Tudomány kategória bejegyzései

A Monsanto lenyomja Európát?

Franciaország éppen hogy csak betiltotta a GMO kukorica termesztését, de a nagy biotechnológiai vállalatok, mint a Monsanto és a Syngenta, máris ellentámadásba lendültek. Legújabb próbálkozásukkal az uniós törvényalkotók döntéseit is felülírni képes jogokat akarnak szerezni.

monsanto_childA DuPont és a Dow Chemical pedig az általuk közösen kifejlesztett 1507 Pioneer fantázianévre hallgató GMO kukoricával akarnak betörni az Unióba.

A korporatizmus diktatúrája nem hirtelen termett elő a semmiből. A hatalom megszerzése fokozatosan zajlik, most éppen az európai környezetvédelmi miniszterek „segítségével”, akik egy új törvény bevezetésével, ami látszólag országos tilalmat tesz lehetővé a GM növényekkel szemben, de a valóságban ennek talán pont az ellenkezőjét teszi.

tumblr_mkwbp6vF7B1qa5zb3o1_500Stop the Crop szerint az új „javaslat felhatalmazza a biotechnológiai cégeket, hogy eldöntsék, megengedik-e a tilalmat vagy sem.” De nehéz megjósolni vajon hogyan döntenének…

Amennyiben egy biotechnológiai cég nem hagyja jóvá a döntést, az EU tagállamoknak hivatalos indoklást kell benyújtani a Monsantohoz vagy Sygentahoz hasonló cégekhez, hogy miért akarják az adott terményt betiltani. Kérdéses, hogy ezek az indoklások megállnák-e helyüket a bíróságon.

A javaslat lényegében komoly jogi beleszólást biztosít a biotechnológiai óriásoknak a nemzetek GMO-kkal kapcsolatos jövőbeli döntéseibe, és mint ilyen, úgy tűnik, az európai döntéshozók fölé helyezi őket, nem beszélve a nemzeti kormányokról és a lakosságról.

monsanto-heroA javaslattal kapcsolatos megbeszélés éppen ma, május 28-án lesz. További információ a Föld Barátai dokumentumában: A mérgezett kehely.

Sustainable Pulse így ír erről:

Az új törvényt úgy próbálják népszerűsíteni, hogy az nagyobb szuverenitást biztosíthat a kormányoknak a GM termények betiltásával kapcsolatos döntéseknél. Ugyanakkor a törvényjavaslat törvényes jogot ad a biotechnológiai cégeknek, hogy eldöntsék, megengedik-e a tiltást vagy sem. Amennyiben a cég visszautasítja a tiltást, a kormány kénytelen homályos és tudománymentes jogi alapokra helyezni álláspontját a GM terményeket illetően, szélesre tárva a kaput a jogviták előtt.

Adrian Bebb, a Föld Barátai európai ágának munkatársa pedig a következőket mondta:

A demokrácia megsértése, hogy a Monsantohoz hasonló vállalatok bármilyen jogalapot kapjanak a termékeik betiltásával kapcsolatos döntések befolyásolására. Biztosítani kell a kormányoknak a hatalmat, hogy a szóban forgó termékekből profitáló cégek engedélye és bármiféle magyarázkodás nélkül betilthassák az általuk kifogásolt termékeket.

A nemzeti kormányok több mint 15 éve harcolnak a GM termények ellen és keményen felléptek jogaik védelmében. A törvényjavaslat egy olyan mérgezett kehely, ami megszüntetné a szilárd jogi alapokat a génmódosított terményekkel szembeni küzdelemben.

Fontos felhívni a lakosság figyelmét az új tervezetre, hiszen inkább a létező törvényes védelem megerősítésére, nem pedig a tagállamok hatalmának további megnyirbálására lenne szükség.

1330718338-monsantoAz Egyesült Államokban hasonló események történnek. Nem sokkal azután, hogy Vermont állam bevezette az első törvényt, ami kötelezővé teszi a GMO összetevők feltüntetését a termékeken, a 2014. évi Biztonságos és Pontos Élelmiszer Feliratozási Törvény azzal a veszéllyel fenyeget, hogy minden múlt és jövőbeli helyi törvényt semmissé tesz a GMO összetevők feltüntetését előíró és a GMO termékek tiltásával kapcsolatban.

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.05.16. Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot

2014.04.16. Titokban maradhat a génmódosított virágpor a mézben

2014.02.13. GMO: A Bizottságnak nincs joga visszavonni az engedélyezési javaslatot

2013.07.08. Megkezdődnek az amerikai-EU szabad-kereskedelmi tárgyalások

2013.06.18. Szabad-kereskedelmi tárgyalásokat kezd az EU és az Egyesült Államok

2013.02.21. A transzatlanti szabad-kereskedelmi övezet az EU legfontosabb projektje

free counters

Reklámok

Az emberek egyre butábbak és gyengébbek

A tudósok rájöttek, hogy az emberek testének mérete és értelmi képességei jelentősen csökkentek elődeinkhez képest. A Cambridge Egyetem egyik elismert professzora azt mondta, hogy „jó erőben lévő sportolóink is eltörpülnek az őseink mellett.” Ennek egyik legfőbb oka az emberi génállomány romlása. A Corness Egyetem kutatója, Dr. John Sanford és más tudósok közreműködésével végzett kutatás arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a génjeink sok tízezer hibát (mutációt) tartalmaznak és a helyzet minden egyes generációval egyre romlik, ahogy újabb és újabb hibák adódnak a már meglévőkhöz. Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy elődeink nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak és okosabbak voltak nálunk. A helyzet az, hogy jobb génekkel rendelkeztek.

idiocracySok ember számára ez megdöbbentő felfedezésnek számít, mert azt feltételezték, hogy az emberiség fizikailag és mentálisan is folyamatosan „fejlődik” az elmúlt generációkhoz képest. A valóság ennek éppen az ellenkezője. A Cambridge Egyetemen végzett kutatás szerint a ma élő emberek gyengébb fizikumúak, mint több ezer évvel ezelőtt élt őseink:

„Legkiemelkedőbb sportolóink is eltörpülnek az őseink mellett,” nyilatkozta Dr. Colin Shaw az Outside Magazinnak. „Egyértelműen gyengébbek vagyunk, mint régen.”

A kutatás az i.e. 5300 és i.sz. 850 közötti időszakból származó csontvázakat vizsgált.

A csontvázakat a Cambridge Egyetem diákjainak csontjaival vetették össze és azt találták, hogy az i.e. 5300-ban élt földművelők combcsontjai éppen olyan erősek voltak, mint egy edzésben lévő terepfutóé.

Szintén a Cambridge Egyetemen végzett korábbi kutatás pedig azt találta, hogy testünk és agy térfogatunk is „jelentősen kisebb”, mint több ezer évvel ezelőtt élt őseinké:

idiocracy1A Cambridge Egyetem által végzett korábbi kutatás azt találta, hogy az emberek testmérete jelentősen csökken.
A szakértők szerint az emberiség túl van a csúcspontján és a modern kori emberek 10 százalékkal alacsonyabbak és kisebbek, mint vadászó őseink.

Ha ez nem lenne elég lehangoló, azt is kiderítették, hogy az agyunk is kisebb.
A kutatás eredményei cáfolják azt a korábbi feltételezést, hogy az emberek az idő előrehaladtával nagyobbak és magasabbak lettek, aminek alapját a közelmúlt fizikai fejlődésre vonatkozó adatok szolgáltatták.

A tudósok szerint a csökkenés az elmúlt 10.000 év során történt és a mezőgazdaságot, a korlátozott étrendet és a rossz táplálkozási szokásokhoz és a betegségek terjedéséhez vezető elvárosiasodást nevezik meg a fő okoknak.

Érdekes. A legtöbb film alacsony, buta, hajlott hátú emberként mutatja be őseinket, akik alig voltak képesek életben maradni a hideg, kegyetlen körülmények között.

A tények mást mutatnak.

