komlomedia összes bejegyzése

Emberi segítség nélkül tanult meg gózni egy mesterséges intelligencia

Az AlphaZero ezen kívül a sakkot és a japán sakkot, vagyis a sógit is elsajátította.

A Google anyacége, az Alphabet tulajdonában lévő londoni DeepMind fejlesztői létrehoztak egy olyan új rendszert, amely mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül rövid idő alatt képes magas szinten elsajátítani az említett táblajátékokat. Az AlphaZero tavaly kezdte pályafutását, a gó emberi bajnokait megverő AlphaGo egy kevésbé specializált változataként, mely utóbbi 2016-ban megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb gójátékosát.

Az AlphaZero elődjével szemben nem úgy tanul, hogy emberi játékosok játszmáinak millióit elemzi, majd ezekből dolgoz ki egy sokoldalúan adaptálható saját stratégiát, hanem gyakorlatilag csak megkapja az adott játék szabályait, és onnantól maga találja ki, hogyan érdemes játszani. Az új rendszer esetében 13 napba telt, mire a világ legjobbja lett, és megverte az AlphaGot. Ehhez a játékok millióit játszotta le maga ellen a megerősítéses tanulás nevű módszerrel haladva, saját hibáiból és sikereiből tanulva.

Az AlphaZero így ráadásul nem is csak egy játékra specializálódott: a gótanuláshoz alkalmazott stratégiát más táblajátékokra is képes volt alkalmazni, így rövid idő alatt sakkozni és sógizni is úgy megtanult, hogy képes volt megverni az emberi játékosokat már korábban leköröző szoftvereket. A sakkbajnok Stockfisht 9 óra öntanulás után, a sógizó Elmot 12 óra után verte meg.

A DeepMind fejlesztői szerint az AlphaZero fontos lépést jelent egy olyan mesterséges intelligencia felé, amely bármire képes megtanítani saját magát. Annyiban ugyanakkor még korlátozott a rendszer, hogy bár sokoldalúan tanulékony, egyszerre mindig csak egy dolgot tud. Vagyis ha megtanult sakkozni, gózni vagy sógizni csak akkor tud megtanulni, ha sakktudása „törlődik”, és gyakorlatilag lenullázódik a rendszer. Ennyiben tehát az AlphaZero még elmarad az emberi játékosoktól, akik egyszerre több játékot is ismerhetnek.

Az AlphaZero működéséhez elképesztő számítási kapacitásra van szükség: a rendszer 5000 TPU-t, azaz tenzor feldolgozó egységet használ, ezek a Google saját fejlesztésű, kifejezetten gépi tanuláshoz létrehozott chipjei. Ez pedig minden olyan játék megtanulásához elég lehet, amelyhez a szabályok ismerete elegendő a döntéshozatalhoz. A következő célpontot az olyan játékok jelenthetik, mint a póker, ahol a tökéletlen információkkal kell dolgozni, mivel egyik játékos sem ismeri a másik lapjait, illetve a multiplayer videojátékok.

Forrás: ipon.hu / deepmind.com / science.sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Reklámok

Társadalmi vita kellene a bőr alá ültethető chipekről

Jelenleg még csak a technológia iránt érdeklődő kevesek ültetnek be a bőrük alá chipet, de lehetséges, hogy elterjedt azonosítási és tárolási módszer lesz.

“Az emberek már 2004-ben is kis RFID-chipeket helyeztettek el a bőrük alatt. Így akartak bejelentkezni a számítógépekbe vagy kinyitni az autóik zárjait. A megoldásokat most már a vállalatok a dolgozóiknál alkalmazzák” – jelentette ki Ulrike Hugl, az Innsbrucki Egyetem kutatója. A szakember a DeepSec biztonsági konferencián tartott előadást a témában. A Three Square Market nevű wisconsini vállalkozás már tavaly miniatűr chippel látta el az alkalmazottait. Az azonosítót a hüvelyk- és a mutatóujj között ültetik be a bőr alá és az emberek arra használják, hogy bejelentkezzenek az irodai számítógépeikbe, fizessenek az automatákban lévő élelmiszerekért és italokért, ajtókat nyissanak ki vagy kezeljék a fénymásolót.

A The Guardian szerint Nagy-Britanniában is egyeztetések zajlanak az érdeklődő társaságokkal. A BioTeq már 150 implantátumot ültetett be. Ezek az apró, rizsszem méretű chipek hasonlatosak azokhoz, mint amit állatokba raknak, és orvosi adatok tárolása mellett az autó integetéssel való kinyitására jók. A Biohax nevű svéd cég is szállít biochipeket, náluk egy azonosító 70 és 260 font közötti összegbe kerül. Brit jogi és pénzügyi cégek vezetőivel vannak tárgyalásban alkalmazottaik ellátására, egyikük több ezer munkavállalóval büszkélkedhet.

A munkatársakat senki sem fogja erre a lépésre kényszeríteni, az egész dolog önkéntes alapon zajlana. Hugl szerint ugyanakkor ez csupán látszat, hiszen igenis nyomás fog nehezedni a munkavállalókra és kényszert éreznek majd arra, hogy azt tegyék, amit a többiek is. A szigetországban a Confederation of British Industry (CBI) és a TUC szakszervezet figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre. Az érdeklődő vállalatok viszont azzal érveltek, hogy a dolgozók a chipeket magáncélokra is használhatják azért, hogy kinyissák a gépkocsijaik zárjait vagy eltárolják az egészségügyi adataikat. Néhány kórház már próbaképpen eltárolta az eszközökön a betegek adatait.

Érdekes módon Jowan Österlund, a Biohax alapítója pont a biztonság növelésével érvel. “Ezek a vállalatok érzékeny adatokat kezelnek, a chipek segítenek megőrizni a korlátozások betartását.” A cég eddig 4000 embert jelölt meg, többségük svéd. Jelenleg a cég a svéd állami vasúttal dolgozik együtt, hogy lehetővé tegyék, hogy az utasok ilyen formában is hordozhassák vonatjegyüket.

Hugl közölte, hogy eddig még nem folytattak társadalmi vitát erről a kérdésről, éppen ezért megtörténhet, hogy tíz év múlva mindenkibe chipet tesznek. A szakember hiányolta, hogy sok technológiai és adatvédelmi téma esetében nem kerül sor széles körű társadalmi vitára és túl kevesen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A kutató hangsúlyozta, hogy ő nem engedne chipet beültetni magába, neki ugyanis egy ilyen eljárás túl invazív lenne. Miután tudja, hogy mi mindent követnek és ellenőriznek egy ilyen eszközzel, ezért komoly aggályai lennének. Az implantátumok beépítésével kapcsolatban vannak biztonsági és egyéb aggályok is, például, mi történik, ha valaki elhagy egy vállalkozást, hiszen a belépőkódokat a chipben magával hordozza. S azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen eszközt legfeljebb kivágni lehet a bőrből, kikapcsolni nem.

