A chip hamarosan benned lesz

Látva az Apple Watch és hasonló új kütyük iránti fokozott érdeklődést, az ember azt gondolhatná, hogy a hordható elektronikák állnak majd a következő legfontosabb technológiai változás középpontjában.

Nem így van.

A hordható eszközök is kapnak egy rövid időt a rivaldafényben, de ez csupán egy átmeneti időszak.

A testen töltött rövid időt követően az elektronikák a testbe költöznek.

Ez a következő komoly front.

Íme, kilenc jele annak, hogy a testbe ültethető technológiák már jelen vannak, rendkívül gyorsan fejlődnek és hamarosan az életünk (és testünk) részévé válnak.

1. Beültethető okostelefonok

Sokan már most is a nap 24 órájában a telefonjukhoz vannak kötve, de mi lenne, ha ez a kötelék szó szerinti lenne?

A tendencia már elkezdődött.

Tavaly Anthony Antonellis RFID chipet ültetett a karjába, ami digitális alkotásait tárolja és továbbítja okostelefonjára.

A kutatók pedig olyan beültethető szenzorokkal kísérleteznek, amelyek az emberi csontokat élő hangszórókká képesek alakítani.

Mások olyan szemimplantátumok fejlesztésén dolgoznak, amellyel egyetlen pislantással lehet fényképezni, majd a képet bármilyen helyi tárhelyre (például a karba ültetett RFID chipre) küldeni.

Mi veheti át a kijelző szerepét, ha a telefon a testbe kerül? Az Autodesk mérnökei egy olyan rendszerrel kísérleteznek, ami mesterséges bőrön át képes megjeleníteni a képeket.

Egy másik megoldás szerint a képek egyenesen a szem implantátumon jelennének meg.

2. Gyógyító chipek

Egyes betegeknél már most is okostelefonnal kommunikáló kiber-implantátumokat használnak, amelyek képesek bizonyos betegségek megfigyelésére és kezelésére.

A Bostoni Egyetemen egy apró, beültethető érzékelőt tartalmazó bionikus hasnyálmirigyet tesztelnek, ami közvetlenül kommunikál a telefonon futó applikációval, a beteg vércukorszintjének megfigyelésére.

Londoni tudósok egy kapszula méretű áramkört fejlesztettek ki, ami figyelemmel kíséri a test zsírtömegét a túlsúlyos betegeknél és olyan genetikai anyagot termel, aminek hatására a beteg jóllakottnak érzi magát.

Több tucat egyéb betegség számára folynak beültethető és okos telefonos megoldásokra vonatkozó kísérletek.

3. Az orvossal kommunikáló gyógyszerek

A beültethető eszközök nemcsak a telefonunkkal fognak kommunikálni, hanem az orvossal is.

A Proteus olyan kiber-tabletta kifejlesztésén dolgozik, ami SMS üzeneteket küld az orvosnak egyenesen a beteg testéből.

A tabletta belső információkat oszt meg az orvossal (a szó legteljesebb értelmében), aki így arról is értesül, hogy a beteg rendesen szedi-e a felírt gyógyszert és az a kívánt hatást fejti-e ki.

4. A Bill Gates féle fogamzásgátló tabletta

A Gates Alapítvány egy olyan MIT projektet támogat, aminek célja egy női számítógépes-fogamzásgátló chip kifejlesztése, amit szükség szerint távirányítással lehet aktiválni vagy kikapcsolni.

Az apró chip fogamzásgátló hormont bocsát ki magából kis adagokban és akár 16 évig is a nő testében maradhat.

A beültetés olyan egyszerű, mint egy tetoválás és a „ki és bekapcsolás lehetősége bizonyos kényelmet biztosít azok számára, akik családod terveznek,” mondja Dr. Robert Farra, az MIT kutatója.

A megoldás egész más szintre emeli a távirányító elvesztésének jelentőségét…

5. Okostetoválások

A tetoválások egyre menőbbnek számítanak manapság, így miért ne lehetnének egyben okosak és digitálisak is?

