tudomány címkéhez tartozó bejegyzések

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

Reklámok

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Eltolódott a Föld mágneses pólusa

A Föld mágneses mezejének északi sarka gyors tempóban tolódik el, és a kutatók tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban. A mágneses mező változása miatt a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, írja az Independent.

A nemzetközileg használt tájékozódási rendszer adatainak felülvizsgálatára azért volt szükség, mert egy váratlan geomágneses hullám okozott eltérést 2016-ban, Dél-Amerika földkérge alatt, valamint az elmúlt 40 évben az északi pólus egyre gyorsabb ütemben tolódik el Szibéria felé.

A jelenkori tájékozódásunk a mágneses mező alapján történik, ezen alapszik a nemzetközi repülők és hajók útvonala, a Google Maps és az okostelefonok iránytűje is. Emiatt a kutatók 5 évente  időközönként áttekinti az adatokat, hogy az északi pólus, amihez mindent igazít az emberiség, pontosan merre található. Legutóbb 2015-ben volt ilyen átkalibrálás, azonban most nem tudtak 2020-ig várni az új adatok felvitelével, mivel ennél gyorsabban alakult át a mágneses mező.

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult” – nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Forrás: index.hu / MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2019.01.04. Az olvadó grönlandi jégtakaró folyamatosan bocsát ki metángázt a légkörbe

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Rovarkutatók oldották meg a kubai „akusztikus támadások” rejtélyét

Kiderült, hogy az egész csak egy félreértés volt a helyi tücskökkel.

A kabaréba illő véget ért történet 2016 végén kezdődött, amikor néhány Kubában állomásozó amerikai diplomata furcsa hangokat kellett hallani otthonában. A fülsiketítő visításra emlékeztető hangról senki sem tudta, honnan származik, és ahogy teltek a hónapok, nemzetközi politikai incidens bontakozott ki az eset kapcsán. Amikor az érintett diplomaták szédülésre, álmatlanságra, hallásvesztésre és más aggasztó dolgokra kezdtek panaszkodni, még komolyabb fordulatot vett az ügy. Végül a Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja megvizsgált 21 áldozatot, és az – utólag meglehetősen ellentmondásosnak tekinthető – bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek kiterjedt agykárosodást szenvedtek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Kubát nevezte meg felelősként az ügyben, és ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Egyre többen kezdtek spekulálni azon, hogy valamilyen akusztikus fegyver, mikrohullámú támadás vagy talán elromlott lehallgatóeszközök állhatnak a háttérben.

A sajtót is bejárt hangfelvételeket hallva azonban egy biológus, Alexander Stubbs más tettesre kezdett gyanakodni. A kutatót a hang azon rovarokra emlékeztette, amelyeket karibi terepvizsgálatai során hallani szokott. Stubbs és rovarhangokra szakosodott kollégája, Fernando Montealegre-Z végül találtak is egy helyi tücsökfajt (Anurogryllus celerinictus), amely pontosan olyan hangadást is szerepeltet repertoárjában, mint ami a kubai felvételeken hallható. A két kutató már meg is írta az eredményeiket összefoglaló tanulmányt, amely jelenleg lektorálásra vár.

Stubbs és Montealegre-Z felfedezését megerősíti, hogy a kubai kormány a hangfelvételek elemzése után szintén a tücskökre kezdett mutogatni. A hibát viszont ott követték el, hogy rossz fajra „kenték” a támadásokat: az általuk megnevezett tücskök hangja ugyanis még a képzetlen fül számára is nagyon eltér a felvételeken hallható hangtól. A most megjelölt tücsökfaj hangjai azonban nagyon sok jellegzetességben hasonlítanak a felvételekre: mindkét hang 7 kilohertzen a leghangosabb, a hangmagasság is egyezik, mindkettő másodpercenként 180 ismétlődő pulzusból áll, amelyek mindegyike 30, egyre halkuló oszcillációból tevődik össze.

Az egyetlen dolog, ami nem egyezik, hogy a hírügynökségi felvételeken a hang sokkal kaotikusabb, mint ami a rovarokat jellemzi. Ennek oka azonban Stubbs szerint egyszerűen az, hogy a tücskök hangja visszaverődött a belső terek felületeiről, így a felvételeket az interferencia „zavarta össze”. Amikor kollégájával az említett tücsökfaj hangját beltérben játszották le, a kubai felvételekhez nagyon hasonló végeredményt kaptak.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a diplomatákat esetleg tényleg érte valamilyen támadás, ami többi tünetük hátterében állhat, de jelenleg sokkal valószínűbb, hogy az eset középpontjában csak néhány túl hangos tücsök állt, amelyek miatt az amerikaiak nem tudtak aludni, ami változatos egészségügyi problémákat okozott. Az említett tücskök hangja ugyanakkor a legmagasabb pulzusismétlésű tücsökhang a régióban, emiatt tényleg kifejezetten művinek hat, és ez zavarhatta meg a megfigyelőket.

