komlomedia összes bejegyzése

Amerikai hackerek az USA érdekei ellen dolgoztak a Közel-Keleten

Az amerikai hírszerzés, az NSA egykori ászai az Öböl-menti emírségek szolgálatába szegődtek, mert remekül megfizették őket a Holló-program keretében. Ezt állítja a Reuters hírügynökség, melynek oknyomozó riporterei utánajártak az ügynek.

Exkluzív anyagukban közlik a vizsgálat eredményét: eszerint a 2009 óta működő Holló-program számtalan közel-keleti nagyság iPhone-jának a lehallgatására szolgált. Bevetették a Karma nevű informatikai fegyvert, melyet az NSA fejlesztett ki az Egyesült Államokban. Ezzel hallgatták le többek között Angela Merkel német kancellárt is. Ez akkor derült ki, amikor az NSA egyik informatikus sztárja lelépett és Hongkongon keresztül Oroszországba menekült. Edward Snowden leleplezései nyomán Obama elnök bocsánatot kért azoktól a szövetséges állam- és kormányfőktől, akiket az USA hírszerzése lehallgatott.

Míg Edward Snowden Oroszországba távozott, az NSA más sztárjai jövedelmezőbb megoldást találtak a Közel-Keleten. Elszerződtek az Emirátusokba, ahol a fő feladatuk az volt, hogy megfigyeljék a Muzulmán Testvériséget és annak kapcsolatát Katarral és az Al-Dzsazíra televízióval, melynek az arab tavasz idején különösen nagy szerepe volt az arab világban.

Miközben az Egyesült Államok diplomáciája támogatta az arab tavaszt, az Emirátusok szolgálatában álló hackerek mindent elkövettek, hogy akadályozzák azt. A Reuters csak annyit állapított meg, hogy a hackerek behatoltak számos fontos arab politikus rendszerébe, de azt nem tudta megállapítani, hogy milyen információkat szereztek meg és főként hogy az Emirátusok vezetői hogyan használták fel azokat.

Ami tény: az Emirátusok Szaúd-Arábia és Egyiptom támogatásával akciót indítottak Katar ellen, ahol pedig a legnagyobb amerikai katonai támaszpont van a térségben. Szaúd-Arábia forrófejű trónörököse még katonákat is akart küldeni Katarba, de erről néhány szigorú washingtoni telefonhívás lebeszélte. A Reuters megkérdezte az Egyesült Államok korábbi nagykövetét, mi a véleménye arról, hogy az amerikai hírszerzés egykori ászai immár keresztbe tettek az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten? Dana Shell Smith volt nagykövet sietett elítélni a Holló akciót és felhívta a figyelmet arra, hogy a zsoldossá vált egykori hírszerző tisztek súlyos károkat okozhatnak az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten és másutt.

Katar, hogy megerősítse pozícióit, lepaktált Törökországgal és Iránnal. Mindkét állam jelenleg az amerikai diplomáciával ellentétes irányban tevékenykedik – aktívan együttműködve Oroszországgal! Amióta a Holló program megindult, az Egyesült Államok számtalan kisebb-nagyobb vereséget szenvedett el a Közel-Keleten. Bár a Reuters összeállítása nem utal rá, de nagyon valószínű, hogy Washington is támogatta a Holló programot, mert az Egyesült Államokban is sokan kételkedtek az arab tavasz sikerében, melyet Obama elnök hirdetett meg 2009-ben Kairóban, de amely végül is csak Tunéziában vezetett el sikeres rendszerváltáshoz. A többi arab országban visszatért a régi rendszer vagy az anarchia az úr, mint Líbiában illetve polgárháború dúl (Szíria), melyben orosz támogatással felülkerekedtek az USA ellenfelei.

Forrás: globoport.hu / Reuters

Kapcsolódó híreink:

2018.09.05. DNS-ben tárolnák a bizalmas adatokat

2018.05.09. A Nagy Testvér figyel: egyre több a lehallgatás Amerikában

Reklámok

Kína első klónozott kutyája rendőri szolgálatra jelentkezett

Két hónappal a “születése” után Kunszün megérkezett Kunming városának rendőr kapitányságára. A kínai farkaskutya első tesztjei jók és ez egyáltalán nem véletlen. Jünnan tartomány legjobb rendőrkutyájának, egy hétéves nősténynek a klónja a két hónapos kutyus.

