alapjövedelem címkéhez tartozó bejegyzések

A Roosevelt Institute tanulmányt publikált az alapjövedelemről

A balra hajló Roosevelt Institute havi ezer dollárt rakott minden amerikai felnőtt zsebébe, modelljükben az állampolgárok ennek ellenére tovább dolgoztak.

Nyolc év alatt 12,6 és 13,1 százalék közötti mértékben nőne az amerikai gazdaság, ha minden felnőtt 12 ezer dollárt kapna évente alapjövedelemként – állítja a Roosevelt Institute tanulmánya. Ennyi idő után kezdene alábbhagyni a program jótékony hatása, mely a nyolc év alatt 2,5 billió dollárt termelne a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office) becslése alapján.

A dolgozat három alternatívával számolt – idézi fel a World Economic Forum és a Business Insider közös cikke. A legnagyobb kifizetés szerint 1000 dollárt kapna havonta minden felnőtt, a másik verzióban 500-at, a harmadik elképzelés szerint a gyermekek kapnának 250 dollárt havonta. „Mindhárom terv értelmében az általános alapjövedelem (universal basic income, UBI) államadósság terhére történő bevezetése növelné a gazdaságot” – írja a tanulmány összefoglalója.

Pénzköltő embereket vizionálnak

A kutatók azzal számoltak, hogy az általános alapjövedelem megoldja a kereslet problémáját a gazdaságban, magyarán a pénzüket költő emberek hiányát. „Alapvetően minél nagyobb az UBI értéke, annál nagyobb az összeadott kereslet, ami által a nagyobb lesz a gazdaság” – írják.

Az elemzés úgy számolt, hogy az emberek ugyanúgy tovább dolgoznak az alapjövedelem bevezetése után, mintha az nem is lenne. Habár az UBI nem elég a megélhetéshez, a kételkedők szerint a teljes munkaidőben dolgozók száma visszaesne hatására.

Az eddigi felmérések szerint a fenti állítás nem feltétlenül igazolódik be, ám ezeket a tanulmányokat fejlődő országokban végezték, mely eredményeket nem feltétlenül lehet gazdagabb és népesebb országokra is rávetíteni. Mindenesetre az Egyesült Államokban folyó alapjövedelem-kísérletek eddig azt mutatták, hogy a foglalkoztatási adatok nem változtak szignifikánsan. Más közgazdasági elméletek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a különféle költségek megugranának az UBI bevezetésével, például az ingatlanhitelek kamatai.

A cikk felidézi, hogy több kísérlet is folyik világszerte, az eddigi legnagyobb a közeljövőben indul Kenyában és 6000 ember részvételével fog zajlani, akik 12 évig fognak havi alapjövedelmet kapni.

Ugyanakkor amíg az adatok meg nem érkeznek meg, addig a közgazdászok csak spekulálni tudnak, hogy az alapjövedelem milyen változásokat hozhat – zárul az írás.

Forrás: kitekinto.hu / Roosevelt Institute / World Economic Forum

Kapcsolódó híreink:

2017.06.24. Kevesebb stressz, nagyobb hatékonyság – ezek az alapjövedelem eddigi hatásai Finnországban

2017.02.21. Elon Musk: az automatizálás hamarosan szükségessé fog tenni egy alapjövedelmet

2017.01.23. Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?

Reklámok

Alapjövedelem – Egy lehetséges út a változáshoz?

Az alapjövedelem olyan jövedelem, ami feltétel nélkül minden polgárnak jár. Nincs szociális szükségállapothoz vagy munkavégzési szándékhoz kötve. Ugyanakkor megszűnne minden olyan szociális támogatás, ami ma a munka megadóztatása által van finanszírozva, mint pl. a munkanélküli segély, gyereksegély, családi pótlék stb.
Ilyen értelemben az alapjövedelem a szociális támogatási rendszer továbbfejlesztése, de ugyanakkor ennek mai változatához semmi köze. Ez nem állami gondoskodás, hanem polgári jog. Ennek összege olyan szinten kell legyen, hogy biztosítani tudja az egyén létét egy kulturális szinten. Nemcsak a test életben tartására kell elegendő legyen, hanem az ember alapvető szellemi igényeire is. Az alapjövedelem a bölcsőtől a koporsóig minden állampolgárnak járna.

