Bealkonyulhat a “biorobotoknak”


A Philips kínai gyárában – a hagyományos technológiai rend szerint – több száz kétkezi munkás speciális eszközöket használ a villanyborotvák összeállításához. A gyártó hollandiai üzemében ugyanakkor 128 robotkar végzi ugyanezt a feladatot, ráadásul a jógázókat megszégyenítő hajlékonysággal.

Egy robotkar végtelen ciklusban három tökéletes ívet formáz két csatlakozó vezetékből, és becsúsztatja azokat egy szabad szemmel alig látható parányi nyílásba. A robotkarok olyan gyorsan mozognak, hogy csak védőüveg mögött üzemelhetnek, nehogy sérülést okozzanak a felügyeletükkel megbízott emberi személyzetnek. És mindezt egy fia kávészünet nélkül – három műszakban, az év 365 napján…
A hollandiai gyárban csupán néhány tucat munkavállaló dolgozik műszakonként, körülbelül tizedannyi, mint a kínai Csuhaiban található üzemben.

Mindez már a jövőt vetíti előre. Az ipari robotok új hullámának képviselői sokkal ügyesebbek, mint azok, amelyeket jelenleg használnak például az autógyártásban – és szerte a világon könnyedén kiválthatják az emberi közreműködést akár a gyártás, akár az elosztás és forgalmazás területén. A hollandiaihoz hasonló gyárak éles ellenpontjai azoknak, amelyekben például az Apple és más szórakoztatóelektronikai óriáscégek divatos termékei készülnek több százezer alacsony képzettségű munkavállalót foglalkoztatva.
“Ezekkel a gépekkel bármilyen fogyasztói (elektronikai) készüléket elő tudunk állítani” – büszkélkedett a The New York Timesnak nyilatkozva Binne Visser, a Philips drachteni összeszerelő sorának munkáit irányító villamosmérnök.

A Philipsnek az Apple-nél is lehet esélye

Számos ipari vezető és technológiai szakértő szerint a Philips-féle megközelítés előbb-utóbb teret nyerhet az Apple-nél is. Ráadásul miközben a Foxconn – az iPhone-ok gyártója – továbbra is új üzemeket épít, és ezerszámra veszi fel az újabb munkavállalókat az okostelefon-gyártáshoz, a Philips azt tervezi, hogy néhány éven belül – meglévő munkaerőinek kiegészítéseként – több mint egymillió robotot állít a termelés szolgálatába Kínában.

A Foxconn nem gondolkozik azon, hogy hány munkavállaló és mikor is váltható ki. Mindazonáltal a cég elnöke, Terry Gou nyilvánosan támogatta a robotok növekvő használatát. (Erre megvan az aktuális oka is: a New York-i székhelyű China Labor Watch szervezet arról számolt be, hogy munkabeszüntetés miatt az Apple legnagyobb beszállítójának csengcsoui üzemében október 5-én több gyártósor is leállt. Egyes vélemények szerint a sztrájkot az okozta, hogy a munkásokra túl nagy nyomás nehezedik, és elégedetlenséget váltott ki közöttük az is, hogy az év leghosszabb kínai ünnepe, a nyolcnapos Aranyhét alatt is dolgozniuk kellett.)

Az apadó – egyre csökkentendő működési – költségek és a mind szofisztikáltabb robotok láttán új erőre kapott a műszakiak és a közgazdászok közötti régi vita is arról, hogy milyen gyorsan fognak elveszni ezáltal a meglévő munkahelyek. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MTI) két közgazdásza, Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee idén tanulmányt írt erről a gyors átalakulásról. “Ennek az emberi képességekbe való beavatkozásnak a fokozódó üteme és mértéke viszonylag új keletű jelenség, és súlyos gazdasági következményei lehetnek” – fejtették ki a Race Against the Machine című könyvükben.

Forradalmi változás a munkaerőpiacon

Úgy vélik, hogy az alacsony költségű automatizálás ugyanolyan forradalmi változást eredményezhet, mint ami a mezőgazdasági technológia területén ment végbe a múlt század folyamán: a mezőgazdaságban dolgozók aránya az Egyesült Államokban az összes foglalkoztatott korábbi 40 százalékáról körülbelül 2 százalékra csökkent napjainkra.
McAfee érvelése szerint “ez az analógia nemcsak a mezőgazdaság iparosítására igaz, hanem a gyártás múlt századi villamosítására is”.
“Hogy mikor veszi át a láncfűrész a bivalyerejű favágók helyét? – tette fel a kérdést Mike Dennison, a – többek között a Szilícium-völgyben is – szórakoztató elektronikai termékeket gyártó Flextronics vezetője, amely cégnél egyre nagyobb mértékben válik automatizálttá a szerelési munka. – A termelési árat tekintve mindig létezik egy kritikus pont, és mi most nagyon közel vagyunk ehhez.”