Nem ez az első eset, hogy a természet hangjait mesterséges támadásnak véli az ember. Az 1980-as években a San Francisco közelében található Sausalito lakói egyik napról a másikra arra kezdtek panaszkodni, hogy nem tudnak aludni egy morajló hang miatt. Egyesek úgy sejtették, hogy a közeli nagyváros csatornahálózata adhatja a furcsa hangot, mások egy nagyfeszültségű kábelt okoltak, megint mások pedig orosz tengeralattjárókra gyanakodtak.

Végül kiderült, hogy az öbölben lakó ragyáshalak (Porichthys notatus) nászdalát hallják a lakók. A faj hímjei úszóhólyagjuk remegtetésével igyekeznek felkelteni a nőstények figyelmét, amivel olyan hangokat generálnak, mint egy ködkürt. Amikor a hímek tömegével kezdenek „dalolni”, a végeredmény olyan hangos lehet, hogy a partközeli épületek és a vízre telepített lakóhajók falait is megremegtetheti.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.10. Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

Nem működik nagy óceántakarító szerkentyű

A 600 méteres lebegő „hurka” nem fogja be a szemetet, és a múlt héten ketté is tört, így Hawaiira vitték javítani és továbbfejleszteni.

Az Ocean Cleanup koncepciója az volt, hogy az U alakot felvevő felülete miatt gyorsabban sodródik majd, mint az óceánon úszó szemét, így képes lesz magába gyűjteni a hulladékot, amit aztán rendszeres időközönként ki lehet üríteni a cső által keretezett térből. Az azonban már a szeptemberben megkezdett tesztüzem elején kiderült, hogy a hurka nem marad meg U alakban, hanem szétnyílik, aminek oka a szakértők szerint, hogy a cső végei a szél hatására rezegni kezdtek. Ez aztán lassította is a rendszert, amely így sem bekeríteni, sem utolérni nem tudta a hulladékot.

A kísérlet ezen szakaszának végül akkor vetettek véget a szakértők, amikor a struktúráról a szél és a víz folyamatos igénybevétele nyomán letört egy 18 méteres darab. A fejlesztők egyelőre a kudarc ellenére sem adták fel az ambiciózus, ám sokak által kritizált tervet, bár azzal egyetértenek, hogy újra át kell gondolni, hogyan működhet, amit elterveztek.

Forrás: ipon.hu / wired.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.06. A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

2018.11.13. Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

2018.09.27. Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is

 

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Emberi segítség nélkül tanult meg gózni egy mesterséges intelligencia

Az AlphaZero ezen kívül a sakkot és a japán sakkot, vagyis a sógit is elsajátította.

A Google anyacége, az Alphabet tulajdonában lévő londoni DeepMind fejlesztői létrehoztak egy olyan új rendszert, amely mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül rövid idő alatt képes magas szinten elsajátítani az említett táblajátékokat. Az AlphaZero tavaly kezdte pályafutását, a gó emberi bajnokait megverő AlphaGo egy kevésbé specializált változataként, mely utóbbi 2016-ban megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb gójátékosát.

Az AlphaZero elődjével szemben nem úgy tanul, hogy emberi játékosok játszmáinak millióit elemzi, majd ezekből dolgoz ki egy sokoldalúan adaptálható saját stratégiát, hanem gyakorlatilag csak megkapja az adott játék szabályait, és onnantól maga találja ki, hogyan érdemes játszani. Az új rendszer esetében 13 napba telt, mire a világ legjobbja lett, és megverte az AlphaGot. Ehhez a játékok millióit játszotta le maga ellen a megerősítéses tanulás nevű módszerrel haladva, saját hibáiból és sikereiből tanulva.

Az AlphaZero így ráadásul nem is csak egy játékra specializálódott: a gótanuláshoz alkalmazott stratégiát más táblajátékokra is képes volt alkalmazni, így rövid idő alatt sakkozni és sógizni is úgy megtanult, hogy képes volt megverni az emberi játékosokat már korábban leköröző szoftvereket. A sakkbajnok Stockfisht 9 óra öntanulás után, a sógizó Elmot 12 óra után verte meg.

