Görögország Izland példáját követve a bankok helyett az országot menti meg?

Izland nem a bankokat mentette meg, hanem saját gazdaságát,ajtót mutatott a bankoknak és gazdasága ma jobb állapotban van szinte minden olyan ország gazdaságánál, akik hagyták, hogy a bankok diktáljanak.

Barry Ritholtz májusban a következőket mondta: „A bankok kimentése helyett, amit mellesleg Izland nem tudott volna kivitelezni, inkább biztosítékot nyújtott a betétekre (ahogyan azt az FDIC is teszi) és hagyták, hogy a kapitalizmus természetes folyamata tegye a dolgát.” Most sokkal jobb helyzetben vannak, mint az USA vagy Írország, akik nem ezt az utat követték.

Bloomberg ezt írta még Februárban: Más nemzetekkel, például az Egyesült Államokkal és Írországgal ellentétben, akik milli- árdokat pumpáltak pénzintézeteikbe, hogy felszínen tartsák azokat, Izland a legnagyobb hitelezőket vagyon- gondnokság alá helyezte. Úgy döntött nem fogja megvédeni az ország bankjainak hitelezőit, akiknek eszközei 209 milliárd dollárra, az ország GDP-jének 11-szeresére dagadtak.

„Izland helyesen cselekedett, azzal hogy biztosította kifizetési rendszerének folyamatos működését, és hagyta, hogy a hitelezők, nem pedig az adófizetők, állják a veszteséget,” mondta Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel díjas közgazdásza. „Írország ezzel szemben mindent rosszul csinált. Ők a legrosszabb modellt követték.”

Írország a bankok valamennyi kötelezettségére garanciát nyújtott, amikor azok bajba jutottak és eddig 46 milliárd eurót pumpált a pénzintézetekbe, a csőd szélére sodorva az országot. Ezek után kénytelen volt elfogadni az Unió mentőcsomagját.

A nagy bankrendszerrel rendelkező országok követhetnék Izland példáját, mondja Adriaan van der Knaap, az UBS AG vezérigazgatója. „Egy ilyen döntés nem zavarná meg a pénzrendszert,” mondja van der Knaap, aki korábban Izland bankhatározati bizottságának tanácsadója volt.

Arni Pall Arnason, Izland gazdasági minisztere azt mondja, hogy a döntés, miszerint a hitelezők osztoztak az ország pénzügyi veszteségein, megmentette az ország jövőjét. „Amennyiben garanciát adtunk volna a bankok kötelezettségeire, ugyan olyan helyzetben lennénk, mint Írország,” – mondja Arnason.

„Kezdetben a bankok és egyéb európai pénzintézetek azt mondták nekünk, hogy soha többet nem fognak hitelt nyújtani Izlandnak,” mondja Einarsdottir. „Akkor 10 év volt, majd 5, most pedig azt mondják, hogy ismét lehet szó hitelről.”

Még az IMF is dicsérte Izland stratégiáját:
Az első olyan országként, amely a globális gazdasági válság teljes erejét megtapasztalta, Izland egyesek szerint tökéletes példája annak, hogyan lehet a társadalmi szerkezet elpusztítása nélkül legyőzni egy mély gazdasági válságot.

Görögország előtt ugyanez a döntés áll

Robert Reich szerint Görögországnak most azt kell eldöntenie, hogy hátat fordítson-e a bankoknak: George Papandreou, görög miniszterelnök a demokráciát választotta, amikor bejelentette, hogy népszavazást tartanak az Unió és az IMF által a mentőcsomag fejében rájuk rótt drákói megszorító intézkedésekről. (Pontosabban fogalmazva azokról a csökkentésekről, amelyeket Görögországnak a neki hitelező és a csődjük esetén sokat vesztő, nagy európai bankok megmentéséért kell végrehajtania, nem beszélve az európai bankokkal szorosan összefonódott Wall Street-i bankokról, akik szintén hatalmas összegeket veszítenének egy görög csőd esetén.)

A helyzet ismerős. Ez történt 2008 vége és 2009 eleje táján, amikor a Wall Street hatalmas mennyiségű rossz hitelt folyósított és felmerült kimentésük kérdése.

A különbség, hogy az Egyesült Államokban nem tartottak népszavazást. A Bush kormány közölte a kongresszussal, hogy ha nem hagyják jóvá azonnal és feltétel nélkül a hatalmas mentőcsomagot, „gazdasági Armageddonra” számíthatnak. (Hank Paulson, akkori pénzügyminiszter, mentőcsomag hiányában a szükségállapot elrendelését is kilátásba helyezte.) Természetesen a kongresszus azonnal engedelmeskedett. Hank Paulson, Ben Bernanke és Timothy Geithner (a New Yorki Fed vezetőjeként) elkezdték lapátolni a pénzt a bankokba. Az Obama kormány (és Geithner, most már, mint pénzügyminiszter) pedig még nagyobb tételben folytatta.

Tehát ahelyett, hogy hagyták volna, hogy a Wall Street viselje tetteinek és hanyagságának következményeit, kimentették és inkább az adófizetőkre hárították a terhek és következmények viselését.

A helyzet valószínűleg másképp alakult volna, ha az amerikaiakat is megkérdezik. A közvélemény kutatások szerint az amerikaiak nagy többsége ellenzi a mentőcsomagokat. A legkevesebb az lett volna, hogy szigorú feltételekhez kössék a mentőcsomagok folyósítását, így a bankok kénytelenek lettek volna lenyelni az általuk nyújtott uzsorahitelek miatti veszteségeket, vagy segíteni a lakástulajdonosok jelzáloghiteleinek csökkentésében. Elvárhatták volna tőlük azt is, hogy javítsák a kisebb helyi bankok tőkeállományát és szigorúbb rendelkezések elfogadását.

Forrás: www.idokjelei.hu

2011.10.22. Államadósság? Figyelő szemetek Izlandra vessétek…

2011.10.04. Ahol van elszámoltatás: bíróság előtt a volt izlandi kormányfő

2011.08.26. Az izlandi forradalom: a polgári demokrácia győzelme

2011.07.31. Államadósság megszüntetése demokratikus módszerekkel Izlandon

free counters

A Trójai faló, avagy a görögtűz krónikája

A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást.

Mi történik, ha Görögország fizetésképtelenné válik? A kérdés az, hogy mikor, nem az, hogy megtörténik-e. Írtuk 5 hónapja...

A ház elemzői szerint ebben az esetben “aligha lesz elkerülhető” a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.

A hír, amely felbolydította egész Európát és kényszeres tenni akarásra késztette a vezetőket nem más, mint az, hogy Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök előző este közölte, hogy referendumot ír ki a múlt heti EU- csúcson elfogadott megállapodásról, amely a görög adósság egy részének leírását, illetve az új hitelprogram részleteit tartalmazza.

Vajon miért nem vállalta fel a görög miniszterelnök a döntés felelősségét? Ez a kérdés akár költői is lehetne, de az lehetséges, hogy a kegyelemdöfést engedte át a görög népnek ezzel. Így nem szárad majd a lelkén Görögország kiárusítása, és az Euró bukása se hozzá lesz köthető. Majd mindenki a görög népet fogja ezekért hibáztatni…

Európa vezetői már kellően felpörögtek az esemény hallatán, és meg is kezdték szokásos nyomásgyakorlásukat.

“A francia elnök hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendez- ték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előröl” – írta kedden honlapján a Le Monde című napilap.

A Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapták meg, és mostantól nehéz elképzelni, hogy addig utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat. Ettől tart a lap szerint Sarkozy egyik hétfő esti látogatója, akivel az elnök a görög bejelentést követően konzultált.

A francia államfő a nap folyamán telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral, miközben a lap szerint “egy félelmetes forgatókönyv” kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa “gyámság” alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt.

Nem véletlen a nagy rendőri készülődés a G20-ak találkozója előtt

A Le Monde szerint az is ag- gasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népsza- vazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi ban- kok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazá- son az államcsődről döntenek?

Amennyiben a görögök elvetik a brüsszeli mentőcsomagot, az konkrétan azt jelentené, hogy az államadósság egy nagyobb hányadát kell elengedni, az ország bejelenti a fizetésképtelenségét, amely az egész eurózónára nézve katasztrofális – írta a Le Monde.

Az EU vezetői nem lesznek képesek megmenteni Görögországot, sem a másik öt bajba jutott európai országot, és ezzel egyidőben még az eurót és az Európai Uniót is

Lehet, hogy csak nekünk tűnik úgy, hogy a lovak közé dobták a gyeplőt?

Ez egy hosszú történet, mi is sokat foglalkoztunk a görög tragédiával és a hozzá kapcsolódó eseményekkel. Ha valaki végignézi szépen látszik a mű íve, ahogy a cselekmény kibontakozik, és most végre felért a csúcsra. A végkifejlet kibontakozóban.


A Háttér-kép szeptember végi adásában (09.29.) Bogár László és Boros Imre fejti ki álláspontját a görögök átverésével kapcsolatban

2011.11.01. Londoni elemzők: a görög eurótagság végét jelentheti a népszavazás

2011.10.30. Soros földbe döngöli az európai mentőcsomagot

2011.10.27. Megszületett az adósságválságra adandó válasz stratégia

2011.10.07. Cameron: Ez nem normál recesszió

2011.10.07. Soros György három pontos terve az euróválság megoldására

2011.09.25. Pénzpiaci pillanatkép: mi hallatszik a vihar előtti csendben

2011.09.09. Az EKB elnöke is globális kormányzást akar Európában

2011.09.07. Az európai pénzügyi rendszer vége idézetekben

2011.09.01. A pénzügyi pánik előszele söpör végig a világon

2011.08.04. Ami a híradókból kimarad: dőlnek a görögök…

2011.07.24. A globális valuta bevezetésének trükkje

2011.07.13. Meredeken leminősítette Görögországot a Fitch

2011.07.10. Vérfagyasztó jóslat: hamarosan csődbe megy öt EU-tag

2011.07.06. A görög tragédia több európai országot magával ránthat

2011.06.26. Soros szerint Európának “B” tervre van szüksége

2011.06.21. Mire belépnénk, megszűnik az euroövezet?

2011.06.21. A görög adósságcunami az Egyesült Államok partjait is elérheti

2011.06.20. Londoni elemzők: “öt éven belül felbomlik az euróövezet”

2011.06.15. Újabb rekordon a görög törlesztésbiztosítási árazás Londonban

2011.06.15. A jövő héten döntés közelébe kerül EU az újabb görög csomagról

2011.06.13. “CCC”-re rontotta a görög osztályzatot az S&P

2011.05.30. Egy új globális pénzügyi rendszer megszületése

2011.05.25. Ha Görögország csődbe megy…

________________________________________________________________________

Az amerikai álom               Elkerülhetetlen az össze-      Mit tartogat a jövő?
.                                          omlás és sok befektető         Orwell vagy Huxley
.                                          tudja ezt…                             lesz a befutó?
                 

free counters