Az Illinois Egyetem kutatói az emberi hajszálnál is vékonyabb digitális tetoválást hoztak létre, ami a bőr felszínéről figyeli a szervezet folyamatait.

A Dangerous Things (veszélyes dolgok) nevű cég pedig egy olyan NFC chipet gyárt, amit a tetováláshoz hasonló folyamat segítségével visznek fel az ujjakra. A tetoválással zárakat lehet felnyitni vagy kódokat megadni, pusztán azzal, hogy rájuk mutatunk.

Egy texasi kutatócsoport olyan mikrorészecskéket fejlesztett ki, amit a tetováló festékhez hasonlóan juttatnak a bőr alá és ezzel tudják figyelemmel kísérni a szervezet működését.

6. Agy-számítógép interfész

Az agy közvetlen összekapcsolása a számítógéppel a tudományos fantasztikum álma (vagy rémálma).

A Brown Egyetem BrainGate (agykapu) nevű csapata vezeti az ilyen irányú kutatásokat. Weboldaluk szerint „a csecsemőknek való aszpirin tabletta méretével megegyező, agyba ültetett elektródák segítségével a BrainGate csapat bebizonyította, hogy képesek valós időben dekódolni a neuronok jeleit és ezekkel külső eszközöket irányítani.”

Az Intel szerint a gyakorlatban is alkalmazható számítógép-agy interfészek 2020-ra kerülhetnek a piacra.

Dean Pomerleau, az Intel kutatója szerint „az emberek előbb utóbb hajlandóak lesznek agyimplantátumokat használni.”

„Képzeljük el, hogy a gondolataink segítségével böngészhetünk az Interneten.”

7. Felszívódó bioelemek

A beültethető technológiák számára az egyik legnagyobb kihívást a testbe ültetett vagy abban úszkáló eszközök áramellátása jelenti.

A konnektoron keresztül nyilván nem tölthetők és az elemcsere sem igazán járható megoldás.

A Cambridge-i Draper laboratórium olyan biológiailag lebomló elemeken dolgozik, amelyek a testen belül képesek áramot előállítani, azt akár vezeték nélkül továbbítani, majd dolguk végeztével elolvadnak.

Egy másik projekt a testben található glükózt használja az implantátumok áramellátására. Gondoljunk az általános iskolai burgonya akkumulátoros kísérletekre. Ugyanaz az elv, csak kisebb és persze sokkal fejlettebb.

8. Okos por

A beültethető fejlesztések közül talán az okos por a legmegdöbbentőbb. A homokszemcsénél is apróbb, saját antennával ellátott por implantátumok hálózatba rendeződnek a testben és egy egész sor összetett folyamat elvégzésére képesek.

Talán egy nano-hadseregként lehetne jellemezni őket, ami például a ráksejtek ellen indulhat csatába vagy csillapítja a fájdalmat és persze képes a gazda személyes adatainak titkosított tárolására.

Az okos por segítségével az orvosok egy napon képesek lesznek a beteg felnyitása nélkül dolgozni a testben, az információk pedig egészen addig titkosak maradnak, míg a gazda hozzáférhetővé nem teszi saját nano-hálózatán keresztül.

9. Az azonosított én

A beültethető eszközök elterjedéséhez a társadalmi normák felszámolása szükséges, ami számos adatvédelmi kérdést vet fel, a disztópikus felhasználás lehetősége pedig igen nagy.

A technológiát egyrészt használhatják a világ összes lakosának azonosítására.

Az amerikai hadseregben például számos komoly program indult a katonák beültetett RFID chipes azonosítására, a csapatok nyomon-követésének globális automatizálása érdekében.

Egyes szakemberek szerint egy ilyen azonosító kiterjesztése a társadalom többi részére elkerülhetetlen.

Egyesek pozitívumként tekintenek erre az irányra, a bűnüldözés hatékonyságát, a választási csalások kiküszöbölését, az orvosi információkezelés forradalmasítását és a gyerekek biztonságát tartva szem előtt.

Mások egy orwelli társadalom kialakulását látják a folyamatban, amelynek élén Nagytestvér mindent tud, mindent lát és mindent irányít.