policestate

Probléma, reakció, megoldás


Tavaly láthattuk, hogy milyen reakciók és „megoldások” születtek a párizsi terrortámadás után. A hatóságok számára lehetővé vált számos régóta tervezett intézkedés megvalósítása. A hatás érthető módon Franciaországban volt a legkézzelfoghatóbb, ahol ideiglenesen felfüggesztették az alkotmányt, a parlament pedig három hónapra meghosszabbította a biztonsági és rendőri erőknek a szükséghelyzet kapcsán adott különleges hatalmat.

terror_europe1Hollande elnök pedig alkotmánymódosítást és a biztonsági erők költségvetésének növelését akarja elérni.

A terrortámadás természetesen más országokra is kihatott.

Nagy-Britanniában például a támadás előtt csökkenteni akarták a rendőrség költségvetését. A támadások után persze már nem volt nehéz meggyőzni a honpolgárokat és a csökkentést támogató politikusokat, hogy ilyen kritikus időkben balgaság lenne ezt meglépni, sőt, a rendőrségnek több pénzre van szüksége. Kiadáscsökkentés helyett tehát költségvetés-emelés jön.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig újult erővel lépett fel az EU hadsereg felállítása mellett.

Úgy tűnik, hogy a probléma-reakció-megoldás egyenletből még néhány elem hiányzik, hogy ez a bizonyos hadsereg fel is állhasson, de látjuk, hogy minden ebbe az irányba mutat. A hivatalos kommunikáció lényege, hogy ’a nemzeti biztonsági erők csúnyán leszerepeltek, így a hatalom konszolidációjára és együttes erőfeszítésre van szükség ez EU-n belül’.

Egyesek úgy gondolják, hogy a migrációs válság és a terrortámadások az EU és/vagy Schengen összeomlását és a határok lezárását fogják eredményezni – és való igaz, hogy bizonyos fokig láthatók ilyen lépések – de ez valószínűleg csak egy apró részlet a probléma-reakció-megoldás teljes képletében.

1036320663Sokkal valószínűbb, hogy az EU nem szétesni fog, hanem egyre több és nagyobb hatalom összpontosul majd az európai vezetés kezében, míg létre nem jön egy teljesen nemzetek felett álló kormány.

Csupán néhány napot kellett várni a terrortámadások után és a New York Times már arról írt, hogy„Európa valami újat lát, amit a titkosszolgálatok még nem”:

„Amennyiben bizonyítékot keresünk az európai titkosszolgálatok hatástalanságára a potenciális terroristákra vonatkozó információk megosztását és alkalmazását illetően, a halálos brüsszeli támadások elkövetőinek szerdai azonosítása kétségkívül elegendőnek bizonyul.

Az egyik támadót, Ibrahim el-Bakraoui-t tavaly már kitoloncolták Törökországból Hollandiába, azzal az erős gyanúval, hogy dzsihádista volt.

„Egyértelmű figyelmeztetésünk ellenére, miszerint külföldi terrorista harcossal van dolgunk, a belga hatóságok azt mondták, hogy nem voltak képesek kapcsolatot találni a terrorizmussal,” nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy ankarai sajtótájékoztatón.

Mára teljesen világossá vált, hogy az Iszlám Állam terroristáinak [és az őket irányító, finanszírozó, felfegyverző és kiképző embereknek a] tevékenysége és gondolkodása nemzeteken átívelő és nem veszi figyelembe az országhatárokat. A kérdés egyre sürgetőbb Európa számára a [terroristák] ellen folytatott harcban: Vajon ők képesek ugyanezt tenni?”

A laza stílusból könnyen azt feltételezhetnénk, hogy egy op-ed cikkről van szó, de nem ez a helyzet. A cseppet sem átlátszó kérdésre a választ is megkapjuk a cikkből:

„A kilátások nem túl ígéretesek. Szerdán újabb sürgető felhívások érkeztek egy páneurópai titkosszolgálat felállítására, ami képes lenne hatékonyan megosztani a különböző országokból érkező titkosszolgálati információkat. Az Európai Parlament tagjai különböző médiumok segítségével próbálták cáfolni a koordináció hiányát.”

