Facebook címkéhez tartozó bejegyzések

Globális Internetcenzúrát akar az ENSZ

Az elmúlt hónap során az ENSZ számos megkérdőjelezhető és szégyenletes intézkedést hozott. Ezek közül kettőt fontos megemlíteni. Az első a szervezet új terve a fenntartható fejlődésre, aminek elődje Agenda 21-ként vált ismertté (lásd ezt a videót, ha nem tudod miről van szó), utódja pedig, amit 21-es helyett a 2030-as számmal jelöltek, nem egyéb, mint egy üzleti csalás és a Föld védelme helyett, a világ népeinek kizsákmányolását és kordában tartását célozza.

facebook_olders3A második hír akár vicces is lehetne, ha nem az ENSZ-re jellemző képmutatásról tenne tanúbizonyságot: Az ENSZ emberjogi paneljét mostantól Szaúdi-Arábia képviselője fogja vezetni.

Az Egyesült Nemzetek nem váratott bennünket túl sokáig újabb húzásával.

A Washington Post cikkéből kiderül, hogy a szervezet milyen cenzúrát javasol kormányainknak az Internet és saját „védelmünk” érdekében:
Az ENSZ Digitális Fejlesztésekért felelős Szélessáv Bizottsága egy elmarasztaló felhívást adott ki „kiber VAWG” címmel, ami magyarul a nők és lányok elleni kibererőszakot jelent. Írásában arra a következtetésre jut, hogy az online zaklatás egy „hatalmas kiterjedésű probléma”, amiről valamennyien hallottunk már.

Az ENSZ megoldásjavaslata azonban egy olyan, a kormányokat és közösségi hálózatokat is érintő, radikális és proaktív irányelv módosítás, ami alapjaiban változtatná meg az Internet működését.

Az amerikai törvények szerint – amelyek a világ legnagyobb online platformjait is kormányozzák – a közvetítő szerepet betöltő szolgáltatók, mint a Facebook vagy a Twitter, nem vonhatók felelősségre a felhasználók tevékenységéért. Az ENSZ azonban most azt javasolja, hogy ezeket a közösségi hálózatokat kötelezzék a proaktív rendfenntartásra a felhasználók profiljai és posztjai terén, valamint, hogy a kormányhivatalok kizárólag azoknak a szolgáltatóknak adjanak engedélyt, akik ezt vállalják.

social-media-bannedAz online zaklatás egy valós probléma, de hogy a megoldás minden online kommunikáció cenzúrája lenne, az egyenesen felháborító.

Nem tudni, hogy a valóságban hogyan képzelik el ennek megvalósítását, mivel a jelentés nem igen tartalmaz konkrétumokat, de több alkalommal tanácsolja, hogy a közösségi hálózatok alkalmazzanak erősebb zaklatás-ellenes szabályokat és, hogy a kormányok szigorúan és proaktívan tartassák be ezeket.

Jelentése végén a bizottság arra a következtetésre jut, hogy „a politikai és kormány testületeknek ki kell használniuk engedélyezési kiváltságaikat”, hogy megvédhessék az emberi és női jogokat és csak azoknak a „telekom és kereső szolgáltatóknak” adjanak engedélyt, akik „felügyelik tartalmaikat és azok terjesztését”.

saudi_unSzóval egy olyan szervezet ad leckéket az emberi jogok védelméről, amelyik Szaúdi-Arábia képviselőjét ültette az emberjogi panel élére. Világos.

Függetlenül attól, hogy valaki fontosnak találja-e ezeket a célokat, a javasolt intézkedések messzemenő hatással lehetnek életünkre. Az ENSZ egy rendőri felügyelettel működő társadalmi közvagyonná alakítaná a ma még szabad világhálót.

Az ENSZ javaslat semmilyen szempontból sem adna megoldást a problémára és annak még a legvisszafogottabb megvalósítása is alkalmatlan a feladatra. Felvilágosíthatjuk az embereket a világhálón leselkedő veszélyekre, megtaníthatjuk nekik, hogy miként viselkedjenek „felelős digitális állampolgárként”, de kötelezni a közösségi hálózatokat, hogy mindent mindenkor megfigyeljenek és online rendőri szerepet töltsenek be, lehetetlen feladat. Ami ennél is rosszabb, hogy ha mégis lehetséges volna, egy ilyen változás megölné az innovációt és a szólás szabadságát.

cenzuraHa szerencsénk van, Szaúdi-Arábia vallási rendőrségének vezetője (igen, létezik ilyen poszt) – aki pár éve egy Twitter elleni kirohanásában azt mondta, hogy a közösségi hálózatok, de főleg a Twitter használói „elveszítették helyüket az örökkévalóságban” – ráér éppen, hogy a kezdeményezés élére álljon.

Forrás: www.idokjelei.hu / libertyblitzkrieg.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.09.28. 2020-ra internetet mindenkinek

2015.09.25. Az NSA-hez hasonlították a Facebookot

2015.09.16. Fizetési szolgáltatók az online kalózok ellen

free counters

Reklámok

Gyermekek érdekei vs. adatvédelmi szabályozás?

Vizsgálatot indított az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) annak megállapítására, hogy a mobiltelefonokra kifejlesztett alkalmazások nem sértik-e a gyerekek személyiségi jogait. Washington szeretné rászorítani a Szilícium-völgy cégeit a gyermekek személyes adatainak tiszteletben tartására – ám a nagy  szoftverfejlesztők nem hagyják magukat és keményen visszavágnak.

Okos-telefonAz FTC megítélése szerint egyes alkalmazások nemcsak lehalásszák, hanem hirdetőkhöz és adatkereskedőkhöz továbbítják a gyerekekre vonatkozó adatokat. A szóban forgó appek képesek bemérni a telefon használójának tartózkodási helyét, letöltik az általa lementett telefonszámokat és más, jogi szempontból megkérdőjelezhető műveletet is végre tudnak hajtani.
Az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter azonban egyaránt ellenzi, hogy kivegye részét a gyermekek online személyiségi jogainak megerősítését célzó szövetségi erőfeszítésekből. Mellettük olyan médiaóriások, mint a Viacom és a Disney, a nagy kábelszolgáltatók, marketingszövetségek, illetve a játékgyártókat képviselő technológiai és kereskedelmi csoportok is hasonló álláspontra helyezkedtek. Utóbbiak érvelése szerint az FTC által javasolt jogszabályváltozás olyan terheket róna rájuk, hogy a gyermekek kiszolgálására szakosodott weboldalak és szolgáltatások teljesen ellehetetlenülnének.

Lelassulna a fejlesztés és a gazdaság

“Ha elfogadnánk, ezeknek az új szabályoknak a hatására éppen a gyermekek számára legelőnyösebb alkalmazásoknak a kifejlesztése lassulna le, ráadásul jelentősen mérséklődne az okos-telefonos minialkalmazások generálta gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés is” – fogalmazott az FTC-nek címzett levelében Catherine A. Novelli, az Apple kormányzati ügyekben illetékes alelnöke.
internet-childDe az ezt megalapozó aggodalom – mind az ipari szereplők, mind a szabályozó hatóságok körében – nem annyira magukkal a gyermekeknek készített online termékekkel kapcsolatos. Sokkal inkább azokat az adatgyűjtési és adatbányászati mechanizmusokat követik nyugta-lansággal az érintettek, amelyek megkönnyítik a digitális marketinget a gyermekek számára készült minialkalmazásokban (appekben) és weboldalakon. Az amerikai kongresszus 1998-ban Children’s Online Privacy Protection Act néven olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy felügyelhessék: milyen magánjellegű információkat gyűjtenek, illetve terjesztenek gyermekeikről online. E szabályozás értelmében a webhelyek üzemeltetőinek előzetesen meg kell kérniük a szülők beleegyezését, ha 13 év alatti gyermekek személyes adatai – például a lakcíme vagy email-címe – iránt érdeklődnek.

