Rántottából nem lesz tojás?

A demokrácia, a szabad sajtó és kereslet/kínálat által automatikusan szabályozott szabad piacgazdaság paradigmáján belül felnőtt embernek a titkos társaságok, a sátánista szekták vagy a tudatmanipuláció (hála az erre szakosodott újságírók széleskörű aknamunkájának) egy kalap esik az űrlényekkel, a gyíklényekkel meg az időutazással. A sok marhaság szétválogatása az eltitkolt igazságtól hosszú és fáradtságos munkát igényel, amire a mai túlhajtott világban nem sok embernek marad ideje, energiája.

Kicsit romos ez az épület. De ha német lenne a tulajdonos, egész szépen fel lehetne újítani...

Úgyhogy amondó vagyok, felejtsünk el egy pillanatra mindent a szabadkőművességről, az ember-robotokról, a szubliminális üzenetekről, és az összes többi “fringe” tudományról, és koncentráljuk minden még meglévő agyi kapacitásunkat ide a jelenbe, a mára, a hírekre, amik a híradóból jönnek, az eseményekre, amik itt történnek, közvetlenül a környezetünkben.

"Én vigyem el a balhét? Hülyének néztek?"

Arra szeretném kérni az olvasót, hogy ebbe a demokratikus, szabad-versenyes világképbe, amit egykor mindannyian megtanultunk elfogadni, most próbálja meg valahogyan beilleszteni a tényt, hogy Görögország demokratikusan megválasztott kormányának demokratikusan megválasztott miniszterelnöke kiejti a száján a szavakat, hogy az országát “kisegítő” uniós mentőcsomaggal kapcsolatban népszavazást szándékozik kiírni…
És abban a pillanatban megfagy a levegő, még a tű is lecsúszik a lemezjátszóról, majd egy-két napos háttérben zajló kavarás után egyszerre csak mindenki egyszerre esik neki, és már nem csak az ellenzék követeli lemondását, hanem még a saját pártjának tagjai is szét akarják ízekre cincálni!

Mintha ez lenne a legdurvább dolog, amit egy parlamentben embernek ki lehet mondani a száján: “hogy ezzel kapcsolatban népszavazást írok ki”. Az egyetlen mondat, amiért azonnali szakmai halálbüntetés jár.

Hogyan lehetséges, hogy egy demokráciában, ahol ugye hivatalosan a nép akarata érvényesül a megválasztott “képviselőkön” keresztül, azonnali menesztés a büntetése annak, aki az Európai Unióval kapcsolatban kiejti a népszavazás szót?
Mi ez az Európai Unió? Egy olyan közösség, amit a nemzetek saját akaratukból hoztak létre, és amiben saját akaratukból vannak benne? Vagy valami más?

Felhívnám a figyelmet, hogy itt most egy szóval sem kritizáltam az Európai Uniót. A működésének részleteivel hosszasan lehetne foglalkozni, és sokan foglalkoznak is. Én itt ezt nem tettem, hanem csak az kérdeztem meg, hogy az Európai Unió léte kinek az akarata, és miért nem lehet erről széles köreben megkérdezni az embereket.

Ja persze, most jut csak eszembe, az emberek nyilván túl buták ahhoz, hogy ilyen fontos kérdésekben helyesen döntsenek saját sorsukról. Még az a szerencse, hogy vannak még tapasztalt és bölcs szakmai vezetőik, mint például Soros György, akik ilyenkor kiállnak és segítenek nekünk megérteni, hogy mi nekünk a legjobb, és hogy a dolgoknak miért KELL úgy történnie, ahogy történnek.

A pénzügyi guru a kijelentésre, mely szerint Görögország megvitatná az Euró elvetését a következő rövid, de velős szakmai érvekkel válaszolt. Azt mondta, és megpróbálom szó szerint idézni, hogy “Ez nem lehetséges. Az Euró már létrejött. És a rántottából sem lehet már újra tojást csinálni.

Azt hiszem ilyen erős érvekkel még mi sem tudunk vitába szállni. A pénzügyi guru ismét bebizonyította, hogy nem hiába tartják világszerte az egyik legnagyobb tudású pénzügyi szakembernek. Ilyen jól összeszedett és logikus szakmai érvelést már régen nem volt szerencsém hallani. Szinte bánom azt a sok évet, amit Mikro- és Makroökonómiával és ezeregyféle gazdasági tanulmányokkal töltöttem, mikor egy rántotta elkészítésével több és alaposabb tudásra tehetettem volna szert a világgazdaság működésével kapcsolatban.

Ehhez már csak az kell, hogy meghallgassuk a másik “befektető” ékes mondásait:

Forrás: a Vodafone reklámjának elemzéséről elhíresült http://pirospirula.blogspot.com

2011.11.02. A Trójai faló, avagy görögtűz krónikája

2011.10.30. Soros földbe döngöli az európai mentőcsomagot

2011.10.07. Soros György három pontos terve az euróválság megoldására

2011.09.19. Az európai adósságválság célja a politikai hatalom konszolidációja

2011.09.07. Az európai pénzügyi rendszer vége idézetekben

2011.06.26. Soros szerint Európának “B” tervre van szüksége

free counters

Reklámok

Egy Irán elleni háború hatása a gazdaságra

Egy újabb közel-keleti háború valószínűsége minden egyes nap elmúltával egyre nagyobb. Izrael soha nem fogja megengedni, hogy Irán atomfegyvert hozzon létre, Irán pedig nem tántorít terve mellől.  A két ország nukleáris itt-a-piros-hol-a-piros játékot játszik és egyik oldal sem adja fel. Ma már vezető politikusok is arról beszélnek, hogy Izrael előbb vagy utóbb megtámadja Iránt. Például Silvio Berlusconi azt a megdöbbentő kijelentést tette, hogy a G8-ak „biztosak benne”, hogy Izrael megtámadja Iránt. Egy izraeli-iráni konfliktus azonban nem csak a közel-keletre lenne hatással, hanem az egész világot sújtó következményekkel járna.

Egy ilyen háború megoldaná a túlnépesedést, és a globális felmelegedést is. A nukleáris télben sokáig nem gondolnánk ezekre a dolgokra. Valóban így szeretnénk megoldani a problémáinkat?

Mit is jelentene egy Izrael és Irán között kirobbanó háború a világgazdaság számára?

A következőkben 7 potenciális gazdasági hatást mutatunk be egy esetleges izraeli-iráni háború esetén…

1) Az olaj ára az egekbe szökne – Az egyik első dolog, amit egy Irán ellen folytatott háború okozna, hogy a Hormuz szoroson átmenő olajszállítmányok komoly korlátozás alá kerülnének vagy teljesen le is állnának. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a világ olajszükségletének hozzávetőlegesen a fele csak a Hormuz szoroson át kerülhet az egyes országokba, a világ piacai azonnal felbolydulnának. Egyes elemzők szerint az olaj ára egészen 250 dollárig emelkedne hordónként.
Vajon készen állunk arra, hogy 600 forintot fizessünk egy liter benzinért? Milyen hatással lenne ez a gazdaságra?
Minden egyes tranzakció értékét az olaj ára határozza meg. Ha az olaj ára hirtelen két vagy háromszorosára emelkedne az még mélyebbre taszítaná az amúgy is rozoga lábakon álló amerikai gazdaságot.

2) A világ pénzpiacain eluralkodna a félelem – 2011-ben a világ pénzpiacain háború nélkül is a félelem a legnagyobb úr. A pénzpiacok rendkívül változékonyak az egész világon és egy esetleges háború kitörése esetén a félelem gyorsan pánikká alakulhat. Mi történik ha a piacokon pánik hangulat alakul ki? Összeomlás.

 3) A világkereskedelem azonnal összeomlana – Volt olyan idő, amikor a világ gazdaságai viszonylag önfenntartók voltak, így a világ egyik pontján kitörő háború nem tette tönkre a teljes világgazdaságot. Ma már ez nem így van. Ma minden ország gazdasága más gazdaságok helyzetétől függ. Ennek vannak előnyei, de sajnos hátrányai is.
Egy Irán elleni háború kitörése esetén a világ nemzetei elkezdenének állást foglalni valamelyik fél mellett és a világkereskedelem ezt keményen megérezné. Az árukereskedelem és a szolgáltatások ellátása komoly akadályokba ütközne globálisan. Ez sok ország számára elég lenne ahhoz, hogy teljes körű válságot idézzen elő.

4) Megnövekednének a katonai kiadások – Ha Amerika közvetlenül nem is venne részt az Izrael és Irán közötti konfliktusban, nincs kétség, hogy az USA sok pénzt költene Izrael támogatására és a régió katonai fejlesztésére a háború kiterjedése esetére. Az USA már most közel 1 trillió dollárt költött az iraki és afganisztáni háborúkra. Egy iráni háború kitörése esetén ezek a kiadások megdöbbentő mértékben növekednének.
Amerika már most is úszik az adósságban. Az amerikai államadósság meghaladta a 14,9 trillió dollárt és egy újabb közel-keleti háború nem igazán javítana a helyzeten.

5) Oroszország jól járna – Oroszország, és a többi közel-keleten kívüli olaj exportőr igen jól járna ha Iránban háború törne ki. Oroszország mára a világ legnagyobb olajkitermelő nemzetévé vált, és amennyiben a közel-keleti források kiapadnának, akár milyen rövid vagy hosszú időre, Oroszország nagyon nagy hasznot húzhatna a helyzetből.

6) Óriási mértékű infláció – Az olaj árának drámai mértékű emelkedése és az amerikai kormány katonai kiadásainak jelentős növekedése mindenképpen az árak inflációjához vezetnének. Nagy valószínűséggel a kamatok is drámai mértékben emelkednének. Tulajdonképpen az iráni háború kitörése esetének az a legvalószínűbb, hogy ismét „stagfláció” jellemzi majd a gazdaságot, ami azt jelenti, hogy az árak gyors ütemben emelkednek, a gazdasági növekedés viszont stagnál vagy egyenesen negatívba fordul át.

7) Az arany ára csúcsokat döntene – Súlyos pénzpiaci bizonytalanság idején, hová is fordulhatnak a befektetők? Ahogyan azt nemrégiben világosan láthattuk, az aranyhoz. A mostani magas aranyárak is alacsonynak tűnnének, egy iráni háború kitörése esetén. Nehéz időkben szinte kivétel nélkül mindenki megpróbál biztosra menni. Jelenleg egyetlen világvaluta sem jelent biztonságot, így a befektetők a nemesfémeket tekintik a vagyonmegőrzés egyetlen biztos módjának.

A háború soha sem kellemes. Egy esetleges iráni háború kitörése olyan események láncolatát indítaná be, ami végérvényesen megváltoztatná a világ gazdaságát életünk hátralevő részére.
Reménykedjünk tehát abban, hogy ez a háború soha sem kezdődik el. Senki sem járna jól. A szomorú valóság az, hogy a döntés valószínűleg már megszületett. A feszültség egyre nő a közel-keleten és valamennyi fél úgy viselkedik, mint aki biztos a háború kitörésében.

Egy iráni háború nélkül is nehéz idők várnak a világra, de ha ezt még egy ilyen horderejű konfliktussal tetézzük, az eredmény teljes gazdasági katasztrófa lehet.

Forrás: www.idokjelei.hu

A poszt már több, mint egy éve íródott, de néhány szám átírásával ma is megállja a helyét.Nem szeretnénk a jós szerepében tetszelegni, azonban reméljük, hogy a valós veszély virtuális térben való megjelenítése elgondolkodtat mindenkit, és mérlegelésre kényszerít. Egy támadás végzetes következményekkel is járhat, és egy atomháború következményei az esetleges túlélőknek sem jelent túl fényes jövőképet…


Wesley Clark az USA külpolitikájáról

2011.11.10. Egy izraeli-iráni konfliktus magasra repítheti az olaj árát

2011.11.08. Oroszország és Kína óva int Irán megtámadásától

2011.11.07. Terjednek a drónok – Visszaüthet a megelőző csapás gyakorlata

2011.11.07. Nő az egyetértés az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról

2011.11.05. Kik szivárogtatják az Irán elleni támadásról szóló híreket?

2011.11.03. Egy esetleges izraeli támadási újabb előjelei

2011.11.02. Izrael hamarosan megtámadhatja Iránt

2011.10.17. Az USA Irán-politikája egyenes út a háborúhoz

2011.10.15. Bunkerromboló bombák Izraelnek: egy lépéssel közelebb a háború

2011.10.10. A NATO új háborúra készül

2011.08.25. Obama vajon Szíria ellen is háborút indít?

2011.08.14. Palesztin államalapítási végjáték szeptember 20-án

2011.07.18. Izrael Irán megtámadását tervezi?

free counters