privatizáció címkéhez tartozó bejegyzések

Eladták az országunkat

Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk, hasít a magyarországi ipar – hallhatjuk a médiából. Már csak az a kérdés, kinek a zsebét tömi a magyarok munkája?

Gondolkodtak már azon, hogy nem mi magyarok irányítjuk az országot? Most konkrétan a szocialista világ és az utána következő minket „megmentő” privatizációra gondolunk.

Beetetett minket a média és a „szakemberek”, hogy tök hülyék vagyunk, és a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenetet csakis a kapitalisták tudják jól lebonyolítani. Beetettek minket azzal is, hogy milyen jó lesz nekünk majd az átalakulás után.

Az akkori politikusaink vagy elmeháborodottak voltak, vagy megvették őket a háttérben kilóra.

Szerintünk a legtöbb esetben ez utóbbi történt.

„Behívtuk” az „okos” nyugati tanácsadó cégeket, és megkezdték áldásos tevékenységüket, aminek az lett az eredménye, hogy a privatizációs hivatal(ok), – nevezzük a legelső nevén – ÁVÜ-nek, elkótyavetyélte a magyar állami vagyon – a mi közös vagyonunk – nagy részét.

De úgy is fogalmazhatunk, hogy odaadták ingyen, vagy szinte ingyen, és nem a magyar embereknek, hanem a külföldieknek. És ne gondolja azt senki, hogy ha valaki hazaárulásról beszél, akkor az túloz!

Mondjuk ezt azért, mert ha visszatekintünk az akkori számvevőszéki jelentésekre, ott kiderül, hogy az eladott vagyon értékének csak a csekély hányada folyt be az ÁVÜ-höz, mert alapvetően nyomott áron kínálta a vagyontárgyakat, és a legtöbbször adminisztratív kerülőutakon oldották meg az eladásokat. Ezután a befolyt összegnek a nagy részét az ÁVÜ saját működésére lenyúlta, felhasználta. Az államkasszába ezek után már nagyon kevés jutott.

Belegondoltak már abba, hogy itt az országban a rendszerváltáskor működött egy ország, vezetőkkel mérnökökkel, munkásokkal, fejlesztőkkel, aztán jött az „átalakulás” és a jól működő ágazatokat valakik valahol egyszeriben egy gazdaságtalan országgá varázsolták, és odaadták a legjobb cégeket a külföldieknek?

Példának itt van az E-ON. Idejön, átveszi a működő áramelosztó rendszert, hatalmas árbevételre tesz szert. Igazából szinte semmit nem tesz hozzá. Él az átvett és a fogyasztóknak kiszámlázott áram ára közötti árrésből.

A hálózatot mi építettük ki, mi húztuk a vezetékeket az erőművekhez, a házakhoz, állítottuk az oszlopokat. A mi mérnökeink tervezték, a mi munkásaink hozták létre, a mi mérnökeink felügyelték, fejlesztették, a mi adminisztrációnk hivatala számlázott. Minek ide az E.ON?

És ez nem csak az E.ON-ról szól, hanem magáról a privatizációról. Nézzenek csak körbe a boltokban: a régi jól bevált márkákat (Pilóta keksz, Túró rudi, Sió, Tomi mosópor, stb.) – bejáratott neveket is odaadtuk csak úgy…

Sokszor halljuk, hogy kellene az országnak egy új Mátyás király, aki a nemzeti öntudatot, a magyar nemzetet sajátjának érzi és ekképpen is tesz.

Az alábbi listát a Világbank egy belgiumi leányvállalatának az oldaláról töltöttük le akkor, amikor készítettük a Privatizáció című dokumentumfilmünket. Ma már nem elérhető, de álljon itt mementóként, mit is jelent az, hogy „magyarországi ipar”…


(A kép nagyításához kattintson a képre és válassza a teljes méretet. Úgy már nagyítható. Hosszú a lista.)