Forrás: sg.hu / The Guardian

Kapcsolódó híreink:

2018.06.22. RFID-chipek kerülhetnek a kínai polgárok autóiba

2017.07.25. Mikrocsipet ültetnek be egy amerikai cég dolgozóiba

Lezuhant a Falcon-9 visszatérő fokozata

Ettől függetlenül a SpaceX idén már 20 sikerese kilövésen van túl.

Mióta Elon Musk cége elkezdte újrahasznosítani rakétáit, először fordult elő, hogy a szárazföldre nem sikerült leszállni egy, a légkör határáról visszatérő fokozattal. (A jóval nehezebb tengeri landolások során ugyanakkor előfordultak hasonló balesetek.) A Floridából elstartolt rakéta terhét, a Dragon teherűrhajót még rendben felvitte, majd egy ideig szépen haladt Cape Canaveral felé, de aztán irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd az Atlanti-óceánba zuhant.

Musk véleménye szerint a terelőszárnyak egyike hibásodhatott meg, és emiatt kezdett bepörögni a rakéta. Ennek ellenére is lehetséges azonban, hogy sikerül visszaszerezni és legalább részben újrahasznosítani a járművet, azzal ugyanis még a lezuhanás után is kommunikált az irányítókkal. A baleset ellenére a SpaceX idei teljesítménye lenyűgöző, a mostani starttal együtt már 20 sikeres kilövésen vannak túl.

Forrás: ipon.hu / theverge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.07. Többször használható hordozórakétát akar létrehozni a SpaceX után egy orosz cég is

2018.09.01. Lejár az orosz-amerikai szerződés az asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállításáról

Fejlett városokban éltek az indiánok az európai hódítás előtt

Már a 17. században indián nagyváros volt a mai Arkansas City területén. A legújabb kutatások szerint a mai Kansas állambeli Arkansas City területén létezett egykor Etzanoa, egy 20 ezer fős város.

Egy spanyol ló patakörme és egy európai lőfegyverből származó vasgolyó azt bizonyítja, hogy kapcsolat volt a spanyolok és a helyi őslakosok között.

A városról szóló történetek régóta ismertek a folklórban, a helyszínen kertekkel és farmokkal körülvett házak nyomait is megtalálták – írta Daily Mail.

Ez a felfedezés élesen szemben áll azokkal az elképzelésekkel, amelyek a gyarmatosítás előtti Amerikáról a köztudatban élnek.

2013-ban fordították le Juan de Oñate, 17. századi spanyol konkvisztádor, Új-Mexikó kormányzójának útinaplóját, amely nagyszerű leírást adott Etzanoáról. Feljegyzése szerint a városnak legalább 2000 háza volt, lakosságát 20 ezer főre tette. Az 1601-es expedíció során a spanyolok összecsaptak a feltehetően a Wichita törzshöz tartozó harcosokkal, de végül békét kötöttek.

A városról egy csupán Miguelként ismert férfi térképet is készített. Őt előbb az Escanxaques törzs ejtette foglyul, majd később Oñate emberei fogták el a már említett csata során. Miután rabtartóival visszatért Mexikóvárosba, elkészítette Etzanoa térképét, de egészen a közelmúltig azt hitték, hogy csupán egy legendáról van szó.

Donald Blakeslee, a kansasi Wichita állami egyetem régésze szerint világossá vált, hogy a korábban gyéren lakottnak hitt nagy síkságon kiterjedt városhálózat volt. Egyes tárgyi leletek olyan köveket és ásványokat tartalmaztak, amelyek a környéken nem találhatók. A professzornak meggyőződése, hogy a terület őslakosai nemcsak a keleti és nyugati parton élőkkel kereskedtek, hanem a közép- és dél-amerikai civilizációkkal is.

Ha a mostani kutatások beigazolódnak, Etzanoa lesz a második legnagyobb állandó település az európai hódítás előtt Észak-Amerikában.

Az eddigi legnagyobbnak Cahokiát tekintik, amely a mai Illinois állam területén fekszik.

Forrás: szmo / dailymail.co.uk / newscientist.com

Fúzió szobahőmérsékleten?

Egy japán kutatócsoport fontos előrelépéseket tett az úgynevezett alacsony energiájú nukleáris fúziók (LENR) kutatása kapcsán: hőfejlődést észleltek, miután fém nanorészecskéket tettek ki hidrogéngáznak.

A megfigyelt folyamat a szakértők elmondása szerint nem hidegfúzió, de akkor miről is van szó?

1989-ben Martin Fleischmann és Stanley Pons fizikusok fontos, nagy port kavaró bejelentést tettek: azt állították, hogy egy hidegfúziós kísérlettel szobahőmérsékleten sikerült hőt generálniuk, vagyis gyakorlatilag hétköznapi körülmények között valósították meg azt, ami a csillagok belsejében óriási forróságban és nyomáson megy végbe. A szakértők világszerte belevetették magukat a kísérletezésbe, de nem tudták megismételni az eredményt, és többen csalással is meggyanúsították a párost, mondván hogy az úgynevezett hidegfúzió a fizika jelen állása szerint képtelenség.

Volt azonban néhány kutató, akik szintén azt észlelték, hogy a kísérletek során hő fejlődik. Közéjük tartozott Lewis Larsen is, aki abban nem hitt, hogy hidegfúzió állhat a jelenség hátterében, de egy alternatív magyarázat létezését nem zárta ki. Larsen végül egy kollégájával együtt kidolgozta a Widom–Larsen-elméletet, amelyet 2006-ban publikáltak. A szakértők azt gondolták, hogy az észlelt hő nem hidrogénatomok fúziójából ered a vonatkozó kísérletekben, ahogy azt a hidegfúzió hívei sejteni vélik, hanem egy másfajta folyamatból, amelyben protonok és elektronok egyesülnek neutronokká.

A LENR-kísérletek során a következő történik az elmélet szerint: először is vízbe merítenek egy fémet, pl. palládiumot. A következő lépésben elektrolízissel vízbontás kezdődik, amely nyomán a fém szivacsként kezdi elnyelni a hidrogénmagokat. A protonok a folyamat során apró szigetekben gyűlnek össze a fémet borító elektronréteg tetején. Innentől egy kicsit még bonyolultabbá válik a folyamat, ugyanis a teória értelmében ezen a ponton mind a protonok, mind az alattuk található elektronok kvantumszinten fonódnak össze egymással, „nehéz” protonokat és „nehéz” elektronokat hozva létre.

Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk, az elektronok és a protonok egy kis része neutronokká fuzionál. A neutronok aztán a szomszédos fémhez kapcsolódnak, amely gammasugarakat bocsát ki, ezt pedig a nehéz elektronok elnyelik és az energiát infravörös sugárzásként adják le. A reakció helyén apró kráter képződik a fémen, egy ilyet ábrázol a fenti mikroszkópos felvétel.

