külpolitika a második világháborúban nem volt abban a helyzetben, hogy befolyásolja az ország sorsát. A magyar külpolitika szinte mindegy hogy mit lépett, annak kimenetele katasztrofális volt, és nem is lehetett más. Magyarország tehetetlen báb volt egy nagy stratégiai játszmában – ahogy egyébként legalábbis a rendszerváltásig.

Forrás: index.hu

Közép-Európa természetes szövetségese Nagy-Britanniának

Közép-Európa természetes szövetségese Nagy-Britanniának az Európai Unióval (EU) szemben, írja Hossó Andrea a CapX brit konzervatív politikai portálon.

brit_bevandorlas1A közgazdász rámutat, hogy Közép-Európának, különösen Magyarországnak és Lengyelországnak, gyakran adódnak konfliktusai a szuverenitásukba is beavatkozó brüsszeli bürokráciával, pedig nem azért csatlakoztak, hogy a szovjet uralmat másikra cseréljék.

A vitás kérdés a bevándorlás. David Cameron kormányfő érve, hogy az EU-ból való bevándorlás ekkora mértékét se nem tervezték, se nem látták előre. Hossó leszögezi, hogy ez igaz az euróra, és a közép-európai bővítésre is. Ezek az országok túl korán léptek be, csatlakozási feltételeiket többnyire diktálták. Esélyt sem kaptak gazdaságuk fenntartható fejlődési pályára állítására. Külföldi tőkétől és Eu-transzferektől függő periféria-gazdaságokká váltak, a csatlakozási feltételek pedig meggátolják, hogy ezen változtassanak.

Jó példa erre a termőföld. A közép-európai országok termőföldjét teljesen a szabad tőkeáramlás kötelezettsége alá sorolták. A tőkeszegény hazai családi gazdaságok nem tudnak versenyezni a tőkeerős külföldiekkel, és földhöz nem jutván, kénytelenek másutt munkát keresni. Magyarország és Lengyelország lakosságának közel hat százaléka azért hagyta el hazáját, mert otthon alapvető megélhetési gondjaik voltak. Kormányaik nem tudnak alternatívát nyújtani nekik, ellenben maguk is profitálnak a munkanélküliség csökkenéséből és a hazaküldött jövedelmekből.

UKCameron korlátozni akarja a munkavállalók szabad áramlását, amíg nincsen jelentős gazdasági konvergencia az EU országai között. Közép-Európának korlátoznia kell a szabad tőkeáramlást, és megtiltani a külföldiek szabad termőföldvásárlását a konvergencia megvalósulásáig.

Nagy-Britanniának és Közép-Európának vállvetve kell küzdenie csatlakozási feltételeik újratárgyalásáért. Történelmi lehetőséget mulasztanak el, ha nem teszik. Akkor pedig Közép-Európában is eljön az ideje a népszavazásnak az uniós tagságról, ennek eredménye pedig aligha kérdéses.

Ennek kapcsán beszélgetett Kovács Anita Hossó Andreával a Lánchíd Rádió Kulissza c. műsorában január 28-án:

Forrás: Magyar Nemzet, 2016. január 26., kedd, Napi sajtószemle

A teljes cikk angolul olvasható a CapX portálon.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.02.01. EB: Javaslat a szociális ellátás azonnali megtagadásának lehetőségéről

2015.05.28. EU-reform nélkül a britek a kilépésre szavaznak

A rendszerváltás titkai

Az Antall-kormány 1990. október 25-én, csütörtökön este ~65 százalékos benzináremelést jelentett be, mely következtében 56 forintra emelkedett a normálbenzin ára literenként. Az áremelést az öbölháború miatti olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása okozta. A kormány ezzel az intézkedéssel próbálta elrettenteni az embereket a nagymértékű felvásárlástól, mivel az országnak csak 3-4 napra volt elég olajtartaléka.

AntallDr. Ilkei Csaba volt országgyűlési képviselő “Vesztegzár a Fehér Házban: a taxisblokád és a rendszerváltás titkai” című írásában így ír az eseményekről:

“A 65 százalékos áremelésről szóló előterjesztést október 21-én, vasárnap késő este a kormányülés 7. napirendi pontjaként tárgyalták a miniszterek. Már fáradtan és kellő gondosság, előrelátás nélkül a javasolt két variáció közül a szigorúbbat szavazták meg, azzal a felkiáltójellel, hogy a döntést az árváltozás időpontjáig – az eredeti terv szerint – október 26. éjfélig titokban kell tartani.
A döntés híre azonban kiszivárgott. A TV Híradó már 24-én interjút kért az ipari és kereskedelmi minisztertől, másnap pedig tucatnyi újságíró érdeklődött: szerepel-e a kormányülés napirendjén az üzemanyag árának emelése. A hivatalos válasz másnap formálisan igaz volt („A mai kormányülés napirendjén nem szerepel a benzináremelés ügye!”), hiszen már négy nappal korábban elhatározták azt, ám amikor délután nem a kormány valamely tagja, hanem az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője, Kardos Antalné mégis bejelentette az új árakat (melyekbe jelentős forgalmi adót és útadót is beépítettek), elszabadultak az indulatok:
becsaptak mindenkit, az országnak hazug kormánya van!”

“A spontán harag egy ország, a civil társadalom csalódottságát fejezte ki egyetlen esemény kapcsán az elmaradt rendszerváltás és tavaszi nagytakarítás miatt; a kormány sorozatos megalkuvásai nyomán hamar elszállt azok illúziója, akik a visszakapott szabadságjogokkal együtt nyugati életszínvonalat reméltek a globális világ megértésével és támogatásával, a gazdag, fejlett demokráciájú európai nemzetek szolidaritásával, türelmével, együttműködésével.

blokadSokkal többen és sokkal több joggal voltak személyes érintettjei a csalódásnak, mint a taxisok, akiknek többségéről azért köztudott volt, hogy minden hájjal megkenve élvezték a szabad vállalkozói pálya törvényes és kiskapus előnyeit, jó részük már régóta az olajszőkítés olcsó végtermékével, gázolajjal (fűtőolajjal) járt, ahogy erről idejekorán beszámolt és hányta a borsót a falra az MDF százhalombattai vegyészmérnöke, a petrolkémiai szakmérnök: Szűcs István képviselőtársunk, az MDF Országos Választmányának ügyvivője, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium későbbi helyettes energetikai államtitkára.”

A visszaemlékezések legfontosabb része azonban az október 28-i események leírása:

“Indulatos veszekedésre érkezem a Fehér Ház tanácskozó termébe a folytatódó frakcióülésre. Csurka Pista négyszemközt, de mások füle hallatára bírálja Rabár Ferenc pénzügyminisztert az általa hibásnak tartott pénzügyi lépésekért és fenyegetően kérdőre vonja: meddig akarja még ezt folytatni? Rabár alig vet ellent, inkább hallgat. Nem mondhatja el, hogy az igazi rendszerváltás kulcskérdése már 1990 februárjában eldőlt Londonban.

És hallgat egészen 1995 nyaráig arról, amiről csak fél tucat ember tud hitelesen. Antall nem verte nagydobra, mert az minden erőfeszítését értelmetlenné tette volna a közvélemény előtt.

Itt az ideje, hogy kitérjünk a lényegre, a gyökerekhez nyúljunk, ahhoz az eseményhez, mely máig meghatározta az elmúlt húsz év fejlődését, a nemzet megpróbáltatásait. (Ld. Rabár visszaemlékezései: „Pénzügyi segítség helyett ígéreteket kaptunk”, MN, 1995. július 22.)

Sorosnál dőltek el a dolgok

soros_budapestenAntall, a későbbi miniszterelnök megbízottai már 1990 februárjában megkötötték az alkut Londonban Magyarország legnagyobb hitelezőivel: a Rothschild és Warburg bankházakkal a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósság pontos ütemezésű és maradéktalan visszafizetésére.

Az adósság elengedése, átütemezése szóba sem kerülhetett. Antall 1990 februárjában szólt bizalmasan Rabárnak, hogy lesz egy fontos tárgyalás Londonban, melyet Soros György szervez a magyar adóssághiány lehetséges kezeléséről. Tardos Márton, az SZDSZ későbbi frakcióvezetője koordinálta az utazási ügyeket, tőle kapta Rabár az előkészítő anyagot.

A Londonba kiutazott csapat: Tardos Márton, Surányi György, Csillag István és az MNB korábbi elnökhelyettese, Szalkai István. Rabár Ferenchez kint csatlakoztak Antall külföldi szakértői: Tar Pál és O’sváth György. (Hármójuk közül egyik sem volt az MDF-tagja, csak Antall barátai, ismerősei.)