A technológia beelőzte a szabályozást

A szövetségi hatóság most frissíteni készül a törvényt. Arra hivatkozik, hogy a szabályozás nem tartott lépést a viselkedés alapú online reklám területén bekövetkezett rohamos fejlődéssel (ez az a gyakorlat, amelynek keretében adatbányászati eszközök segítségével, a felhasználók online viselkedését elemezve készülnek személyre szabott hirdetések).
Az FTC az azonosító rendszerekkel óhajtja kibővíteni a szülőiengedély-köteles adattípusok körét: például a cookie-kban tárolódó egyedi készülékkódokkal vagy felhasználóazonosító számokkal, amennyiben ezeket a kódokat hirdetési célokból használják a gyermekek online nyomon követésére. Az elképzelés az, hogy idővel teljesen elzárják a cégeket a gyermekek online tevékenységére vonatkozó webes adatgyűjtés lehetőségétől.
orwell_see“Az, amit a gyerekek online posztoltak, vagy az, amire rákerestek házi feladataik elkészítésének részeként, nem kísértheti őket akkor, amikor majd egyetemre vagy éppen állásinterjúra jelentkeznek” – foglalt állást a témáról a The New York Timesnak nyilatkozva Edward J. Markey massachusettsi demokrata képviselő, a kétpárti kongresszusi adatvédelmi választmány társelnöke, hangsúlyozva, hogy “a YouTube-ot nem szabad adatkövető YouTracked-dé alakítani”.
A hatóság javaslatai élénk reakciókat váltottak ki a nagy online szolgáltatók, televíziós csatornák, közösségi oldalak, minialkalmazás-platformok és reklámipari kereskedelmi csoportok körében. Közülük néhányan azt állítják, hogy az FTC a szabályozás körének bővítésével túllépi a hatáskörét. Mások azzal érvelnek, hogy az azonosító rendszerek – például a felhasználói kódok – alkalmazása a gyermekek “anonim” online követéséhez voltaképpen jóindulatú: az online tevékenységgel kapcsolatos információkra azért van szükség, hogy elhelyezhetők legyenek azok a hirdetések, amelyek a gyermekeknek szóló ingyenes tartalom és szolgáltatások költségeit ellentételezik.
“Hogy milyen veszéllyel jár, ha ezt megpróbáljuk megakadályozni? – tette fel a kérdést Alan L. Friel, a média- és technológiai ügyekre szakosodott Edwards Wildman Palmer nevű jogi cég elnöke. – Azt kockáztatjuk, hogy elvész egy sor igazán jó oktató és szórakoztató tartalom, ha túlzottan megnehezítik a weboldalak működését, és azok tulajdonosai nem tudnak jövedelemre szert tenni az oldalakból.”

Más nemzedékre is könnyen kiterjeszthető a szabályozás

A gazdasági tét lényegesebb nagyobb, mint amit a szűken vett gyermekközönség jelent.
Iparági szakértők szerint ugyanis ha az FTC úgy dönt, hogy szülői hozzájárulást követel meg a gyermekek felhasználói azonosítóinak felhasználásához is, egy napon akár azt is előírhatják a cégeknek, hogy hasonlóképpen járjanak el a felnőttek esetében is – márpedig a felhasználói azonosítók követése adja a digitális marketing és reklám alapját.

“Ha valaki egyszer kijelenti, hogy ez személyes adatnak minősül a gyermekek vonatkozásában, és felhasználásához hozzájárulás szükséges, máris készen állnak a keretek ahhoz, hogy a hozzájárulás alkalmazásának követelményét egy másik nemzedékre is ki lehessen terjeszteni – figyelmeztetett Friel. – Ha valakinél 12 éves korában személyes adatnak kell tekinteni valamit, akkor ez a 13 életévét betöltve sem minősül át mássá.”

felügyeletAz FTC által javasolt jogszabály-felülvizsgálatnak sok ellenzője akad. A hivatal például előírhatná a cégeknek, hogy 13 évnél fiatalabb gyermekek esetében szülői engedélyt kell kérniük, mielőtt a gyermekek fényképeit, videóit vagy hangfelvételeit kezelnék. Adatvédelmi szakértők szerint az elképzelés hátterében az áll, hogy megfelelő arcfelismerési technológia birtokában idegenek számára is lehetségessé válna a gyermekek azonosítása és az esetleges kapcsolatfelvétel velük.

Az arcfelismerési technológia mint veszélyforrás

“Mivel rohamosan fejlődik az arcfelismerés technológiája, a fotók alapján egyre könnyebben azonosítható valaki harmadik fél által is, tehát a gyermek nem maradhat anonim” – szögezte le Alessandro Acquisti, a Carnegie Mellon Egyetem docense.
arc_felismero1A gyerekek sokszor nem is értik – tette hozzá -, hogy milyen hosszú távú kockázat rejlik abban, ha intim dolgokat – mint amilyenek a fényképek – osztanak meg magukról. “Lehet, hogy akkor éppen valami jutalmat is kapnak a fotójukért, de ennek a +költségei+ jóval hosszabb távon jelentkeznek” – érvelt.
A gyermekek fotóira vonatkozó törvénytervezet alapos zavart okozhat a tengerentúlon népszerű egyik marketingtechnika alkalmazásánál is: ennek keretében a gyermekek egy-egy márka melletti elkötelezettségüket interneten küldött fényképeikkel vagy videóikkal tanúsíthatják.
A játékipar döntéshozói egyöntetűen úgy vélik, hogy az FTC túl messzire ment. “Mindaddig, amíg megfelelő módszerek állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a fotó-, video- vagy audiofájlokhoz, illetve az arcfelismerési technológiához ne kapcsolódhassanak elérhetőségi adatok, az ilyen jellegű elkötelezettség nem jelent adatvédelmi kockázatot a gyermekekre nézve” – hangsúlyozta az FTC-nek írott levelében Carter Keithley, az egyik játékipari szövetség elnöke.

