china_usa11

Kína teljesen szembefordult a dollárral?


Globális pénzrendszerünk alapját napjainkban az amerikai dollár és az Egyesült Államok jegybankjának (FED) kamatpolitikája jelenti, ezért a pénzügyi stabilitás megőrzésének alapvető feltétele, hogy a dollár, mint globális fizetőeszköz forgalma fennmaradjon. Így mindenképpen folytatódnia kell a dollár használatának a világ minden részén, – leginkább a nemzetközi kereskedelemben – hogy az adósság és kamat hajtotta gazdasági egyensúly jelenlegi szintje egyáltalán fenntartható szinten maradjon, ezzel biztosítva, hogy továbbra is legyenek vevők az amerikai állampapírokra, még a jelenlegi nevetségesen alacsony jegybanki alapkamatok mellett is.

china_usa11Természetesen az első-számú ország, melytől az amerikai pénzrendszer függ napjainkban, az Kína, ugyanis jóval több globális nagyságrendű üzlet lebonyolítását tudhatja magáénak, mint bármely más ország a világon (beleértve az Egyesült Államokat is). Ezeknek az üzletkötéseknek az elszámolása amerikai dollárban zajlik. Ez a tény a dollárkeresletet nagyon magasan tartja, továbbá lehetővé teszi, hogy az USA nagy mennyiségben tudjon fogyasztási javakat vásárolni a tengerentúlról nagyon alacsony áron.

Ennek a nemzetközi játéknak a lényege (legalábbis ez volt eddig), hogy Kína, az általa előállított javakért cserébe nagyrészt amerikai dollárt fogadott el. A termékek előállításához szükséges alapanyagokért pedig dollárban fizetett. A dollár-alapú kereskedelem felfutásának köszönhetően ezért az ország rendkívüli mennyiségű dollárt volt kénytelen felhalmozni. Ennek a felhalmozott dollármennyiségnek a nagy részét pedig visszajuttatja az Egyesült Államokba olyan módon, hogy cserébe amerikai adósságot (állampapírt) vásárolt, nevetségesen alacsony kamatokon. Ezért jelenleg Kína jóval több amerikai állampapírt birtokol, mint bármely más ország a világon.

Azonban a közelmúltban – legfőbb exportáló országként – Kína leállította az amerikai dollár óriási mennyiségű felhalmozását. 2013 végén eldöntötte, hogy nem játssza tovább ezt a játékot, és elkezdte távol tartani magát az amerikai dollártól és az amerikai állampapíroktól.
A játék megváltozott! És ez azt is jelenti egyúttal, hogy a jelenleg is törékeny amerikai gazdasági stabilitás nagyon rövid időn belül felborulhat. A dollár értéke leeshet, és az árak drasztikus emelkedésnek indulhatnak. A fenti döntésnek köszönhetően, amint ennek hatása az árstabilitásban is jelentkezik, a jegybanki kamatok újra emelkedésnek indulhatnak, meghatározva az egész globális pénzügyi rendszer kamatpolitikáját. A kamatszintek rövid idő alatt egészen bénító szintekig emelkedhetnek, befagyasztva ezzel a gazdaságot.

Tehát az USA számára kritikus fontosságú, hogy Kína valamilyen módon bent maradjon a dollár alapú elszámolási rendszerben, és továbbra is vásárolja az amerikai állampapírokat.

chinese-us-dollarSajnos azonban már láthatók az első jelek, hogy Kína véglegesítette a döntést: szó nélkül kiszáll az eddigi rendszerből. Már 2013 novemberében megjelentek az első nyilatkozatok, miszerint „Kína nem kívánja tovább növelni a külföldi devizákban nyilvántartott tartalékait”. Ez azt jelenti, hogy az eddig felhalmozott dollártartalék a továbbiakban már nem növekedhet a 2013 év végi szint fölé.

Emellett az elmúlt években Kína már több olyan nemzetközi pénzügyi egyezményt is aláírt más országokkal, melyek lehetővé teszik számára, hogy a dollár mellett alternatív pénzeszközöket is igénybe vehessen nemzetközi üzleteiben. (forrás)

Mindezek tetejébe nemrég megtudhattuk, hogy 2013 decemberében Kína elkezdte értékesíteni amerikai államkötvényeit is. Korábban a legtöbben azt gondolták, – és jelentős félelem is volt ezzel kapcsolatban – hogy Kína majd önteni fogja az állampapírokat a piacokra közvetlenül azután, hogy erről döntést hozott. Ezt egyelőre még nem tapasztaljuk. Ehelyett csak kis mennyiségű állampapírt értékesít egyszerre, így a piaci szereplők nem fognak pánikba esni. Másrészt ezzel az eljárással Kína is közel a normál értékükön tud megszabadulni ezektől a papíroktól, így ő is hozzájut korábbi befektetéséhez. Ahogy a Bloomberg hírügynökség is jelentette Kína közel 50 milliárd dollár értékben adott el amerikai állampapírt december hónapban.