Mi volt a gyakorlat célja? Az, hogy a legnagyobb bankárok előre biztosítsák magukat az MDF választási győzelme esetére, időben meggyúrják a leendő Antall-kormány gazdaságpolitikájának vezéregyéniségeit, s írásba foglalják azokat a diktátumokat, melyektől aztán eltérni nem lehet. Természetesen nemcsak az adósság kezeléséről, hanem az oly fontos privatizációs stratégiáról is folytak a tárgyalások.

Rabár visszaemlékezéséből világosan kitűnik, hogy a bankárokat a magyar nemzeti vagyon megkaparintása érdekelte. Ezért volt a megbeszélés fő témaköre az államadósság állami tulajdonnal, nemzeti vagyontárgyakkal való megváltása, majd mikor ez gyakorlatilag kivihetetlennek bizonyult – aláírásra nem volt felhatalmazása a delegációnak –, a bankárok hunyorítottak egyet: „Sebaj, fiúk, majd megszerezzük más úton, de az adósságot pontosan fizessétek!”, s ezzel az intéssel útjára bocsátották az Antall-csapatot.

Antall beletörődött a megváltoztathatatlannak tartott döntésbe, nem voltak közgazdasági ismeretei, hallgatott az üzenetre. Ezután szó sem lehetett adósság elengedésről, annak enyhítéséről, reprivatizációról, a nemzeti erőforrások népi tulajdonba helyezéséről, ellenkezőleg, megkezdődött a nemzeti termelőtőke és vagyon olcsó kiárusítása, a multi- és transznacionális vállalatok piacvásárlása.

S a szegény Magyarország fizetett, mint a katonatiszt, míg csak be nem zárult mögötte az adósok börtönének kapuja.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke 2008-ban egy szakmai rendezvényen elmondta: az Antall-kormány idején azt sem lehetett tudni, hány darab állami tulajdonú vállalat van pontosan, melyik cégnek mi van a tulajdonában, miközben mindenki azt hitte, hogy a magánosítás alapfeltétele a szociális piacgazdaság megteremtésének, mert hogy korábban minden az államé volt.

Az volt a meghatározó nézet, ha a magántulajdon eléri a 40 százalékot, akkor az már olyan meghatározó tömeg, hogy a gazdaság a piaci logika szerint kezd működni.

Ideális képet tételeztek fel a tőkés világról, azt, hogy a piaci folyamatok egybeesnek nemzeti érdekeinkkel, s egyáltalán nem számoltak azzal, hogy a magánosítás folyamata alapvetően a globális érdekek mentén fog haladni, így például a vevők egy része nem tőkét akar behozni, hanem a tulajdon megszerzése révén tőkét akar kivinni az országból a saját érdekei alapján.

Nos, mindezt 1990. október 28-án Rabár Ferenc nem mondhatta el Csurka Istvánnak, inkább lehajtott fejjel hallgatott, amint Pista alázta mások füle hallatára, s aztán jól leteremtette lapjában.”

taxis_blokad

Dr. Ilkei Csaba – Vesztegzár a Fehér Házban: a taxisblokád és a rendszerváltás titkai

Forrás:  Elmaradt rendszerváltás

 

Petőfi temetésére készül a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület

Szombaton ülésezett a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület közgyűlése, ahol arról döntött, hogy 2015. július 17-én 11 órakor a Fiumei úti temetőben végső nyughelyére helyezik Petőfi Sándor eddig eltűntnek hitt földi maradványait.

petőfiA döntés után Morvai Ferenc a bizottság elnöke stábunknak adott riportjában elmondta, hogy most már minden kétséget kizáró genetikai bizonyítékai vannak arra, hogy a birtokukban lévő csontok valóban Petőfi Sándoré.

A Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia tudósainak és külföldi meghívott szakemberek vitáját kezdeményezte április 15-re egy tudományos szakmai tanácskozás keretében, hogy a magyar tudományos élet is lehetőséget kapjon érveinek és bizonyítékainak bemutatására.

Az Egyesület további döntéseiről az alábbi közleményben olvashatnak:

petőfi közlemény

A MEGAMORV-Petőfi Bizottság Egyesület tájékoztatója az 1989 óta folytatott Petőfi kutatásról:

petőfi_morvai

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.04.01. MTA: továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra

Történelmünk lapjai: A Magyar Futár

A Magyar Futár 1941. május 29-től jelent meg, akkor még 70 000-es példányban. A kor legolvasottabb dokumentumújságja volt. Annyira népszerű volt a magyar emberek körében, hogy 1944-re elérte a 2 000 000 olvasót. Ezt a számot az 570 000-es példányszámhoz vetítik a szakemberek. A példányszámot folyamatosan növelni kellett, mert az újságárusoknál a megjelenés első óráiban elfogyott minden példány.

magyar_futar3A hetilap rengeteg fotóval és cikkekkel mutatta be az akkori Magyarország hősies küzdelmét a bolsevizmus ellen. A Magyar Futárban folyamatosan megjelentettek 100 évvel azelőtti (1841-1844!) cikkeket, szemelvényeket az 1840-es évek aktualitásaiból is.

Rajniss FerencRajniss Ferenc főszerkesztő tulajdonos 1939-1945-ig országgyűlési képviselő volt, majd az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja tagja lett, később a párt irányítója. 1944. október 16. – 1945. március 7-ig vallási és közoktatási miniszter.

1941-ben Bárdossy László miniszterelnök engedélyével indult el a minden várakozást felülmúló Magyar Futár (a szerk.: ma bármelyik magyar lap örülne, ha csak megközelítené eladott példányszámaival a Magyar Futárt!). A háború utáni tisztogatások idején Rajniss Ferencet, mint háborús bűnöst, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

A háború utáni években az újság birtoklása is bűncselekménynek számított, ezért is csak a padlásokon rejtegetett példányok maradtak fenn.

magyar_futar2A korhű újság az ezen korszak után érdeklődő embereknek hasznos olvasmány.

Ahogy Napóleon mondta: „A történelem az, amit a győztes hatalmak leírnak…”, és ez valahol most is igaz. 1956-ot is tanultuk ellenforradalomnak, majd forradalomnak… és sorolhatnánk sok-sok magyar történelmi eseményt.

A komlomedia.hu szerkesztősége elindított vállalkozásában ezt a történelmi dokumentumot kívánja mindenki részére elérhetővé tenni. A digitalizált számok folyamatosan kerülnek feltöltésre. A mellékelt keresőben a feldolgozott számok tartalmában is lehet kutatni, akár konkrét nevekre is kereshetnek az olvasók.

magyar_futar1Szerkesztőségünk az 1943–as és 44-es számokkal még nem rendelkezik. Amennyiben valakinél fellehetőek ezen számok is, a „szkennelések” idejéig kölcsönvennénk, majd visszajuttatnánk tulajdonosának (e-mail címünk: komlomedia@komlomedia.hu).

Köszönettel: a szerkesztőség munkatársai.

Magyar Futár

magyar_futar4

Kellemes kikapcsolódást – kutatást kívánunk minden érdeklődőnek!

facebook_banner

free counters

Fishing on Orfű 2014

Festői környezetben az Orfűi tó szomszédságában került megrendezésre az idei Fishing On Orfű fesztivál. A fesztivál színvonalát tökéletesen szemlélteti, hogy már a kezdés előtt két hónappal lehetetlen volt bérletekhez és jegyekhez jutni.

fishingonorfuMitől is annyira népszerű ez a fesztivál? A megkérdezett zenekarok és a helyszínre látogató célközönség egybehangzó véleménye szerint ez semmi másnak nem köszönhető, mint a családias légkörnek, a fellépők minőségi kiválogatásának és nem utolsó sorban Orfű varázslatos atmoszférájának, és a környék legnagyobb tavának, páratlan hangulatának.

fishing1A kérdés tehát adott. Ki nem szeretne eltölteni 4 napot egy ennyire megkapó atmoszférával rendelkező fesztiválon? Na ugye. Aki tehette, és aki kellően gyors volt, az nem maradt le az év egyik legnagyobb magyarországi bulijáról. Az előzetes érdeklődés a fesztivállal kapcsolatban soha nem látott méreteket öltött, hiszen már a nulladik nap előtt két hónappal minden napi jegy és bérlet elkelt.

fishing2A szervezésről is csak magas fokon lehet beszélni. A színpadok biztosításától, a fellépő zenekarok elhelyezésén át, a biztonsági személyzet meglétéről, a közönségnek fenntartott sátorhelyekig bezárólag minden apró részletre a legmesszemenőbbig ügyeltek a fesztivál szervezői. Egy Fishing On Orfű nem lehet teljes a kiegészítő programok nélkül, melyek között mindenki megtalálhatta a számára leg testhez állóbbat. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár közülük: volt flashmob, bortúra, tóátúszás…

10405530_769475326408981_8288271329587720165_nMost már talán mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy egy ilyen fesztivált televíziós stábunkkal sem tudtunk kihagyni, és abban a szerencsés és megtisztelő helyzetbe kerültünk, hogy idén először léphetett a Fishing On Orfű területére televíziós média.
Ha már ott voltunk, mi sem maradtunk tétlenek, hiszen mikrofonvégre kaptunk olyan ismert és főleg elismert fellépőket mint Ganxta Zoli, Fluor Tomi, vagy éppen a Blind Myself zenekar énekesét Tóth Gergelyt. A fellépők mellett továbbá megkérdeztük a közönség tagjait is, akik több alkalommal is kihangsúlyozták, hogy a Fishing On Orfű az ország egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtte ki magát az elmúlt évek alatt, és az utolsó napon valahol titokban már a folytatáson gondolkodnak, ami nem jelent más, mint hogy jövőre veletek ugyanekkor ugyanitt találkozunk. Maradjon ez még sokáig így.