A harmadik fél esete a hivatali cinizmussal

A hivatalnak az a javaslata is heves ellenállásba ütközött, amely a webhelyeket és alkalmazásokat tenné felelőssé harmadik fél – elemző- vagy reklámpartnerek – adatgyűjtési gyakorlatáért.
apps-for-smartphoneA több mint 5000 alkalmazásfejlesztő vállalkozást tömörítő kereskedelmi képviseleti szövetség, az Association for Competitive Technology becslése szerint ha meg akarnának felelni ezeknek a követelményeknek, az az oktatási minialkalmazások fejlesztőit 250 millió dolláros jogdíjjal terhelné.
A Facebook, amely nem teszi lehetővé a magukat 13 év alattinak valló gyermekek számára a regisztrációt, valamint a Twitter, amely azt állítja, hogy nem célja a 13 év alattiak bevonása a szolgáltatásba, szintén bírálta a harmadik félre vonatkozó felelősség fenntartását előíró FTC-felvetést. A közösségi hálózatok képviselői állítják, egyszerűen nem lehet nyomon követni azt a rengeteg weboldalt, amely letölthetővé teszi plug-injeiket, és ezért azt sem lehet tudni, hogy van-e közöttük olyan, amelyik éppen a gyermekekről gyűjt adatokat.
A Google és az Apple is hasonlóan érvel: az Android vagy az iTunes Store alkalmazásplatform nem tehető felelőssé a gyermekek által megvásárolt appek adatgyűjtési gyakorlatáért.
A hatóság a maga részéről ugyanakkor leszögezi, hogy a tervezett új szabályozás nem gátolja a cégeket abban, hogy alkalmazásokat és weboldalakat készítsenek gyermekek számára. “Választhatják azt is, hogy nem célozzák meg a gyerekközönséget – fogalmazott Phyllis H. Marcus, az FTC hirdetési gyakorlatokkal foglalkozó részlegének vezető jogtanácsosa -, vagy pedig ők is kérhetik a szülők beleegyezését, és akkor megjelenhetnek ebben a közegben is robusztus kínálatukkal.”

Forrás: MTI

Kövess minket a Facebook-on!

2012.11.27. Feladja Amerika az internet irányítását?

2012.11.23. Összefogott Hollywood és az európai filmipar a Google ellen

2012.11.06. A tervek szerint az Internet felügyeletét az ENSZ kapná meg

2012.10.26. Szigorúbb internet-ellenőrzést akar az ENSZ

2012.10.17. Kroes élesen támadja a Do Not Track

free counters

Adatgyárak füstjétől bűzlik az internet

Jól rávilágít az egykori és a mai általános felfogás közötti döntő különbségre az internet rejtett bugyraiban még most is fellelhető, digitális “őskori” netikett (hálóhasználati illemtan) egy kiragadott részlete: “Egy e-mail üzenet ‘szállítási költsége’ nagyjából egyenlő a feladónál és a címzettnél… Ez alapvetően eltér a hagyományos levéltől, a telefontól, a rádiótól, és a tv-től. Egy levél elküldése konkrétan hálózati szélességbe, diszk helybe és CPU időbe kerülhet. Ez az alapvető gazdasági oka, amiért nem illik kéretlen hirdetést küldeni e-mail-ben.” Amikor a netikett szerzője – majd a továbbfordítók tábora – a kéretlen hirdetést, illetve a tv-t, rádiót, telefont említi, vélhetően annak idején meg sem fordult a fejében, hogy a kereskedelmi lehetőségek kiaknázásának vágya egyszer majd gyakorlatilag minden technológiát a világhálóra terel.

Energiapazarlás felhőbenArról nem is beszélve, hogy az adatátvitelnek és adatraktározásnak exponenciálisan növekvő igénye a szűken vett technológián túl energiagazdálkodási és környezetvédelmi kérdéseket is hangsúlyosan felvet, az utóbbiak pedig egyre inkább az adatközpontokra irányítják a figyelmet.
Az adatközpontok tele vannak szerverekkel: ezek maguk is számítógépek, egyenként is nagyra méretezett, adatfeldolgozásra optimalizált teljesítményük összeadódik, csak épp sem billentyűzet, sem monitor nem tartozik hozzájuk.

Facebook-pánik 2006-ban

Jeff Rothschild – aki jelenleg alelnöki minőségében is műszaki vezetője a Facebooknak – még 2006-ban szembesült egy olyan problémával, amelyre azonnali megoldást kellett találnia: attól kellett tartani, hogy a túlterhelt szerverek “elfüstölnek”. A számítógépeket tápláló villamos energia ugyanis túlhevítette az Ethernet-aljzatokat és más fontos alkatrészeket.
FacebookA cég akkoriban egy 18-szor 20 méteres helyet bérelt. Ott álltak állványba szerelve a szerverek, rajtuk a közösségi oldal felhasználóinak összes tárolandó és feldolgozandó adatával.
Gyors gondolkodású ember lévén Rothschild valamennyi fellelhető emberét azonnal szerteküldte: vásároljanak fel mindent, amivel csak hűteni lehet. Valósággal lecsupaszították a környék szaküzleteinek polcait, és a légkondicionálás révén sikerült is elérni a kívánt hatást: a Facebook szerverei túlélték a forrósodást, és nem kellett szüneteltetni a szolgáltatást (ami akár el is lehetetlenülhetett volna).

Mindez tehát valamivel több mint hat éve történt, akkor, amikor a közösségi oldalnak “mindössze” 10 millió felhasználója volt, és őket egyetlen szervertelephely szolgálta ki. Mára viszont a közel egymilliárd ember által generált információ nagyságrendekkel nagyobb és több hasonló létesítmény üzemeltetését követeli meg: az adatközpontokban hosszú-hosszú sorokban, százezer négyzetméternyi területeket elfoglalva állnak a szerverek, és a megfelelő hőmérséklet biztosításáról valamennyi helyen ipari hűtőrendszerek gondoskodnak.

Természetesen a Facebook csupán az egyik – bár kétségtelenül kiemelten fontos – szereplő. A legnagyobb közösségi oldal szerverei csekély töredékét hasznosítják a több tízezer adatközpont kapacitásainak – ennyi szükséges a digitális információrobbanás világméretű kiszolgálásához. Elképesztő mennyiségű adat lendül mozgásba vagy épp raktározódik el minden nap. Egyetlen kattintásra vagy érintésre milliók eszközeire töltődnek le filmek az iTunes-ról, sok milliónyian ellenőrizik hitelkártya-egyenlegüket a Visa oldalán, küldenek mellékletekkel ellátott e-maileket a Yahoo-n, vásárolnak az Amazonon, publikálnak a Twitteren vagy olvasnak újságot online.
És a sort hosszan lehetne folytatni.

Hatékonyság, környezetbarát kivitel?

A The New York Times című napilap egy évig tartó vizsgálata ugyanakkor arra világít rá, hogy az információtechnológiai iparnak ez az alapvető alkotóeleme éles ellentmondásban áll a saját magának tulajdonított tündökletes hatékonysággal és környezetbarát jelleggel.
Izland adatközpontA felvett interjúk és a vizsgálatot alátámasztó dokumentumok bizo- nyítják, hogy a legtöbb adatközpont a tervezési fogyatékosságok miatt hatalmas energiamennyiséget fo- gyaszt, hihetetlenül pazarló módon. Az online cégek jellemzően csúcsra járatják a létesítményeket függetlenül a tényleges kereslettől, ennek ered- ményeként pedig az adatközpontok által igénybe vett villamosenergia-kapacitás 90 (!) százaléka megy veszendőbe.

Áramszünetek ellen pedig egy sor dízelgenerátor üzembe helyezésével védekeznek. A hatóságok egyre gyakrabban teszik felelőssé a levegőtisztasági szabályok megsértéséért az adatközpontokból származó szennyezést, mindezt dokumentumok támasztják alá. Amikor elkészült az Egyesült Államok toxikus légszennyezettségi lajstroma, a Szilícium-völgy számos adatközpontjának – mint a legnagyobb dízelszennyezőnek – a nevét lehetett olvasni rajta.

