Névsorolvasás helyett RFID chip

Az általános iskolai névsorolvasás (vagy magyar megfelelője az óra vagy tanítás elején elhangzó jelentés) valami oknál fogva a mai napig élénken él az emlékezetemben. Ez a napi rutin lehetőséget adott minden gyereknek, hogy gyakorolja saját személyiségének megfogalmazását a „Jelen!” felkiáltás mindennapos megismétlésével. Mindegy, hogy az ember kiböfögte vagy énekelte, a lényeg, hogy emlékezetes maradjon. Én legalábbis így éreztem akkor.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy saját gyerekeimmel már nem fogok tudni nosztalgiázni ezen az emléken, mivel a régi szertartást ma már egyre több helyen nyomon követő eszközök váltják fel. Tavaly például egy Richmond-i iskola előkészítőben vezették be ezt a különösen drága szuper modern rendszert, hogy a gyerekek jelenlétét nyomon követhessék. Több angol és amerikai intézményről írtunk már, ahol a hagyományos nyilvántartást elektronikus személyazonosító vagy nyomon követő eszközök váltották fel. A George Miller iskolában a gyerekek iskolai egyen-mellényébe varrták az RFID chipeket, ami minden lépésüket rögzíti és ellenőrzi, hogy ebédidőben az ebédlőben, óra alatt pedig a teremben voltak-e. Az iskola vezetése szerint csak azokat a tevékenységeket rögzítik, amit a törvény előír számukra az állami támogatás folyósítása fejében.

A fejlesztés azonban magára vonta az ACLU (Amerikai Polgárjogi Unió) és az Electronic Frontier Foundation figyelmét, melyek aggodalmukat fejezték ki a magánszférához fűződő szabadságjogok megsértése miatt. Közös levelet írtak az iskola vezetésének, melyben kifejezték aggodalmukat és arra kérték őket tisztázzák milyen biztonsági intézkedéseket hoztak a program bevezetésekor a személyes adatok védelméért.

Nem ez az első alkalom, hogy egy iskola RFID chippel akarja nyomon követni tanulóit. Az első esetről 2005-ben értesült az emberi jogokat védő ACLU.

Az adatvédelmi és a magánélethez fűződő jogok sérülésén kívül felmerül a rendszer kiépítéséhez szükséges anyagi ráfordítás kérdése is. Az állami pénzből kiépített rendszer összesen 50.000 dollárba került és ne feledjük, egy nem túl bonyolult, különleges képességet nem igénylő feladatot hivatott helyettesíteni, amihez, legalábbis az én esetemben még szép emlékek is fűződnek. Ahogyan azt megszokhattuk a bevezetést pártolók a rendszer előnyeit ecsetelik: a chipekkel nemcsak a 100%-os biztonság garantált, de a megoldás adminisztrációs problémákat is képes orvosolni. A felügyelőknek nem kell papíron dokumentálnia a gyerekek adatait, vagy például étkezéskor megszámolnia a létszámot, hiszen az RFID technológia automatikusan felvezeti ezeket a rendszerbe.

A logika azt diktálná, hogy ez előírt adminisztráció mennyiségét kell csökkenteni, nem pedig chippel ellátott leltári tételekké alakítani saját gyerekeinket.


Microchipet a gyerekeknek a CNN szerint. CNN riport az első oviról, ahol a gyerekeket RFID chippel követik nyomon egész nap

Forrás.: www.idokjelei.hu

2011.10.25. Feketedobozt javasolnak a számítógépekbe

2011.10.11. Szép új világ – Ujjlenyomat-olvasó az iskolabuszokon

2011.09.27. A Nagytestvér nagyüzemi megfigyelőkampánya

2011.09.18. A gondolatbűn megelőzése: hároméves „rasszisták” a feketelistán

2011.09.16. Arra buzdítják az amerikaiakat, hogy jelentsenek egymásról

2011.06.26. Megfigyelés kínai módra?

2011.06.12. Mit tartogat a jövő? Orwell vs. Huxley

free counters

Csak egy hologram a világ?

Egy ideje a tudomány közelít a józan gondolkodáshoz, végre elkezdett foglalkozni a tapasztalattal. Megerősíti a széleskörűen elterjedt gyanút, hogy a dolgok sokkal inkább összefonódottak, mint azt a hagyományos fizika keretei valaha is megengedték.

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.

A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt.

A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.

Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében. Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság egy gigantikus hologram.

Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió. A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései.

Bohm szerint a látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió.

Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy holografikus lehet a valóság.

Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk egy holografikus tár.

Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.

Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.

Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.


A Világmindenség egy egységes mezőként mind az Anyagot, mind a Tudatosságot magában foglaló hatalmas hologram


Interjú Michael Talbottal, a Holografikus Univerzum c. könyv szerzőjével

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2011.11.07. Óriási napkitörést regisztráltak

2011.10.20. A szavak teremtő ereje

2011.10.19. Az orvos, aki rájött, hogy akár gyógyíthat is

2011.10.25. Miért nem oktatnak az iskolák?

2011.09.24. Kételkedik a fizikusvilág, de várja az igazoló mérések eredményét

free counters