A teljes videó ITT tekinthető meg!

facebook_banner

free counters

Komlói siker a X. Göcsej Filmszemlén

Zalaegerszegen 2014. május 16-17-én rendezték meg a X. Göcsej Filmszemlét. A fesztivál egyik legjelentősebb kategóriájában, a dokumentumfilm kategóriában, volt a legnagyobb a verseny, mivel ide érkezett a legtöbb pályamunka.

göcsejA Baranya Televízió munkaközössége készítette „A Nagybereki Állami Gazdaság után” című dokumentumfilmet, melynek rendezője Magyar Ferenc.
A filmet a háromtagú zsűri (Koltay Gábor, Halmy György, Medveczky Balázs) a filmszemle legjobb dokumentumfilmjének tulajdonította és a NMHH különdíjával is jutalmazta.
Koltay Gábor rendező szerint a film minden egyes másodperce oda szegezi a nézőt a képernyők elé, ami nagyon fontos eleme minden jól sikerült alkotásnak. Halmy György rendező megemlíti a film kapcsán, hogy egy dokumentumfilmet így kell megrendezni, hiszen esetünkben a stílus, tökéletes harmóniában áll a tartalommal. A zsűri egybehangzó véleménye szerint a film rendelkezik egy egyedi rendezői szemléletmóddal, ami a Baranya Televízió alkotóinak egyfajta egyéniséget kölcsönöz.

göcsej_filmszemle1Filmünk érdekessége, hogy a pozitív szakmai elbírálás ellenére nagyon sokáig kérdéses volt a vetítést lebonyolító televízió kiléte, hiszen két magyarországi médiaszolgáltató is az utolsó pillanatban lépett vissza a szerződés aláírásától. Hogy miért? Arra csak tippelni tudunk…

gocsej-filmszemleA film értékelése során többször felmerült, hogy nagyon kevés ilyen jellegű tényfeltáró dokumentumfilm készült eddig hazánkban, különösen olyanok, melyek a rendszerváltás időszakát dolgozzák fel a maguk szomorú valóságában.
A Balaton Nagybereki Állami Gazdaság sorsa tökéletesen bemutatja azt a privatizációs folyamatot, ami az 1989-1994-es időszak alatt átírta Magyarország gazdasági térképét. Kevés rendező merte eddig felvállalni azoknak a rendszerváltás utáni privatizációs jelenségnek a bemutatását, aminek köszönhetően a magyar gazdaság jelentős része potom pénzért külföldi tulajdonba került.
A film nem csak arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy lehetőségekkel teli magyar gazdaság 10 Ft/hektár éves bérleti áron került idegen kézbe, de a többi hasonló sorsra jutott magyar földterületre és vállaltra is szeretné felhívni a figyelmet.

göcsej_filmszemle„A Nagybereki Állami Gazdaság után” c. filmünkkel reméljük, el tudtunk indítani egy folyamatot, amiben nagy nyilvánosság elé kerülhetnek majd mindazok a privatizáció áldozatául esett vállalatok történetei is, amikről eddig sehol sem hallhattunk.

A Nagybereki Állami Gazdaság után – trailer


A X. Göcsej Filmszemle dokumentumfilm kategóriájának I. helyezett alkotása.
A teljes film ITT tekinthető meg!

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.03. 09. A Nagybereki Állami Gazdaság után

2014.02.13. A GMO-mentesség vége?

2012.03.12. A mezőgazdaságban pénz van…

free counters

A Nagybereki Állami Gazdaság után – a dokumentumfilmről, mely már a levetítés előtt vihart kavart

A privatizáció egy elitnek a magyar vagyon értékeinek átadása volt – alapvetően külföldi érdekeltségeknek, fenntartva a látszatot, hogy ez a legoptimálisabb lehetőség a piacgazdaságba való átmenet idején.  Ebből a vagyonból természetesen juttatni kellett a magyar állampolgároknak is, de nekik alapvetően piaci alaphoz közelítő mértékben. Akik közelebb voltak ahhoz a bizonyos húsos fazékhoz, természetesen nem kellett piaci áron megvenniük a gyárakat, földeket, „jutányos” áron is megkaphatták azokat.

nagyberekA „Nagybereki Állami Gazdaság után” című dokumentumfilm egy kiragadott példája a nemzeti vagyon elkótyavetyélésének. A film az ország akkori negyedik legnagyobb állami gazdaságának az átjátszását dolgozza fel. Talán nem is lenne semmi baj vele, ha legalább annyian (2300) dolgoznának és legalább olyan termelékenységgel és annak hasznát a magyar állam, a magyar emberek is élveznék. Jelenleg semmitmondó gazdálkodás folyik a területen és kb. 100 fő foglakoztatása.

A területet az akkori ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) 10,- Ft/ha/év bérleti díjért adta bérbe az akkori „érdeklődőnek” a Braun cégcsoportnak. Összesen 7 724 ha (77 240 Ft/év).

nagyberek-vadaszlesBraunék vadászni jártak a területre és szoros kapcsolatuk volt az akkori vezetéssel. Az állami gazdaság legújabb vezérigazgatója – Baumstark Mihály – leépíti a gazdaságot, a következő indokkal: meggondolatlan és szakszerűtlen intézkedéssel „egyetlen tollvonással” milliárdokat vontak el 1990-ben a mezőgazdaságtól (Somogyi Hírlap 1993.11.30)… Baumstark rohan az ÁVÜ-höz, hogy még a privatizációs törvény megszületése előtt át tudja passzolni a területet Braunéknak (hogy a háttérben milyen megbeszélések folytak talán sosem tudjuk meg!).  A terv sikeres is lesz. Beadja a papírokat és az ÁVÜ ügyvezető igazgatója Csepi Lajos alá is írja gyorsan a szerződést. A papírok beadása után 4 hónappal már Brunéké a terület… egy a magyar állam és a Braun cégcsoport közös vállalatával a Hubertus Rt.-vel.

Az új közös cég vezetője ugyancsak Bumstark Mihály, aki rövid időn belül lemond a közös cégről és az egész Balaton Nagybereki Állami Gazdaság területe és kiszolgáló épületei mind a Brunéknak átengedi – indok: a gazdaságtalan a cég tevékenysége, csak problémája van belőle az államnak.

Baumstark Mihály érdekes egy személyiség. Nem tud vezetni, talpra állítani egy addig prosperáló állami gazdaságot, de jelenleg Csányi Sándor egyik leg befolyásosabb emberre mind az OTP-nél, mind a Csányi „farmokon”.

Still0912_00006És, ha már Csányinál vagyunk Csányi Sándort is ugyan az a Csepi Lajos nevezi ki 1991-ben az akkori Budapest Bank élére. Egy év múlva már pályáztatják a Budapest Bank vezetői székét, de nem vesz részt a pályázaton, hanem kinevezi Antal József az OTP élére, ahol tudjuk, hogy a mai napig is a trónban ül. Van is miért, hiszen az OTP is az egyik legnagyobb érdekelésű bank devizahiteles szerződések terén is. Sok – sok családot, embert nyomorba dönt, áttételesen kiüldöz az országból.

Csányi Sándor nem egy talentum. Csányi azoknak az érdekeltségi csoportoknak segítségével halad előre, akik mélyen a privatizációt is intézték. Magasan a legnagyobb állami támogatásokat szakítja ki az államkasszából, nem csoda hiszen (sajnos) együtt szotyolázik a focimeccseken Orbán Viktorral országunk vesztőjével. Ugye senki nem gondolja, hogy ez a közös barátság csak a meccsről szól! Főleg Csányi részéről. A megnyert pályázatok és a számára elért sikerek nem ezt mutatják – ugye ez tiszta!

b046-1Számunka, akik ezt a dokumentumfilmet elkészítettük egy nagyon nagy kérdés maradt: hogy lehet, hogy Antal József, aki elkötelezettje volt (legalább is ezt hangoztatta) annak, hogy leszámol a kommunista nomenklatúrával az ÁVÜ székébe Csepi Lajost volt KISZ KB-st ülteti.