Az emberi faj fizikai hanyatlásának legfőbb oka a génállomány folyamatos és szisztematikus romlása. Dr. John Sandord szerint minden ember több tízezer káros mutációt hordoz a génjeiben és további 100 új mutációt ad tovább a jövő generációinak. Sok tudós úgy vélekedik, hogy ez idővel egy úgynevezett „genetikai összeomláshoz” vezet majd. Gerald H. McKibben és Everett C. McKibben a következőket írják tanulmányukban:

3273980_f260A genetikusok már jó ideje aggódnak az emberi gének mutációi miatt, valamint azért, mert a generációnkénti egy darab per fő káros mutáció genetikai degenerációhoz vezet. A korábbi feltételezések alapját a valóságnál jelentősen alacsonyabbnak vélt becslések képezték. Az egészen 2002-ig visszamenő eredmények azt mutatják, hogy az emberi mutációs ráta generációnként 100 hiba (helytelen kód) per fő. Egyes tudósok szerint ez az érték közelebb van a 300-hoz.

Azonban a fejenkénti 100 hiba is súlyos következményeket jelent és ez az érték folyamatosan emelkedik. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy az emberi génállományban bekövetkező mutációk nagy része, de talán mindegyike szükségszerűen káros. „Már a saját generációnkban bekövetkezett károkat sem képes senki helyreállítani, akkor sem, ha meg tudnák akadályozni további mutációk bekövetkezését.” A folyamat minden jel szerint egy visszafordíthatatlan, lefelé irányuló spirál, ami „mutációs összeomláshoz” vezet.”

A jelen technológiai fejlődésének tükrében ezek a kutatási eredmények bizonyára sokaknak hihetetlennek tűnnek, pedig ez a helyzet. A Stanford Egyetem egyik biológia professzorának két közelmúltban közzétett tanulmányában azt olvashatjuk, hogy az emberiség elbutulása évezredek óta tart:

Az emberek okosodnak vagy butulnak? A modern életvitelt és technológiát bármelyik korábbi generációval összevetve az ember azt gondolná, hogy egyre okosabbak vagyunk. Azonban Gerald R. Crabtree professzornak a Genetikai Trendek folyóiratban megjelent két tanulmánya azt állítja, hogy az emberiség folyamatosan veszít mentális teljesítményéből és ez a folyamat 2000-6000 éve tart! A professzor szerint ezt a neo-darwini evolúció alappillérének tekintett genetikai mutációk okozzák.

Tehát Crabtree professzor szerint is a génállományban felhalmozódó hibák okozzák a degenerációt:

A 1000 Genomes Project Consortium által szolgáltatott adatok és a Nature folyóiratban megjelent két tanulmány alapján Crabtree professzor úgy becsüli, hogy az elmúlt 3000 évben (hozzávetőleg 120 generáció alatt), 5000 olyan mutáció történt a génállományban, ami befolyásolja mentális képességeinket. Azt állítja, hogy míg ezek legtöbbjének nincs hatása, 2-5 százalékuk káros, és szinte mérhetetlenül kicsi töredékük javítja a fittséget. Crabtree professzor a káros és jótékony mutációk arányára alapozza becsléseit.

mutationHa őszinték akarunk lenni magunkkal, elég szétnézni a világban és elegendő bizonyítékot láthatunk mentális képességeink csökkenésére…

Forrás: http://www.idokjelei.hu / The Truth Wins

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.05.11. Nem állunk készen az idegenekkel való találkozásra

2013.12.14. Rejtett kódot találtak a DNS-ben

2013.05.27. Idióták paradicsoma: Csökken a nyugati nemzetek IQ-ja

free counters

A GMO-mentesség vége?

Bár az Európai Unió tagállamainak többsége ellenzi, mégsem tudták megakadályozni a keddi szavazás során, hogy az amerikai DuPont cég Pioneer TC1507 génmódosított kukoricája megkapja az unió jóváhagyását a kukoricafajta köztermesztésbe vonására.

gmo21A szabályok értelmében az ügy átkerült az Európai Bizottsághoz a jóváhagyási folyamat következő lépcsőjeként.

A sokak által előre megjósolt eredményt számos szervezet bírálta.

„A Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a tudományos, politikai és jogi aggályokat, amit az országok többsége, az Európai Parlament kétharmada és a legtöbb uniós állampolgár oszt,” – áll a Greenpeace hivatalos közleményében.

CaledonMáté József, a DuPont szóvivője viszont reméli, hogy a jóváhagyást hamarosan megkapják. „Ma még nem ünnepelhetünk, ha azt vesszük, hogy egy 13 éve tartó folyamatról van szó,” mondta.

A legtöbb állam ellenzi

Az EU kényszerhelyzetbe került, mert az Európai Bíróság tavalyi ítélete elrendelte, hogy a Pioneer cég engedélyezési kérelmére február 12-ig foglaljanak állást. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok úgynevezett „minősített többséggel” döntenek ilyen ügyekben, ami azt jelenti, hogy minden tagállamnak saját lakossága arányában számít a szavazata.

Ezen a szavazáson 19 állam szavazott az engedélyezés elutasítására, azonban a szükséges 260 helyett ez csak 210 szavazatott jelentett. Nagy-Britannia, Észtország, Spanyolország és Svédország szavaztak az engedélyezés mellett, azonban a tartózkodások mégis az ő javukra döntötték a mérleg nyelvét. Németország, az EU legnagyobb befolyással bíró tagállama, 19 szavazatot tudhat magáénak, és az utolsó pillanatban megváltoztatta döntését. Eredetileg a kérelem ellen szavazott volna, végül azonban a tartózkodás mellett döntött. Belgium, Portugália és a Cseh Köztársaság, mindegyik 12 szavazattal, szintén tartózkodott. Az ellenzők táborát Franciaország és Magyarország vezette. Képviselőik kijelentették, hogy a miniszterek nem fogják tudni egykönnyen megmagyarázni a lakosságnak, hogy mi is történt. monsanto

A korábbi szavazáson 385 szavazattal 201 ellenében elutasították a kérelmet. Tonio Borg, az EU Egészségügyi Biztosa azt mondta a tagállamok minisztereinek, hogy a szabályokat figyelembe véve és az egyes országok álláspontjának ismeretében „ha valaki tartózkodik, azzal tulajdonképpen a jóváhagyás mellett voksol.”

Borg elmondta, hogy nem maradt más választása, mint folytatni a TC1507 engedélyezési eljárását, és kihangsúlyozta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) már hat alkalommal adta meg a termékre az engedélyt. A Bizottságnak kötelessége figyelembe venni az EFSA döntését és arra is emlékeztette a minisztereket, hogy amikor bizonyos rovarirtó szerekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy azok károsak a méhek számára, a hatóság betiltotta őket.

Az Európai Unióban a legtöbb ember gyanakodva fogadja a génmódosított élelmiszereket, leginkább egészségügyi és környezetvédelmi aggályokra hivatkozva.

dupont_pioneer„Lehet itt bármilyen döntés, Magyarországon akkor sem lesz GMO-köztermesztés. Ha az EU a feje tetejére áll, akkor sem fogjuk beengedni a génmódosított termékeket,”jelentette ki Győri Enikő külügyi államtitkár, az alkotmányra hivatkozva, arra utalva, hogy a tagállamoknak a bizottsági engedélyezés dacára is jogukban áll egy ideiglenes védzáradékkal távol tartani a génkezelt kukoricát vagy burgonyát.

pioneer-cornSajnos azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy GM növények megkapják a hatósági engedélyt. A keddi tanácskozáson több miniszter is megemlítette, hogy egyre nagyobb mennyiségben importálnak génmódosított élelmiszereket az EU-ba, megtalálhatók az állati takarmányokban és így az élelmiszerláncba is bekerültek.

Eddig néhány GM növény kapott engedélyt az EU-ban, de ebből csak a Monsanto féle MON810 kukoricát termesztik még mindig, ami ellen Magyarországon a fent is említett védzáradékkal védekeztek eddig. Ez a védzáradék azonban nem tartható fenn örökké, igaz, eddig az ezzel a lehetőséggel élő országokat nem kötelezték perekkel a tiltás feloldására. Ha a Bizottság engedélyezni fogja az 1507-es számú hibridkukoricát, akkor erre másodszor is sor kerülhet. Eddig összesen tíz tagállam hívta már segítségül a védzáradékot.

