A tórium megoldhatja a világ energiaproblémáit

A mai kor legsúlyosabb problémájára a mérnökök fantasztikus megoldásokat dolgoztak ki. Ha nem az RTL-től vagy a Spektrumtól várjuk, hogy rávilágítsanak, hanem magunk utánanézünk, akkor megtalálhatjuk a megoldást.

Az energetika, azaz az energiaellátás és -felhasználás, valamint ezeknek biztonsága napjaink egyik legfontosabb témája.

Évtizedekkel korábban sikerült a gyakorlatban kipróbálni olyan technikát, amivel az atommag-fúziós kutatás céljait (olcsó energia, nagy mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagból, minimális – akár a szénerőműveknél alacsonyabb – mennyiségű rádióaktív hulladékkal) el lehet érni : Folyékony Fluorid Sóolvadékos Tórium Reaktor . Nem technikai, hanem tömegmanipulációs (manipulált információterjedés) oka van annak, hogy ezt (polgári célra) nem használja az emberiség. A Science, Scientific American, New Scientist, Discovery, Popular Mechanics meg hasonló tudományos-politikus csatornák még csak meg sem említik, az állam nem finanszírozza, így a kutatók túlnyomó többsége még csak nem is ismeri (nemhogy behatóbban vizsgálná). Az állam és a nagy cégek a doktoranduszokat más témákra “szívják el”, fizetik, ösztönzik. 2010-ben Magyarországon a BME-NTI-ből származó információ szerint egyetlen szakdolgozatnak sem témája. Tiszteletükre legyen mondva, hogy legalább a BME-n pár doktorandusz tud róla. De más témában jobban, biztosabban lehet “publikálni” és “rövid idő alatt eredményt elérni” (ez kétségtelen).

Az “energiaproblémát” réges-régen megoldották. Már az 1960-as években. Nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Kitalálták, megépítették (olcsón), üzemeltették.

Wigner Jenõ kitalálta, hogyan lehet az emberiség energiaigényét tisztán kielégíteni. Aztán az 1960-as években meg is építették, olcsó anyagokból közönséges ipari technológiával, és sikeresen üzemelt 5 évig. Ez a folyékony fluorid sóolvadékos tórium reaktor (LFTR).

Számos előnye van az uránnal szemben, mint Wigner Jenő is felismerte. Mai körülmények között a thórium-232 alkalmasabbnak tűnik atomerő-művekhez, mint az urán. Kisebb, tisztább reaktorok, nagyságrenddel kevesebb radioaktív hulladék.

   Azonban most az indiai kormány bejelentette, hogy több kísérleti reaktor után belevágnak a világ első, tóriumot használó atomerőművének felépítéséhez. Jelenleg a helyszín kiválasztása zajlik, aztán még legalább másfél évet vesz igénybe az építkezés előtt a tervezés és környezetvédelmi előkészítés. Ha minden jól megy, az évtized végén kezdhet üzemelni a tóriumos erőmű, 300 megawattos kapacitással. Ez ugyan nem túl sok (kicsit kevesebb, mint amit Paks egy blokkja termel), mégis óriási áttörést hozhat az atomenergia iparágában.

A legszebb tájkép?

A tórium ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az atomerőművekben ma alkalmazott urán. Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénből), a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak.

A viking viharistenről Thorról elnevezett anyag már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai is ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendő erőművek fűtőanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, amiből atomfegyvereket lehet készíteni – tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani.


Arnie Gundersen, a Fairwinds Associates vezető nukleáris mérnökének helyzetelemzése a fukusimai reaktorok állapotáról.


Interjú Michio Kakuval a fukusimai erőmű helyzetének súlyosságáról. Tényleg ezt a technológiát kell támogatni, amikor van alternatívája?

A fegyverkezési verseny elmúltával lobbiérdekek akadályozták meg a tóriumra való átállást. Európában 1999-ben merült fel először a CERN-ben egy kísérleti reaktor megépítése, de az EU a francia atomlobbi nyomására elutasította a támogatási kérelmet. Franciaország Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt fektettek uránalapú erőművekbe, így nem áll érdekükben az új technológiára való átállás, ahol elvész a helyzeti előnyük.


Wigner Jenő nem csak kitalálta és megtervezte a reaktort, hanem meg is építette az első működő LFTR-t, mindezt 1960-ban.(garázs körülmények közt: raklap méretben) A “háztáji” reaktor 5MegaWATT-al üzemelt 2 évig. A reaktor elsődleges hátránya: nukleáris fegyver gyártására nem alkalmas. (ezért nem terjedt el, csupán Nobel díjjal honorálták a Magyar feltalálót: Wigner Jenőt)

A világ egyik legelismertebb atomfizikusa, a Nobel-díjas Carlo Rubbia tavaly nyílt levélben kérte Obama elnököt, hogy fontolja meg az amerikai atomerőművek lecserélését tóriumfűtésűre. A számítások szerint egy erőmű felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét.

A fukushimai katasztrófa után Németország bejelentette, hogy 2022-ig fokozatosan leszerelik az atomerőműveket. A terv szerint a tizenhét erőművet fokozatosan állítják le, az utolsókat 2022-ben. A legidősebb atomerőműveket már az idén tavasszal – a fukushimai nukleáris katasztrófa után – átmeneti jelleggel lekapcsolták az energiahálózatról. Ezután Olaszországban tartottak népszavazást, ahol a szavazók 92 százaléka elutasította, hogy ismét atomerőművekből nyerjenek energiát.

Mindezek ellenére a visegrádi országok (V4) – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája.

Ha ez valóban így van (egyelőre), akkor most már csak az a kérdés maradt, Paksot miért nem ezzel a technikával (LFTR) akarják bővíteni?

Forrás: index.hu, eleg.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2011.10.28. Japán kormánytagok szólaltak meg Fukushimával kapcsolatban

2011.10.08. Kitartanak az atomenergia mellett a visegrádi négyek

2011.09.29. Megújuló energiák nyomában

2011.06.14. Üdvözölték az olasz népszavazás eredményét a német Zöldek

2011.06.14. Az olaszok is az atomenergia ellen szavaztak

2011.06.12. Fukushima: az atomerőmű-katasztrófa árnyékában

2011.05.18. A fukushimai 1-es reaktor fűtőelemei szabadon, a 4-es összedőlőben

free counters

Reklámok