Magyarázat egyetlen egy maradt: tényleg van egy pénzügyi csoport, akik sokkal nagyobb befolyással van a politikai életre, a közemberek mindennapjaira, mint mi azt gondolnánk. Tudjuk, hogy ez nagyon sokkoló lehet, de a négy évenként megtartott választások, csak az emberek demokráciába vetett hitét erősítik, ami már régen nem a demokráciáról szól.

nmhh-logoItt láthatnak egy kis részletet, előzetest a filmből, de a Médiahatósággal kötött szerződés miatt addig nem tudjuk közkinccsé tenni, amíg egy országos TV le nem adja. Már kettő visszalépet (köztük a köztudott FIDESZ TV). Kérdeztük, hogy miért és hogy „timeline”-on van és kivágunk belőle bármit, de azt válaszolták, hogy őket ez már nem érdekli. Mi tudjuk, hogy a filmben, ha megemlítjük pl.: Csányi nevét rossz színben, akkor az világot elsöprő bűn, de a tények azok tények maradnak!


facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.02.27. Maffiahálózat uralja a magyar vidéket

2012.01.03. Miért kellünk az EU-nak?

free counters

A GMO-mentesség vége?

Bár az Európai Unió tagállamainak többsége ellenzi, mégsem tudták megakadályozni a keddi szavazás során, hogy az amerikai DuPont cég Pioneer TC1507 génmódosított kukoricája megkapja az unió jóváhagyását a kukoricafajta köztermesztésbe vonására.

gmo21A szabályok értelmében az ügy átkerült az Európai Bizottsághoz a jóváhagyási folyamat következő lépcsőjeként.

A sokak által előre megjósolt eredményt számos szervezet bírálta.

„A Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a tudományos, politikai és jogi aggályokat, amit az országok többsége, az Európai Parlament kétharmada és a legtöbb uniós állampolgár oszt,” – áll a Greenpeace hivatalos közleményében.

CaledonMáté József, a DuPont szóvivője viszont reméli, hogy a jóváhagyást hamarosan megkapják. „Ma még nem ünnepelhetünk, ha azt vesszük, hogy egy 13 éve tartó folyamatról van szó,” mondta.

A legtöbb állam ellenzi

Az EU kényszerhelyzetbe került, mert az Európai Bíróság tavalyi ítélete elrendelte, hogy a Pioneer cég engedélyezési kérelmére február 12-ig foglaljanak állást. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok úgynevezett „minősített többséggel” döntenek ilyen ügyekben, ami azt jelenti, hogy minden tagállamnak saját lakossága arányában számít a szavazata.

Ezen a szavazáson 19 állam szavazott az engedélyezés elutasítására, azonban a szükséges 260 helyett ez csak 210 szavazatott jelentett. Nagy-Britannia, Észtország, Spanyolország és Svédország szavaztak az engedélyezés mellett, azonban a tartózkodások mégis az ő javukra döntötték a mérleg nyelvét. Németország, az EU legnagyobb befolyással bíró tagállama, 19 szavazatot tudhat magáénak, és az utolsó pillanatban megváltoztatta döntését. Eredetileg a kérelem ellen szavazott volna, végül azonban a tartózkodás mellett döntött. Belgium, Portugália és a Cseh Köztársaság, mindegyik 12 szavazattal, szintén tartózkodott. Az ellenzők táborát Franciaország és Magyarország vezette. Képviselőik kijelentették, hogy a miniszterek nem fogják tudni egykönnyen megmagyarázni a lakosságnak, hogy mi is történt. monsanto

A korábbi szavazáson 385 szavazattal 201 ellenében elutasították a kérelmet. Tonio Borg, az EU Egészségügyi Biztosa azt mondta a tagállamok minisztereinek, hogy a szabályokat figyelembe véve és az egyes országok álláspontjának ismeretében „ha valaki tartózkodik, azzal tulajdonképpen a jóváhagyás mellett voksol.”

Borg elmondta, hogy nem maradt más választása, mint folytatni a TC1507 engedélyezési eljárását, és kihangsúlyozta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) már hat alkalommal adta meg a termékre az engedélyt. A Bizottságnak kötelessége figyelembe venni az EFSA döntését és arra is emlékeztette a minisztereket, hogy amikor bizonyos rovarirtó szerekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy azok károsak a méhek számára, a hatóság betiltotta őket.

Az Európai Unióban a legtöbb ember gyanakodva fogadja a génmódosított élelmiszereket, leginkább egészségügyi és környezetvédelmi aggályokra hivatkozva.

dupont_pioneer„Lehet itt bármilyen döntés, Magyarországon akkor sem lesz GMO-köztermesztés. Ha az EU a feje tetejére áll, akkor sem fogjuk beengedni a génmódosított termékeket,”jelentette ki Győri Enikő külügyi államtitkár, az alkotmányra hivatkozva, arra utalva, hogy a tagállamoknak a bizottsági engedélyezés dacára is jogukban áll egy ideiglenes védzáradékkal távol tartani a génkezelt kukoricát vagy burgonyát.

pioneer-cornSajnos azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy GM növények megkapják a hatósági engedélyt. A keddi tanácskozáson több miniszter is megemlítette, hogy egyre nagyobb mennyiségben importálnak génmódosított élelmiszereket az EU-ba, megtalálhatók az állati takarmányokban és így az élelmiszerláncba is bekerültek.

Eddig néhány GM növény kapott engedélyt az EU-ban, de ebből csak a Monsanto féle MON810 kukoricát termesztik még mindig, ami ellen Magyarországon a fent is említett védzáradékkal védekeztek eddig. Ez a védzáradék azonban nem tartható fenn örökké, igaz, eddig az ezzel a lehetőséggel élő országokat nem kötelezték perekkel a tiltás feloldására. Ha a Bizottság engedélyezni fogja az 1507-es számú hibridkukoricát, akkor erre másodszor is sor kerülhet. Eddig összesen tíz tagállam hívta már segítségül a védzáradékot.

Forrás: www.idokjelei.hu / phys.org

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.02.13. GMO: A Bizottságnak nincs joga visszavonni az engedélyezési javaslatot

2014.02.12. A Bizottság dönt a génmódosított kukorica engedélyezéséről

2013.12.13. Mégsem lehet génmódosított krumplit forgalmazni az EU-ban

2013.12.08. Magyarország továbbra is GMO-mentes marad

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.11.07. A tagállamok dönthetnek egy génmódosított kukorica engedélyezéséről

2013.06.21. GMO-kutatóké a mezőgazdaság Nobel-díja

free counters

A hadviseléshez profikra van szükségünk

“Ezen poszt olvasása előtt tedd a lavórt a képernyő alá, hogy abba csöpögjön a vér!”

Mi, bankárok látszólag nagy bajban vagyunk. De csak látszólag…

bankárAz adósok eddig 2500 pert indítottak ellenünk, – már vagy 10 pert meg is nyertek, – de egyetlen per sem került még abba a szakaszba, hogy ténylegesen fizetnünk kelljen. A dolgaink tehát nem állnak rosszul. Bár az igaz, hogy ezt nagyon kemény munkával sikerült elérnünk.

Itt az interneten is elkeseredett harcot folytatunk. Megvásároltunk néhány, –  pénzügyi témával foglalkozó bloggert, –  ők azok, akik félrevezető, hazug írásokat jelentetnek meg. Különösen értékesek  számunkra az olyan bloggerek, akik  szinte mindig igazat írnak, kivéve, ha a “deviza-kölcsön”  az írásuk témája.
Ezek közül is kiemelném a “Kiszámoló” blogot vezető Csernok Miklóst, aki már díjat is nyert a blogjával.

bank_barclays9Csernok Miklós művelt ember, eredetileg papnak készült.  A vallás azt hirdeti, hogy az ember  itt a földi létben tűrjön és szenvedjen, cserébe a túlvilágon  jó élete  lesz .  Csernok Miklós azonban úgy döntött,hogy ő mégis inkább itt a földi létben szeretne jól élni, ezért aztán a vallás helyett pénzügyekkel  kezdett foglalkozni. Csernok írói stílusa kiváló, – a tájékozatlan embert olyan ügyesen vezeti félre, hogy a szerencsétlen még meg is köszöni.