Forrás: www.idokjelei.hu / phys.org

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.02.13. GMO: A Bizottságnak nincs joga visszavonni az engedélyezési javaslatot

2014.02.12. A Bizottság dönt a génmódosított kukorica engedélyezéséről

2013.12.13. Mégsem lehet génmódosított krumplit forgalmazni az EU-ban

2013.12.08. Magyarország továbbra is GMO-mentes marad

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.11.07. A tagállamok dönthetnek egy génmódosított kukorica engedélyezéséről

2013.06.21. GMO-kutatóké a mezőgazdaság Nobel-díja

free counters

105 tudós elítéli a GMO tanulmány visszavonását

Magyar és külföldi hírportálokon egyaránt olvashattunk (igen egyoldalú) cikkeket arról, hogy a Food and Chemical Toxicology nevű tudományos folyóirat visszavonta a GMO kukorica káros hatásairól készült tanulmányt.  Szerencsére akadnak még őszinte tudósok, akik nem a GM ipartól kapják a fizetésüket, így röviddel a fenti sajnálatos lépést követően több mint 100 ilyen szakember, nyílt levélben jelentette be, hogy bojkottálni fogják a folyóiratot megjelentető Elsevier kiadót.

monsanto_fdaVajon a GM ipar melyik darázsfészekébe nyúlhattak a kutatók?

Az Ecologist nevű oldalon 2013. december 5-én megjelent cikk a következőket írta:

Egy kiadott, szakmabeliek által alaposan véleményezett és alátámasztott tanulmány egyoldalú és alaptalan visszavonása példa nélküli eset a tudományos publikálás történetében és komoly kételyeket ébreszt a tudomány integritását és pártatlanságát illetően. A kételyeket erősítik a visszavonást megelőző alábbi események:

– Egy volt Monsanto alkalmazott, Richard Goodman kinevezése a folyóirat biotechnológiai társszerkesztői posztjára,

– Egy másik tanulmány visszavonása, ami a GMOk potenciálisan káros hatásaira mutatott rá (amely szinte azonnal megjelent egy másik folyóiratban),

– A Monsanto kutatói által készített, ugyanebben a folyóiratban 2004-ben megjelent másik tanulmány visszavonásának elmaradása, annak ellenére, hogy az érintett tanulmány súlyos, számos tudós által azonosított hibákat tartalmaz. [1]

Az első tétel a listán magáért beszél és világosan mutatja, hogyan szerez befolyást a Monsanto a társadalomban, a kereskedelemben és az államigazgatásban. Ideje lenne megvizsgálni számos befolyásos ember „forgóajtó politikáját”, mint amit Michael Taylor [2] is kihasznált, aki a Monsanto vezető lobbistájaként számos szövetségi ügynökség kegyeit is élvezhette, és aki jelenleg az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) élelmiszerügyi biztosa. Lehetséges, hogy neki köszönhetően döntött úgy az FDA, hogy nem szükséges megjelölni az élelmiszereken a GMO összetevőket? michael_taylor_monsanto_fda

De vehetjük Clarence Thomas, a legfelsőbb bíróság bírájának esetét is, aki korábban a Monsanto jogásza volt. [3] Vajon a vállalati jogászi tapasztalat elegendő az amerikai legfelsőbb bíróságon egy bírói pozíció betöltéséhez?

A harmadik pont pedig végleg egyértelművé teszi, hogy mi is történik. Szégyen, ami manapság a tudomány, az üzleti élet és az államigazgatás terén folyik.

Az Economist [4] is írt az esetről, kiemelve a tanulmányt és a visszavonást ért kritikákat egyaránt. Az utóbbinál fontos megemlíteni, hogy a kiadó elismerte „nincs jele csalásnak, vagy a kapott adatok félremagyarázásának,” ami a visszavonások általános kritériuma más esetekben.

A tudósok nyílt levelükben leírják, hogy egy tanulmány visszavonásának három oka lehet:

antiElsevier3-320x319– egyértelmű bizonyíték, hogy a kísérleti eredmények nem megalapozottak, rosszhiszemű magatartás vagy jóhiszemű tévedés miatt,
– plágium vagy ismételt megjelentetés,
– etikátlan kutatásmenet.

A visszavont tanulmány esetében egyik kritérium sincs jelen. A levelet aláírók szerint a lépés a tudományos kutatások és ismeretek egyértelmű cenzúrája és a tudománnyal való visszaélés.

„Szorgalmazzuk a döntés mielőbbi visszavonását valamint nyilvános bocsánatkérést Gilles-Eric Séralini professzortól és kollégáitól,” írják.

Források:
[1] http://www.theecologist.org
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Michael_R._Taylor
[3] http://www.forwardprogressives.com
[4] http://www.economist.com

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.12.08. Magyarország továbbra is GMO-mentes marad

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.10.28. VM: roadshow a GMO-mentes mezőgazdaságért

2013.10.22. A GMO lazac hamarosan kapható lesz az Egyesült Államokban

2013.06.21. GMO-kutatóké a mezőgazdaság Nobel-díja

2013.06.19. Védelem a génmódosított termények ellen

free counters

Visszavonták a GMO-val etetett patkányokról szóló tanulmányt

A korábban adott ultimátumnak megfelelően visszavonta azt a tanulmányt a Food and Chemical Toxicology című tudományos újság, amiben kutatók azt állították, hogy a kísérletben használt patkányokban hatalmas tumorok nőttek azért, mert kizárólag génmódosított kukoricával etették őket.

gmo15A tanulmányt még 2012-ben hozta le az újság, de a tudományos közvélemény azonnal darabokra szedte az abban foglaltakat, a lapot kiadó Elsevier végül meghajolt az akarat előtt. “Semmi sem utal arra, hogy az eredmény hamis, illetve hogy a kapott adatokat szándékosan félreértelmezték volna” – áll az indoklásban, ugyanakkor a kísérletben használt állatok száma és fajváltozata alapján nem lehet támadhatatlan végeredményre jutni. A Sprague-Dawley patkányban ismerten nagy gyakorisággal előforduló tumoros megbetegedéseket sem kizárni, sem kizárólag a génmódosított kukorica hatásaként elfogadni nem lehet.

gmo_ratA pénteki fordulat nem meglepő, az újság főszerkesztője pár hete már kijelentette, hogy visszavonja a tanulmány, ha az eredeti szerzők, Gilles-Eric Séralini, a Caeni Egyetem molekuláris biológusa és csapata, nem vonják vissza maguktól. Séraliniék azonban hajthatatlanok voltak, szerintük a szerkesztőség álláspontján döntően befolyásolja az a tény, hogy egyik szerkesztőjük, Richard Goodman biológus hét évig az egyik legnagyobb biotechnikai, gmo-val is foglalkozó cégnél, a Monsantónál dolgozott hét évig.

A tanulmányban amúgy az állt, hogy a Monsanto glifozáttűrő kukoricafajtájával etetett patkányokban több tumor nőtt, illetve hamarabb elpusztultak, mint a kontroll csoportba osztott egyedek. Az is kiderült, hogy a növényvédőszer-alapanyagként ismert glifozáttal szennyezett vizet ivó állatok szintén ugyanilyen sorsra jutottak.

monsanto_gmo1Joel Spiroux, a tanulmány társszerzője, és a párizsi központú CRIIGEN (Committee for Research and Independent Information on Genetic Engineering, a génmódosítást érintő kutatások, illetve az ezzel kapcsolatos információk terjedéséről gondoskodó bizottság) elnöke a visszavonás bejelentése után tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a lap minden más megjelentetett tanulmánynál alaposabban vizsgálta felül a visszavont írást. Szerinte a közegészségügyi botrány, ami történik. Ugyanitt Franciaország volt környezetügyi minisztere, Corinne Lapage azt nyilatkozta, hogy Séralini tanulmánya sok jó kérdést feltett a génmódosított élelmiszerek hosszú távú hatásával kapcsolatban, és ezek a kérdések nem tűnnek el csak azért, mert a cikket visszavonják. Lepage a CRIIGEN tiszteletbeli elnöke.