„Kína – az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője – csökkentette amerikai államadósság állományát december hónapban. Ez a legnagyobb állománycsökkentés az elmúlt 2 évben, és egybeesik a FED azon bejelentésével, miszerint elkezd kivonulni az eszközvásárlási programból.

Az ország 47,8 milliárd dollár értékben vágta meg állampapír állományát, mely jelenleg 1,27 ezermilliárd dollár értéket tesz ki. Ez a legnagyobb eladás 2011 decembere óta – áll az amerikai államkincstár jelentésében.”

Minden okos befektető ilyen aprólékos állománycsökkentéssel szabadulna papírjaitól. Nevezetesen, hogy havonta „csak” 30-40-50 milliárd értékben ad el az óriási állományból. Így az eladás következtében nem csökken hirtelen és nagymértékben az állampapírok árfolyama, ezért az azokat birtokló – de eladni szándékozó – tulajdonost sem éri jelentős veszteség az értékesítési folyamat során. china_usa15

Azonban joggal merül fel a kérdés: Ha Kína nem halmoz fel a továbbiakban amerikai dollárt, sem állampapírt, akkor milyen eszközben fogja tárolni óriási tartalékait?

A válasz igen egyszerű: aranyban, természetesen!

Tény, hogy az ország telhetetlen étvággyal halmozza fel az aranytartalékokat az elmúlt években, miközben aranyéhsége nemhogy csökkent volna, hanem inkább növekedett.

Olyannyira, hogy a Bloomberg szerint Svájc arany-exportjának mintegy 80%-a már Ázsiába irányult január hónapban.

„Svájc az arany és ezüst termékei (értsd: aranyrögök, tömbök, arany és ezüst verdei termékek, értékes nemesfém pénzek és érmék) kivitelének több mint 80%-át Ázsiában értékesítette 2014 január hónapban – áll a Svájci Állami Vámhivatal jelentésében. Svájc emellett a legtöbb ilyen terméket az Egyesült Királyságból importálta.

Hong Kong volt a legnagyobb fogyasztó. Ide 44% érkezett. India igényei a szállítás mintegy 14%-át tették ki. A Bern-ben található svájci vámügynökség adatai szerint ez a legnagyobb keresletemelkedés 1980 óta. Szingapúr igénye 8,6%, az Egyesült Arab Emirátusoké 7,9% és Kína további igénye a fentieken felül 6,3% volt.”

(Az arany világpiaci ára mindeközben a decemberi 1.180 dolláros unciánkénti árról 1.344 dollárra emelkedett – a Szerk.)

Mindebből látszik, hogy amikor Kína aranyat importál, annak nagy része Hongkongon keresztül érkezik az országba. Az itt áthaladó mennyiség minden eddigi ismert mértéket meghalad. A rekord nagyságrendű beáramlás mellett azonban nem tudjuk pontosan, hogy mekkora is valójában Kína aranyigénye, mivel a világ elől a vonatkozó számokat évek óta eltitkolja.

Kína azóta sakkozik az adatokkal, mióta a legnagyobb játékosok között szerepel a globális pénzügyekben. Annak ellenére teszi ezt, hogy lépéselőnyét kihasználva az USA folyamatosan próbálja az országot patthelyzetben tartani, hogy az az ő játékszabályai szerint játsszon.

rothschild-haz-aranyat-halmoz-fel4Kína azonban tudja, hogy az arany egy univerzális fizetőeszköz, amely hosszú időn át megőrzi értékét. Ahogy a világ papíralapú fizetőeszközei a folyamatos leértékelődés során tovább haladnak az összeomlás felé, Kína végül az egész sakktáblát felrúghatja azzal, hogy nem tartalékol több papírpénzt. Ehelyett inkább valós értékű fizikai fizetőeszközökben gondolkodik.

Az ország aranyéhségével kapcsolatos nyilatkozatok újra és újra sokkhullámként korbácsolják fel a pénzügyi piacokat. Kínát, valamint a kínai jüant pedig egyre nagyobb játékossá teszik a nemzetközi sakktáblán. Olyannyira, hogy egyes pénzügyi szereplők szerint a jüan lehet a világ legújabb globális tartalék devizája a dollár helyett. (link itt:  http://rt.com/business/yuan-to-surpass-dollar-011/)

James Rickards, a neves befektetési és banki szakértő az egész játékot a Texas Hold’Em pókerhez hasonlította:

„Mindenekelőtt szükséged van egy nagy adag zsetonra, mielőtt az asztalhoz ülsz. Az USA-nak és az EU-nak ez már megvan: Amerika 8.000 tonna, az EU 17 országa pedig 10.000 tonna fizikai arannyal rendelkezik. Kína 1,000 tonnával még nem lenne játékos, de 5.000 tonnával már nagyon is az!”

Kínának azonban már jelenleg is jóval több aranytartaléka van, mint a fent nevezett 5.000 tonna. Mindemellett pedig kétséges, hogy az Egyesült Államok, illetve az EU valóban rendelkezik a fenti mennyiséggel. (A legutolsó audit a FED aranytartalékával kapcsolatosan 1953-ban volt – a Szerk.)