Én kíváncsi voltam, hogyan tudja azt a helyzetet kezelni, amikor  valaki megpróbálja összezavarni azzal, hogy megírja neki az igazat. Nagyon ügyesen megoldotta a “problémát”, – letiltotta az IP címemet, – így aztán arról a gépről nem tudok több “zavaró”  hozzászólást írni. Sok ilyen kiváló, talpra esett ember kell nekünk.

A  hozzászólások terén is háborút folytatunk, ezért egy csapat hozzászólóra is szükségünk volt.
Olyan igazi, aljas lelkű, gátlástalan hozzászólókra.  Olyanokra, akiknek ha azt mondja a főnök, – “Baszd meg anyád!” – nem vitatkozik, nem keres kifogást, hanem megy és megcsinálja…

BANKEgészen véletlenül az index.hu  hozzászólói között leltem ilyen csapatra. Magam is meglepődtem  azon, mennyire profik. Mellesleg, ők azok, akik felkeresik az ország nagy sertéstelepeit és a híg sertéstrágyával színültig töltött ülepítő medencében műugró és búvárúszó edzéseket tartanak. Ezért aztán hiába is dobálod őket fekáliával, mert ők maguk a tömény fekália. Ezek a fiúk kiváló harcosoknak bizonyultak. Ütötték, vágták, rúgták, a “deviza-adósokat”.
Az volt a cél, hogy a lehető legellenszenvesebbé tegyék őket.  Ezért hülyének, idiótának, felelőtlennek, spekulánsnak, kapzsinak nevezték a szerencsétleneket.

A hir24-hu portálon volt egy Anton Gorogyeckij név alatt hozzászóló harcosunk, aki egyenesen “genetikai hulladék”-nak nevezte az adósokat. Antonnak rengeteget köszönhetünk. Sajnos bele lépett egy  zsidózó kommentelő csapdájába, és őt is letiltották..
Talán még rendőrségi ügy is lett a dologból, mert volt egy kis holokauszt-tagadás is.
A harcnak áldozatai is vannak, ezt el kell fogadnunk.

bank1Összességében azt mondhatom, elég jól sikerült egymásra uszítani  azokat, akiknek semmilyen kölcsönük sincs, vagy forint-kölcsönük van, és azokat, akiknek “deviza-kölcsönük”. Leginkább azok haragszanak a “deviza-adósokra”, akiknek forint-kölcsönük van. Legalább is a hozzászólások szerint.
Ezeket a hozzászólásokat mindig a mi embereink írták.

Azt sikerült elérnünk, hogy Varga Mihály miniszter kijelentette, a “devizaadósok” nem járhatnak jobban, mint  a forint-adósok.
Ha ez az álláspont marad, akkor közvetlenül a “deviza-kölcsönök átváltása” előtt jól megemeljük a forint-kölcsönök kamatait, hogy minden adós egységesen jó nagyot szívjon.

Ti, adósok,  semmiképpen nem járhattok jól, mert az azt jelentené, hogy mi, bankárok járunk rosszul. Ez utóbbi azonban teljesen kizárt dolog.

Forrás: bankar.blog

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.11.27. Kúria: jogegységi határozat a megállapítási perek illetékeiről

2013.11.27. Pereket nyert első fokon az OTP Bank

2013.11.25. Kúria: jogegységi eljárás indul elvi kérdésekről

2013.11.22. A bankok visszafizetik a devizahitelesek túlfizetéseit

2013.11.06. Zágráb és Bukarest harcba szállt a bankok ellen

free counters

Visszavonták a GMO-val etetett patkányokról szóló tanulmányt

A korábban adott ultimátumnak megfelelően visszavonta azt a tanulmányt a Food and Chemical Toxicology című tudományos újság, amiben kutatók azt állították, hogy a kísérletben használt patkányokban hatalmas tumorok nőttek azért, mert kizárólag génmódosított kukoricával etették őket.

gmo15A tanulmányt még 2012-ben hozta le az újság, de a tudományos közvélemény azonnal darabokra szedte az abban foglaltakat, a lapot kiadó Elsevier végül meghajolt az akarat előtt. “Semmi sem utal arra, hogy az eredmény hamis, illetve hogy a kapott adatokat szándékosan félreértelmezték volna” – áll az indoklásban, ugyanakkor a kísérletben használt állatok száma és fajváltozata alapján nem lehet támadhatatlan végeredményre jutni. A Sprague-Dawley patkányban ismerten nagy gyakorisággal előforduló tumoros megbetegedéseket sem kizárni, sem kizárólag a génmódosított kukorica hatásaként elfogadni nem lehet.

gmo_ratA pénteki fordulat nem meglepő, az újság főszerkesztője pár hete már kijelentette, hogy visszavonja a tanulmány, ha az eredeti szerzők, Gilles-Eric Séralini, a Caeni Egyetem molekuláris biológusa és csapata, nem vonják vissza maguktól. Séraliniék azonban hajthatatlanok voltak, szerintük a szerkesztőség álláspontján döntően befolyásolja az a tény, hogy egyik szerkesztőjük, Richard Goodman biológus hét évig az egyik legnagyobb biotechnikai, gmo-val is foglalkozó cégnél, a Monsantónál dolgozott hét évig.

A tanulmányban amúgy az állt, hogy a Monsanto glifozáttűrő kukoricafajtájával etetett patkányokban több tumor nőtt, illetve hamarabb elpusztultak, mint a kontroll csoportba osztott egyedek. Az is kiderült, hogy a növényvédőszer-alapanyagként ismert glifozáttal szennyezett vizet ivó állatok szintén ugyanilyen sorsra jutottak.

monsanto_gmo1Joel Spiroux, a tanulmány társszerzője, és a párizsi központú CRIIGEN (Committee for Research and Independent Information on Genetic Engineering, a génmódosítást érintő kutatások, illetve az ezzel kapcsolatos információk terjedéséről gondoskodó bizottság) elnöke a visszavonás bejelentése után tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a lap minden más megjelentetett tanulmánynál alaposabban vizsgálta felül a visszavont írást. Szerinte a közegészségügyi botrány, ami történik. Ugyanitt Franciaország volt környezetügyi minisztere, Corinne Lapage azt nyilatkozta, hogy Séralini tanulmánya sok jó kérdést feltett a génmódosított élelmiszerek hosszú távú hatásával kapcsolatban, és ezek a kérdések nem tűnnek el csak azért, mert a cikket visszavonják. Lepage a CRIIGEN tiszteletbeli elnöke.

Lepage ugyanakkor összeférhetetlenség miatt lemondásra szólította fel Anne Glovert, az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megválasztott, gmo-párti tudományos főtanácsadóját. Lepage rámutatott, hogy Glover megválasztása előtt utoljára 1996-ban merült fel a génmódosított kukorica európai engedélyezése.

Nem ez az első komoly csata, amit Séralini tanulmánya elveszt. Már a közlés után is komoly tiltakozási hullám söpört végig a tudományos közéleten, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a német mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és fogyasztóvédelmi minisztérium keretén belül működő Német Szövetségi Kockázatelemző Intézet is bírálta a tanulmányt, mert annak szerzői nem az előírásoknak megfelelően használták a vizsgálat közben szerzett adatokat a végeredmény alátámasztására.

Forrás: index.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.07.19. Siker az új génmódosított fajták engedélykérelmének visszavonása

2013.05.27.  A változatos helyi és tájfajták kiszorulnának a termesztésből

2012.10.08. Orosz valóságshow: GMO kísérlet élőben

2012.09.21. Monsanto kukorica: korai halál és súlyos daganatok

2011.12.29. A Monsanto GMO kukoricája szervkárosodást okoz

2011.09.28. GMO – a globalizmus atombombája?

free counters

Miért van gyomirtó a testünkben?

A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében kimutatható a glifozát[1] nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.

monsanto_gmo9A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó.[2] Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.

DOW chemicalA glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Jelentős forgalmazók a Dow és a Syngenta is, de a hatóanyagot többnyire Kínában gyártják. Annak ellenére, hogy használata széles körben elterjedt, az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre. “Az emberek többsége aggodalommal fogadja, ha a szervezetében gyomirtót fedeznek fel, és szeretné megtudni, miért is kerül oda, és milyen hatása van. MonsantoEzek az eredmények arra utalnak, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsé- gének programvezetője.

„Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Aggasztó, hogy az olyan cégek, mint a Monsanto kérelmet nyújtottak be olyan géntechnológiai úton módosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne. A hatóságok feladata, hogy szigorúbb szabályozással megvédjék egészségünket és környezetünket a glifozát okozta veszélyektől.” – tette hozzá Fidrich Róbert.

glyphosate_kepEurópában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken,[3] Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják,[4] de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő. Jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke többszörösére megnövekedne.[5]

94116A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. „Teratogén-gyanús vegyületnek tartják kétéltűek és madarak esetében. Állatkísérletek alapján készítményei mutagenitási és karcinogenitási viták kereszttüzében állnak. Hormonmoduláns, amennyiben a készítmény formázására faggyúamin származékokat (POAE) használnak. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glifozáttűrő népességek szelektálódnak ki. Ma 21 ilyen fajt tartunk nyilván, közöttük találjuk a parlagfüvet és a fenyércirkot is.” [6] – fűzte hozzá Darvas Béla c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke.

Kapcsolat: Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége,
telefon: (1)216-7297, (70)340-8965

Jegyzetek:
[1] Szabadalom szerinti elnevezése: glyphosate.
[2] Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Franciaországban, Grúziában, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Macedóniában, Magyarországon, Máltán, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svájcban vettek vizelet mintákat önkéntesektől. Az önkéntesek mindegyike városlakó, volt köztük vegetáriánus és nem vegetáriánus egyaránt. Ugyanabból a háztartásból nem volt két minta. A mintákat a németországi Medizinisches Labor Bremen munkatársa, Hoppe, H.-W. elemezte A vizsgálatokról készült részletes elemzés elérhető itt:

Determination of Glyphosate residues in human urine samples from 18 European countries
http://www.foeeurope.org/sites/default/files/glyphosate_studyresults_june12.pdf
[3] Garthwaite, D.G. et al. (2010) Pesticide Usage Survey Report 235: Arable Crops In The United Kingdom 2010 Food & Environment Research Agency, DEFRA, UK. Table 5
[4] Steinmann, H.H. et al. (2012) Crop Protection, 42: 164-169.
[5] Benbrook, C.M. (2012) Glyphosate tolerant crops in the EU: a forecast of impacts on herbicide use. Greenpeace International.
[6] Darvas B. és mtsai (2011) Növényvédelem, 47: 387-401. – http://bdarvas.hu/download/pdf/DBglyph2.pdf; Székács, A. and Darvas, B. (2012) Forty years with glyphosate. InTech – http://www.intechopen.com/books/herbicides-properties-synthesis-and-control-of-weeds/forty-years-with-glyphosate

Forrás: www.alternativenergia.hu

Ez a dokumentumfilm a Monsanto-ról, a genetikai módosítás úttörőjéről szól.
Arról az arcáról, amit nem szívesen mutat a média.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.06.02. GMO-veszély: azonnali ellenőrzést rendelt el a miniszter

2013.05.27. A változatos helyi és tájfajták kiszorulnának a termesztésből

2013.05.21 Új GMO veszély: génmódosított búza

2013.04.19. GMO-mentes szójatermesztéssel az importfüggőség ellen

free counters

Mindenki megtett mindent a devizahitelesek védelme érdekében!

Korábbi bejegyzésünkben már utaltunk rá, hogy a bankok tud(hat)ták, hogy a devizahitelesek fizetésképtelenné válhatnak. Hogy a pénzügyi szakemberek ezt valóban tudták volna, többen is kétségbe vonták (azonban ha nem tudták, akkor nem voltak alkalmasak a pozíciójuk betöltésére). Mindenesetre 2008-ig több figyelmeztetés is érkezett külföldről, hogy a féktelen devizahitelezésnek katasztrófa lehet a következménye.

deviza_arfolyamgat32008 novemberében már a vezetők is felismerték, hogy a devizahitelezésből baj lesz, ezért megállapodást kötöttek a bankok képviselőivel. Egy megállapodást a devizaalapú hitellel rendelkező hitelintézeti lakossági ügyfelek részére rendelkezésre álló, a törlesztési összegek emelkedéséből adódó terhek mérséklését célzó pénzintézeti eszközökről.

Az m1 “Ma reggel” c. műsorában Veres János, az akkori aláíró a kormány részéről, végre előhúzta ezt a nyulat a kalapból: ők is megtettek mindent ennek a katasztrófának a megelőzésére…

Veres János a Ma reggel vendége:

A 2008-ban kötött paktum szövege:

MEGÁLLAPODÁS

A devizaalapú hitellel rendelkező hitelintézeti lakossági ügyfelek részére rendelkezésre álló, a törlesztési összegek emelkedéséből adódó terhek mérséklését célzó pénzintézeti eszközökről.

A Pénzügyminisztérium vezetése és a devizaalapú hitelezésben meghatározó súlyt képviselő hitelintézetek vezetői megvitatták a devizaalapú hitelezésben a forintárfolyam nagymértékű ingadozása miatt kialakult jelenlegi helyzetet. Leszögezték: a pénzintézetek képesek és készek arra, hogy a devizaalapú hitelnél szükség szerint alkalmazzák azokat a pénzintézetek üzletpolitikájában jelenleg is meglévő elemeket, amelyek csillapítják a nagymértékű árfolyam-ingadozásoknak az ügyfelekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A hitelintézetek ebből kiindulva az üzletpolitikájukban, üzleti gyakorlatunkban irányadó szabályok keretei között a következő eszközökkel élhetnek a törlesztési terhek átmeneti emelkedéséből adódó gondok csillapítás érdekében, felkínálva az ügyfeleik számára legelőnyösebb megoldást:

1. Az adós kérésére, ha a törlesztő részletek havi összege jelentősen megemelkedne, annak mérséklésére adhatnak lehetőséget – az összeg változtatása feltételeinek szerződésben történő rögzítése mellett -, a törlesztési időszak meghosszabbításával. Ezen esetleges változtatással összefüggésben a hitelintézetek külön díjat nem kívánnak felszámítani.

2. Az adós kérésére és a hitelintézet döntése alapján történő,korábban a forinttól eltérő devizanemben meghatározott kölcsön forint alapú kölcsönné alakítása esetén, ha erre 2008.december 31-ig kerül sor, a hitelintézetek nem számítják fel az átváltásnál felmerülő banki díjakat. A megalapozott döntés érdekében a hitelintézetek biztosítják a deviza alapú és a forint alapú hitelek reálisan várható teljes törlesztési összegének – azaz a kölcsön teljes futamidejére jutó törlesztési összegének – az összehasonlítását.

3. Az önhibáján kívül – különösen munkahelye váratlan elvesztése miatt – nehéz helyzetbe került adós esetében, kérésére, a törlesztés átmeneti megkönnyítésére kerülhet sor a hitelintézet egyedi döntése alapján.

4. A hitelintézetek a forinttól eltérő devizanemben meghatározott kölcsönök előtörlesztését rugalmasan kezelik, ha az előtörlesztésre 2008. december 31-ig kerül sor.

Budapest, 2008. november 6.

Aláírók: Dr. Veres János pénzügyminiszter, Dr. Csányi Sándor OTP Bank Zrt., Dr. Felcsuti Péter Raiffeisen Bank Zrt., Gyuris Dániel FHB Jelzálogbank Nyrt., Papp Edit Erste Bank Hungary Nyrt., Marko Volc Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Erdei Tamás MKB Bank Zrt., Dr. Török László CIB Bank Zrt., Dr. Patai Mihály UniCredit Bank Hungary Zrt., Csicsáky Péter Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.”

A dokumentum itt megtekinthető.

BANKA Dr. Damm Andreával készített riportunkban is előkerült ez a megállapodás, amiben hangot adott annak, hogy furcsának tartja, hogy a volt vezetők még nem vették elő ezt a dokumentumot azért, hogy takarózhassanak vele a közvélemény előtt (hiszen minden bizonnyal ezért kötötték ezt a megállapodást, ha tényleg baj lesz a devizahitelesekkel, tudjanak mire hivatkozni és védeni magukat a népharaggal szemben).
Eljött ez a pillanat is.

A riport vonatkozó részlete:

A teljes Dr. Damm Andreával készült riport ITT tekinthető meg.

veres1A dokumentum érdekessége még, hogy 2008-ban nem erőltették a nyilvánosságra kerülését, továbbá az abban foglaltakat senki sem tartotta be. Ez minimum érdekes.
Talán lesz olyan bátor ember ebben az országban, aki rá mer kérdezni, miért is nem tartották be a megállapodást, ha már megköttetett.

Vagy igazából nem is az volt a cél?

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.05.26. Rákényszeríthetik a devizaadósokra az árfolyamgátat?

