06 | október | 2011 | Komló Média Blog

A szénizotópos mérések alapján 34 000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban

székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelműen azonosított húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival.

A Boszniai Piramisok Völgyében végzett kutatómunka a világ legnagyobb volumenű régészeti ásatása. A tavalyi évben, 500 önkéntes és 45 különböző nemzetiségű, – köztük olasz, spanyol, francia, magyar, horvát, malajziai, stb. – hivatásos régész részvételével végzett kutatások, világviszonylatban is a legjelentősebb régészeti munkálatoknak minősülnek – állítja Dr. Sam Osmanagic. Az elmúlt hét évben összesen 340 ezer munkaórát töltöttünk a piramisok körüli ásatásokkal és hat kontinens 42 országából mintegy 700 fő jelentkezett, hogy önkéntesként csatlakozzon a projekthez 2011-ben. Az emberek a világ minden tájáról szeretnének részt venni e történelmi jelentőségű munkában, az első európai piramisok feltárásában, melyek egyben a világ legnagyobb méretű piramisainak számítanak.

Érdemes elgondolkodni, hogy miért nem hír ez a “magyar” sajtóban…

A 2010. nyarán végzett Sonda 20-as ásatások során a kutatók a Boszniai Hold Piramis kőtömbjeinek felszíni rétegében végre szerves anyagra bukkantak, melyet a feltárást követően azonnal a lengyelországi Gliwicében működő Sziléziai Műszaki Egyetem laboratóriumába küldtek további vizsgálatra. A radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy egy 10 350 éves szerves anyagról van szó, melynek értelmében a piramis teraszozása hozzávetőlegesen 10 ezer évvel ezelőtt készülhetett.

Kína közepén az egyiptomiakhoz hasonló, teljes épségben lévő piramisok tömegét a kínai kormányok éveken át titkolták.

A Kárpátokon belül, 400-1300 méter tengerszint feletti magasságon, a természetes tájat ősidők óta behálózza az ember által alkotott épített táj, a pallagkultúra.