Biztosak lehetünk abban, hogy amint Kína (és végül majd a világ többi része) elszakad a dollár alapú pénzügyi rendszertől annak következményei drámaiak lesznek!

Jelenleg ugyanis az átlagos kamat, melyet az amerikai államadósságért cserébe kaphatunk, mindössze 2,477% ami példátlanul alacsony, és ez jóval alatta van a valós inflációnak.

dollar_end6Tehát az értékvesztés miatt teljesen ésszerűtlen, hogy bárki is tovább kölcsönözzön ennyire olcsón. És mivel ezen körülmények között értelmetlen hitelezni az Egyesült Államoknak, ezért rövidesen drámai változásokra számíthatunk.

Amikor az „Ítéletnap” elérkezik, a jegybanki kamatok hirtelen meredek emelkedésnek fognak indulni. Példaként: ha az átlag jegybanki kamat csak 6%-ig emelkedik (és ennél már jóval magasabb kamatokat is láthattunk korábban), az Egyesült Államoknak több mint 1.000 milliárd dollárt kell kifizetnie évente, csak a kamatokra.

Egy ilyen gyors kamatváltozás ijesztő hatással lehet a pénzrendszerre. A négy legnagyobb amerikai bank kitettsége a jegybanki kamattól függő derivatívák piacán ugyanis meghaladja a 40.000 milliárd dollárt.

A jegybanki kamattól függő derivatívák teszik ki a derivatíva piac nagy részét.

Ahogy John Embry befektetési stratéga is említette a King World News-nak, ez a buborék példa nélküli vérontást fog okozni, amikor kidurran.

„Több ezermilliárd dollár értékű kamatfüggő derivatíva-termék fertőzi a világ bankrendszerét. Amint a jegybanki kamatok volatilitása megnő – és azt gondolom vitathatatlan, hogy ez meg fog történni – az feszültségeket fog okozni az egész pénzrendszerben. Ha a legapróbb beavatkozás is rosszul sül el a derivatívák piacán, akkor már csak az Ég irgalmazhat nekünk. Mivel az a hatalmas tőkeáttét, amely az egész bankrendszerünkhöz kapcsolódik, egyszerűen szentségtelen!”

Sajnos csak nagyon kevés tőkepiaci „szakértő” láthatja előre, hogy összeomlás közeleg. Kevesen mondták előre, hogy ez bekövetkezik 2000-ben. Nagyon kevesen jelezték előre, hogy aztán bekövetkezik 2008-ban is. És még kevesebben láthatják előre, ami bekövetkezhet most.

valsag3Paul B. Farrell (a Morgan Stanley volt befektetési bankára, a Financial News Network igazgatója) így beszélt erről:

„Az összeomlás első jeleit újra és újra félresöprik. „Ez csak egy átmeneti korrekció.” – mondják, míg végül mindenkit érzéketlenné tesznek az elkerülhetetlen észlelésére. Elfeledkezünk a történelem tanulságairól, és a nagy meglepetés teljesen felkészületlenül ér el minket.

Niall Ferguson valahogy így fogalmazott: Az összeomlás előtt a világ szinte mozdulatlannak tűnik, megtévesztően mozdulatlannak, kiegyensúlyozottnak. Mintha megállt volna egy bizonyos ponton. Így amikor a krach beüt, mint ahogy elkerülhetetlenül be fog, mindenkit váratlanul ér majd. Az agyunk egyre csak azt mondja majd, hogy még nincs itt az ideje az összeomlásnak. Az élet addig is megy csendben tovább, mindannyiunkat sebezhetővé téve ezzel az altatással, míg a Lehman csődhöz hasonló riadó ki nem billenti az egyensúlyt. Onnantól kezdve, mondja Ferguson, az összeomlás „olyan hirtelen gyorsulásba kezd, mint egy versenyautó… mint a tolvaj éjjel.” Beüt. Akkor aztán mindenki felébred.”

Ne engedd, hogy a közelgő összeomlás váratlanul érjen téged!

A figyelmeztető jelek már itt vannak és nagyon tisztán láthatóak.

Készülj fel, amíg még megteheted!

Forrás:  www.idokjelei.hu / The Economic Collapse

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.02.27. Több mint ezermilliárd dollár osztalékot fizetnek a cégek világszerte

2014.02.01. Megfenyegette Kínát az Egyesült Államok

2014.01.20. A kínai gazdaság 7,7 százalékkal bővült 2013-ban

2014.01.13. Kína a világ legnagyobb kereskedője

2014.01.09. Megduplázódott az USA-ba irányuló kínai befektetések értéke tavaly

2013.12.01. Conclude: Kína felhagy a dollárvásárlással

free counters

Egy gondolat “Kína teljesen szembefordult a dollárral?” bejegyzéshez

Hozzászólások lezárva.