komlomedia összes bejegyzése

Néhány területen már elveszítette az ellenőrzést az ember

A technikai fejlődés egyre több félelmet szül, éppen ezért szükség van arra, hogy az etikát is bevonják a folyamatokba.

Armin Grunwald fizikus és filozófus a német parlament technikai következmény-becslő irodájának a vezetője és egyben a német digitalizálás etikai tanácsadója. A szakember 1999 óta vezeti a világ legnagyobb technikai következmény-becslő létesítményét (ITAS), amely Karlsruhe városában működik, emellett a helyi egyetemen műszaki filozófiát és műszaki etikát tanít. Minden héten két napra Berlinbe utazik, ahol 2012 óta vezeti a német parlament technikai következmény-becslő irodáját. A csapatának tíz tagja van és a fő feladatuk az új technológiákban rejlő lehetőségek és veszélyek feltérképezése. A mesterséges intelligencia a lista elején található.

“Világszerte eltérő értékek és társadalmi normák vannak, s az emberről alkotott kép is mindenhol különböző. Ezek az eltérések természetesen megmutatkoznak az új technológiák használatában is. Európában az egyén és a magánélete évszázadok óta kiemelt téma, s ezt megerősítette a május 25. óta hatályos új adatvédelmi rendelet is, amely nemzetközi szinten is jelzésértékű. Az új rendelet azt szimbolizálja, hogy az adatok megfelelő kezelése közfeladat, amelyet nem lehet egyszerűen a piacra bízni. Ezen a területen a társadalmi értékek fontos szerepet játszanak. Az új európai adatvédelmi rendelet megmutatta, hogy befolyásolni lehet a műszaki fejlődést és ugyanezt támasztották alá Mark Zuckerberg meghallgatásai is a Cambridge Analytica-botrány után. Bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tehetetlen.”

“Az etika ebben a folyamatban segítség lehet a társadalom számára, sokan ugyanis feszült nyugtalansággal tekintenek az új technológiákra. Egyrészt nagy lelkesedéssel várják az új eljárásokat és eszközöket, másrészt azt kérdezik maguktól, hogy hová vezet mindez. Pedig a folyamat nem új, a digitalizálás már körülbelül 60 éve tart, de csak mostanában, a mesterséges intelligencia előtérbe kerülése kapcsán merül fel egyre többször a kérdés, hogy vajon nálunk van-e még az ellenőrzés. A mesterséges intelligencia miatt felerősödtek azok a félelmek, hogy csak a Szilícium-völgy szakértői látják át a technológiát, s annak segítségével és a tudásukkal irányíthatják a világot. Nem kell, de persze nem is tudnánk minden átlagpolgárt bonyolult algoritmusokat megérteni tudó programozóvá képezni.”

“A mesterséges intelligenciánál fontos tényező az öntanulás képessége. A hagyományos termékek nem változtatják meg magukat, ha használjuk azokat, míg az ezzel kiegészített dolgok igen. Leginkább amiatt aggódom, hogy egyszer majd a szakértők sem fogják tudni, hogy mi történik. Fontos feladatok elvégzését bízzuk az algoritmusokra, de egy idő után már nem tudjuk majd, hogy miként működik ez a technológia, viszont együtt kell élnünk az intelligens gépek döntéseivel. A technológia nemsokára egy olyan feketedobozzá válik, amelynek hinnünk kell – mint ahogy a középkorban a sorscsapásokat fogadták az emberek -, s eközben ott bujkál bennünk az ellenőrzés elvesztésének félelme is.”

“Néhány területen már elveszítettük az ellenőrzést, így például az internetet nem lehet egyszerűen csak lekapcsolni, mert a világgazdaság azonnal összeomlana. Néhány napra rá már halottak is lennének, mert fontos ellátási láncok szakadnának meg, például az élelmiszer-kiszállítás sem működne. Fontos, hogy aggódjunk és kérdéseket tegyünk fel. Többet kellene tudnunk a piaci szereplőkről. A mesterséges intelligencia esetében elsősorban a nemzetközi konszernek a mérvadók. Még biztosan nem jutottunk el ahhoz a ponthoz, ahol az intelligens gépek átveszik a világ irányítását, én ehelyett sokkal nagyobb veszélynek gondolom azt, hogy a mesterséges intelligenciát néhányan kihasználják a profitszerzés vagy a politikai hatalomszerzés céljaira” – mondta Armin Grunwald.

A fizikus és filozófus hozzátette, hogy az emberiség történetében mindig is az volt a jellemző, hogy aki a legújabb technológiákat ellenőrizte azé volt a hatalom és a politikai befolyás. A demokráciában élő polgárok számára éppen ezért az a legfontosabb, hogy a társadalom fektesse le az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos szabályokat. Erre azonban a jelenlegi demokrácia nincs felkészülve. Ez kiderült abból is, hogy a meghallgatások során az Európai Parlamentben nem igazán sikerült Mark Zuckerberget megizzasztani. Az informatikában dolgozók készek a párbeszédre az etikai szakemberekkel, például a szoftverek kapcsán, de a gazdaság még nem ért el erre a szintre.

Fontos tudni és tudatosítani, hogy a fejlődésnek mindig két oldala van, az emberi történelemben soha nem volt negatív következmények nélküli találmány. Nagyon lényeges, hogy miként tekintünk magunkra: gépként, amelyet optimalizálni lehet és szükség esetén megjavítani, vagy sérülékeny élőlényként, amelyben van valami különlegesen emberi? A szakember véleménye szerint el kellene fogadnunk azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, még akkor is, ha a tökéletesség iránti vágy lenyűgöző. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez a vágy csak hamis reményeket kelt. Természetesen a technikai fejlődést nem lehet megállítani, de bizonyos dolgokat annál inkább, elég például csak a klónozással vagy a nukleáris erőművek németországi betiltásával kapcsolatos vitákra gondolni.

“Több időre van szükség, azért, hogy tanuljunk és hogy megtartsuk az ellenőrzést a technológia fölött. S az időre azért is szükségünk van, hogy egyben tartsuk a társadalmat. Amikor az 1980-as években megéltünk egy automatizálási hullámot és csak Nyugat-Németországban ötmillióra nőtt a munkanélküliek száma, akkor komoly szociális kérdéseket kellett megválaszolnunk. A súlyos társadalmi helyzeteket úgy lehet elkerülni, ha időben gondoskodunk a munkavállalók képzéséről és továbbképzéséről, s nem csupán akkor, amikor már munkanélkülivé váltak.”

“Emellett el kell gondolkodni új modelleken is, például az alapjövedelmen, bár én nem rajongok ezért az ötletért. Nem mondhatjuk millióknak, hogy nincs már rátok szükségünk, és pénzt adnunk nekik, hogy elfogadják ezt. Szerintem sokkal jobb lenne, ha többre értékelnénk a közösségi tevékenységeket. Ha a klasszikus bevételi források, például a jövedelemadók elapadnak, akkor bizony elképzelhetőnek tartom a robotadó kivetését is, hogy finanszírozni lehessen az alapvető szolgáltatások további működtetését. De ha ebben a kérdésben Németország egyedül döntene, akkor visszaesne a nemzetközi versenyben.”