Komlói siker a X. Göcsej Filmszemlén

Zalaegerszegen 2014. május 16-17-én rendezték meg a X. Göcsej Filmszemlét. A fesztivál egyik legjelentősebb kategóriájában, a dokumentumfilm kategóriában, volt a legnagyobb a verseny, mivel ide érkezett a legtöbb pályamunka.

göcsejA Baranya Televízió munkaközössége készítette „A Nagybereki Állami Gazdaság után” című dokumentumfilmet, melynek rendezője Magyar Ferenc.
A filmet a háromtagú zsűri (Koltay Gábor, Halmy György, Medveczky Balázs) a filmszemle legjobb dokumentumfilmjének tulajdonította és a NMHH különdíjával is jutalmazta.
Koltay Gábor rendező szerint a film minden egyes másodperce oda szegezi a nézőt a képernyők elé, ami nagyon fontos eleme minden jól sikerült alkotásnak. Halmy György rendező megemlíti a film kapcsán, hogy egy dokumentumfilmet így kell megrendezni, hiszen esetünkben a stílus, tökéletes harmóniában áll a tartalommal. A zsűri egybehangzó véleménye szerint a film rendelkezik egy egyedi rendezői szemléletmóddal, ami a Baranya Televízió alkotóinak egyfajta egyéniséget kölcsönöz.

göcsej_filmszemle1Filmünk érdekessége, hogy a pozitív szakmai elbírálás ellenére nagyon sokáig kérdéses volt a vetítést lebonyolító televízió kiléte, hiszen két magyarországi médiaszolgáltató is az utolsó pillanatban lépett vissza a szerződés aláírásától. Hogy miért? Arra csak tippelni tudunk…

gocsej-filmszemleA film értékelése során többször felmerült, hogy nagyon kevés ilyen jellegű tényfeltáró dokumentumfilm készült eddig hazánkban, különösen olyanok, melyek a rendszerváltás időszakát dolgozzák fel a maguk szomorú valóságában.
A Balaton Nagybereki Állami Gazdaság sorsa tökéletesen bemutatja azt a privatizációs folyamatot, ami az 1989-1994-es időszak alatt átírta Magyarország gazdasági térképét. Kevés rendező merte eddig felvállalni azoknak a rendszerváltás utáni privatizációs jelenségnek a bemutatását, aminek köszönhetően a magyar gazdaság jelentős része potom pénzért külföldi tulajdonba került.
A film nem csak arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy lehetőségekkel teli magyar gazdaság 10 Ft/hektár éves bérleti áron került idegen kézbe, de a többi hasonló sorsra jutott magyar földterületre és vállaltra is szeretné felhívni a figyelmet.

göcsej_filmszemle„A Nagybereki Állami Gazdaság után” c. filmünkkel reméljük, el tudtunk indítani egy folyamatot, amiben nagy nyilvánosság elé kerülhetnek majd mindazok a privatizáció áldozatául esett vállalatok történetei is, amikről eddig sehol sem hallhattunk.

A Nagybereki Állami Gazdaság után – trailer


A X. Göcsej Filmszemle dokumentumfilm kategóriájának I. helyezett alkotása.
A teljes film ITT tekinthető meg!

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.03. 09. A Nagybereki Állami Gazdaság után

2014.02.13. A GMO-mentesség vége?

2012.03.12. A mezőgazdaságban pénz van…

free counters

A Nagybereki Állami Gazdaság után – a dokumentumfilmről, mely már a levetítés előtt vihart kavart

A privatizáció egy elitnek a magyar vagyon értékeinek átadása volt – alapvetően külföldi érdekeltségeknek, fenntartva a látszatot, hogy ez a legoptimálisabb lehetőség a piacgazdaságba való átmenet idején.  Ebből a vagyonból természetesen juttatni kellett a magyar állampolgároknak is, de nekik alapvetően piaci alaphoz közelítő mértékben. Akik közelebb voltak ahhoz a bizonyos húsos fazékhoz, természetesen nem kellett piaci áron megvenniük a gyárakat, földeket, „jutányos” áron is megkaphatták azokat.

nagyberekA „Nagybereki Állami Gazdaság után” című dokumentumfilm egy kiragadott példája a nemzeti vagyon elkótyavetyélésének. A film az ország akkori negyedik legnagyobb állami gazdaságának az átjátszását dolgozza fel. Talán nem is lenne semmi baj vele, ha legalább annyian (2300) dolgoznának és legalább olyan termelékenységgel és annak hasznát a magyar állam, a magyar emberek is élveznék. Jelenleg semmitmondó gazdálkodás folyik a területen és kb. 100 fő foglakoztatása.