A DeepMind fejlesztői szerint az AlphaZero fontos lépést jelent egy olyan mesterséges intelligencia felé, amely bármire képes megtanítani saját magát. Annyiban ugyanakkor még korlátozott a rendszer, hogy bár sokoldalúan tanulékony, egyszerre mindig csak egy dolgot tud. Vagyis ha megtanult sakkozni, gózni vagy sógizni csak akkor tud megtanulni, ha sakktudása „törlődik”, és gyakorlatilag lenullázódik a rendszer. Ennyiben tehát az AlphaZero még elmarad az emberi játékosoktól, akik egyszerre több játékot is ismerhetnek.

Az AlphaZero működéséhez elképesztő számítási kapacitásra van szükség: a rendszer 5000 TPU-t, azaz tenzor feldolgozó egységet használ, ezek a Google saját fejlesztésű, kifejezetten gépi tanuláshoz létrehozott chipjei. Ez pedig minden olyan játék megtanulásához elég lehet, amelyhez a szabályok ismerete elegendő a döntéshozatalhoz. A következő célpontot az olyan játékok jelenthetik, mint a póker, ahol a tökéletlen információkkal kell dolgozni, mivel egyik játékos sem ismeri a másik lapjait, illetve a multiplayer videojátékok.

Forrás: ipon.hu / deepmind.com / science.sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Lezuhant a Falcon-9 visszatérő fokozata

Ettől függetlenül a SpaceX idén már 20 sikerese kilövésen van túl.

Mióta Elon Musk cége elkezdte újrahasznosítani rakétáit, először fordult elő, hogy a szárazföldre nem sikerült leszállni egy, a légkör határáról visszatérő fokozattal. (A jóval nehezebb tengeri landolások során ugyanakkor előfordultak hasonló balesetek.) A Floridából elstartolt rakéta terhét, a Dragon teherűrhajót még rendben felvitte, majd egy ideig szépen haladt Cape Canaveral felé, de aztán irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd az Atlanti-óceánba zuhant.

Musk véleménye szerint a terelőszárnyak egyike hibásodhatott meg, és emiatt kezdett bepörögni a rakéta. Ennek ellenére is lehetséges azonban, hogy sikerül visszaszerezni és legalább részben újrahasznosítani a járművet, azzal ugyanis még a lezuhanás után is kommunikált az irányítókkal. A baleset ellenére a SpaceX idei teljesítménye lenyűgöző, a mostani starttal együtt már 20 sikeres kilövésen vannak túl.

Forrás: ipon.hu / theverge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.07. Többször használható hordozórakétát akar létrehozni a SpaceX után egy orosz cég is

2018.09.01. Lejár az orosz-amerikai szerződés az asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállításáról

Fúzió szobahőmérsékleten?

Egy japán kutatócsoport fontos előrelépéseket tett az úgynevezett alacsony energiájú nukleáris fúziók (LENR) kutatása kapcsán: hőfejlődést észleltek, miután fém nanorészecskéket tettek ki hidrogéngáznak.

A megfigyelt folyamat a szakértők elmondása szerint nem hidegfúzió, de akkor miről is van szó?

1989-ben Martin Fleischmann és Stanley Pons fizikusok fontos, nagy port kavaró bejelentést tettek: azt állították, hogy egy hidegfúziós kísérlettel szobahőmérsékleten sikerült hőt generálniuk, vagyis gyakorlatilag hétköznapi körülmények között valósították meg azt, ami a csillagok belsejében óriási forróságban és nyomáson megy végbe. A szakértők világszerte belevetették magukat a kísérletezésbe, de nem tudták megismételni az eredményt, és többen csalással is meggyanúsították a párost, mondván hogy az úgynevezett hidegfúzió a fizika jelen állása szerint képtelenség.

Volt azonban néhány kutató, akik szintén azt észlelték, hogy a kísérletek során hő fejlődik. Közéjük tartozott Lewis Larsen is, aki abban nem hitt, hogy hidegfúzió állhat a jelenség hátterében, de egy alternatív magyarázat létezését nem zárta ki. Larsen végül egy kollégájával együtt kidolgozta a Widom–Larsen-elméletet, amelyet 2006-ban publikáltak. A szakértők azt gondolták, hogy az észlelt hő nem hidrogénatomok fúziójából ered a vonatkozó kísérletekben, ahogy azt a hidegfúzió hívei sejteni vélik, hanem egy másfajta folyamatból, amelyben protonok és elektronok egyesülnek neutronokká.

