Csodát tehet a tömegkályha


Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák és a tömegtűzhelyek.

Juhász János tömegkályha fejlesztő szakember most fantáziát lát ezen kályhák elterjesztésében, ezért tanfolyamot szervezett, hogy megismertesse a szakmával is a fűtési- és meleg víz előállítási módot. A képzés során Budapest mellett, Gyálon egy 43 m2-es bemutatóház is létesül, ahol az érdeklődők nemcsak megtekinthetik és elsajátíthatják az építés módját. Az oktatás fő alapanyagát a Leier adta.

A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata; másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készül, kevés fával nagyon kellemes hőkomfortot ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90%-át tömegkályha fűti.

Juhász János először saját házába építette be ezt a kályhafajtát 2006-ban. Jó tapasztalatai, a jelentősen lecsökkent rezsiköltségek, ill. a kályha nyújtotta hangulat hatására megerősödött benne az elhatározás, hogy itthon is elterjeszti ezt a rendkívül takarékos fűtési és meleg víz előállítási technológiát. Míg néhány évvel ezelőtt sokan még furcsállották, hogy a kényelmes gázfűtés helyett a szakember miért választja inkább a fával való tüzelést, addig ma már alig kérdőjelezik meg döntését: a földgáz folyamatosan drágul, és mivel importból szerezzük be, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy időről időre csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ausztriában és Németországban is sok helyen fűtenek fával, és ezekben az országokban is egyre jobban kezd elterjedni a tömegkályha, mivel olcsóbb, biztosabb és hangulatosabb is, mint a gázfűtés.

A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha. A kályhába meleg vizet adó hőcserélőt is beépítenek. A tanfolyam keretében, a nyílt építésen minden szükséges gyakorlati szakmai ismeret elsajátítható: mennyi és milyen alapanyag kell, mennyi idő alatt lehet felépíteni, milyen a belső szerkezete és mekkora helyet foglal el a kályha. A résztvevők, akik a tanfolyam alatt akár bent is lakhatnak a bemutatóházban, azt is megtanulhatják, hogy hogyan lehet például egy, belsőleg már felújított házba utólag beépíteni ezt a típusú kályhát, ill. tűzhelyet.

Juhász János szociológus, ökotechnológia fejlesztő mutatja be a tömegkályha hatékonyságát és környezetbarát működését. A filmben látható 9 tonnás tömegkályha kevés fával, viszont tökéletes égéssel üzemel. A másodlagos égéskamrában égnek el a szénhidrogének (ezt a cserépkályha nem tudja), emellett ez az égéstér nyitott típusú, itt lehet sütni is! A fűtött pad és a segédkémény növeli a kályha hatékonyságát. A tömegkályha sugárzó hővel dolgozik, hőkomfortja sokkal kellemesebb, mint a konvekciós hőleadóké. Ez a kályha 95%-ban magyar termékekből épül fel. Begyújtásához nem kell papír.

További információk.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.01.08. A fűtés jövője: komposzt fűtés

2011.11.22. Lépések a klímaváltozás megfékezése felé

2011.11.18. Alternatív energia előállítás egyszerűen

2011.10.08. A remény fénysugara

free counters

Reklámok

111 gondolat “Csodát tehet a tömegkályha” bejegyzéshez

  1. Svédországban nagyon okasan csinálják a fakitermelést. Kicsit beleláttam, mert dolgoztam most nyáron erdőritkításon. Csak a fenyőket és a nyírfát kellet meghagyni. Szépen művelik az erdőket, ha kitermelték a fát, már ültetik is az újakat. Ezért tartanak ott, ahol. A házban,ahol lakom, 2500 m2, fával fűtjük a kazánt, nem kicsit, kellemes idő van, akár -35 fokban. Itt északon ez természetes, de sok helyen láttam pellet kazánokat is. Terjed a napelem is, nagyon támogatja a svéd állam. Szóval okasan, a fafűtés, akár környezetbarát is lehet.

