Csodát tehet a tömegkályha


Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák és a tömegtűzhelyek.

Juhász János tömegkályha fejlesztő szakember most fantáziát lát ezen kályhák elterjesztésében, ezért tanfolyamot szervezett, hogy megismertesse a szakmával is a fűtési- és meleg víz előállítási módot. A képzés során Budapest mellett, Gyálon egy 43 m2-es bemutatóház is létesül, ahol az érdeklődők nemcsak megtekinthetik és elsajátíthatják az építés módját. Az oktatás fő alapanyagát a Leier adta.

A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata; másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készül, kevés fával nagyon kellemes hőkomfortot ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90%-át tömegkályha fűti.

Juhász János először saját házába építette be ezt a kályhafajtát 2006-ban. Jó tapasztalatai, a jelentősen lecsökkent rezsiköltségek, ill. a kályha nyújtotta hangulat hatására megerősödött benne az elhatározás, hogy itthon is elterjeszti ezt a rendkívül takarékos fűtési és meleg víz előállítási technológiát. Míg néhány évvel ezelőtt sokan még furcsállották, hogy a kényelmes gázfűtés helyett a szakember miért választja inkább a fával való tüzelést, addig ma már alig kérdőjelezik meg döntését: a földgáz folyamatosan drágul, és mivel importból szerezzük be, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy időről időre csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ausztriában és Németországban is sok helyen fűtenek fával, és ezekben az országokban is egyre jobban kezd elterjedni a tömegkályha, mivel olcsóbb, biztosabb és hangulatosabb is, mint a gázfűtés.

A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha. A kályhába meleg vizet adó hőcserélőt is beépítenek. A tanfolyam keretében, a nyílt építésen minden szükséges gyakorlati szakmai ismeret elsajátítható: mennyi és milyen alapanyag kell, mennyi idő alatt lehet felépíteni, milyen a belső szerkezete és mekkora helyet foglal el a kályha. A résztvevők, akik a tanfolyam alatt akár bent is lakhatnak a bemutatóházban, azt is megtanulhatják, hogy hogyan lehet például egy, belsőleg már felújított házba utólag beépíteni ezt a típusú kályhát, ill. tűzhelyet.

Juhász János szociológus, ökotechnológia fejlesztő mutatja be a tömegkályha hatékonyságát és környezetbarát működését. A filmben látható 9 tonnás tömegkályha kevés fával, viszont tökéletes égéssel üzemel. A másodlagos égéskamrában égnek el a szénhidrogének (ezt a cserépkályha nem tudja), emellett ez az égéstér nyitott típusú, itt lehet sütni is! A fűtött pad és a segédkémény növeli a kályha hatékonyságát. A tömegkályha sugárzó hővel dolgozik, hőkomfortja sokkal kellemesebb, mint a konvekciós hőleadóké. Ez a kályha 95%-ban magyar termékekből épül fel. Begyújtásához nem kell papír.

További információk.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.01.08. A fűtés jövője: komposzt fűtés

2011.11.22. Lépések a klímaváltozás megfékezése felé

2011.11.18. Alternatív energia előállítás egyszerűen

2011.10.08. A remény fénysugara

free counters

Reklámok

111 című bejegyzés “Csodát tehet a tömegkályha” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

    1. Úgy tudom igaz csak 18 éve építek szakmával a hátam mögött,de tudtommal a törvény tiltja a tüzelőberendezés,és a kémény teteje közé elzárószerelvény beépítését.
      A konkrét dolog ami vicces is az az,hogy a másodlagos szekunder levegő a kályhaajtón jut be,mert a primer az a hamuzónál jut be.
      Szekunder levegő utánpótlás az égés fizikája szerint a fa tökéletes égéséhez nem szükséges.
      A szervetlen szénhidrogén,azaz a feketekőszén,barnakőszén,illetve koksz
      égéséhez szükséges a szekunder azaz másodlagos égési levegő,mivel a primer csak párologtatni tudja a széngázokat,és a szekunder égeti őket el.

      A nagy tűztér okozta (azaz égési levegőtöbblet miatt kell azt a sütőszerű valamit beépíteni.
      Az sem igaz hogy ilyet egy cserépkályha nem tud,mert a legalapabb gyorstalpalósnak is ez a rendszer lett megtanítva csak öt egy ,illetve lengyel járatnak becézve!

      Amúgy meg mindenki azt csinál amit akar,meg abban hisz amiben akar,
      Na üdv:
      El

      1. orosz imre@
        nekem szlovák gyártmányú vegyestüzelésű kazánom van 22 éve melynek van szekunder levegő bevezetése,fával tüzelek , és lehet látni a gáz elégését a levegő felett.

        1. Oxigénhiányos az égés amikor a fától távolabb láthatóak a lángnyelvek!
          A kilépő gázok nem találnak elegendő oxigént ezért a környezetéből csak távolabb talál levegőt magának!
          De ez egy kazánnál teljesen szükségszerű dolog!
          Hiszen a fojtott tüzelés törvényszerű!

      1. A tömegkályha lényege a nagy tömeg.
        Ezt a tömeget egyszer kell felfűteni, naponta egyszer kell elégetni kB 10 kg fát, utána lezárni. Nem kell folyamatosan fűteni benne.
        Ha nagyon hideg van, akkor 2 x kell elégetni a 10 Kg fát.

        1. Mindenki ír itt minden hülyeséget. Na persze napi 10 kg fa 20 m2 házhoz azt elhiszem, de hogy 100-120 m2 házhoz nem elég 10 kg fa de még 20 kg fa sem elég az biztos. Semmiből nem lehet fűteni,nem lesz meleg. ..Lényeg az milyen hideg van kint milyen a ház szigetelése.Tél igazán ott kezdődik -5 -15 fok van kint huzamosan ideig Kíváncsi lennék akkor mit tud a tömeg kályha.Na arról nem beszélve por kosz füst a lakásban,mert ezt a benti fűtést tisztán nem lehet végezni.

    2. Nekünk is,gyerekeimnek is van-igaz,nem tömegkályha,a hagyományos cserépkályha.Ha van lehetőség erdőn, méterfát szerezni,otthon feldolgozni, akkor azt mondom érezhetően csökken a gázszámlánk.Ha 20 ezer Ft-ért kell megvenni -sokadik kézből -1 köbméter hasított fát-igaz,csak be kell hordani s,kész-azért azzal nem olcsóbb ám.Vagy inkább azt mondanám elég sokára térül meg egy kb.félmilliós beruházás! Én a hőcserélőben látnék fantáziát,hogy pár radiátorra is rásegítene!

  1. Lajos.
    Hm. ennyi okos ember.Ennyi okos véleménnyel. A hülye norvégok, finnek meg nem tudják,hogy mi a jó. A fa problémája.Igaz ki kell vágni az erdőt miatta.Az is igaz az erdőket 20-50 évente meg kell újítani,mert különben tönkremennek.Az is érdekes,hogy akinek nincs ilyen kályhája az bírál,
    akinek van az dicséri.Vajon miért? Van egy másik felemás észrevétel.Ne irtsuk az erdőt mert az környezetkárosítás.Igaz. Viszont ha jól olvastam ebből a szerkezetből kijövő égésgáz nagyságrendileg kisebb kárt okoz mint a földgázból származó,azonkívül ez másodlagos égést is létrehoz ami csökkenti a széndioxid kibocsátást. Végezetül:Hazánkban évek óta kapni szlovák fapelletet,amivel a sima fűtés 27-30% olcsóbb.Miről is beszélünk? GRATULÁLOK.

  2. Jót mulattam a videón, az igaz mondó juhász meg a Mátyás király mese jutott eszembe. Hozzál is meg nem is. Ennek fele igaz is meg nem is. A sajátját mással építtette és nem ő építette ,nem mindegy! meg az a sok selejt tégla röhej 🙂

  3. Gaben vagyok én öt éve építettem egy kívülről kemencének látszó belülről cserépkályha rendszerű tömegkályhát,nekem teljesen bejött. A hibát ott követtem el (ez az évek alatt kiderült) hogy nem tettem bele vízteret. Gratulálok, üdv a Gaben.

    1. Nem biztos ,hogy hiba volt kihagyni a vízteret! Ugyanis ha a kályhába hideg víz van visszaáramoltatva, akkor az a meleg tűzre páraként reagál. Itt a baj! Lekátrányosodik a kályha belső fala, és ami 15-20 évig tartana azt szét kell szedni 4-5 szezon után!

  4. Hát nem véletlenül északon terjedt el…! Oda való, ahogy a kandalló is a mienknél enyhébb telű helyekre! Nálunk nincs akkora fenyveserdő és akkora ..ööö … inkább népnitkaságnak mondanám, hogy pocsékolhassuk a fát.
    Parasztvakítás az egész.

    1. A mienknel enyhebb telu helyekre az rohadtul nem eszakon van 6 eve doldozom a skandinav felszigeten ( 2012 kuopio januar -37 volt ) bocsi ennyit az enyhebb telu eszakrol

      1. Értelmezd mégegyszer azt a mondatot, hogy “… Oda való, ahogy a kandalló is a mienknél enyhébb telű helyekre!”
        Gondolom itt nem a skandináv államokra gondolt ő sem!

    2. Nagymamámnál a búbos kemence nagyon jól működött. Egy probléma van vele, hogy a panelba nem fér el. Viszont egy jó nagy házba nagyon szép, nagyon kellemes. Az elterjedésének csak a kiterjedése szab határt, mondhatnám.

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.