Kettejük DNS-e 99%-ban azonos! Vagyis a klónozás eredményes volt – állapítja meg a China Daily. Az angol nyelvű pekingi lap felidézi, hogy a belügyminisztérium azért döntött a klónozás mellett, mert normális körülmények között egy jó rendőrkutya kiképzése túlságosan sokáig tart és nagyon drága.

Általában négy vagy öt évbe is beletelik, míg egy kiskutyából jó rendőrkutya lesz. A kiképzés költsége félmillió jüan! A klónozott kutyát viszont 10 hónapos kiképzés után munkába akarják állítani. Ugyanaz a kutyaidomár képzi majd ki, aki az “anyaállatot” Jünnan tartomány legjobb rendőri ebévé tette.

A dél-kínai tartomány megállapodott egy pekingi klónozó központtal, hogy folyamatosan hoznak létre rendőrkutyákat ezzel a gyorsított módszerrel. Most azon gondolkodnak, hogy egy adatbankban gyűjtik össze a legjobb rendőr kutyák DNS-ét, hogy ily módon kiváló rendőrkutyák generációi jöjjenek létre Kínában.

Jünnan tartomány a csempészek paradicsoma: Kína déli határán évszázadok óta hoznak át különféle árukat teljesen illegálisan. Régebben a kábítószer volt a domináns csempészáru, ezért a jó szimatú kutyákra óriási szükség volt és van. Ma már a jó szimatú kutyák a pénzt is kiszagolják.

Nem kétséges, hogy Kína első klónozott kutyájának lesz bőven dolga Jünnan tartomány fővárosában, ahol tíz hónapos kiképzés után jelentkezik a rendőr kapitányságon, hogy megkezdje szolgálatát Kína déli határán.

Forrás: globoport.hu / chinadaily.com

Kapcsolódó híreink:

2018.09.02. Feléleszthetik a gyapjas mamutokat egy 5.9 millió dolláros szibériai klónközpontban

2018.05.03. Mesterséges embriókat hoztak létre holland tudósok

Pókselyemből készült mesterséges izommal lehetnek szupererősek a robotok

Az anyag erősebb bármilyen korábban előállítottnál és rugalmasabb is.

A tudósoknak sikerült létrehozniuk az első olyan anyagot, amit mesterséges izomzatként használhatnak majd a humanoid robotokon.

A Massachusetts-i MIT kutatói a pókselyemből indultak ki, melynek kiváló tulajdonságát, a szuperkontrakciót – azaz hogy nedvesség hatására tudja változtatni a rugalmasságát – sikerült átültetni az innovációra is.

A végeredmény: egy forradalmi anyag, ami rugalmasabb a guminál és háromszor erősebb a golyóálló mellényekben használt kevlárnál.

A Science Daily-n publikált tanulmány szerint a laboratóriumban előállított termék nagyon hasonló az emberi izomhoz, így a robotok olyan könnyen mozoghatnak majd vele, mint az emberek.

A remények szerint a jövőben számos területen tudják majd alkalmazni a mesterséges szövetet: nem invazív műtétekhez, robotokhoz, okostextíliákhoz és megújuló energiagenerátorokhoz.

Forrás: globoport.hu / sciencedaily.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.26. Az űrben épülhetnek a jövő távcsövei

2019.02.22. Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

Karaoke: a mesterséges intelligenciával eltűnnek a hamis hangok

Bárki tud majd hibátlanul énekelni, ha beválik a szoftver. A mesterséges intelligencia a karaoke színterét is meghódítja egy igen hasznos funkcióval.

Egy hangtökéletesítő szoftvert fejlesztenek a bloomingtoni Indianai Egyetem kutatói, mely azt ígéri, hogy a jövőben élőben korrigálja majd a hangokat, így éneklés közben nem lehet majd észrevenni, ha valaki hamisan adja elő a dalt.

A szoftver létrehozásához a kutatók 4.702 amatőr hangfelvételt használtak az online Smule karaoke platformról, hogy tökéletesítsék a mesterséges intelligencia algoritmusát. A többi már bonyolult programozás, a végeredmény viszont magáért beszél.