2013.05.18. Devizahitelezés: jelentős részleteket hallgatott el a bank

2013.05.09. Akik diszkontáron veszik meg a banki követeléseket

2013.05.08. Bírói ítélet hitel-károsult javára

2013.05.06. Az állam húzza le a menekülni vágyó devizahiteleseket

2013.04.29. A devizahiteleseket is védi egy új jogszabály

2013.04.25. PSZÁF: a pereskedés időhúzás, vissza kell fizetni a devizahitelt

2013.04.11. Pert nyertek bankok ellen az egyoldalú kamatemelések miatt

free counters

Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye

A Sárga Császár nevű legendás történelmi figura írta le a könyvében mintegy kétezer évvel ezelőtt: ha a betegséggel kezd az orvos foglalkozni, az olyan, mintha egy hadvezér akkor kezdene fegyvereket kovácsolni, amikor már áll a háború. Így gondolkozik egy bölcs ember, az orvoslásnak az egészség megőrzését kellene szolgálnia.

akupunkturaakupunktura1Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban ahol Dr. Eőry Ajándok “Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye” címmel tartott előadást.

Az előadás témája: egészségünk megőrzése akupunktúrával és akupresszúrával. Az előadó felveti a lehetőségét, hogy a kínaiak ezt az ősi tudományt a szkíta lovasnépektől vették át. Az előadás végén pedig hírt ad egy olyan módszerről, amivel ki lehet szűrni a rákbetegségekre való hajlamot, ami a magyar lakosság 20%-át érinti, s elmondja, hogy ez a hajlam megszüntethető.

Forrás: www.kerecsen.tv

akupunktura2

Az előadásban hallható pontokról képek:

akupunktura3

akupunktura4

akupunktura5

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.03.06. Az antibiotikumok már nem képesek felvenni a harcot a betegségekkel

2013.03.03. Már az anyaméhben kialakulhat a silány ételektől való későbbi…

2013.02.28. Kritikus ápolóhiány jöhet

2013.02.19. Mesterségesen tenyésztettek ki hasnyálmirigyet sertésekben

2013.02.01. A rák hiánybetegség

free counters

A bankok tudták, hogy a devizahitelesek fizetésképtelenné válhatnak

Sok deviza alapú hiteles gondolja és gondolta már eddig is, hogy a bankok nagyon is jól tudták azt, hogy milyen irányba és milyen mértékben várható a svájci frank árfolyamának elmozdulása, de bizonyítékot nem sokan találtak erre.

BanksterBiztos sokan emlékeznek még a Kúria nemrégiben kiadott 4/2012. számú gazdasági elvi határozatára, melyben a Kúria elfogadva a bankok védekezését, megállapította, hogy:
“A svájci frank alapú hitel felvételének volt kockázata és erről a felperes a csatolt nyilatkozat szerint tájékoztatást kapott. Nem kellett azonban a szerződéskötéskor nyilatkoznia az alperesnek arról, hogy 2022-ig hogyan alakul az árfolyamkockázat, mi annak maximális felső mértéke. Ilyen jogszabályi kötelezettsége nem volt az alperesnek és nem is lett volna képes ennek teljesítésére, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előrelátható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen ilyen hosszú időtartam esetén.

Úgy tűnik a bankok még a Kúriát is sikeresen megvezetik, azonban a hitelesmagyar.com csapata közzétett egy táblázatot, amelyben a svájci frank árfolyama (elszámoló ára) 2012 decemberi időpontban 239,51 HUF/CHF értékkel szerepel.
Ha megnézünk egy árfolyamgrafikont, látni fogjuk, hogy 2012 decemberében a svájci frank árfolyama 233 és 243 forint között ingadozott, tehát a fenti táblázatban szereplő adatról elmondhatjuk, hogy az a valóságnak megfelelő árfolyamot jelöl.

BET_becslesMiért érdekes ez a táblázat számunkra?

A válasz egyszerű, ez a táblázat abból az elemzésből való melynek címe:

BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október
A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel.
Az elemzés készítői elméleti számításokat végeztek 2004-ben, a táblázatban szereplő árfolyamokat az ÁKK zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számították ki.
Az elemzés jelenleg is megtalálható a BÉT (Budapesti Érték Tőzsde) honlapján.

BANKAz elemzés az alábbi megállapítással zárul:
“A legnagyobb kockázatot a devizahitelekkel kapcsolatban az jelenti, ha valaki akkora
összegben vesz föl hitelt, aminek havi törlesztőrészleteit az adott körülmények között még ki tudja fizetni. Azonban a kamat- és árfolyam változások hatására könnyen előfordulhat, hogy ez az összeg jelentősen megnő, amit az adós pénztárcája már nem bír el. Így igaz, hogy jelenleg jobban megéri deviza alapon lakáscélú hitelt felvenni, de ha valaki nem számol ezen hitelkonstrukciók kockázataival, az a körülmények romlása esetén könnyen fizetésképtelenné válhat.”

Már csak egy kérdés tehető fel a fentiek fényében: A bankok, nyilatkozataik ellenére képesek lehettek-e hasonló számítások elvégzésére?

A kérdés persze költői…

A BÉT 2004-es elemzése letölthető a forrásoldalról!

Forrás: www.hitelesmagyar.com

Dr. Damm AndreaKiegészítés: Dr. Damm Andrea bankjogász a Lánchíd rádióban 2013.03.01-én elhangzott beszédében az alábbiakat mondta: “A valóságban nem is volt kockázat vállalásra kötelezhető az adós – mi köze lenne már adósnak ahhoz, hogy honnét fedezi a bank a kihelyezett hitelt – az nem az adós, hanem a bank kockázata…”
A felvétel itt hallható teljes terjedelmében:

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.03.02. Tovább mentenék a magyar bankokat

2013.01.16. Lerövidíti az eljárást a Kúria döntése a banki árfolyamrés ügyében

2013.01.15. Kásler kontra OTP: a Kúria az Európai Bírósághoz fordult

2012.12.14. Hiteles Magyarok Fóruma levele a Közjegyzőknek

free counters

Orosz valóságshow: GMO kísérlet élőben

Néhány hete bejárta a médiát egy új független GMO kísérlet megdöbbentő eredményeit feltáró tanulmány. A fővonalas és egyes alternatív csatornák a Monsanto agráróriás segítségére sietve már eleve csak a tanulmány kritikáit tették közzé, azt állítva, hogy a tanulmány pontatlan és elfogult. Azt természetesen nem hangsúlyozták, hogy a statisztikai számítási módszerektől függetlenül, a Monsanto terméket is fogyasztó állatok hamarabb pusztultak el, akár kialakult testükben daganat akár nem. Ezek a tények nem hazudnak.

Egy orosz tudósokból álló csapat most társaik segítségére siet és legújabb kísérletüket webkamerák előtt tervezik lefolytatni, hogy azt bárki a nap 24 órájában nyomon követhesse.

Orosz kutatók élőben fogják közvetíteni kísérletüket, hogy mindenki számára egyértelműen demonstrálhassák a genetikailag módosított táplálékok hatását a kísérleti patkányokon. Az ötlet azután fogant meg, hogy a francia kutatók által lefolytatott kísérlet eredményeként Oroszország feltételesen felfüggesztette a Monsanto féle genetikailag módosított kukoricák importját.

A Caen Egyetem francia tudósai szeptember 19-én kongatták meg a vészharangot, miután a genetikailag módosított kukoricával táplált patkányokon végzett kísérletük eredményeit publikálták. Az oroszországi Országos Genetikai Biztonsági Társaság (NAGS) kutatói nyilvánosan elítélték a genetikailag módosított organizmusokat és bejelentették, hogy az általuk tervezett hasonló kísérletet a nyilvánosság előtt fogják lefolytatni, lehetővé téve mindenki számára, hogy informált következtetéseket vonjon le a GMO-k biztonságát illetően.

A kutatók a négy csoportra osztott állatok ketreceit webkamerákkal fogják felszerelni. Az első csoportba tartozó állatok nagy mennyiségű GM szóját tartalmazó étrendet kapnak. A második csoportot kis mennyiségű GM szóját tartalmazó étellel táplálják. A harmadik csoport étrendjében nem lesz GMO táplálék. A negyedik csoport szokványos patkánytáplálékot kap. A kísérlet integritásának védelme érdekében a patkányok gondozói nem fogják tudni, hogy milyen étellel táplálják az állatokat.

Elena Sarojkina, a projekt vezetője szerint ez egy különleges kísérlet lesz. Soha nem folytattak még a lakosság számára nyilvános kísérletet a GMO-k ellenzői vagy támogatói.

A projekt 1 millió dollárba fog kerülni

Amennyiben a patkányok túlélik (a francia kutatásban résztvevő állatok, csakúgy mint sok más korábban végzett kísérlet alanyai meddővé váltak), a kísérletet öt generáción át fogják folytatni. A nyilvánosság 2013 márciusától kezdve követheti nyomon a kísérletet, miközben a kutatók lázasan dolgoznak a részletek kidolgozásán és a szükséges finanszírozás megszerzésén. Becslések szerint a kutatás 1 millió dollárba fog kerülni, amit a tudósok kereskedelmi szponzorok, állami támogatás és esetleg közadományok formájában terveznek előteremteni.