“A technológiai változás hozzájárul az általános elbizonytalanodáshoz, az emberek azt érzékelik, hogy vége a régi szép időknek. Az embereknek érezniük kell, hogy biztonságban vannak, de azt is érzékelniük kell, hogy az új technológiák bizonyos fokú szabadságot kínálnak nekik. De a legfontosabb, hogy az embereket nem bízhatjuk csak a piacra” – szögezte le a német parlament technikai következmény-becslő irodájának vezetője.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.05.25. Életbe lép az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

2018.05.23. Zuckerberg: nem tettünk meg mindent a visszaélések megelőzése érdekében

2018.04.19. EP-képviselők : Zuckerbergnek meg kell jelennie az Európai Parlamentben

Reklámok

Svájc elveheti a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát

Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban arról, hogy megtiltsák-e a kereskedelmi bankok számára, hogy pénzt hozzanak létre.

Ha a radikális javaslatról szóló referendumon az igenek győznek, az az ország bankrendszerének teljes szétcincálását és az úgynevezett Vollgeld kezdeményezésen alapuló „szuverén pénz” bevezetését jelentené.

A javaslat valószínűleg túlságosan radikális ahhoz, hogy sok esély legyen a sikerre. Mégis, ez nagy kár, lévén a szuverén pénz ötlete gyakorlati szempontból nem egy őrült dolog. Svájc tehát szívességet tenne a világnak azzal, ha esélyt adna a kezdeményezésnek.

A pénz gazdasági hatásáról újra és újra parázs viták folynak. A Vollgeld, a Chicago-terv, a korlátozott célú banki szolgáltatások – mind ugyanannak az alapötletnek más és más változatai, amelyek abból a tényből indulnak ki, hogy egy hagyományos pénzügyi rendszerben a bankok képesek pénzt létrehozni.

Hogy lehet ez? Leginkább úgy, hogy a kereskedelmi bankpénzt a kereskedelmi pénzintézetek teremtik. Ez úgy történik, hogy ezek a bankok nem csupán a jegybank által létrehozott pénzmennyiséget közvetítik a hitelfelvevők és a megtakarítók között, hanem betétjeik sokszorosát adhatják ki hitel formájában, ezáltal pedig új pénzt teremtenek. Amikor ugyanis egy kereskedelmi bank kölcsönt nyújt valakinek, akkor az illető számláján megjelenő összeg növeli az intézmény pénzállományát. A kint lévő hitelek pedig betétként ismét megjelennek a bankrendszerben, így minden egyes hitelkihelyezéssel egyben új betétet is létrehoznak, ezáltal pedig friss pénzt teremtenek, amit aztán kölcsönként újra odaadhatnak valakinek.

A Vollgeld célja pedig éppen ennek az ördögi körnek a felszámolása azáltal, hogy kizárólag a központi bank és a kormány kezébe helyezné a pénzteremtés jogát, a kereskedelmi pénzintézeteket pedig lefokozná egyszerű számlavezető intézményekké.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A bankok nem tudnák kiutalni a lekötött betétekből származó bevételt, ehelyett egyenlő mennyiségű tartalékot kellene tartaniuk a központi banknál. A hitelezést más intézmények intéznék, amelyek más forrásokból jutnának pénzhez, például részvénykibocsátásból. A hitelek így nem hoznának létre pénzt.

Egy hagyományos pénzügyi rendszerben megfigyelhető egy alapvető rossz párosítás: állítólagos biztonságos betéteket használnak a kockázatos hitelek finanszírozására – és ha egy hitel egyre rosszabbul teljesít, akkor a kormánynak kell közbelépnie és megoldania a helyzetet.

Egy szuverén pénzrendszerben ezzel szemben a betétek biztonságban vannak, mert tartalékokkal támogatják egymást, a kockázatos hiteleket pedig kifejezetten kockázatos passzívákkal finanszírozzák. Ha a hitelek rosszul teljesítenek, a támogató befektetőktől (például a részvénytulajdonosoktól) elvárják, hogy „elszenvedjék” a veszteséget.

Mindennek a tetejében, a pénz és a hitel éles szétválasztása számos előnnyel bírhat. Először is, a betéteket teljes mértékben támogatnák, ezért nem lenne szükség betétbiztosításra, és így meg lehetne szüntetni a kockázatvállaláshoz kapott támogatást. A fellendülési és visszaesési hitelciklusokat (elméletileg) anélkül lehetne csillapítani, hogy elfojtanák a hitelkínálatot. Ahogy pedig a gazdaság kibővülne, a kormány kibocsáthatna új pénzeket az árukért és szolgáltatásokért cserébe, vagy esetleg küldhetne csekkeket a polgároknak. Az ország költségvetési helyzete ezáltal erősebb lenne, így végül csökkenthetnék az adókat.

Anélkül, hogy belemennénk a dolog technikai részébe, ez alapján feltételezhetjük, hogy a pénzügyi rendszer reformja kevesebb adóssághoz, alacsonyabb kamatlábakhoz, valamint gyorsabb növekedéshez vezetne, és a jegybank anélkül tűzhetné ki céljául a nulla inflációt, hogy aggódnia kellene a „zéró alsó korlát” miatt.

Ez mind nagyon jól hangzik, nemde? Akkor mi a csapda? Ez a terv lényegében rendkívüli kockázatvállalási hajlandóságot kíván meg a döntéshozóktól. Egy olyan radikális szerkezetváltás, mint ez, drasztikusan szétzilálna egy olyan iparágat, amely – minden hibája ellenére – a modern gazdaság alapvető és mélyen integrált része. A nem kívánt következmények így beláthatatlanok.

Forrás: kitekinto.hu / Bloomberg

Afrikában is készülődnek a dollárt jüanra cserélni

Egyre több afrikai ország készül arra, hogy a dollár helyett a kínai valutát, a jüant használja nemzetközi kereskedelmében.

Nem véletlen: Kína számos ilyen országnak a legfontosabb kereskedelmi partnere.

A német nyelvű Contra Magazin hírportál arról számol be, hogy Caleb Fundanga, a Kelet- és Dél-Afrikai Makroökonómiai Intézet pénzügyi szakértője elmondta, tekintettel Kínának növekvő befolyására az afrikai országok gazdaságára és kereskedelmére, több kelet- és dél-afrikai országban egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a kínai valutára, a jüanra álljanak át az amerikai dollár helyett.

Ezen intézetnek a hét végén tartott konferenciáján pénzügyi szakértők megegyeztek abban, hogy a jüant tartalékvalutaként fogják használni.

A konferencián 14 afrikai ország képviselői vettek részt.

A fórumon elmondták, hogy ez a lépés teljesen természetes, hiszen több üzletet bonyolítanak le Kínával, mint bármely más országgal és a jüan, sőt az eurónak a használata a dollár helyett számukra előnyt jelent.