Világviszonylatban a megkérdezett szakértők mintegy 30 milliárd wattra teszik a “digitális raktárak” energiafelhasználását, ami hozzávetőleg 30 atomerőmű termelésével egyenértékű. Becslések szerint ebből az egyesült államokbeli adatközpontok fogyasztása egynegyed és egyharmad közé tehető.
És egyetlen adatközpont is több energiát fogyaszt, mint egy közepes méretű város.

88-94 százaléknyi energia megy veszendőbe

Az energiahatékonyság vállalatról vállalatra nagymértékben eltérő képet mutat.
Az amerikai napilap kérésére a McKinsey & Company nevű tanácsadó cég részletesen elemezte az adatközpontok energiafogyasztását, és a vizsgálat megállapította, hogy a szervereken végrehajtandó számításokhoz csupán a rendelkezésre álló energia 6-12 százalékát hasznosítják. Az összes többi lényegében a szerverek alapjáratú üzemére fecsérlődik el, valamint arra a készenléti módra, amely a hirtelen lelassulás vagy adatfolytonossági problémák áthidalására hivatott műveleteket szolgálja ki.

A tanácsadó cég tanulmánya 70 nagy adatközpont mintegy 20 000 szerverének működési sajátosságait elemezte. A szerverek üzemeltetésére megbízók között éppúgy akadtak gyógyszergyárak vagy hadiipari vállalkozások, mint bankok, médiacégek és kormányzati szervek. “Természetesen” egyikük sem adta nevét a felméréshez, mondván, az iparági titok, és ha valaki például a feldolgozóipar területén tevékenykedne hasonló szellemben, egy percig sem maradhatna tovább a piacon, ha ilyesmi derülne ki róla.

google7Az adatoknak ez a fizikai valósága fényévekre van az internet kedvelt mítoszától: ahol az élet a “virtuális” világban zajlik, és a “memória” minden formájában a “felhőben” tárolódik. Néhány cég ugyanakkor azt állítja, hogy teljes egészében újraterveztette szoftver- és hűtőrendszereit az energiapazarlás csökkentése érdekében. Köztük van a Facebook és a Google is. A harmadik negyedévben nyilvánosságra hozott információk szerint a Google adatközpontjainak fogyasztása közel 300 millió, a Facebooké pedig mintegy 60 millió watt.

És bár adatvédelmi és biztonsági megfontolásokból lényegében azt sem lehet tudni, hogy melyik elkerített, őrzött szürke épületben üzemel adatközpont, egy ennek felmérésére jogosult szövetségi szerv adataiból kiderül, hogy a szövetségi adatközpontok száma az 1998-ban regisztrált 432-ről 2010-re közel ötszörösére, 2094-re nőtt.

Öldöklő harc az adatokért – és a felhőkért

És ehhez még egy beszédes szám: az EMC és az IDC közös becslése szerint az elmúlt évben több mint 1,8 billió gigabájtnyi digitális információ keletkezett világszerte (amelynek háromnegyed részét az EMC mérései szerint hétköznapi felhasználók generálták). Mondani sem kell, hogy ennek az irgalmatlanul nagy adatmennyiségnek a tárolásáért és kezeléséért hihetetlenül éles verseny folyik: az IDC adatai szerint ma már több mint hárommillió, különböző méretű adatközpont áll versenyben.

Cloud-ComputingHogy lehet-e racionálisabb, még inkább környezetbarát módon üzemeltetni őket?
Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyes iparági szakértők szerint a megoldás a felhőben rejlik. A számítási tevékenység központosításával és az úgynevezett virtualizációval (amely lényegében lehetővé teszi, hogy a kiszolgálók egy rugalmas, a felhasználók aktuális igényeihez méretezhető rendszerben egyesítsék erőforrásaikat) nagy és hatékonyan működő adatközpontok alakíthatók ki.

Mások viszont mély kétellyel viseltetnek a felhő iránt, mondván, hogy a velük kapcsolatos, olykor misztikus hangzású hit lehetőségeinek ellentmond a támogatásukhoz szükséges fizikai infrastruktúra.
“A felhő csak megváltoztatja azt a helyet, ahol az alkalmazások futnak – állítja Hank Seader, az Uptime Institute kutatásért és oktatásért felelős ügyvezető igazgatója. – Közben pedig minden folyamat valahol egy adatközpontban zajlik.”

Forrás: MTI

Kövess minket a Facebook-on!

2012.11.27. Feladja Amerika az internet irányítását?

2012.11.23. Összefogott Hollywood és az európai filmipar a Google ellen

2012.11.06. A tervek szerint az Internet felügyeletét az ENSZ kapná meg

2012.10.26. Szigorúbb internet-ellenőrzést akar az ENSZ

2012.10.17. Kroes élesen támadja a Do Not Track

2012.10.12. A munkanélküli férfiak lehetnek legkönnyebben internetfüggők

2012.10.11. Az Egyesült Államok a kiberháborúban: egyedül nem megy

free counters

Aki nincs a Facebook-on az gyanús?

Azt lassan még az alternatív médiát kerülő emberek is elhiszik, hogy Nagy-testvér figyel bennünket. De vajon már ott tartanánk, hogy kötelező saját megfigyelésünkben segédkezni? Ki-ki döntse el maga…

A Facebook mára olyannyira tolakodó és mindent átható erővé vált a társadalomban, hogy egyre több munkáltató, sőt egyes pszichológusok is úgy gondolják, hogy aki nem tagja egyetlen közösségi portálnak sem az alapból „gyanús”. A német Der Taggspiegel odáig ment, hogy rámutatott, a közelmúlt két hírhedt lövöldözőjének, az amerikai James Holmes-nak és a norvég Anders Behring Breivik-nek legfontosabb közös jellemzője a Facebook tagság hiánya volt.

Egy kicsit megfoghatóbb szinten a Forbes.com arról ad hírt, hogy a humán erőforrás kollégák egyre inkább tartózkodnak olyan fiatal jelentkezők alkalmazásától, akik nem használják a Facebook-ot. A munkaadók első-számú aggodalma, hogy a Facebook profil hiánya azt jelezheti, hogy az illető ellen olyan sok bejelentés érkezett, hogy fiókja felfüggesztésre került.

Slate.com tanácsadó rovatának újságírója, Emily Yoffee, azt javasolja fiatal olvasóinak, hogy ne randizzanak senkivel, akinek nincs Facebook profilja.
„Ha elértél egy bizonyos kort és találkozol valakivel, akivel randizni szeretnél és az illetőnek nincs Facebook oldala, lehet, hogy nem is a valódi nevén mutatkozott be neked. Ez egy jelzés lehet, hogy vigyáznod kell,” írja.
Yoffee mellesleg megjegyzi, hogy tanácsa nem vonatkozik azokra az idősebb emberekre, akik már a közösségi oldalak térnyerése előtt is produktív tagjai voltak a társadalomnak.

