komlomedia összes bejegyzése

Állami digitális valuta Izraelben

Bár a különböző hírportálok egymástól eltérő szemszögből közelítik meg a kérdést, ki üdvözlendő lépésnek, ki a világra váró totalitárius rezsim fontos elemének tartva azt, a lényeg, hogy Izrael hamarosan saját digitális valutát vezet be.

A Reuters a Bank of Israelen belüli forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a központi bank készen áll felhatalmazni a kormányt egy, a blockchain technológia által vezérelt, a Bitcoinhoz vagy Ethereumhoz hasonló, állami digitális valuta bevezetésére.

A lépés segítségével akár egyik napról a másikra megvalósulhatna az izraeli vezetés által évek óta tervezett készpénz nélküli gazdaság. A hírek szerint a Knesset a bevezetés jogi alapjait is előkészítette már, hogy a lépés akár 2019-es költségvetési évben megtörténhessen.

Izraelben évek óta próbálják visszaszorítani a készpénz használatát, illetve korlátozni a kibocsátott készpénz mennyiségét, mert a hivatalos adatok szerint az ország feketepiaca jelentősen megerősödött az elmúlt években, olyannyira, hogy a becslések szerint jelenleg a gazdaság 22 százalékát teszi ki, ami persze a befizetett adók mértékében is megmutatkozik.

Egy központi digitális valuta, ami lehetővé tenné, hogy minden egyes tranzakció útját ellenőrizzék, sokak szerint megoldaná a helyzetet. Mások ezzel szemben úgy gondolják, hogy a lépés eredményeként egyre többen fordítanának hátat az államilag kibocsátott valutáknak és kezdenének inkább kriptovalutákban kereskedni, fizetni.

Akármi legyen is az izraeli vagy bármely egyéb kormány kimondott vagy kimondatlan célja, tény, hogy a központosítás és a lakosság központosított eszközökkel történő megfigyelése, még soha nem szolgálta az emberiség javát, ahogyan az is egyértelmű, hogy az ilyen kísérletek minden alkalommal újabb mélységeket nyitottak meg azok előtt, akik lelkiekben lefelé, hatalomban pedig felfelé törekednek.

Forrás: idokjelei.hu / reuters / Trunews

 

Reklámok

„A Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke”

A rejtélyes, globális szervezet, a Szabadkőművesek idén ünneplik 300 éves fennállásukat. Ennek alkalmával a Sputnik megszólaltatta Peter Doderert, a szervezet német ágazatának alelnökét.

A Szabadkőműves szervezetet 1717. június 24-én alapították, amikor egy csoportjuk létrehozta a londoni „nagypáholyt”. A szabadkőművesek akadálytalanul dolgozhattak egész Európában, elsősorban katedrálisok építésével foglalatoskodtak. Ekkor alakították ki ismert jelképüket.

A mozgalomnak ma világszerte mintegy 2,6 – 5 millió tagja van. Közülük mintegy 15 ezer él Németországban, mint Doderer, aki a píárért is felelős.

A Sputnik azt kérdezte tőle, miként bánik a nyilvánossággal e hírhedten titokzatos szervezet. Azt felelte:
„Ez a mi problémánk. A Szabadkőműveseket nem a nyilvánosság kedvéért hozták létre”.

Elmondta, a Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke. Ekkor a titkolódzás racionális gyakorlatnak számított. Ugyanis az olyan forradalmi eszmék elterjesztését, mint a szabadság, egyenlőség és a rabszolgaság felszámolása, sem az egyház, sem az uralkodók nem szerették.

„Nem nevezném titoktartásnak, hanem egy nem kiszivárogtatási korlátnak” – nyilatkozta.

A körhöz tartozás az exkluzivitás jele volt, folytatta. Hozzátette: „Azok, akik e körhöz tartoztak, nyilván jól érezték magukat a titoktartás sötétségében”. A költő Gotthold Ephraim Lessing úgy írta le találkozóikat, mint „hangosan gondolkodni egy baráttal”.

A gondolatok, mondta Doderer, szabadok – belső körben, de a külvilág felé csendben kell lenni. Ez az oka, hogy ma is ez a szabály.

A Szabadkőművesek csak saját tagságukat fedhetik fel, de másét nem.

Három más dolgot is titokban kell tartani: azt a jelet, a szót és a kézfogást, amelyek révén a tagok felismerik egymást.

Doderer annak a páholynak – az Anna Amalia páholynak – a tagja, amelyhez Goethe is tartozott. Hozzátette: valaki nem válhat taggá egyik pillanatról a másikra. Neki három évig tartott, ameddig befogadták.

A tagok más tagságáról fekete és fehér golyókkal szavaznak. Ha túl sok a fekete golyó, a tagjelölt tovább várhat egy újabb évet.

Doderer elmondta, a szabadkőművesség nem igazán tanulható, az ott van az ember génjeiben. Azt is elmondta, nagyon izgalmasak találkozóik. Például jobbra az embertől egy tábornok ül, balra egy katonai szolgálatot megtagadó, akik spirituálisan egyenlők.

A Sputnik zárómondata: „Már csak egyetlen kérdés marad: vajon mi az oka annak, hogy háromszáz év múltán is a Szabadkőművesek oly titkolódzóak”.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

Folyamatosan lehallgatja felhasználóit a Facebook?

Egy Youtube-felhasználó azt állítja, húsz éve nincs macskájuk, de a Facebook macskatápot reklámoz nekik, mert célzottan egy kísérlet részeként a telefon közelében egész nap a “macskatáp” szót ismételgették.

Semmilyen hivatalos adat nem támasztja alá, de mégis úgy tűnik, hogy a Facebook lehallgatja felhasználóit.

“Annyit tettünk, hogy letettük a telefont a közvetlen közelünkben egy asztalra, bekapcsolva hagytuk, a háttérben futott rajta a Facebook Messenger. Mikor a telefon be volt kapcsolva, folyamatosan macskatápról beszéltünk, legalább egy órán keresztül. Két nappal később már macskatáp reklámokat mutat nekünk a Facebook” – mondta egy Youtube-felhasználó, akinek feltűnt, hogy a Facebook rendszeresen jelenít meg neki olyan tartalmú reklámot, amire nem keresett rá, de telefon közelében beszélt róla.

Elmondása szerint idővel gyanússá vált, hogy a Facebookon olyan személyre szabott reklámok is megjelennek, melyek láthatóan tényleg személyre szabottak – de keresési adatok alapján nem jelenhetnének meg, mert az adott téma csak beszéd közben került szóba a telefon vagy számítógép közelében, írott formában nem.

A kísérletet abból a célból kezdték meg, hogy alátámasszák azt a feltételezést, miszerint a Facebook folyamatosan hallgatózik a felhasználók után, és hangfelismerés alapján automatikusan keresőszavakat állít elő, amit felhasznál személyre szabott hirdetések megjelenítéséhez, a hirdetők célközönségének hatékonyabb elérése érdekében.

A kísérlet eredménye szerint elég lehet rendszeresen szóban ismételgetni egy dolgot, hogy idővel személyre szabott hirdetéseket láthassunk az adott témában.

Forrás: hidfo.ru / reddit.com

Kapcsolódó híreink:

2017.11.15. A Facebookot bírálta a platform egykori elnöke

2017.09.11. A spanyol adatvédelmi hatóság 1,2 millió euróra büntette a Facebookot

A Roosevelt Institute tanulmányt publikált az alapjövedelemről

A balra hajló Roosevelt Institute havi ezer dollárt rakott minden amerikai felnőtt zsebébe, modelljükben az állampolgárok ennek ellenére tovább dolgoztak.

Nyolc év alatt 12,6 és 13,1 százalék közötti mértékben nőne az amerikai gazdaság, ha minden felnőtt 12 ezer dollárt kapna évente alapjövedelemként – állítja a Roosevelt Institute tanulmánya. Ennyi idő után kezdene alábbhagyni a program jótékony hatása, mely a nyolc év alatt 2,5 billió dollárt termelne a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office) becslése alapján.

A dolgozat három alternatívával számolt – idézi fel a World Economic Forum és a Business Insider közös cikke. A legnagyobb kifizetés szerint 1000 dollárt kapna havonta minden felnőtt, a másik verzióban 500-at, a harmadik elképzelés szerint a gyermekek kapnának 250 dollárt havonta. „Mindhárom terv értelmében az általános alapjövedelem (universal basic income, UBI) államadósság terhére történő bevezetése növelné a gazdaságot” – írja a tanulmány összefoglalója.

Pénzköltő embereket vizionálnak

A kutatók azzal számoltak, hogy az általános alapjövedelem megoldja a kereslet problémáját a gazdaságban, magyarán a pénzüket költő emberek hiányát. „Alapvetően minél nagyobb az UBI értéke, annál nagyobb az összeadott kereslet, ami által a nagyobb lesz a gazdaság” – írják.

Az elemzés úgy számolt, hogy az emberek ugyanúgy tovább dolgoznak az alapjövedelem bevezetése után, mintha az nem is lenne. Habár az UBI nem elég a megélhetéshez, a kételkedők szerint a teljes munkaidőben dolgozók száma visszaesne hatására.