A mesterséges intelligencia ugyanis képes volt kiszámítani, hogy hangonként mennyit kell javítani ahhoz, hogy ne legyen hamis az énekes a kísérethez képest. Ezzel eltér azoktól a rendszerektől, melyeket most használnak hangkorrigálásra, hiszen a szoftver automatikusan ismeri fel, mit és hogyan javítson.

A kutatók azt ígérik, hogy a végeredményen nem lehet majd észrevenni, hogy ahhoz a mesterséges intelligencia is hozzájárult.

Forrás: globoport.hu / arxiv.org

Kapcsolódó híreink:

2019.02.11. Az emberi agy és a mesterséges intelligencia működését kutatják

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

Űrturizmus Gagarin nyomában

1961-ben Jurij Gagarin űrhajós megkerülte a Földet, majd sikeresen visszatért. Nemsokára pénzes űrturisták megtehetik ugyanezt – tudatta Twitteren a Roszkoszmosz főnöke.

Dmitrij Rogozin szerint hamarosan mód nyílik arra, hogy turisták is megismételjék Jurij Gagarin nagy kalandját a Föld körül.

Korábban a Roszkoszmosz szerződést kötött egy amerikai céggel, mely az űrturizmus fejlesztését tűzte ki célul.

A Space Adventures több millió dollárért szervez űrkalandokat 2001 óta. Charles Simonyi, a magyar származású amerikai milliomos annyira élvezte az űrutazását, hogy meg is ismételte azt.

Az oroszok valószínűleg olcsóbban vállalnák a kalandozást az űrben, de a Roszkoszmosz főnöke árat nem közölt. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és mennyiért ismételhetik meg Jurij Gagarin űrutazását turisták is, csaknem hatvan évvel az első űrutazás után.

Forrás: globoport.hu / themoscowtimes.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.19. Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.09.19. Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben

Gőzmeghajtású robotszondákkal fedeznék fel a Kisbolygóövet

Az elképzelés szerint az űrjárművek menet közben képesek lennének az aszteroidákról kitermelni a működésükhöz szükséges anyagokat, így hosszabb ideig üzemelhetnének.

Az utóbbi időszakban egyre komolyabb tervek merülnek fel az aszteroidák bányászatával kapcsolatban, vagyis hogy robotszondákkal ki lehetne termelni az ezeken az apróbb égitesteken található hasznos anyagokat. Egy ilyen koncepció megvalósításához azonban először is megfelelő járművekre van szükség, amelyek kapcsán problémaként merült fel, hogyan lehetne megoldani üzemanyaggal való ellátásukat a küldetés közben, hogy ne kelljen annyi hajtóanyagot magukkal vinniük.

Erre jelenthet megoldást a New York-i Honeybee Robotics és a Közép-Floridai Egyetem (UCF) gőzmeghajtású űrjárműve, amely jelenleg egy WINE nevű prototípus formájában létezik. A Honeybee Robotics régi motorosnak számít az űriparban, az 1983-ban alapított cég eddig több mint 300 megrendelést teljesített a NASA felé, többek közt a Spirit, az Opportunity, a Curiosity és a Phoenix landolóegység több eszközét is ők gyártották. A UCF részéről pedig Phil Metzger vezeti a csapatot, aki szintén több NASA-projektben vett részt. Metzgernek szívügye az ökonomikus bolygókutatás megvalósítása, vagyis hogy az idegen égitestek felszínén való tervezett építkezéseket és bányászatot – amennyire lehetséges – a helyi erőforrásokból kellene megoldani.

Ezen a koncepción alapul a WINE is, amely a tervek szerint vízjeget termel majd ki az égitestek talajából, amelyeken tevékenykedik, hogy ezek révén hajtsa meg magát. A jeget aztán a jármű felmelegíti, és a képződő gőzt használja a meghajtáshoz. A melegítéshez szükséges hőt napelemek vagy egy kisebb radioizotópos fűtőegység biztosíthatja. Ez a fajta hibrid rendszer egyben azt is lehetővé tenné, hogy az űrjármű sokféle környezetben működhessen. A Naphoz közelebb, vagy alacsony gravitációs környezetben például elsősorban napelemekkel és gőzzel működne, távolabbi vidékeken és erősebb gravitáció esetén pedig a nukleáris megoldás vegyülne a gőzmeghajtással.