A területet az akkori ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) 10,- Ft/ha/év bérleti díjért adta bérbe az akkori „érdeklődőnek” a Braun cégcsoportnak. Összesen 7 724 ha (77 240 Ft/év).

nagyberek-vadaszlesBraunék vadászni jártak a területre és szoros kapcsolatuk volt az akkori vezetéssel. Az állami gazdaság legújabb vezérigazgatója – Baumstark Mihály – leépíti a gazdaságot, a következő indokkal: meggondolatlan és szakszerűtlen intézkedéssel „egyetlen tollvonással” milliárdokat vontak el 1990-ben a mezőgazdaságtól (Somogyi Hírlap 1993.11.30)… Baumstark rohan az ÁVÜ-höz, hogy még a privatizációs törvény megszületése előtt át tudja passzolni a területet Braunéknak (hogy a háttérben milyen megbeszélések folytak talán sosem tudjuk meg!).  A terv sikeres is lesz. Beadja a papírokat és az ÁVÜ ügyvezető igazgatója Csepi Lajos alá is írja gyorsan a szerződést. A papírok beadása után 4 hónappal már Brunéké a terület… egy a magyar állam és a Braun cégcsoport közös vállalatával a Hubertus Rt.-vel.

Az új közös cég vezetője ugyancsak Bumstark Mihály, aki rövid időn belül lemond a közös cégről és az egész Balaton Nagybereki Állami Gazdaság területe és kiszolgáló épületei mind a Brunéknak átengedi – indok: a gazdaságtalan a cég tevékenysége, csak problémája van belőle az államnak.

Baumstark Mihály érdekes egy személyiség. Nem tud vezetni, talpra állítani egy addig prosperáló állami gazdaságot, de jelenleg Csányi Sándor egyik leg befolyásosabb emberre mind az OTP-nél, mind a Csányi „farmokon”.

Still0912_00006És, ha már Csányinál vagyunk Csányi Sándort is ugyan az a Csepi Lajos nevezi ki 1991-ben az akkori Budapest Bank élére. Egy év múlva már pályáztatják a Budapest Bank vezetői székét, de nem vesz részt a pályázaton, hanem kinevezi Antal József az OTP élére, ahol tudjuk, hogy a mai napig is a trónban ül. Van is miért, hiszen az OTP is az egyik legnagyobb érdekelésű bank devizahiteles szerződések terén is. Sok – sok családot, embert nyomorba dönt, áttételesen kiüldöz az országból.

Csányi Sándor nem egy talentum. Csányi azoknak az érdekeltségi csoportoknak segítségével halad előre, akik mélyen a privatizációt is intézték. Magasan a legnagyobb állami támogatásokat szakítja ki az államkasszából, nem csoda hiszen (sajnos) együtt szotyolázik a focimeccseken Orbán Viktorral országunk vesztőjével. Ugye senki nem gondolja, hogy ez a közös barátság csak a meccsről szól! Főleg Csányi részéről. A megnyert pályázatok és a számára elért sikerek nem ezt mutatják – ugye ez tiszta!

b046-1Számunka, akik ezt a dokumentumfilmet elkészítettük egy nagyon nagy kérdés maradt: hogy lehet, hogy Antal József, aki elkötelezettje volt (legalább is ezt hangoztatta) annak, hogy leszámol a kommunista nomenklatúrával az ÁVÜ székébe Csepi Lajost volt KISZ KB-st ülteti.

Magyarázat egyetlen egy maradt: tényleg van egy pénzügyi csoport, akik sokkal nagyobb befolyással van a politikai életre, a közemberek mindennapjaira, mint mi azt gondolnánk. Tudjuk, hogy ez nagyon sokkoló lehet, de a négy évenként megtartott választások, csak az emberek demokráciába vetett hitét erősítik, ami már régen nem a demokráciáról szól.

nmhh-logoItt láthatnak egy kis részletet, előzetest a filmből, de a Médiahatósággal kötött szerződés miatt addig nem tudjuk közkinccsé tenni, amíg egy országos TV le nem adja. Már kettő visszalépet (köztük a köztudott FIDESZ TV). Kérdeztük, hogy miért és hogy „timeline”-on van és kivágunk belőle bármit, de azt válaszolták, hogy őket ez már nem érdekli. Mi tudjuk, hogy a filmben, ha megemlítjük pl.: Csányi nevét rossz színben, akkor az világot elsöprő bűn, de a tények azok tények maradnak!


facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.02.27. Maffiahálózat uralja a magyar vidéket

2012.01.03. Miért kellünk az EU-nak?

free counters