Az eddigi felmérések szerint a fenti állítás nem feltétlenül igazolódik be, ám ezeket a tanulmányokat fejlődő országokban végezték, mely eredményeket nem feltétlenül lehet gazdagabb és népesebb országokra is rávetíteni. Mindenesetre az Egyesült Államokban folyó alapjövedelem-kísérletek eddig azt mutatták, hogy a foglalkoztatási adatok nem változtak szignifikánsan. Más közgazdasági elméletek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a különféle költségek megugranának az UBI bevezetésével, például az ingatlanhitelek kamatai.

A cikk felidézi, hogy több kísérlet is folyik világszerte, az eddigi legnagyobb a közeljövőben indul Kenyában és 6000 ember részvételével fog zajlani, akik 12 évig fognak havi alapjövedelmet kapni.

Ugyanakkor amíg az adatok meg nem érkeznek meg, addig a közgazdászok csak spekulálni tudnak, hogy az alapjövedelem milyen változásokat hozhat – zárul az írás.

Forrás: kitekinto.hu / Roosevelt Institute / World Economic Forum

Kapcsolódó híreink:

2017.06.24. Kevesebb stressz, nagyobb hatékonyság – ezek az alapjövedelem eddigi hatásai Finnországban

2017.02.21. Elon Musk: az automatizálás hamarosan szükségessé fog tenni egy alapjövedelmet

2017.01.23. Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?

Problémák Németországban az elektromos autók gyártásával

Minden politikai beharangozás ellenére Németország még messze van attól, hogy felvirágozzék a villanyautók gyártása és az is meglehet, hogy a német autógyártóknak nincs a legjobb jövőbeni „kártyájuk” az e piacon történő sikeres jelenlétre.

Ugyanis árammal hajtott autók gyártásához a cégeknek nem olyan nyersanyagokra van szükségük, mint eddig. Szükségük van viszont lítiumra, kobaltra, mangánra, grafitra, stb. De ezek a nyersanyagok szűkében vannak kínálati oldalon.

Németországban ezek a nyersanyagok nincsenek, és azon országok, amelyek ezeket tudnák exportálni, nem számítanak biztonságos szállítóknak, mint a Demokratikus Kongói Köztársaság, amely a világ egyik legszegényebb országa, instabil politikai helyzettel és ahol gyerekmunkát alkalmaznak, miközben hatalmas a korrupció, a folyók és tavak mérgezettek, az emberek betegek, az erdőket kivágták, hogy helyet csináljanak elsősorban a kobalt bányászatának. Innen származik a világ kobalttermelésének hatvan százaléka.

Az iparban ezért nyersanyag szűkéről beszélnek. Az elektromos autók iránti kereslet meghaladja a gyártási kapacitást.

Forrás: lovasistvan.hu / zeit.de

Kapcsolódó híreink:

2017.11.20. Jön az elektromos VW Bogár?

2017.11.16. Jövőre indul az elektromotorok gyártása a győri Audiban

2017.11.10. Nyereséges és globális elektromosautó-gyárrá alakul az Opel a tervek szerint

Az ENSZ 2000-ben már hivatalosan tervbe vette a „lakosságpótlást” migránsokkal

Az Epoch Times roppant kínos dokumentumra hívja fel a figyelmet. Ez pedig az, amelyben a világszervezet már 2000-ben azt javasolja, hogy migrációval tartsák fenn Európa csökkenő és öregedő népességét.

A dokumentum neve. „Állomány fenntartási migráció: megoldás a csökkenő és öregedő lakosságnak?

Egy évvel később az ENSZ tovább lépett és „Népességpótlást” javasolt.

Ebben az olvasható, hogy a gazdasági erő fenntartása céljából 2015-től 2035-ig évente 2 millió migránst kell Németországnak befogadnia.

Európa „megőszülése” 2015 végén Dimitrisz Avramopuloszt, az EU migrációs biztosát is foglalkoztatta. Akkor azt mondta, hogy az elkövetkező két évtizedben több mint 70 millió migránsra lesz szükség a kontinens „megőszülése” elkerülésére.

Őt nagyon felbőszítette, hogy egyes uniós országok ennek ellenállnak és azt mondta, az Európa felé tartó migrációnak semmi nem állhat az útjába.

Azt is szóba hozták, hogy új szabályozásokkal kell a tagországokat migránsok befogadására kötelezni. Büntetésből pedig meg kell tagadni uniós támogatásukat.

A cikk bemutatja azt is, hogy milyen esetekben támogatnák anyagilag az egyes tagországokat, ha azokban kizárólag az uniós program szerint történik a migránsok befogadása.

A befogadási kritériumok közül az utolsó ez: „Súlyos társadalmi-gazdasági (szocio-ökonómiai) helyzetben lévő személyek”.

Forrás: lovasistvan.hu / epochtimes.de

Német tudósok és beépült kémek is segítették a szovjet atombomba megszületését

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium.

A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

A bolsevikok már közvetlenül hatalomra jutásuk után, 1918-ban rádiumkutató-intézetet hoztak létre Leningrádban, amelynek vezetője a világhírű fizikus Abraham Joffe lett. Itt kezdte pályafutását 1925-ben az akkor még csak 22 éves Igor Kurcsatov, aki idővel a szovjet atomkutatás vezéralakja lett. Kurcsatov egyik első szovjet tudósként kezdett atomfizikával foglalkozni, ő felügyelte az első szovjet ciklotron (részecskegyorsító) építését is. A szovjet tudósokat már az 1930-as években foglalkoztatta a nukleáris láncreakció lehetősége, amelyet 1932-ben Szilárd Leó vetett fel, és a német Otto Hahn valósított meg először hat évvel később.

1940-ben előterjesztést is készítettek esetleges katonai felhasználásáról, de ezt elfektették, egy évvel később a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Egy neves szovjet fizikus, Georgij Fjodorov 1942-ben a láncreakcióval kapcsolatos amerikai, angol és német közlemények elmaradásából arra következtetett, hogy ezek a hatalmak „szuperfegyveren” dolgoznak, amit szigorúan titkos levélben Sztálinnak is megírt.

A mindig gyanakvó generalisszimuszt elgondolkodtatta a dolog, ezért elrendelte a szovjet nukleáris program beindítását, vezetésével Kurcsatovot bízták meg. Ő kíméletlen tempót diktált magának, de munkatársainak is, ezért nevezték el „generálisnak”. (Kurcsatov a munka kezdetén megfogadta, hogy nem borotválkozik, amíg sikerrel nem jár. Excentrikus arcszőrzetét később is megtartotta, ezért „szakállnak” is nevezték munkatársai.)

Intézeteket szerveztek, kiépítették az ipari bázist, a program azonban igazán csak azután gyorsult fel, hogy az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. A program felügyelete ekkor közvetlenül a kommunista párt legszűkebb vezető testületéhez, a Politikai Bizottsághoz került. A munkába bevonták a Vörös Hadsereg által a megszállt Németországból „importált” tudósokat, s a hírszerzés is értékes információkat szállított az amerikai Manhattan-tervről.

Ennek forrásai részben a beépített ügynökök voltak, részben pedig tudósok, akik anyagi indíttatásból vagy lelkiismereti okokból osztották meg ismereteiket a szovjetekkel. Az amerikaiak atommonopóliumuk elvesztése után persze lázasan keresték a felelőst, akiket az 1953-ban kémkedésért kivégzett Rosenberg házaspárban találtak meg. A vádak igazát a mai napig sem sikerült tisztázni, de az biztos, hogy valaki más is adott át információkat, miként az is, hogy Kurcsatovék e segítség nélkül is sikerrel jártak volna, de munkájuk jelentősen lerövidült.

Számos logisztikai problémát kellett leküzdeniük, kezdetben a németektől lefoglalt uránércet használták, de 1946 tavaszára már 45 tonna urán és 450 tonna különlegesen tiszta grafit állt rendelkezésükre. Októberben üzembe helyezték az első atomreaktort, s szenteste elvégezték az első kísérletet szabályozott láncreakcióval. Kurcsatov csapatának 1947-ben két különböző módszerrel sikerült egészen kis mennyiségű, hasadóanyagként használható 239-es plutóniumot előállítania.

Az első szovjet atombombát 1946-ban kezdték építeni, működési elve megegyezett a Hirosimára ledobott amerikai fegyverével. Az Első Villám fedőnevű (az amerikai hírszerzés által Sztálinra utalva Joe bácsiként emlegetett) 22 kilotonnás bombát elkészülte után a legnagyobb titokban szállították Szemipalatyinszkba, és 1949. augusztus 29-én robbantották fel.

A korabeli legenda szerint a bombán dolgozó tudósok elismerését az esetleges kudarc esetén kiszabott büntetéseknek megfelelően osztották szét: akiket kivégeztek volna, azok a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, akik „csak” börtönbüntetést kaptak volna, azok a kisebb presztízsű Lenin-rendet vehették volna át.

Forrás: mult-kor.hu / MTI

Kapcsolódó híreink:

2017.08.18. Nem az atombomba kényszerítette térdre Japánt a II. Világháborúban

2017.07.07. Szépséghibás megállapodás született az atomfegyverek betiltásáról

2016.03.12. A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

 

Gordon Brown: Washington szándékosan félrevezette Londont

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.

Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown megállapítja könyvében, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Brown szerint így nem teljesültek az “igazságos háború” kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást – amelyben 179 brit katona vesztette életét – nem lehet “arányos válaszlépésnek” sem tekinteni.

Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.

A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.