A WINE fejlesztése annyira előrehaladott, hogy a rendszer máris képes kibányászni és megtisztítani a vízjeget a szimulált regolitból, majd ebből gőzt fejleszteni, amely révén mozogni is tud. A vizsgálatok szerint a metódus alacsony gravitációs környezetben már jelen formájában is működhet, így egy ilyen jármű kiválóan alkalmas lehet a Hold, a Ceres, az Európé, a Titán, a Pluto vagy egyes aszteroidák bányászati vagy más célú felderítésére, de akár a köztük lévő közlekedésre is.

Míg a jelenleg használt kutatószondák esetében a küldetés rendszerint addig tart, amíg el nem fogy a hajtóanyag, hiába bírnák a műszerek tovább, egy Metzger és társai fejlesztésén alapuló szondával nem lenne ilyen probléma: amíg talál magának vízjeget és napfényt, a jármű sosem fogy ki az üzemanyagból. Így egyetlen szondával több különböző célpont is felderíthető lenne egymást követően, amire napjainkban csak úgy van esély, ha a megcélzott égitestek elhelyezkedése kedvező, és nem kell sokat manőverezni az egymást követő vizsgálatok között – például ahogy a New Horizons, a Pluto és az Ultima Thule esetében is történt.

Forrás: ipon.hu / universetoday.com

Kapcsolódó híreink:

2019.02.06. Megtalálták a bolygók fejlődésének egy hiányzó láncszemét

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

Üstökösmaradvány lehet az Oumuamua

Számtalan elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első “csillagközi bevándorlója” eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.

Zdenek Sekanina, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory híres csillagásza szerint az üstökös még az előtt esett szét, hogy elérte volna pályája Naphoz legközelebbi pontját, a perihéliont, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra. A tudós szerint a 2017 októberében észlelt égitest csupán töredéke az eredeti objektumnak, amely abban az évben belépett a Naprendszerbe.

Sekanina kutatásában John E. Bortle szintén elismert kutató vizsgálatára hivatkozik, amely szerint a szinte parabolikus pályán mozgó halvány üstökösök, amelyek a Naphoz egy csillagászati egységnél (1 AU) közelebb kerülnek, hajlamosak hirtelen szétesni röviddel az előtt, hogy elérnék a perihéliont. 1 AU a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg. Sekanina szerint korábbi kutatások bizonyították, hogy néhány esetben méretes töredék maradhat hátra. A tudós tanulmányában kifejti: ez a töredék hasonlíthat “laza kötésű porszemek száraz összességére, mely különleges formát ölthet, különleges rotációs tulajdonságokkal rendelkezhet, szélsőségesen porózus lehet, mindez a szétesési folyamat eredményeként”. Ez a leírás pedig tökéletesen illik az Oumuamuára.

A Naprendszerbe lépett Oumuamuát észlelő csillagászok pedig az elsők között az égitest különösen furcsa alakjára figyeltek fel. A Nagyon Nagy Teleszkóp (Very Large Telescope – VLT) adatai alapján a tudósok megállapították, hogy az Oumuamua egy sziklás anyagból álló, hosszúkás formájú objektum. Ezt követően megállapították, hogy az Oumuamua forgása kaotikus. A kutatócsoport akkor azt állapította meg, hogy ez múltbéli összeütközések okozzák. Sekanina értékelése szerint azonban ezt az eredeti objektum szétesése is okozhatja.

Sekanina összehasonlításokat végzett két olyan üstökössel, amelyek szétestek, amikor elérték a perihéliont. Mindkét esetben robbanás történt, majd hatalmas porfelhő szabadult fel. Ebből a csillagász arra következtet, hogy az Oumuamua nem bocsát ki gázokat és a Napból érkező sugárzás hatása alatt áll. A tudós szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meghatározzák, hol és mikor esett szét az üstökös, amelyből az Oumuamua “született”.

A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven “elsőként érkező távoli üzenetnek” nevezték el az égitestet. Felfedezése után mintegy 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar-alakú égitestet nem láthatják többé. 2018-ban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.

