china_aiib4

Kínai „puccs” a Világbank ellen


Hiába hajtogatja az Egyesült Államok, hogy Kína átveszi a hatalmat a világgazdaság felett, egyik ország a másik után csatlakozik az új Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB), ami immár 57 alapítótagot tudhat magáénak.

china_aiibÚj világrend van kialakulóban.

Elképzelhető, hogy a történészek egy napon a világ hatalmi átrendeződésének éveként tekintenek majd vissza 2015-re, az Egyesült Államokkal a legfőbb vesztesként.

Március 31-én pekingi idő szerint éjfélkor Kína bejelentette, hogy nem kevesebb, mint 46 ország jelentkezett a kezdeményezésben való részvételre, amihez azóta további nemzetek csatlakoztak. A projekt bejelentése óta az Obama kormány különböző tisztségviselői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy eltántorítsák az egyes országokat a csatlakozástól.

Az AIIB közvetlen kihívást jelent a jelenleg egyeduralkodó Világbank számára. A bank elsődleges célja, hogy a térség fejlődését elősegítő gazdaságélénkítő projektekhez biztosítson befektetéseket.

A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az ázsiai nemzetek elérhessék teljes gazdasági potenciáljukat, évi 1000 milliárd dollárra lenne szükségük az elkövetkezendő 10 év során.

AIIB2Az Egyesült Államok az átláthatóság hiányával magyarázza tiltakozását (mintha náluk minden rendben lenne e téren), az igazi ok azonban inkább az, hogy az új intézmény segítségével Kína nagyobb külpolitikai befolyásra tehet szert, ráadásul az alapító tagországok a tagságnak köszönhetően kétszer is meggondolják majd mielőtt kritikát fogalmaznának meg Kínával szemben, mivel inkább azzal lesznek elfoglalva, hogy jó kereskedelmi és hitelező partnernek tekintsék őket.

Az Egyesült Államok joggal aggódik, hiszen az általa létrehozott Világbank immár évtizedek óta komoly külpolitikai befolyást jelent és ez az AIIB esetében sem lesz másként, azzal a különbséggel, hogy az új bank olyan külpolitikát képvisel majd, ami az Egyesült Államoknak nem tetszik.

Miután a múlt hónapban végül Nagy-Britannia is csatlakozott a kezdeményezéshez, európai társai gyors egymásutánban követték példáját, élükön Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal.

Ausztrália eleinte ingadozott, de végül kötélnek állt, majd Brazília, India, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Törökország is jelentkeztek.

Talán Japán az egyetlen nagy gazdaság, amelyik a tartózkodás mellett döntött.

A lépés sokak szerint egy igazi puccs Kína részéről, különösen egy olyan időszakban, amikor Peking politikailag több országgal is igencsak hadilábon áll.

Xi elnök sokak szerint az ország kommunista történelmének legnagyobb hatalommal bíró, totalitárius, egyesek szerint kifejezetten diktatórikus vezetője.

new-currencyMindezeket figyelembe véve hogyan lehet képes Kína befolyásolni a világ külpolitikáját?

Egy példa (feltételes módban):

Kína jelentős területeket követel magának a Dél-Kínai-tengeren. A Fülöp-szigetek közelében található Spartly-szigetek okozzák például a legtöbb feszültséget ebben a vitában. Kína jelenleg sugárhajtású repülők számára épít kifutópályát itt, amivel területi követelését akarja megerősíteni.

Az AIIB megalakulásával elképzelhető, hogy Kína a nyújtott kölcsönökért cserébe azt kéri majd, hogy adósai támogassák követeléseit.

Például a Fülöp-szigeteknek felajánlott csábító hitelekért cserébe a szigetek átengedéséért kérheti.

Ott vannak továbbá a környezetvédelmi kérdések is.

Az AIIB elvileg az infrastruktúra fejlesztése érdekében jön létre, amiben Kína igen sikeresnek számít, ugyanakkor az ilyen fejlesztéseket súlyos környezetvédelmi károk árán végzi.

Hidak, utak és vasútvonalak szabdalták fel az országot, a gátak egész ökoszisztémákat tettek tönkre és teljes erdők tűntek el.

Elképzelhető, hogy az AIIB ugyanezt okozza majd Ázsia más területein is?

Mi a helyzet a munkakörülményekkel és a beszerzések minőségével, amelyek köztudottan rosszak Kínában?

A kínai külpolitikai befolyás kiterjesztésének egy másik példája Tajvan, amelyik szintén csatlakozott a kezdeményezéshez.

china_aiib4Hogy ez miért érdekes?

Azért mert Kína nem ismeri el Tajvant, mint önálló államot, ehelyett renegát tartományként tekint rá, amelyet előbb-utóbb vissza kell téríteni az anyaországhoz.

Peking kijelentette, hogy Tajvan kizárólag akkor csatlakozhat az új bankhoz, ha azt a „megfelelő néven teszi”. Eredmény? Tajvan új neve hamarosan Kínai Népköztársaság lehet.

Az Egyesült Államok tehát kimarad a buliból, míg a világ többi része úgy gondolja, hogy jobb csatlakozni és belülről kifejteni a szükséges befolyást.

A kérdés, hogy ki kit fog befolyásolni?

Forrás: www.idokjelei.hu / news.sky.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.04.16. Amerikát hívják segítségül Kína ellen

2015.04.01. Határidőre 47 ország jelentkezett az AIIB bank alapítójának

2015.03.30. Felvázolta az új világrendet az amerikai guru

2015.03.30. A dollár vége? – Sorra veszíti el Washington a szövetségeseit

2015.03.17. Kemény kihívás az Amerika vezette pénzügyi világrendnek

free counters

2 gondolat “Kínai „puccs” a Világbank ellen” bejegyzéshez

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s