„Bár alapvetően leküzdendő akadálynak számít a nemzeti büszkeség és a bürokrácia is, a szakértők [Ez a varázsszó nem maradhat el egy ilyen kondicionáló cikkből.] rámutattak, hogy még az egyes országokon belül is nehézkes az együttműködés a különböző ügynökségek között (egyedül Franciaországban 33 működik).

„A titkosszolgálatok természetükből adódóan megtartják maguknak a megszerzett információt,” mondta Jean-Marie Delarue, aki a szóban forgó ügynökségek megfigyelési kéréseinek elbírálásáért felelős ügynökség feje volt korábban.

„Az információ hatalom. A titkosszolgálatnál az embernek csak ellenségei vannak, barátai nem.”

Valószínűleg ez utóbbi a legigazabb mondat az egész cikkben.

EuropolEgy azonban biztos, a „megoldás” következő fázisának kivitelezése javában folyik. Adott egy újabb titkosszolgálati „bukás”, amire mi más lehetne a megoldás, minthogy még több hatalmat adunk nekik.  Nem egyértelmű? Sőt, ne csak hatalmat adjunk nekik, hanem legyenek központosítva, nemezetek feletti jogosultsággal. Minek azok az idegesítő nemzeti védelmi vonalak? Úgyis csak útjában állnak a titkosszolgálatoknak, akik így nem tudnak rendesen megvédeni bennünket.

Elvégre biztonságot akarunk, vagy nem? A sajtó persze teljes gőzzel támogatja a hivatalos vonalat. Még Brüsszel egykori polgármesterét is előrángatták az ügyben, aki megerősítette, hogy egy páneurópai FBI-ra van szükség a terrorizmus ellen.

„Egyre inkább nemzetközi szinten kell dolgozunk Európában. Természetesen szükségünk van valamiféle európai FBI-ra. Fel kell állítanunk egy egységes rendőrséget és titkosszolgálatot, ami az egész Uniónak dolgozik. Ma ezzel nem rendelkezünk, pedig erre van szükség. Meg kell mondanom, hogy a bilaterális együttműködések a különböző nemzetállamok között egyre szorosabbak. Sokat fejlődtek az elmúlt években.”

Végtére is kimondta a lényeget: a bilaterális kapcsolatok egyre szorosabbak, az illetékesek pedig buzgón tevékenykednek a színfalak mögött. A bürokrácia egyre erősebb és bár az EU látszólag a felbomlás szélén áll, igazából az ellenkezője történik. Az EU a hatalom konszolidációja felé halad.

Az üzenet lényege tehát, hogy a titkosszolgálati bukásra egy páneurópai FBI a válasz. Ha a titkosszolgálat nem működik, még több, még jobban központosított titkosszolgálat kell. Mi más…

Ez természetesen nem meglepő az alternatív híreket követő olvasók számára, akiknek valószínűleg nincs szüksége alapos magyarázatra, hogy átlássák a helyzetet, de ha valaki szeretné frappánsan megfogalmazni a lényeget azoknak, akik még csak most kezdik kapiskálni, hogy valami nincs rendben, nézzék át ezt a régebbi összefoglalót a megrendezett eseményekről:

Semmi sem képes olyan hatalmat és momentumot biztosítani egy autokrata rezsim számára, mint egy látványosan erőszakos cselekmény, amelyben az áldozatok hirtelen és értelmetlenül vesztik életüket, lehetővé téve az autokrata számára, hogy a romokra felmászva a helyzet hősének kiáltsa ki magát. A tragédia hatására sokkos állapotba került közvéleményt ilyen helyzetekben lehet a legkönnyebben a legkegyetlenebb despotizmus felé terelni. A „biztonság” köpönyegébe burkolt despotizmus felé.

policestateAz erőszakos és terrorista cselekmények SOHASEM szolgálják az átlagemberek hasznát. Mindig és kizárólag a hatalmi pozícióban lévőket erősítik.