Forrás: lovasistvan.hu / contra-magazin.com

Kína betiltaná az amerikai szemét importját

Az Egyesült Államok által Kína ellen kezdeményezett, potenciális pusztító kereskedelmi háborútól való félelem közepette Washington arra sürgeti Pekinget, hogy ne tiltsa meg az amerikai szemét és újra felhasználható anyagok importját.

Ezzel Kína fenyegette meg tavaly júliusban az USA-t, hogy ezt teszi, ha ellene kereskedelmi háborút indítanak.

Peking ekkor közölte a WTO-val, a világkereskedelmi szervezettel, hogy 24 fajta szilárd halmazállapotú hulladékanyag behozatalát fogja megtiltani, beleértve műanyag üdítőpalackokat, papírt, újságot is. Pénteken az amerikai kereskedelmi képviselő sürgette Kínát, hogy gondolja át a döntését.

„Követeljük, hogy Kína azonnal állítsa le ezen lépéseit és gondolja át őket úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak”…, stb.

Az Egyesült Államokban nagyon félnek attól, hogy e tilalom milyen kárt okoz az amerikai gazdaságnak.

Kína az acéltermékeinek exportját célzó vámokra megtorlásul 128 amerikai árucikkre tervez komoly importvámot is kivetni.

A kínai külügyminisztérium közölte: semmi kedve a kereskedelmi háborúhoz, de teljes mértékben készen áll a viszonzásra.

Kína veszi fel az Egyesült Államokból a legtöbb hulladékot. Ha ez lehetetlenné válna, annak katasztrofális hatása ellen az amerikai munkapiacra és felszökne a hulladékkezelés költsége.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.26. Kína is összeállította a büntetőlistáját

2018.03.23. Az amerikai elnök védővámokat jelentett be kínai termékekre

Észak-Korea hajlandó feladni atomprogramját

Zerohedge (sok nagy hírügynökséggel egyetemben), a dél-koreai Csung Eui-yong nemzetbiztonsági különmegbízott nyilatkozatára hivatkozva néhány perccel ezelőtt adott hírt arról, hogy a két Korea megállapodott a közvetlen tárgyalások elindításáról.

Észak-Korea azt is jelezte, hogy hajlandó feladni atomprogramját, amennyiben „a rezsim biztonságát garantálják”.

Csung Eui-yong, aki egyébként a koreai hírszerzés vezetőjével közösen személyesen is találkozott Kim Dzsongun észak-koreai pártfőtitkárral, Pyongyang-ból visszatérve nyilatkozott újságírók előtt.

A hír hatására a piacok azonnal szárnyalni kezdtek.

Csung szerint a következő lépésre, vagyis magukra a tárgyalásokra áprilisban kerülhet sor, ráadásul Észak-Korea arra is ígéretet tett, hogy addig egyetlen ballisztikus rakétakísérletet sem hajt végre.

A hír azért is érdekes, mert az utóbbi hónapokban egyre több helyen lehetett arról olvasni, hogy Észak-Korea jelenti az egyik legkomolyabb veszélyforrást a világon, legalábbis, ami egy kiterjedt vagy akár globális háború kirobbanását illeti.

Forrás: idokjelei.hu / zerohedge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.06. Trump üdvözölte a két Korea vezetőjének tervezett csúcstalálkozóját

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

2018.01.16. Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

2018.01.09. Észak-koreai válság – Washington célzott csapásokat fontolgat

 

A Pentagon hamarosan Európában fogja kipróbálni rakétaelhárító rakétáit

Az amerikai héják körében igen népszerű, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirat a National Interest beszámol a Pentagon azon döntéséről, hogy a nagyobb töltettel ellátott SM-3 IIA rakétaelhárító rakétáit hamarosan Európában fogják kipróbálni.

A ballisztikus interkontinentális támadórakétákat Hawaii egyik szigetén lévő rakétatámaszpontjukról fogják kilőni és ezeket a Romániába és Lengyelországba telepített amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi egységeknek kellene majd elhárítani.

A bejelentés szerint a gyakorlat célja az USA európai szövetségeseinek védelme az Oroszországból vagy Iránból érkező kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen.

A rakéták és a rakétaelhárító rendszerek tervezője a Raytheon cég és a kipróbálandó rakétáik kétszínű infravörös keresőkkel és korszerűsített irányító és meghajtó rendszerekkel vannak ellátva.

Ez lesz az első alkalom, hogy nem tengeri, hanem szárazföldi célpontok elleni rakétatámadások elhárítására próbálják ki a rakétaelhárító rakétáikat.

Az Aegis rendszert 2013 óta a Csendes óceán fölött már sokszor kipróbálták de a sajtójelentések szerint többnyire sikertelenül, mert a rendszer elhárítórakétái a támadórakétáknak legfeljebb 55%-át találták el vagy térítették el.

Forrás: lovasistvan.hu / National Interest

Kapcsolódó híreink:

2018.01.24. Putyin bejelentette az új tízéves fegyverkezési program elfogadását

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

A Facebook a kamera lencséjén lévő por alapján is képes követni

Jó néhány hónap eltelt anélkül, hogy akárcsak egyszer is szóba került volna Nagytestvér, illetve annak kamaszkorban járó egyik kistestvére, a Facebook. Pedig éppen lenne miről írni, hiszen a közösségi oldal kitalálóját és vezérét manapság már az Egyesült Államok elnöki posztjának egyik várományosaként is emlegetik.

Most azonban nem erről lesz szó, hanem a Facebook sokak által ismert egyik funkciójával kapcsolatos újításokról, amire az oldal egy kedves olvasója hívta fel a figyelmemet a Gizmodon megjelent cikk révén.

Biztos mindenki olvasott már ízelítőt a Facebookot ért támadásokra adott hivatalos válaszokból, miszerint az oldal nem használja fel a telefonok helymeghatározó adatait a potenciális ismerősökre vonatkozó javaslatoknál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne játszana el a felhasználás gondolatával.

A Facebook 2014-ben szabadalmaztatott egy eljárást, ami a felhasználók mobiltelefonja segítségével képes megállapítani, hogy két ember ismeri-e egymást. Az ötletgazda Ben Chen leírta, hogy nem csupán azt tudják megállapítani, hogy két okostelefon ugyanott tartózkodott-e egyazon időben, hanem a beépített giroszkóp segítségével még azt is, hogy egymással szemben álltak-e vagy esetleg egymás mellett haladtak. A Facebook ez alapján tehát javasolhatja, hogy jelöld ismerősnek a személyt akivel tegnap beszélgettél a sörözőben, de nem fogja ugyanezt tenni a szórakozóhely többi látogatójával, akikhez nem szóltál egy szót se.

Na, ez az a módszer, amit a Facebook elvileg nem alkalmaz, illetve csak egy rövid ideig alkalmazott valamikor 2015-ben.