Természetesen egy sor műszaki akadályt el kell hárítani a mind teljesebb automatizálás útjából, de túl ezeken meg kell küzdeni azzal is, hogy a szakszervezetbe tömörülő munkavállalók és közösségek aggódnak munkahelyeikért. A robotok folyamatos térhódítása azt is jelentheti, hogy kevesebb munkahely jön majd létre az Egyesült Államokban, jóllehet az ázsiai emelkedő munkaerő- és szállítási költségek – valamint a szellemi tulajdon védelmének ottani “szabados” értelmezése – miatt most éppen elkezdett visszaáramlani némi munka Nyugatra.
A Flextronics San Franciscótól délre található, üreges napelemeket előállító gyára például büszkén hirdeti: “Munkahelyeket és gyártást hozunk vissza Kaliforniába!” (Most az Egyesült Államokban üzemelő napelemek nagy részét Kína állítja elő, miközben automatizálja saját iparát.) A korszerű kaliforniai gyárban egyébként minden precíziós feladatot robotok végeznek, és csak néhány ember folytat kiegészítő tevékenységet.

A legnagyobb élelmiszer-forgalmazó már lépett

A gyártás automatizálásában rejlő előnyök kezdenek átalakulást eredményezni más, munkavállalók millióit foglalkoztató ágazatokban is – méghozzá szerte a világon.
Az egyik ilyen terület a disztribúció, ahol a világ leggyorsabb sprintereinek sebességével száguldó robotok sokkal hatékonyabban képesek elraktározni, elővenni és a szállításhoz megfelelő módon csomagolni az árukat, mint az emberek.

Rövidesen robotok veszik át például a munkavállalók feladatait a C & S Wholesale Grocersnél, az Egyesült Államok legnagyobb élelmiszer-forgalmazójánál is.

Az érzékelési – látáson, tapintáson alapuló – technológiák gyors fejlődése azt eredményezte, hogy a kézi erővel végzett munkák igen széles skáláját lehet kiváltani a robotok képességével. A Boeing széles törzsű repülőgépeinek felületi szegecselését óriási automatikus gépek végzik, gyorsan és pontosan mozogva. A cég állítása szerint még ezeknek a gépeknek az alkalmazásával is gondot okoz elegendő munkavállalót találni az új 787-es elkészítéséhez. Pedig a robotok révén jóval nagyobb pontosság érhető el, és biztonságosabb körülményeket teremtenek a munkavállalók számára.
Az egyesült államokbeli robotgyártók állítják: számos alkalmazási környezetben már most sokkal költséghatékonyabb robotokat munkára fogni, mint emberi munkaerőt.

Gyorsan visszafizetik a robotok, amibe kerültek

Tavaly egy chicagói automatizálási kiállításon Ron Potter, egy atlantai tanácsadó cég igazgatója egy táblázatkezelőt ajánlott a résztvevők figyelmébe, amelynek segítségével kiszámíthatták, hogy milyen gyorsan “fizetik vissza” a robotok saját bekerülési költségüket.
Az egyik példában szereplő robotizált gyártási rendszer például 250 ezer dolláros beruházási költséggel járt, és két olyan dolgozót helyettesített, akik egyenként évi 50 000 dollárt kerestek. Tizenöt éves élettartama alatt így a rendszer bevezetése 3,5 millió dolláros – munkaerőköltségben és termelékenységnövekedésben megtestesülő – megtakarítást eredményez.

Az amerikai kormányzat a technológiai váltást a versenyképesség megőrzését szolgáló történelmi lehetőségnek tekinti az országra nézve. “Az egyetlen mód arra, hogy az Egyesült Államokon belül maradjon a gyártás, az, ha minél magasabb szintű termelékenységet tudunk biztosítani” – fogalmazott Tom Kalil, a Fehér Ház tudományos és technológiai hivatalának igazgatóhelyettese.

Szofisztikáltabb munkakörök jönnek létre a robotok nyomán

A kormányzati tisztviselők és az ipari vezetők egyaránt azzal érvelnek, hogy jóllehet az üzemek egyre automatizáltabbak, egyáltalán nem vesznek el a munkaerőpiac számára. Ellenben ha az Egyesült Államok nem száll be a versenybe olyan fejlett iparágakban, mint amilyen például a fogyasztói elektronika, akkor alulmaradhat a termék- és formatervezésben is. Sőt a robotikában érintettek hangsúlyozzák, hogy bár egyes fizikai dolgozói munkahelyek megszűnnek, azok helyett a hatékonyabb gyártás révén kvalifikáltabbak teremtődnek: ilyen az összeszerelő sorok tervezése, működtetése és szervizelése, de sok egyéb munkakör is létrejön az üzemekben.

A robotcégek vezetői szerint maga az iparág is teremt munkahelyeket. Az International Federation of Robotics tavalyi jelentése megállapította, hogy a mérnöki és szerelési munkák területén a robotgyártók világszerte már 150 000 főt foglalkoztatnak. Ám az korántsem biztos, hogy a következő generációs gyártás területén valamiféle európai-amerikai dominancia alakulhat ki. A Philips vezérigazgatója, Frans van Houten úgy látja, hogy a kínaiak is robotokat fognak gyártani és alkalmazni.

