Egy Irán elleni háború hatása a gazdaságra

Egy újabb közel-keleti háború valószínűsége minden egyes nap elmúltával egyre nagyobb. Izrael soha nem fogja megengedni, hogy Irán atomfegyvert hozzon létre, Irán pedig nem tántorít terve mellől. A két ország nukleáris itt-a-piros-hol-a-piros játékot játszik és egyik oldal sem adja fel. Ma már vezető politikusok is arról beszélnek, hogy Izrael előbb vagy utóbb megtámadja Iránt. Például Silvio Berlusconi azt a megdöbbentő kijelentést tette, hogy a G8-ak „biztosak benne”, hogy Izrael megtámadja Iránt. Egy izraeli-iráni konfliktus azonban nem csak a közel-keletre lenne hatással, hanem az egész világot sújtó következményekkel járna.

iran_izrael3 — Egy ilyen háború megoldaná a túlnépesedést, és a globális felmelegedést is. A nukleáris télben sokáig nem gondolnánk ezekre a dolgokra. Valóban így szeretnénk megoldani a problémáinkat?

Mit is jelentene egy Izrael és Irán között kirobbanó háború a világgazdaság számára?

A következőkben 7 potenciális gazdasági hatást mutatunk be egy esetleges izraeli-iráni háború esetén…

1) Az olaj ára az egekbe szökne – Az egyik első dolog, amit egy Irán ellen folytatott háború okozna, hogy a Hormuz szoroson átmenő olajszállítmányok komoly korlátozás alá kerülnének vagy teljesen le is állnának. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a világ olajszükségletének hozzávetőlegesen a fele csak a Hormuz szoroson át kerülhet az egyes országokba, a világ piacai azonnal felbolydulnának. Egyes elemzők szerint az olaj ára egészen 250 dollárig emelkedne hordónként.
Vajon készen állunk arra, hogy 600 forintot fizessünk egy liter benzinért? Milyen hatással lenne ez a gazdaságra?
Minden egyes tranzakció értékét az olaj ára határozza meg. Ha az olaj ára hirtelen két vagy háromszorosára emelkedne az még mélyebbre taszítaná az amúgy is rozoga lábakon álló amerikai gazdaságot.

2) A világ pénzpiacain eluralkodna a félelem – 2011-ben a világ pénzpiacain háború nélkül is a félelem a legnagyobb úr. A pénzpiacok rendkívül változékonyak az egész világon és egy esetleges háború kitörése esetén a félelem gyorsan pánikká alakulhat. Mi történik ha a piacokon pánik hangulat alakul ki? Összeomlás.

3) A világkereskedelem azonnal összeomlana – Volt olyan idő, amikor a világ gazdaságai viszonylag önfenntartók voltak, így a világ egyik pontján kitörő háború nem tette tönkre a teljes világgazdaságot. Ma már ez nem így van. Ma minden ország gazdasága más gazdaságok helyzetétől függ. Ennek vannak előnyei, de sajnos hátrányai is.

Egy Irán elleni háború kitörése esetén a világ nemzetei elkezdenének állást foglalni valamelyik fél mellett és a világkereskedelem ezt keményen megérezné. Az árukereskedelem és a szolgáltatások ellátása komoly akadályokba ütközne globálisan. Ez sok ország számára elég lenne ahhoz, hogy teljes körű válságot idézzen elő.

4) Megnövekednének a katonai kiadások – Ha Amerika közvetlenül nem is venne részt az Izrael és Irán közötti konfliktusban, nincs kétség, hogy az USA sok pénzt költene Izrael támogatására és a régió katonai fejlesztésére a háború kiterjedése esetére. Az USA már most közel 1 trillió dollárt költött az iraki és afganisztáni háborúkra. Egy iráni háború kitörése esetén ezek a kiadások megdöbbentő mértékben növekednének.
Amerika már most is úszik az adósságban. Az amerikai államadósság meghaladta a 14,9 trillió dollárt és egy újabb közel-keleti háború nem igazán javítana a helyzeten.

5) Oroszország jól járna – Oroszország, és a többi közel-keleten kívüli olaj exportőr igen jól járna ha Iránban háború törne ki. Oroszország mára a világ legnagyobb olajkitermelő nemzetévé vált, és amennyiben a közel-keleti források kiapadnának, akár milyen rövid vagy hosszú időre, Oroszország nagyon nagy hasznot húzhatna a helyzetből.

6) Óriási mértékű infláció – Az olaj árának drámai mértékű emelkedése és az amerikai kormány katonai kiadásainak jelentős növekedése mindenképpen az árak inflációjához vezetnének. Nagy valószínűséggel a kamatok is drámai mértékben emelkednének. Tulajdonképpen az iráni háború kitörése esetének az a legvalószínűbb, hogy ismét „stagfláció” jellemzi majd a gazdaságot, ami azt jelenti, hogy az árak gyors ütemben emelkednek, a gazdasági növekedés viszont stagnál vagy egyenesen negatívba fordul át.

7) Az arany ára csúcsokat döntene – Súlyos pénzpiaci bizonytalanság idején, hová is fordulhatnak a befektetők? Ahogyan azt nemrégiben világosan láthattuk, az aranyhoz. A mostani magas aranyárak is alacsonynak tűnnének, egy iráni háború kitörése esetén. Nehéz időkben szinte kivétel nélkül mindenki megpróbál biztosra menni. Jelenleg egyetlen világvaluta sem jelent biztonságot, így a befektetők a nemesfémeket tekintik a vagyonmegőrzés egyetlen biztos módjának.

A háború soha sem kellemes. Egy esetleges iráni háború kitörése olyan események láncolatát indítaná be, ami végérvényesen megváltoztatná a világ gazdaságát életünk hátralevő részére.
Reménykedjünk tehát abban, hogy ez a háború soha sem kezdődik el. Senki sem járna jól. A szomorú valóság az, hogy a döntés valószínűleg már megszületett. A feszültség egyre nő a közel-keleten és valamennyi fél úgy viselkedik, mint aki biztos a háború kitörésében.

Egy iráni háború nélkül is nehéz idők várnak a világra, de ha ezt még egy ilyen horderejű konfliktussal tetézzük, az eredmény teljes gazdasági katasztrófa lehet.

Forrás: www.idokjelei.hu

A poszt már több, mint egy éve íródott, de néhány szám átírásával ma is megállja a helyét.Nem szeretnénk a jós szerepében tetszelegni, azonban reméljük, hogy a valós veszély virtuális térben való megjelenítése elgondolkodtat mindenkit, és mérlegelésre kényszerít. Egy támadás végzetes következményekkel is járhat, és egy atomháború következményei az esetleges túlélőknek sem jelent túl fényes jövőképet…

Wesley Clark az USA külpolitikájáról