svájci frank címkéhez tartozó bejegyzések

Svájc elveheti a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát

Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban arról, hogy megtiltsák-e a kereskedelmi bankok számára, hogy pénzt hozzanak létre.

Ha a radikális javaslatról szóló referendumon az igenek győznek, az az ország bankrendszerének teljes szétcincálását és az úgynevezett Vollgeld kezdeményezésen alapuló „szuverén pénz” bevezetését jelentené.

A javaslat valószínűleg túlságosan radikális ahhoz, hogy sok esély legyen a sikerre. Mégis, ez nagy kár, lévén a szuverén pénz ötlete gyakorlati szempontból nem egy őrült dolog. Svájc tehát szívességet tenne a világnak azzal, ha esélyt adna a kezdeményezésnek.

A pénz gazdasági hatásáról újra és újra parázs viták folynak. A Vollgeld, a Chicago-terv, a korlátozott célú banki szolgáltatások – mind ugyanannak az alapötletnek más és más változatai, amelyek abból a tényből indulnak ki, hogy egy hagyományos pénzügyi rendszerben a bankok képesek pénzt létrehozni.

Hogy lehet ez? Leginkább úgy, hogy a kereskedelmi bankpénzt a kereskedelmi pénzintézetek teremtik. Ez úgy történik, hogy ezek a bankok nem csupán a jegybank által létrehozott pénzmennyiséget közvetítik a hitelfelvevők és a megtakarítók között, hanem betétjeik sokszorosát adhatják ki hitel formájában, ezáltal pedig új pénzt teremtenek. Amikor ugyanis egy kereskedelmi bank kölcsönt nyújt valakinek, akkor az illető számláján megjelenő összeg növeli az intézmény pénzállományát. A kint lévő hitelek pedig betétként ismét megjelennek a bankrendszerben, így minden egyes hitelkihelyezéssel egyben új betétet is létrehoznak, ezáltal pedig friss pénzt teremtenek, amit aztán kölcsönként újra odaadhatnak valakinek.

A Vollgeld célja pedig éppen ennek az ördögi körnek a felszámolása azáltal, hogy kizárólag a központi bank és a kormány kezébe helyezné a pénzteremtés jogát, a kereskedelmi pénzintézeteket pedig lefokozná egyszerű számlavezető intézményekké.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A bankok nem tudnák kiutalni a lekötött betétekből származó bevételt, ehelyett egyenlő mennyiségű tartalékot kellene tartaniuk a központi banknál. A hitelezést más intézmények intéznék, amelyek más forrásokból jutnának pénzhez, például részvénykibocsátásból. A hitelek így nem hoznának létre pénzt.

Egy hagyományos pénzügyi rendszerben megfigyelhető egy alapvető rossz párosítás: állítólagos biztonságos betéteket használnak a kockázatos hitelek finanszírozására – és ha egy hitel egyre rosszabbul teljesít, akkor a kormánynak kell közbelépnie és megoldania a helyzetet.

Egy szuverén pénzrendszerben ezzel szemben a betétek biztonságban vannak, mert tartalékokkal támogatják egymást, a kockázatos hiteleket pedig kifejezetten kockázatos passzívákkal finanszírozzák. Ha a hitelek rosszul teljesítenek, a támogató befektetőktől (például a részvénytulajdonosoktól) elvárják, hogy „elszenvedjék” a veszteséget.

Mindennek a tetejében, a pénz és a hitel éles szétválasztása számos előnnyel bírhat. Először is, a betéteket teljes mértékben támogatnák, ezért nem lenne szükség betétbiztosításra, és így meg lehetne szüntetni a kockázatvállaláshoz kapott támogatást. A fellendülési és visszaesési hitelciklusokat (elméletileg) anélkül lehetne csillapítani, hogy elfojtanák a hitelkínálatot. Ahogy pedig a gazdaság kibővülne, a kormány kibocsáthatna új pénzeket az árukért és szolgáltatásokért cserébe, vagy esetleg küldhetne csekkeket a polgároknak. Az ország költségvetési helyzete ezáltal erősebb lenne, így végül csökkenthetnék az adókat.