Forrás: MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2017.08.19. Bocsánatot kért a brit védelmi miniszter Irakban elesett brit katonák családjától

2016.07.07. Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

Az USA háborút indít, ha Kína bevezeti a petrojüant

Az RT műsorvezetője, Max Keiser a Keiser Report nevű pénzügyi műsorában azt mondta, az olajkereskedelem küszöbön álló átállítása jüanra igen merész lépés a kínaiak részéről, mert az USA ezt nem fogja hagyni harc nélkül.

Peking azt tervezi, hogy még az év vége előtt jüanban megadott olajszerződéseket készít, de, mondta Keiser, azon országok, amelyek „ki akartak bújni az olaj-dollár mátrixból, iszonyatos sorsra jutottak… Szaddam Husszein euróban akart olajkereskedést folytatni. Megölték. Muammar Khaddafi sem dollárban akart üzletelni az olajjal. Megölték.”

Kínának ugyanakkor megvan az elhatározottsága és erőforrásai, hogy leválassza magát a dollárkereskedelemről. Plusz több nagyobb ország mellette áll, mint Oroszország és Irán, amelyek ellen tudnak állni az amerikai pénzügyi kartellnek.

Majd említette, hogy Peking e téren erősebb lesz azzal a tervével, hogy részesedést vásárol a szaúdi kőolaj vállalatban, az Aramcoban.

De, mondta Keiser, az amerikai pénzügyi szektor és a hadiipari komplexum harcolni fog és nem fogja feladni a dollár hegemóniáját csak úgy, békésen. A kedvenc eszközét fogja bevetni. A háborút, tette hozzá.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.19. Kína tovább növelte amerikai állampapír-portfólióját

2017.09.29. Putyin megdöntené a dollár egyeduralmát – Kína és Venezuela is segédkezik

Amerika háborús szenvedélye

Az Egyesült Államoknak súlyos szenvedélye van: hatalmas háború függősége.

A kongresszus a jövő évre 700 milliárd dolláros hadikiadást irányoz elő. Ez 50 milliárddal több a tavalyinál, ami szintén rekord nagyságú kiadás volt. Ez a  tízszerese annak, mint amit az USA oktatásra vagy egészségügyre költ.

És tízszerese annak, mint amennyit akár Oroszország, akár Nagy-Britannia, akár Franciaország költ a saját hadseregére. Más szavakkal: az Egyesült Államok ugyanannyit költ hadi célokra, mint a kilenc, e kiadásokban mögötte álló ország, beleértve Kínát, Oroszországot, Nagy-Britannia, Franciaországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát.

Sőt: az Egyesült Államok most többet költ hadikiadásokra, mint bármikor a hidegháború idején.

Ha az USA megnyirbálná katonai kiadásait, kiváló, egyetemesen ingyenes egészségügyi és oktatási rendszere lenne.

Washington folyamatosan visel háborút különböző országokban.

Több, a Sputniknak nyilatkozó amerikai szakértő szerint ez a háborús gazdaság hosszabb távon fenntarthatlan lesz  és az amerikai fiskális adósság „kataklizmikus” mértékű megnövekedéséhez és társadalmi hanyatláshoz vezet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok rendkívül ingatag világát tartósítja.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

„Mi urániumot adtunk nektek, ti Belgrád bombázásával fizettetek”

Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért számos nemzetközi leszerelési egyezményt nem tart be. Közölte: Moszkva nem hátrál ki egyetlen meglévő egyezményből sem, de „azonnali, szimmetrikus választ” ígért, ha Washington lesz az első fél, amely eláll az egyezménytől.Hangsúlyozta: az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem érdekli a nemzetközi jog.

A Szocsiban rendezett Valdaj konferencián beszélő orosz elnök újságíróknak elmondta, az 1993-tól 2013-ig működő Megatonnák Megawattokká program keretében mintegy 20 000 atomtöltetében lévő urániumot alacsony dúsítású formában az Egyesült Államoknak ajándékozták, hogy ott reaktorokban tudják használni. Elmondta, ez volt a történelem egyik leghatékonyabb leszerelése. Az amerikaiak 170 látogatást tehettek a legtitkosabb orosz létesítményekhez, és ott folyamatosan dolgozhattak úgy, hogy azokat amerikai zászlókkal díszítették fel. Ezen kívül száz amerikai meglepetésszerű látogatást tehetett orosz nukleáris berendezéseknél.Amerika azzal „fizetett” mindezért, hogy totálisan hanyagolva az orosz érdekeket, a szeparatistákat támogatta a Kaukázusban, megkerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, bombázta Jugoszláviát, lerohanta Irakot, stb.

Putyin elmondta, olyan a viszony most a két ország között, mint az ötvenes években, de a hidegháború idején „legalább volt kölcsönös tisztelet a két fél között”.

Említette még az 1993-ban kötött, vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amelynek értelmében Oroszország teljes mértékben megsemmisítette saját készletét, szemben az USA-val, amely folyamatosan késlelteti annak végrehajtását és most 2023-ban akarja a leghamarabb befejezni azt. Azzal az ürüggyel, hogy nincs pénzük. Amikor ott vannak a bankópréseik és tudnának pénzt nyomtatni, mondta Putyin.A Rusia Today cikke ezután említi a többi, igen lényegbevágó nemzetközi leszerelési egyezményeket, amelyeket illetően az amerikaiak nem hajtották végre azt, amit nekik kellett volna.

Forrás: lovasistvan.huRT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.20. Konasenkov: Washington először ismerte el, hogy a terroristák vegyi fegyvert vetettek be

2017.10.20. Lavrov: kulcsprobléma az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése Európában

2017.10.20. Putyin: Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni

Mitől retteg a CIA ötven éve

Az amerikai katonai hírszerzés szerint az oroszok nem csak választásokat hekkelnek, de a puszta akaratukkal tárgyakat mozgatnak, emellett arra is képesek, hogy telepatikus képességeikkel behatoljanak emberek elméjébe a világ távoli pontján.

USSR
A rettegés a ’90-es években sem hagyott alább.

Az amerikai katonai hírszerzés feloldott titkosítású, ma már nyilvánosan elérhető dokumentumaiból kiderült, hogy a ’70-es években a titkosszolgálatok a nemzetbiztonságra leselkedő valós fenyegetésnek tartották az oroszok paranormális képességeit. Az amerikai kormány szerint a szovjetek tökélyre fejlesztették a telepátiát, a hipnózist, emellett képesek arra, hogy behatoljanak az emberek álmaiba, ha már más úton nem megy. A CIA weboldalán elérhető a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) “Kontrollált Ellenséges Viselkedés” című jelentése, mely szerint leginkább az alusisak használhat az oroszok ellen, mert egyébként az Egyesült Államokat semmi nem védi az oroszok paranormális képességeitől.

Az 1972-es, mára feloldott titkosítású jelentés azzal kezdődik, hogy Leningrádban és Moszkvában parapszichológusok a tudat telepatikus manipulációját folytatják, és ezen a téren visszaellenőrizhető, bizonyítható sikereket értek el. De nem elég, hogy nagy távolságokból is képesek behatolni az emberek tudatába, a biztonság kedvéért még tárgyakat is mozgatnak a puszta akaratukkal.

“A telekinézis megfigyelése helyett a szovjetek kifejezetten az alkalmazásra összpontosítanak. Mrs. Kulagina testfunkcióit vizsgálták a telekinézis demonstrációja során, és a szovjetek azt látták, hogy amikor a tárgyak mozgásnak indulnak, Mrs. Kulagina életfunkciói – szívverés, légzés, agyi aktivitás – felgyorsulnak, és a teste körüli elektromágneses mező ritmikusan lüktet. A szovjet tudósok szerint ezek a vibrációk tették lehetővé, hogy a tárgyakat magához vonzza vagy ellökje magától” – áll az évtizedeken át titkosított jelentésben, ami egyébként hozzáteszi, hogy Nina Kulagina képes volt pusztán a gondolataival megállítani egy béka szívverését.

A DIA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az oroszok paranormális képességek segítségével például a következőkre is képesek:

  1. közvetlen hozzáférés nélkül betekintést nyerni titkos amerikai dokumentumokba, ellenőrizni az amerikai haderő és a hajók mozgását, emellett megállapíthatják titkos amerikai katonai létesítmények pontos elhelyezkedését.
  2. nagy távolságokból formálhatják amerikai katonai és civil vezetők gondolatait,
  3. a távolból amerikai tisztviselők azonnali halálát (!) okozhatják,
    minden típusú amerikai katonai eszközt azonnal hatástalanítani tudnak nagy távolságból, beleértve űreszközöket is.

A dokumentum ezek után megemlíti, hogy mindezek valóban sci-finek hangzanak, de szerintük ez a legvalószínűbb módja annak, ahogy az oroszok a paranormális képességeiket használják. Márpedig az amerikai katonai hírszerzés meg van győződve arról, hogy az oroszoknak paranormális képességei vannak, hiszen ezt részletezi a nyilvánosság elől 40 éven át rejtegetett dokumentum több mint 170 oldalon keresztül.

És hogy miért dolgoznak ezen az oroszok? Az amerikai titkosszolgálatok szerint bármi is legyen ennek oka, ez az egész közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. A dokumentum szerint az Egyesült Államok védtelen az oroszok paranormális képességeivel szemben, és ha tíz éven belül nem történik ezen a téren ellenintézkedés, “már késő lesz”.