Az alapjövedelemre azért van szükség, mert egy nem önellátó társadalomban a magas munkanélküliségi arány már nem az emberek hibájából következik, hanem ezt a kapitalista termelői-fogyasztói rendszer logikája okozza. Az alapjövedelem megvédi az embereket a társadalmi kirekesztéstől,  az egzisztenciális félelmeitől. Ez még azt is jelenti, hogy megszűnik a munkanélküliek megbélyegzése, ami a jelenlegi rendszerben elkerülhetetlen. Egy olyan társadalom, melyik ezt a megbélyegzést elfogadja, megsérti az emberi méltóságot és a munkához való jogot.

Az emberi munkát egyre inkább a gépek és informatikai technológiák váltották fel

Ma a társadalmi fejlődés oda vezetett, hogy a modern piacorientált társadalomban az elvégzett munkának csak egy részéért jár fizetés. Különböző szociális munkák, mint a gyereknevelés, a nem önellátó emberek (öregek, betegek, nyomorékok) gondozása pénzben csak akkor van megfizetve, ha ez intézményesítve van. A feltétel nélküli alapjövedelem erre is egy megoldás lenne. Az alapjövedelem átértékeli egymáshoz, az öregekhez, a gyerekekhez, a demokráciához, tehát a szociális ökonómiához, a pénzhez, de egyáltalán saját magunkhoz való viszonyunkat.

1976 Közgazdasági Nobel-emlékdíj

Már 1960-ban Milton Friedman, neves amerikai közgazdász is szerette volna bevezetni a negatív jövedelmi adót, ami szintén egy hasonló szociálpolitikát követelt.
Az alapjövedelemnek ebben a filmben bemutatott formáját  Németországban 2005-ben Werner Götz kezdeményezte. A gondolat nem új, mivel nincs új gondolat a nap alatt. Új a megközelítés, ami a megváltozott társadalmi állapotokból következik.
A modern jóléti társadalmakban már a lakosság több mint fele mások jövedelméből vagy a társadalmi biztosításokból él. Ez az állapot fokozatosan éleződik. Ugyanakkor az iparosításból, racionalizálásból kifolyólag csökken a munkaerő iránti kereslet. A szociális biztosítás és a munkabérek szoros összefüggése tovább fokozza a bérek költségeit.

Sokan eddig úgy képzelték el, hogy az alapjövedelem finanszírozását csak a nagy jövedelmek magasabb adóztatásával, vagy a vagyon megadóztatásával lehetne megvalósítani. A hagyományos szociális gondolkodás elvárja, hogy egy kis osztályharc is legyen a dologban. Ha a nagy jövedelműek fizetnek a rászorultaknak, a szociális segítség elve is megmarad.
Ez a mentalitás uralkodott régebb, 100 évvel ezelőtt, mikor egy teljesen más gazdasági rendszer létezett, mikor a termék hiánycikk volt, mikor az ökonómia elve az egoizmus volt, mikor a munka önellátást jelentett, mikor a munka a társadalom teljes foglalkoztatását jelentette.

A dm-drogerie markt alapítója, a GLS Bank felügyelőbizottsági tagja

Az alapjövedelem finanszírozá- sának egy teljesen átalakított és leegyszerűsített  adórendszer az előfeltétele, ami nem a munka, hanem a fogyasztás megadóztatásán nyugszik. A Werner Götz által kidolgozott modell szerint a jövedelmi adó megszűnne. Ez a modell az alapjövedelem finanszírozására az áruk és szolgáltatások megadóztatását javasolja.

„Aki nem akar dolgozni, ne is egyék” (2Tessz 3,10). E Pál apostolnak tulajdonított bibliai mondatot sokan idézik mostanában előszeretettel – a forrást többnyire nem is jelezve, ám szinte sohasem irigység nélkül –, mondván: dolgozzanak meg azok is a pénzükért, akiknek „büdös a munka”.

De vajon van-e ma bármiféle realitása ennek a szigorú követelésnek?

2011.07.31. Feltétel nélküli alapjövedelem: egyék mindenki!

2011.07.05. Alapjövedelem – Egy lehetséges út a változáshoz?

free counters