A LENR-kísérletek során a következő történik az elmélet szerint: először is vízbe merítenek egy fémet, pl. palládiumot. A következő lépésben elektrolízissel vízbontás kezdődik, amely nyomán a fém szivacsként kezdi elnyelni a hidrogénmagokat. A protonok a folyamat során apró szigetekben gyűlnek össze a fémet borító elektronréteg tetején. Innentől egy kicsit még bonyolultabbá válik a folyamat, ugyanis a teória értelmében ezen a ponton mind a protonok, mind az alattuk található elektronok kvantumszinten fonódnak össze egymással, „nehéz” protonokat és „nehéz” elektronokat hozva létre.

Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk, az elektronok és a protonok egy kis része neutronokká fuzionál. A neutronok aztán a szomszédos fémhez kapcsolódnak, amely gammasugarakat bocsát ki, ezt pedig a nehéz elektronok elnyelik és az energiát infravörös sugárzásként adják le. A reakció helyén apró kráter képződik a fémen, egy ilyet ábrázol a fenti mikroszkópos felvétel.

Bár a Widom–Larsen-elmélet nem az egyetlen létező magyarázat a LENR-ekre, egyre szélesebb körben elfogadott, mivel kielégítő magyarázatot ad a vonatkozó kísérletek során megfigyelt eseményekre, anélkül, hogy felrúgná az elfogadott fizikai keretrendszert. A teória ráadásul olyan természetes jelenségeket is megmagyarázhat, mint naptevékenység egyes eseményei során megfigyelt neutronok keletkezése, vagy hogy hogyan keletkeznek neutronok a viharokban.

Az elmélet ráadásul arra is magyarázatot ad, hogy miért olyan vegyesek a kísérleti eredmények: Larsen és Widom szerint ahhoz, hogy a folyamatban értékelhető mennyiségű hő fejlődjön, nanoszinten kell szabályozni a fém alakját. Ezen probléma megoldása érdekében az elmúlt években több előrelépés is történt az anyagtudományok területén, és ezek az eredmények, karöltve az új japán kísérleti adatokkal, azzal kecsegtetnek hogy egy napon talán praktikus energiaforrásként is hasznosíthatók lehetnek a LENR-ek.

Forrás: ipon.huspectrum.ieee.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.26. Bekebelezi szomszédait a legfényesebb galaxis

2018.11.14. Hatalmas “szellemgalaxist” észlelt a Gaia a Tejútrendszer peremén

A gépekkel való összeolvadás jelenti az egyetlen esélyt

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője szerint csak úgy lehet legyőzni a mesterséges intelligenciát, ha az emberek összeolvadnak a gépekkel.

A Tesla Motors vezetője és egyben a SpaceX alapítója már 2014-ben azt mondta, hogy nem árt óvatosnak lenni a technológiával kapcsolatban és ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. A menedzser tavaly júliusban pedig azt ecsetelte, hogy a mesterséges intelligencia alapvető kockázatot jelent az emberi civilizációra nézve, ráadásul olyan mértékűt, amilyet az autóbalesetek, a repülőgép-szerencsétlenségek, a kábítószerek vagy a mérgezett ételek soha nem jelentettek.

“A digitális intelligencia az algoritmusok és a hardverek fejlődésével meg fogja haladni a biológiai intelligenciát. Ez nyilvánvaló. Olyanok vagyunk mi emberek, mint a gyerekek a játszótéren.” – nyilatkozta az üzletember az Axiosnak. “Nagyon olcsón létrehozható egy gyilkos drónraj. Ehhez csak olyan chipekre és arcfelismerő technológiákra van szükség, amelyeket már most is számos okostelefonban alkalmaznak. Ezek ötvözhetők a kis méretű robotrepülőgépekkel. Amennyiben az utóbbiakat még robbanóanyagokkal is ellátják, akkor beküldhetők egy házba és egészen addig repülhetnek, amíg meg nem találják a keresett személyt, nekirepülhetnek és felrobbanhatnak. Ez már most is megvalósítható. Ezért van szükség komolyabb ellenőrzésekre, illetve szigorúbb szabályozásokra azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyek az ilyen technológiákon dolgoznak.”

Musk emellett rendkívül aggódott a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásai miatt. A menedzser különösen egy olyan intelligencia megjelenésétől tartott, amely hasonló szinten állna, mint az ember. Szerinte amennyiben egy ilyen mesterséges gondolkodó egység megjelenik, akkor az a háttérbe szoríthatja az emberiséget, éppúgy, ahogy egykor az európai telepesek az amerikai őslakosokat. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen akadályozni, a Tesla Motors első embere azt tartaná jó megoldásnak, ha az emberek kapcsolatba lépnének a mesterséges intelligenciákkal és ezáltal fejlődne mind a kommunikáció, mind pedig lehetővé válna az egészséges egymás mellett élés.