Slashdot technológiai hírportál úgy összegezte a Der Taggspiegel cikkét a közösségi oldalakról, hogy „a Facebook profil hiánya lehet az első jele annak, hogy egy tömeggyilkossal van dolgunk”.
A cikk rámutat, hogy Holmes, akit 12 ember, köztük egy meg nem született gyermek megölésével és további 58 személy megsebesítésével vádolnak és Breivik, aki 77 embert gyilkolt meg egy lövöldözésben, nem vagy csak nagyon kevés digitális online lábnyomot hagytak maguk után. Breivik a MySpace közösségi portált használta, Holmes pedig egyes értesülések szerint az Adult Friend Finder (felnőtt társkereső) oldalt látogatta.

Christopher Moeller, pszichológus a magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy manapság a Facebook használat az egészséges szocializálódás jele. A pszichológusok megjegyzik, hogy Holmes és hozzá hasonlóan, számos más tömeggyilkos sem rendelkezett igazi barátokkal. A feltevés lényege tehát, hogy a legtöbb fiatal számára magától értetődőnek számító Facebook profil hiánya az abnormális vagy diszfunkcionális, illetve esetenként kifejezetten veszélyes magatartás vagy személyiség jele lehet.

Forrás: www.idokjelei.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2012.08.09. Nyomkövetés élőben: A Facebookon követhetik egymást a barátok

2012.08.08. A közösségi portálok ártanak a valódi barátságoknak?

2012.08.07. Hamis Facebook felhasználók: Dagad a botrány a közösségi hálózat…

2012.07.20. Milliókkal csökkent a Facebook-használók tábora

2012.07.17. Facebook: „Intézze pénzügyeit az oldal elhagyása nélkül”

2012.07.14. A Facebook lehallgatja a saját csetcsatornáit

free counters

Facebook és Twitter: a Nagytestvér megvalósult álma

Az Onion nevű szatirikus lap a CIA saját projektjének nevezte a Facebook közösségi portált. „Az emberek évek óta folyó titkos megfigyelése után döbbenten figyeljük az események ilyetén alakulását,” nyilatkozza az ügynökség képzeletbeli vezetője a kongresszus előtt. Örömmel konstatálja, hogy a Facebook felhasználók önként közzéteszik „barátaik és ismerőseik ábécérendbe szedett listáját, rendszeres státuszfrissítésekkel aktuális elfoglaltságaikat illetően,”-  összegzésképpen megjegyezve, hogy – „a CIA álma vált valóra ezzel.”

A leírtak egyáltalán nem állnak távol a valóságtól. A Facebook közel egy milliárd főt számláló felhasználói közül sokan napi rendszerességgel osztják meg gondolataikat és érzéseiket az oldalon. A Twitteren hasonló a helyzet. A Foursquare alkalmazás használói aktuális földrajzi helyzetüket és az arra vonatkozó információkat is közzéteszik. A hírportálok tudósítói hangot adnak véleményüknek és a politikai eseményekkel kapcsolatos dühüknek.

A kormány kapva kap az alkalmon és megpróbálja kihasználni a jelenséget, ami tulajdonképpen nem más, mint egy saját magát megfigyelő társadalom. Az állam még némiképp le is van maradva. Marketing cégek már régóta figyelik a közösségi oldalakat, hogy felmérjék a nagyközönség reakcióját az újonnan piacra dobott termékekkel kapcsolatban. Az online csevegés elemzésével pedig megpróbálják megjósolni például a választások kimenetelét.

Az amerikai szövetségi hivatalok is szeretnék kihasználni ezeket a módszereket, hogy felmérjék az Egyesült Államok tengerentúli megítélését, vagy elejét vegyék a terrortámadásoknak. A fenti célokat tartva szeme előtt, az amerikai védelmi minisztérium június 1-én közbeszerzési pályázatot írt ki olyan szoftverek kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik „a globális közösségi Internet témáinak, hálózatainak és befolyásos személyeinek mély elemzését”. A szoftver a világ legalább hét fő nyelvén folyó (beleértve a kínait és az arabot is) párbeszédek elemzésére lesz képes.

A pályázatok beérkezését követően a szoftverrendszereket hathónapos tesztelésnek vetik alá, amely során megvizsgálják egy konkrét esemény, mondjuk egy politikus által mondott beszéd, online reakcióját.

A katonaság előrébb tart ezen a téren. 2007-ben az amerikai légierő 27 millió dolláros szerződést kötött a védelmi óriás Lockheed Martin céggel, egy Web Információ Spread Adatművelet Modul, azaz a WISDOM (jelentése: bölcsesség) kifejlesztésére, ami a hírfórumokra, blogokra és társadalmi oldalakra felkerülő bejegyzéseket elemzi.

Segítségével a katonai elemzők már megfigyelés alatt tartják Közép- és Dél-Amerikát, valamint a Csendes-óceán térségét. A tengerészettől kapott újabb 9 milliós megbízás keretein belül a Lockheed Martin már a WISDOM következő verzióján dolgozik, ami arra törekszik, hogy képes legyen „megérteni a regionális trendeket és hangulatokat valamint megjósolni a csoportok vagy egyének által jelentett veszélyeket.”

Más hivatalok is hasonló terveket szövögetnek. Az FBI jelenleg is tárgyal a témában bizonyos szoftvercégekkel, az amerikai védelmi minisztérium pedig már régóta üzemeltet egy hasonló rendszert.

Milyen mértékben befolyásolja az ilyen jellegű megfigyelés online viselkedésünket?

Képzeljük el a következő szituációt: a kormány egyik intézkedéséről szóló cikket olvasva éppen egy dühös hozzászólást készülünk írni. Meggondolnánk-e a komment beküldését, ha tudjuk, hogy a kormány, felhasználónevünkkel együtt rögzíteni fogja a leírtakat? „Az emberek nem fogják szabadon megosztani a gondolataikat,” mondja Ginger McCAll, a Washingtoni Electronic Privacy Information Center munkatársa.

„Egy ilyen rendszer elfolytja az eltérő vélemények kinyilvánítását.” Az ember szeretné azt remélni, hogy a kormánytisztviselőket foglalkoztatják az ilyen kérdések és aggodalmak. Nehéz megállapítani. Mindenesetre a NewScientist ismételt megkeresései ellenére a védelmi minisztérium illetékesei nem voltak hajlandóak kommentálni az ügyet.

Forrás: www.idokjelei.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2012.06.28. A netszolgáltatók szűrnék a kalózokat Nagy-Britanniában

2012.06.24. Július elején szavazhat az Európai Parlament az ACTA-ról

2012.06.17. A világ legnagyobb biometrikus adatbázisa

2012.06.14. Biometria a hétköznapokban

2012.06.01. Az Egyesült Államok totális ellenőrzést vezet be az interneten

2012.05.28. Kötelezővé tennék az Internet azonosítót Európában

2012.04.04. Az orwelli felügyelőrendszer kialakulása

free counters

Internet a fényből

Mit szólnál, ha valaki azzal az ötlettel állna elő, hogy minden egyes LED izzó a világon képes az adatkommunikációra? Viszlát GSM bázisállomás, viszlát Wi-Fi, az adatok a fényből jönnek!
Az alábbi előadásban Harald Haas arról mesél, hogy egy apró csip segítségével, a háztartásokban egyre nagyobb számban megtalálható egyszerű LED izzók képesek a fény frekvenciáján belül elküldeni azokat az 1-eseket és 0-ákat, amik bármilyen digitális adatot szállíthatnak. Az infrastruktúra (a villamoshálózatba kapcsolt izzók) tehát adott, hogy a világ bármely pontján legyen net, vagy térerő…

Mi lenne, ha minden elektromos izzó a világon adatokat is tudna továbbítani? A TEDGlobal-on Harald Haas először mutat be egy készüléket, amely képes erre. Egy LED dióda felvillantásával, amely emberi szem számára követhetetlen, lényegesen több adatot tud átvinni, mint egy mobiltelefonhálózat antenna – méghozzá sokkal hatékonyabban, biztonságosabban és szélesebb szórásban.