Bár a Widom–Larsen-elmélet nem az egyetlen létező magyarázat a LENR-ekre, egyre szélesebb körben elfogadott, mivel kielégítő magyarázatot ad a vonatkozó kísérletek során megfigyelt eseményekre, anélkül, hogy felrúgná az elfogadott fizikai keretrendszert. A teória ráadásul olyan természetes jelenségeket is megmagyarázhat, mint naptevékenység egyes eseményei során megfigyelt neutronok keletkezése, vagy hogy hogyan keletkeznek neutronok a viharokban.

Az elmélet ráadásul arra is magyarázatot ad, hogy miért olyan vegyesek a kísérleti eredmények: Larsen és Widom szerint ahhoz, hogy a folyamatban értékelhető mennyiségű hő fejlődjön, nanoszinten kell szabályozni a fém alakját. Ezen probléma megoldása érdekében az elmúlt években több előrelépés is történt az anyagtudományok területén, és ezek az eredmények, karöltve az új japán kísérleti adatokkal, azzal kecsegtetnek hogy egy napon talán praktikus energiaforrásként is hasznosíthatók lehetnek a LENR-ek.

Forrás: ipon.huspectrum.ieee.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.26. Bekebelezi szomszédait a legfényesebb galaxis

2018.11.14. Hatalmas “szellemgalaxist” észlelt a Gaia a Tejútrendszer peremén

A gépekkel való összeolvadás jelenti az egyetlen esélyt

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője szerint csak úgy lehet legyőzni a mesterséges intelligenciát, ha az emberek összeolvadnak a gépekkel.

A Tesla Motors vezetője és egyben a SpaceX alapítója már 2014-ben azt mondta, hogy nem árt óvatosnak lenni a technológiával kapcsolatban és ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. A menedzser tavaly júliusban pedig azt ecsetelte, hogy a mesterséges intelligencia alapvető kockázatot jelent az emberi civilizációra nézve, ráadásul olyan mértékűt, amilyet az autóbalesetek, a repülőgép-szerencsétlenségek, a kábítószerek vagy a mérgezett ételek soha nem jelentettek.

“A digitális intelligencia az algoritmusok és a hardverek fejlődésével meg fogja haladni a biológiai intelligenciát. Ez nyilvánvaló. Olyanok vagyunk mi emberek, mint a gyerekek a játszótéren.” – nyilatkozta az üzletember az Axiosnak. “Nagyon olcsón létrehozható egy gyilkos drónraj. Ehhez csak olyan chipekre és arcfelismerő technológiákra van szükség, amelyeket már most is számos okostelefonban alkalmaznak. Ezek ötvözhetők a kis méretű robotrepülőgépekkel. Amennyiben az utóbbiakat még robbanóanyagokkal is ellátják, akkor beküldhetők egy házba és egészen addig repülhetnek, amíg meg nem találják a keresett személyt, nekirepülhetnek és felrobbanhatnak. Ez már most is megvalósítható. Ezért van szükség komolyabb ellenőrzésekre, illetve szigorúbb szabályozásokra azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyek az ilyen technológiákon dolgoznak.”

Musk emellett rendkívül aggódott a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásai miatt. A menedzser különösen egy olyan intelligencia megjelenésétől tartott, amely hasonló szinten állna, mint az ember. Szerinte amennyiben egy ilyen mesterséges gondolkodó egység megjelenik, akkor az a háttérbe szoríthatja az emberiséget, éppúgy, ahogy egykor az európai telepesek az amerikai őslakosokat. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen akadályozni, a Tesla Motors első embere azt tartaná jó megoldásnak, ha az emberek kapcsolatba lépnének a mesterséges intelligenciákkal és ezáltal fejlődne mind a kommunikáció, mind pedig lehetővé válna az egészséges egymás mellett élés.

Ugyanez a célja a Neuralink nevű startupjának is, amely agy-számítógép interfészt fejleszt. Az utóbbi segíthetne az idegkárosodások áthidalásában, a demencia és az Alzheimer-kór elleni harcban, valamint visszaadhatná a reményt a mozgásukban korlátozott személyeknek. Ugyanakkor ez a folyamat az intelligencia demokratizálódását is szolgálná, hiszen ezáltal mindenki kibővíthetné a saját tudatát egy mesterséges intelligenciával, a felhőkörnyezettel, s az adat- és számítási erőforrásokkal. A Neuralink hosszú távú reménye pedig az, hogy kialakulhat egy szimbiózis egy mesterséges intelligenciával, vagyis az ember és a gép összeolvadhat. Musk úgy vélte, hogy csak ezen a módon lehetne biztosítani, hogy az emberiség jövőjének meghatározásában az emberek is részt vehessenek.

Forrás: sg.hu / axios.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Robotgyártásban segít a NASA-nak az Autodesk

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

A korai ember is találkozhatott az utolsó unikornisfajjal

A szibériai unikornis az orrszarvúfélék közé tartozó, mára kihalt faj, a legújabb eredmények alapján azonban jóval később pusztult ki, mint ahogy azt eddig sejtették.

Az Elasmotherium sibericum utolsó túlélője volt az Elasmotherium nemnek, amely egykor több óriás orrszarvúfajt is számlált. Az utolsó fajról, amelyet eddig nem nagyon tanulmányoztak, a szakértők korábban úgy sejtették, hogy a pleisztocén elején és közepén jellemző kihalási hullámban tűnt el, valamikor 100–200 ezer évvel ezelőtt. Egy kutatócsoport viszont most végre megvizsgálta, ami eddig is a szemük előtt volt: 25 múzeumban őrzött maradványok hajtottak végre szénizotópos kormeghatározást és más vizsgálatokat.

És az ősi unikornisok vizsgálata alapján kiderült, hogy az állatok jóval tovább megmaradtak, és csak a negyedidőszak vége felé haltak ki, amikor a megafauna többi része is elkezdett eltűnni a Föld színéről az utolsó eljegesedés utáni felmelegedési időszakban. Ami az egyszarvúkat illeti, ezek a leletek elemzése alapján 35–39 ezer éve még léteztek.

A megafauna, vagyis a mamutok, a kardfogú tigrisek és társaik kihalása kapcsán sok vita van azzal kapcsolatban, hogy az ebben az időszakban egyre inkább elterjedő ember okozta a fajok vesztét, vagy inkább az éghajlatváltozással nem tudtak megbirkózni az állatvilág legnagyobb testű emlősei. Míg a legtöbb faj esetében valószínűleg mindkét faktor, a vadászat és a felmelegedés is szerepet játszott a kihalásban, a szakértők szerint a szibériai unikornisok kapcsán inkább az éghajlat lehetett a fő oka az állatok eltűnésének.

