Amennyiben az időjárás befolyásolására alkalmazott kémiai csíkokról beszélünk, több forrás áll rendelkezésünkre, melyből az a konklúzió szűrhető le, hogy ez már egy valós és alkalmazott módszer. Az USA szabadalmi hivatalában több kidolgozott szabadalom létezik melyekre magunk is rákereshetünk az internetes archívumukban, és amely az időjárás módosítására alkalmas aeroszolos, nanotechnológiás és egyéb módszerekre vonatkozik.
Ezekkel a technológiákkal már több ország rendelkezik és alkalmazza is őket, gondoljunk csak azokra az esetekre amelyeket már nyilvánosságra is hoztak. (pl. 2008-a kínai olimpia megnyitójára történt esőoszlatási műveletere). Vannak eső, vihar előidézésére és oszlatására alkalmas technológiák egyaránt. Ezek közül a chemtrail elmélettel leginkább a felhőmagvasításra alkalmazott nanotechnológiás aeroszolnak a troposzférába (alsó légkörbe) való juttatása kapcsolódik össze. Az elméletben többféle céllal történik ennek az alkalmazása. (forrás: kataklizma.info)
Többen (főleg Amerikában) állítják, hogy amit az égbolton tapasztalnak, azok a csíkok nem kondenzcsíkok, hanem aeroszolos permetezések nyomai.
Már ebben az 1987-es videoklipben is látható az elmúlni nem akaró csík az égen (1:18), nem csoda, hogy fúrja az emberek oldalát a kíváncsiság…
Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!
2011.09.30. A felhők felerősítik a fényszennyezést
2011.09.29. A Facebook minden lépésünket követi, akkor is ha kijelentkezünk
2011.09.25. A Harvard egyik professzora egy szén-dioxid felszívó masinát épített
Komló Média Blog 
aranyosak…új tipusú kondenzcsík…:) mindent ki lehet találni és elhinni
http://www.idokep.hu/hirek/hologram-repulok-es-chemtrail-csikok
Egy érdekes videó a csíkgyártásról, más szemszögből (pilótafülkéből): http://www.youtube.com/watch?v=q28dQaaLQGQ
Ha csíkokon kívül más nem lesz, akkor mi értelme lenne? Hogy ne essen eső a sivatagban? Inkább olyan helyzetnek tűnik, hogy a nagyon alacsony páratartalmú légrétegen áthaladó repülő kicsapja azt a kevés vizet amit “talál” – ami átmegy a turbináin, de a légréteg annyira lassan mozog, hogy hosszú napokig ott marad az a keskeny, hosszú felhő.
Tehát szerinted kondenzcsík 🙂
Esetleg egy új típusú hajtómű okozza? Mert régebben, és most is általában, a kondenzcsík pár perc alatt eloszlik, és nem marad meg a látóhatár egyik szélétől a másikig…
Attól függ, hogy milyen erős az adott magasságban a légáram, de azt sem tartom kizártnak, hogy pl. freon, vagy valamilyen más légszennyező vegyület “összetartsa” a kicsapódott vizet. Lehet, hogy olyan ultra-alacsony hőmérsékletre hűl a hajtóműből kiáramló keverék a szennyeződés elpárolgása következtében, hogy napok kellenek a légkör hőmérsékletéhez történő felmelegedésére.
Érdekes: http://vanmagyarazat.blogspot.com/2011/11/tanulmany-az-idojaras-modositasrol-az.html