Anélkül, hogy belemennénk a dolog technikai részébe, ez alapján feltételezhetjük, hogy a pénzügyi rendszer reformja kevesebb adóssághoz, alacsonyabb kamatlábakhoz, valamint gyorsabb növekedéshez vezetne, és a jegybank anélkül tűzhetné ki céljául a nulla inflációt, hogy aggódnia kellene a „zéró alsó korlát” miatt.

Ez mind nagyon jól hangzik, nemde? Akkor mi a csapda? Ez a terv lényegében rendkívüli kockázatvállalási hajlandóságot kíván meg a döntéshozóktól. Egy olyan radikális szerkezetváltás, mint ez, drasztikusan szétzilálna egy olyan iparágat, amely – minden hibája ellenére – a modern gazdaság alapvető és mélyen integrált része. A nem kívánt következmények így beláthatatlanok.

Forrás: kitekinto.hu / Bloomberg

Reklámok

A félretájékoztatás hatalma

Az úgynevezett “fejlett” világ bevett napirendje szerint az emberek naponta legalább egyszer, sok esetben kétszer vagy még több alkalommal, rácsatlakoznak a mainstream médiára, és híreket szívnak magukba. Ezek a hírek alakítják világlátásukat, vezérlik gondolataikat, katalizátorként működnek érzelmeikben. Így alakul ki, így alakítják ki azt, amit „közhangulat” néven emlegetnek.

Az úgynevezett mainstream média a média „fősodra”, a médiának legelterjedtebb, legtöbbek által olvasott, hallgatott, nézett osztálya. A nagyobb, jegyzett tévécsatornák hírműsorai, a neves lapok, a tekintélyes hallgatottsággal bíró rádióadók mind a mainstream médiához tartoznak.

Ezen a bolygón, emberek milliárdjai tekintik a mainstream médiát érzékszervnek, mi több, legfőbb, minden más érzékszervüket felülírni képes, első-számú érzékszervnek.

Vajon mekkora hatalmat jelent a mainstream média birtoklása? Mekkora hatalom milliárdok világ-látását és érzelemvilágát irányítani? A válasz léptékét, horderejét, nehéz emberi ésszel felérni.

Ha valaki egy kicsit tudatosabban nézi a hírműsorokat, igen rövid idő után felmerülhet benne a gondolat, hogy vajon miért épp ezek a hírek? Miért kell ezeket a híreket mindenkinek tudnia? Miért tartoznak ezek a hírek mindenkire? Biztos, hogy a Földön nem történt semmi ezeknél fontosabb?

A híreket gondosan válogatják, precíz kritériumok alapján szűrik, így a médián nevelkedő tömegek világszemléletében mérhetetlen információhiányok találhatók. Évtizedekre visszamenően pontosan kimutatható, hogy a mainstream média milyen eseményeket rekesztett ki és hallgatott agyon. Fontos eseményeket. Némelyik fontossága felülmúlta az összes mainstream hír fontosságát.


Van, aki már elmondja az igazságot, mert nem fél kimondani

Az alábbi videóban a média félretájékoztatása is megjelenik témaként, de főként arról szól, ami nem kerül(het) bele a “hivatalos” hírekbe, még nálunk sem…

„Aki pénzben egész konkrétan Euróban, Dollárban tartja vagyonát arra bizony nagyon nagy meglepetések várnak a következő hónapokban, években.” Beszélgetés Vezér-Szörényi Lászlóval a kialakult gazdasági krízisről a nép, a kormány és a német fejlesztési bank tanácsadójának szemszögéből. Megdöbbentő tények kerülnek napvilágra a pénzügyi hatalom megtestesítőiről, a Goldman Sachsról, amely bank „egész pontosan olyan nagyhatalommal bír, hogy országokat, kormányokat tud megzsarolni, vagy ha nem úgy cselekednek, akkor akár háborúba is tudja őket sodorni…” Alternatív média

Persze írhatnám, hogy “Ébresztő emberek, ne hagyjátok magatok birkaként vezetni!”, de ezt a bejegyzést is azok olvassák, akik már rájöttek, hogy nem a VV5 a “Való világ”.