Lepage ugyanakkor összeférhetetlenség miatt lemondásra szólította fel Anne Glovert, az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megválasztott, gmo-párti tudományos főtanácsadóját. Lepage rámutatott, hogy Glover megválasztása előtt utoljára 1996-ban merült fel a génmódosított kukorica európai engedélyezése.

Nem ez az első komoly csata, amit Séralini tanulmánya elveszt. Már a közlés után is komoly tiltakozási hullám söpört végig a tudományos közéleten, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a német mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és fogyasztóvédelmi minisztérium keretén belül működő Német Szövetségi Kockázatelemző Intézet is bírálta a tanulmányt, mert annak szerzői nem az előírásoknak megfelelően használták a vizsgálat közben szerzett adatokat a végeredmény alátámasztására.

Forrás: index.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.11.08. A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

2013.07.19. Siker az új génmódosított fajták engedélykérelmének visszavonása

2013.05.27.  A változatos helyi és tájfajták kiszorulnának a termesztésből

2012.10.08. Orosz valóságshow: GMO kísérlet élőben

2012.09.21. Monsanto kukorica: korai halál és súlyos daganatok

2011.12.29. A Monsanto GMO kukoricája szervkárosodást okoz

2011.09.28. GMO – a globalizmus atombombája?

free counters

Emberek irányíthatták a Haiyan tájfunt?

Az egyik rendkívül aktív időjárás figyelő, a Youtube-on Dutchsinse néven ismert felhasználó, igen érdekes videót osztott meg a legutóbbi Fülöp szigeteki tájfunnal kapcsolatban, azt állítva, hogy a viharok keletkezése illetve iránya ember által kibocsátott, jól megfigyelhető mikrohullámú impulzusokkal, sugarakkal hozható összefüggésbe.

haiyanAz elmúlt években egyre több információ kerül napvilágra az időjárás-módosító technológiákkal kapcsolatban és számos független oknyomozó, illetve tudós vagy ismert kutató elismerte, hogy a módszer igenis létezik.

Egyikük, Dr. Michio Kaku, elméleti fizikus, aki többek között az alábbi videóban is beszél arról, hogy a tudósok több ezermilliárd wattos lézersugarakat küldenek fel a légkörbe, hogy ezáltal esőfelhőket hozzanak létre és villámlást generáljanak. A módszer véleménye szerint megváltoztathatja a világ erőviszonyait.

Bár Dr. Kaku szerint a lézeres technológia még kísérleti stádiumban van, laboratóriumi körülmények között sikeresen alkalmazzák. Ugyanakkor arról is beszél, hogy az Egyesült Államok már a Vietnami háború alatt is használt hasonló módszereket, hogy monszunt idézzen elő a vietkongok ellen és nem ők az egyedüli hatalom, amelyik rendelkezik a technológiával.

typhoon-haiyanA világ számos alkalommal tapasztalt időjárási anomáliákat a közelmúltban. Ilyenek voltak a Katrina és a Sandy hurrikánok is, amelyekről többen is azt állítják, hogy mesterségesen irányított viharok voltak. Az Időjárás Módosítási Társaság saját weboldalán elismeri, hogy az ilyen módszerek több mint 60 éve léteznek:

„A Weather Modification Association (WMA) 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy segítsen megérteni az időjárás-módosítási módszereket és azok hatásait valamint a programok szponzorainak, üzemeltetőinek és a tudományos közösségnek az elvárásait, illetve, hogy biztosítsa a hivatás etikusságát és a szabad információcserét.”

A föld különböző pontjain számos állami létesítmény működik, ahol „atmoszferikus melegítési kísérleteket” folytatnak. Ezek között több olyan hadműveleti központot és radarállomást találunk, amelyek a „világ eddigi legnagyobb vihara” a Haiyan tájfun által végigsöpört területen vagy annak közelében vannak.

haiyan1Dutchsinse olyan adatokat tár fel az alábbi videóban, amelyek szerint a Haiyan tájfun komoly mikrohullámú tevékenységgel hozható összefüggésbe. Szerinte a Zoraida nevű viharrendszer is egy ilyen mikrohullám sugárral irányított jelenség, ami egy nagyon határozott kiindulási és végponttal rendelkezik.

A Dutchsinse által összeállított videó (angol nyelven):

Forrás: www.idokjelei.hu / 21stcenturywire.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.10.24. Évente ötvenmilliárd tonna mesterséges esőt termel Kína

2013.10.12. Harc a vízért: globális vízhiány fenyegethet

2013.06.24. Felolvadhat a Északi-sarkkör fagyott talaja

2013.06.11. Rendszeresebbé válhatnak a pusztító árvizek a felmelegedés miatt

2012.11.21. A WMO az éghajlati katasztrófák megelőzésére készül

2012.08.22. Az aszályt az időjárás befolyásolása is okozhatta?

2012.07.10. Összeesküvés-elmélet az időjárás manipulálása?

free counters

 

USA és lehallgatás-mentes Internet?

Sokak szerint a kezdeményezés egy vicc, hiszen attól, hogy a tervezett hálózat egy külön kábelen futna, még bárki kémkedhet rajta, de ez most más kérdés. Mindenesetre a BRICS országok hamarosan elkészülnek saját internetjük alapvető szerkezetével, aminek segítségével reményeik szerint teljesen kikerülhetik az Egyesült Államokat és így megvédhetik kormányaikat és állampolgáraikat az amerikai nemzetbiztonság kíváncsi szemeitől és füleitől. A tervek szerint Brazília 2015-re befejezi a 34 ezer kilométer hosszú, víz alatti optikai kábel lefektetését, ami Vlagyivosztoktól, a brazíliai Fortalezán, Kínán és Indián át egészen Dél-Afrikáig ér majd.

nsa_eu1Hindu weboldal szerint a projekt egy „amerikai lehallgatás-mentes hálózatot hoz majd létre,” ami bizonyos törvényi előírások segítségével rákényszeríti a Google, Facebook és Yahoo webóriásokat és hasonló szolgáltatókat, hogy a BRICS országok által generált adatokat helyileg tárolják, megvédve őket az NSA kémeitől. (IJ: A webóriások pedig csendben engedelmeskednek.)

Egyes adatvédelmi szakértők szerint a kezdeményezés nem sokat tehet az NSA ellen, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az ügynökség már a hidegháború évei alatt is képes volt lehallgatni a tenger alatti kábeleken futó kommunikációkat, de azért van, aki ígéretesnek találja a projektet.

brics-internet(IJ: Arról nem is beszélve, hogy az USA nem az egyetlen ország, amelyik kémkedik mások után. Talán csak ott nem teszik ezt, ahol a technikai fejlettség nem teszi lehetővé.)

„Minden alternatíva jól jön,” írja Michael Dorfman. „Minél több megoldás közül lehet választani, annál jobb, ugyanakkor senki sem tudja megmondani, hogy az új Internet valóban biztonságosabb lesz-e a réginél, illetve, hogy valóban védeni fogja-e a hétköznapi felhasználók adatait és szabad hozzáférést biztosít-e majd a forrásokhoz.”

A BRICS projekt egyébként már hónapokkal a lehallgatási botrány kirobbanása előtt elindult.

A mostani Internet szerkezetét az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers – Kijelölt Nevek és Számok Internetes Társasága) nevű cég uralja, amit viszont többé-kevésbé az Egyesült Államok felügyel.

Mások is próbálnak harcolni a nemzetbiztonsági hivatal ellen. John McAfee például nemrégen jelentette be, hogy egy új kütyü kifejlesztését fogja finanszírozni. Az eszközt Decentral-nak hívják, nagyjából 100 dollárba, 20-22 ezer forintba fog kerülni és a fejlesztők reményei szerint képes lesz megakadályozni a titkos ügynökségek kémkedési kísérleteit és teljes anonimitást biztosítani a neten.

mcafeeAmikor arról kérdezték, hogy mit tesz, ha az amerikai kormány betiltja a terméket, McAfee a következőket válaszolta: „Akkor Nagy-Britanniában, Japánban és a harmadik világban fogom árulni. Ez a termék érkezik, és nem lehet megállítani.”

Forrás: www.idokjelei.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.10.26. Az USA álszentségéről és az amerikai sajtószabadság “mítoszáról”

2013.10.25. Franciaország is kémkedik az amerikaiak után

2013.10.24. Az EP az EU-amerikai adatcsere-egyezmény felfüggesztését kéri

2013.10.18. Az NSA birtokában van a világ legnagyobb címjegyzéke

2013.10.12. Már a CIA-nál is gyanút keltett felettesében Snowden

2013.10.10. A Prism-ügy csak a kezdet?

2013.10.10. Technikai problémák miatt csúszik az NSA-központ átadása

free counters

Az ember, aki örökké akar élni

Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója úgy hiszi, hogy az emberiség hamarosan elérheti az örök életet és teljes erejével azon van, hogy ez így is legyen. Az ismert szerző és feltaláló szerint egy ilyen tudományos áttörés kulcsa bizonyos „hidak” rendszere, ami lehetővé teszi, hogy a test, az idő előre haladtával eljusson az egyik erőtől a másikig.

2045_3A fiatalos, 65 éves futurista naponta 150 étrend-kiegészítőt szed, amelyek szerinte átsegítik az első hídig.
Az elképzelés lényege, hogy elegendő hidat kell építeni, amelyek segítségével a test kitarthat, míg az életmeghosszabbító technológiák megvalósulnak.

Kurzweil szerint az emberi test biológiája a számítógépes szoftverekhez hasonlít, és úgy gondolja, hogy mi mind „elavultak” vagyunk.

A kanadai Maclean Magazinnak adott interjúban Kurzweil elmondta, hogy reményei szerint az étrend-kiegészítők képesek lesznek olyan állapotban tartani egészségét, hogy megérje a „nanotechnológiai forradalmat”.

Ray_Kurzweil„Soha nem mondhatom azt, hogy sikerült. Hogy örökké éltem. Mert soha nincs örökké,” mondta.
„Mindössze arról van szó, hogy azon az úton legyünk, ami elvisz a következő pontig.
Az első híd: maradj olyan egészséges, amennyire csak lehet, a megfelelő étrend, testmozgás és rendelkezésre álló orvostudományi vívmányok segítségével.
A cél, hogy elérjünk a második hídig.
A második híd a biotechnológiai forradalom, amely során átprogramozhatjuk a biológiát és kiiktathatjuk belőle a betegségeket. És ez sem a vég még.
A harmadik híd már a biológián túlmutatva a nanotechnológiai forradalom felé vezet. Azon a ponton már apró, egyesek által nanobotnak hívott robotok egészíthetik ki az immunrendszerünket.
Olyan immunrendszert teremthetünk, ami minden betegséget felismer, így amikor egy új betegség bukkan fel, át lehet programozni, hogy képes legyen megbirkózni az új kórokozóval.”

Kurzweil szerint az ilyen robotok segítenek majd a betegségek leküzdésében, az egészség javításában és lehetővé teszik, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktívak.

1-4„A biológia egy szoftveres folyamat,” – mondta Kurzweil az interjúban.

„A testünk több ezermilliárd sejtből áll, amelyeket ez a folyamat szabályoz.
„Mi pedig elavult szoftverrel működünk, ami egy teljesen más korban fejlődött ki. Olyan inzulin receptor génnel rendelkezünk, ami azt mondja, hogy „Tarts meg minden kalóriát!”
„Tízezer évvel ezelőtt ez jó volt, amikor egész nap dolgozni kellett ahhoz, hogy néhány kalóriát összeszedjen az ember, amikor nem voltak hűtőszekrények, így a test tárolta a zsírsejteket.
Én azt akarom üzenni az inzulin receptor génemnek, hogy már nem kell megtartania minden kalóriát.”

Kurzweil a Joslin Diabetes Központ laboratóriumi kísérletére hivatkozott, amely során a kutatók képesek voltak kikapcsolni az egerek zsír inzulin receptor génjét. Az egerek tovább ettek, soványak maradtak, nem lettek cukor- vagy szívbetegek és 20 százalékkal tovább éltek.

A Google célul tűzte, hogy új cége, a Calico segítségével meghosszabbítja az emberi élet hosszát.

calicoKurzweil korábban azt jósolta, hogy a 2020-as évekre az emberek annyi egészségtelen ételt ehetnek, amennyit csak akarnak, mert mindenkiben nanorobotok lesznek, amelyek minden szükséges tápanyaggal ellátják majd a testet, miközben a fölösleges zsírtól is megszabadítják.

Kurzweil jelenleg okosabb számítógépek építésén dolgozik, ami szerinte az első lépés céljai megvalósításában. Azt szeretné elérni, hogy a számítógépek képesek legyen feldolgozni a természetes nyelveket, ami lehetővé tenné, hogy a robotok olvasni és értelmezni tudják az emberi kommunikációt.

Kurzweil szerint az ember evolúciójához intelligens robotokat kell létrehozni.

Forrás: www.idokjelei.hu / dailymail.co.uk

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.10.22. Ki szeretne örökké élni…egy robot testében?

2013.10.20. Órákkal a halálunk után is visszatérhetünk az életbe

2013.10.11. Death Watch: A hátralevő életünk perceit mutatja egy új óra

2013.10.02. A belgák többsége támogatja a gyerekek halálhoz való jogát

2013.07.25. A halál kék hulláma

free counters

A DARPA módosítaná az emberi géneket

A Gattaca című 1997-es filmben az eugenika elvei szerint uralt társadalomban „tökéletes embereket” hoznak létre a biotechnológia segítségével. A filmbéli világban az emberek társadalmi pozícióját is génjeik határozzák meg. A természetes úton születettek selejtnek számítanak, akik csak egyszerű kétkezi munkát végezhetnek, függetlenül attól, hogy milyen tehetségesek.

gattacaA Lopott idő című filmben bemutatott disztópikus jövőben pedig úgy programozták át az emberek genetikai kódját, hogy 25 éves korban megáll az öregedés és az emberek akár örökké is élhetnének, feltéve, hogy elegendő „időkreditet” tudnak keresni megélhetésükhöz. A szegények azonban gyorsan meghalnak a mesterségesen kialakított drága árak miatt, míg a gazdagok időkorlát nélkül élvezik a rendszer előnyeit.
Az ilyen rémálomszerű forgatókönyvek nyilván az élethez és a szabadsághoz való emberi jogokat kérdőjelezik meg. A tudományos fantasztikum világából a valóságba visszatérve azonban egyre több hasonló törekvést látunk.

in_time_1Az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztési hivatala, a DARPA egy pályázatot írt ki „Haladó eszközök az emlős génállomány módosítására” címmel az amerikai kormány hivatalos innovációs kutatási intézetének (SBIR) oldalán. Nevével ellentétben a projekt nem egyszerűen az emlősök, hanem kifejezetten az emberek génállományának módosítására vonatkozik.

A kiírás részleteiből ez egyértelműen kiderül:

A képesség, hogy exogén DNS-eket vihessünk be az emlősök sejtjeibe alapvető eszköz a fejlett terápiák, oltások és sejtdiagnosztika valamint az alapvető biológiai és orvosbiológiai kutatások területén… A nagy DNS vektoroknak az emberi sejtekbe történő gyors beviteléhez szükséges technológiák sikeres kifejlesztése lehetővé teszi majd a jelenleginél sokkal összetettebb funkciók módosítását illetve bevitelét az emberi sejtekbe.

A projekt határozottan kimondott célja „a mesterséges emberi kromoszómák (HAC) alkalmazásának fejlesztése”.

A sejtbe juttatva a mesterséges emberi kromoszóma (human artificial chromosomes, HAC) új kromoszómaként működik, ami azt jelenti, hogy az illető 46 helyett 47 kromoszómával rendelkezik majd. Ez a 47. kromoszóma a többinél kisebb, hozzávetőleg 6-10 megabázis hosszúságú (azaz 6-10 millió bázispárból áll) és képes a kutatók által bevitt új gének tárolására.

genomeTehát a DARPA kutatói egy 47. kromoszómát szeretnének bevezetni az emberi génállományba, ami lehetővé tenné a módosított, „tovább fejlesztett” DNS-ek bevitelét. A hivatal javítani szeretne a jelenlegi gén transzfer módszereken (plazmidok, Adenovírus, lentivírus és retrovírus vektorok, cDNS, stb.).

A kiírás elmagyarázza, hogy a jelenlegi eljárások fejlesztése leginkább azért szükséges, mert a kutatók nem képesek irányítani az eredményeket, ami néhány „aprócska” problémát generál:

Ezek közé tartozik a DNS véletlenszerű beillesztése a gazda génállományba, eltérés a stabil integrációs pontokban, eltérés a bejuttatott DNS számában és kifejezés-szintjében, a bejuttatható DNS-szakaszok korlátozott mérete és száma, nem kívánt immunreakciók az idegen DNS-re.

Pedig ezeket a módszereket már alkalmazzák. Milyen megnyugtató!

Másnak is úgy tűnik, hogy egyesek Istent játszanak? A tudománynak ezen a területén tevékenykedő egyes kutatók már nem egyszerűen „génmérnöknek” hanem „biológiai tervezőnek” hívják magukat a tudományos szaklapokban.

A Molekuláris Rendszer-biológia nevű folyóirat 2013. januári számában például ezt olvashatjuk:

biology-lessonA „génállomány szintű tervezés” kifejezést hallva egy olyan jövő jelenik meg az ember szeme előtt, amelyben az organizmusokat az emberiség érdekei szerint, megrendelésre tervezik. Ugyanakkor az emberek már generációk óta képesek átalakítani a kultúr- növényeket és háziállatokat. Darwin egyik kortársa, William Youatt azt mondta, hogy a szelektív tenyésztéssel „a mezőgazdász nem csupán módosítani képes állatállományát, hanem teljesen meg is változtathatja azt. Ez az a varázspálca, aminek segítségével az élet bármilyen formáját előhívhatja.” (Youatt, 1937)

Lehetetlen lenne felsorolni az összes buktatót és ingoványt, amibe a tudomány belecsúszhat ezen az úton, az viszont biztos, hogy ezek a technológiák nemcsak nagyobb hatalmat biztosítanak a már most diktatórikus eszközökkel uralkodó technokrata elitnek, de még inkább felbátorítják az amúgy is nagyzási hóbortban szenvedő támogató szervezeteket a földön jelenleg élő fajok felülírására.

Érdemes megnézni az alábbi 30 másodperces promóciós videót, amiben az egyik befektető cég azzal büszkélkedik, hogy 50 éven belül a tudomány által létrehozott organizmusok száma meghaladhatja a természetben azonosítottakét. Külön felhívnánk a figyelmet a cég logójára.
 

A DARPA-n keresztül az amerikai kormány egy egész sor olyan projektet finanszíroz, ami a jövő technokrata uralmát hivatott támogatni és inkább egy sci-fi horrorfilm forgatókönyvébe illenének, mint a mi „szép új világunkba”.

DARPAAz Activist Post éppen a napokban tett közzé egy írást a DARPA egy másik, ezúttal titkos projektjéről, aminek lényege az emberi elme manipulálása. Egy másik projektjük pedig azt kutatja, hogy az oxytocin segítségével az emberek miként bizonyulnak elfogadóbbnak a kormánypropaganda iránt. Egyértelmű, hogy ezen az oldalon nem sejtbiológiával vagy genetikával foglalkozunk, de a fentieket hallva fel kell, hogy merüljön bennünk a kérdés: Vajon milyen jövő felé tereli a háttérhatalom a világot?

Az említett kutatások sajnos csupán példaként szolgálnak a megszámlálhatatlan számú nyilvános projektből. Ki tudja, milyen egyéb kísérletek folynak, amelyekről a nyilvánosság nem szerez tudomást? A hatalom tényleg Istent játszik és alattvalókat keres.

Forrás: www.idokjelei.hu / topinfopost.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.08.03. Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek

2013.08.03. Egy időben élt a genetikai “Ádám és Éva” Afrikában

2013.08.01. Vizeletből nyert őssejtekből alkotnak fogat kínai tudósok

2013.07.24. Amikor majd a földlakók matuzsálemi kort érnek meg

2013.07.08. Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

2012.07.30. A DARPA növényalapú, termeszthető oltóanyagot fejleszt

free counters

Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek

A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem tartottak lépést a fejlődéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselői számára.

hibridAz alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra. Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.

Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében. A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti őket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következőket írja:
eger_autizmus2A genetikai betegségek génterápiával történő gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevőkből. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.

Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkező egyedeket „teremteni” egészen más történet. A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.

A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neurológia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.

Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élőlényeket akarunk?

Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdődhet az emberi szervek disznók testében történő növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségű szerv „termelése” a transzplantációra várók számára:
2712_1A japán kormány által tudósokból és jogi szakértőkből felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentőségű kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnő növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi őssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínűleg egy sertés lesz.

A beültetést követően az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnőtt sertést levágják, egyszerűen kiveszik belőle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)

De vajon egy emberi szervet növesztő sertés továbbra is sertés marad? A benne növő szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton. Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.

Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek.
Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amiről tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.

A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékből nyerhető, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt. Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.

2712_3Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és állati genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.

A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következő „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinből származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyek humanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeiből:

  • Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
  • Emberi vérrel rendelkező sertés,
  • Emberi májjal rendelkező birka,
  • Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
  • Macska-ember hibrid protein

És ezek csupán azok a projektek, amikről tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás előtt álló lehetőségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.

hibrid_7A „Hibrid” című film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?

Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.

Forrás: www.idokjelei.hu / The Truth Wins

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.08.01. Vizeletből nyert őssejtekből alkotnak fogat kínai tudósok

2013.07.24. Amikor majd a földlakók matuzsálemi kort érnek meg

2013.07.14. Génterápiával gyógyítottak meg súlyos beteg gyermekeket Olaszországban

2013.07.08. Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

2013.06.24. A lerakódott dohányfüst-maradvány károsíthatja az emberi DNS-t

2013.06.14. Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS

2013.06.03. Képesek vagyunk egy mamut klónozására?

free counters

A CERN magyar szemmel

Nagy hadronütköztető (LHC) és “isteni részecske” – sokaknak ez jut eszébe az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hallatán. A genfi szervezet az univerzum alapvető kérdéseire keresi a választ, “melléktermékként” pedig olyan fejlesztések kerültek ki “boszorkánykonyhájából”, mint a Web, amelynek egyébiránt emléktáblája is van a zegzugos komplexum egyik folyosóján.

cernAz itt végzett munka előrébb viszi a világot, a CERN a tudomány révén előmozdítja a nemzetközi együttműködést. Az itt dolgozó magyar szakemberek fontos kísérletek résztvevői, és mert az LHC jelenleg áll, volt alkalmuk bepillantást nyújtani újságíróknak a munkájukba.

A szervezet iránti érdeklődést mutatja, hogy idén már 100 ezer látogatót várnak, magyarok viszont még mindig kevesen jönnek – mondja Garai Zsuzsanna, a CERN Látogatóközpont munkatársa. A menzáján épp úgy látni kiltet viselő skótokat, mint japánokat, a hely valóságos Bábel, mindenféle nyelvet hallani. A különbségek ellenére van egy közös nyelv is, mégpedig a tudomány, a kutatókat a kiválóság vezérli.

Bizonyára ez vezetett a világ legnagyobb hadronütköztetőjének megépítéséhez is: a 27 kilométeres gyűrűn másodpercenként 11 ezerszer fut végig ellentétes irányban két protonnyaláb, a precizitás olyan fokú, mintha valaki át akarna lőni a tű fokán, csak épp a tű a Holdon van – jegyzi meg Szillási Zoltán, az LHC négy kísérlete közül a CMS-nek a munkatársa. Mind a négyben – ATLAS, ALICE, CMS, LHCb – van magyar, a CERN egyetlen részecskelassítójában és egy régebbi kísérletben is dolgoznak magyarok, de vannak, akik külföldi egyetemek “színeiben” vagy a CERN munkatársaként.

lhc-aerialA velük folytatott beszélgetésből kiderült, az egyéni sikernél fontosabbnak tartják a világ megismerését. Pedig előfordul, hogy a tesztidőszakban két-három hónapon át heti hét nap akár 10-12 órát is dolgozniuk kell. Bár mind kiváló fizikusok, elmondásuk szerint még nekik is érdemes “ismeretterjesztést” tartani. A Higgs-részecskével kapcsolatban pedig nem az érdekli őket igazán, hogy majdnem biztosan megvan, hanem az, hogy miként lett meg, mert ebből lehet sokat tanulni.

A kísérletek egyfajta “mikrokozmoszok”, még saját alkotmányuk is van, és ha ugyanazt a kérdést vizsgálják, a kutatók nem osztják meg egymással a fontos eredményeket, azért, hogy ne befolyásolják a másikat.

Így van ez a “két Eiffelnél”, a CMS-nél is. A súlya 14 ezer tonna – vagyis a híres toronyénak kétszerese -, átmérője 14 méter, és eltérően az ATLAS-tól rendkívül kompakt szerkezet. A 3000 fős CMS nióbium-titán mágnesrendszere az egyik legerősebb a világon. A kísérletben 66 pixeles géppel fényképezik az ütközéseket – mondja Veres Gábor, a CMS tíz fizikuscsoportja egyikének vezetője, a CERN munkatársa. Másodpercenként 40 millió felvétel születik, ezekből választják ki a szekundumonkénti 100 ezer legérdekesebbet.

A bizonyos típusú részecskék energiáját mérő kaloriméter 86 ezer különleges kristályból áll, az ezeken átjutó hadronokat bronzszendvicsek fogják fel. A bronz a leszerelési programból, Oroszországból érkezett – jó példa ez arra, hogy a CERN a tudomány révén szolgálja a békét. A müonok még a bronzon is átjutnak, őket müonkamrák fogják fel. A müonok azért fontosak, mert például a Higgs-bozon négy müonra tud bomlani, így általuk következtetni lehet a részecskére – fejti ki a fizikus.

Az itt dolgozó magyar szakemberek legfontosabb feladata a müondetektorok pozicionálása. Amikor ugyanis bekapcsol a mágnesrendszer, óriási erők lépnek fel, ezért fontos figyelni a szerkezet mozgását. A föld mozgása, a közeli Genfi-tó vízszintje, de még a Hold fázisai is befolyásolják a CMS-t, hiába 14 ezer tonna. A környező hegység mészkő, amely tavasszal megszívja magát vízzel, ezt is figyelembe kell venni – részletezi Szillási Zoltán, a technikai csoport tagja.

cern1A CMS 90-100 méteres mélységben van, az út 70 másodperc lifttel. A felvonó közelében egy falat a kollégák egy részéről készült fotók borítanak, sok köztük a nő. “Nőnapon egyszer az összes műszakvezető nő volt, csak az egyik irányítói székbe nem találtak nőt” – emlékszik vissza Veres Gábor.

A nagy hadronütköztetőben a CMS az egyetlen, ahol a mélyben van látogatóplatform. Zajlik a felújítás, amelyet technikai koordinátor felügyel, a kétéves leállás idejére órára pontosan le van bontva a munkamenet.

A CMS-t már megépíteni sem volt egyszerű, a 20 éves szerkezet 16-17 év alatt lett kész, a felszínen szerelték össze, majd szeletenként engedték le és illesztették be az alagútba. Az összeszerelés pontosságán tíz évig dolgoztak.

Az LHC ALICE-kísérlete ezzel szemben a föld alatt épült meg, 70 méter mélyen. A hadronütköztető ugyanis síkban döntött, mert azonos kőzetrétegben akarták tartani.

Az ALICE kisebb a CMS-nél, 1300 fős. Komplex detektor, nem részecskefizikai, hanem nehézion-céllal működik a proton-proton  reakciók mellett az évente csak egy-egy hónapos ólom-ólom ütközések vizsgálatára fókuszálnak. Míg a CMS és az ATLAS igen/nem típusú kérdésekkel foglalkozik, a nehézion-fizika több részecske együttes viselkedését vizsgálja. A cél univerzum korai állapotának megismerése, az, hogy mi volt mikromásodpercekkel az ősrobbanás után – mondja Barnaföldi Gergely Gábor, a magyar ALICE-csoport vezetője. Az ALICE-t sokan időgépként is emlegetik, itt “fő” a nagyon sűrű és extrém magas hőmérsékletű “ősleves”, a kvark-glüon plazma, amelynek az előállítása és a vizsgálata a cél.

Itt van a világ legnagyobb RICH-detektora, amely azonnal megmondja, milyen részecskék születettek az ütközésben. A többi ponton nincs azonnali válasz erre. Ez nagyon fontos az “ősleves” miatt – magyarázza a Wigner-központ fizikusa. Az ALICE-ben is van orosz “véna”: a távolra szóródó részecskék elkapásához egy olyan “tölcsért” építettek be, amely az atombombához kell, és egyenesen az atomvárosból érkezett.

A magyar szakemberek kezdetektől benne voltak az ALICE-ben, többek közt az időprojekciós kamrákkal (TPC) kapcsolatos munkákban. A legfontosabb mégis a DDL (Detector Detector Link), a magyar fejlesztésű adatgyűjtő rendszer. A DDL a detektorokban van, vagyis nagyon erős ionizáló sugárzást kell kibírnia.

A következő nagy projekt a DDL továbbfejlesztése, a DDL3. “Ezt a munkát szinte csak mi tudjuk elvégezni, nálunk van csak meg együttesen a tudáspotenciál” – hangsúlyozza Barnaföldi Gergely Gábor. Fontos a TPC fejlesztése is, az új kamrák más technológiával fogják detektálni a részecskéket. Ugyanígy jelentős munka az adatanalízis, amelynek fő iránya a nagy impulzusú azonosított hadronok vizsgálata, illetve a kvark-glüon plazmával kapcsolatos elméleti kutatás.

A magyar CERN-részvétel “ősrobbanását” a régen NA49, ma már viszont NA61 néven ismert kísérlet jelentette. A CERN-ben dolgozó magyar fizikusok közül sokan itt kezdtek. Manapság László András fizikus a lelke a kísérletnek.

121022_cernSzemben az LHC-vel, az NA61 fix céltárgyas ütköztetéseket végez. Itt is vákuumcsőben fut a nyaláb, de különböző céltárgyaknak ütköztetik. Proton-proton kísérletből érkező nyaláb esetén például folyékony hidrogén céltárgynak – fejti ki László András. Ő írja a 140 fős kísérlet adatfeldolgozó szoftvereit, és a fontos feladatok között említi a TPC-kiolvasókkal, illetve a rekonstrukciós szoftverrel kapcsolatos munkát. Utóbbi majdnem olyan bonyolult, mint a kísérlet maga.

Bár a fix céltárgyas ütközéseknél kisebb az energia, vannak olyan jelenségek, amelyeket ezeken az energiákon kell vizsgálni.

Egyetlen hely van a CERN-ben, ahol nem gyorsítják, hanem lassítják a részecskéket, az antiproton-lassító, az AD. Mindezt azért, hogy antianyagra vadásszanak. Barna Dániel, a Tokiói Egyetem kutatója, az AD ASACUSA-kísérletének résztvevője emlékeztet arra: antiproton nincsen, azt “kelteni” kell, mégpedig úgy, hogy protont egy céltárgynak vezetnek, majd kiválogatják az antiprotont. Az AD célja minél pontosabban megismerni az antiproton tulajdonságait, hogy össze lehessen hasonlítani az anyagot és az antianyagot, ezáltal közelebb jutni ahhoz, hogy miért csak anyag van a világegyetemben. A proton és az antiproton között vélhetően nincs különbség, ezt feltételezi a standard modell is. Ha lenne, az már az új fizikát jelentené – teszi hozzá.

cern1Az AD-ben végzik az antiprotonos hélium (a héliumatom egyik elektronját cserélik ki antiprotonra) spektroszkópiáját, további cél ennek az igencsak egzotikus atomnak a minél pontosabb mérése. Az egyik kísérlet függőleges, és antihidrogént ejt csapdába. A lassítóban mérik az antihidrogén gravitációját is. Antianyagra ezt még nem vizsgálták, így kérdés, hogy ugyanolyan-e, mint az anyagnál.

Az antihidrogén élettartama a vákuumtól függően végtelen is lehet, de a másodpercekig tartó csapdázáshoz is óriási vákuum és nagyon alacsony hőmérséklet kell – magyarázza Barna Dániel. Az antihidrogénhez antiprotonra és pozitronra van szükség, de nagyon kis sebességgel kell összehozni őket. Ehhez nagyon erős mágnes, a csapdázáshoz pedig erős mágneses és elektromos tér kell. Az AD-ben másféle mágnesek vannak, mint az LHC-ben, és míg a nagy hadronütköztetőben a rádiófrekvenciás rezonátorok gyorsítják a nyalábot, itt lassítják. Az antihidrogént amúgy 10-20 percre is csapdába tudják ejteni, de csak akkor derült ki, hogy sikerült-e, ha kinyitják a csapdát. Vakok vagyunk a kísérletre – érzékelteti Barna Dániel. Próbálkozásonként egyébiránt legfeljebb néhány antihidrogént tudnak csapdázni.

Amikor az LHC működik, az AD-be másfél percenként jön egy “lövés”. A fizikus megjegyzi, az AD “játszótér” mindent lehet csinálni: darut vezetnek, esztergapadjuk is van, ők viszik le a hűtéshez a héliumot – a CERN-ben egyébiránt több hélium van, mint a világ éves héliumgyártása -, de épp ezt szeretik a munkában.

“Szupermágnesek” nélkül nem lennének kísérletek, mert nem lenne, ami a pályán tartja a nyalábokat. Az LHC-ben például 1232 kétpólusú mágnes van, darabonként 27 tonnásak. A hadronütköztető teljesítményét a körgyűrű sugara és a mágnes ereje határozza meg, a mostani mágnesek azonban “csak” 9 tesláig bírják. A továbblépéshez új technológia vagy nagyobb alagút kell – magyarázza Bajkó Márta mérnök, a világ egyik vezető mágnestervezője. A CERN az új technológia kifejlesztése mellett döntött, mert az még mindig olcsóbb, mint egy nagyobb – 100 kilométeres – alagút. Emellett sokkal több hozadéka van – jegyzi meg a CERN munkatársa.

lhc_magnets_tunnelAz LHC-mágnesek szupravezetők: nincs bennük elektromos ellenállás, de ez csak bizonyos körülmények – például hőmérséklet, áramsűrűség – között igaz. A mostaniak nióbium-titánból vannak, a fejlesztés viszont nióbium-ónnal – 16 mágnessel – történik majd. Időben és pénzben a 16 új mágnes ugyanannyi lesz, mint az 1232 régi.

Az LHC fejlesztésének célja a luminozitás (adott idő alatt az egy nyalábbal nyert hasznos információ mennyisége) százszorosára javítása – emlékeztet. A régi mágnesek megmaradnak, a final focus mágneseket, amelyek az ütközési pontok közelében milliméteresről mikrométeresre préselik össze a nyalábot, cserélik ki. Az újak 12 teslásak és négypólusúak lesznek, 14 TeV-es energiájú nyalábok körpályán tartását is el tudják majd végezni.

Bajkó Márta már a mostani mágnesrendszer tervezésekor a CERN-ben volt. Felidézte, a nióbium-titán mágnesek Olaszországban, Németországban és Franciaországban készültek öt év alatt. Egyenként tesztelték őket, a kritikus helyekre kerültek a legjobbak – mert nincs két egyforma -, két-három év alatt vitték le őket a föld alá. 13 ezer amperrel kell megbirkózniuk, ez méterenként több tonna erőt jelen. A mágneseket rozsdamentes acél, vas és egy újabb réteg rozsdamentes acél veszi körül.

Forrás: MTI

2013.07.14. Száz megapixeles fényképezőgépet fejlesztettek ki Kínában

2013.07.11. Kiderítették az izomerő valódi eredetét az amerikai kutatók

2013.07.10. Az atomóránál is pontosabb órát fejlesztettek ki

2013.07.10. Gazdag ökoszisztémát rejthet a Vosztok-tó

2013.07.02. A nagy erejű földrengések még a vulkánokat is elmozdítják

2013.06.24. Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről

2013.06.21. Hamarosan halhatatlanná válhat az emberiség?

free counters

A hangyák is a leggyorsabb utat választják

A fényhez hasonlóan a hangyák sem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb utat választják, ha különböző fizikai tulajdonsággal rendelkező felületeken kell haladniuk céljuk felé – állapították meg német tudósok, akik szerint a rovarok “matematikai kalkuláción alapuló” viselkedése betekintést enged csoportos önszervező képességükbe.

hangya1A kísérleteket kis tűzhangyákkal (Wasmannia auropunctata) végezték izraeli helyszínen, ahol zárt területet alakítottak ki. Az egyes kolóniák néhány ezer dolgozóból és több királynőből álltak. A közösségalkotó rovarokat az elkerített terület egyik sarkába helyezték el, a csalogató táplálékul szolgáló csótánytetemet pedig a szemköztibe. Az ízletesnek ígérkező zsákmányhoz különböző felületeken lehetett eljutni: volt sima szakasz, durva kiképzésű rész és tükörsimaságú is.

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az apró állatok bizonyos idő elteltével már nem a legrövidebb utat követték, hanem zegzugos vonalban haladtak, méghozzá úgy, hogy a leghosszabb rész a sima felületre jusson: így tudták a leggyorsabban megközelíteni a hívogató falatokat.

fiber-optic-data-transmissionViselkedésüket a kutatók az optikában használt Fermat-elvhez hasonlították: a “legrövidebb idő elve” azt mondja ki, hogy egy fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyre nézve a kezdő és végpontok közötti terjedési idő minimális.

A tanulmány szerzői rámutattak arra is, hogy a zsákmányhoz való hozzáférés során a bolyok feromonokra – az élővilágban a kommunikáció legelső formáját megtestesítő, területmegjelölő kémiai vegyületekre – támaszkodva határozták meg a leggyorsabb ösvényt. Kezdetben az “útjelző cölöpök” kitűzése találomra történt, de idővel – a közös tapasztalatnak és az információk átadásának köszönhetően – az összes lehetőség közül a legoptimálisabb útvonal megtalálásában csúcsosodott ki. A tudósok szerint a folyamat jól illusztrálja a rovarok önszerveződő képességét és evolúciós fejlődését.

Wasmannia-1A hangyák is rendelkeznek azonban korlátokkal: rövid távon nem működik optimalizálási érzékük, minden bizonnyal azért, mert túl sok feromon keveredik viszonylag kis területen.
Egy korábbi, a Behaviour című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hangyáknak fejlettebbek a matematikai “képességeik”, mint egy átlagos ötödikes tanulónak, és ezt helymeghatározáshoz és táplálékszerzéshez veszik igénybe. Az akkori kísérleteket kisméretű útvesztő segítségével hajtották végre. A labirintus különböző pontjaira élelmet helyeztek el, és megfigyelték, miként hozzák a rovarok társaik tudomására, hogy merre található a táplálék. Az állatok nemcsak hátrahagyott szagmintákkal vezették el társaikat a pontos helyre, hanem az útvesztő ágainak a számát, a távolságot és a táplálékoz vezető lépések számát is képesek voltak kommunikálni.

“A kutatások alapján a hangyák kvantitatív módszereket tudnak alkalmazni a boly többi tagjával való kapcsolattartás során” – állt a tanulmányban.

Forrás: MTI / livescience.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.04.19. A Stonehenge környéke ötezer évvel korábban lakott volt

2013.04.19. Moore törvénye szerint 10 milliárd éves az élet

2031.03.11. Új baktérium fajt találtak a Vosztok-tóban?

2012.12.17. Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg kanadai kutatók

2012.08.04. A jövő ételei kémiai vegyületekből készülnek majd

free counters