Ugyanez a célja a Neuralink nevű startupjának is, amely agy-számítógép interfészt fejleszt. Az utóbbi segíthetne az idegkárosodások áthidalásában, a demencia és az Alzheimer-kór elleni harcban, valamint visszaadhatná a reményt a mozgásukban korlátozott személyeknek. Ugyanakkor ez a folyamat az intelligencia demokratizálódását is szolgálná, hiszen ezáltal mindenki kibővíthetné a saját tudatát egy mesterséges intelligenciával, a felhőkörnyezettel, s az adat- és számítási erőforrásokkal. A Neuralink hosszú távú reménye pedig az, hogy kialakulhat egy szimbiózis egy mesterséges intelligenciával, vagyis az ember és a gép összeolvadhat. Musk úgy vélte, hogy csak ezen a módon lehetne biztosítani, hogy az emberiség jövőjének meghatározásában az emberek is részt vehessenek.

Forrás: sg.hu / axios.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

A korai ember is találkozhatott az utolsó unikornisfajjal

A szibériai unikornis az orrszarvúfélék közé tartozó, mára kihalt faj, a legújabb eredmények alapján azonban jóval később pusztult ki, mint ahogy azt eddig sejtették.

Az Elasmotherium sibericum utolsó túlélője volt az Elasmotherium nemnek, amely egykor több óriás orrszarvúfajt is számlált. Az utolsó fajról, amelyet eddig nem nagyon tanulmányoztak, a szakértők korábban úgy sejtették, hogy a pleisztocén elején és közepén jellemző kihalási hullámban tűnt el, valamikor 100–200 ezer évvel ezelőtt. Egy kutatócsoport viszont most végre megvizsgálta, ami eddig is a szemük előtt volt: 25 múzeumban őrzött maradványok hajtottak végre szénizotópos kormeghatározást és más vizsgálatokat.

És az ősi unikornisok vizsgálata alapján kiderült, hogy az állatok jóval tovább megmaradtak, és csak a negyedidőszak vége felé haltak ki, amikor a megafauna többi része is elkezdett eltűnni a Föld színéről az utolsó eljegesedés utáni felmelegedési időszakban. Ami az egyszarvúkat illeti, ezek a leletek elemzése alapján 35–39 ezer éve még léteztek.

A megafauna, vagyis a mamutok, a kardfogú tigrisek és társaik kihalása kapcsán sok vita van azzal kapcsolatban, hogy az ebben az időszakban egyre inkább elterjedő ember okozta a fajok vesztét, vagy inkább az éghajlatváltozással nem tudtak megbirkózni az állatvilág legnagyobb testű emlősei. Míg a legtöbb faj esetében valószínűleg mindkét faktor, a vadászat és a felmelegedés is szerepet játszott a kihalásban, a szakértők szerint a szibériai unikornisok kapcsán inkább az éghajlat lehetett a fő oka az állatok eltűnésének.

Ahogy a kutatók az eredményeket összefoglaló tanulmányban írják, az E. sibericum nagyon speciális étrenddel rendelkezett, és amikor a vegetáció megváltozott, egyszerűen nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni ehhez. A ma élő antilopok és orrszarvúk elődei ezt a kihalási hullámot azért élték túl, mert eredetileg is olyan életmódot folytattak, amely során növények széles köréből tudtak táplálkozni, így az átalakuló növényzet sem érintette annyira érzékenyen őket. A szibériai unikornisok viszont a tarkó és a felső szájpadlás bezárt szöge alapján még mélyebbre lógatták fejüket legelés közben, mint a mai orrszarvúk, hogy a talajhoz közeli hajtásokkal táplálkozzanak. Amikor viszont ezen növények helyett magasabbak kezdtek nőni a felmelegedéssel, nem tudtak adaptálódni, és kihaltak.

Eltűnésüket persze más tényezők is elősegítették, mondják a szerzők. A szibériai unikornis az ember megjelenése és az éghajlatváltozása idejére eleve nagyon kis területen, kis populációban élt, ami még sérülékenyebbé tette a fajt. Amely, ahogy a szakértők szintén rámutatnak, csak külsőre mutat nagy hasonlóságot a modern orrszarvúkkal, és valójában két nagyon különböző állatcsoportról van szó.Ezek fejlődése 43 millió éve vált külön, és a szibériai unikornisok és közvetlen rokonaikat sokkal specializálódottabb életmód jellemezte, mint a túlélő vonalakat, így esélyük sem volt egy jelentős éghajlatváltozás átvészelésére.