Forrás: www.ted.com, http://www.player.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2012.05.26. A mesterséges halhatatlanságon dolgoznak az oroszok

2012.05.25. Japán tudósok megmérték a Nap átmérőjét

2012.05.23. Azonosítás kézrátétellel

2012.05.23. Az erkölcsi ítélőképesség is orvosilag módosíthatóvá válik

2012.05.21. Legális traffipaxjelző okostelefonon

free counters

Ha telibe találná a Földet egy X-osztályú napkitörés

1989-et írunk. Szinte senki nem hallott még internetről, kézben hordozható mobiltelefonról, vagy éppen GPS-navigációs rendszerekről, így nem is nagyon hiányoznának senkinek, ha egyszer csak működésképtelenné válnának.

Március 9-én egy masszív koronakitörés során a Nap plazmát és milliárdnyi apró, töltött részecskét lövell ki a Föld felé, amelyek március 13-án el is érik bolygónkat. Olyan heves sarki fény lángol fel az Egyesült Államok északi részén, hogy sokan pánikba esnek, egy esetleges szovjet, ballisztikus rakétákkal indított atomtámadás első csapásának vélve azt.

Kanadában, Quebecben drámai események sora veszi kezdetét, amelyek során mindössze 90 másodperc alatt összeomlik a teljes elektromos hálózat, 6 millió kétségbeesett és az események előtt értetlenül álló embert hagyva magára a hidegben és a sötétben. Hogy történhetett meg mindez? És megtörténhet máshol, vagy újra? Vagy ez volt a valaha észlelt legerősebb napkitörés? Szó sincs róla.

A Carrington-esemény

A legintenzívebb, valaha feljegyzett geomágneses vihar 1859-ben olyan heves volt, hogy a szokásos 3-4 nap helyett 18 óra alatt érték el a Földet a töltött részecskék. A nappali égbolt is látványosan kifényesedett, éjjel pedig kényelmesen lehetett olvasni; kívülről szemlélve úgy tűnhetett, hogy színes tűzbe borult az egész bolygó. Az északi fény még Hawaii, Mexikó és a Földközi-tenger szélességein is beragyogta az eget.

A sarkok közelében vett jégminták elváltozásai alapján ez volt az elmúlt 500 év legnagyobb kitörése, becslések szerint kb. 190-szer erősebb, mint a már önmagában is extrémnek számító skála X-fokozatának alsó határa, és több, mint 10-szer erősebb az 1989-es hatalmas áramszünet okozójánál.

Döbbenetes intenzitásával a Carrington-esemény az igazi, X190-es skálájú kitörés, amely statisztikai becslések szerint 500 évente ismétlődik – átlagosan. De megtörténhet a 2013-as naptevékenységi maximum idején is.

Mit okozott a Carrington-esemény?

A szép, színes égbolton, néhány legendás tengeri viharon és a gyerekcipőben járó távíró, illetve telefonvezeték-hálózat látványos szikráin kívül szinte semmilyen hatással nem volt a társadalomra vagy a gazdaságra.

Mivel nemhogy mobiltelefon, de még elektromos háztartási készülékek sem voltak, az elképesztő erejű geomágneses vihar a mindennapi életet szinte egyáltalán nem befolyásolta. Senkit nem zavart, hogy nem kapcsolt be a digitálisan időzíthető kenyérpirító, nem árammal működött a narancsfacsaró, sőt, még a garázsajtó kinyitása sem igényelt elektromos hálózatot. Nem volt szüksége ilyesmire a gőzmozdonyoknak sem, hogy haladjanak, a repülésirányítás hiányára pedig maximum a minduntalan eltévedő postagalambok panaszkodhattak.

Becslések szerint – ha a Carrington-esemény 1989-ben történt volna -, 6 millió helyett minimum 300-350 millió ember maradt volna azonnal áram nélkül, és nem csupán órákra, vagy napokra. Újra kellett volna építeni a fejlett, magasabb szélességen fekvő országok távvezeték-, illetve az elektromos elosztó hálózatainak nagy részét, a leolvadt transzformátoroktól a kidőlt tartóoszlopokon át a szinte felrobbant diszpécserközpontokig.

Mit okozna ma a Carrington-esemény?

Napkitörések mindig is voltak és lesznek, felesleges nagy hisztit csapni emiatt – állítják sokan. “Szenzációhajhász média, amely felfújja mindennek a jelentőségét, hogy bulvárhírként tálalhassa” – teszik hozzá a nyugilények támogatói. “500 évente van, úgyis csak 350 év múlva lesz megint” – hessegetik el a vélt vagy valós rémképeket a statisztikai tudományok önjelölt szakértői.

És valóban, napkitörések mindig is voltak és lesznek, 11 évente váltakozó intenzitással – ezzel csak egyetérteni tudunk. Valami azonban nagyon megváltozott a legutóbbi 2 napciklus maximumai óta. És ez a különbség már-már túlcivilizált világunk szinte teljes lebénulását okozhatja.

Mi okozza a különbségeket?

Elsősorban az, hogy szinte észre sem vettük, milyen mértékben és milyen elképesztően gyorsan függővé váltunk saját technikai vívmányainktól.

A ’90-es évek elején mindig, minden találkozót, programot, helyszínt és időpontot (valamint azok lekésése, vagy elkerülése esetére alternatív terveket is) előre egyeztettünk mindenkivel. Mindig volt “B terv”, hogyan találjuk meg egymást, ha mégsem úgy alakul, stb. Általában előre tájékozódtunk a találkozók környezetéről, a helyi lehetőségekről, és nem voltunk semmilyen kommunikációs eszközre utalva. Ma ennek már semmi, de semmi szükségét nem érezzük; hiszen mindenkinél van legalább 1, de néha 2 mobiltelefon, amivel dinamikusan és folytonosan át-, és újra lehet szervezni mindent, ha úgy alakul. Ez ugyanakkor az egyik legérzékenyebb pontunk is – a mobil kommunikáció.

Mobiltelefonok nélkül a ma felnövő generáció jelentős része zavarttá és tanácstalanná válik. De ne legyünk igazságtalanok – ugyanez igaz a már felnőtt, de az elmúlt másfél évtizedben elkényelmesedett, a reklámozók számára oly fontos 18-49 éves korosztály tagjaira is.

Ha durván akarunk fogalmazni, kijelenthetjük – a mobiltelefonok nyújtotta kényelem és biztonság hirtelen kiesése a társadalom nagy részénél olyan döbbenetesen erős elvonási tüneteket eredményezne, hogy az emberek szinte lebénulnának tőle.