A szerző szerint a komoly nemzetbiztonsági fenyegetést főleg azzal lehetne elhárítani, ha további költségvetési forrásokhoz jutna az ő kutatási részlege. Ez nagyjából párhuzamba állítható a ma is megfigyelhető “minden bokorban ott vannak az oroszok, de ha jól megfizettek minket, mi elhárítjuk ezt a fenyegetést” mentalitással, de a mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest; a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.

Forrás: hidfo.ru

A CIA szervezte a demokrácia elleni puccsot Iránban 1953-ban

Az EU megszavazta a központi hadsereg felállítását

Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy saját GBP-jük 2 százalékával támogassák egy önálló uniós hadsereg felállítását Európai Védelmi Unió néven (European Defense Union), az EU hivatalos sajtóközleménye szerint.

eu_hadsereg1A jelek szerint Nagy-Britannia kivonulása az Unióból komoly katonai erőhiányt teremtett. Ez lesz az Unió történelmének első saját költségvetéssel rendelkező, több országot védeni hivatott hadserege.

A sajtóközlemény tételesen felsorolja, hogy milyen tényezők indokolták a hadsereg létrehozását:

„A terrorizmus, a hibrid veszélyek, valamint a kiber- és energiabizonytalanság elleni harc rákényszeríti az EU tagállamokat, hogy megerősítsék biztonsági és védelmi együttműködési kísérleteiket, megalapozva az utat az Európai Védelmi Unió létrehozása előtt.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor 2001. szeptember 11 után az Egyesült Államok megkezdte a „terrorizmus elleni harcot”, a harctérül szolgáló országokban matematikailag szinte kifejezhetetlen mértékben megnőtt a terrorista támadások száma, vagyis nulláról több száz, egyes országokban, mint például Irakban, több ezerre nőtt. Az amerikai kormány saját adatai szerint a terrorizmusból eredő halálesetek száma a közel-keleten 2002 és 2014 között 4500 százalékkal nőtt. Más szóval az elmúlt másfél évszázadban tapasztaltak szerint a „terrorizmus elleni harc” eredménye a terrorizmus erősödése volt. Vajon Európában más eredményre számítanak a honatyák?

nato_eu1A képviselők javaslata szerint minden tagállam saját GDP-jének 2 százalékával támogatná „a multinacionális erők és egy uniós központ felállítását valamint a válságkezelő műveletek vezetését, lehetővé téve az EU számára, hogy cselekedjen ott, ahol a NATO erre nem hajlandó.”

Ez egy komoly kijelentés, hiszen a tagállamok mindegyike rendelkezik már saját hadsereggel, most azonban elvileg egy nagyobb erővel és kiterjedtebb fennhatósággal bíró védelmi és támadó erőt akarnak felállítani központi irányítással. Elképzelhető, hogy a határozatot részben Donald Trump bizonyos kampánykijelentéseire szánták válaszként, amelyekben arra utalt, hogy megválasztása esetén országa kilép a NATO-ból.

Az 1949-ben alapított, jelenleg 28 tagú szövetségben mindössze három ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Görögország költi nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Márciusban Trump azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy az USA „ezt nem engedheti meg magának”.

„A NATO egy vagyonba kerül nekünk és igen, a NATO Európát védi, de nagyon sok pénzt költünk rá,” -mondta.

usa_trump1Vajon az EU komolyan vette Trump kijelentéseit és ez a válasz?

A sajtónyilatkozat kitér arra is, hogy

„a tagállamok közösen szerezzék be a szükséges védelmi forrásokat és közösen használják a halált nem okozó felszereléseket, mint például a szállítójárműveket vagy repülőket.”

Lehetséges, hogy ez az első lépés a katonai szuperhatalommá válás felé? Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia már rendelkezik nukleáris fegyverekkel és a legmodernebb katonai eszközökkel. Vajon egy ilyen központi parancsnokság felállítása azt is jelenti, hogy vészhelyzet esetén hatalmában áll majd utasítani az ilyen fegyverek bevetését? Ezek fontos kérdések.

Az európai képviselők közül 369-en szavaztak a határozat mellett, 255-en ellene, 70-en pedig tartózkodtak, ami azt is jelentheti, hogy egyes tagállamok Nagy-Britanniához hasonlóan inkább távolodni akarnak az ilyen központi kezdeményezésektől és a központi hatalomtól.

eu-armyÉrdemes megemlíteni még, hogy a határozat egy uniós védelmi miniszter kinevezését is célul tűzte és azt javasolja, hogy az új hadsereg Irakban kezdje meg tevékenységét:

„Az EU hadsereg] kiképző programot indít Irakban, hogy ezzel támogassa a Daesh elleni koalícióban résztvevő tagállamokat.”

Vajon ki lesz az a személy, akit az Unió ilyen komoly hatalommal ruház fel és miért Irak az első állomáshely, ahol az új csapatokat bevetik? Ezekre a kérdésekre sokan szeretnék tudni a választ.

Forrás: http://www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.11.22. Szoros uniós együttműködést sürgetnek Európa védelme érdekében

2016.11.18. Trump elnöksége alatt is megmarad az amerikai vezető szerep a NATO-ban

2016.11.17. Német miniszter: uniós haderőre és NATO-ra is szükség van

2016.11.14. NATO-főtitkár: Amerika nem fordíthat hátat a NATO-nak

2016.10.31. Kiszivárgott dokumentumok szerint egymást tapossák a NATO-országok

SDR Világrend

Legújabb cikkében James Corbett, szokásos alaposságával rámutat, hogy miközben aludtunk, illetve a média szokásos figyelemelterelő show műsorát figyeltük, egy látszólag jelentéktelen, mégis nagy horderejű esemény, közelebb vitte a világot ahhoz a bizonyos „világvégéhez”.

sdrEz a történet nem olyan izgalmas, mint az Amerikában folyó választási cirkusz, vagy az európai migránsválság körüli felfordulás, ugyanakkor hosszú távon sokkal nagyobb horderejű lehet.

És nem. Nem az „Internet” feletti ENSZ hatalomátvétel jelentette „világvégéről”, illetve az ezzel kapcsolatostévinformáció özönről van szó, amiről szintén elég kevesen hallottak csak, hanem az IMF által kibocsátott valutakosárról, pontosabb a kosárban mostantól hivatalosan is szereplő valutáról, a kínai jüanról, ami hétfő óta a font, az euró, a jen és a dollár mellett a Különleges Lehívási Jogok részévé vált. 10,92 százalékos arányával a kosár harmadik legerősebb valutájának számít, a 41,73 százalékos dollár és a 30,93 százalékos euró mögött.

Azok kedvéért, akik nem sokat tudnak a Különleges Lehívási jogokról, íme, a legfontosabbak:

  • Az SDR nem egy valuta, hanem egy potenciális követelés a dollárra, jenre, euróra, fontra és mostantól a jüanra nézve.
  • Az IMF bocsátja ki, a központi bankok pedig „kiegészítő tartalékeszközként” tartják és kereskednek vele.
  • Jelenleg 204 milliárd SDR van forgalomban, ami nagyjából 285 milliárd dollárnak felel meg és a teljes globális tartalék 2,5 százalékát képviseli.

ecvgioAz SDR lényege, hogy likviditást nyújt a globális tranzakciók lebonyolításához, amikor kevés dollár vagy arany áll rendelkezésre e célból.

A valutakosárba való bekerülés az adott valuta iránti globális igényt tükrözi. A központi bankok pedig ehhez a részvételi arányhoz igazítják tartalékaikat, vagyis mostantól (bár valószínűleg ez már korábban is így volt) portfóliójuk 10,92 százalékát tartják jüanban. Mivel a globális tartalékok összértéke 11,6 ezermilliárd dollár, ez azt jelenti, hogy a világ központi bankjainál összesen 1000 milliárd jüan van.

Egyesek szerint a II. Világháború óta nem történt ilyen komoly monetáris átalakítás a globális pénzrendszerben, mások szerint viszont a lépés nem jelent semmit, mert a globális portfóliók átalakulása e nélkül is megtörtént és a lépés csupán 31 milliárd dollárral növelte a keresletet a jüan iránt, ami csak egy csepp a tengerben.

nif_sdrworldorderKinek van igaza? Egy új monetáris rendszer van születőben, vagy csak egy jelentéktelen pénzügyi sípjelet hallottunk meg a nagy hangzavarban? James Corbett szerint mindkettő igaz lehet.

Igaz, hogy a jüan 10 százalékos részesedése az SDR kosárban önmagában nem fogja egyik napról a másikra felforgatni a világot, ugyanakkor az esemény nem magányosan érkezett.

A Világbank augusztusban bejelentette, igencsak halkan, hogy egyik leánybankja, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3 milliárd dollár értékben bocsát ki új kötvényeket, az elszámolás pedig jüanban történik majd.

SDR-ban denominált kötvényekkel 1981 óta nem próbálkoztak, egészen mostanáig és igencsak érdekes, hogy az újraélesztés éppen a felemelkedőben lévő gazdasági sárkány országában történik.

A kibocsátás célja kettős: lehetővé teszi a kínai befektetőknek, hogy különféle valutákkal foglalkozzanak, anélkül, hogy külföldön kellene befektetniük, másrészről, és ez az, amire figyelnünk kell, az SDR kötvénypiac felélesztésével Kína saját maga számára biztosítja be az SDR tartalékvaluta státuszát. Méghozzá nem olyan módon, hogy a követelést a likviditáshiánnyal küzdő központi bankok bármilyen valutában beválthassák, hanem csak és kizárólag úgy, hogy az elszámolás jüanban történjen.

china-billboard-yuan-gold-currencyMárpedig Kína a 2009-es válság óta készül erre. Nem a jüant, hanem az SDR-t próbálja a dollár helyébe állítani a világ tartalékvalutájaként. Ily módon Kína úgy kap helyet a monetáris világrendben és fosztja meg a dollárt trónjától, hogy közben nem szükséges liberalizálnia a jüant vagy engedni saját szigorú tőkekontrolljából.

Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.

Az Epoch Times például így jelenti be a hírt:

„Ez az első lépés a világvaluta felé.”

A tervezés több éve folyik. A központi bankok vezetői nyíltan beszélnek róla hivatalos dokumentumaikban és konferenciáikon, a média azonban érdekes módon nem igen foglalkozik vele, így a közvélemény nagy része se tud róla.

king-world-news-the-stunning-roadmap-to-the-coming-global-sdr-currencyA kínai központi bank vezetője már 2009-ben arról beszélt, hogy a világ nem hagyhatja, hogy a dollár tovább bitorolja a globális tartalékvaluta státuszt, és annak felügyeletét „egy megbízható nemzetközi szervezetnek” kellene átvenni. Ez a „megbízható” szervezet pedig nem más, mint az IMF, a tartalékvaluta pedig az SDR.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), az Európai Központi Bank (EKB) és a Világban pedig gyorsan meg is szervezett egy konferenciát, ahol 80 elit bankár tárgyalhatta meg világuralmi terveit. Ennek részeként kitalálták, hogy az SDR alapú kötvények segítségével piacot teremthetnek az SDR-ok számára és indokot teremthetnek használatukra.

Most pedig segítenek Kínának, hogy ők is SDR alapú kötvényeket adhassanak ki. Ez a kibocsátás egyetlen oka, ahogy az Epoch Time is rámutat: „a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára ez semmilyen előnnyel nem jár, hiszen relatív erős valutákban vesz fel hitelt, de relatív gyenge valutában kapja meg a pénzt”.

Vagyis nem arról van szó, hogy a Világbank talált egy olcsó kötvény kibocsátási módszert, hanem törvényes okot akarnak szolgáltatni az SDR tartalékvaluta szerepére a világ színpadán.

sdr-global-reserve-currencyMeglátjuk, hogy sikerül-e nekik. Minden attól függ, hogy a központi bankok képesek lesznek-e meggyőzni a pénzvilágot a dolláralapú tartalékvaluta rendszer leváltásáról. Ez csakis közös erővel sikerülhet nekik, így az elkövetkező években számítani lehet az SDR ismertségét növelni és vélt hasznát bemutatni hivatott történetek megszaporodására.

Ilyen értelemben a fenti esemény nem jelent világvégét, hanem a világot a világvégére felkészíteni hivatott propaganda hadjárat egyik hullámának tekinthető.

Forrás: www.idokjelei.hu / Corbett Report

„Az USA a mi oldalunkon áll” – interjú egy dzsihadistával

Jürgen Todenhöfer német újságíró interjút készített a dzsihadisták egyik parancsnokával, amit több német lap is közölt.

isisAz interjúból többek között kiderül, hogy az Al-Nusra front Washington által támogatott kormányoktól kapja a fegyvereit, illetve, hogy Szíriában amerikai szakértők tanítják meg a harcosoknak az új berendezések használatát.

„Igen. Az USA támogatja az ellenzéket [Szíriában], de nem közvetlenül. Azokat az országokat támogatják, amik minket támogatnak, de még nem vagyunk elégedettek a támogatás mértékével,” mondta Abu Al Ezz, a Jabhat Al-Nusra parancsnoka a Koelner Stadt-Anzeiger riporterének Aleppóban.

A dzsihadista parancsnok szerint „szofisztikáltabb fegyvereket” kellene kapjanak támogatóiktól ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a szíriai kormány ellen.

A Zerohedge összefoglalta az interjú legfontosabb pontjait:

  • A szervezet az USA közvetlen támogatását is élvezi,
  • Líbián és Törökországon keresztül tankokat és egyéb nehézfegyvereket kapnak,
  • Amerikai, izraeli és török tisztek és szakértők segítik őket Aleppóban,
  • Az Iszlám Állam vezetőit a nyugati titkosszolgálatok irányítják,
  • Nem támogatják a fegyverszüneteket és a segélyek célba juttatását,
  • „Az USA a mi oldalukon áll,” mondta Abu Al Ezz.

A parancsnok azt is elmondta, hogy „addig harcolunk, amíg meg nem döntjük Assad kormányát”. Az Al-Nusra front célja „egy Iszlám állam felállítása, amit a saría törvény szerint kormányoznak és semmilyen világi államot nem ismer el.”

alnuszraA kormányerők a légierőnek és a rakétakilövőknek köszönhetően előnyt élveznek, de „nekünk meg ott vannak az amerikai TOW rakéták, így a helyzet bizonyos területeken az irányításunk alatt áll,” mondta Al Ezz.

A parancsnok legmegdöbbentőbb mondata azonban arra a kérdésre érkezett válaszként, amikor a riporter az iránt tudakozódott, hogy vajon a TOW rakétákat eredetileg is a Jabhat Al-Nusrának szánták, vagy csupán megszerezték azokat a mérsékelt Szabad Szíriai Hadseregtől.

„Nem. A rakétákat közvetlenül nekünk adták,” válaszolta.

Azt is elmondta, hogy „amikor támadás alatt álltunk több tiszt is segített bennünket Törökországból, Katarból, Szaúdi-Arábiából, Izraelből és Amerikából… műholdas, rakéta, felderítési és biztonsági hőkamera szakértők.”

Amikor a német riporter visszakérdezett, hogy tényleg voltak-e köztük amerikai szakemberek, Al Ezz így válaszolt:

„Az amerikaiak a mi oldalunkon állnak.”

usaAmennyiben pedig valaki még kételkedne, a parancsnok megerősítette, hogy a Jabhat Al-Nusra „az Al-Kaida része”.

Az interjú szeptember 17-én készült egy kőbánya területén Aleppóban, Jurgen Todenhöfer, a Koelner Stadt-Anzeiger újságírója által.

A „másik” oldal is megszólalt a Szíriában folyó harcok ügyében, mert hát másik oldalnak is lennie kell, ha az ember rendes, mármint némiképp hihető konfliktust akar.

Az AFP cikke alapján az atv.hu „Oroszország a “totális háború mellett döntött” címmel írt, kifejtve, hogy

„Oroszország egész tűzerejét beveti, hogy segítsen a szíriai rendszernek Aleppó visszafoglalásában, mert úgy véli: érdemesebb katonai győzelmet aratni, mint folytatni a haszontalan tárgyalásokat Washingtonnal – írta az AFP elemzőkre hivatkozva.

“Oroszország ezt az opciót választja, mert nem hisz többé a Washingtonnal való együttműködésben Szíriát illetően” – vélekedett Fabrice Blanche a Washington Intézet Szíria-szakértője.”

Forrás: www.idokjelei.hu / zerohedge.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.09.28. Oroszország a “totális háború mellett döntött”

2016.09.26. Háborús bűn – kivonulás a rendkívüli BT-ülésről

2016.09.18. Amerikai légicsapás végzett a szíriai kormányerők 62 katonájával

Mi lesz a devizahitelesekkel?

A devizahitelesek nincsenek jó helyzetben még akkor sem, ha a mainsteam média folyamatosan olyan képet fest a lakosságnak, hogy a kormány, a szakemberek, és mindenki, higgyük el, csak a megoldáson fáradozik. Aztán fel-fel dobnak olyan híreket – árfolyamgát, forintosítás, elszámoltatjuk a bankokat… – ami az emberek fülében úgy cseng, mint ha tényleg valami történne a devizahitelesek érdekében.

deviza_arfolyamgat2Az igazság az, hogy a bankok jól átverték az embereket és semmilyen komolyabb gátat nem állítottak fel ellenük. A bajban az a legnagyobb baj, hogy akiknek kellene tenni a bűncselekmények ellen azok nem tesznek lényegében semmit, hogy ez szellemi képességük hiányából fakad, vagy abból, hogy a bankok, vagy képviselőik megveszik őket a háttérben úgysem fogunk kapni kielégítő választ.

devizaAz viszont mindenkinek egyértelmű, hogy nem tisztességesen, becsületesen jártak el a devizahitelesekkel szemben!

Dr. Damm Andrea a közelmúltban adott egy telefonos interjút az egyik rádióban. Az interjú előtt egy-két devizahiteles is elmeséli töviről hegyire az ügyét.

Aki érdekelt, vagy teheti hallgassa végig az interjút, mert nagyon tanulságos!

 

Választási cirkusz: Trump lenne a befutó?

Bár az amerikai elnökválasztásig még három hónap van hátra, az angol nyelvű alternatív oldalakon már hónapok óta szinte kizárólag Hillary Clinton leleplezéséről és Donald Trump hősies ellenállásáról lehet olvasni. Lassan már a címek elolvasása is nehezemre esik, de azért időnként végigpörgetem a szokásos forrásokat, hátha valami említésre méltó hírre bukkanok.

usa_trump7Bár Brandon Smith írása nem tekinthető a szó szoros értelemben vett hírnek, a sok indulatos kirohanás és „sokkoló” leleplezés után igazán örömteli volt látni, hogy nem mindenki veszítette el a fonalat. Teljesen.