Minden diktátor ilyen eseményekről álmodik, akkor is, ha bizonyos esetekben tényleg spontán létrejött terrorszervezetek spontán terrorista akcióiról van szó, ami az Iszlám Állam esetében éppen nem mondható el. Egy autokrata rendszer számára elengedhetetlen, hogy félelemben tartsa állampolgárait, hogy szükségét lássák a rossz-fiúk ellen védelmet ígérő kormánynak.

Forrás: www.idokjelei.hu / James Corbett

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.03.24. AP: 400 fegyverest képzett ki Európa ellen az ISIS

2016.03.24. Hillary Clinton: most rajtunk a sor, hogy segítsünk Európának

2 gondolat “Probléma, reakció, megoldás” bejegyzéshez

  1. Tiszteletem!
    Szmomra teljesen világos és értem – te érted? Csak az ért is ír ok! OKÁN – inkább ide idézek egy írást – minek szaporítsam a szót – MORMOTA1968 leírta helyettem is:

    olvasd kérlek:
    http://postaimre.magyarnemzetikormany.com/news.php?readmore=1011#comments

    MORMOTA1968
    – 2016. április 07. 21:37:27
    Nincs már igazán kedvem semmihez sem hozzá szólni, mert minek! Az embereket csak jóléttel lehet megfogni, megszólítani. Ha a többség jól érzi magát a bőrében és nem kívánkozik el szülőhazájából, akkor minden rendben. De most azt látom, bármerre is nézek, hogy a többség letojja mi történik a hazájával, a nemzetével (ha még van ilyen) nem érdekli semmi, csak a túlélés, a ma! A holnap? Kit érdekel! Ma akar élni, ha kell hátat fordítva a szülőföldjének is. Harcolni, ha máshogy nem megy az igazság kimondásával, mert már az is haladás, a többség nem akar. Inkább mélyen hallgat és csak a maga bajával van elfoglalva, az is épp elég neki, a többit meg oldják meg a politikusok, a bankárok kutyái. A helyzet már rég nem elkeserítő, vagy borzalmas, nem is tudom van e rá megfelelő szó. Vezető kellene, Attila vagy Árpád féle, de van ilyen? Azóta Kossuthról is kiderült, hogy szabadkőműves volt és még hányan? Kik nyertek 1848-on? A zsidók! Mikor egy nemzetet a saját uralkodójuk és uralkodó rétegük, vezetőik árulják el, ott miben lehet még bízni? Ha meg lehetne kérdezni az ősök szellemeit mit kellene tennünk ilyen helyzetben, vajon azt mondanák hagyd el a hazád és máshol keresd
    a boldogulást, vagy azt mondanák: Fegyverbe! Várhatunk, idő van, valakiknek! A réges-régi időkben nem volt kérdés, hogy fel kell venni a harcot az elnyomóink ellen, ahogy tudjuk, fegyverként bármi szolgálhat, de én csak azt látom, hogy nem történik semmi, ha még is, akkor csak én nem látom. Hogy ebbe bele fogunk dögleni! Mindenféleképpen! Ha nem teszünk semmit, akkor azért, ha meg teszünk, akkor meg azért. Van választási lehetőség? Van egy film “A sas és a sárkány” amit egy megtörtént történelmi esemény ihletet és amiben “Jackie Chan” egy Kínában élő hun harcost alakít. A Selyemút népeinek harcáról és a különböző népek összebékítéséről szól a film, valamint egy száműzött római légió és kínai meg más népek katonáinak összefogásáról. Mikor a film vége felé már vesztésre állnak a történet főhősei, megjelenek a Pártusok és a harcnak azonnal vége szakad. Nagyon érdekes csúcsos sisakot viselnek, mint annak idején a hunok. A film nem egy szimpla szórakoztató, látványos akciómozi. De nemrég láttam egy másik kínai filmet is, a “Hua Mulan-t”. Most majd megint kapok a pofámra, hogy mi közünk nekünk mindehhez. Sajnálom, ha valaki nem érti meg, mit akarok mondani ezzel. Kínában és Oroszországban is létezik még a hazaszeretett és ilyen filmekkel is lelkesítik, ösztönzik a saját népüket, hogy becsüljék meg azt a földet, ahová születtek, amit szülőföldjüknek nevezhetnek. Mi meg itt, ki tudja hányféle nemzetiségből, fajból összekeveredve egymást gyilkoljuk szavakkal, de sokszor ha lehetne fizikálisan is. Itt összetartást? Ide, erre a földre, ami a mi hazánk, bárki bejöhet, betelepülhet, senki nem fogja őket ebben megakadályozni. Ha valaki szeretné tudni, hogyan jutottunk idáig, rengeteg olyan ember könyve áll a rendelkezésére, aki az életével fizetett érte, mert támogatottság nélkül is meg merte írni az igazat. Luzsénszky Alfonz: A zsidó nép bűnei” miatt 1945 után 10 év börtönt kapott. Ebből csak hármat kellett leülnie, aztán kiengedték és meghalt. Ki tudja hogyan, mi módon, nem tisztázott az ügy. Ránk is ez vár, efelől ne legyenek kétségei senkinek sem. Az ő könyveit olvasva ha valaki nem jön rá magától mi volt a hiba, hogyan jutott ekkora hatalomra szinte minden nép felett a zsidóság, az-az ember nem ember és nem nevezhető gondolkozó lénynek. Feketén-fehéren le van írva, hogy a zsidók hatalma a Talmudból ered, abból tanulnak meg mindent az élősködésről más népek felett, de most már arra sincs szükségük, hogy elolvassák, a génjeikbe ivódott már rég ez az életmód. Spanyolországban, Portugáliában, mindenhol Európában a főrabbikat tette meg az ország uralkodója kincstárnokául, adószedőül és örült, hogy a zsidók szaktudásának köszönhetően nőttek a bevételei. Hogy közben a népe vért izzadva szenvedett! Se akkor, se azóta nem érdekli őket! Nekik jó és ez a lényeg. A zsidók évezredek óta tesznek tönkre milliókat és milliókat uzsora kölcsöneikkel. Változott bármi is azóta? A nemesség régen is élen járt a zsidóktól való kölcsönkérések terén, a nép nem különben. Vajon kik és miféle módon határozzák meg mennyi pénz jár egyénenként az embereknek? Vagyis csereeszköz. Hogy még véletlenül se tudjon kijönni a keresetéből, nyugdíjából és kénytelen legyen kölcsönt felvenni a zsidóktól, mert a pénz így keletkezik. Az már mellékes, hogy a semmit adják kölcsön kamatra, aztán a gazdaságban keringő pénzből kell azt elvenni, majd kamatostul visszafizetni. Aminek következménye, hogy fogy a pénz a gazdaságból, valahol hiányozni fog és ez újabb kölcsönök felvételével jár. Orsós állítja, hogy most jár le az utolsó IMF kölcsön törlesztőrészlete, de már újabb 155 milliárdot készül felvenni vagy már fel is vette. Saját, kamat mentes pénzt persze nem nyomtathat, mert az háborút jelentene a kazár maffia részéről és a zsidó-filoszemita háttérhatalom ellen. Ezt nem kockáztatja meg egyik sem, ráadásul már a vezetésünk is nagy részben zsidókból áll. Az egészségükre zsidók vigyáznak, zsidók oktatják a saját tantervüket iskoláinkban, (többségben) zsidók ülnek a bírói, ügyvédi, ügyészi székekben, ők hozzák meg a törvényeinket. Övék MINDEN! Miért is lenne bármi veszteni valónk is és ráérünk még, minek izgulni! Kicsit háborgunk, mint a tenger, de majd a ránk öntött olaj elsimítja a hullámokat.
    Szépen, csendben elfognak tüntetni minket sorban! Szóval, várjuk a sült galambot…..”

    mindenhol zsidó van c. alatt mentetem el magomnak – és a Komlómédia ezt sugallja azt akarják – be etetnek rabszolga – az orrodnál fogva vezetnek – hát nem veszed észre, mire megy ki a játékuk?

    végtelen türelemmel id. Kiss László

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s