Forrás: MTI / phys.org

Kapcsolódó híreink:

2019.02.06. Megtalálták a bolygók fejlődésének egy hiányzó láncszemét

2019.01.29. Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai űrszonda

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

Az USA kilép az oroszokkal kötött rakétaszerződésből

Ezt személyesen Donald Trump jelentette be. Az amerikai elnök szerint Oroszország megsérti azt az INF-szerződést, melyet még Reagan elnök írt alá Mihail Gorbacsovval 1987-ben.

A hidegháborút lezáró szerződés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozik, melyek döntő fontosságúak a stratégiai egyensúly szempontjából Európában.

Mike Pompeo külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: a kilépés fél évig tart. Ezalatt készek tárgyalni az oroszokkal. Moszkva a maga részéről cáfolja azt az amerikai állítást, hogy megszegte volna a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. A moszkvai nyilatkozat rendkívül felelőtlen döntésnek nevezi az amerikai lépést, mely új fegyverkezési versenyt indíthat el az USA és Oroszország között.

Az Egyesült Államok katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt és minden eddigi rekordot megdönt. Ez körülbelül a fele Oroszország egyéves GDP-jének. Putyin elnöknek olyan időkben kellene többet költenie a hadseregre, amikor a lakosság életszínvonala évek óta stagnál.

Washingtonban nem tekintik világhatalomnak Oroszországot. Amerikai megítélés szerint a feltörekvő Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok világhatalmi szerepére.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.02.02. Putyin elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését

2019.02.02. Nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését

2019.02.02. Kína világhatalmi hadsereget állít fel

2019.02.01. Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

Miért vetik magukat partra a bálnák?

Az összefüggést már évekkel ezelőtt észrevették a tudósok, most azonban az okát is megfejtették.

A bálnák tömeges partra vetődése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Azt már felderítették, hogy a jelenségnek köze van a tengeralattjárók vízalatti navigációs rendszeréhez, amely megzavarja az állatok viselkedését. Most újabb eredményt értek el: már azt is tudják, mi történik a szonárok hangjának hatására a bálnákkal.

Ahogy arról a Royal Society Proceedings B kiadványában beszámoltak: a csőrös cetek – különösen a Cuvier-féle csőrös cetek – nagyon megijednek a szonár hangjára és menekülőre fogják. Mivel ilyenkor túl gyorsan emelkednek a felszín közelébe, keszonbetegség lép fel náluk. Ez más néven dekompressziós betegségként ismert és általában búvároknál fordul elő, amikor a nagyobb nyomású térből túl hamar érnek kisebb nyomásúba.

A keszonbetegség következményei a bálnákra is halálosak lehetnek, hiszen az emelkedéskor, vagyis nyomáscsökkenéskor nitrogénbuborékok keletkeznek a szervezetükben, amelyek aztán nem tudnak távozni és az érpályában elakadásokat okoznak. A bálnákat ért stressz ilyenkor egy adrenalininjekció hatásához hasonlítható az egyik kutató szerint, ami teljesen kizökkenti a bálnákat az egyensúlyukból.

Az eddigi legtöbb áldozattal járó partra vetődést is a szonárok okozták: 2002-ben 14 állat halt meg 36 órán belül a Kanári-szigetek vizeiben egy NATO tengerészeti hadgyakorlat idején. Akkor ahogy elkezdték használni a szonárokat, órákon belül megjelentek a bálnák tetemei a parton.

Forrás: globoport.hu / royalsocietypublishing.org

Kapcsolódó híreink:

2019.01.31. Eltűntek a madarak Európából

2019.01.29. Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól

2019.01.27. Sokkal gyorsabban olvad a grönlandi jég

Moszkva figyelmeztette Izraelt Szíria miatt

Damaszkusz környékén hajtott végre intenzív légitámadást Izrael, elsősorban feltételezett iráni célpontokat támadva. Válaszul Szíria azzal fenyegetőzött: mi is megtámadhatjuk Tel Avivot!

Oroszország mint Szíria első számú támogatója ezért figyelmeztette Izraelt: a jövőben ne hajtson végre ilyen légicsapásokat Szíriában!

Erről Marija Zaharova, a moszkvai külügy szóvivője beszélt és átadtak egy jegyzéket Izrael moszkvai nagykövetének is – írja az ynetnews portál.