Sarojkina szerint a kísérletre elköltött összeg nem lesz ablakon kidobott pénz. „Végre esélyünk lesz megérteni, milyen irányba kell mozdulnunk,” mondta. „Amennyiben a kutatás bizonyítani fogja a negatív hatást, és a GMO-k támogatói elfogadják eredményeinket, következő lépésként moratóriumot hirdethetünk a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerekre Oroszországban.”

Az organikus ételek és a megfelelő címkézés előtti akadályok

Mivel az amerikai élelmiszerügyi hatóság (Food and Drug Administration – FDA) úgy táncol, ahogy a Monsanto és a Dow fütyül, amint azt számos politikai és gazdasági manőverük is bizonyítja, mint például a GMO összetevők feltüntetéséért indult kampány 1 millió aláírásának eltűnése, nem lehet tudni milyen sikerrel vagy kudarccal végződik a GMO élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi gyakorlat megváltoztatása az Egyesült Államokban. Kutatók szerte a világon számos alkalommal bizonyították, milyen káros hatásai vannak a genetikailag módosított organizmusoknak az egészségre, beleértve az elhízást, egyes szervekben fellépő működési zavarokat, meddőséget, daganatok kialakulását és a gyomirtókra rezisztens gyomok és kártevők kialakulását. A természetes, organikus ételekre való átállást és a megfelelő címkézést csak lakossági kezdeményezésre lehet megvaló-sítani.

Forrás: www.idokjelei.hu

Kövess minket a Facebook-on!

2012.10.06. A Föld népességének egy hetede fog éhezni az év végétől

2012.10.04. Elvitte a kukoricatermést az aszály

2012.0921. Monsanto kukorica: korai halál és súlyos daganatok

2012.08.08. Újabb bizonyíték, hogy a GMO-k meddőséget okoznak

2012.06.30. Megszülettek az első GMO babák

free counters

Monsanto kukorica: korai halál és súlyos daganatok

A genetikailag módosított kukorica és a Monsanto féle Roundup műtrágya és gyomirtó hatására a kísérleti patkányokban döbbenetes daganatok alakultak ki, több szervük károsodott és végül idő előtt elpusztultak. Így lehetne néhány szóban összefoglalni a Monsanto által gyártott genetikailag módosított organizmusok hosszú távú hatásával foglalkozó legújabb tanulmány eredményeit.

Szakemberek szerint a tanulmány az eddigi „legalaposabb kutatás, ami valaha megjelent a genetikailag módosított termények és a Roundup gyomirtó patkányokra kifejtett hatásáról.” A szörnyű eredmények futótűzként terjednek az Interneten és még a fővonalas média is számos cikkben foglalkozik a megdöbbentő fotókkal.

A daganatok olyan komolyak, hogy némelyik állat csupán a kinövések mérete miatt alig jut levegőhöz.

„A Monsanto Roundup gyomirtó és a GMO kukorica a vétkes, állítja az új döbbenetes tanulmány a rák kialakulásáról,” írja a Grocery, egy népszerű brit kiadvány.

„A tudósok azt találták, hogy az állatokban még igen kevés mennyiségtől is emlőrák alakult ki és komoly máj és vesekárosodást szenvedtek, a hímek esetében négy, a nőstényeknél pedig hét hónap alatt,” írja a cikk.

Daily Mail a következőket írja:
„Új vita a GMO ételekről miután a francia tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses takarmánnyal etetett patkányokban daganatok alakultak ki. A GMO diétán tartott állatokban emlőrák alakult ki, azonkívül súlyos máj és vesekárosodást szenvedtek. Az eredmények szerint a hímek 50, míg a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt, a kontroll csoport 30 és 20 százalékához képest.”

A Caen Egyetem professzora, Gilles-Eric Seralini által vezetett tanulmány az első olyan komoly munka, ami alaposan megvizsgálta a genetikailag módosított organizmusok hosszú távú (az élet teljes tartamára vonatkozó) hatását. Az ember nyilván elgondolkozik azon, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a GM kukorica hatósági engedélyezése előtt nem végeztek hasonló tanulmányokat, de sajnos ilyen komoly befolyással rendelkezik a vállalati lobbi és az emberi kapzsiság.

A tanulmány az Élelmiszer és kémiai toxikológiai folyóiratban jelent meg és a napokban tárták a nagyközönség elé egy londoni sajtókonferencián.

Néhány megdöbbentő részlet a tanulmányból:

  • A hímek 50, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt elpusztult.
  • A nyomokban (a hatóságilag az ivóvízben megengedett mérték alatti) Roundup gyomirtót tartalmazó vizet fogyasztó patkányoknál 200 illetve 300 százalékkal nőtt a nagyméretű daganatok kialakulásának esélye.
  • A GM kukoricát és nyomokban Roundup-ot tartalmazó táplálékot fogyasztó patkányoknál máj illetve vesekárosodást figyeltek meg.
  • A tanulmány során a patkányok NK603-at kaptak, ami a Monsanto szabadalmazott genetikailag módosított kukoricája és amit széles körben használnak egész Észak-Amerikában, emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ugyanebből a kukoricából készülnek a reggeliző pelyhek és a kukorica chipsek is.

A Daily Mail a következőket írta még a tanulmányról:
Jose Bove, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának francia elnöke és a GM termékek ismert ellenzője, a GM termények termesztésének és importengedélyek kiadásának azonnali felfüggesztését indítványozta. „Ez a tanulmány végre bebizonyította, hogy igazunk van, és sürgősen felül kell vizsgálnunk a GM termények engedélyezési folyamatát,” közölte egy nyilatkozatban. „Az országos és európai élelmiszer-biztonsági hatóságoknak új, közpénzből finanszírozott tanulmányokat kell lefolytatni, hogy egészséges élelmiszereket biztosíthassunk Európa lakosságának.”

A tanulmány címe „Három GM kukoricafajta ez emlősök egészségére kifejtett hatásának összehasonlítása” és az alábbi linken teljes terjedelmében elérhető: http://www.biolsci.org/v05p0706.htm

Néhány további említésre méltó szemelvény:
Elemzésünk egyértelműen eddig nem ismert mellékhatásokat állapít meg a 3 GMO fajta fogyasztása esetén, amelyek hatása nemenként és esetenként adagtól függően eltér. A mellékhatások leginkább a vesére és a májra, a szervezet méregtelenítéséért felelős két legfőbb szervére hatottak, bár a mellékhatások eltértek a három különböző fajtánál. Egyéb mellékhatások a szívet, a mellékvesét, a lépet és a vérképző rendszert érintették. A kapott adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy májmérgezés állapítható meg, valószínűsíthetően az adott GM kukoricákban található új rovarirtók miatt. Emellett nem lehet kizárni egyéb nem szándékos, direkt vagy indirekt hatást az anyagcserére.

Néhány idézet a kutatóktól:
„A kutatás hihetetlen számú daganat kialakulását mutatja, amelyek gyorsabban jelennek meg és agresszívabban nőnek, különösen a nőstény állatok esetében. Számomra megdöbbentő ezeknek az egészségre kifejtett negatív hatása.”
„Várható, hogy a genetikailag módosított kukorica és a Roundup gyomirtó komoly hatással lesz az emberi egészségre.” – Dr. Michael Antoniou, molekuláris biológus, King’s College London.

„Ez az első alkalom, hogy megvizsgálták a GM kukorica és a Roundup gyomirtó, illetve a kettő kombinációjának hatását és az eredmény nagyon súlyos. A hím patkányok esetében máj és vesekárosodást, illetve rendellenességeket, beleértve daganatok kialakulását tapasztalták, ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy a nőstény állatoknál rendkívül súlyos emlőrák kialakulása volt megfigyelhető. A kísérlet végére a nőstények 80 százalékában alakult ki emlőrák.” – Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszert Tröszt igazgatója.

Forrás: www.idokjelei.hu

Kövess minket a Facebook-on!

2012.09.15 Ha ezt előre tudja, Kína nem engedi be a Nyugatot

2012.09.13. Franciaország kihátrál a bioüzemanyagok mögül

2012.09.03. A Barclays milliárdokat keresett az élelmiszerválságon

2012.08.29. Vegetáriánus étrendre kényszerítheti az emberiséget az élelmiszer…

2012.08.25. Szárazság: az ENSZ aggódik

2012.08.22. Az USA évente 165 milliárd dollárt dob ki szemétdombra

2012.08.17. Ősz-2012: Az élelmiszer árak növekedését jósolják

free counters