Bár a cikk írója szerint Trump győzelme szolgálná inkább az elit érdekeit, az írás legfőbb célja mégiscsak az olvasó figyelmének visszatérítése a lényegre, vagyis a hatalmi elit hosszú távú céljára, a világkormány felállítására, és még véletlenül sem azt akarja megmondani, hogy kire szavazzon az igaz hazafi.

2016 gazdasági bizonytalansággal és Trump győzelmével ér véget című írásában Brandon Smith tehát a következőket írja:

„A politikai és gazdasági események inga módjára változnak, és amit ma biztosnak vélünk, holnapra teljesen fordított képet mutat. Időnként véletlenül, máskor szándékosan.

A várható trendek vizsgálatakor egyetlen tényezőt érdemes szem előtt tartani: a globalisták hosszú távú terveit. A rövidtávú stratégia csupán a hosszú távú célok tükrében lehet érdekes.

liesMi a hosszú távú stratégia?

Ezt a stratégiát számos fősodrású publikációban megfogalmazták már, amelyek közül talán a Rothschild család által kezelt The Economist hasábjain 1988 januárjában megjelent cikket érdemes megemlíteni, amiben közlik, hogy 2018-ra „fel kell készülnünk a globális valutára”. A cikk futólag megemlíti, hogy a nemzetállamok kénytelenek lesznek „kicsit” feladni gazdasági szuverenitásukból, közli, hogy a dollár tartalékvaluta státuszának vége közeledik, és az IMF Különleges Lehívási Jogai töltik be a köztes valuta szerepét, míg el nem érkezik az idő a globális valuta bevezetéséhez.

Ilyen változásokat nem lehet bizonyos mértékű és kiterjedésű pénzügyi bizonytalanság nélkül bevezetni. Ez nem csupán matematikailag elkerülhetetlen, de egy ilyen válság rendkívül hasznos eszköz az elit kezében a közvélemény alakítására.

Tehát még egyszer: a hosszú távú terv a gazdasági és geopolitikai hatalom NYÍLT központosítása egy maroknyi ember kezében. Nem a háttérből való irányítás a cél. Nem az árnyékkormány. NYÍLT központi kormányzás, amit a nép nemcsak elfogad, hanem egyenesen követel.

electionsJelenleg több téves következtetés kering az interneten a gazdasági helyzettel és a közelgő választásokkal kapcsolatban.

Az egyik ilyen téves következtetés, hogy a globalisták „vesztésre állnak és az irányítás kiesett a kezükből”.

Az ügyetlenül botorkáló globalistákat feltételező nézet a Brexit győzelmével lett igazán népszerű. A nézetet arra a téves feltevésre alapozták, hogy a brit kilépés árt a globalisták ügyének. A helyzet nem egészen így áll. A Brexit tökéletes bűnbakként szolgál az elit által irányított pénzügyi hanyatláshoz.

A brit népszavazás óta a központi bankok és politikusok folyamatosan a monetáris politika egységesítéséről beszélnek, hogy „elejét vegyék a Brexit negatív következményeinek”.

Más szóval a kilépés óta mindenki egy olyan gazdasági hatalmat szorgalmaz, amelyik mindenek felett uralkodik majd.

A fősodrású szakértők pedig, de még az alternatív elemzők is, a fejüket vakarják, mert az aktuális tőzsdei híreket szemlélve nem értik, hogy milyen válságról beszélnek. Nem látják az összképet. Meg kell hagyni, hogy a hamis propaganda olyan özönszerűen árasztja el a híreket, hogy ember legyen a talpán, aki átlát rajta.

A brit népszavazás előtt a független közgazdászok jelentős hányada azt mondta, hogy az elit „soha nem fogja hagyni”, hogy Nagy Britannia kilépjen az Unióból és, hogy a globalisták úgy alakítják a szavazást, ahogy nekik tetszik. Amennyiben ez így van, és szerintem igen, akkor az elit minden bizonnyal azt akarta, hogy a kilépéspártiak győzzenek.

Emlékezzünk csak a megbundázott szavazatokról szóló hírekre a szavazás előtt. Nem érdekes, hogy mégis a kilépés nyert?

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos felmérések és hírek kísértetiesen hasonlítanak a Brexit előttiekre. Egyszer azt mutatják, hogy Trump népszerűsége erősödik, majd napokkal később zuhan, majd megint emelkedésnek indul. Egyes felmérések pedig teljesen ellentmondanak egymásnak.

Nem lehet, hogy ez is része a stratégiának? A Brexit eredmények szinte biztos, hogy megrendelésre érkeztek. Csakis így lehetséges, hogy Soros György és a hozzá hasonlók megint jól kerestek a szavazáson.

Ezért gondolom, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetelét is előre eldöntötték és Trumpot választották győztesnek.

AVPMiért?

A globalisták és a fősodrású média Trump kampányát következetesen a Brexit kampányhoz hasonlítja. Azt mondják, hogy a populisták erősödése „veszélyes”.

A Brexitet körülövező propaganda szerint a kilépés globális gazdasági válságot vetít elénk, a központi bankok és politikusok pedig megpróbálnak minden előrelátható negatív pénzügyi eseményt a kilépéshez kapcsolni.

A Trumpot körülövező kampány is hasonló stílusban folyik. Azt halljuk, hogy Trump alkalmatlan az Egyesült Államok vezetésére és gazdaságpolitikája globális pénzügyi csődöt eredményezne.

Ha összehasonlítjuk a brit kilépést pártolók és Trump szavazótáborát, mindkettőben inkább konzervatív és a globalizmust ellenző szavazókat találunk.

Minden jel afelé mutat, hogy egy komolyabb és kiterjedtebb gazdasági válság jön és az elit a brit kilépést és Trumpot használja majd bűnbakként.

Amennyiben a köztudottan globalista bábnak tekintett Hillary Clinton győzne, és a gazdaság összeomlik, mindenki az elitet hibáztatná.

Amennyiben hagyják, hogy Trump győzzön, vagy szándékosan őt ültetik az elnöki székbe, és a gazdaság összeomlik, a globalisták legfőbb ellenségeként számon tartott konzervatívok számlájára írhatják a bajt.

oneworldMég egyszer tehát: a globalistáknak szükségük van a válságra, aminek a feltételeit ők maguk teremtették meg, és ők döntik el, bizonyos határokon belül, hogy mikor robbantják ki. Ennek értelmében vagy ők maguk támogatják a konzervatívnak tűnő mozgalmakat és jelölteket vagy egyszerűen csak hagyják, hogy ezek tegyék a dolgukat, hogy a végén őket hibáztathassák a válságért.

Ily módon nemcsak a konzervatív szereplőket démonizálhatják, hanem a konzervatív filozófiát úgy általában, megoldásként a konzervatizmus és a szuverenitás eltörlését kínálva a „közjó” érdekében.

Probléma, reakció, megoldás. A hosszú távú forgatókönyv egy darabkája van kibontakozóban előttünk.”

Brandon a cikk végén Mike Tyson egyik mondását idézve jegyzi meg, hogy az elit tervei sem garantáltak:

„Mindenkinek van terve, amíg szájon nem vágják.”

Forrás: www.idokjelei.hu

Privatizáció – dokumentumfilm

Privatizáció néven Magyarországot kirabolták. A nemzeti vagyon, ami előtte a „nép tulajdona” volt trükkökkel, csalással idegen kezekbe került. Leltár a nemzeti vagyonról 1988 óta nem készült. Nem készülhetett, mert a magyar nép rájött volna, hogy kirabolták.
A bűnösök pedig közöttünk élnek büntetlenül, mert tettük a jog szerint már elévült…

A film a média által mélyen elhallgatott folyamatokat tárja a nyilvánosság elé, melyet egyetlen eddigi hatalom se szeretett volna, ha nyilvánosságra kerül.

privatizációAz állami vállalatok a magyar nemzet közös vagyonát képezték. A privatizációnak nevezett vállalati átalakítást és magánkézbe adást a társadalom számára egy jobb jövőt hozó folyamatnak volt beállítva a nemzet számára.

A filmben a történelmi mozgatórugókat és a visszaéléseket is megmutatjuk a teljesség igénye nélkül. A húzóágazatok megszűntek, a stratégiai vállalatok külföldi kézben, gazdaságilag egységes országot szétszabdalta a privatizáció, ugyanakkor sok-sok vállalat került ingyen magánkezekbe, vagy tűnt el.

A film kiragadott példákkal mutatja be a privatizációt és folyamatát.
Az angol feliratos verzió itt megtekinthető:

A filmet a III. Savaria Filmszemlén különdíjjal jutalmazták.

privatizácio1A Privatizáció dokumentumfilmünk mára átlépte a 100 ezer megtekintést. Mindenkinek köszönjük a megosztásokat!

Ha támogatni szeretné munkánkat, kérjük ossza meg ismerőseivel filmünket.

A film weboldalunk archívumában is megtekinthető.

 

Amerika provokálta ki a német megszállást

Felelőtlen és cinikus Amerika, ha lázadásra hergel másoknak kiszolgáltatott országokat? Erkölcsi kötelesség lett volna a németekkel szakítani a világháborúban? Magyar bénázás miatt nem sikerült az 1944-es kiugrás? Miért felelősök az angolszászok a magyar holokausztért? Keserűen realista kép Magyarország kiszolgáltatottságáról: Nagyhatalmi érdekek hálójában.

horthyNem csak Magyarország 1944. március 19-i német megszállásának okait, a magyar politika és a külső erők felelősségét kell újragondolni, ha igaza van egy Amerikában kutató magyar történésznek, de a nemzeti szuverenitásunkat is, általában. Ideje elhagyni a hintapolitikát, az utolsó csatlóst és a hasonló leegyszerűsítő kitételeket, a jó és rossz közötti választás helyett időnként csak rossz, rosszabb és legeslegrosszabb lehetőségek vannak. És időnként túl sok az ismeretlen ahhoz, hogy tudni lehessen, melyik melyik.