A hírek nem tények, hanem közlemények. A média nem érzékszerv. A valóság egészen más…

2011.11.07. Akik tesznek is a jövőért, nem csak beszélnek róla

2011.11.05. Permakultúra: a gazdálkodás jövője?

2011.10.22. Tényleg a Goldman Sachs a világ ura?

2011.10.19. A média hatalma az új világban

2011.09.26. Svájcban nem küzdenek pénzhiánnyal az önkormányzatok

2011.09.20. Önálló pénze lesz a Balatonnak

2011.09.18. Saját pénzzel harcolnak a nyomor ellen Isten városában

2011.09.02. Takáts Péter: Helyi pénz, közösségi pénz

2011.08.26. 2. Országos “Helyi Pénz” Konferencia 2011. november 8.

2011.08.14. Az új közösségek és új pénzrendszerek

2011.08.07. Válság van, vagy egy új korszak hajnala?

free counters

Aláírást gyűjt a Jobbik a devizahitelesek megmentéséért

A devizahitelesek megsegítésére gyűjt aláírásokat a Jobbik Magyarországért Mozgalom Komlói Szervezete.

Jelentkezzen, aki látott ilyent hitelfelvételkor

Összhangban a Jobbik országos kampányával, a párt komlói szervezete is csatlakozott a devizahitellel rendelkező családok megmentésére indult aláírás gyűjtési akcióhoz. A komlói szervezete szeptember 17-én, két helyszínen – a komlói piacon, illetve a Zengő áruház előtti téren – kérte ki a devizahitelesek megsegítéséről a polgárok véleményét.

Az aláírásgyűjtés célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőben sem az embereknek, sem pedig az államnak nem szabad több terhet vállalniuk a helyzet megoldásában, a következményeket kizárólag a bankszektornak kell viselnie.

Eddig szól az idézet szeptember 18-i hírünkből, ami kicsit megkésve jutott tudomásunkra, így a 17-én kezdődött akcióról későn tudtuk informálni olvasóinkat. Sajnos még sokan nem tudnak létezésünkről bár a Komló Expón való megjelenésünk után ez a helyzet kissé javult 🙂
Visszatérve a hírre: devizahitel, deviza alapú hitel… mindenki hallott róla. Vagy van neki, vagy nincs. De egyik csoport sem szerencsésebb a másiknál, bár sokan úgy vélik Őt nem érinti. Hamarosan azonban mindenki rá fog eszmélni, téved ez ügyben. Közvetve, vagy közvetlenül mindenkit érinteni fog (ha még nem tette).

A kezdeményezésről a hozzászólásokban mindenki elmondhatja a véleményét, a további híreinket a témában itt érhetik el (volt bőven, aki még nem olvasta, most bepótolhatja).

2011.09.09. Elindult a Hitelesmagyar.com

2011.09.06. A Nemzeti Nyomozó Iroda válasza a BAÉSZ elnökének

2011.09.03. Deviza alapú hitelek – Az évszázad pénzügyi csalása

2011.08.25. Pénteken tartja első ülését az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság

2011.08.20. Kiállok magamért, másokért, emberi jogaimért

2011.08.18. Zseniális lépés a svájciaktól – megoldódhat a frankmizéria?

2011.08.15. Nagyon fontos tanács nem csak svájci frank alapú hiteleseknek

2011.08.08. Devizahitelek – A Kuruc.infó és a Magyar Nemzet azonos szintre süllyedt?

2011.08.05. Elég! Fizessenek a bankok a devizahitelért

2011.08.02. Lendületben a frank, 248 forint felett van az új rekord

2011.07.22. Devizahitelek farizeusainak támadása?

2011.07.12. Svájci frank: Megvan a 230 – Kezdhetünk rettegni?

2011.07.10. Jön a feketeleves a frankhiteleseknek

2011.07.08. A devizahitel szerződések semmisek?

2011.06.24. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének Nyílt Levele

2011.06.13. A termékfelelősség alapján perelhetnék a devizahitelesek a bankokat

Elég szép lista összejött a témával kapcsolatos híreinkből. A devizahitelekről beszélgettünk nemrég Néma Józseffel és Dr. László Judittal. A velük készült riportot megnézhetik tv archívumunkban.

Remélem a beszélgetésbe bekapcsolódnak a bankok részéről is, és előadják az ő álláspontjukat is…

free counters