Korábban Putyin és Netanjahu megállapodása alapján Izrael előre értesítette az oroszokat a várható akcióról, hogy elkerüljék az esetleges orosz áldozatokat. Ez nem mindig sikerült: az izraeli légicsapások során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz utasszállító gépet, mert állításuk szerint az izraeli gépek megtévesztették őket.

Az incidens kapcsán feszültség alakult ki Oroszország és Izrael között. Putyin elnök és Netanjahu kormányfő személyes beszélgetésére volt szükség, hogy oldódjon a feszültség. Szíriában Izrael Aszad elnök ellenfeleit támogatta, annál is inkább, mert az államfő mögött állt Irán, mely Izraelnek a létét sem ismeri el.

Izraelt rendkívüli mértékben aggasztja, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában. Ezért intéz folyamatosan támadókat Izrael légi ereje Szíriában iráni célpontok ellen. Szíriában a légvédelmet az oroszok fejlesztették ki és ők is üzemeltették sokáig. Ezért minden izraeli légi akció során fennáll a szembekerülés veszélye, amit mind Izrael, mind pedig Oroszország szeretne elkerülni. Putyin és Netanjahu gyakran találkozik egymással és még gyakrabban beszélnek telefonon. Most azonban hivatalosan figyelmeztették Izraelt, hogy vessen véget az “önkényes” légi akcióinak Szíriában. Kérdés persze, hogy ki mit tekint önkényesnek?

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.21. Izraeli média: a hadsereg kiterjedt légitámadást hajtott végre Szíriában

2019.01.20. Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

2018.09.24. Moszkva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállít Szíriának

2018.09.24. Az orosz védelmi tárca Izraelt hibáztatja az Il-20-as pusztulásáért

Megfejthették Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét

Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét, Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos úgy véli, az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják.

Szerinte Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta – írta a The Ancient History Bulletin című szaklap friss számában.

A hadvezér Kr. e. 323-ban bekövetkezett haláláról szóló elméletek nem magyarázták meg kielégítően, minden részletében az eseményt. “Különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit” – magyarázta Hall.

“Az ókori görögök azt gondolták, a csoda azt bizonyította, hogy milyen jó uralkodó volt. Cikkem tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre” – mondta Hall.

A 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott, ám elméje a haláláig tiszta maradt. Hall diagnózisa a GBS, amelyet a korszakban gyakori Campylobacter pylori baktérium fertőzése okozhatott.

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg, ennek következtében a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok meg is bénulhatnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás léphet fel. A GBS kialakulásának pontos oka nem ismert, a lehetséges okok között szerepel valamennyi légúti, gyomor- és bélrendszeri fertőzés.

A Nagy Sándor haláláról szóló elméletek legtöbbje a lázra és a hasi fájdalomra összpontosít.

Hall szerint az uralkodó a GBS egy változatát kapta el, amely megbénította, azonban végig eszméleténél maradt és zavarodott sem volt.

Az ókorban a halált nem a pulzus, hanem a lélegzet alapján állapították meg, azonban a GBS okozta bénulás és az alacsony oxigénszükséglet csökkenthette a lélegzet láthatóságát. Lehetséges, hogy teste hőszabályozása összeomlott, pupillái kitágultak, pillantása megmerevedett. Mindezek arra utalnak, hogy nem csoda folytán maradt ép a teste sokáig, hanem azért, mert még élt.

“Azt állítom, hogy Nagy Sándor halála az eddig véltnél hat nappal később történt, ezzel új vitát szeretnék indítani. Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás” – mondta Hall.

Forrás: MTI / history.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.18. A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

2019.01.11. Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

2018.12.13. Könyvritkaságot adott ki a Magyar Tudományos Akadémia a Szent Koronáról

Készpénz nélkül Svédországban

Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetés területén, hiszen a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Bár a digitális kereskedelemből a bankok profitálnak, de néhány társadalmi csoport nem képes lépest tartani a többséggel és még jobban annak a peremére szorul.

A svédek mindennapjaiból lassanként teljesen eltűnik a készpénz használat. A buszvezetőnél, a nyilvános WC-ben és a lehető legtöbben helyen nem hogy lehet kártyával fizetni, de egyenesen kötelező, mert nem fogadnak el készpénzt. A gyerekeknek szintén elektronikus perselyük van és azt használják a hétköznapokban.