  2. Mi a tavasszal rakattuk a tömegkályhánkat. A tegnap begyújtottam, arra számítva a tavaszi kiszáradást segítő befűtések tapasztalatából, hogy jó néhány nap múlva fog átmelegedni. Nos, kellemesen csalódtam, a kályha elzárása után egy órára átmelegedett szinte az egész felület és kellemes meleg lett. Én MACKÓ-nak neveztem el, mert minden alkalommal, mikor a közelébe érek, olyan érzésem van, mintha egy nagy medve feküdne ott, élőlény-hatást kelt a közelsége. Nagyon remélem, télen is ilyen elégedett leszek!

    1. Érdeklődnék,hogy milyen teljesítményű a tömegkályhátok?kaptatok kivitelezői nyilatkozatot hozzá?Olyan ember készítette,akinek van émi minősítése,mert itt felénk páran készítenek tömegkályhát,de senkinek nincs émi által bevizsgálva a kályhája,és elvileg csak olyan tüzelőberendezést lehet használni,ami be van vizsgálva.

        1. Ajkán is fatüzelésű erőmű van. 300 embernek ad munkát és Demény úr érdekkörébe tartozik. Fél Horvátország erdejét már ledarálták belé meg ami maradt a Bakonyból … Mellette van egy gáz/gázolaj üzemeltetésű hiper/szuper/modern is de az csak harmadik körös az energiarendszerben, mert Kocsis úr érdekkörébe tartozik és csak tizenegynehány ember működteti … Igaz csak a faerőmű 50-60% – át nyomja

        2. Magyarországi biomassza-erőművek

          Ma már a legtöbb széntüzelésű erőmű vegyes tüzelésű azáltal, hogy tüzelőanyagának egy részét a biomassza adja. Biomassza fűtő- és erőművek működnek Magyarország több településén is (Szigetvár, Mátészalka, Körmend, Szombathely, Sárospatak, Tata, Szentendre, Balassagyarmat, Papkeszi, Pécs, Kazincbarcika és Ajka). Ezek kapacitása 2 MW és 50 MW között helyezkedik el.
          A Bükk tarra lett vágva, naponta vitték a gyönyörű ipari fákat bedarálni, elégetni K.barcikára. A szalma bálák csak alibinek voltak a telephelyen. Látni is szörnyű volt a gazdaságtalan pazarlást.

      1. Volt egyszer egy Kemal Atatürk nevű fickó, aki észrevette a 20-as évek elején, hogy Törökországban nincsenek erdők. Kitalálta az alapfokú oktatás egyik elemeként, hogy amikor a gyerek iskolába megy, ad neki ajándékba egy facsemetét, amelyet az iskolával együtt, közösen elültettek egy előre meghatározott területen. Erről a fáról minden gyereknek gondoskodnia kellett. Előbb az osztállyal látogatták meg a csemetéket minden héten, és minden héten locsolták azokat, majd ugyanezt a már felnőtt emberek is megtették. Ha kipusztult a fa, a “gyereknek” kellett az pótolnia. Mára a törökök gyakran vonulnak ki az erdőbe az “ő fájukhoz”, családostul – csak úgy leülni az árnyékába, egy kis piknikre.
        Eltelt majdnem 100 év – és pl. a Torosz-hegység mára már kezd újra erdősödni, az erdő vonala egyre fentebb kúszik.
        Ugye vették az üzenetet?

    1. a tüzelni való fát ugyanúgy termesztik, mint az enni való zöldséget…erre a célra… A fakivágásnak vannak szabályai, és ezt igyekeznek betartatni, újakat ültetni.

  3. Te most vagy k…va gazdag vagy, vagy pedig kicsit szalajtós. Jelenleg a fatüzelés a legolcsóbb! Persze az igaz, hogy ez nem minden házban megoldható. Ezért már a ház tervezésénél figyelembe kell venni azt,hogy mivel kívánunk fűteni.

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s