A kezdeti sokkból a 30 felettiek korosztálya térne korábban magához, de ők sem elég gyorsan; egy ilyen esemény mindenképpen elhúzódó káoszt okozna önmagában is, össztársadalmi szinten.

Az első számú mumus tehát – a mobiltelefon-függőség.

De menjünk tovább. A ’90-es években minden autóban volt papír alapú, nyomtatott térkép; és ha eltévedtünk, vagy nem ismertük pontosan az útvonalat, bármikor elővehettük azt. Ha távolabbi úti célunk volt, indulás előtt alaposan tanulmányoztuk a legfontosabb tájékozódási pontokat, környezeti viszonyokat és alternatív útvonalakat.

Most rácuppantunk egy aranyos, színes kis beszélő “izét” a szélvédőre, levakarjuk róla az MP3-lejátszó vagy az Angry Birds 3D képernyővédőjét, és rámutatunk egy címre vagy pontra – aztán vakon követjük az utasításokat. Menet közben általában halvány fogalmunk sincs róla, hogy hol vagyunk; talán még azt sem vennénk észre, ha körbe-körbe vezetne minket virtuális segítőnk a városban, vagy időnként átlépnénk az államhatárt, csak mert 300 méterrel rövidebb úgy a “gazdaságos” útvonal.

De ha egyszer csak megszűnnének a bájos és kedves “Túllépted a megengedett sebességet”, “a következő lehetőségnél fordulj jobbra-balra”,vagy “érkezés a célhoz” jellegű csevejek, annak bizony következményei lennének. A következmények egyetlen vezetőre, vagy utasaira nézve csupán bosszantó kellemetlenséget jelentene; a forgalom egészére viszont katasztrofális hatással lehet.

Képzeljük el, mi történne, ha nem csak egyvalakinél, hanem az úton, vagy a városban közlekedő valamennyi járművön egyszerre szűnne meg a navigáció. És nem csak a személygépkocsikban, hanem az áruszállító teherautókon és hatalmas kamionok fülkéiben egyaránt.

Egy ideig sokan észre sem vennék, hogy eltévedtek – hamarosan viszont gyanús lenne, hogy nem érkezik új utasítás, a “GPS-vétel megszűnt” jelzésen kívül a navigációs készüléktől. Ráadásul a kamionok és teherautók egy része ezalatt behajt olyan helyekre is, ahol nem fér majd el, de megfordulni sem tud; és amikor mindenki rádöbben, hogy teljesen máshol van, mint szeretne lenni, percek alatt teljes lenne a káosz.

Egy világváros teljes forgalmát képes lenne 100%-ig lebénítani akár csak 10%-nyi olyan vezető, aki számított arra, hogy az aranyos, praktikus színes kütyü elkalauzolja majd őt – pedig nem. Annyira sokan vagyunk, és olyan vakon követjük a navigációs utasításokat, vélhetően bőven meglenne ez a tíz százalék – de talán még a 30% is.

A második számú mumus ezért a navigációtól való függőség.

Van azonban egy még ennél alapvetőbb függőségünk – és pedig csillapíthatatlan energia-igényünk. A mai háztartásokban szinte minden, amit használunk és amire valamiért szükségünk van, elektromos árammal működik. Való igaz, hogy ez két évtizeddel ezelőtt is így volt, de ha jobban belegondolunk, igenis vannak különbségek.

Akik már éltek akkor, némi nosztalgiával emlékezhetnek a ’80-as, ’90-es években még gyakori áramszünetekre. Volt valamiféle különleges hangulata annak, amikor minden fény kialudt közel-távol, és csak a szél süvítését, vagy a redőnyök csapkolódását hallhattuk a sötétben. Egyszerre volt izgalmas és félelmetes, néha pedig a maga furcsa módján szép és különleges élmény, amikor gyertyát gyújtottunk a konyhában, vagy a fürdőszobában, és csak vártunk, néha órákon át.

Akkor viszont fel voltunk erre készülve, és mindig volt előkészítve gyertya – ma ez már közel sem triviális. A másik, talán még ennél is nagyobb probléma a fűtési rendszerek modernizálódása. Ez is egy olyan probléma, amely szinte észrevétlenül költözött otthonainkba; sokan talán nem is tudják, de a modern, cirkulátorral működő fűtési rendszerek jelentős része biztonsági okokból egészen egyszerűen kikapcsol, ha nincs a vezérléshez szükséges hálózati feszültség.

Tehát, ha nincs áram, akkor nem csak áram nincs – hanem fűtés sincs. Még ha a mobilhálózat működne is, maga a telefon lemerül, és nem tudjuk feltölteni. Hideg lesz, sötét, és segítséget sem tudunk kérni.

A harmadik nagy mumus tehát az elektromos energiától való függésünk.

Vajon mit okozna mindezek hiánya, együtt? A lehetséges események idővonala itt.

A 2012. március 7-i X 5.4-es kitörés az űr-időjárás jelentésben:

Forrás: www.idokep.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2012.03.07. Vár-e minket Armageddon az interneten?

2011.12.20. Jövőre füst és hamu lepheti el Európát

2011.11.07. Óriási napkitörést regisztráltak

2011.09.21. Ébredezik a világ leghalálosabb vulkánja

2011.07.15. Dimenzióváltás okozta a japán földrengést?

2011.06.19. Korlátozás az áramellátásban a várható napviharok miatt

free counters

A brutális igazság a Facebookról

Mindenki azt hiszi, hogy a Facebookon a felhasználók kontrollálhatják, kivel milyen személyes információkat osztanak meg. A facebookozók állandóan ezen nyavalyognak, és emiatt szaglászott nálunk a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is, és varrta a nyakunkba, hogy megtévesztjük a fogyasztókat. Ezért akaszkodnak ránk most húsz évig, próbálnak ránk erőltetni egy csomó idióta szabályt, amit nem fogunk betartani, de ha betartanánk, akkor is mi van.

Az az igazság, hogy nem érdekel minket a privát szféra védelme, és ha még mindig azt hiszed, hogy érdekel, hülyébb vagy, mint gondoltuk. Pedig így is elég hülyének nézünk. Gondolj csak bele. A biznisz csak akkor működik, ha tudjuk követni, mit csinálsz, és eladjuk az információkat a hirdetőknek. Te tényleg nem vetted ezt még észre?

Te nem az ügyfelünk vagy. Te a termék vagy, amit eladunk. Ha azt mondjuk, megvédünk, az ugyanolyan üres ígérgetés, mint amikor a baromfitenyésztők azt állítják, humánusabb körülmények között nevelik majd a csirkéket. Persze, persze, mi mást mondatnának. De te is tudod, hogy eszük ágában sincs változtatni.

Ugyanez a helyzet velünk. Mi soha, de soha nem hagyjuk abba, kifacsarjuk az összes adatot belőled. Hogyan hagyhatnánk abba? Nekünk ez az üzlet. Ebből élünk. És a befektetők imádják a módszereinket, főleg, amíg elég lét hoz. Ilyenek vagyunk, nem tudunk leállni. Ismered a mesét a farkasról és a bárányról? Ez is olyasmi.

