Egy lokális atomháború hatásai

Ahogy a csehovi illúzió szerint az első felvonás színfalán lógó puska a harmadik felvonás végén elsül, ugyanúgy feltételezhetjük, hogy a németek által Izrael részére gyártott tengeralattjárókra telepített, nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták is ki lesznek lőve, valamelyik felvonás végén. Komikus, hogy az iráni atombombától rettegő Izrael a 200+ nukleáris robbanófejének célba juttatását már nem bízza az elhárítható vadászbombázókra, sokkal biztonságosabb azokat kilőni a Perzsa öbölből. Mert ha nem akarná kilőni őket, akkor meg se rendeli azokat a tengeralattjárókat. Tehát….

Tételezzünk fel egy helyi nukleáris háborút Izrael és Irán között, ami – természetéből kifolyólag – kissé „kiszélesedhet”. Valamint tételezzük fel, hogy „mindössze” 100 db Hirosima méretű atomtöltetet robbantanak fel. Különben ez egy nagyságrendekkel alulbecsült feltételezés, mert manapság a 20 kilotonnás fejek vicc számban mennek, és nem igazán biztos, hogy 100-nál megállnak. Ez természetesen nem jelentené a III. világháborút, mindössze egy kisebb lokális összecsapást, ezért elképzelhető, hogy „csak” 15 kilotonnás (taktikai) bombákat alkalmaznak. A nagy kérdés az, mi lenne ennek a hatása az egész Földre, illetve az emberiségre nézve?

Nos, a Londonban megtartották a Royal Society of Medicine időszakos konferenciáját Dr. Ira Helfand amerikai traumatológus szakértő előadásából kiderült egy és más, aminek a csattanója 1 milliárd ember éhhalála, plusz néhány-száz millió bizonyosra vehető halála, elsősorban betegségekből és a szűkössé vált élelmiszerekért kialakult harcok miatt. Ugyanis a helyi jellegű összecsapás hatása kiterjedne az egész Földre. Helfand kihangsúlyozta, hogy ez nem rémhírterjesztés, hanem pontos felméréseken alapuló tény. Korábban napvilágot látott tanulmányok szerint egy ilyen „konfliktus” 100 millió tonna fekete kormot lőne fel az atmoszférába, ami évekre visszavetné a Föld átlaghőmérsékletét 1,25 °C-al, vagyis a gabonatermelésre rendelkezésre álló időt 10-20 nappal megrövidítené. Tegyük ehhez hozzá, hogy jelenleg a Föld élelmiszer tartalék 49 napra elegendő, ami az utolsó 50 év minimuma. Ez a tartalék pedig nem lenne elegendő a vészhelyzet áthidalására. Következésképpen a világban beindulna az élelmiszer felhalmozás a vele járó fegyveres konfliktusok kialakulásával.

Az élelmiszer termesztés nagyfokú visszaesése már csak azért is elhihető, mert volt már rá példa. 1815-ben az indonéziai Rambora vulkán kitörése miatt 1816 volt a „nyár nélküli év”, ami az egész világra éhínséget hozott. Dr. Helfand rámutatott arra, hogy az éhezés magával hozná a kolera, tífusz és egyéb betegségek járványát is.

A konferencián Brian Toon amerikai atmoszférakutató (University of Colorado) által feltárt másik tanulmány szerint 100 darab 15 kilotonnás atombomba felrobbantása a Föld ózonrétegének 30-40 százalékos csökkenését vonná maga után, ami számtalan gazdanövény kipusztulásához vezetne. Dr. Toon szerint ez egy teljesen új aspektus, amire még senki sem gondolt. Véleménye szerint ez a tényező is tömeges éhezéshez vezetne.

Nukleáris szakértők ezeket a kutatási eredményeket nem kérdőjelezik meg, de rámutatnak a nagyméretű bizonytalanságra. Mindenesetre az biztos, hogy a lokálisan megvívott nukleáris háborúból származó radioaktív hamu, sokkal károsabb lenne a konfliktusból kimaradt országok részére, mint amire a politikusok számítanak, állítja John Pike a www.globalsecurity.org igazgatója.

„Lokális eseményeknek globális következményei lesznek”, figyelmeztet Dan Plesch (University of London). Tudomásul kell vennünk, hogy egy lokális nukleáris konfliktus okozta veszélynek, az egész emberiség ki van téve. „Többségében nem vagyunk tudatában annak, hogy mindannyiunk sorsát helyettünk dönthetik el Jeruzsálemben, esetleg New Delhiben, Washingtonban vagy Moszkvában.

Forrás: www.antalffy-tibor.hu