Ahogy a kutatók az eredményeket összefoglaló tanulmányban írják, az E. sibericum nagyon speciális étrenddel rendelkezett, és amikor a vegetáció megváltozott, egyszerűen nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni ehhez. A ma élő antilopok és orrszarvúk elődei ezt a kihalási hullámot azért élték túl, mert eredetileg is olyan életmódot folytattak, amely során növények széles köréből tudtak táplálkozni, így az átalakuló növényzet sem érintette annyira érzékenyen őket. A szibériai unikornisok viszont a tarkó és a felső szájpadlás bezárt szöge alapján még mélyebbre lógatták fejüket legelés közben, mint a mai orrszarvúk, hogy a talajhoz közeli hajtásokkal táplálkozzanak. Amikor viszont ezen növények helyett magasabbak kezdtek nőni a felmelegedéssel, nem tudtak adaptálódni, és kihaltak.

Eltűnésüket persze más tényezők is elősegítették, mondják a szerzők. A szibériai unikornis az ember megjelenése és az éghajlatváltozása idejére eleve nagyon kis területen, kis populációban élt, ami még sérülékenyebbé tette a fajt. Amely, ahogy a szakértők szintén rámutatnak, csak külsőre mutat nagy hasonlóságot a modern orrszarvúkkal, és valójában két nagyon különböző állatcsoportról van szó.Ezek fejlődése 43 millió éve vált külön, és a szibériai unikornisok és közvetlen rokonaikat sokkal specializálódottabb életmód jellemezte, mint a túlélő vonalakat, így esélyük sem volt egy jelentős éghajlatváltozás átvészelésére.

Forrás: ipon.hu / popsci.com / nature.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.17. Nagyon gyorsan népesült be Amerika

Kínában állítólag megszülettek az első CRISPR-gyerekek

Egy sencseni egyetem klinikai vizsgálata keretében a szakértők a HIV-nek, a himlőnek és a kolerának ellenálló embriókat „gyártanak”.

Amikor 2015-ben először érkezett arról hír, hogy kínai kutatók laborkörülmények között emberi embriókon kísérletezgetnek a CRISPR/Cas9 technológiával, amely minden korábbinál egyszerűbbé tette a genetikai módosítások elvégzését, a szakma és a nagyközönség ellentmondásos érzésekkel fogadta a híreket.

A technológia egyrészt azzal kecsegtet, hogy általa rögtön a fogantatás után kijavíthatók lehetnek bizonyos genetikai kórképek. Másrészt sokan tartanak attól, hogy a módszerrel idővel más, az egészséget közvetlenül nem befolyásoló tulajdonságokba is belenyúlnának a tudósok és a szülők, előre megtervezve a születendő gyerek magasságát, szemszínét vagy szellemi képességeit, gyakorlatilag az eugenika új korát hozva el.

Az általános vélemény három éve az volt, hogy amíg nem születik törvényi és etikai konszenzus a kérdésben, hogy milyen szinten lehet belenyúlni az embriók genetikai állományába, addig nem kellene továbbmenni ezekkel a kísérletekkel. Kínában azonban úgy tűnik, hogy ez mégis megtörtént. Az elmúlt hetekben több olyan orvosi irat is napvilágot látott, amelyek szerint egy sencseni kutatócsoport párokat toborzott egy klinikai teszthez, amelynek keretében a mesterséges megtermékenyítést követően az embriók genomját még a méhbe való beültetés előtt módosították. A dokumentumok alapján a kutatók a CCR5 nevű gént vették célba, amelynek módosításával a HIV, a himlő és a kolera elleni rezisztenciát remélnek megvalósítani a születendő gyerekekben.

Ezekből az iratokból még nem volt világos, hogy születésekre is sort került-e már a kísérlet során. A vizsgálatokat vezető egyik kutató azonban vasárnap azt nyilatkozta az AP-hírügynökségnek, hogy egy génmódosított lány ikerpár már világra is jött. A babák, Lulu és Nana néhány héttel ezelőtt egészségesen születtek meg, miután embrionális korukban CCR5 génjüket kiiktatták, hogy a HIV ne tudjon belépni sejtjeikbe. Erre azért volt szükség, mert a lányok apja HIV-vel fertőzött, és nem akarta gyerekeinek továbbadni a vírust.

Bár ez utóbbi hírt egyelőre más forrásból nem sikerült megerősíteni, és hitelességével kapcsolatban a közzétett információk hiányosságai miatt akadnak kétségek, ha valóban igaz, amit a szakértő nyilatkozott, az óriási eredménynek számítana. Annál is inkább, mert a világ genetikai szakértői éppen Hongkongban gyülekeznek, hogy a második nemzetközi humán genomszerkesztéssel foglalkozó konferencián megvitassák az emberi genom megváltoztathatóságának fontos kérdéseit.

A génszerkesztés emberi csírasejteket is érintő felhasználásával kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett aggály, hogy az embriókon végrehajtott módosításokat a későbbi generációk is öröklik, így a változtatások a teljes emberi génállományra hatással lehetnek. Ilyen beavatkozásra pedig szándékosan még egyszer sem került sor az emberiség történetében, mondja David Baltimore, a CalTech egykori igazgatója.

És hogy ez miért lehet gond? Sokak szerint azért, mert a technológia annyira új, hogy nem ismerjük a hosszú távú következményeit. Vagyis hiába jó a szándék, mondjuk egy betegség felszámolása, ha ott van a veszélye annak, hogy a génszerkesztés nem kívánt mutációkat hoz létre vagy olyan gyerekeket eredményez, akik teste módosított és módosítatlan sejtek mozaikjából tevődik össze.

A kritikusok amiatt is aggódnak, hogy ha a hasonló kísérletek balul sülnek el, veszélybe sodorhatják a már megszületett gyerekeken és felnőtteken sok esetben tényleg óriási ígéretekkel kecsegtető és sokkal kisebb kockázattal használható génterápiákat. Ezeknél a génmódosítás az ivarsejteket nem érinti, így a változások nem öröklődnek, másrészt a kezelés sokkal célzottabban alkalmazható, így kisebb az esélye a végzetes mutációk kialakulásának. Ha viszont a túl korai, felelőtlenül kezelt embrionális kísérletekből elkezdenek beteg gyerekek születni, az az egész génterápiás területre végzetes hatással lehet, mondják a kutatók.

Forrás: ipon.hu / technologyreview.com / statnews.com

Kapcsolódó híreink:

2018.10.13. Egérembriókban javítottak ki egy genetikai rendellenességet

2018.08.07. Génmódosított rizzsel kezelnék az AIDS-et

2018.08.01. Az Európai Bíróság szerint nincs különbség a génszerkesztés és a transzgenikus technikák között

Mi volt az emberiség legrosszabb éve a történészek szerint?

A legsötétebb esztendőben egy vulkánkitörés keserítette meg az emberek életét.

A Nottinghami Egyetem professzorai elemezték a történelmet, hogy megállapítsák, melyik év lehetett a legrosszabb az emberiségnek. A járványok, háborúk, népirtások elől egy természeti katasztrófa vitte el a trófeát.

536-ban egy óriási vulkánkitörés szó szerint sötétbe borította az északi féltekét. Az izlandi tűzhányó hamufelhője nem engedte át a napfényt, leesett a hőmérséklet is, a drasztikus időjárás-változás hatalmas viharokat hozott, ami kihatással volt a termésre, 30 éven át tartó éhínség szakadt az emberiségre. Közben felütötte a fejét a bubópestis, ami szintén rengeteg halottal járt.

A tanulmány egyik szerzője, Michael McCormick a Science Magazinnak elmondta: “Ez volt a kezdete az egyik legrosszabb időszaknak a történelemben”.

A helyzetet jól szemléltetik a bizánci Procopious feljegyzései is, aki szerint a Nap egész évben úgy világított, mintha a Hold lett volna.

A szörnyűségekből 30 évnyi szenvedés után indult meg a kilábalás, de a 6. századi vulkánkitörés következményeit még csaknem 100 évig nyögték a kor emberei.

Forrás: globoport.hu  / sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

4000 éves birodalom, ami akkora, mint Nagy-Britannia

200 millió termeszhangya éldegél a világ legnagyobb földalatti birodalmában, melyet alagutak kötnek össze Brazília északkeleti részén, Fortaleza közelében.

A tudósok most fedezték fel a birodalmat, melynek a méretei lenyűgözőek: területe mintegy 230 ezer négyzetkilométer, vagyis majdnem akkora, mint Nagy-Britannia! A Google Earth-ről is látszik a hatalmas termeszbirodalom.

A szorgos termeszhangyáknak 10 köbkilométernyi földet kellett megmozgatniuk, ez négyezer gízai piramisnak felel meg! A birodalom építése még az ókorban kezdődhetett meg. A tudósok szerint a legrégibb részei 3820 évesek Brazília északkeleti részén.

Forrás: globoport.hu / lemonde.fr / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.17. Nagyon gyorsan népesült be Amerika

2018.11.14. A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét

2018.11.12. Óriási esőerdő-pusztítással jár a kisüzemi aranybányászat Peruban

Kína megszerezte a NATO szuperszoftverét

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban, Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke, dr. Lode Missiaen tervezte a Lucian szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan, mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampában, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft-t, amely árusítja a szuperszoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kémprogramokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztárdiplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust.

A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G20 csúcstalálkozón részt vesz mind Donald Trump, mind pedig Hszi Csin-ping.

Forrás: globoport.hu / South China Morning Post

Gondolatvezérlés válthatja ki a távirányítókat?

A Samsung szerint igen: most egy olyan készüléket fejlesztenek, amit az agyunkkal tudunk majd irányítani.

A dél-koreai Samsung egy svájci neuroprosztetikus eszközök fejlesztésével foglalkozó központtal közösen indította el a Project Pontius-t, ami a távirányítókra kínál majd alternatívát. Egészen pontosan azokat szeretnék kiváltani – agyvezérléssel.

A prototípus egy olyan headset, amelyre 64 szenzort helyeztek fel, szemmozgás-érzékelővel. Így azok is tudják majd használni, akiknek valamilyen betegség miatt eddig nem volt lehetőségük a készülékek irányítására.

A tudósok jelenleg azon is dolgoznak, hogy megértsék, hogyan reagál az agy a mozifilmekre. Így a jövőben akár ajánlásokat is adhat a készülék azoknak, akik valamely fogyatékosságuk miatt nem tudnak sem filmet választani, sem távirányító készüléket kezelni.

Az agyvezérlésű headsettel a csatornák kiválasztása mellett a hangerőt is lehet majd szabályozni.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.14. Robotokkal váltanák ki a traktorokat

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.08. Kriptovalutát bányászni több energiába kerül, mint aranyat

Egy erős napkitörés robbanthatott fel tengeri aknákat 1972-ben

A vietnami háború vége felé egy amerikai repülőgép legénysége 30 másodperc alatt 20–25 akna robbanásának volt tanúja, pedig a szerkezeteket látszólag semmi sem aktiválta.

A Hòn La közelében található aknamezőt az észak-vietnami hajók megfékezésére telepítették az amerikaiak ugyanezen év májusában, augusztus 4-én azonban a bombák egy része látszólag ok nélkül felrobbant. Egy nemrég nyilvánosságra hozott katonai jelentés szerint a különös esemény hátterében az ebben az időszakban szokatlanul intenzív naptevékenység állhatott. Ami azért érdekes, mert az eset vizsgálata segíthet felmérni, milyen hatások várhatók a Föld felszínén, ha a Nap újabb viharos időszakon esik át.

A telepített aknák jelentős része mágneses volt, vagyis akkor robbant fel, ha bizonyos küszöbszint feletti változást észlelt a mágneses mezőben. A tervezők szándékai szerint ez akkor következett volna be, amikor nagyobb mennyiségű fém, például egy hajó került az akna közelébe. A napkitörések azonban szintén képesek változásokat okozni a mágneses mezőben, akár a Föld felszínén is. És bár az a teória, hogy talán a Nap okozhatta az aknák felrobbanását, már nem sokkal az eset megtörténte után felmerült, sokáig nem volt világos, hogy vajon a naptevékenység okozta mágneses zavarok elegendőek lehetnek-e az aknák aktiválásához.

Az kétségtelen, hogy 1972 augusztusában az észlelések kezdete óta az egyik legintenzívebb naptevékenységi szakasznak voltak tanúi a szakértők. Az MR 11976 nevű napfoltból intenzív flerek és koronakidobódások indultak útjukra, a fénysebességet megközelítő sebességgel száguldó töltött részecskék felhőit hozva létre. A Napból érkező részecskék javát alapesetben eltéríti a Föld mágneses mezeje, és legfeljebb a sarkokon lépnek be a légkörbe, sarki fényt hozva létre. Ha azonban hirtelen sok nagyenergiájú részecske találja el a Földet, ezek a magnetoszférába ütközve a légkör más részein is erős mágneses fluktuációkat okozhatnak, befolyásolva például az áramhálózatok működését.

1972 augusztusának elején pedig pontosan ez volt a helyzet: Észak-Amerikában sorozatos áramkimaradásokat jelentettek, és a telefonos kommunikáció is akadozott. A problémák augusztus 4-én tetőztek, amikor egy X-es kategóriájú napkitörés részecskefelhője mindössze 14,6 óra alatt elérte a Földet. A napszélnek általában 2–3 napjába telik, mire eléri bolygónkat, intenzív naptevékenységi időszakokban azonban előfordul, hogy a korábbi, enyhébb kitörések gyakorlatilag „kitakarítják” a Nap környékét, így egy-egy nagyobb részecskefelhő rendkívüli sebességgel utazhat.

Mindebből úgy tűnik, hogy ez a felhő valóban képes lehetett olyan szintű változásokat okozni bolygónk mágneses terében, hogy az a villamos hálózat működésének megzavarásán túl elég volt az aknák felrobbantásához is.

Forrás: ipon.hu / discovermagazine.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.15. Világháborús centenárium – Megemlékezések Belgium több városában

2018.08.06. Erődemonstráció vagy a vérontás lezárása – miért dobtak atombombát Hirosimára?

 

Szlovák fejlesztésű repülő autó volt a sztár Kínában

A Kínai Nemzetközi Import Expón mutatták be az egyszerre repülő és normál autóként is működő elektromos járművet, amely akár már most is közlekedhetne.

Sanghajban idén 130 ország csaknem 2.800 cége állított ki az első Kínai Nemzetközi Import Expón. Az élelmiszeripartól kezdve egészen az autógyártásig képviselték magukat a különböző iparágak szereplői.

Az utóbbi szektorban egyre többen kezdtek el a levegőben is közlekedő járművek fejlesztésével foglalkozni, nagy a verseny, hogy ki dobja piacra az első repülő autót.

Egy szlovák cég, az Aeromobile is kijött a saját verziójával, amelyet Sanghajban a nagyközönség is megcsodálhatott. A cég vezérigazgatója, Juraj Vaculik elmondta: a modell már most is közlekedhetne, hiszen teljes mértékben megfelel az érvényes előírásoknak.

Úgy alkották meg, hogy szárnyai másodpercek alatt tűnnek el a leszállás után, így nem zavarják a közúti forgalmat. Azt ígérték, hogy 2020 és 2021 között már el is juthatnak a vásárlókhoz az első darabok, addig azonban még meg kell szerezni az engedélyeket.

“Hiszünk benne, hogy a közeljövőben nemcsak előállítjuk és eladjuk, hanem globálisan is forgalmazni tudjuk majd a járművet” – mondta a cégvezető a bemutatón.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.14. Robotokkal váltanák ki a traktorokat

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Néhány területen már elveszítette az ellenőrzést az ember

A technikai fejlődés egyre több félelmet szül, éppen ezért szükség van arra, hogy az etikát is bevonják a folyamatokba.

Armin Grunwald fizikus és filozófus a német parlament technikai következmény-becslő irodájának a vezetője és egyben a német digitalizálás etikai tanácsadója. A szakember 1999 óta vezeti a világ legnagyobb technikai következmény-becslő létesítményét (ITAS), amely Karlsruhe városában működik, emellett a helyi egyetemen műszaki filozófiát és műszaki etikát tanít. Minden héten két napra Berlinbe utazik, ahol 2012 óta vezeti a német parlament technikai következmény-becslő irodáját. A csapatának tíz tagja van és a fő feladatuk az új technológiákban rejlő lehetőségek és veszélyek feltérképezése. A mesterséges intelligencia a lista elején található.

“Világszerte eltérő értékek és társadalmi normák vannak, s az emberről alkotott kép is mindenhol különböző. Ezek az eltérések természetesen megmutatkoznak az új technológiák használatában is. Európában az egyén és a magánélete évszázadok óta kiemelt téma, s ezt megerősítette a május 25. óta hatályos új adatvédelmi rendelet is, amely nemzetközi szinten is jelzésértékű. Az új rendelet azt szimbolizálja, hogy az adatok megfelelő kezelése közfeladat, amelyet nem lehet egyszerűen a piacra bízni. Ezen a területen a társadalmi értékek fontos szerepet játszanak. Az új európai adatvédelmi rendelet megmutatta, hogy befolyásolni lehet a műszaki fejlődést és ugyanezt támasztották alá Mark Zuckerberg meghallgatásai is a Cambridge Analytica-botrány után. Bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tehetetlen.”

“Az etika ebben a folyamatban segítség lehet a társadalom számára, sokan ugyanis feszült nyugtalansággal tekintenek az új technológiákra. Egyrészt nagy lelkesedéssel várják az új eljárásokat és eszközöket, másrészt azt kérdezik maguktól, hogy hová vezet mindez. Pedig a folyamat nem új, a digitalizálás már körülbelül 60 éve tart, de csak mostanában, a mesterséges intelligencia előtérbe kerülése kapcsán merül fel egyre többször a kérdés, hogy vajon nálunk van-e még az ellenőrzés. A mesterséges intelligencia miatt felerősödtek azok a félelmek, hogy csak a Szilícium-völgy szakértői látják át a technológiát, s annak segítségével és a tudásukkal irányíthatják a világot. Nem kell, de persze nem is tudnánk minden átlagpolgárt bonyolult algoritmusokat megérteni tudó programozóvá képezni.”

“A mesterséges intelligenciánál fontos tényező az öntanulás képessége. A hagyományos termékek nem változtatják meg magukat, ha használjuk azokat, míg az ezzel kiegészített dolgok igen. Leginkább amiatt aggódom, hogy egyszer majd a szakértők sem fogják tudni, hogy mi történik. Fontos feladatok elvégzését bízzuk az algoritmusokra, de egy idő után már nem tudjuk majd, hogy miként működik ez a technológia, viszont együtt kell élnünk az intelligens gépek döntéseivel. A technológia nemsokára egy olyan feketedobozzá válik, amelynek hinnünk kell – mint ahogy a középkorban a sorscsapásokat fogadták az emberek -, s eközben ott bujkál bennünk az ellenőrzés elvesztésének félelme is.”

“Néhány területen már elveszítettük az ellenőrzést, így például az internetet nem lehet egyszerűen csak lekapcsolni, mert a világgazdaság azonnal összeomlana. Néhány napra rá már halottak is lennének, mert fontos ellátási láncok szakadnának meg, például az élelmiszer-kiszállítás sem működne. Fontos, hogy aggódjunk és kérdéseket tegyünk fel. Többet kellene tudnunk a piaci szereplőkről. A mesterséges intelligencia esetében elsősorban a nemzetközi konszernek a mérvadók. Még biztosan nem jutottunk el ahhoz a ponthoz, ahol az intelligens gépek átveszik a világ irányítását, én ehelyett sokkal nagyobb veszélynek gondolom azt, hogy a mesterséges intelligenciát néhányan kihasználják a profitszerzés vagy a politikai hatalomszerzés céljaira” – mondta Armin Grunwald.

A fizikus és filozófus hozzátette, hogy az emberiség történetében mindig is az volt a jellemző, hogy aki a legújabb technológiákat ellenőrizte azé volt a hatalom és a politikai befolyás. A demokráciában élő polgárok számára éppen ezért az a legfontosabb, hogy a társadalom fektesse le az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos szabályokat. Erre azonban a jelenlegi demokrácia nincs felkészülve. Ez kiderült abból is, hogy a meghallgatások során az Európai Parlamentben nem igazán sikerült Mark Zuckerberget megizzasztani. Az informatikában dolgozók készek a párbeszédre az etikai szakemberekkel, például a szoftverek kapcsán, de a gazdaság még nem ért el erre a szintre.

Fontos tudni és tudatosítani, hogy a fejlődésnek mindig két oldala van, az emberi történelemben soha nem volt negatív következmények nélküli találmány. Nagyon lényeges, hogy miként tekintünk magunkra: gépként, amelyet optimalizálni lehet és szükség esetén megjavítani, vagy sérülékeny élőlényként, amelyben van valami különlegesen emberi? A szakember véleménye szerint el kellene fogadnunk azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, még akkor is, ha a tökéletesség iránti vágy lenyűgöző. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez a vágy csak hamis reményeket kelt. Természetesen a technikai fejlődést nem lehet megállítani, de bizonyos dolgokat annál inkább, elég például csak a klónozással vagy a nukleáris erőművek németországi betiltásával kapcsolatos vitákra gondolni.

“Több időre van szükség, azért, hogy tanuljunk és hogy megtartsuk az ellenőrzést a technológia fölött. S az időre azért is szükségünk van, hogy egyben tartsuk a társadalmat. Amikor az 1980-as években megéltünk egy automatizálási hullámot és csak Nyugat-Németországban ötmillióra nőtt a munkanélküliek száma, akkor komoly szociális kérdéseket kellett megválaszolnunk. A súlyos társadalmi helyzeteket úgy lehet elkerülni, ha időben gondoskodunk a munkavállalók képzéséről és továbbképzéséről, s nem csupán akkor, amikor már munkanélkülivé váltak.”

“Emellett el kell gondolkodni új modelleken is, például az alapjövedelmen, bár én nem rajongok ezért az ötletért. Nem mondhatjuk millióknak, hogy nincs már rátok szükségünk, és pénzt adnunk nekik, hogy elfogadják ezt. Szerintem sokkal jobb lenne, ha többre értékelnénk a közösségi tevékenységeket. Ha a klasszikus bevételi források, például a jövedelemadók elapadnak, akkor bizony elképzelhetőnek tartom a robotadó kivetését is, hogy finanszírozni lehessen az alapvető szolgáltatások további működtetését. De ha ebben a kérdésben Németország egyedül döntene, akkor visszaesne a nemzetközi versenyben.”

“A technológiai változás hozzájárul az általános elbizonytalanodáshoz, az emberek azt érzékelik, hogy vége a régi szép időknek. Az embereknek érezniük kell, hogy biztonságban vannak, de azt is érzékelniük kell, hogy az új technológiák bizonyos fokú szabadságot kínálnak nekik. De a legfontosabb, hogy az embereket nem bízhatjuk csak a piacra” – szögezte le a német parlament technikai következmény-becslő irodájának vezetője.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.05.25. Életbe lép az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

2018.05.23. Zuckerberg: nem tettünk meg mindent a visszaélések megelőzése érdekében

2018.04.19. EP-képviselők : Zuckerbergnek meg kell jelennie az Európai Parlamentben

Svájc elveheti a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát

Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban arról, hogy megtiltsák-e a kereskedelmi bankok számára, hogy pénzt hozzanak létre.

Ha a radikális javaslatról szóló referendumon az igenek győznek, az az ország bankrendszerének teljes szétcincálását és az úgynevezett Vollgeld kezdeményezésen alapuló „szuverén pénz” bevezetését jelentené.

A javaslat valószínűleg túlságosan radikális ahhoz, hogy sok esély legyen a sikerre. Mégis, ez nagy kár, lévén a szuverén pénz ötlete gyakorlati szempontból nem egy őrült dolog. Svájc tehát szívességet tenne a világnak azzal, ha esélyt adna a kezdeményezésnek.

A pénz gazdasági hatásáról újra és újra parázs viták folynak. A Vollgeld, a Chicago-terv, a korlátozott célú banki szolgáltatások – mind ugyanannak az alapötletnek más és más változatai, amelyek abból a tényből indulnak ki, hogy egy hagyományos pénzügyi rendszerben a bankok képesek pénzt létrehozni.

Hogy lehet ez? Leginkább úgy, hogy a kereskedelmi bankpénzt a kereskedelmi pénzintézetek teremtik. Ez úgy történik, hogy ezek a bankok nem csupán a jegybank által létrehozott pénzmennyiséget közvetítik a hitelfelvevők és a megtakarítók között, hanem betétjeik sokszorosát adhatják ki hitel formájában, ezáltal pedig új pénzt teremtenek. Amikor ugyanis egy kereskedelmi bank kölcsönt nyújt valakinek, akkor az illető számláján megjelenő összeg növeli az intézmény pénzállományát. A kint lévő hitelek pedig betétként ismét megjelennek a bankrendszerben, így minden egyes hitelkihelyezéssel egyben új betétet is létrehoznak, ezáltal pedig friss pénzt teremtenek, amit aztán kölcsönként újra odaadhatnak valakinek.

A Vollgeld célja pedig éppen ennek az ördögi körnek a felszámolása azáltal, hogy kizárólag a központi bank és a kormány kezébe helyezné a pénzteremtés jogát, a kereskedelmi pénzintézeteket pedig lefokozná egyszerű számlavezető intézményekké.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A bankok nem tudnák kiutalni a lekötött betétekből származó bevételt, ehelyett egyenlő mennyiségű tartalékot kellene tartaniuk a központi banknál. A hitelezést más intézmények intéznék, amelyek más forrásokból jutnának pénzhez, például részvénykibocsátásból. A hitelek így nem hoznának létre pénzt.

Egy hagyományos pénzügyi rendszerben megfigyelhető egy alapvető rossz párosítás: állítólagos biztonságos betéteket használnak a kockázatos hitelek finanszírozására – és ha egy hitel egyre rosszabbul teljesít, akkor a kormánynak kell közbelépnie és megoldania a helyzetet.

Egy szuverén pénzrendszerben ezzel szemben a betétek biztonságban vannak, mert tartalékokkal támogatják egymást, a kockázatos hiteleket pedig kifejezetten kockázatos passzívákkal finanszírozzák. Ha a hitelek rosszul teljesítenek, a támogató befektetőktől (például a részvénytulajdonosoktól) elvárják, hogy „elszenvedjék” a veszteséget.

Mindennek a tetejében, a pénz és a hitel éles szétválasztása számos előnnyel bírhat. Először is, a betéteket teljes mértékben támogatnák, ezért nem lenne szükség betétbiztosításra, és így meg lehetne szüntetni a kockázatvállaláshoz kapott támogatást. A fellendülési és visszaesési hitelciklusokat (elméletileg) anélkül lehetne csillapítani, hogy elfojtanák a hitelkínálatot. Ahogy pedig a gazdaság kibővülne, a kormány kibocsáthatna új pénzeket az árukért és szolgáltatásokért cserébe, vagy esetleg küldhetne csekkeket a polgároknak. Az ország költségvetési helyzete ezáltal erősebb lenne, így végül csökkenthetnék az adókat.