Borhi László könyve, a néhány hete megjelent Nagyhatalmi érdekek hálójában nem akar felmenteni vagy erkölcsi ítéletet mondani a korabeli magyar politikáról, de a szokásos köldöknézésből kizoomolva tud újat mondani Magyarország helyéről a világban. A Bloomingtonban tanító történész nagyrészt kinti diplomáciai források alapján írta meg Amerika 1942 és 1990 közötti Magyarország-politikáját, és nem hagy kétséget afelől, hogy Magyarország sorsa az esetek többségében jórészt külföldön dőlt el. Ebben a történetben egy ekkora országnak, mint a miénk, ritkán van esélye alapvetően magának alakítania a sorsát. Inkább csak az lehet a kérdés, hogy a szűk lehetőségek között sikerült-e legalább akkora mozgásteret kiharcolni, mint a kelet- és közép-európai versenytársaknak.

Borhi erre a jellegzetes kisállami helyzetre a relatív szuverenitás fogalmát használja, de például a második világháború alatt nagyon arrafelé mentek a dolgok, hogy ennyi se maradjon – és Borhi szerint ebben az angolszász hatalmaknak is megvan a felelőssége. A kérdés nyilvánvalóan érzékeny, a nemzeti szuverenitás Alaptörvénybe beleírt 1944. március 19-i elvesztése, a holokausztban játszott magyar állami felelősségről szóló viták miatt elkerülhetetlenül van politikai relevanciája is annak, amit egy történész ma ezekről az évekről leír.

Régi dunna, kiskatona

Borhi úgy gondolja, hogy a második világháborúból való magyar kiugrásra nemcsak 1944 októberében, hanem igazából soha nem volt valós lehetőség. Mint általában, itt is a „nézzetek a térképre” egyszerű, de megkerülhetetlen érve működött: a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédságában, stratégiailag fontos területen, a szövetségesek belső leosztásában a szovjet szférába sorolva Magyarország egyszerűen nem számíthatott angolszász segítségre.

Horthy környezete és a magyar politikai elit meghatározó része mégis komolyan számolt ezzel az opcióval, a tényleges esélyeken túl is. 1942 őszétől Magyarország folyamatosan kereste az utat a szövetségesek felé, és rendszeresen jelezte, hogy örömmel látna egy angolszász megszállást, melynek esetére felajánlották Magyarország megadását. Nem voltunk ezzel egyedül: az erőviszonyok fokozatos megváltozásával Németország többi csatlósa is igyekezett bebiztosítani magát a tengelyhatalmak vereségére: a finnek, románok, bolgárok ugyanígy jelezték kiugrási szándékukat.

A gyakran hallott terminus szerint „hintapolitikát” folytató magyar külpolitika fő dilemmája abban állt, hogy egyrészt nem szabad túl sokat késlekedni, mert akkor végképp elveszítjük az angolszászok szimpátiáját, és a vereség után újra katasztrofális béke várna ránk; másrészt meg nem szabad elhamarkodni sem a dolgokat, mert ha nincs a kiugrás pillanatában angolszász bevonulás, akkor jönnek a német megszállók. Egy második Trianonnál és a németeknél pedig a magyar elit csak egy dologtól félt jobban: a szovjet megszállástól.

A németektől való eltávolodás eleve nagyon kockázatos politikát jelentett. A Bethlen emberének tartott, kifejezetten az angol orientációja miatt kinevezett Kállayban Berlin a kezdetektől nem bízott, miközben nálunk már a németellenes sajtóban is jelentek meg utalások a közelgő szembefordulásra. A Magyar Nemzet arról írt, érdemes feléleszteni az angoltudást, és nagy példányszámban kelt el a „Brush up your English” című könyvecske.

Nem hagynák

Hogy az angolszászok jóindulatára épülő külpolitika elhibázott volt, nem nagyon lehet kérdés: a német megszálláshoz, a magyar zsidóság megsemmisítéséhez, az ország kifosztásához és brutális harctérré változtatásához vezetett, hogy aztán a szovjet megszállók fél évszázadra rendezkedjenek be az újra visszakapott trianoni határok között. Egyetlen cél sem teljesült – érthető hát, hogy a történészek általában azt firtatták, hol hibázhatott ekkorát a magyar politika.

A magyar történetírás többnyire úgy tartja számon, hogy a németektől való teljes elszakadás a bizonytalankodás, kétszínűség, a kancsal külpolitika miatt nem sikerült. Ehhez képest a Borhi által vizsgált amerikai és brit dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a béketapogatózások kudarca egyértelműen a szövetségeseken múlott.

Nem az bizonyult végzetesnek, hogy túl gyávák voltunk a németektől való eltávolodásban, hanem az ellenkezője: angolszász bátorításra túl messzire mentünk el, miközben Kállay kormánya nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, azt, hogy nem kaphatunk külső segítséget a németekkel szemben. Ha a magyar politikusok ismerték volna az angolszászok valódi szándékait a térségünkkel kapcsolatban, Borhi szerint nem ugrottak volna fejest egy olyan reménytelen akcióba, ami aztán 1944 márciusában a német megszálláshoz és a rákövetkező katasztrófához vezetett.

Kállay minden jó szándéka ellenére sem tudta következetesen végiggondolni Magyarország helyzetét

– írja Borhi, de a közepes képességű miniszterelnök illúzióiban mások is osztoztak. A magyar elit abba a hitbe ringatta magát, hogy az angolok úgysem engednék át a Duna-medencét a szovjeteknek, mert az országnak biztonságpolitikai jelentősége van. Tévedtek, nem volt, és tévedésük végzetesnek bizonyult.

Kállayék végig a Churchill által képviselt adriai partraszállásban bíztak. Nem tudták, hogy ez csak a balkáni partizánok megsegítésére irányult volna, arról soha nem volt szó, hogy angol katonák érkezzenek a Kárpát-medencébe. Londonnak, még Washingtonnál is inkább, egyébként is a kelet-európai térség stabilitása volt a fontos. Nekik elfogadható volt a háború utáni szovjet befolyás is a térségben: amikor 1944 októberében Moszkvában (nem pedig Jaltán, mint gyakran hiszik) létrejött a híres százalékos egyezmény Európa felosztásáról, Sztálin megkapta Churchilltől azt, amit Hitlertől 1940-ben még nem: a Balkán és Kelet-Közép-Európa feletti ellenőrzést.

Magyarországnak az lett a sorsa, hogy a szovjet szférába kerüljön. Pedig a magyar külügy annyira rettegett a szovjet megszállástól, hogy a remélt angolszász megszállásért még úgy is megkockáztatták az elkerülni akart német megszállást, hogy az amerikaiak gyakorlatilag nem ígértek semmit a kiugrásért cserébe. A magyar külpolitika legalább a trianoninál valamivel kedvezőbb békét remélt, de erre nem volt valós esély. Területre vonatkozó ígéretet hivatalosan soha nem kaptunk, és Borhi szerint nem is ezen múltak a dolgok. Erdély nem azért került a II. világháború után újra Romániához, mert a román kiugrás a magyarral ellentétben sikerült; Moszkva azért favorizálta ebben a kérdésben a románokat, mert Erdélyt ellenszolgáltatásnak szánták Besszarábia (nagyjából a mai Moldávia) elvételéért.

Feláldozható testőr

Egy ideig az angolszászok kifejezetten hárították a magyar megkereséseket, mert inkább az oroszokkal akartak jóban lenni: attól féltek, hogy a szovjetek már egy angolszászokkal kötött különalku lehetőségének a felvetése miatt is kiléphetnek a háborús koalícióból. Igazi tragédia azonban abból lett, hogy a német csatlósokkal szembeni amerikai politika idővel megváltozott, és 1943 végétől kifejezetten bátorították a Harmadik Birodalommal való szembefordulást, annak ellenére, hogy tudták: ennek véghezvitelére nincs esély.

A fordulat azután következett be, hogy 1943 késő nyarán döntöttek a normandiai partraszállásról. Az addig Amerikának csak másodlagos fontosságú kelet-európai kis országok ezzel felértékelődtek, de csak mint beáldozható bábuk kaptak szerepet. A szövetségesek a német csatlósokkal, így a Magyarországgal szembeni politikát a háború megnyerésének és az oroszokkal való nagykoalíció megőrzésének vetették alá.

Az angolszász stratégia lényege az volt, hogy a német csatlós Magyarországot és Romániát a lehető legnagyobb ellenállásra buzdítsák, ezzel kiprovokálják a német megszállást, és így minél több német hadtestet kössenek le, gyengítve a Harmadik Birodalom erőit a tervezett normandiai partraszállásnál. Mindez a Bodyguard nevű megtévesztő hadműveletbe illeszkedett: ennek az volt a célja, hogy a németek olyan területekre telepítsenek jelentősebb haderőt, ahol nem zavarják a szövetségesek lényegi hadműveleteit.