Eltűnik a készpénz

A svéd központi bank által készített felmérés szerint az emberek 80 százaléka már alig használ készpénzt és mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Ez a szám például Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd.

Az elektronikus fizetések aránya két éve még csak 64 százalék volt. A szakemberek szerint, ha ez a tendencia ebben az ütemben folytatódik 2023-ra akár meg is szűnhetne a készpénz, de ez nagy valószínűséggel nem történik meg.

Bár nincs rá kötelező jogszabály sok üzlet bejáratánál már most is ki van téve a ”no-cash” (készpénzt nem fogadunk el) matrica. Tehát a kereskedők is önszántukból állnak át az elektronikus fizetési rendszerekre.

Nem mindenkinek előny

A problémákra Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés. Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre. Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint figyelembe kell venni azokat is, akiknek a változás üteme túl gyors. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Forrás: azuzlet.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.04. Állami kriptovalutát vezetne be Svédország

2018.08.15. Több száz milliárd forintot spórolhat az ország a készpénzmentes fizetéssel

2018.05.05. Svédországból végleg száműzhetik a készpénzt

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Eltolódott a Föld mágneses pólusa

A Föld mágneses mezejének északi sarka gyors tempóban tolódik el, és a kutatók tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban. A mágneses mező változása miatt a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, írja az Independent.

A nemzetközileg használt tájékozódási rendszer adatainak felülvizsgálatára azért volt szükség, mert egy váratlan geomágneses hullám okozott eltérést 2016-ban, Dél-Amerika földkérge alatt, valamint az elmúlt 40 évben az északi pólus egyre gyorsabb ütemben tolódik el Szibéria felé.

A jelenkori tájékozódásunk a mágneses mező alapján történik, ezen alapszik a nemzetközi repülők és hajók útvonala, a Google Maps és az okostelefonok iránytűje is. Emiatt a kutatók 5 évente  időközönként áttekinti az adatokat, hogy az északi pólus, amihez mindent igazít az emberiség, pontosan merre található. Legutóbb 2015-ben volt ilyen átkalibrálás, azonban most nem tudtak 2020-ig várni az új adatok felvitelével, mivel ennél gyorsabban alakult át a mágneses mező.

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult” – nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Forrás: index.hu / MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2019.01.04. Az olvadó grönlandi jégtakaró folyamatosan bocsát ki metángázt a légkörbe

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Rovarkutatók oldották meg a kubai „akusztikus támadások” rejtélyét

Kiderült, hogy az egész csak egy félreértés volt a helyi tücskökkel.

A kabaréba illő véget ért történet 2016 végén kezdődött, amikor néhány Kubában állomásozó amerikai diplomata furcsa hangokat kellett hallani otthonában. A fülsiketítő visításra emlékeztető hangról senki sem tudta, honnan származik, és ahogy teltek a hónapok, nemzetközi politikai incidens bontakozott ki az eset kapcsán. Amikor az érintett diplomaták szédülésre, álmatlanságra, hallásvesztésre és más aggasztó dolgokra kezdtek panaszkodni, még komolyabb fordulatot vett az ügy. Végül a Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja megvizsgált 21 áldozatot, és az – utólag meglehetősen ellentmondásosnak tekinthető – bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek kiterjedt agykárosodást szenvedtek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Kubát nevezte meg felelősként az ügyben, és ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Egyre többen kezdtek spekulálni azon, hogy valamilyen akusztikus fegyver, mikrohullámú támadás vagy talán elromlott lehallgatóeszközök állhatnak a háttérben.

A sajtót is bejárt hangfelvételeket hallva azonban egy biológus, Alexander Stubbs más tettesre kezdett gyanakodni. A kutatót a hang azon rovarokra emlékeztette, amelyeket karibi terepvizsgálatai során hallani szokott. Stubbs és rovarhangokra szakosodott kollégája, Fernando Montealegre-Z végül találtak is egy helyi tücsökfajt (Anurogryllus celerinictus), amely pontosan olyan hangadást is szerepeltet repertoárjában, mint ami a kubai felvételeken hallható. A két kutató már meg is írta az eredményeiket összefoglaló tanulmányt, amely jelenleg lektorálásra vár.