Egyes munkakörök még képesek ellenállni az automatizálásnak. Ilyenek azok az építési munkák, amelyek előre kiszámíthatatlan beállításokat követelnek meg (vagy ha olyan feladatokat kell elvégezni, amelyek nem ismétlődnek); szerelési munkák, amelyeknél a tapintás elsődleges fontosságú (például üvegszálpanelek beültetése repülőgépek, hajók vagy autók belsejébe); összeszerelési munkák, ahol csak korlátozott mennyiségű termék készül, esetleg több változatban, ám minden egyes termék előállításához a robotok költséges átprogramozására lenne szükség.
Ez a lista azonban egyre rövidebb.

Az elosztás upgrade-je

Egy spártai berendezésű garázs belsejében, Palo Alto ipari negyedében egy elektronikus “szemű”, kis lapáttal felszerelt és tapadókorongokkal stabilizálódó robot dolgozik a szállítószalag mellett: sorra egymás után veszi fel a dobozokat, és dobja őket a szalagra. Ugyanazt a feladatot végzi, mint amit az alacsony bérű munkavállalók szerte a világon.

A régebbi robotokat nem lehetett ilyen munkára fogni, mert a vezérlésükhöz szükséges számítógépes képfeldolgozó rendszerek költségesek voltak, és csak gondosan ellenőrzött körülmények között, jól megvilágított helyiségekben lehetett alkalmazni őket. Ám egy olcsó sztereó kamerának és egy olyan szoftvernek köszönhetően – amely lehetővé teszi, hogy a rendszer ugyanolyan könnyen legyen képes megkülönböztetni a formákat, mint az ember – ez a robot villámgyorsan képes megragadni a szabálytalan méretű és véletlenszerűen elhelyezett tárgyakat is. A robot ugyanis a Microsoft-féle Kinect mozgásérzékelő technológiát használja (amely elsőként az X-box videojáték-rendszeréhez készült).

Az ilyen robotok a Federal Expresshez vagy a UPS-hez hasonló vállalatok környezetében lehetnek az automatizálás eszközei: jelenleg több tízezer munkavállalót foglalkoztatnak ilyen feladatok elvégzésére. A munkások átlagosan minden hatodik másodpercben képesek a helyére rakni egy-egy csomagot a kamionok ki-, illetve berakodásakor. Ám a dobozok tömege több mint 65 kilogramm, így könnyen elfáradnak, a hátfájásról nem is beszélve.
A robotokat gyártó Industrial Perceptionnek akkor van esélye elnyerni a szerződést, ha négy másodpercre le tudja szorítani egy-egy csomag rakodási idejét. A mérnökök ugyanakkor biztosak abban, hogy a robot hamarosan egyetlen másodperc alatt is képes lesz végezni ezzel a művelettel.
Gary Bradski, az Industrial Perception alapítója “szerényen” meg is jegyezte: mindez ugyanolyan hatással jár majd, mint amilyet az internet elterjedése váltott ki.

Forrás: MTI

Ők is le lesznek váltva, ha a robot gyorsabb lesz náluk:

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.07.31. Már Kína is túl drága? Egyre magasabb bért követelnek a munkások

2012.07.31. A fiatalok negyedének nincs munkája

2012.07.26. Rabszolgamunka Hong Kongban

2012.07.03. Munkanélküliség az euró-övezetben

2012.03.28. A kínaiak már nem dolgoznak fél marék rizsért

2011.07.31. Feltétel nélküli alapjövedelem: egyék mindenki!

free counters

4 gondolat “Bealkonyulhat a “biorobotoknak”” bejegyzéshez

  1. Érdekes ez a robotos téma. Én mindig abba hittem, ha robotok segítik a munkánkat, akkor az emberek élete könnyebbé válik. Hiszen megvan a “termelő-társadalom” és nekünk igazan csak a megtermelt javakat kell “élveznünk”. De mára már úgy gondolom,hogyha a robotok veszik át a termelést, akkor akik eddig dolgoztak,munkanélkülivé válnak. És így elharapódzik a szegénység… Mivel akinek van pénze, vesz egy garnitúra robotot és az alkalmazottakat az utcára teszi. Mit gondol erről a cikk szerzője?

    1. Az MTI-t nehéz lesz erről megkérdezni, de úgy gondoljuk, hogy a megtermelt javak elosztása és a “profit” megosztása nélkül csak az emberek válnak feleslegessé, és mint a A globalizáció csapdája című posztunkban Tibor ‘bá kifejti, nem szép világ fog rájuk köszönteni. Hogy ezt másként is lehetne csinálni, azt sejtjük, de hogy erre lesz-e akarat, az már más kérdés…

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s