A Gizmodo egy egész éven át nyomozott a Facebook által a potenciális ismerősök hátborzongatóan pontos beazonosítására alkalmazott módszerek után, amely során a cég rendkívül kommunikatív volt azzal kapcsolatban, hogy mit nem tesz a felhasználók követése során. Nem használ helymeghatározást, wi-fi hálózatokat, IP címeket vagy arcfelismerést (amit egyébként könnyűszerrel megtehetne), de erre nem is igen van szüksége, mert a javaslatok komoly százalékához elég az az információ, amit a felhasználók önként megadnak, mégpedig a saját telefonkönyvükhöz való hozzáférés engedélyezésével.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Facebook ne akarna újabb módszereket a kapcsolatok feltérképezésére, amit az egymás után beadott szabadalmak bizonyítanak. Az egyik például figyelembe veszi, ha két ember hasonló számozású fotókat tölt fel (IMG_4605739 és IMG_4605740 például) vagy ha feltöltött képek ugyanazokon a pontokon tartalmaznak porszemet vagy karcolást, jelezve, hogy a képek ugyanazzal a kamerával készültek.

A mai okostelefonok olyan sokféle lehetőséget kínálnak a felhasználók megfigyelésére, hogy a Facebooknak manapság már inkább arra kell figyelnie, nehogy túllőjön a célon és az ismerős javaslatok pontosságával kiakassza felhasználóit, mint például, amikor egy olyan rokont javasolt bejelölésre, akinek a létezéséről a felhasználó nem is tudott.

Ízelítőnek talán ennyi is elég, a többit pedig nyugodtan rábízhatjuk egymás fantáziájára. A történethez persze hozzátartozik, hogy üzletpolitikai szempontból a Facebook számára azért vagy azért is fontosak az ismerős javaslatok, mert a több ismerős több Facebookozással eltöltött időt és így több reklámbevételt jelent a cégnek, no meg persze az információ önmagában is hatalom.

Mindez pedig akár megmosolyogtató is lehet, főleg, ha rájövünk, hogy ezzel a mindentudásra való törekvéssel Kit próbálnak utánozni, mégpedig hiába.

Ami engem illet, nem igazán aggaszt, hogy a Facebook mennyit tud az ismeretségi körömről, mert azt gondolom, hogy amikor eljön, vagy talán egy volt szocialista ország esetében inkább visszajön az idő, hogy az ember bajba kerülhet egy ismeretség miatt, nem a Facebook lesz a legfőbb gond. Bár ettől függetlenül tényleg nem egészséges, ha egy hatalmi összefonódásokkal terhes vállalkozás ekkora információs hatalommal rendelkezik, mert sajnos, ebben a világban, amit rossz célokra is lehet használni, azt előbb utóbb megteszik.

Addig mindenesetre azon leszek, hogy minél több ismerőst gyűjtsek. Na persze nem a Facebookon, hanem a való világban, és pedig olyan ismerősöket, akikkel sohasem fogok utoljára találkozni.

Forrás: idokjelei.hu / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.14. Alaposan megváltozik a Facebook hírfolyam összetétele

2017.12.19. Kifogásolhatónak tartja a Facebook adatgyűjtési gyakorlatát a német versenyhivatal

2017.12.13. Újabb volt Facebook-vezető bírálta a platformot

2017.11.15. A Facebookot bírálta a platform egykori elnöke

Új amerikai védelmi stratégia

„Csaknem két évtizeddel a terrorizmusra történő összpontosítás után az amerikai katonai establishment vissza akar térni az Oroszországgal és Kínával való nagyhatalmi versengésre, megőrizve globális uralmát…”

Így kommentálja az RT a Pentagon által tegnap bejelentett új Nemzetvédelmi Stratégiáját. 2008 óta ez az első nemzetvédelmi doktrína.

A stratégia lehangoló képet fest a világról, amelyben az amerikai haderő „stratégiai sorvadás periódusából emelkedik ki” és ahol katonai előnye más szereplők fölött „erodál”.

E stratégia hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át vitathatatlan erőfölényt élvezett másokkal szemben, minden műveleti területen. Ott és akkor vethette be harci erejét, ahol akarta. Ez ma már nem így van.

A stratégia nyilvánossá tett, 11 oldal terjedelmű összefoglalója részleteket nem árul el, miként akarja az USA megőrizni uralmát a világ fölött ezen kihívásokkal szemben, de azt világossá teszi, hogy jelentős változásokra van szükség a Pentagonban.

A stratégiai dokumentum összefoglalója szerint Kína és Oroszország „revizionista hatalmak”, amelyek fenyegetik „a szabad és nyílt nemzetközi rendet”, amelyet az USA és szövetségesei hoztak létre a II. világháború után.

Kína és Oroszország belülről akarja „aláaknázni” ezt a nemzetközi rendet.

Kína Indiai- és Csendes-óceániai regionális hegemóniára törekedik és onnan ki akarja szorítani az Egyesült Államokat, hogy a jövőben globális elsőbbrendűséget élvezzen.

Oroszország „a perifériáján fekvő nemzetek fölötti autoritást akarja megvétózni”, ellenzi a NATO-t és meg akarja változtatni az európai és közel-keleti biztonsági és gazdasági struktúrákat.

A stratégia az USA számára kedvező regionális erőegyensúlyt akar fenntartani az Indiai- és Csendes-óceániai térségben, Európában, a Közel-keleten és a nyugati féltekén, valamint Afrikában. Azaz az egész bolygón, teszi hozzá a tudósítás.

A Közel-Keleten az USA „Iránnal” szemben fog fellépni, hogy annak befolyásának kiterjesztését meggátolja.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.18. Kína 12,9 milliárd dollárral csökkentette amerikai állampapír-portfólióját

2018.01.06. Amerikai-orosz szócsata az ENSZ BT rendkívüli ülésén Irán ügyében

2017.12.26. Szíria – Moszkva megkezdte az állandó hadseregcsoport felállítását

2017.12.26. Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államok gazdaságát

2017.12.22. Putyin agresszívnak minősítette az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát

Állami digitális valuta Izraelben

Bár a különböző hírportálok egymástól eltérő szemszögből közelítik meg a kérdést, ki üdvözlendő lépésnek, ki a világra váró totalitárius rezsim fontos elemének tartva azt, a lényeg, hogy Izrael hamarosan saját digitális valutát vezet be.

A Reuters a Bank of Israelen belüli forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a központi bank készen áll felhatalmazni a kormányt egy, a blockchain technológia által vezérelt, a Bitcoinhoz vagy Ethereumhoz hasonló, állami digitális valuta bevezetésére.

A lépés segítségével akár egyik napról a másikra megvalósulhatna az izraeli vezetés által évek óta tervezett készpénz nélküli gazdaság. A hírek szerint a Knesset a bevezetés jogi alapjait is előkészítette már, hogy a lépés akár 2019-es költségvetési évben megtörténhessen.

Izraelben évek óta próbálják visszaszorítani a készpénz használatát, illetve korlátozni a kibocsátott készpénz mennyiségét, mert a hivatalos adatok szerint az ország feketepiaca jelentősen megerősödött az elmúlt években, olyannyira, hogy a becslések szerint jelenleg a gazdaság 22 százalékát teszi ki, ami persze a befizetett adók mértékében is megmutatkozik.

Egy központi digitális valuta, ami lehetővé tenné, hogy minden egyes tranzakció útját ellenőrizzék, sokak szerint megoldaná a helyzetet. Mások ezzel szemben úgy gondolják, hogy a lépés eredményeként egyre többen fordítanának hátat az államilag kibocsátott valutáknak és kezdenének inkább kriptovalutákban kereskedni, fizetni.

Akármi legyen is az izraeli vagy bármely egyéb kormány kimondott vagy kimondatlan célja, tény, hogy a központosítás és a lakosság központosított eszközökkel történő megfigyelése, még soha nem szolgálta az emberiség javát, ahogyan az is egyértelmű, hogy az ilyen kísérletek minden alkalommal újabb mélységeket nyitottak meg azok előtt, akik lelkiekben lefelé, hatalomban pedig felfelé törekednek.

Forrás: idokjelei.hu / reuters / Trunews

 

„A Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke”

A rejtélyes, globális szervezet, a Szabadkőművesek idén ünneplik 300 éves fennállásukat. Ennek alkalmával a Sputnik megszólaltatta Peter Doderert, a szervezet német ágazatának alelnökét.

A Szabadkőműves szervezetet 1717. június 24-én alapították, amikor egy csoportjuk létrehozta a londoni „nagypáholyt”. A szabadkőművesek akadálytalanul dolgozhattak egész Európában, elsősorban katedrálisok építésével foglalatoskodtak. Ekkor alakították ki ismert jelképüket.

A mozgalomnak ma világszerte mintegy 2,6 – 5 millió tagja van. Közülük mintegy 15 ezer él Németországban, mint Doderer, aki a píárért is felelős.

A Sputnik azt kérdezte tőle, miként bánik a nyilvánossággal e hírhedten titokzatos szervezet. Azt felelte:
„Ez a mi problémánk. A Szabadkőműveseket nem a nyilvánosság kedvéért hozták létre”.

Elmondta, a Szabadkőművesség a felvilágosodás korszakának gyermeke. Ekkor a titkolódzás racionális gyakorlatnak számított. Ugyanis az olyan forradalmi eszmék elterjesztését, mint a szabadság, egyenlőség és a rabszolgaság felszámolása, sem az egyház, sem az uralkodók nem szerették.

„Nem nevezném titoktartásnak, hanem egy nem kiszivárogtatási korlátnak” – nyilatkozta.

A körhöz tartozás az exkluzivitás jele volt, folytatta. Hozzátette: „Azok, akik e körhöz tartoztak, nyilván jól érezték magukat a titoktartás sötétségében”. A költő Gotthold Ephraim Lessing úgy írta le találkozóikat, mint „hangosan gondolkodni egy baráttal”.

A gondolatok, mondta Doderer, szabadok – belső körben, de a külvilág felé csendben kell lenni. Ez az oka, hogy ma is ez a szabály.

A Szabadkőművesek csak saját tagságukat fedhetik fel, de másét nem.

Három más dolgot is titokban kell tartani: azt a jelet, a szót és a kézfogást, amelyek révén a tagok felismerik egymást.

Doderer annak a páholynak – az Anna Amalia páholynak – a tagja, amelyhez Goethe is tartozott. Hozzátette: valaki nem válhat taggá egyik pillanatról a másikra. Neki három évig tartott, ameddig befogadták.

A tagok más tagságáról fekete és fehér golyókkal szavaznak. Ha túl sok a fekete golyó, a tagjelölt tovább várhat egy újabb évet.

Doderer elmondta, a szabadkőművesség nem igazán tanulható, az ott van az ember génjeiben. Azt is elmondta, nagyon izgalmasak találkozóik. Például jobbra az embertől egy tábornok ül, balra egy katonai szolgálatot megtagadó, akik spirituálisan egyenlők.

A Sputnik zárómondata: „Már csak egyetlen kérdés marad: vajon mi az oka annak, hogy háromszáz év múltán is a Szabadkőművesek oly titkolódzóak”.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

Folyamatosan lehallgatja felhasználóit a Facebook?

Egy Youtube-felhasználó azt állítja, húsz éve nincs macskájuk, de a Facebook macskatápot reklámoz nekik, mert célzottan egy kísérlet részeként a telefon közelében egész nap a “macskatáp” szót ismételgették.

Semmilyen hivatalos adat nem támasztja alá, de mégis úgy tűnik, hogy a Facebook lehallgatja felhasználóit.

“Annyit tettünk, hogy letettük a telefont a közvetlen közelünkben egy asztalra, bekapcsolva hagytuk, a háttérben futott rajta a Facebook Messenger. Mikor a telefon be volt kapcsolva, folyamatosan macskatápról beszéltünk, legalább egy órán keresztül. Két nappal később már macskatáp reklámokat mutat nekünk a Facebook” – mondta egy Youtube-felhasználó, akinek feltűnt, hogy a Facebook rendszeresen jelenít meg neki olyan tartalmú reklámot, amire nem keresett rá, de telefon közelében beszélt róla.

Elmondása szerint idővel gyanússá vált, hogy a Facebookon olyan személyre szabott reklámok is megjelennek, melyek láthatóan tényleg személyre szabottak – de keresési adatok alapján nem jelenhetnének meg, mert az adott téma csak beszéd közben került szóba a telefon vagy számítógép közelében, írott formában nem.

A kísérletet abból a célból kezdték meg, hogy alátámasszák azt a feltételezést, miszerint a Facebook folyamatosan hallgatózik a felhasználók után, és hangfelismerés alapján automatikusan keresőszavakat állít elő, amit felhasznál személyre szabott hirdetések megjelenítéséhez, a hirdetők célközönségének hatékonyabb elérése érdekében.

A kísérlet eredménye szerint elég lehet rendszeresen szóban ismételgetni egy dolgot, hogy idővel személyre szabott hirdetéseket láthassunk az adott témában.

Forrás: hidfo.ru / reddit.com

Kapcsolódó híreink:

2017.11.15. A Facebookot bírálta a platform egykori elnöke

2017.09.11. A spanyol adatvédelmi hatóság 1,2 millió euróra büntette a Facebookot

A Roosevelt Institute tanulmányt publikált az alapjövedelemről

A balra hajló Roosevelt Institute havi ezer dollárt rakott minden amerikai felnőtt zsebébe, modelljükben az állampolgárok ennek ellenére tovább dolgoztak.

Nyolc év alatt 12,6 és 13,1 százalék közötti mértékben nőne az amerikai gazdaság, ha minden felnőtt 12 ezer dollárt kapna évente alapjövedelemként – állítja a Roosevelt Institute tanulmánya. Ennyi idő után kezdene alábbhagyni a program jótékony hatása, mely a nyolc év alatt 2,5 billió dollárt termelne a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office) becslése alapján.

A dolgozat három alternatívával számolt – idézi fel a World Economic Forum és a Business Insider közös cikke. A legnagyobb kifizetés szerint 1000 dollárt kapna havonta minden felnőtt, a másik verzióban 500-at, a harmadik elképzelés szerint a gyermekek kapnának 250 dollárt havonta. „Mindhárom terv értelmében az általános alapjövedelem (universal basic income, UBI) államadósság terhére történő bevezetése növelné a gazdaságot” – írja a tanulmány összefoglalója.

Pénzköltő embereket vizionálnak

A kutatók azzal számoltak, hogy az általános alapjövedelem megoldja a kereslet problémáját a gazdaságban, magyarán a pénzüket költő emberek hiányát. „Alapvetően minél nagyobb az UBI értéke, annál nagyobb az összeadott kereslet, ami által a nagyobb lesz a gazdaság” – írják.

Az elemzés úgy számolt, hogy az emberek ugyanúgy tovább dolgoznak az alapjövedelem bevezetése után, mintha az nem is lenne. Habár az UBI nem elég a megélhetéshez, a kételkedők szerint a teljes munkaidőben dolgozók száma visszaesne hatására.

Az eddigi felmérések szerint a fenti állítás nem feltétlenül igazolódik be, ám ezeket a tanulmányokat fejlődő országokban végezték, mely eredményeket nem feltétlenül lehet gazdagabb és népesebb országokra is rávetíteni. Mindenesetre az Egyesült Államokban folyó alapjövedelem-kísérletek eddig azt mutatták, hogy a foglalkoztatási adatok nem változtak szignifikánsan. Más közgazdasági elméletek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a különféle költségek megugranának az UBI bevezetésével, például az ingatlanhitelek kamatai.

A cikk felidézi, hogy több kísérlet is folyik világszerte, az eddigi legnagyobb a közeljövőben indul Kenyában és 6000 ember részvételével fog zajlani, akik 12 évig fognak havi alapjövedelmet kapni.

Ugyanakkor amíg az adatok meg nem érkeznek meg, addig a közgazdászok csak spekulálni tudnak, hogy az alapjövedelem milyen változásokat hozhat – zárul az írás.

Forrás: kitekinto.hu / Roosevelt Institute / World Economic Forum

Kapcsolódó híreink:

2017.06.24. Kevesebb stressz, nagyobb hatékonyság – ezek az alapjövedelem eddigi hatásai Finnországban

2017.02.21. Elon Musk: az automatizálás hamarosan szükségessé fog tenni egy alapjövedelmet

2017.01.23. Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?

Problémák Németországban az elektromos autók gyártásával

Minden politikai beharangozás ellenére Németország még messze van attól, hogy felvirágozzék a villanyautók gyártása és az is meglehet, hogy a német autógyártóknak nincs a legjobb jövőbeni „kártyájuk” az e piacon történő sikeres jelenlétre.

Ugyanis árammal hajtott autók gyártásához a cégeknek nem olyan nyersanyagokra van szükségük, mint eddig. Szükségük van viszont lítiumra, kobaltra, mangánra, grafitra, stb. De ezek a nyersanyagok szűkében vannak kínálati oldalon.

Németországban ezek a nyersanyagok nincsenek, és azon országok, amelyek ezeket tudnák exportálni, nem számítanak biztonságos szállítóknak, mint a Demokratikus Kongói Köztársaság, amely a világ egyik legszegényebb országa, instabil politikai helyzettel és ahol gyerekmunkát alkalmaznak, miközben hatalmas a korrupció, a folyók és tavak mérgezettek, az emberek betegek, az erdőket kivágták, hogy helyet csináljanak elsősorban a kobalt bányászatának. Innen származik a világ kobalttermelésének hatvan százaléka.

Az iparban ezért nyersanyag szűkéről beszélnek. Az elektromos autók iránti kereslet meghaladja a gyártási kapacitást.

Forrás: lovasistvan.hu / zeit.de

Kapcsolódó híreink:

2017.11.20. Jön az elektromos VW Bogár?

2017.11.16. Jövőre indul az elektromotorok gyártása a győri Audiban

2017.11.10. Nyereséges és globális elektromosautó-gyárrá alakul az Opel a tervek szerint

Az ENSZ 2000-ben már hivatalosan tervbe vette a „lakosságpótlást” migránsokkal

Az Epoch Times roppant kínos dokumentumra hívja fel a figyelmet. Ez pedig az, amelyben a világszervezet már 2000-ben azt javasolja, hogy migrációval tartsák fenn Európa csökkenő és öregedő népességét.

A dokumentum neve. „Állomány fenntartási migráció: megoldás a csökkenő és öregedő lakosságnak?

Egy évvel később az ENSZ tovább lépett és „Népességpótlást” javasolt.

Ebben az olvasható, hogy a gazdasági erő fenntartása céljából 2015-től 2035-ig évente 2 millió migránst kell Németországnak befogadnia.

Európa „megőszülése” 2015 végén Dimitrisz Avramopuloszt, az EU migrációs biztosát is foglalkoztatta. Akkor azt mondta, hogy az elkövetkező két évtizedben több mint 70 millió migránsra lesz szükség a kontinens „megőszülése” elkerülésére.

Őt nagyon felbőszítette, hogy egyes uniós országok ennek ellenállnak és azt mondta, az Európa felé tartó migrációnak semmi nem állhat az útjába.

Azt is szóba hozták, hogy új szabályozásokkal kell a tagországokat migránsok befogadására kötelezni. Büntetésből pedig meg kell tagadni uniós támogatásukat.

A cikk bemutatja azt is, hogy milyen esetekben támogatnák anyagilag az egyes tagországokat, ha azokban kizárólag az uniós program szerint történik a migránsok befogadása.

A befogadási kritériumok közül az utolsó ez: „Súlyos társadalmi-gazdasági (szocio-ökonómiai) helyzetben lévő személyek”.

Forrás: lovasistvan.hu / epochtimes.de

Német tudósok és beépült kémek is segítették a szovjet atombomba megszületését

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium.

A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

A bolsevikok már közvetlenül hatalomra jutásuk után, 1918-ban rádiumkutató-intézetet hoztak létre Leningrádban, amelynek vezetője a világhírű fizikus Abraham Joffe lett. Itt kezdte pályafutását 1925-ben az akkor még csak 22 éves Igor Kurcsatov, aki idővel a szovjet atomkutatás vezéralakja lett. Kurcsatov egyik első szovjet tudósként kezdett atomfizikával foglalkozni, ő felügyelte az első szovjet ciklotron (részecskegyorsító) építését is. A szovjet tudósokat már az 1930-as években foglalkoztatta a nukleáris láncreakció lehetősége, amelyet 1932-ben Szilárd Leó vetett fel, és a német Otto Hahn valósított meg először hat évvel később.

1940-ben előterjesztést is készítettek esetleges katonai felhasználásáról, de ezt elfektették, egy évvel később a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Egy neves szovjet fizikus, Georgij Fjodorov 1942-ben a láncreakcióval kapcsolatos amerikai, angol és német közlemények elmaradásából arra következtetett, hogy ezek a hatalmak „szuperfegyveren” dolgoznak, amit szigorúan titkos levélben Sztálinnak is megírt.

A mindig gyanakvó generalisszimuszt elgondolkodtatta a dolog, ezért elrendelte a szovjet nukleáris program beindítását, vezetésével Kurcsatovot bízták meg. Ő kíméletlen tempót diktált magának, de munkatársainak is, ezért nevezték el „generálisnak”. (Kurcsatov a munka kezdetén megfogadta, hogy nem borotválkozik, amíg sikerrel nem jár. Excentrikus arcszőrzetét később is megtartotta, ezért „szakállnak” is nevezték munkatársai.)

Intézeteket szerveztek, kiépítették az ipari bázist, a program azonban igazán csak azután gyorsult fel, hogy az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. A program felügyelete ekkor közvetlenül a kommunista párt legszűkebb vezető testületéhez, a Politikai Bizottsághoz került. A munkába bevonták a Vörös Hadsereg által a megszállt Németországból „importált” tudósokat, s a hírszerzés is értékes információkat szállított az amerikai Manhattan-tervről.

Ennek forrásai részben a beépített ügynökök voltak, részben pedig tudósok, akik anyagi indíttatásból vagy lelkiismereti okokból osztották meg ismereteiket a szovjetekkel. Az amerikaiak atommonopóliumuk elvesztése után persze lázasan keresték a felelőst, akiket az 1953-ban kémkedésért kivégzett Rosenberg házaspárban találtak meg. A vádak igazát a mai napig sem sikerült tisztázni, de az biztos, hogy valaki más is adott át információkat, miként az is, hogy Kurcsatovék e segítség nélkül is sikerrel jártak volna, de munkájuk jelentősen lerövidült.

Számos logisztikai problémát kellett leküzdeniük, kezdetben a németektől lefoglalt uránércet használták, de 1946 tavaszára már 45 tonna urán és 450 tonna különlegesen tiszta grafit állt rendelkezésükre. Októberben üzembe helyezték az első atomreaktort, s szenteste elvégezték az első kísérletet szabályozott láncreakcióval. Kurcsatov csapatának 1947-ben két különböző módszerrel sikerült egészen kis mennyiségű, hasadóanyagként használható 239-es plutóniumot előállítania.

Az első szovjet atombombát 1946-ban kezdték építeni, működési elve megegyezett a Hirosimára ledobott amerikai fegyverével. Az Első Villám fedőnevű (az amerikai hírszerzés által Sztálinra utalva Joe bácsiként emlegetett) 22 kilotonnás bombát elkészülte után a legnagyobb titokban szállították Szemipalatyinszkba, és 1949. augusztus 29-én robbantották fel.

A korabeli legenda szerint a bombán dolgozó tudósok elismerését az esetleges kudarc esetén kiszabott büntetéseknek megfelelően osztották szét: akiket kivégeztek volna, azok a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, akik „csak” börtönbüntetést kaptak volna, azok a kisebb presztízsű Lenin-rendet vehették volna át.

Forrás: mult-kor.hu / MTI

Kapcsolódó híreink:

2017.08.18. Nem az atombomba kényszerítette térdre Japánt a II. Világháborúban

2017.07.07. Szépséghibás megállapodás született az atomfegyverek betiltásáról

2016.03.12. A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

 

Gordon Brown: Washington szándékosan félrevezette Londont

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.

Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown megállapítja könyvében, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Brown szerint így nem teljesültek az “igazságos háború” kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást – amelyben 179 brit katona vesztette életét – nem lehet “arányos válaszlépésnek” sem tekinteni.

Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.

A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.

Forrás: MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2017.08.19. Bocsánatot kért a brit védelmi miniszter Irakban elesett brit katonák családjától

2016.07.07. Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

Az USA háborút indít, ha Kína bevezeti a petrojüant

Az RT műsorvezetője, Max Keiser a Keiser Report nevű pénzügyi műsorában azt mondta, az olajkereskedelem küszöbön álló átállítása jüanra igen merész lépés a kínaiak részéről, mert az USA ezt nem fogja hagyni harc nélkül.

Peking azt tervezi, hogy még az év vége előtt jüanban megadott olajszerződéseket készít, de, mondta Keiser, azon országok, amelyek „ki akartak bújni az olaj-dollár mátrixból, iszonyatos sorsra jutottak… Szaddam Husszein euróban akart olajkereskedést folytatni. Megölték. Muammar Khaddafi sem dollárban akart üzletelni az olajjal. Megölték.”

Kínának ugyanakkor megvan az elhatározottsága és erőforrásai, hogy leválassza magát a dollárkereskedelemről. Plusz több nagyobb ország mellette áll, mint Oroszország és Irán, amelyek ellen tudnak állni az amerikai pénzügyi kartellnek.

Majd említette, hogy Peking e téren erősebb lesz azzal a tervével, hogy részesedést vásárol a szaúdi kőolaj vállalatban, az Aramcoban.

De, mondta Keiser, az amerikai pénzügyi szektor és a hadiipari komplexum harcolni fog és nem fogja feladni a dollár hegemóniáját csak úgy, békésen. A kedvenc eszközét fogja bevetni. A háborút, tette hozzá.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.19. Kína tovább növelte amerikai állampapír-portfólióját

2017.09.29. Putyin megdöntené a dollár egyeduralmát – Kína és Venezuela is segédkezik

Amerika háborús szenvedélye

Az Egyesült Államoknak súlyos szenvedélye van: hatalmas háború függősége.

A kongresszus a jövő évre 700 milliárd dolláros hadikiadást irányoz elő. Ez 50 milliárddal több a tavalyinál, ami szintén rekord nagyságú kiadás volt. Ez a  tízszerese annak, mint amit az USA oktatásra vagy egészségügyre költ.

És tízszerese annak, mint amennyit akár Oroszország, akár Nagy-Britannia, akár Franciaország költ a saját hadseregére. Más szavakkal: az Egyesült Államok ugyanannyit költ hadi célokra, mint a kilenc, e kiadásokban mögötte álló ország, beleértve Kínát, Oroszországot, Nagy-Britannia, Franciaországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát.

Sőt: az Egyesült Államok most többet költ hadikiadásokra, mint bármikor a hidegháború idején.

Ha az USA megnyirbálná katonai kiadásait, kiváló, egyetemesen ingyenes egészségügyi és oktatási rendszere lenne.

Washington folyamatosan visel háborút különböző országokban.

Több, a Sputniknak nyilatkozó amerikai szakértő szerint ez a háborús gazdaság hosszabb távon fenntarthatlan lesz  és az amerikai fiskális adósság „kataklizmikus” mértékű megnövekedéséhez és társadalmi hanyatláshoz vezet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok rendkívül ingatag világát tartósítja.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

„Mi urániumot adtunk nektek, ti Belgrád bombázásával fizettetek”

Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért számos nemzetközi leszerelési egyezményt nem tart be. Közölte: Moszkva nem hátrál ki egyetlen meglévő egyezményből sem, de „azonnali, szimmetrikus választ” ígért, ha Washington lesz az első fél, amely eláll az egyezménytől.Hangsúlyozta: az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem érdekli a nemzetközi jog.

A Szocsiban rendezett Valdaj konferencián beszélő orosz elnök újságíróknak elmondta, az 1993-tól 2013-ig működő Megatonnák Megawattokká program keretében mintegy 20 000 atomtöltetében lévő urániumot alacsony dúsítású formában az Egyesült Államoknak ajándékozták, hogy ott reaktorokban tudják használni. Elmondta, ez volt a történelem egyik leghatékonyabb leszerelése. Az amerikaiak 170 látogatást tehettek a legtitkosabb orosz létesítményekhez, és ott folyamatosan dolgozhattak úgy, hogy azokat amerikai zászlókkal díszítették fel. Ezen kívül száz amerikai meglepetésszerű látogatást tehetett orosz nukleáris berendezéseknél.Amerika azzal „fizetett” mindezért, hogy totálisan hanyagolva az orosz érdekeket, a szeparatistákat támogatta a Kaukázusban, megkerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, bombázta Jugoszláviát, lerohanta Irakot, stb.

Putyin elmondta, olyan a viszony most a két ország között, mint az ötvenes években, de a hidegháború idején „legalább volt kölcsönös tisztelet a két fél között”.

Említette még az 1993-ban kötött, vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amelynek értelmében Oroszország teljes mértékben megsemmisítette saját készletét, szemben az USA-val, amely folyamatosan késlelteti annak végrehajtását és most 2023-ban akarja a leghamarabb befejezni azt. Azzal az ürüggyel, hogy nincs pénzük. Amikor ott vannak a bankópréseik és tudnának pénzt nyomtatni, mondta Putyin.A Rusia Today cikke ezután említi a többi, igen lényegbevágó nemzetközi leszerelési egyezményeket, amelyeket illetően az amerikaiak nem hajtották végre azt, amit nekik kellett volna.

Forrás: lovasistvan.huRT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.20. Konasenkov: Washington először ismerte el, hogy a terroristák vegyi fegyvert vetettek be

2017.10.20. Lavrov: kulcsprobléma az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése Európában

2017.10.20. Putyin: Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni

Mitől retteg a CIA ötven éve

Az amerikai katonai hírszerzés szerint az oroszok nem csak választásokat hekkelnek, de a puszta akaratukkal tárgyakat mozgatnak, emellett arra is képesek, hogy telepatikus képességeikkel behatoljanak emberek elméjébe a világ távoli pontján.

USSR
A rettegés a ’90-es években sem hagyott alább.

Az amerikai katonai hírszerzés feloldott titkosítású, ma már nyilvánosan elérhető dokumentumaiból kiderült, hogy a ’70-es években a titkosszolgálatok a nemzetbiztonságra leselkedő valós fenyegetésnek tartották az oroszok paranormális képességeit. Az amerikai kormány szerint a szovjetek tökélyre fejlesztették a telepátiát, a hipnózist, emellett képesek arra, hogy behatoljanak az emberek álmaiba, ha már más úton nem megy. A CIA weboldalán elérhető a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) “Kontrollált Ellenséges Viselkedés” című jelentése, mely szerint leginkább az alusisak használhat az oroszok ellen, mert egyébként az Egyesült Államokat semmi nem védi az oroszok paranormális képességeitől.

Az 1972-es, mára feloldott titkosítású jelentés azzal kezdődik, hogy Leningrádban és Moszkvában parapszichológusok a tudat telepatikus manipulációját folytatják, és ezen a téren visszaellenőrizhető, bizonyítható sikereket értek el. De nem elég, hogy nagy távolságokból is képesek behatolni az emberek tudatába, a biztonság kedvéért még tárgyakat is mozgatnak a puszta akaratukkal.

“A telekinézis megfigyelése helyett a szovjetek kifejezetten az alkalmazásra összpontosítanak. Mrs. Kulagina testfunkcióit vizsgálták a telekinézis demonstrációja során, és a szovjetek azt látták, hogy amikor a tárgyak mozgásnak indulnak, Mrs. Kulagina életfunkciói – szívverés, légzés, agyi aktivitás – felgyorsulnak, és a teste körüli elektromágneses mező ritmikusan lüktet. A szovjet tudósok szerint ezek a vibrációk tették lehetővé, hogy a tárgyakat magához vonzza vagy ellökje magától” – áll az évtizedeken át titkosított jelentésben, ami egyébként hozzáteszi, hogy Nina Kulagina képes volt pusztán a gondolataival megállítani egy béka szívverését.

A DIA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az oroszok paranormális képességek segítségével például a következőkre is képesek:

  1. közvetlen hozzáférés nélkül betekintést nyerni titkos amerikai dokumentumokba, ellenőrizni az amerikai haderő és a hajók mozgását, emellett megállapíthatják titkos amerikai katonai létesítmények pontos elhelyezkedését.
  2. nagy távolságokból formálhatják amerikai katonai és civil vezetők gondolatait,
  3. a távolból amerikai tisztviselők azonnali halálát (!) okozhatják,
    minden típusú amerikai katonai eszközt azonnal hatástalanítani tudnak nagy távolságból, beleértve űreszközöket is.

A dokumentum ezek után megemlíti, hogy mindezek valóban sci-finek hangzanak, de szerintük ez a legvalószínűbb módja annak, ahogy az oroszok a paranormális képességeiket használják. Márpedig az amerikai katonai hírszerzés meg van győződve arról, hogy az oroszoknak paranormális képességei vannak, hiszen ezt részletezi a nyilvánosság elől 40 éven át rejtegetett dokumentum több mint 170 oldalon keresztül.

És hogy miért dolgoznak ezen az oroszok? Az amerikai titkosszolgálatok szerint bármi is legyen ennek oka, ez az egész közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. A dokumentum szerint az Egyesült Államok védtelen az oroszok paranormális képességeivel szemben, és ha tíz éven belül nem történik ezen a téren ellenintézkedés, “már késő lesz”.

A szerző szerint a komoly nemzetbiztonsági fenyegetést főleg azzal lehetne elhárítani, ha további költségvetési forrásokhoz jutna az ő kutatási részlege. Ez nagyjából párhuzamba állítható a ma is megfigyelhető “minden bokorban ott vannak az oroszok, de ha jól megfizettek minket, mi elhárítjuk ezt a fenyegetést” mentalitással, de a mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest; a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.

Forrás: hidfo.ru

A CIA szervezte a demokrácia elleni puccsot Iránban 1953-ban