Stubbs és Montealegre-Z felfedezését megerősíti, hogy a kubai kormány a hangfelvételek elemzése után szintén a tücskökre kezdett mutogatni. A hibát viszont ott követték el, hogy rossz fajra „kenték” a támadásokat: az általuk megnevezett tücskök hangja ugyanis még a képzetlen fül számára is nagyon eltér a felvételeken hallható hangtól. A most megjelölt tücsökfaj hangjai azonban nagyon sok jellegzetességben hasonlítanak a felvételekre: mindkét hang 7 kilohertzen a leghangosabb, a hangmagasság is egyezik, mindkettő másodpercenként 180 ismétlődő pulzusból áll, amelyek mindegyike 30, egyre halkuló oszcillációból tevődik össze.

Az egyetlen dolog, ami nem egyezik, hogy a hírügynökségi felvételeken a hang sokkal kaotikusabb, mint ami a rovarokat jellemzi. Ennek oka azonban Stubbs szerint egyszerűen az, hogy a tücskök hangja visszaverődött a belső terek felületeiről, így a felvételeket az interferencia „zavarta össze”. Amikor kollégájával az említett tücsökfaj hangját beltérben játszották le, a kubai felvételekhez nagyon hasonló végeredményt kaptak.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a diplomatákat esetleg tényleg érte valamilyen támadás, ami többi tünetük hátterében állhat, de jelenleg sokkal valószínűbb, hogy az eset középpontjában csak néhány túl hangos tücsök állt, amelyek miatt az amerikaiak nem tudtak aludni, ami változatos egészségügyi problémákat okozott. Az említett tücskök hangja ugyanakkor a legmagasabb pulzusismétlésű tücsökhang a régióban, emiatt tényleg kifejezetten művinek hat, és ez zavarhatta meg a megfigyelőket.

Nem ez az első eset, hogy a természet hangjait mesterséges támadásnak véli az ember. Az 1980-as években a San Francisco közelében található Sausalito lakói egyik napról a másikra arra kezdtek panaszkodni, hogy nem tudnak aludni egy morajló hang miatt. Egyesek úgy sejtették, hogy a közeli nagyváros csatornahálózata adhatja a furcsa hangot, mások egy nagyfeszültségű kábelt okoltak, megint mások pedig orosz tengeralattjárókra gyanakodtak.

Végül kiderült, hogy az öbölben lakó ragyáshalak (Porichthys notatus) nászdalát hallják a lakók. A faj hímjei úszóhólyagjuk remegtetésével igyekeznek felkelteni a nőstények figyelmét, amivel olyan hangokat generálnak, mint egy ködkürt. Amikor a hímek tömegével kezdenek „dalolni”, a végeredmény olyan hangos lehet, hogy a partközeli épületek és a vízre telepített lakóhajók falait is megremegtetheti.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.10. Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

Nem működik nagy óceántakarító szerkentyű

A 600 méteres lebegő „hurka” nem fogja be a szemetet, és a múlt héten ketté is tört, így Hawaiira vitték javítani és továbbfejleszteni.

Az Ocean Cleanup koncepciója az volt, hogy az U alakot felvevő felülete miatt gyorsabban sodródik majd, mint az óceánon úszó szemét, így képes lesz magába gyűjteni a hulladékot, amit aztán rendszeres időközönként ki lehet üríteni a cső által keretezett térből. Az azonban már a szeptemberben megkezdett tesztüzem elején kiderült, hogy a hurka nem marad meg U alakban, hanem szétnyílik, aminek oka a szakértők szerint, hogy a cső végei a szél hatására rezegni kezdtek. Ez aztán lassította is a rendszert, amely így sem bekeríteni, sem utolérni nem tudta a hulladékot.

A kísérlet ezen szakaszának végül akkor vetettek véget a szakértők, amikor a struktúráról a szél és a víz folyamatos igénybevétele nyomán letört egy 18 méteres darab. A fejlesztők egyelőre a kudarc ellenére sem adták fel az ambiciózus, ám sokak által kritizált tervet, bár azzal egyetértenek, hogy újra át kell gondolni, hogyan működhet, amit elterveztek.

Forrás: ipon.hu / wired.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.06. A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

2018.11.13. Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

2018.09.27. Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is

 

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot