háború kategória bejegyzései

Amerikai hackerek az USA érdekei ellen dolgoztak a Közel-Keleten

Az amerikai hírszerzés, az NSA egykori ászai az Öböl-menti emírségek szolgálatába szegődtek, mert remekül megfizették őket a Holló-program keretében. Ezt állítja a Reuters hírügynökség, melynek oknyomozó riporterei utánajártak az ügynek.

Exkluzív anyagukban közlik a vizsgálat eredményét: eszerint a 2009 óta működő Holló-program számtalan közel-keleti nagyság iPhone-jának a lehallgatására szolgált. Bevetették a Karma nevű informatikai fegyvert, melyet az NSA fejlesztett ki az Egyesült Államokban. Ezzel hallgatták le többek között Angela Merkel német kancellárt is. Ez akkor derült ki, amikor az NSA egyik informatikus sztárja lelépett és Hongkongon keresztül Oroszországba menekült. Edward Snowden leleplezései nyomán Obama elnök bocsánatot kért azoktól a szövetséges állam- és kormányfőktől, akiket az USA hírszerzése lehallgatott.

Míg Edward Snowden Oroszországba távozott, az NSA más sztárjai jövedelmezőbb megoldást találtak a Közel-Keleten. Elszerződtek az Emirátusokba, ahol a fő feladatuk az volt, hogy megfigyeljék a Muzulmán Testvériséget és annak kapcsolatát Katarral és az Al-Dzsazíra televízióval, melynek az arab tavasz idején különösen nagy szerepe volt az arab világban.

Miközben az Egyesült Államok diplomáciája támogatta az arab tavaszt, az Emirátusok szolgálatában álló hackerek mindent elkövettek, hogy akadályozzák azt. A Reuters csak annyit állapított meg, hogy a hackerek behatoltak számos fontos arab politikus rendszerébe, de azt nem tudta megállapítani, hogy milyen információkat szereztek meg és főként hogy az Emirátusok vezetői hogyan használták fel azokat.

Ami tény: az Emirátusok Szaúd-Arábia és Egyiptom támogatásával akciót indítottak Katar ellen, ahol pedig a legnagyobb amerikai katonai támaszpont van a térségben. Szaúd-Arábia forrófejű trónörököse még katonákat is akart küldeni Katarba, de erről néhány szigorú washingtoni telefonhívás lebeszélte. A Reuters megkérdezte az Egyesült Államok korábbi nagykövetét, mi a véleménye arról, hogy az amerikai hírszerzés egykori ászai immár keresztbe tettek az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten? Dana Shell Smith volt nagykövet sietett elítélni a Holló akciót és felhívta a figyelmet arra, hogy a zsoldossá vált egykori hírszerző tisztek súlyos károkat okozhatnak az amerikai diplomáciának a Közel-Keleten és másutt.

Katar, hogy megerősítse pozícióit, lepaktált Törökországgal és Iránnal. Mindkét állam jelenleg az amerikai diplomáciával ellentétes irányban tevékenykedik – aktívan együttműködve Oroszországgal! Amióta a Holló program megindult, az Egyesült Államok számtalan kisebb-nagyobb vereséget szenvedett el a Közel-Keleten. Bár a Reuters összeállítása nem utal rá, de nagyon valószínű, hogy Washington is támogatta a Holló programot, mert az Egyesült Államokban is sokan kételkedtek az arab tavasz sikerében, melyet Obama elnök hirdetett meg 2009-ben Kairóban, de amely végül is csak Tunéziában vezetett el sikeres rendszerváltáshoz. A többi arab országban visszatért a régi rendszer vagy az anarchia az úr, mint Líbiában illetve polgárháború dúl (Szíria), melyben orosz támogatással felülkerekedtek az USA ellenfelei.

Forrás: globoport.hu / Reuters

Kapcsolódó híreink:

2018.09.05. DNS-ben tárolnák a bizalmas adatokat

2018.05.09. A Nagy Testvér figyel: egyre több a lehallgatás Amerikában

Reklámok

Az USA kilép az oroszokkal kötött rakétaszerződésből

Ezt személyesen Donald Trump jelentette be. Az amerikai elnök szerint Oroszország megsérti azt az INF-szerződést, melyet még Reagan elnök írt alá Mihail Gorbacsovval 1987-ben.

A hidegháborút lezáró szerződés a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozik, melyek döntő fontosságúak a stratégiai egyensúly szempontjából Európában.

Mike Pompeo külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: a kilépés fél évig tart. Ezalatt készek tárgyalni az oroszokkal. Moszkva a maga részéről cáfolja azt az amerikai állítást, hogy megszegte volna a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. A moszkvai nyilatkozat rendkívül felelőtlen döntésnek nevezi az amerikai lépést, mely új fegyverkezési versenyt indíthat el az USA és Oroszország között.

Az Egyesült Államok katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt és minden eddigi rekordot megdönt. Ez körülbelül a fele Oroszország egyéves GDP-jének. Putyin elnöknek olyan időkben kellene többet költenie a hadseregre, amikor a lakosság életszínvonala évek óta stagnál.

Washingtonban nem tekintik világhatalomnak Oroszországot. Amerikai megítélés szerint a feltörekvő Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok világhatalmi szerepére.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.02.02. Putyin elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését

2019.02.02. Nem lehet kizárni amerikai atomrakéták lengyelországi telepítését

2019.02.02. Kína világhatalmi hadsereget állít fel

2019.02.01. Washington felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

Moszkva figyelmeztette Izraelt Szíria miatt

Damaszkusz környékén hajtott végre intenzív légitámadást Izrael, elsősorban feltételezett iráni célpontokat támadva. Válaszul Szíria azzal fenyegetőzött: mi is megtámadhatjuk Tel Avivot!

Oroszország mint Szíria első számú támogatója ezért figyelmeztette Izraelt: a jövőben ne hajtson végre ilyen légicsapásokat Szíriában!

Erről Marija Zaharova, a moszkvai külügy szóvivője beszélt és átadtak egy jegyzéket Izrael moszkvai nagykövetének is – írja az ynetnews portál.

Korábban Putyin és Netanjahu megállapodása alapján Izrael előre értesítette az oroszokat a várható akcióról, hogy elkerüljék az esetleges orosz áldozatokat. Ez nem mindig sikerült: az izraeli légicsapások során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz utasszállító gépet, mert állításuk szerint az izraeli gépek megtévesztették őket.

Az incidens kapcsán feszültség alakult ki Oroszország és Izrael között. Putyin elnök és Netanjahu kormányfő személyes beszélgetésére volt szükség, hogy oldódjon a feszültség. Szíriában Izrael Aszad elnök ellenfeleit támogatta, annál is inkább, mert az államfő mögött állt Irán, mely Izraelnek a létét sem ismeri el.

Izraelt rendkívüli mértékben aggasztja, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában. Ezért intéz folyamatosan támadókat Izrael légi ereje Szíriában iráni célpontok ellen. Szíriában a légvédelmet az oroszok fejlesztették ki és ők is üzemeltették sokáig. Ezért minden izraeli légi akció során fennáll a szembekerülés veszélye, amit mind Izrael, mind pedig Oroszország szeretne elkerülni. Putyin és Netanjahu gyakran találkozik egymással és még gyakrabban beszélnek telefonon. Most azonban hivatalosan figyelmeztették Izraelt, hogy vessen véget az “önkényes” légi akcióinak Szíriában. Kérdés persze, hogy ki mit tekint önkényesnek?

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.21. Izraeli média: a hadsereg kiterjedt légitámadást hajtott végre Szíriában

2019.01.20. Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

2018.09.24. Moszkva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállít Szíriának

2018.09.24. Az orosz védelmi tárca Izraelt hibáztatja az Il-20-as pusztulásáért

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot

Hackerek több ezer titkos dokumentumot szereztek meg 9/11-ről

A The Dark Overlord nevű hackercsoport december 31-én Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy a New York-i terrortámadással kapcsolatos 18 ezer titkos dokumentumot sikerült megszerezniük.

A hackercsoport azzal fenyegetőzött, hogy több ezer titkos dokumentumot szivárogtat ki abból az anyagból, amit biztosítóktól, ügyvédi irodáktól és kormányzati szervektől szerzett meg. A dokumentumok állításuk szerint tisztázhatnak bizonyos kérdéseket a 2001-es New York-i terrortámadással kapcsolatban, néhány azonban olyan dolgokra is rávilágíthat, amelyek komoly kárt okozhatnak az egész világ számára.

A hackerek a Motherboard cikke szerint három amerikai céget neveztek meg, amelyek rendszereit sikerült feltörniük, hogy további bizonyítékokra tegyenek szert a szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatban. A csoport azt próbálja elérni, hogy megnevezett vállalatok fizessenek nekik, különben minden iratot közszemlére tesznek – írta a hvg.

Úgy tűnik a megzsarolt cégek nem hajlandóak fizetni, mert a hackerek taktikát váltottak: bárki fizethet a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozásáért. Az RT.com híre szerint ennek eredményeként már 12 ezer dollárt utaltak nekik Bitcoinban, aminek hatására 650 dokumentumot elérhetővé tettek, ezzel is igazolva, hogy azok birtokukban vannak és nyilvánossá is teszik, ha a pénzt megkapják (vagy ha a másik oldal nem fizet).

Várjuk a további fejleményeket.

Forrás: hvg.hu / motherboard.vice.com / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.08. Kriptovalutát bányászni több energiába kerül, mint aranyat

2014.04.26. Adataink mellett egyre inkább pénzünket is akarják a kiberbűnözők

Amerikát aggasztja az új orosz hiperszonikus rakéta

Hogyan őrizheti meg az Egyesült Államok a fölényét a tengereken? Ezzel a címmel készített tanulmányt John Richardson tengernagy. Ez a US Navy fejlesztési terveit tartalmazza 2025-ig.

A jelentés szerint, melyet az oroszok is megszereztek, az amerikai admirális sürgeti: az USA is fejlessze ki a hiperszonikus rakétákat, melyeket Oroszország és Kína már sikeresen kipróbált.

Az oroszok december 26-án hajtottak végre sikeres kísérletet a hiperszonikus rakétával. Ezt Putyin elnök is megtekintette és elégedetten nyilatkozott a látottakról – jelentette az Rt.com portál Moszkvából.

Az orosz elnök nemrég levelet küldött Trumpnak, és ebben tárgyalásokat sürget a két nagyhatalom között. Putyin levele szerint a két nagyhatalom viszonyának meghatározó szerepe van a világ biztonságban. Ezért újabb csúcstalálkozót javasol Trump elnökkel. Idén Helsinkiben találkozott már egymással Putyin és Trump, akik korábban csak nagy nemzetközi találkozók szünetében váltottak néhány szót. Legutóbb Buenos Airesben a G20-as csúcs kapcsán szerepelt a tervekben egy Trump-Putyin találkozó, de az USA elnöke ezt az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flottaincidensre hivatkozva.

Közben Washingtonban tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az orosz kapcsolatok ügyében. A demokrata ellenzék azt állítja: Putyin megbízásából az orosz hírszerzés Trumpot támogatta a 2016-os elnökválasztáson. Trump ezt természetesen tagadja, de számára minden találkozó Putyin elnökkel kettős próbatétel: nemcsak a nemzetközi hatásra kell figyelnie, de a hazaira is, mert a média nagyítóval vizsgálja az amerikai elnök tetteit. Nem tesz-e engedményeket az oroszoknak?

Trump a fegyverkezési verseny felgyorsításával válaszol Putyinnak

Az amerikai katonai költségvetés minden rekordot megdönt. Közben pedig az elmúlt évek költségvetéseinek a szigorú ellenőrzése is elmarad, mert a katonai fejlesztések kiadásai rendszeresen meghaladják az előirányzatokat. Trump fel akarja mondani az úgynevezett INF- szerződést, melyet még Gorbacsov és Reagan írt alá 1987-ben. Az INF-szerződés a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmát jelenti.

Trump szerint ezt Moszkva megszegte, ezért Amerika is új rakétatelepítéseket fontolgat. Ezek az európai tervek, miközben a világtengereken az USA szeretne kifejleszteni hiperszonikus rakétákat, hogy behozza a lemaradást Oroszországgal és Kínával szemben.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.20. Trump rendeletet írt alá a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról

2018.12.07. Lavrov: Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában

2018.12.06. Oroszország nem tesztelt az INF-szerződést megsértő Iszkander-M rakétákat

Trump: nem lehetünk a világ csendőrei!

Az Egyesült Államok elnöke és a First Lady előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. Egy amerikai támaszponton töltöttek néhány órát.

Tervbe vettek ugyan egy találkozót Irak miniszterelnökével, de ebből nem lett semmi, mert a kormányfő túlságosan távol járt ahhoz, hogy időben a támaszpontra érkezzen. Irakot 2003-ban rohanták le az amerikaiak, hogy megbuktassák Szaddám Huszein elnököt. A katonai akció sikerült, de béke azóta sincs Irakban. Sőt az al-Kaida iraki szárnyából alakult meg az Iszlám Állam, amely évekig jelentős területeket tartott az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Államot legyőztük! – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Trump elnök, aki ezzel indokolta meg az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A döntés miatt lemondott a hadügyminiszter Washingtonban és bírálta azt az USA legtöbb szövetségese. Trump kitart a véleménye mellett, mely szerint az USA nem lehet tovább a világ csendőre! Amerika katonai akciói a térségben nem eredményeztek stabilitást. Épp ellenkezőleg véget nem érő háborúskodás kezdődött meg – számtalan áldozattal.

Miután az Egyesült Államokban hatalmas palaolaj-készleteket fedeztek fel, az egész térség leértékelődött. Roosevelt elnök még 1945-ben kötött szerződést Szaúd királlyal, mely megalapozta az USA jelenlétét a térségben. A közel-keleti olajnak stratégiai jelentősége volt az Egyesült Államok és az egész világ számára. Ez az időszak elmúlóban van, ezért Amerika fokozatosan visszavonul a térségből, ahol számtalan vallási és nemzeti ellentét tört a felszínre. Az USA nem kíván ezekkel a konfliktusokkal közvetlenül foglalkozni, mert érdekei szempontjából a közel-keleti fejlemények immár nem jelentenek stratégiai prioritást, mint korábban.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.21. Szíria – Törökország üdvözli az amerikai csapatkivonást

2018.12.21. Az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is

2018.12.20. Kivonulnak Szíriából az amerikai csapatok

Kína megszerezte a NATO szuperszoftverét

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban, Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke, dr. Lode Missiaen tervezte a Lucian szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan, mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampában, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft-t, amely árusítja a szuperszoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kémprogramokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztárdiplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust.

A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G20 csúcstalálkozón részt vesz mind Donald Trump, mind pedig Hszi Csin-ping.

Forrás: globoport.hu / South China Morning Post

Kína betiltaná az amerikai szemét importját

Az Egyesült Államok által Kína ellen kezdeményezett, potenciális pusztító kereskedelmi háborútól való félelem közepette Washington arra sürgeti Pekinget, hogy ne tiltsa meg az amerikai szemét és újra felhasználható anyagok importját.

Ezzel Kína fenyegette meg tavaly júliusban az USA-t, hogy ezt teszi, ha ellene kereskedelmi háborút indítanak.

Peking ekkor közölte a WTO-val, a világkereskedelmi szervezettel, hogy 24 fajta szilárd halmazállapotú hulladékanyag behozatalát fogja megtiltani, beleértve műanyag üdítőpalackokat, papírt, újságot is. Pénteken az amerikai kereskedelmi képviselő sürgette Kínát, hogy gondolja át a döntését.

„Követeljük, hogy Kína azonnal állítsa le ezen lépéseit és gondolja át őket úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak”…, stb.

Az Egyesült Államokban nagyon félnek attól, hogy e tilalom milyen kárt okoz az amerikai gazdaságnak.

Kína az acéltermékeinek exportját célzó vámokra megtorlásul 128 amerikai árucikkre tervez komoly importvámot is kivetni.

A kínai külügyminisztérium közölte: semmi kedve a kereskedelmi háborúhoz, de teljes mértékben készen áll a viszonzásra.

Kína veszi fel az Egyesült Államokból a legtöbb hulladékot. Ha ez lehetetlenné válna, annak katasztrofális hatása ellen az amerikai munkapiacra és felszökne a hulladékkezelés költsége.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.26. Kína is összeállította a büntetőlistáját

2018.03.23. Az amerikai elnök védővámokat jelentett be kínai termékekre

Észak-Korea hajlandó feladni atomprogramját

Zerohedge (sok nagy hírügynökséggel egyetemben), a dél-koreai Csung Eui-yong nemzetbiztonsági különmegbízott nyilatkozatára hivatkozva néhány perccel ezelőtt adott hírt arról, hogy a két Korea megállapodott a közvetlen tárgyalások elindításáról.

Észak-Korea azt is jelezte, hogy hajlandó feladni atomprogramját, amennyiben „a rezsim biztonságát garantálják”.

Csung Eui-yong, aki egyébként a koreai hírszerzés vezetőjével közösen személyesen is találkozott Kim Dzsongun észak-koreai pártfőtitkárral, Pyongyang-ból visszatérve nyilatkozott újságírók előtt.

A hír hatására a piacok azonnal szárnyalni kezdtek.

Csung szerint a következő lépésre, vagyis magukra a tárgyalásokra áprilisban kerülhet sor, ráadásul Észak-Korea arra is ígéretet tett, hogy addig egyetlen ballisztikus rakétakísérletet sem hajt végre.

A hír azért is érdekes, mert az utóbbi hónapokban egyre több helyen lehetett arról olvasni, hogy Észak-Korea jelenti az egyik legkomolyabb veszélyforrást a világon, legalábbis, ami egy kiterjedt vagy akár globális háború kirobbanását illeti.

Forrás: idokjelei.hu / zerohedge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.03.06. Trump üdvözölte a két Korea vezetőjének tervezett csúcstalálkozóját

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

2018.01.16. Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

2018.01.09. Észak-koreai válság – Washington célzott csapásokat fontolgat

 

A Pentagon hamarosan Európában fogja kipróbálni rakétaelhárító rakétáit

Az amerikai héják körében igen népszerű, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirat a National Interest beszámol a Pentagon azon döntéséről, hogy a nagyobb töltettel ellátott SM-3 IIA rakétaelhárító rakétáit hamarosan Európában fogják kipróbálni.

A ballisztikus interkontinentális támadórakétákat Hawaii egyik szigetén lévő rakétatámaszpontjukról fogják kilőni és ezeket a Romániába és Lengyelországba telepített amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi egységeknek kellene majd elhárítani.

A bejelentés szerint a gyakorlat célja az USA európai szövetségeseinek védelme az Oroszországból vagy Iránból érkező kis- és közepes hatótávolságú rakéták ellen.

A rakéták és a rakétaelhárító rendszerek tervezője a Raytheon cég és a kipróbálandó rakétáik kétszínű infravörös keresőkkel és korszerűsített irányító és meghajtó rendszerekkel vannak ellátva.

Ez lesz az első alkalom, hogy nem tengeri, hanem szárazföldi célpontok elleni rakétatámadások elhárítására próbálják ki a rakétaelhárító rakétáikat.

Az Aegis rendszert 2013 óta a Csendes óceán fölött már sokszor kipróbálták de a sajtójelentések szerint többnyire sikertelenül, mert a rendszer elhárítórakétái a támadórakétáknak legfeljebb 55%-át találták el vagy térítették el.

Forrás: lovasistvan.hu / National Interest

Kapcsolódó híreink:

2018.01.24. Putyin bejelentette az új tízéves fegyverkezési program elfogadását

2018.01.20. Mattis: a nagyhatalmi vetélkedés és nem a terrorizmus áll a nemzetvédelmi stratégia középpontjában

Új amerikai védelmi stratégia

„Csaknem két évtizeddel a terrorizmusra történő összpontosítás után az amerikai katonai establishment vissza akar térni az Oroszországgal és Kínával való nagyhatalmi versengésre, megőrizve globális uralmát…”

Így kommentálja az RT a Pentagon által tegnap bejelentett új Nemzetvédelmi Stratégiáját. 2008 óta ez az első nemzetvédelmi doktrína.

A stratégia lehangoló képet fest a világról, amelyben az amerikai haderő „stratégiai sorvadás periódusából emelkedik ki” és ahol katonai előnye más szereplők fölött „erodál”.

E stratégia hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át vitathatatlan erőfölényt élvezett másokkal szemben, minden műveleti területen. Ott és akkor vethette be harci erejét, ahol akarta. Ez ma már nem így van.

A stratégia nyilvánossá tett, 11 oldal terjedelmű összefoglalója részleteket nem árul el, miként akarja az USA megőrizni uralmát a világ fölött ezen kihívásokkal szemben, de azt világossá teszi, hogy jelentős változásokra van szükség a Pentagonban.

A stratégiai dokumentum összefoglalója szerint Kína és Oroszország „revizionista hatalmak”, amelyek fenyegetik „a szabad és nyílt nemzetközi rendet”, amelyet az USA és szövetségesei hoztak létre a II. világháború után.

Kína és Oroszország belülről akarja „aláaknázni” ezt a nemzetközi rendet.

Kína Indiai- és Csendes-óceániai regionális hegemóniára törekedik és onnan ki akarja szorítani az Egyesült Államokat, hogy a jövőben globális elsőbbrendűséget élvezzen.

Oroszország „a perifériáján fekvő nemzetek fölötti autoritást akarja megvétózni”, ellenzi a NATO-t és meg akarja változtatni az európai és közel-keleti biztonsági és gazdasági struktúrákat.

A stratégia az USA számára kedvező regionális erőegyensúlyt akar fenntartani az Indiai- és Csendes-óceániai térségben, Európában, a Közel-keleten és a nyugati féltekén, valamint Afrikában. Azaz az egész bolygón, teszi hozzá a tudósítás.

A Közel-Keleten az USA „Iránnal” szemben fog fellépni, hogy annak befolyásának kiterjesztését meggátolja.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.01.18. Kína 12,9 milliárd dollárral csökkentette amerikai állampapír-portfólióját

2018.01.06. Amerikai-orosz szócsata az ENSZ BT rendkívüli ülésén Irán ügyében

2017.12.26. Szíria – Moszkva megkezdte az állandó hadseregcsoport felállítását

2017.12.26. Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államok gazdaságát

2017.12.22. Putyin agresszívnak minősítette az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát

Gordon Brown: Washington szándékosan félrevezette Londont

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de e kétségeit nem osztotta meg Londonnal.

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, kedden megjelenő önéletrajzi könyvében – amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett – felfedi: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

A Brown által idézett korabeli jelentés szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program – az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés “pontatlannak” nevezte -, a szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter – aki 2007-től három éven át az ország miniszterelnöke volt – My Life, Our Times című önéletrajzi írásában “elképesztőnek” nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal.

Gordon Brown szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown megállapítja könyvében, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Brown szerint így nem teljesültek az “igazságos háború” kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást – amelyben 179 brit katona vesztette életét – nem lehet “arányos válaszlépésnek” sem tekinteni.

Ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy “távolról sem volt kielégítő” az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz.

A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Tony Blair, aki 2007-ben – jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt – távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint “legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több” iraki áldozat hozzátartozóitól.

Forrás: MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2017.08.19. Bocsánatot kért a brit védelmi miniszter Irakban elesett brit katonák családjától

2016.07.07. Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

Az USA háborút indít, ha Kína bevezeti a petrojüant

Az RT műsorvezetője, Max Keiser a Keiser Report nevű pénzügyi műsorában azt mondta, az olajkereskedelem küszöbön álló átállítása jüanra igen merész lépés a kínaiak részéről, mert az USA ezt nem fogja hagyni harc nélkül.

Peking azt tervezi, hogy még az év vége előtt jüanban megadott olajszerződéseket készít, de, mondta Keiser, azon országok, amelyek „ki akartak bújni az olaj-dollár mátrixból, iszonyatos sorsra jutottak… Szaddam Husszein euróban akart olajkereskedést folytatni. Megölték. Muammar Khaddafi sem dollárban akart üzletelni az olajjal. Megölték.”

Kínának ugyanakkor megvan az elhatározottsága és erőforrásai, hogy leválassza magát a dollárkereskedelemről. Plusz több nagyobb ország mellette áll, mint Oroszország és Irán, amelyek ellen tudnak állni az amerikai pénzügyi kartellnek.

Majd említette, hogy Peking e téren erősebb lesz azzal a tervével, hogy részesedést vásárol a szaúdi kőolaj vállalatban, az Aramcoban.

De, mondta Keiser, az amerikai pénzügyi szektor és a hadiipari komplexum harcolni fog és nem fogja feladni a dollár hegemóniáját csak úgy, békésen. A kedvenc eszközét fogja bevetni. A háborút, tette hozzá.

Forrás: lovasistvan.hu / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.19. Kína tovább növelte amerikai állampapír-portfólióját

2017.09.29. Putyin megdöntené a dollár egyeduralmát – Kína és Venezuela is segédkezik

Amerika háborús szenvedélye

Az Egyesült Államoknak súlyos szenvedélye van: hatalmas háború függősége.

A kongresszus a jövő évre 700 milliárd dolláros hadikiadást irányoz elő. Ez 50 milliárddal több a tavalyinál, ami szintén rekord nagyságú kiadás volt. Ez a  tízszerese annak, mint amit az USA oktatásra vagy egészségügyre költ.

És tízszerese annak, mint amennyit akár Oroszország, akár Nagy-Britannia, akár Franciaország költ a saját hadseregére. Más szavakkal: az Egyesült Államok ugyanannyit költ hadi célokra, mint a kilenc, e kiadásokban mögötte álló ország, beleértve Kínát, Oroszországot, Nagy-Britannia, Franciaországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát.

Sőt: az Egyesült Államok most többet költ hadikiadásokra, mint bármikor a hidegháború idején.

Ha az USA megnyirbálná katonai kiadásait, kiváló, egyetemesen ingyenes egészségügyi és oktatási rendszere lenne.

Washington folyamatosan visel háborút különböző országokban.

Több, a Sputniknak nyilatkozó amerikai szakértő szerint ez a háborús gazdaság hosszabb távon fenntarthatlan lesz  és az amerikai fiskális adósság „kataklizmikus” mértékű megnövekedéséhez és társadalmi hanyatláshoz vezet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok rendkívül ingatag világát tartósítja.

Forrás: lovasistvan.hu / sputniknews.com

„Mi urániumot adtunk nektek, ti Belgrád bombázásával fizettetek”

Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért számos nemzetközi leszerelési egyezményt nem tart be. Közölte: Moszkva nem hátrál ki egyetlen meglévő egyezményből sem, de „azonnali, szimmetrikus választ” ígért, ha Washington lesz az első fél, amely eláll az egyezménytől.Hangsúlyozta: az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem érdekli a nemzetközi jog.

A Szocsiban rendezett Valdaj konferencián beszélő orosz elnök újságíróknak elmondta, az 1993-tól 2013-ig működő Megatonnák Megawattokká program keretében mintegy 20 000 atomtöltetében lévő urániumot alacsony dúsítású formában az Egyesült Államoknak ajándékozták, hogy ott reaktorokban tudják használni. Elmondta, ez volt a történelem egyik leghatékonyabb leszerelése. Az amerikaiak 170 látogatást tehettek a legtitkosabb orosz létesítményekhez, és ott folyamatosan dolgozhattak úgy, hogy azokat amerikai zászlókkal díszítették fel. Ezen kívül száz amerikai meglepetésszerű látogatást tehetett orosz nukleáris berendezéseknél.Amerika azzal „fizetett” mindezért, hogy totálisan hanyagolva az orosz érdekeket, a szeparatistákat támogatta a Kaukázusban, megkerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, bombázta Jugoszláviát, lerohanta Irakot, stb.

Putyin elmondta, olyan a viszony most a két ország között, mint az ötvenes években, de a hidegháború idején „legalább volt kölcsönös tisztelet a két fél között”.

Említette még az 1993-ban kötött, vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amelynek értelmében Oroszország teljes mértékben megsemmisítette saját készletét, szemben az USA-val, amely folyamatosan késlelteti annak végrehajtását és most 2023-ban akarja a leghamarabb befejezni azt. Azzal az ürüggyel, hogy nincs pénzük. Amikor ott vannak a bankópréseik és tudnának pénzt nyomtatni, mondta Putyin.A Rusia Today cikke ezután említi a többi, igen lényegbevágó nemzetközi leszerelési egyezményeket, amelyeket illetően az amerikaiak nem hajtották végre azt, amit nekik kellett volna.

Forrás: lovasistvan.huRT.com

Kapcsolódó híreink:

2017.10.20. Konasenkov: Washington először ismerte el, hogy a terroristák vegyi fegyvert vetettek be

2017.10.20. Lavrov: kulcsprobléma az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése Európában

2017.10.20. Putyin: Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni

Az EU megszavazta a központi hadsereg felállítását

Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy saját GBP-jük 2 százalékával támogassák egy önálló uniós hadsereg felállítását Európai Védelmi Unió néven (European Defense Union), az EU hivatalos sajtóközleménye szerint.

eu_hadsereg1A jelek szerint Nagy-Britannia kivonulása az Unióból komoly katonai erőhiányt teremtett. Ez lesz az Unió történelmének első saját költségvetéssel rendelkező, több országot védeni hivatott hadserege.

A sajtóközlemény tételesen felsorolja, hogy milyen tényezők indokolták a hadsereg létrehozását:

„A terrorizmus, a hibrid veszélyek, valamint a kiber- és energiabizonytalanság elleni harc rákényszeríti az EU tagállamokat, hogy megerősítsék biztonsági és védelmi együttműködési kísérleteiket, megalapozva az utat az Európai Védelmi Unió létrehozása előtt.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor 2001. szeptember 11 után az Egyesült Államok megkezdte a „terrorizmus elleni harcot”, a harctérül szolgáló országokban matematikailag szinte kifejezhetetlen mértékben megnőtt a terrorista támadások száma, vagyis nulláról több száz, egyes országokban, mint például Irakban, több ezerre nőtt. Az amerikai kormány saját adatai szerint a terrorizmusból eredő halálesetek száma a közel-keleten 2002 és 2014 között 4500 százalékkal nőtt. Más szóval az elmúlt másfél évszázadban tapasztaltak szerint a „terrorizmus elleni harc” eredménye a terrorizmus erősödése volt. Vajon Európában más eredményre számítanak a honatyák?

nato_eu1A képviselők javaslata szerint minden tagállam saját GDP-jének 2 százalékával támogatná „a multinacionális erők és egy uniós központ felállítását valamint a válságkezelő műveletek vezetését, lehetővé téve az EU számára, hogy cselekedjen ott, ahol a NATO erre nem hajlandó.”

Ez egy komoly kijelentés, hiszen a tagállamok mindegyike rendelkezik már saját hadsereggel, most azonban elvileg egy nagyobb erővel és kiterjedtebb fennhatósággal bíró védelmi és támadó erőt akarnak felállítani központi irányítással. Elképzelhető, hogy a határozatot részben Donald Trump bizonyos kampánykijelentéseire szánták válaszként, amelyekben arra utalt, hogy megválasztása esetén országa kilép a NATO-ból.

Az 1949-ben alapított, jelenleg 28 tagú szövetségben mindössze három ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Görögország költi nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Márciusban Trump azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy az USA „ezt nem engedheti meg magának”.

„A NATO egy vagyonba kerül nekünk és igen, a NATO Európát védi, de nagyon sok pénzt költünk rá,” -mondta.

usa_trump1Vajon az EU komolyan vette Trump kijelentéseit és ez a válasz?

A sajtónyilatkozat kitér arra is, hogy

„a tagállamok közösen szerezzék be a szükséges védelmi forrásokat és közösen használják a halált nem okozó felszereléseket, mint például a szállítójárműveket vagy repülőket.”

Lehetséges, hogy ez az első lépés a katonai szuperhatalommá válás felé? Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia már rendelkezik nukleáris fegyverekkel és a legmodernebb katonai eszközökkel. Vajon egy ilyen központi parancsnokság felállítása azt is jelenti, hogy vészhelyzet esetén hatalmában áll majd utasítani az ilyen fegyverek bevetését? Ezek fontos kérdések.

Az európai képviselők közül 369-en szavaztak a határozat mellett, 255-en ellene, 70-en pedig tartózkodtak, ami azt is jelentheti, hogy egyes tagállamok Nagy-Britanniához hasonlóan inkább távolodni akarnak az ilyen központi kezdeményezésektől és a központi hatalomtól.

eu-armyÉrdemes megemlíteni még, hogy a határozat egy uniós védelmi miniszter kinevezését is célul tűzte és azt javasolja, hogy az új hadsereg Irakban kezdje meg tevékenységét:

„Az EU hadsereg] kiképző programot indít Irakban, hogy ezzel támogassa a Daesh elleni koalícióban résztvevő tagállamokat.”

Vajon ki lesz az a személy, akit az Unió ilyen komoly hatalommal ruház fel és miért Irak az első állomáshely, ahol az új csapatokat bevetik? Ezekre a kérdésekre sokan szeretnék tudni a választ.

Forrás: http://www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.11.22. Szoros uniós együttműködést sürgetnek Európa védelme érdekében

2016.11.18. Trump elnöksége alatt is megmarad az amerikai vezető szerep a NATO-ban

2016.11.17. Német miniszter: uniós haderőre és NATO-ra is szükség van

2016.11.14. NATO-főtitkár: Amerika nem fordíthat hátat a NATO-nak

2016.10.31. Kiszivárgott dokumentumok szerint egymást tapossák a NATO-országok

„Az USA a mi oldalunkon áll” – interjú egy dzsihadistával

Jürgen Todenhöfer német újságíró interjút készített a dzsihadisták egyik parancsnokával, amit több német lap is közölt.

isisAz interjúból többek között kiderül, hogy az Al-Nusra front Washington által támogatott kormányoktól kapja a fegyvereit, illetve, hogy Szíriában amerikai szakértők tanítják meg a harcosoknak az új berendezések használatát.

„Igen. Az USA támogatja az ellenzéket [Szíriában], de nem közvetlenül. Azokat az országokat támogatják, amik minket támogatnak, de még nem vagyunk elégedettek a támogatás mértékével,” mondta Abu Al Ezz, a Jabhat Al-Nusra parancsnoka a Koelner Stadt-Anzeiger riporterének Aleppóban.

A dzsihadista parancsnok szerint „szofisztikáltabb fegyvereket” kellene kapjanak támogatóiktól ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a szíriai kormány ellen.

A Zerohedge összefoglalta az interjú legfontosabb pontjait:

  • A szervezet az USA közvetlen támogatását is élvezi,
  • Líbián és Törökországon keresztül tankokat és egyéb nehézfegyvereket kapnak,
  • Amerikai, izraeli és török tisztek és szakértők segítik őket Aleppóban,
  • Az Iszlám Állam vezetőit a nyugati titkosszolgálatok irányítják,
  • Nem támogatják a fegyverszüneteket és a segélyek célba juttatását,
  • „Az USA a mi oldalukon áll,” mondta Abu Al Ezz.

A parancsnok azt is elmondta, hogy „addig harcolunk, amíg meg nem döntjük Assad kormányát”. Az Al-Nusra front célja „egy Iszlám állam felállítása, amit a saría törvény szerint kormányoznak és semmilyen világi államot nem ismer el.”

alnuszraA kormányerők a légierőnek és a rakétakilövőknek köszönhetően előnyt élveznek, de „nekünk meg ott vannak az amerikai TOW rakéták, így a helyzet bizonyos területeken az irányításunk alatt áll,” mondta Al Ezz.

A parancsnok legmegdöbbentőbb mondata azonban arra a kérdésre érkezett válaszként, amikor a riporter az iránt tudakozódott, hogy vajon a TOW rakétákat eredetileg is a Jabhat Al-Nusrának szánták, vagy csupán megszerezték azokat a mérsékelt Szabad Szíriai Hadseregtől.

„Nem. A rakétákat közvetlenül nekünk adták,” válaszolta.

Azt is elmondta, hogy „amikor támadás alatt álltunk több tiszt is segített bennünket Törökországból, Katarból, Szaúdi-Arábiából, Izraelből és Amerikából… műholdas, rakéta, felderítési és biztonsági hőkamera szakértők.”

Amikor a német riporter visszakérdezett, hogy tényleg voltak-e köztük amerikai szakemberek, Al Ezz így válaszolt:

„Az amerikaiak a mi oldalunkon állnak.”

usaAmennyiben pedig valaki még kételkedne, a parancsnok megerősítette, hogy a Jabhat Al-Nusra „az Al-Kaida része”.

Az interjú szeptember 17-én készült egy kőbánya területén Aleppóban, Jurgen Todenhöfer, a Koelner Stadt-Anzeiger újságírója által.

A „másik” oldal is megszólalt a Szíriában folyó harcok ügyében, mert hát másik oldalnak is lennie kell, ha az ember rendes, mármint némiképp hihető konfliktust akar.

Az AFP cikke alapján az atv.hu „Oroszország a “totális háború mellett döntött” címmel írt, kifejtve, hogy

„Oroszország egész tűzerejét beveti, hogy segítsen a szíriai rendszernek Aleppó visszafoglalásában, mert úgy véli: érdemesebb katonai győzelmet aratni, mint folytatni a haszontalan tárgyalásokat Washingtonnal – írta az AFP elemzőkre hivatkozva.

“Oroszország ezt az opciót választja, mert nem hisz többé a Washingtonnal való együttműködésben Szíriát illetően” – vélekedett Fabrice Blanche a Washington Intézet Szíria-szakértője.”

Forrás: www.idokjelei.hu / zerohedge.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.09.28. Oroszország a “totális háború mellett döntött”

2016.09.26. Háborús bűn – kivonulás a rendkívüli BT-ülésről

2016.09.18. Amerikai légicsapás végzett a szíriai kormányerők 62 katonájával

Amerika provokálta ki a német megszállást

Felelőtlen és cinikus Amerika, ha lázadásra hergel másoknak kiszolgáltatott országokat? Erkölcsi kötelesség lett volna a németekkel szakítani a világháborúban? Magyar bénázás miatt nem sikerült az 1944-es kiugrás? Miért felelősök az angolszászok a magyar holokausztért? Keserűen realista kép Magyarország kiszolgáltatottságáról: Nagyhatalmi érdekek hálójában.

horthyNem csak Magyarország 1944. március 19-i német megszállásának okait, a magyar politika és a külső erők felelősségét kell újragondolni, ha igaza van egy Amerikában kutató magyar történésznek, de a nemzeti szuverenitásunkat is, általában. Ideje elhagyni a hintapolitikát, az utolsó csatlóst és a hasonló leegyszerűsítő kitételeket, a jó és rossz közötti választás helyett időnként csak rossz, rosszabb és legeslegrosszabb lehetőségek vannak. És időnként túl sok az ismeretlen ahhoz, hogy tudni lehessen, melyik melyik.

Borhi László könyve, a néhány hete megjelent Nagyhatalmi érdekek hálójában nem akar felmenteni vagy erkölcsi ítéletet mondani a korabeli magyar politikáról, de a szokásos köldöknézésből kizoomolva tud újat mondani Magyarország helyéről a világban. A Bloomingtonban tanító történész nagyrészt kinti diplomáciai források alapján írta meg Amerika 1942 és 1990 közötti Magyarország-politikáját, és nem hagy kétséget afelől, hogy Magyarország sorsa az esetek többségében jórészt külföldön dőlt el. Ebben a történetben egy ekkora országnak, mint a miénk, ritkán van esélye alapvetően magának alakítania a sorsát. Inkább csak az lehet a kérdés, hogy a szűk lehetőségek között sikerült-e legalább akkora mozgásteret kiharcolni, mint a kelet- és közép-európai versenytársaknak.

Borhi erre a jellegzetes kisállami helyzetre a relatív szuverenitás fogalmát használja, de például a második világháború alatt nagyon arrafelé mentek a dolgok, hogy ennyi se maradjon – és Borhi szerint ebben az angolszász hatalmaknak is megvan a felelőssége. A kérdés nyilvánvalóan érzékeny, a nemzeti szuverenitás Alaptörvénybe beleírt 1944. március 19-i elvesztése, a holokausztban játszott magyar állami felelősségről szóló viták miatt elkerülhetetlenül van politikai relevanciája is annak, amit egy történész ma ezekről az évekről leír.

Régi dunna, kiskatona

Borhi úgy gondolja, hogy a második világháborúból való magyar kiugrásra nemcsak 1944 októberében, hanem igazából soha nem volt valós lehetőség. Mint általában, itt is a „nézzetek a térképre” egyszerű, de megkerülhetetlen érve működött: a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédságában, stratégiailag fontos területen, a szövetségesek belső leosztásában a szovjet szférába sorolva Magyarország egyszerűen nem számíthatott angolszász segítségre.

Horthy környezete és a magyar politikai elit meghatározó része mégis komolyan számolt ezzel az opcióval, a tényleges esélyeken túl is. 1942 őszétől Magyarország folyamatosan kereste az utat a szövetségesek felé, és rendszeresen jelezte, hogy örömmel látna egy angolszász megszállást, melynek esetére felajánlották Magyarország megadását. Nem voltunk ezzel egyedül: az erőviszonyok fokozatos megváltozásával Németország többi csatlósa is igyekezett bebiztosítani magát a tengelyhatalmak vereségére: a finnek, románok, bolgárok ugyanígy jelezték kiugrási szándékukat.

A gyakran hallott terminus szerint „hintapolitikát” folytató magyar külpolitika fő dilemmája abban állt, hogy egyrészt nem szabad túl sokat késlekedni, mert akkor végképp elveszítjük az angolszászok szimpátiáját, és a vereség után újra katasztrofális béke várna ránk; másrészt meg nem szabad elhamarkodni sem a dolgokat, mert ha nincs a kiugrás pillanatában angolszász bevonulás, akkor jönnek a német megszállók. Egy második Trianonnál és a németeknél pedig a magyar elit csak egy dologtól félt jobban: a szovjet megszállástól.

A németektől való eltávolodás eleve nagyon kockázatos politikát jelentett. A Bethlen emberének tartott, kifejezetten az angol orientációja miatt kinevezett Kállayban Berlin a kezdetektől nem bízott, miközben nálunk már a németellenes sajtóban is jelentek meg utalások a közelgő szembefordulásra. A Magyar Nemzet arról írt, érdemes feléleszteni az angoltudást, és nagy példányszámban kelt el a „Brush up your English” című könyvecske.

Nem hagynák

Hogy az angolszászok jóindulatára épülő külpolitika elhibázott volt, nem nagyon lehet kérdés: a német megszálláshoz, a magyar zsidóság megsemmisítéséhez, az ország kifosztásához és brutális harctérré változtatásához vezetett, hogy aztán a szovjet megszállók fél évszázadra rendezkedjenek be az újra visszakapott trianoni határok között. Egyetlen cél sem teljesült – érthető hát, hogy a történészek általában azt firtatták, hol hibázhatott ekkorát a magyar politika.

A magyar történetírás többnyire úgy tartja számon, hogy a németektől való teljes elszakadás a bizonytalankodás, kétszínűség, a kancsal külpolitika miatt nem sikerült. Ehhez képest a Borhi által vizsgált amerikai és brit dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a béketapogatózások kudarca egyértelműen a szövetségeseken múlott.

Nem az bizonyult végzetesnek, hogy túl gyávák voltunk a németektől való eltávolodásban, hanem az ellenkezője: angolszász bátorításra túl messzire mentünk el, miközben Kállay kormánya nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, azt, hogy nem kaphatunk külső segítséget a németekkel szemben. Ha a magyar politikusok ismerték volna az angolszászok valódi szándékait a térségünkkel kapcsolatban, Borhi szerint nem ugrottak volna fejest egy olyan reménytelen akcióba, ami aztán 1944 márciusában a német megszálláshoz és a rákövetkező katasztrófához vezetett.

Kállay minden jó szándéka ellenére sem tudta következetesen végiggondolni Magyarország helyzetét

– írja Borhi, de a közepes képességű miniszterelnök illúzióiban mások is osztoztak. A magyar elit abba a hitbe ringatta magát, hogy az angolok úgysem engednék át a Duna-medencét a szovjeteknek, mert az országnak biztonságpolitikai jelentősége van. Tévedtek, nem volt, és tévedésük végzetesnek bizonyult.

Kállayék végig a Churchill által képviselt adriai partraszállásban bíztak. Nem tudták, hogy ez csak a balkáni partizánok megsegítésére irányult volna, arról soha nem volt szó, hogy angol katonák érkezzenek a Kárpát-medencébe. Londonnak, még Washingtonnál is inkább, egyébként is a kelet-európai térség stabilitása volt a fontos. Nekik elfogadható volt a háború utáni szovjet befolyás is a térségben: amikor 1944 októberében Moszkvában (nem pedig Jaltán, mint gyakran hiszik) létrejött a híres százalékos egyezmény Európa felosztásáról, Sztálin megkapta Churchilltől azt, amit Hitlertől 1940-ben még nem: a Balkán és Kelet-Közép-Európa feletti ellenőrzést.

Magyarországnak az lett a sorsa, hogy a szovjet szférába kerüljön. Pedig a magyar külügy annyira rettegett a szovjet megszállástól, hogy a remélt angolszász megszállásért még úgy is megkockáztatták az elkerülni akart német megszállást, hogy az amerikaiak gyakorlatilag nem ígértek semmit a kiugrásért cserébe. A magyar külpolitika legalább a trianoninál valamivel kedvezőbb békét remélt, de erre nem volt valós esély. Területre vonatkozó ígéretet hivatalosan soha nem kaptunk, és Borhi szerint nem is ezen múltak a dolgok. Erdély nem azért került a II. világháború után újra Romániához, mert a román kiugrás a magyarral ellentétben sikerült; Moszkva azért favorizálta ebben a kérdésben a románokat, mert Erdélyt ellenszolgáltatásnak szánták Besszarábia (nagyjából a mai Moldávia) elvételéért.

Feláldozható testőr

Egy ideig az angolszászok kifejezetten hárították a magyar megkereséseket, mert inkább az oroszokkal akartak jóban lenni: attól féltek, hogy a szovjetek már egy angolszászokkal kötött különalku lehetőségének a felvetése miatt is kiléphetnek a háborús koalícióból. Igazi tragédia azonban abból lett, hogy a német csatlósokkal szembeni amerikai politika idővel megváltozott, és 1943 végétől kifejezetten bátorították a Harmadik Birodalommal való szembefordulást, annak ellenére, hogy tudták: ennek véghezvitelére nincs esély.

A fordulat azután következett be, hogy 1943 késő nyarán döntöttek a normandiai partraszállásról. Az addig Amerikának csak másodlagos fontosságú kelet-európai kis országok ezzel felértékelődtek, de csak mint beáldozható bábuk kaptak szerepet. A szövetségesek a német csatlósokkal, így a Magyarországgal szembeni politikát a háború megnyerésének és az oroszokkal való nagykoalíció megőrzésének vetették alá.

Az angolszász stratégia lényege az volt, hogy a német csatlós Magyarországot és Romániát a lehető legnagyobb ellenállásra buzdítsák, ezzel kiprovokálják a német megszállást, és így minél több német hadtestet kössenek le, gyengítve a Harmadik Birodalom erőit a tervezett normandiai partraszállásnál. Mindez a Bodyguard nevű megtévesztő hadműveletbe illeszkedett: ennek az volt a célja, hogy a németek olyan területekre telepítsenek jelentősebb haderőt, ahol nem zavarják a szövetségesek lényegi hadműveleteit.

Ennek a hadműveletnek volt az eredménye az is, hogy a németek még akkor sem hitték el a normandiai partraszállás valódi helyét, amikor az már teljes erővel zajlott. Szintén ennek az összetett megtévesztésnek volt köszönhető, hogy Hitler délről is várt egy komoly támadást: az angolszászok ugyan már rég elvetették a Szlovénián keresztül történő támadást, de Hitler még mindig hitt a ljubljanai résen keresztüli offenzívában, és a valójában egyáltalán nem is létező Patton-féle 7. amerikai hadsereg trieszti partraszállásában.

Borhi az iratok alapján azt állítja, a britek és az amerikaiak kifejezetten azért gyakoroltak ránk nyomást a kiugrás érdekében, hogy a németek bevonuljanak. Eleve azzal számoltak, hogy a németek meg fognak szállni minket, de a megszállás katonai értelemben lesz annyira költséges a Harmadik Birodalom számára, hogy azzal még mindig a szövetségesek járnak jól.

Miközben az amerikai külügy azzal fenyegetett, hogy a háborús részvételük miatt a háború végén ugyanúgy fognak velünk és a többi csatlóssal bánni, mint Németországgal, a háttérben az apparátus valójában jól ismerte a kényszerhelyzetet, amiben voltunk. Alexander Cadoga, a külügyminiszter helyettese is képtelenségnek tartotta a kiugrás sikeres végrehajtását „míg nem tudjuk megvédeni őket”. Ő a magyarokról olyan népként beszélt, „melynek helyzete nem engedi meg, hogy felszólításunknak eleget tegyen”.d-day

Veréb! Elment az eszed?

Az aggódó hangokkal azonban a döntéshozók nem sokat törődtek. Amikor az egyik magyar diplomata megpróbálta elmagyarázni a német megszállás következményeit a szövetségesek képviselőinek, a később hidegháborús CIA-igazgatóként nagy karriert befutó Allen Dulles ezt válaszolta állítólag:

Háború van, a könyökünkig ér a vér, néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít.

A német megszállás közvetlen kiváltó oka ma is ismeretlen. Valószínűleg a Veréb-misszió volt az utolsó csepp a németek poharában. 1944. március 15-én Duke ezredes vezetésével amerikai ejtőernyősöket dobtak le Magyarországon. Bár a merész akció miatt Hitler őrjöngött, a bevetés résztvevői meglepő módon nem kaptak pontos tájékoztatást a magyarországi feladatukról. Borhi könyvében az a gyanú fogalmazódik meg, hogy a küldetésnek egyetlen komoly célja volt: a megszállás kiprovokálása.

Az angolszász hatalmak tehát eleve kudarcra ítélték a kiugrást, de mégis erre buzdították a magyar vezetést – miközben tudták, hogy abból Magyarország részére tragédia következik. Ezzel nem szolgálták a halálra szánt zsidók túlélését sem, aminek úgy-ahogy, de garanciája volt addig – minden korlátozás, hátrányos megkülönböztetés, a kamenyec-podolszkiji és újvidéki tömeggyilkosságok ellenére – a magyar állam szuverenitása. Pedig ekkor a briteknek éppen elég információjuk volt már a holokausztról: a brit kódfejtő szolgálatok már 1943-ban tudatában voltak, hogy a németek szisztematikusan és tömegesen mészárolják le a zsidóságot. Erősebben fogalmazva: bár a magyar politika és a magyar állam felelőssége ettől még óriási, a szövetségeseknek is van némi közvetett felelőssége a magyar holokausztban.

A szövetségeseknek hátsó szándékaik voltak, és politikájuk ellentétes volt a kelet-közép-európai államok alapvető nemzeti érdekeivel – hangsúlyozza Borhi. Belehajszoltak egy eleve kudarcra ítélt politikába, a történész szerint ahhoz hasonlóan, ahogy majd 1956-ban buzdítja a Szabad Európa Rádió a magyar forradalmárokat kitartásra, miközben Amerika pontosan tudja, hogy nem tud segíteni a szovjet tankok ellen. Jelentős katonai előny ráadásul nem is származott végül Magyarország német megszállásából. A normandiai partraszállás idején mindössze 50 ezer német katona lehetett Magyarországon – nem ezen múlt a háború kimenetele, de ezért kockáztatták az angolszászok számtalan ember életét Magyarországon.

643Borhi László az angolszász dokumentumok alapján az egész magyar kiugrási politikát megkérdőjelezi. Szerinte felmerülhet, hogy ennél „esetleg célravezetőbb lett volna a németek gazdasági követeléseit tessék-lássék kielégítve megpróbálni kivárni a háború végét”. A történész szerint a magyar külpolitika a második világháborúban nem volt abban a helyzetben, hogy befolyásolja az ország sorsát. A magyar külpolitika szinte mindegy hogy mit lépett, annak kimenetele katasztrofális volt, és nem is lehetett más. Magyarország tehetetlen báb volt egy nagy stratégiai játszmában – ahogy egyébként legalábbis a rendszerváltásig.

Forrás: index.hu

Oroszok figyelmeztetése az USA-nak

Az Egyesült Államokban élő oroszok egy csoportja úgy véli, hogy az USA és a NATO jelenlegi politikája az Oroszországgal és Kínával való katonai konfrontáció és egy harmadik világháború felé sodorja Amerikát, miközben a tömegtájékoztatás igyekszik elbagatellizálni ennek veszélyét, Oroszország állítólagos „katonai és gazdasági gyöngeségéről” hadoválva. Éppen ezért arra figyelmeztetik az amerikai polgárokat, hogy hazudtak nekik: a valóság ugyanis az, hogy „ha háborúba keveredik Oroszországgal, akkor az Egyesült Államok minden bizonnyal megsemmisül, a legtöbben pedig meghalunk”. (A Russian Warning, cluborlov.blogspot.com, 2016. május 31.)

warning-of-dangerA figyelmeztetés megszövegezői emlékeztetnek rá, hogy ahányszor csak Oroszországot megtámadták, mindig győzött, még Napóleon és Hitler ellen is. Szerintük az új orosz hadsereg Szíriában eklatáns módon demonstrálta csapásmérő képességét, „az új orosz fegyverek azonnali, észrevehetetlen, megállíthatatlan és tökéletesen halálos megtorlásra” képesek, ezért „támadás esetén Oroszország nem fog meghátrálni, hanem bosszút áll és teljesen megsemmisíti az Egyesült Államokat”. Ahogyan figyelmeztetésükben írják, „az amerikai vezetés mindent megtett, hogy a katasztrófa szélére sodorja a helyzetet. Először is az oroszellenes politikája meggyőzte az orosz vezetést, hogy fölösleges engedményeket tenni a Nyugatnak vagy tárgyalni vele. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugat mindig támogatni fog bármilyen oroszellenes egyént, mozgalmat vagy kormányt, legyenek azok adócsaló orosz oligarchák, ukrán háborús bűnösök, szaúdiak pénzelte vahabita terroristák Csecsenföldön vagy templomot megszentségtelenítő punkok Moszkvában.”

Miután korábbi ígéreteit megszegve a NATO felvonult az orosz határra, és immár közvetlen közelről fenyegeti Szentpétervárt, „az oroszoknak nem maradt hova visszavonulni. Nem fognak támadni, de nem is fognak meghátrálni. Az orosz vezetést a lakosság 80 százaléka támogatja, a maradék 20 százalék pedig úgy érzi, hogy nem elég kemény a nyugati túlkapásokkal szemben.” Az Egyesült Államokban élő oroszok arra is felhívják az amerikaiak figyelmét, hogy velük ellentétben az oroszok nem egy „izgalmas és győztes külföldi kalandnak” tekintik a háborút, hanem „gyűlölik azt és félnek tőle”, de „készek és már évek óta felkészültek rá”, mégpedig nagyon hatékonyan, nem úgy, mint az amerikaiak, akik milliárdokat pazaroltak el kétes fegyverprogramokra. McCain szenátor egyszer lekicsinylően „országnak álcázott benzinkútnak” nevezte ugyan Oroszországot, ez utóbbi azonban nemcsak a világ legnagyobb olajtermelője, hanem a világ vezető gabona- és nukleáris technológia-exportőre is, amelynek társadalma „ugyanolyan fejlett és kifinomult, mint az Egyesült Államoké”, a fegyveres erői pedig készek megmérkőzni a NATO-val hagyományos és atomfegyverekkel egyaránt, noha az oroszok tisztában vannak vele, hogy „egy ilyen harc öngyilkosság lenne mindkét oldal számára”. Annak ellenére, hogy „felelőtlen propagandisták” hamis biztonságérzetbe ringatják az amerikai publikumot, „az amerikai rakétaelhárító rendszerek képtelenek megvédeni az amerikai népet egy orosz atomcsapástól.”

ww3A figyelmeztetés megfogalmazói szerint a két ország ellentétének az az oka, hogy az amerikai vezetés – amelybe a Clinton-éra alatt beszivárogtak a diktátumaiknak nem engedelmeskedő országokat szétzúzandó ellenségnek tekintő neokonok – nem hajlandó egyenlő partnerként kezelni Oroszországot, és az utóbbi évek sorozatos katonai kudarcai ellenére továbbra is a „világ vezetőjének” tekinti magát, márpedig ezt sem Oroszország, sem Kína, sem a világ országainak többsége nem fogja elfogadni. „Ez a fokozatos, de nyilvánvaló hatalom- és befolyásvesztés hisztérikussá tette az amerikai vezetést, és a hisztériát csak egy kis lépés választja el az öngyilkosságtól”, írják. Ezután felszólítják az amerikai fegyveres erők parancsnokait, hogy adott esetben ne engedelmeskedjenek a politikusok Oroszország megtámadására vonatkozó „öngyilkos parancsának”, mert a nürnbergi törvényszék óta a támadó háború a legsúlyosabb nemzetközi bűntett, és Nürnberg óta a „csak parancsot teljesítettem” mentség nem fogadható el érvényes védekezésként. Felszólítják az amerikai népet is, hogy tanúsítson ellenállást minden politikussal vagy párttal szemben, aki/amely felelőtlenül provokálna egy olyan nukleáris szuperhatalmat, amely egy óra alatt képes elpusztítani Amerikát. Szerintük Oroszország sohasem fogja megtámadni az USA-t, sem az EU bármely tagállamát, a Szovjetuniót sem akarja feltámasztani, nincs tehát semmiféle „orosz fenyegetés”. Ha viszont megtámadják vagy támadással fenyegetik, akkor az orosz vezetés „nagy szomorúsággal és nehéz szívvel teljesíteni fogja esküvel fogadott kötelességét, és olyan nukleáris zárótüzet bocsát ki, amelyet az USA sohasem fog kiheverni.”

Ehhez háttérinformációként csak annyit, hogy az USA annak ellenére is provokálja Oroszországot, hogy a katonai technológia terén legalább egy évtizedes lemaradásban van vele szemben. Íme néhány példa: a Patriot rakétaelhárító-rendszer elavult; az Aegis fegyverzetkoordináló rendszer ugyancsak; az F–35 vadászbombázó műszaki hibák garmadája miatt gyakorlatilag bevethetetlen; az F–22 Raptor nem ellenfél a SU–35 számára; az F–35, F–22 és B–2 egyaránt elavult az S–500 Prometej légelhárító és rakétaelhárító rendszerrel szemben; az amerikai rakétaelhárító rendszerek tehetetlenek a föld felett repülő, többszörös atomtöltetű, a végső fázisban a fantasztikus 25 000 km/h sebességet elérő orosz cirkáló rakétákkal szemben; az amerikaiaknak mindössze hat jégtörőjük van az Északi-sarkkörön, az oroszoknak negyven, a többségük atommeghajtású; a hiperszonikus rakéták fejlettsége terén az oroszok négygenerációs előnyben vannak az amerikaiakhoz képest.

orosz_atom3Mindezt nem én állítom, hanem maguk az amerikai katonai szakértők. És akkor még nem beszélek az oroszok elektronikus zavarásáról, amely lehetővé tette számukra 40 vadászgép Szíriába küldését anélkül, hogy az amerikai műholdak vagy a „mindent látó” AWACS kémrepülők észrevették volna őket. Miután kénytelen volt felfegyverkezni Washington arrogáns viselkedése miatt, Oroszország tehát immár valóban képes visszajuttatni az Egyesült Államokat a kőkorszakba.

Gazdag István

Forrás: demokrata.hu