Forrás: ipon.hu / popsci.com / nature.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.17. Nagyon gyorsan népesült be Amerika

Kínában állítólag megszülettek az első CRISPR-gyerekek

Egy sencseni egyetem klinikai vizsgálata keretében a szakértők a HIV-nek, a himlőnek és a kolerának ellenálló embriókat „gyártanak”.

Amikor 2015-ben először érkezett arról hír, hogy kínai kutatók laborkörülmények között emberi embriókon kísérletezgetnek a CRISPR/Cas9 technológiával, amely minden korábbinál egyszerűbbé tette a genetikai módosítások elvégzését, a szakma és a nagyközönség ellentmondásos érzésekkel fogadta a híreket.

A technológia egyrészt azzal kecsegtet, hogy általa rögtön a fogantatás után kijavíthatók lehetnek bizonyos genetikai kórképek. Másrészt sokan tartanak attól, hogy a módszerrel idővel más, az egészséget közvetlenül nem befolyásoló tulajdonságokba is belenyúlnának a tudósok és a szülők, előre megtervezve a születendő gyerek magasságát, szemszínét vagy szellemi képességeit, gyakorlatilag az eugenika új korát hozva el.

Az általános vélemény három éve az volt, hogy amíg nem születik törvényi és etikai konszenzus a kérdésben, hogy milyen szinten lehet belenyúlni az embriók genetikai állományába, addig nem kellene továbbmenni ezekkel a kísérletekkel. Kínában azonban úgy tűnik, hogy ez mégis megtörtént. Az elmúlt hetekben több olyan orvosi irat is napvilágot látott, amelyek szerint egy sencseni kutatócsoport párokat toborzott egy klinikai teszthez, amelynek keretében a mesterséges megtermékenyítést követően az embriók genomját még a méhbe való beültetés előtt módosították. A dokumentumok alapján a kutatók a CCR5 nevű gént vették célba, amelynek módosításával a HIV, a himlő és a kolera elleni rezisztenciát remélnek megvalósítani a születendő gyerekekben.

Ezekből az iratokból még nem volt világos, hogy születésekre is sort került-e már a kísérlet során. A vizsgálatokat vezető egyik kutató azonban vasárnap azt nyilatkozta az AP-hírügynökségnek, hogy egy génmódosított lány ikerpár már világra is jött. A babák, Lulu és Nana néhány héttel ezelőtt egészségesen születtek meg, miután embrionális korukban CCR5 génjüket kiiktatták, hogy a HIV ne tudjon belépni sejtjeikbe. Erre azért volt szükség, mert a lányok apja HIV-vel fertőzött, és nem akarta gyerekeinek továbbadni a vírust.

Bár ez utóbbi hírt egyelőre más forrásból nem sikerült megerősíteni, és hitelességével kapcsolatban a közzétett információk hiányosságai miatt akadnak kétségek, ha valóban igaz, amit a szakértő nyilatkozott, az óriási eredménynek számítana. Annál is inkább, mert a világ genetikai szakértői éppen Hongkongban gyülekeznek, hogy a második nemzetközi humán genomszerkesztéssel foglalkozó konferencián megvitassák az emberi genom megváltoztathatóságának fontos kérdéseit.

A génszerkesztés emberi csírasejteket is érintő felhasználásával kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett aggály, hogy az embriókon végrehajtott módosításokat a későbbi generációk is öröklik, így a változtatások a teljes emberi génállományra hatással lehetnek. Ilyen beavatkozásra pedig szándékosan még egyszer sem került sor az emberiség történetében, mondja David Baltimore, a CalTech egykori igazgatója.

És hogy ez miért lehet gond? Sokak szerint azért, mert a technológia annyira új, hogy nem ismerjük a hosszú távú következményeit. Vagyis hiába jó a szándék, mondjuk egy betegség felszámolása, ha ott van a veszélye annak, hogy a génszerkesztés nem kívánt mutációkat hoz létre vagy olyan gyerekeket eredményez, akik teste módosított és módosítatlan sejtek mozaikjából tevődik össze.

A kritikusok amiatt is aggódnak, hogy ha a hasonló kísérletek balul sülnek el, veszélybe sodorhatják a már megszületett gyerekeken és felnőtteken sok esetben tényleg óriási ígéretekkel kecsegtető és sokkal kisebb kockázattal használható génterápiákat. Ezeknél a génmódosítás az ivarsejteket nem érinti, így a változások nem öröklődnek, másrészt a kezelés sokkal célzottabban alkalmazható, így kisebb az esélye a végzetes mutációk kialakulásának. Ha viszont a túl korai, felelőtlenül kezelt embrionális kísérletekből elkezdenek beteg gyerekek születni, az az egész génterápiás területre végzetes hatással lehet, mondják a kutatók.

Forrás: ipon.hu / technologyreview.com / statnews.com

Kapcsolódó híreink:

2018.10.13. Egérembriókban javítottak ki egy genetikai rendellenességet

2018.08.07. Génmódosított rizzsel kezelnék az AIDS-et

2018.08.01. Az Európai Bíróság szerint nincs különbség a génszerkesztés és a transzgenikus technikák között

Az antropogén klímaváltozás egy geostratégiai fegyver

Vlagyimir Putyin azt mondja, hogy a globalisták a globális felmelegedést fegyverként használják országának gazdasága ellen. A klímaváltozást „csalásként” jellemezte, amivel egyebek mellett azt akarják megakadályozni, hogy Oroszország kihasználhassa rendkívül gazdag olaj- és földgázforrásait.

Putyin_zimaA Greenpeace azt állítja, hogy széndioxidban kifejezve a kibocsátás 85 százaléka az ország energiaszektorából származik.

Staniszlav Belkovszki, politikai elemző, Putyin kemény-szavú kritikusa szerint az orosz elnök úgy gondolja, hogy „nincs globális felmelegedés, illetve az egész egy csalás, ami bizonyos országok, például Oroszország fejlődésének megakadályozását célozza. Ezért nem téma ez nálunk a közösségi médiában.”

„Azt találtuk, hogy bár a klímaváltozás létezik, ez egy ciklikus folyamat és az antropogén hatások nagyon korlátozottak,” nyilatkozta Andrej Illirionov, Putyin vezető gazdasági tanácsadója még a 2000-es évek elején a New York Timesnak.

„Világossá vált, hogy a klíma egy rendkívül összetett rendszer és a globális felmelegedés elleni harc szükségességének alátámasztására eddig elénk tárt bizonyítékok igencsak alaptalanok.”

climatechangeA The New York Times szerint a főleg állami kézben lévő média túl keveset foglalkozik azzal a témával, ami az egész világot megmozgatja.

Az orosz médiumok vezetői azzal válaszoltak a kritikára, hogy az embereket jobban érdekli a gazdaság gyenge teljesítménye és a munkanélküliség és nincs kedvük vitatkozni az időjárásról.

Szeptemberben Putyin vezető tanácsadója a globális felmelegedéssel kapcsolatos ügyekben visszautasította azokat a kritikákat, amelyeket a Climate Action Tracker, az ENSZ-hez és a Rockefeller érdekeltségek által finanszírozott World Wildlife Fund-hoz kötődő klímakutatással foglalkozó szervezet fogalmazott meg Oroszországgal szemben.

A csoport szerint Oroszország szén-dioxid kibocsátási rátája rosszabb, mint Kínáé, az Egyesült Államoké vagy az Európai Unióé.

A Greenpeace és a WWF azért panaszkodott Oroszországra, mert az nem kéri ki a véleményüket klímaügyi kérdésekben.

zima„Ez pusztán az ő véleményük, nem vet fel semmi kézzelfoghatót és nem is objektív,” mondta Alexander Bedritszky az ENSZ Nemzetközi Klímaváltozási panelének moszkvai ülésén.

„Azt mondanak, amit akarnak, de a mi elkötelezettségeink a klímarendszerek alakulásának 70 különbözőféle lehetőségén alapulnak.”

Forrás: www.idokjelei.hu / A Daily Caller cikke alapján

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.11.03. Elbocsátotta a “klíma-szkeptikus” meteorológust a France 2 tévé

2015.10.14. Összeomlás fenyegeti az óceáni táplálékláncokat

2015.09.28. Obama “erőteljes” klímaszerződés elfogadását sürgette

2015.04.27. Manipuláltak a globális felmelegedésre vonatkozó adatok?

Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek

A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem tartottak lépést a fejlődéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselői számára.

hibridAz alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra. Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.

Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében. A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti őket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következőket írja:
eger_autizmus2A genetikai betegségek génterápiával történő gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevőkből. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.

Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkező egyedeket „teremteni” egészen más történet. A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.

A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neurológia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.

Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élőlényeket akarunk?

Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdődhet az emberi szervek disznók testében történő növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségű szerv „termelése” a transzplantációra várók számára:
2712_1A japán kormány által tudósokból és jogi szakértőkből felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentőségű kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnő növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi őssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínűleg egy sertés lesz.

A beültetést követően az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnőtt sertést levágják, egyszerűen kiveszik belőle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)

De vajon egy emberi szervet növesztő sertés továbbra is sertés marad? A benne növő szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton. Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.

Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek.
Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amiről tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.