De szerintem tudod te ezt. Tudod, kik vagyunk és mit akarunk. Nem tudtad? De hát hányszor buktunk már le valami kísérteties baromsággal, amit első körben tagadtunk, aztán bevallottuk, és azt ígértük, jók leszünk, többet nem fordul elő? Aztán abban a pillanatban, hogy hátat fordítottál, valami még nagyobb szemétséggel rukkoltunk elő…

Ehhez képest még mindig itt kolbászolsz. Persze, sokat nyafogsz és mindig emlegeted, hogy törlöd magad. De soha nem teszed meg, igaz? Milyen következtetést lehet ebből levonni? Őszintén szólva, csak arra tudok gondolni, hogy minden panasz ellenére igazából nem érdekel téged ez az adatvédelmi maszlag. Csináljon mindenki, amit csak akar. Otthagyhatod a Facebookot, amikor csak jólesik. Mi nem állítunk meg. Senkinek nem tartunk pisztolyt a fejéhez, nem kényszerítjük, hogy használja a Facebookot. Aztán mégis mind itt vagytok.

Ja, hogy nem csak a Facebook, de a Google, az Apple és az Amazon is egy húron pendül? A Microsoft és a Yahoo is? Minden közösségi oldal, minden helymeghatározós szolgáltatás?

Meglepetés! Ez az egész online rendszer egy csillió dolláros iparág, ahol a bizniszmodell szerint a személyes adataiddal fizetsz, pénz helyett. Mit fogsz csinálni? Törlöd magad az internetről? Sok sikert hozzá!

És amikor állam bácsinak panaszkodsz, te tényleg azt hiszed, hogy az egész iparág leáll, csak mert néhány hippi az adatvédelemről nyafog? Ugyan már! Az FTC is tudja, hogy nem képes megállítani a folyamatot, eszük ágában sincs fejjel menni a falnak. Nincs bírság. Nincsenek büntetések. Nem kell visszavonni semmilyen módosítást. Csak mostantól, ha bármilyen változtatás lesz az oldalon, szólni kell majd az embereknek, hogy ki fogjuk adni az adataikat, nem lehet elsunnyogni. Mostantól húsz évig valami független mukinak hagynunk kell, hogy felülvizsgálja az adatvédelmi gyakorlatunkat. Juj, de félek!

Mondok én neked valamit. Az adatvédelem lószar, nem koncepció. Lejárt lemez. Lehet, hogy az ősidőkben értelmezhető volt, de az emberi agy a jelek szerint nem tudja követni a változásokat, csak ha cseppenként adagolják neki. Ha megeszed a maszlagot, csinálhatsz úgy, mintha létezne adatvédelem, amit aztán óvhatsz, amíg bele nem gebedsz. Hajrá. Mindegy, mi majd jól együttműködünk a kormányzati szervekkel, az emberek meg fokozatosan alkalmazkodni fognak. Jöjjenek és vizsgáljanak meg minket. Aztán jelentsék be az impozáns győzelmüket, a sok fogatlan óriás szabjon megint feltételeket.

Ez az egész kabuki színház, de valami csekély árat nekünk is fizetnünk kell a hatalmas nyereményért cserébe. Talán láttátok a híreket, nemsokára tőzsdére megyünk, a cég kb. százmilliárd dollárt ér majd ezután. Ez egy nagy rakás pénz, mind a 800 millió Facebook-felhasználónak azt üzenem, hogy köszi. És azt is, hogy továbbra is ossza meg a személyes adatait, akaratlanul is, aktív hozzájárulás nélkül, hiszen ez teszi lehetővé ezt a mesés nyereséget. Nélküled nem sikerült volna, a szó szoros értelmében. Isten áldjon.

Forrás: www.hvg.hu

2011.12.02. Tulajdonosuk tudta nélkül lehet fényképezni az okos-telefonnal

2011.11.30  Kiborg kémek lesznek a bogarak

2011.11.07. Naponta ötmillió tweetet ellenőriznek amerikai ügynökök

2011.10.19. Európa kontra Facebook

2011.09.29. A Facebook minden lépésünket követi, akkor is ha kijelentkezünk

2011.09.23. Automatizálták a lájkolást

2011.09.05. Egy német IT-lap szívatja a Facebookot

free counters

A chemtrail csík – valóság vagy kitaláció?

Amennyiben az időjárás befolyásolására alkalmazott kémiai csíkokról beszélünk, több forrás áll rendelkezésünkre, melyből az a konklúzió szűrhető le, hogy ez már egy valós és alkalmazott módszer. Az USA szabadalmi hivatalában több kidolgozott szabadalom létezik melyekre magunk is rákereshetünk az internetes archívumukban, és amely az időjárás módosítására alkalmas aeroszolos, nanotechnológiás és egyéb módszerekre vonatkozik.

A csíkok ott vannak az égen

Ezekkel a technológiákkal már több ország rendelkezik és alkalmazza is őket, gondoljunk csak azokra az esetekre amelyeket már nyilvánosságra is hoztak. (pl. 2008-a kínai olimpia megnyitójára történt esőoszlatási műveletere). Vannak eső, vihar előidézésére és oszlatására alkalmas technológiák egyaránt. Ezek közül a chemtrail elmélettel leginkább a felhőmagvasításra alkalmazott nanotechnológiás aeroszolnak a troposzférába (alsó légkörbe) való juttatása kapcsolódik össze. Az elméletben többféle céllal történik ennek az alkalmazása. (forrás: kataklizma.info)

Többen (főleg Amerikában) állítják, hogy amit az égbolton tapasztalnak, azok a csíkok nem kondenzcsíkok, hanem aeroszolos permetezések nyomai.

Már ebben az 1987-es videoklipben is látható az elmúlni nem akaró csík az égen (1:18), nem csoda, hogy fúrja az emberek oldalát a kíváncsiság…

Már csak amőbázni kellene

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2011.09.30. A felhők felerősítik a fényszennyezést

2011.09.29. A Facebook minden lépésünket követi, akkor is ha kijelentkezünk

2011.09.25. A Harvard egyik professzora egy szén-dioxid felszívó masinát épített

free counters

Pennsylvania adóhatóságának orwelli reklámja

Sokan megmosolyogják a kicsit is összeesküvésre hasonlító történeteket, azonban a mai technikai színvonalon a valóságról még csak sejtésünk sem lehet. Íme egy röpke kis reklám, amivel az USÁ-ban sokkolják a nem fizető adósokat.

A közelmúlt Facebook botránya már csak hab a tortán. A londoni zavargások után a miniszterelnök be akarta tiltani a közösségi oldalakat, majd miután megegyeztek (hogy kapnak saját felületet az adatforgalom ellenőrzésére, és rendbontások esetén megkapják a szolgáltatóktól a renitens felhasználók adatait) erről gyorsan lemondtak…  Mindenki vonja le a következtetéseit, és ne felejtse el bevallani az adóját 😉

Ha látsz valamit, jelentsd is!

2011.09.29. A Facebook minden lépésünket követi, akkor is ha kijelentkezünk

2011.09.27. A Nagytestvér nagyüzemi megfigyelőkampánya

2011.09.23. Automatizálták a lájkolást

2011.09.18. A gondolatbűn megelőzése: hároméves „rasszisták” a feketelistán

2011.09.16. Arra buzdítják az amerikaiakat, hogy jelentsenek egymásról

2011.09.05. Egy német IT-lap szívatja a Facebookot

2011.08.17. A brit miniszterelnök letiltaná a közösségi oldalakat

free counters