Gyakorlatilag görög államcsőd

A görög tisztviselők a hitelezőkkel tárgyalnak a hiteltörlesztés átmeneti beszüntetéséről, hogy elkerülhessék az államcsődöt és az eurózónából való kilépést. A kommunikációjukban már hallani mindent, az adósság átütemezésétől kezdve a görög államadósság (mintegy 130 milliárd euró) felének elengedéséig. Egyelőre még kerülgethetik a tények közlését, de akkor majd mi kimondjuk helyettük: egy ország fizetésképtelensége gyakorlatilag államcsőd.

Hogy ezt még a totális államcsőd előtt letárgyalják, csak annyit jelent, hogy az államcsőd irányított, és Görögország megmarad gyarmatnak. Egy államcsőd esetén az állami források már nem elégségesek ahhoz, hogy az állam alapvető (létfontosságú) feladatait ellássa. Jelen kiszolgáltatott helyzetben az európai államoknak az adósságtörlesztés legalább annyira feladatává lett téve, mint maga az államigazgatás apparátusának fenntartása.

Mit láthatunk Görögországban? Újabb és újabb megszorítások, a szociális kiadások visszatartása majd megvonása, a közigazgatás gépezetének lassú leépülése. Tömeges elbocsátások a pénzhiány miatt. Az ország most érte el a fizetésképtelenséget. Ez csak annyit jelent, hogy a görög kormánynak választania kellett: vagy újabb tömeges leépítések lesznek egészen odáig, hogy államapparátus híján már nem tudja fenntartani a hatalmat, vagy elkezd tárgyalni a hiteltörlesztés szüneteltetéséről. Így annak a reménye megmarad, hogy a jövőben majd újra fizetni tud, ellenkező esetben már az sem. Tehetnek a hitelezők mást, minthogy elfogadják? Nem, mivel nekik is érdekük, hogy a görög állam előbb vagy utóbb de törlesszen.

Hogy a törlesztést tárgyalásos úton szüntetik be, a görög kormány ezzel egyben kijelentette, hogy a hiteltörlesztés számára elsődleges, az állampolgárok sorsa másodlagos. Ugyanis a lakosság terheit nem csökkentik, hanem minden marad a jelenlegi szinten és amint lehet, folytatják az államadósság törlesztését.

Angela Merkel német kancellár figyelmeztette Görögországot, hogy nem kapják meg a következő segélyt, ha nem történik előrelépés az államadósság csökkentése terén. De mégis miből, Merkel asszony? Ahhoz működőképes gazdaság kellene, valós termeléssel, általános foglalkoztatottsággal. Ami volt, azt elvitte az Európai Unió, közönséges turistaparadicsommá, az uniós vezetők nyaralóhelyévé züllesztve Görögországot. Ismerős a helyzet? Minden más EU tagállamban az uniós csatlakozás feltétele volt a nemzetgazdaság módszeres leépítése. Most meg törlesztést akarnak? Dehogy akarnak törlesztést! Görögországot akarják.

A brüsszeli folyosókon már korábban is terjedt az ötlet, miszerint Görögországot közvetlen Brüsszel irányítása alá kell helyezni. Németország már hivatalosan is “javasolta”, hogy a görög költségvetést kezelhetné közvetlen az Európai Unió. Ennek értelmében az uniós pénzügyminisztereknek vétójoga lenne minden, a görög költségvetés tárgyát képező kiadás ellen. Természetesen, csak hogy elkerüljenek egy újabb államcsődöt…

A görög kormányzat egyelőre kijelentette, hogy “megőrzik a nemzeti szuverenitást”. Hogy ez alatt mit értett, azt nem lehet tudni. Ha Görögország független lenne, nem függene. Függ Görögország? Az államadósság a GDP 160%-a. Már hogyne függene. A görög vezetés mégsem meri elfogadni az uniós pénzügyi felügyeletet, mert tudja, hogy azonnal elsöpörné a népharag. Helyette beetetés megy. Majd visszautasítják, aztán a helyzet “sajnálatos módon” rosszabbodni fog, és “kénytelenek lesznek” elfogadni, mert “nincs más kiút”.

És ha egy állammal megteszik, megteszik a többi periféria állammal is. Magyarország egy ilyen periféria állam, és a cionista kormányzat ennél fogva különösen elkötelezett a nyugati integráció mellett. Még a SOPA/PIPA amerikai törvénytervezeteket is kérdés nélkül törvénybe iktatják. Valakinek még számít valamit, hogy más a neve? Elfogadják, mert az IMF feltételül szabta. Az EU még látványosan vitatkozni fog a törvény alkotmányellenességéről, mikor nálunk már rég törvénybe van iktatva (a kormány az Európa Parlamentben tartott vita előtt titkos megállapodással iktatta be az amerikai internetcenzúra kezdeményének európai megfelelőjét).

Egy éve lehetett tudni, hogy Görögország idén februárban fizetésképtelenséget jelent, mégse tettek semmit. Az újabb és újabb hitelfelvétel nem megoldás egy olyan gazdaságnak, ahol gyakorlatilag alig van termelés, a kormány pedig nem elkötelezett a munkahelyteremtés mellett. Egy év alatt a kormány a szociális juttatások visszavágása mellett a felvett hitelekből vállalatokat hozhatott volna létre, hogy a gazdaság növekedésnek induljon és hosszú távon legyen miből fizetni. De nem tette, mert a cél az államcsőd volt, és az uniós gyámság. Ez a nagy “nemzeti szuverenitás”, amit nemsokára több periféria állam is megtapasztal.