Anélkül, hogy belemennénk a dolog technikai részébe, ez alapján feltételezhetjük, hogy a pénzügyi rendszer reformja kevesebb adóssághoz, alacsonyabb kamatlábakhoz, valamint gyorsabb növekedéshez vezetne, és a jegybank anélkül tűzhetné ki céljául a nulla inflációt, hogy aggódnia kellene a „zéró alsó korlát” miatt.

Ez mind nagyon jól hangzik, nemde? Akkor mi a csapda? Ez a terv lényegében rendkívüli kockázatvállalási hajlandóságot kíván meg a döntéshozóktól. Egy olyan radikális szerkezetváltás, mint ez, drasztikusan szétzilálna egy olyan iparágat, amely – minden hibája ellenére – a modern gazdaság alapvető és mélyen integrált része. A nem kívánt következmények így beláthatatlanok.

Forrás: kitekinto.hu / Bloomberg

Afrikában is készülődnek a dollárt jüanra cserélni

Egyre több afrikai ország készül arra, hogy a dollár helyett a kínai valutát, a jüant használja nemzetközi kereskedelmében.

Nem véletlen: Kína számos ilyen országnak a legfontosabb kereskedelmi partnere.

A német nyelvű Contra Magazin hírportál arról számol be, hogy Caleb Fundanga, a Kelet- és Dél-Afrikai Makroökonómiai Intézet pénzügyi szakértője elmondta, tekintettel Kínának növekvő befolyására az afrikai országok gazdaságára és kereskedelmére, több kelet- és dél-afrikai országban egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a kínai valutára, a jüanra álljanak át az amerikai dollár helyett.

Ezen intézetnek a hét végén tartott konferenciáján pénzügyi szakértők megegyeztek abban, hogy a jüant tartalékvalutaként fogják használni.

A konferencián 14 afrikai ország képviselői vettek részt.

A fórumon elmondták, hogy ez a lépés teljesen természetes, hiszen több üzletet bonyolítanak le Kínával, mint bármely más országgal és a jüan, sőt az eurónak a használata a dollár helyett számukra előnyt jelent.

Forrás: lovasistvan.hu / contra-magazin.com

Kína betiltaná az amerikai szemét importját

Az Egyesült Államok által Kína ellen kezdeményezett, potenciális pusztító kereskedelmi háborútól való félelem közepette Washington arra sürgeti Pekinget, hogy ne tiltsa meg az amerikai szemét és újra felhasználható anyagok importját.

Ezzel Kína fenyegette meg tavaly júliusban az USA-t, hogy ezt teszi, ha ellene kereskedelmi háborút indítanak.

Peking ekkor közölte a WTO-val, a világkereskedelmi szervezettel, hogy 24 fajta szilárd halmazállapotú hulladékanyag behozatalát fogja megtiltani, beleértve műanyag üdítőpalackokat, papírt, újságot is. Pénteken az amerikai kereskedelmi képviselő sürgette Kínát, hogy gondolja át a döntését.

„Követeljük, hogy Kína azonnal állítsa le ezen lépéseit és gondolja át őket úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak”…, stb.

Az Egyesült Államokban nagyon félnek attól, hogy e tilalom milyen kárt okoz az amerikai gazdaságnak.

Kína az acéltermékeinek exportját célzó vámokra megtorlásul 128 amerikai árucikkre tervez komoly importvámot is kivetni.

A kínai külügyminisztérium közölte: semmi kedve a kereskedelmi háborúhoz, de teljes mértékben készen áll a viszonzásra.

Kína veszi fel az Egyesült Államokból a legtöbb hulladékot. Ha ez lehetetlenné válna, annak katasztrofális hatása ellen az amerikai munkapiacra és felszökne a hulladékkezelés költsége.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.26. Kína is összeállította a büntetőlistáját

2018.03.23. Az amerikai elnök védővámokat jelentett be kínai termékekre

Észak-Korea hajlandó feladni atomprogramját

Zerohedge (sok nagy hírügynökséggel egyetemben), a dél-koreai Csung Eui-yong nemzetbiztonsági különmegbízott nyilatkozatára hivatkozva néhány perccel ezelőtt adott hírt arról, hogy a két Korea megállapodott a közvetlen tárgyalások elindításáról.

Észak-Korea azt is jelezte, hogy hajlandó feladni atomprogramját, amennyiben „a rezsim biztonságát garantálják”.

Csung Eui-yong, aki egyébként a koreai hírszerzés vezetőjével közösen személyesen is találkozott Kim Dzsongun észak-koreai pártfőtitkárral, Pyongyang-ból visszatérve nyilatkozott újságírók előtt.

A hír hatására a piacok azonnal szárnyalni kezdtek.

Csung szerint a következő lépésre, vagyis magukra a tárgyalásokra áprilisban kerülhet sor, ráadásul Észak-Korea arra is ígéretet tett, hogy addig egyetlen ballisztikus rakétakísérletet sem hajt végre.

A hír azért is érdekes, mert az utóbbi hónapokban egyre több helyen lehetett arról olvasni, hogy Észak-Korea jelenti az egyik legkomolyabb veszélyforrást a világon, legalábbis, ami egy kiterjedt vagy akár globális háború kirobbanását illeti.

Forrás: idokjelei.hu / zerohedge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.06. Trump üdvözölte a két Korea vezetőjének tervezett csúcstalálkozóját

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

2018.01.16. Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

2018.01.09. Észak-koreai válság – Washington célzott csapásokat fontolgat

 

A Pentagon hamarosan Európában fogja kipróbálni rakétaelhárító rakétáit

Az amerikai héják körében igen népszerű, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirat a National Interest beszámol a Pentagon azon döntéséről, hogy a nagyobb töltettel ellátott SM-3 IIA rakétaelhárító rakétáit hamarosan Európában fogják kipróbálni.

A ballisztikus interkontinentális támadórakétákat Hawaii egyik szigetén lévő rakétatámaszpontjukról fogják kilőni és ezeket a Romániába és Lengyelországba telepített amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi egységeknek kellene majd elhárítani.

A bejelentés szerint a gyakorlat célja az USA európai szövetségeseinek védelme az Oroszországból vagy Iránból érkező kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen.

A rakéták és a rakétaelhárító rendszerek tervezője a Raytheon cég és a kipróbálandó rakétáik kétszínű infravörös keresőkkel és korszerűsített irányító és meghajtó rendszerekkel vannak ellátva.

Ez lesz az első alkalom, hogy nem tengeri, hanem szárazföldi célpontok elleni rakétatámadások elhárítására próbálják ki a rakétaelhárító rakétáikat.

Az Aegis rendszert 2013 óta a Csendes óceán fölött már sokszor kipróbálták de a sajtójelentések szerint többnyire sikertelenül, mert a rendszer elhárítórakétái a támadórakétáknak legfeljebb 55%-át találták el vagy térítették el.

Forrás: lovasistvan.hu / National Interest

Kapcsolódó híreink:

2018.01.24. Putyin bejelentette az új tízéves fegyverkezési program elfogadását

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában