Csodát tehet a tömegkályha


Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák és a tömegtűzhelyek.

Juhász János tömegkályha fejlesztő szakember most fantáziát lát ezen kályhák elterjesztésében, ezért tanfolyamot szervezett, hogy megismertesse a szakmával is a fűtési- és meleg víz előállítási módot. A képzés során Budapest mellett, Gyálon egy 43 m2-es bemutatóház is létesül, ahol az érdeklődők nemcsak megtekinthetik és elsajátíthatják az építés módját. Az oktatás fő alapanyagát a Leier adta.

A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata; másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készül, kevés fával nagyon kellemes hőkomfortot ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90%-át tömegkályha fűti.

Juhász János először saját házába építette be ezt a kályhafajtát 2006-ban. Jó tapasztalatai, a jelentősen lecsökkent rezsiköltségek, ill. a kályha nyújtotta hangulat hatására megerősödött benne az elhatározás, hogy itthon is elterjeszti ezt a rendkívül takarékos fűtési és meleg víz előállítási technológiát. Míg néhány évvel ezelőtt sokan még furcsállották, hogy a kényelmes gázfűtés helyett a szakember miért választja inkább a fával való tüzelést, addig ma már alig kérdőjelezik meg döntését: a földgáz folyamatosan drágul, és mivel importból szerezzük be, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy időről időre csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ausztriában és Németországban is sok helyen fűtenek fával, és ezekben az országokban is egyre jobban kezd elterjedni a tömegkályha, mivel olcsóbb, biztosabb és hangulatosabb is, mint a gázfűtés.

A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha. A kályhába meleg vizet adó hőcserélőt is beépítenek. A tanfolyam keretében, a nyílt építésen minden szükséges gyakorlati szakmai ismeret elsajátítható: mennyi és milyen alapanyag kell, mennyi idő alatt lehet felépíteni, milyen a belső szerkezete és mekkora helyet foglal el a kályha. A résztvevők, akik a tanfolyam alatt akár bent is lakhatnak a bemutatóházban, azt is megtanulhatják, hogy hogyan lehet például egy, belsőleg már felújított házba utólag beépíteni ezt a típusú kályhát, ill. tűzhelyet.

Juhász János szociológus, ökotechnológia fejlesztő mutatja be a tömegkályha hatékonyságát és környezetbarát működését. A filmben látható 9 tonnás tömegkályha kevés fával, viszont tökéletes égéssel üzemel. A másodlagos égéskamrában égnek el a szénhidrogének (ezt a cserépkályha nem tudja), emellett ez az égéstér nyitott típusú, itt lehet sütni is! A fűtött pad és a segédkémény növeli a kályha hatékonyságát. A tömegkályha sugárzó hővel dolgozik, hőkomfortja sokkal kellemesebb, mint a konvekciós hőleadóké. Ez a kályha 95%-ban magyar termékekből épül fel. Begyújtásához nem kell papír.

További információk.

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2012.01.08. A fűtés jövője: komposzt fűtés

2011.11.22. Lépések a klímaváltozás megfékezése felé

2011.11.18. Alternatív energia előállítás egyszerűen

2011.10.08. A remény fénysugara

free counters

About these ads

106 gondolat “Csodát tehet a tömegkályha” bejegyzéshez

  1. Svédországban nagyon okasan csinálják a fakitermelést. Kicsit beleláttam, mert dolgoztam most nyáron erdőritkításon. Csak a fenyőket és a nyírfát kellet meghagyni. Szépen művelik az erdőket, ha kitermelték a fát, már ültetik is az újakat. Ezért tartanak ott, ahol. A házban,ahol lakom, 2500 m2, fával fűtjük a kazánt, nem kicsit, kellemes idő van, akár -35 fokban. Itt északon ez természetes, de sok helyen láttam pellet kazánokat is. Terjed a napelem is, nagyon támogatja a svéd állam. Szóval okasan, a fafűtés, akár környezetbarát is lehet.

  2. Mi a tavasszal rakattuk a tömegkályhánkat. A tegnap begyújtottam, arra számítva a tavaszi kiszáradást segítő befűtések tapasztalatából, hogy jó néhány nap múlva fog átmelegedni. Nos, kellemesen csalódtam, a kályha elzárása után egy órára átmelegedett szinte az egész felület és kellemes meleg lett. Én MACKÓ-nak neveztem el, mert minden alkalommal, mikor a közelébe érek, olyan érzésem van, mintha egy nagy medve feküdne ott, élőlény-hatást kelt a közelsége. Nagyon remélem, télen is ilyen elégedett leszek!

    1. Érdeklődnék,hogy milyen teljesítményű a tömegkályhátok?kaptatok kivitelezői nyilatkozatot hozzá?Olyan ember készítette,akinek van émi minősítése,mert itt felénk páran készítenek tömegkályhát,de senkinek nincs émi által bevizsgálva a kályhája,és elvileg csak olyan tüzelőberendezést lehet használni,ami be van vizsgálva.

        1. Ajkán is fatüzelésű erőmű van. 300 embernek ad munkát és Demény úr érdekkörébe tartozik. Fél Horvátország erdejét már ledarálták belé meg ami maradt a Bakonyból … Mellette van egy gáz/gázolaj üzemeltetésű hiper/szuper/modern is de az csak harmadik körös az energiarendszerben, mert Kocsis úr érdekkörébe tartozik és csak tizenegynehány ember működteti … Igaz csak a faerőmű 50-60% – át nyomja

        2. Magyarországi biomassza-erőművek

          Ma már a legtöbb széntüzelésű erőmű vegyes tüzelésű azáltal, hogy tüzelőanyagának egy részét a biomassza adja. Biomassza fűtő- és erőművek működnek Magyarország több településén is (Szigetvár, Mátészalka, Körmend, Szombathely, Sárospatak, Tata, Szentendre, Balassagyarmat, Papkeszi, Pécs, Kazincbarcika és Ajka). Ezek kapacitása 2 MW és 50 MW között helyezkedik el.
          A Bükk tarra lett vágva, naponta vitték a gyönyörű ipari fákat bedarálni, elégetni K.barcikára. A szalma bálák csak alibinek voltak a telephelyen. Látni is szörnyű volt a gazdaságtalan pazarlást.

      1. Volt egyszer egy Kemal Atatürk nevű fickó, aki észrevette a 20-as évek elején, hogy Törökországban nincsenek erdők. Kitalálta az alapfokú oktatás egyik elemeként, hogy amikor a gyerek iskolába megy, ad neki ajándékba egy facsemetét, amelyet az iskolával együtt, közösen elültettek egy előre meghatározott területen. Erről a fáról minden gyereknek gondoskodnia kellett. Előbb az osztállyal látogatták meg a csemetéket minden héten, és minden héten locsolták azokat, majd ugyanezt a már felnőtt emberek is megtették. Ha kipusztult a fa, a “gyereknek” kellett az pótolnia. Mára a törökök gyakran vonulnak ki az erdőbe az “ő fájukhoz”, családostul – csak úgy leülni az árnyékába, egy kis piknikre.
        Eltelt majdnem 100 év – és pl. a Torosz-hegység mára már kezd újra erdősödni, az erdő vonala egyre fentebb kúszik.
        Ugye vették az üzenetet?

  3. Te most vagy k…va gazdag vagy, vagy pedig kicsit szalajtós. Jelenleg a fatüzelés a legolcsóbb! Persze az igaz, hogy ez nem minden házban megoldható. Ezért már a ház tervezésénél figyelembe kell venni azt,hogy mivel kívánunk fűteni.

    1. Úgy tudom igaz csak 18 éve építek szakmával a hátam mögött,de tudtommal a törvény tiltja a tüzelőberendezés,és a kémény teteje közé elzárószerelvény beépítését.
      A konkrét dolog ami vicces is az az,hogy a másodlagos szekunder levegő a kályhaajtón jut be,mert a primer az a hamuzónál jut be.
      Szekunder levegő utánpótlás az égés fizikája szerint a fa tökéletes égéséhez nem szükséges.
      A szervetlen szénhidrogén,azaz a feketekőszén,barnakőszén,illetve koksz
      égéséhez szükséges a szekunder azaz másodlagos égési levegő,mivel a primer csak párologtatni tudja a széngázokat,és a szekunder égeti őket el.

      A nagy tűztér okozta (azaz égési levegőtöbblet miatt kell azt a sütőszerű valamit beépíteni.
      Az sem igaz hogy ilyet egy cserépkályha nem tud,mert a legalapabb gyorstalpalósnak is ez a rendszer lett megtanítva csak öt egy ,illetve lengyel járatnak becézve!

      Amúgy meg mindenki azt csinál amit akar,meg abban hisz amiben akar,
      Na üdv:
      El

      1. orosz imre@
        nekem szlovák gyártmányú vegyestüzelésű kazánom van 22 éve melynek van szekunder levegő bevezetése,fával tüzelek , és lehet látni a gáz elégését a levegő felett.

        1. Oxigénhiányos az égés amikor a fától távolabb láthatóak a lángnyelvek!
          A kilépő gázok nem találnak elegendő oxigént ezért a környezetéből csak távolabb talál levegőt magának!
          De ez egy kazánnál teljesen szükségszerű dolog!
          Hiszen a fojtott tüzelés törvényszerű!

      1. A tömegkályha lényege a nagy tömeg.
        Ezt a tömeget egyszer kell felfűteni, naponta egyszer kell elégetni kB 10 kg fát, utána lezárni. Nem kell folyamatosan fűteni benne.
        Ha nagyon hideg van, akkor 2 x kell elégetni a 10 Kg fát.

    2. Nekünk is,gyerekeimnek is van-igaz,nem tömegkályha,a hagyományos cserépkályha.Ha van lehetőség erdőn, méterfát szerezni,otthon feldolgozni, akkor azt mondom érezhetően csökken a gázszámlánk.Ha 20 ezer Ft-ért kell megvenni -sokadik kézből -1 köbméter hasított fát-igaz,csak be kell hordani s,kész-azért azzal nem olcsóbb ám.Vagy inkább azt mondanám elég sokára térül meg egy kb.félmilliós beruházás! Én a hőcserélőben látnék fantáziát,hogy pár radiátorra is rásegítene!

  4. Lajos.
    Hm. ennyi okos ember.Ennyi okos véleménnyel. A hülye norvégok, finnek meg nem tudják,hogy mi a jó. A fa problémája.Igaz ki kell vágni az erdőt miatta.Az is igaz az erdőket 20-50 évente meg kell újítani,mert különben tönkremennek.Az is érdekes,hogy akinek nincs ilyen kályhája az bírál,
    akinek van az dicséri.Vajon miért? Van egy másik felemás észrevétel.Ne irtsuk az erdőt mert az környezetkárosítás.Igaz. Viszont ha jól olvastam ebből a szerkezetből kijövő égésgáz nagyságrendileg kisebb kárt okoz mint a földgázból származó,azonkívül ez másodlagos égést is létrehoz ami csökkenti a széndioxid kibocsátást. Végezetül:Hazánkban évek óta kapni szlovák fapelletet,amivel a sima fűtés 27-30% olcsóbb.Miről is beszélünk? GRATULÁLOK.

  5. Jót mulattam a videón, az igaz mondó juhász meg a Mátyás király mese jutott eszembe. Hozzál is meg nem is. Ennek fele igaz is meg nem is. A sajátját mással építtette és nem ő építette ,nem mindegy! meg az a sok selejt tégla röhej :)

  6. Gaben vagyok én öt éve építettem egy kívülről kemencének látszó belülről cserépkályha rendszerű tömegkályhát,nekem teljesen bejött. A hibát ott követtem el (ez az évek alatt kiderült) hogy nem tettem bele vízteret. Gratulálok, üdv a Gaben.

    1. Nem biztos ,hogy hiba volt kihagyni a vízteret! Ugyanis ha a kályhába hideg víz van visszaáramoltatva, akkor az a meleg tűzre páraként reagál. Itt a baj! Lekátrányosodik a kályha belső fala, és ami 15-20 évig tartana azt szét kell szedni 4-5 szezon után!

  7. Hát nem véletlenül északon terjedt el…! Oda való, ahogy a kandalló is a mienknél enyhébb telű helyekre! Nálunk nincs akkora fenyveserdő és akkora ..ööö … inkább népnitkaságnak mondanám, hogy pocsékolhassuk a fát.
    Parasztvakítás az egész.

    1. A mienknel enyhebb telu helyekre az rohadtul nem eszakon van 6 eve doldozom a skandinav felszigeten ( 2012 kuopio januar -37 volt ) bocsi ennyit az enyhebb telu eszakrol

      1. Értelmezd mégegyszer azt a mondatot, hogy “… Oda való, ahogy a kandalló is a mienknél enyhébb telű helyekre!”
        Gondolom itt nem a skandináv államokra gondolt ő sem!

    2. Nagymamámnál a búbos kemence nagyon jól működött. Egy probléma van vele, hogy a panelba nem fér el. Viszont egy jó nagy házba nagyon szép, nagyon kellemes. Az elterjedésének csak a kiterjedése szab határt, mondhatnám.

  8. Egy másik dolog: bármennyire hangulatos, a tűzgyújtáson alapuló fűtés a legdrágább, mert a helyiségben annak van a legrosszabb hőelosztása. Egy helyre koncentrálódik a hőtermelés, és onnan sugárzik, ill. a levegő áramlással onnan terül szét a meleg. Így a nyílászárók felé meredeken esik a hőfok, ez azt eredményezheti, hogy a pára lecsapódik az ablaküvegen. Ez már elég kellemetlen, de maga után vonzza a penészedést is. Arról nem is beszélve, hogy a kályha vagy kandalló elé ülve kell eltölteni az összes időt, mert a helyiség szélső tereiben akár meg is fázhat az ember.

    1. Hát ez az, ami aztán végképp nem igaz. Nekem volt cserépkályhám, és most van tömegkályhám. Amíg a gázfűtés mellett megfagytunk ugyanabban a házban, a tömegkályhával minimális fával nagyon jó hőérzetünk van a lakás legtávolabbi részén is-megfagyásról, páráról, penészről szó sincs.

  9. A gáz drága és importból szerezzük be. Ez igaz. Erdőből meg annyi van Magyarországon, hogy nyugodtan vágjuk ki az összes fát, egy két év alatt nem is maradna egy darab se, ha mindenki ráharapna erre önös reklámra. Az lenne igazán a drága mulatság! A vízmelegítés nagy baklövés lenne, mint azt egy előttem felszólaló már jelezte. A habosodó korom pillanat alatt eldugítja a kéményjáratot, és a füst a lakásba áramlik vissza!

    1. Elárulok egy apró titkot: a Pécsi Hőerőmű faaprítékkal megy. Komplett erdőket tarolnak le, amik majd 100-120 év múlva lesznek akkorák, mint most.
      És nem ez az egyetlen, amelyik “biomasszával” fűt, hála a sötétzöldek kampányának (és az EU-s támogatásoknak).

    2. Tapasztalatból mondom , egy szó se igaz abból amit írtál. Napi 15-20kg fával egyenletes hőmérséklet az egész lakásban tartható. Hamu korom a legminimálisabb mennyiség. Nekem 3.éve van de nem adná semmi pénzért.

      1. Ha ez igaz lenne, akkor egy telet ~ 30 mázsa fával tudnál végig fűteni.
        Gyakorlatban azonban a koksz amiből 25-30 mázsa elég egy télre egy átlagos családi házhoz. Szénből sem jössz ki annyiból.
        És a fa meg a koksz fűtőértéke egy picurkát különbözik.

  10. A vizteres cserepkalyha pedig egy oriasi bakloves, a tuzter tulhutesevel csokkenti az eges hatasfokat, fustos kormosz mocskos egest eredmenyez, az esetleges kondenzacios problemakrol, kemeny katranyosodasrol ne is beszeljunk.A vizteres kandallo csak annyiban jobb, hogy ott esetleg sikerul elerni, hogy a sok mocsok, a kemenyen kivul csapobjon ki. Ezt is csak addig favorizaljak, amig olcsobb a gaznal. Az erdekes akkor lesz a tortenet, ha majd fabol sem lesz mindegy mennyit eget el az ember….Persze amig a vizteres gyenge hatasfoku kandallokat orrba-szajba reklamozzak…

  11. Az ujdonsag az benne, hogy a cserepkalyhasok tobbsegenek fogalma sincs, milyen hofokon mi eg el a fabol, illetve hogy is zajlik az egesi folyamat, mi kell a fa tokeletes elegetesehez, a tk. -nal viszont ez elsodleges szempontok koze tartozik. Hivatalosan nem is fognak beszelni rola, pl. a kandallo es tuzter gyarto lobbi miatt, a legjobb kandallonal is min 20-30%-al kevesebb fa kell a mukodesehez. Ha a hagyomanyos cserepkalyhaban egy nagyobb hatasfoku tuzter lehetne, a hatasfoka hasonlo lenne. ehhez viszont meg kene tanulni ilyen tuztereket epiteni, de a gyartoknak nagyobb bolt valami eloregyartott izet eladni.A cserepkalyhasok erzik hogy a tk. konkurencia lehet, vagy nem akarnak, vagy nem tudnak hol tovabbtanulni, egyszerubb hajtogatni , hogy a cserepkalyha legalabb ennyire jo, vegulis lehetne, kisebb hotarolassal persze. Persze a gyartok igy-ugy gyakran szponzoraljak a kepzest, nekik az az erdekuk , hogy ne tudjon annal tobbet a tanulo, mint hogy megvegye az eloregyartott izejet, meg veletlenul se jusson eszebe, samottbol osszerakosgatni, egy komolyabb hatasfoku tuzteret.

    A tobbi szakmaban is hasonlo folyamtok jatszodnak le, a szakmunkast betanitott osszeszerelo szintjere probaljak lebutitani.

    1. Teljes mértékben igazad van!
      Én,maximálisan amatőr vagyok ezen a területen.Annyi rálátásom van az egészre,h kályháztam egy barátommal 4 évig. Valamennyire belelátok a dolgokba de természetesen tudom,hogy fontos a megfelelő méretezés.Azt látom ,hogy a kályhánál mindenképp be kell tartani nemcsak az építési szabályokat de az elkészülte utáni használata is nagyon fontos.Szerintem egy jól megépített kályha nagyon hasznos dolog. ( remekművek,gyönyörűek) Amatőrként SOHA nem építenék vagy építtetnék be vízteret.pontosan a kondenzáció miatt.Láttam 3 éves gyönyörűen megépített kályhának a tűzterét amiben benne volt a víz.tükörfényesen csillogott a kátrány a tűztérben.A tisztítónyílást lelőtte a padlástérben, akkor szóltak ,hogy mi lehet a baj.Ráadásul vízszintes füstjáratos.Belelehet gondolni,hogy mekkora munka lesz annak a kátránymentesítése,mert nincs az a csodaszer ami ezt megoldja. csak a szétszedés és újrarakás. Én a függőleges füstjáratot választottam pont ez miatt is ,mert bármikor leszedem a tetejét és egyszerűbben kitakarítom és visszazárom.Illetve a kályhánk mérete is ezt kívánta.( Elég szomorú és ott valami nem stimmel ha egy jól megépített kályhához néhány év után hozzá kell nyúlni ) Visszatérve a témára mindenképp szeretnék készíteni egy téglakályhát de csakis samott tűztereset nem előregyártott lemez (szart) elnézést.csak és kizárólag címeres téglából,ameddig létezik és lehet szerezni címeres téglát,nem fogok tüzépes egy télen szétfagyó akármilyen kisméretű téglát beépíteni.( a kályha belseje is abból van természetesen a samott és a cserép mellett )Használni fogom ,sajnos nem jut eszembe a neve azt a szigetelőlapot amit a kandallók építésénél alkalmaztunk.Nem volt olcsó darabáron sem de csak úgy építettük bármelyiket is ha elfogadták azokat a tanácsokat ,amiket mondtunk.Pontosan azért mert a Tűz nem játék.( Szerintem ) Engem érdekelne,hogy hol és milyen formában lehetne az építés ezen formáját elsajátítani.Tud valaki ilyen képzésről vagy tanfolyamról.Ha tud, kérem jelezze az e-mail címemre toni007meister@gmail.com Illetve még úgy gondolom,hogy ha valaki rászánja magát az építésre vagy építtetésre soha ne sajnálja a pénz rá.Ne használjon gagyi,rossz minőséget.Egyszer kell rászánni a pénzt utána hosszú éveken át meghálálja.
      Köszönöm az esetleges segítséget a tanfolyammal kapcsolatban.
      Üdv.

  12. a vízteres cserépkályhák szintén régen ismertek a csángók között is.
    benne a központifűtés, középről a kályha fűt.
    no comment.

  13. Székely Barátaim nem is tudták, hogy évszázadok óta sakdináv-szabadalmat hasnyálnak, díj fiz.
    etése nélkül.
    :-)

    7.500 éves cserépkályhákat ástak ki Erdélyországban.
    Tanulhatunk a nyűvelt nyugattól.
    A bűbos kemence, a kemence magában “tömegkályha”???

    Micsoda elbutított világban élünk?

  14. Bocsanat, de ez a kalyha egy vicc. A dan tomegkalyha egykopenyes es nem harom, sehol nem jellemzo a harom kopenyes kalyha, max. ketto, akkor is a belso kopeny samott, mivel lenyegesen jobb a hovezeto kepessege mint a normal teglae. A fal vastagitasaval nem csak az atmelgedeshez szukseges ido tolodik ki, hanem drasztikusan esik a kalyha holeado kepessege is. Oroszok, svedek danok boven beerik az egy kopennyel, dupla kopeny jol szigetelt ronk, vagy konnyuszerkezetes hazakba valo, ahol ugye a hotarolas gyengebb, de ott sem feltetlenul szukseges, vannak jobb megoldasok. Tovabba, nem tudom mit keres ott a lyukacsos tegla, gyalazatos a hoallosaga, hotarolasa is gyengebb, viszont jobb a hoszigetelese, amire epp nincs szukseg egy kalyhanal. Szociologus fejleszto szakemberunk biztos sok epitoipari anyagismeretet tanult.
    Egy ekkora epulet futeset, ami a filmen latszik, fele, harmad ekkora tomegu kalyhaval vidaman meg lehet oldani, minimalis, 1-2 fokos napi hoingas mellett. 8-9t-as kalyhakkal az oroszok templomokat futenek.:D Vannak, meg egyeb erdekes “fejlesztesek” a kalyhan, de azokba ne menjunk most bele.
    Mindenesetre akad egy par ember ebben az orszagban, akik, eleg sok penzt idot es energiat aldoztak arra, hogy tobbek kozott gyakorlott kulfoldi mesterektol tanuljak meg azt ami naluk mar regota mukodo, bevalt gyakorlat. Ugy tunik a fejleszto szakember ur nem kozejuk tartozik.
    Szomoru, hogy ebbe az orszagba, ha bejon valami uj es jo dolog, ugyes es elelmes embereknek koszonhetoen eleg hamar beindul az elgagyisitasi folyamat is.
    Reszvetem azok fele, akik erre a tanfolyamra penzt adtak ki.
    Ja igen, rajzot masolgatni,talalomra barkacsolni itt sem erdemes, ugyanugy ahogy a cserepkalyhat ezt is meretezni kell, bar egy kicsit maskepp. Az meg szaktudast igenyelne. A rosszul meretezett kalyha konnyen fazabalo szornyetegge valtozhat, kulonosen ilyen hidegekben, megha tomegkalyhanak nevezik is.A “csoda” egyebkent a tuzter kialakitasban, hotarolo tomeg megfelelo hasznalataban,meretezesben es munka minosegenek egyutteseben rejlik ennel a kalyhatipusnal.Az hogy kivulrol esetleg jol nez ki , edeskeves.

      1. Biztos nem érte Őket anyagi kár, csak az a baj hogy hülyeségeket tanítanak a hozzá nem értőkkel! A filmben szereplő előadónak halvány lila fingja sincs az egészről! Én kályhás vagyok! Tanultam ezt a szakmát! Nem csak láttam valakit aki már épített ilyet!

  15. Hát szerintem tök szar!!Mert mire le adja a meleget el fűt 2mázsa fát!!a cserépkályhával kb 20kg-ot!!Ez át verés hisz a cserépkályhába is lehet sütöt is lehet bele tenni ugyan ugy mint a téglakályhaban.Azt mondja a filmbe hogy az ülőke át melegszik hisz 6cm tégla van letéve na mire az át melegszik el fűti fél Europát!!mire a füst gáz oda megy az űlökéhez addigra annyira le hűl hogy örüljünk hogy oda talál a kéménybe!!!

      1. Zsolt cserépkályhás!!Úgy álapitottam meg hogy 15éve cserepkályhás vagyok!!szintén 15éve kéményseprö fejér és Pest megyébe!!rengeteg kályhát épittetem meg meg láttam müködni is tégla kályhát!!Nagy szarok mert egy szer keményeben be füt vele az ember szét tágul tégla kályha és mikor hül ki ugyanugy marad vagy megrepedezik!!a cserépkályha meg vissza hüléskör visza huza magát mert meg van drotozva (kötve)!!:D

        1. Szia,egy régi tipusú cserépkályhám van.3x4x7 az a kérdésem,h légfűtésre használva milyen alakítások kellenének?a felette lévő szintre,2 helységről lenne szó(én is regiszteresre akartam de még időben meggondoltam magam.)egyébként imádom ontja a meleget))

    1. Nincsenek benne cserepkalyhara jellemzo hosszu fustjaratok, mas a mukodesi elv. Contraflow, azaz ellenaramunak hivjak a rendszert, pontosan azert talaltak ki, hogy amit emlitesz, a nalunk epitett teglakalyhak tobbsegere jellemzo repedezest elkeruljek. Ja, es szerintem, az a 6 cm falvastagsagu uloke fog eloszor atmelegedni.Alighanem azert tapogatjak olyan boszen a filmen. Felteve, hogy a harom kopeny mogott kergeti a kalyhaban a fustot es nem a lyukacsos tegla kopeny mogott, mert akkor bizony reped.

    2. Na, ilyen padkafűtéses csodakályhát már többet is kellett lebontanom és átépítenem hagyományos Szerkezetűvé,pont emiatt: a füst lehűl, vagy drasztikusan lelassul a járatok bonyolultsága miatt és szépen lerakja a pernyét,hamut abba a csodajáratba. Aztán jön a sírás, hogy : ” mester,nézze már meg,mert nem ég a tűz a kályhába”…én meg pislogok,mint a béka,mikor még egy vacak tisztítódugót is sajnált az előző “kolléga” befúrni-faragni a csodapadkának….
      Tapasztalatom szerint a “tömegkályha” egy marhaság: a fizika törvényeit nem lehet becsapni, egységnyi fából egységnyi energia nyerhető, amit a lehető legjobb hatásfokkal kell felhasználni tényleges melegre.Ennél jelenleg a 60-75 %-os hatásfokú hagyományos 5 járatú kályháknál jobb nincsen. A víztér káros, lerövidíti a kályha élettartamát, de ha valakinek megéri 5-8 évente újra rakatni bazi nagy kályháját, hát rajta…
      A téglakályha tényleg a durva telek országába való, de arról nem beszél a hír, hogy Oroszországban például szénnel és koksszal tüzelik őket!!!! Oda kell is a lapjára fektetett tégla ! Amit át kell fűteni.
      Itt Magyarországon az élére épített téglakályha bőven elég, de ahhoz már ész is kell,úgy látszik…:-D
      A legjobb a csempekályha:tisztességesen méretezve,megépítve. Ennyi. Úgyhogy,Zsolt cserépkályhás kolléga:egyetértek veled, kamu az egész tömegkályha…:-D

  16. Nagyon szép. A megjelenése nekem éppen így tetszik, ahogy van. Éppen építkezünk (már amennyiben építkezésről lehet beszélni egy 33 m2-es házikó belső átalakításával kapcsoaltban), szaladok körülszimatolni a témát. Bárcsak…! :)

  17. Igazán ember léptékűnek látom.Bontott tégla felhasználható?A felépítését elvállalják?Átlag méretű kb.mennyi téglát kíván?Az ár egy félévi viszonylatban hogy alakul?
    Köszönöm szépen válaszát.Erdőhátiné Bocskai Zsófia

    1. Egy gondolat:
      A bontott tégla mindenképp un. címeres régi tégla legyen mert azokban még rendesen benne van az anyag illetve az építés során megoldható,hogy a cimerek kifelé nézzenek és így pofásabbnak tűnik a kályha. Bár az egész külső kivitelezés csupán a kreativitáson múlik a kivitelezés természetesen szakértelmet kíván.Az ára nyilvánvalóan ki, mennyit szán rá de én ugy gondolom,hogy nem szabad sajnálni belőle a jó minőséget.Egyszer kell rendesen megcsinálni. Szerintem nagyon szépek én is csinálok egyet a cserépkályha mellé.Az én véleményem az róla,hogy a cserépkályhának a legjobb a fűtése,valóban lényegesen kevesebb fával, a kandallók és a téglakályhák inkább hangulati tényezők de természetesen ezeknek is jó a hőleadása.Csak a cserépkályhával ellentétben ha leég a fa fel kell kelni,hogy tegyen rá az ember, a cserépkályhánál pedig..egy tökéletesen,jól megépített cserépkályha,megfelelő,odafigyelő fűtéssel akár 2-3 napig is sugározza a meleget és valóban elég a felfűtésére egy jó kosár fa ( kizárólag kemény fa )

  18. Azért az a csoda az barokkos túlzás a címben és annyira nem is újdonság, már jó 10 éve foglalkoznak a tömegkályhával hazai érdeklődők, de tényleg nem terjedt el széles körben. Nyilván meg van az oka. Ha egy fél órát rászán valaki, rengeteg információt összegyűjthet icipici guglizással és még az árát is be tudja lőni. Nem való mindenhová és nem megoldás mindenre.
    Csak egy példa:http://www.tomegkalyha.eoldal.hu/
    Az indexnek is van tömegkályha topicja stb.

      1. Ebben egyetértünk. Az én igényeimnek is a tömegkályha felel meg a legjobban. Szeretem a hőérzetet amit ad, illik a lakóterembe a rusztikus külseje, sok minden jót el lehet mondani erről a fűtési módról és örülök, hogy terjed az ige.
        De: nagyon nehéz szerkezet, nem lehet akármilyen alapzatra rátenni, inkább ott működik, ahol a légterek egybe vannak nyitva, ha kerámiaburkolattal látják el, már nem biztos, hogy versenyképes az ára, a fa a legjobb akarat mellett is koszol stb.
        Szóval azt tanácsolom, hogy akit érdekel alaposan járja körül a témát, hiszen hosszú távú döntésről van szó. A tömegkályhát például nem kell bizonyos időszakonként szétszedni és újrarakni, mint a cserépkályhát.

        1. hozzá nem értő tippem szerint pont úgy szét lehet szedni, mint a cserépkályhát. csak ebből nem marad utána semmi, a cserépkályhából meg ott marad a cserép.
          újrarakáskor a cserépkályha belsejét is újra kell csinálni, új téglák, új samott, stb.

  19. Semmi kétségem a kályha kiváló hőtechnikai tulajdonságait illetően, azonban a külső megjelenése nem tetszik. Be lehet takarni a kályhát, mondjuk, kerámiaborítással vagy valamilyen más anyaggal?

    1. Keressen amerikai oldalakon képeket “masonry heater” címszóval és rengeteg látványos burkolást talál ahonnan ötleteket meríthet, de így növekednek a költségek is.

    1. Nagyon sokba kerul, a fa meg mind dragabb es minel többen epitnek be ilyet annal dragabb lessz a fa. Hogy lesz meleg vized? hogy lehet “sutni is” ha 30 +c meleg van(majustol oktoberig). Skandinaviaban mas ott 10 honapot futni kell ha nem akarsz fazni es fa is van böven, de dragul minden evben. Akinek sajat berdeje van annak ok.A kemenyseprönek 3-4 szer kell jönnie evente+15-16 e ft
      a gazrol nem mondhatsz le,+alapdij barmilyen keveset is fogyasztol. Hidjetek el nem eri meg, sok a por, korom, stb. Nekem volt Svedorszagban , ott laktam 26 evet. De ha sok a penzetek van meglehet probalni.(43m2 nappali akkor van penz is)Sok sikert

Ez jutott eszembe:

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s