Görögország Izland példáját követve a bankok helyett az országot menti meg?


Izland nem a bankokat mentette meg, hanem saját gazdaságát,ajtót mutatott a bankoknak és gazdasága ma jobb állapotban van szinte minden olyan ország gazdaságánál, akik hagyták, hogy a bankok diktáljanak.

Barry Ritholtz májusban a következőket mondta: „A bankok kimentése helyett, amit mellesleg Izland nem tudott volna kivitelezni, inkább biztosítékot nyújtott a betétekre (ahogyan azt az FDIC is teszi) és hagyták, hogy a kapitalizmus természetes folyamata tegye a dolgát.” Most sokkal jobb helyzetben vannak, mint az USA vagy Írország, akik nem ezt az utat követték.

Bloomberg ezt írta még Februárban: Más nemzetekkel, például az Egyesült Államokkal és Írországgal ellentétben, akik milli- árdokat pumpáltak pénzintézeteikbe, hogy felszínen tartsák azokat, Izland a legnagyobb hitelezőket vagyon- gondnokság alá helyezte. Úgy döntött nem fogja megvédeni az ország bankjainak hitelezőit, akiknek eszközei 209 milliárd dollárra, az ország GDP-jének 11-szeresére dagadtak.

„Izland helyesen cselekedett, azzal hogy biztosította kifizetési rendszerének folyamatos működését, és hagyta, hogy a hitelezők, nem pedig az adófizetők, állják a veszteséget,” mondta Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel díjas közgazdásza. „Írország ezzel szemben mindent rosszul csinált. Ők a legrosszabb modellt követték.”

Írország a bankok valamennyi kötelezettségére garanciát nyújtott, amikor azok bajba jutottak és eddig 46 milliárd eurót pumpált a pénzintézetekbe, a csőd szélére sodorva az országot. Ezek után kénytelen volt elfogadni az Unió mentőcsomagját.

A nagy bankrendszerrel rendelkező országok követhetnék Izland példáját, mondja Adriaan van der Knaap, az UBS AG vezérigazgatója. „Egy ilyen döntés nem zavarná meg a pénzrendszert,” mondja van der Knaap, aki korábban Izland bankhatározati bizottságának tanácsadója volt.

Arni Pall Arnason, Izland gazdasági minisztere azt mondja, hogy a döntés, miszerint a hitelezők osztoztak az ország pénzügyi veszteségein, megmentette az ország jövőjét. „Amennyiben garanciát adtunk volna a bankok kötelezettségeire, ugyan olyan helyzetben lennénk, mint Írország,” – mondja Arnason.

„Kezdetben a bankok és egyéb európai pénzintézetek azt mondták nekünk, hogy soha többet nem fognak hitelt nyújtani Izlandnak,” mondja Einarsdottir. „Akkor 10 év volt, majd 5, most pedig azt mondják, hogy ismét lehet szó hitelről.”

Még az IMF is dicsérte Izland stratégiáját:
Az első olyan országként, amely a globális gazdasági válság teljes erejét megtapasztalta, Izland egyesek szerint tökéletes példája annak, hogyan lehet a társadalmi szerkezet elpusztítása nélkül legyőzni egy mély gazdasági válságot.

Görögország előtt ugyanez a döntés áll

Robert Reich szerint Görögországnak most azt kell eldöntenie, hogy hátat fordítson-e a bankoknak: George Papandreou, görög miniszterelnök a demokráciát választotta, amikor bejelentette, hogy népszavazást tartanak az Unió és az IMF által a mentőcsomag fejében rájuk rótt drákói megszorító intézkedésekről. (Pontosabban fogalmazva azokról a csökkentésekről, amelyeket Görögországnak a neki hitelező és a csődjük esetén sokat vesztő, nagy európai bankok megmentéséért kell végrehajtania, nem beszélve az európai bankokkal szorosan összefonódott Wall Street-i bankokról, akik szintén hatalmas összegeket veszítenének egy görög csőd esetén.)

A helyzet ismerős. Ez történt 2008 vége és 2009 eleje táján, amikor a Wall Street hatalmas mennyiségű rossz hitelt folyósított és felmerült kimentésük kérdése.

A különbség, hogy az Egyesült Államokban nem tartottak népszavazást. A Bush kormány közölte a kongresszussal, hogy ha nem hagyják jóvá azonnal és feltétel nélkül a hatalmas mentőcsomagot, „gazdasági Armageddonra” számíthatnak. (Hank Paulson, akkori pénzügyminiszter, mentőcsomag hiányában a szükségállapot elrendelését is kilátásba helyezte.) Természetesen a kongresszus azonnal engedelmeskedett. Hank Paulson, Ben Bernanke és Timothy Geithner (a New Yorki Fed vezetőjeként) elkezdték lapátolni a pénzt a bankokba. Az Obama kormány (és Geithner, most már, mint pénzügyminiszter) pedig még nagyobb tételben folytatta.

Tehát ahelyett, hogy hagyták volna, hogy a Wall Street viselje tetteinek és hanyagságának következményeit, kimentették és inkább az adófizetőkre hárították a terhek és következmények viselését.

A helyzet valószínűleg másképp alakult volna, ha az amerikaiakat is megkérdezik. A közvélemény kutatások szerint az amerikaiak nagy többsége ellenzi a mentőcsomagokat. A legkevesebb az lett volna, hogy szigorú feltételekhez kössék a mentőcsomagok folyósítását, így a bankok kénytelenek lettek volna lenyelni az általuk nyújtott uzsorahitelek miatti veszteségeket, vagy segíteni a lakástulajdonosok jelzáloghiteleinek csökkentésében. Elvárhatták volna tőlük azt is, hogy javítsák a kisebb helyi bankok tőkeállományát és szigorúbb rendelkezések elfogadását.

Forrás: www.idokjelei.hu

2011.10.22. Államadósság? Figyelő szemetek Izlandra vessétek…

2011.10.04. Ahol van elszámoltatás: bíróság előtt a volt izlandi kormányfő

2011.08.26. Az izlandi forradalom: a polgári demokrácia győzelme

2011.07.31. Államadósság megszüntetése demokratikus módszerekkel Izlandon

free counters

2 gondolat “Görögország Izland példáját követve a bankok helyett az országot menti meg?” bejegyzéshez

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s