A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékből nyerhető, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt. Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.

2712_3Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és állati genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.

A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következő „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinből származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyek humanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeiből:

  • Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
  • Emberi vérrel rendelkező sertés,
  • Emberi májjal rendelkező birka,
  • Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
  • Macska-ember hibrid protein

És ezek csupán azok a projektek, amikről tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás előtt álló lehetőségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.

hibrid_7A „Hibrid” című film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?

Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.

Forrás: www.idokjelei.hu / The Truth Wins

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.08.01. Vizeletből nyert őssejtekből alkotnak fogat kínai tudósok

2013.07.24. Amikor majd a földlakók matuzsálemi kort érnek meg

2013.07.14. Génterápiával gyógyítottak meg súlyos beteg gyermekeket Olaszországban

2013.07.08. Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

2013.06.24. A lerakódott dohányfüst-maradvány károsíthatja az emberi DNS-t

2013.06.14. Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS

2013.06.03. Képesek vagyunk egy mamut klónozására?

free counters

A hangyák is a leggyorsabb utat választják

A fényhez hasonlóan a hangyák sem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb utat választják, ha különböző fizikai tulajdonsággal rendelkező felületeken kell haladniuk céljuk felé – állapították meg német tudósok, akik szerint a rovarok “matematikai kalkuláción alapuló” viselkedése betekintést enged csoportos önszervező képességükbe.

hangya1A kísérleteket kis tűzhangyákkal (Wasmannia auropunctata) végezték izraeli helyszínen, ahol zárt területet alakítottak ki. Az egyes kolóniák néhány ezer dolgozóból és több királynőből álltak. A közösségalkotó rovarokat az elkerített terület egyik sarkába helyezték el, a csalogató táplálékul szolgáló csótánytetemet pedig a szemköztibe. Az ízletesnek ígérkező zsákmányhoz különböző felületeken lehetett eljutni: volt sima szakasz, durva kiképzésű rész és tükörsimaságú is.

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az apró állatok bizonyos idő elteltével már nem a legrövidebb utat követték, hanem zegzugos vonalban haladtak, méghozzá úgy, hogy a leghosszabb rész a sima felületre jusson: így tudták a leggyorsabban megközelíteni a hívogató falatokat.

fiber-optic-data-transmissionViselkedésüket a kutatók az optikában használt Fermat-elvhez hasonlították: a “legrövidebb idő elve” azt mondja ki, hogy egy fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyre nézve a kezdő és végpontok közötti terjedési idő minimális.

A tanulmány szerzői rámutattak arra is, hogy a zsákmányhoz való hozzáférés során a bolyok feromonokra – az élővilágban a kommunikáció legelső formáját megtestesítő, területmegjelölő kémiai vegyületekre – támaszkodva határozták meg a leggyorsabb ösvényt. Kezdetben az “útjelző cölöpök” kitűzése találomra történt, de idővel – a közös tapasztalatnak és az információk átadásának köszönhetően – az összes lehetőség közül a legoptimálisabb útvonal megtalálásában csúcsosodott ki. A tudósok szerint a folyamat jól illusztrálja a rovarok önszerveződő képességét és evolúciós fejlődését.

Wasmannia-1A hangyák is rendelkeznek azonban korlátokkal: rövid távon nem működik optimalizálási érzékük, minden bizonnyal azért, mert túl sok feromon keveredik viszonylag kis területen.
Egy korábbi, a Behaviour című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hangyáknak fejlettebbek a matematikai “képességeik”, mint egy átlagos ötödikes tanulónak, és ezt helymeghatározáshoz és táplálékszerzéshez veszik igénybe. Az akkori kísérleteket kisméretű útvesztő segítségével hajtották végre. A labirintus különböző pontjaira élelmet helyeztek el, és megfigyelték, miként hozzák a rovarok társaik tudomására, hogy merre található a táplálék. Az állatok nemcsak hátrahagyott szagmintákkal vezették el társaikat a pontos helyre, hanem az útvesztő ágainak a számát, a távolságot és a táplálékoz vezető lépések számát is képesek voltak kommunikálni.

“A kutatások alapján a hangyák kvantitatív módszereket tudnak alkalmazni a boly többi tagjával való kapcsolattartás során” – állt a tanulmányban.

Forrás: MTI / livescience.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.04.19. A Stonehenge környéke ötezer évvel korábban lakott volt

2013.04.19. Moore törvénye szerint 10 milliárd éves az élet

2031.03.11. Új baktérium fajt találtak a Vosztok-tóban?

2012.12.17. Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg kanadai kutatók

2012.08.04. A jövő ételei kémiai vegyületekből készülnek majd

free counters