Ennek a hadműveletnek volt az eredménye az is, hogy a németek még akkor sem hitték el a normandiai partraszállás valódi helyét, amikor az már teljes erővel zajlott. Szintén ennek az összetett megtévesztésnek volt köszönhető, hogy Hitler délről is várt egy komoly támadást: az angolszászok ugyan már rég elvetették a Szlovénián keresztül történő támadást, de Hitler még mindig hitt a ljubljanai résen keresztüli offenzívában, és a valójában egyáltalán nem is létező Patton-féle 7. amerikai hadsereg trieszti partraszállásában.

Borhi az iratok alapján azt állítja, a britek és az amerikaiak kifejezetten azért gyakoroltak ránk nyomást a kiugrás érdekében, hogy a németek bevonuljanak. Eleve azzal számoltak, hogy a németek meg fognak szállni minket, de a megszállás katonai értelemben lesz annyira költséges a Harmadik Birodalom számára, hogy azzal még mindig a szövetségesek járnak jól.

Miközben az amerikai külügy azzal fenyegetett, hogy a háborús részvételük miatt a háború végén ugyanúgy fognak velünk és a többi csatlóssal bánni, mint Németországgal, a háttérben az apparátus valójában jól ismerte a kényszerhelyzetet, amiben voltunk. Alexander Cadoga, a külügyminiszter helyettese is képtelenségnek tartotta a kiugrás sikeres végrehajtását „míg nem tudjuk megvédeni őket”. Ő a magyarokról olyan népként beszélt, „melynek helyzete nem engedi meg, hogy felszólításunknak eleget tegyen”.d-day

Veréb! Elment az eszed?

Az aggódó hangokkal azonban a döntéshozók nem sokat törődtek. Amikor az egyik magyar diplomata megpróbálta elmagyarázni a német megszállás következményeit a szövetségesek képviselőinek, a később hidegháborús CIA-igazgatóként nagy karriert befutó Allen Dulles ezt válaszolta állítólag:

Háború van, a könyökünkig ér a vér, néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít.

A német megszállás közvetlen kiváltó oka ma is ismeretlen. Valószínűleg a Veréb-misszió volt az utolsó csepp a németek poharában. 1944. március 15-én Duke ezredes vezetésével amerikai ejtőernyősöket dobtak le Magyarországon. Bár a merész akció miatt Hitler őrjöngött, a bevetés résztvevői meglepő módon nem kaptak pontos tájékoztatást a magyarországi feladatukról. Borhi könyvében az a gyanú fogalmazódik meg, hogy a küldetésnek egyetlen komoly célja volt: a megszállás kiprovokálása.

Az angolszász hatalmak tehát eleve kudarcra ítélték a kiugrást, de mégis erre buzdították a magyar vezetést – miközben tudták, hogy abból Magyarország részére tragédia következik. Ezzel nem szolgálták a halálra szánt zsidók túlélését sem, aminek úgy-ahogy, de garanciája volt addig – minden korlátozás, hátrányos megkülönböztetés, a kamenyec-podolszkiji és újvidéki tömeggyilkosságok ellenére – a magyar állam szuverenitása. Pedig ekkor a briteknek éppen elég információjuk volt már a holokausztról: a brit kódfejtő szolgálatok már 1943-ban tudatában voltak, hogy a németek szisztematikusan és tömegesen mészárolják le a zsidóságot. Erősebben fogalmazva: bár a magyar politika és a magyar állam felelőssége ettől még óriási, a szövetségeseknek is van némi közvetett felelőssége a magyar holokausztban.

A szövetségeseknek hátsó szándékaik voltak, és politikájuk ellentétes volt a kelet-közép-európai államok alapvető nemzeti érdekeivel – hangsúlyozza Borhi. Belehajszoltak egy eleve kudarcra ítélt politikába, a történész szerint ahhoz hasonlóan, ahogy majd 1956-ban buzdítja a Szabad Európa Rádió a magyar forradalmárokat kitartásra, miközben Amerika pontosan tudja, hogy nem tud segíteni a szovjet tankok ellen. Jelentős katonai előny ráadásul nem is származott végül Magyarország német megszállásából. A normandiai partraszállás idején mindössze 50 ezer német katona lehetett Magyarországon – nem ezen múlt a háború kimenetele, de ezért kockáztatták az angolszászok számtalan ember életét Magyarországon.

643Borhi László az angolszász dokumentumok alapján az egész magyar kiugrási politikát megkérdőjelezi. Szerinte felmerülhet, hogy ennél „esetleg célravezetőbb lett volna a németek gazdasági követeléseit tessék-lássék kielégítve megpróbálni kivárni a háború végét”. A történész szerint a magyar külpolitika a második világháborúban nem volt abban a helyzetben, hogy befolyásolja az ország sorsát. A magyar külpolitika szinte mindegy hogy mit lépett, annak kimenetele katasztrofális volt, és nem is lehetett más. Magyarország tehetetlen báb volt egy nagy stratégiai játszmában – ahogy egyébként legalábbis a rendszerváltásig.

Forrás: index.hu

Tényleg a CIA áll a Pokémon GO mögött?

A Kreml-hez közel álló források szerint a fejlesztő kapcsolatba hozható a CIA 1999-ben alapított tőketársaságával, az In-Q-Tel nevezetű céggel. A közel-keleti rezsimek vallási, kulturális és nemzetbiztonsági okokat sorolnak föl, amikor konkrét lépéseket vezetnek be a játék ellen. Indonéziában nemzetbiztonsági figyelmeztetést adtak ki a játékkal kapcsolatban.

pikachuA Pokémon Go-nak nevezett új videójáték-őrület tökéletes pótcselekvés a modern ember számára. Nem véletlen tehát, hogy fiatalok és felnőttek milliói egyaránt Pokémon-vadászatra indultak szerte a világban. Moszkva, Peking és arab világ számos fővárosának biztonsági, konzervatív és vallási körei viszont komoly aggodalmuknak adnak hangot.

Újra megbolydult a Közel-Kelet

 A Közel-Keleten számos kormány a Pokémon Go-t komoly destabilizáló tényezőnek tekinti. Ezek a rezsimek vallási, kulturális és nemzetbiztonsági okokat sorolnak föl, amikor konkrét lépéseket fontolgatnak a játék ellen. Nem véletlen, hogy a vallási kinyilatkoztatások szorosan illeszkednek a térségben a kormányzat biztonsági félelmeihez.

1466713134Az iráni “Twitter-forradalom” és a szociális média által generált Arab Tavasz kitörése óta a régiós rezsimek minden új digitális trendet gyanakvással vizsgálgatnak, különösen, ha nem is értik a mibenlétét. Az viszont nagyon is világos számukra, hogy játékosok ezrei egy olyan applikációval szaladgálnak szerte az országban, amely GPS-követőre és kamerára hagyatkozik. Ez pedig konkrét veszélyt jelenthet a katonai és kormányzati épületek esetében.

Bejrútban már őrizetbe vettek játékosokat, akik mecseteket, ellenőrző pontokat és katonai létesítményeket filmeztek. Kuvait július 15-én megtiltotta a játékosoknak, hogy mecseteket, laktanyákat és az Emír palotáját filmezzék. Hamdi Bakheet, az egyiptomi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja szerint a Pokémon Go „a kémszervezetek legújabb eszköze a hírszerzési küzdelemben. Egy ravasz és visszataszító app, amely megpróbál behatolni a közösségeinkbe. De az igazi cél, hogy kémkedjen az emberek és az állam ellen.”

pokemon02Moszkva nem hisz a Pokémonoknak

A Katehon nevű orosz konzervatív csoportosulás szerint a játék a CIA kémeszköze, amellyel „elméletileg okostelefonok millióit lehet egyfajta »Birodalmi vizsgáló droidokká« alakítani, és ezzel olyan pincékbe is eljutnak, amelyek a Google filmező autói számára elérhetetlenek voltak.” A Kreml-hez sok szálon kötődő ideológus, Alekszandr Dugin a minap kifejtette, hogy az app San Francisco-i kifejlesztője, a Niantic kapcsolatba hozható egy CIA-s kockázati tőketársasággal. A Niantic alapítója, John Hanke ugyanis korábban a CIA 1999-ben alapított tőketársaságától, az In-Q-Tel nevezetű cégtől kapott pénzügyi támogatást a Google Earth kifejlesztéséhez.

01goingssAlekszandr Mihajlov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) egyik nyugalmazott tábornoka szerint „a videojátékot és más hasonló mobiltelefonos alkalmazásokat a különleges szolgálatok információk gyűjtésére használhatják.” Közben az orosz ortodox egyházhoz kötődő, Isten Akarata nevű csoport levelet írt a Nintendónak, a Pokémon Go-t fejlesztő cégcsoport egyik társtulajdonosának, hogy akadályozzák meg a virtuális figurák “megjelenését” az orosz templomokban és temetőkben. A szentpétervári kozák csoport egyenesen sátáninak nevezte az alkalmazást, és azt mondta, be kellene tiltani Oroszországban.

ciaÁzsia is óvatos

Indonéziában nemzetbiztonsági figyelmeztetést adtak ki a játékkal kapcsolatban és a katonaság tagjainak megtiltották, hogy játsszanak az app-al szolgálat közben. Kínában közben terjed a félelem a kormányzat köreiben, hogy a játékosok akaratlanul is elárulhatják a titkos katonai létesítmények koordinátáit.

Káncz Csaba jegyzete

Forrás: privatbankar.hu