Ki felügyeli a pénzt?

A világ pénzügyeit egy, a legtöbb ember számára teljesen ismeretlen, rendkívüli hatalommal rendelkező nemzetközi szervezet irányítja. A szervezet, ami tulajdonképpen a központi bankok központi bankja, a Nemzetközi Fizetések Bankja nevet viseli. Központja Svájcban található, de rendelkezik irodákkal Hongkongban és Mexikóvárosban is. Nem tartozik beszámolási kötelezettséggel egyetlen hatóság felé sem, nem fizet adót és minden törvény felett áll. Még a Wikipedia is elismeri, hogy „egyetlen nemzeti kormány felé sem tartozik felelősséggel”.

A II. Világháború alatt még a nácik pénzét mosta tisztára, ma azonban legfőbb feladata a központilag megtervezett globális pénzrendszer irányítása. 58 központi bank tartozik hatáskörébe a világon és sokkal nagyobb beleszólása van egyes országok, például az Egyesült Államok irányításába, mint bármelyik politikusnak a világon.

A központi bankok vezetői kéthavonta összegyűlnek a svájci Bázelben, ahol mindannyiunkat érintő kérdésekről döntenek úgy, hogy az elhangzottakról rajtuk kívül nem igen tud senki. A szervezetet a globális elit alapította, a globális elit javára és a fokozatosan kialakuló globális gazdasági rendszer egyik legfontosabb szereplőjének szánják.

Sokan még a létezéséről sem tudnak, nemhogy a központjában kéthavonta tartott ülésekről. A Wall Street Journal a következőket írta:
Minden második hónapban egy tucatnál is több központi banki vezető gyűlik össze a Rhine folyóra néző henger alakú épület 18. emeletének egyik vacsoraasztalánál.

Nem mondhatni, hogy az üzleti vacsorán pusztán tudományos jellegű társalgás folyik a világgazdaságról. Az asztalnál a világ legnagyobb központi bankjainak vezetői ülnek, akik együttesen 51.000 milliárd dollár nemzeti összterméket képviselnek. Ez a világ GDP-jének háromnegyede.
Az összejövetelek célja nem az ismerkedés. A személyzet egyetlen tagja sem lehet jelen és szigorú titoktartás veszi körül.
Az előételeket és drága borokat komoly témák megvitatása követi, mondják azok, akik ismerősek az asztal körül. Mervyn King, a Bank of England elnöke általában megkéri kollégáit, hogy vázolják fel saját országaik gazdasági kilátásait. A többiek kérdéseket tesznek fel a részleteket illetően. A gyűlésekről nem készül jegyzőkönyv és a személyzet egyetlen tagja sincs jelen.
Röviden összefoglalva, a világ sorsát befolyásoló kérdésekről választás nélkül kinevezett emberek döntenek teljes titokban.

Ez a „globális kormányzás” lényege. Az elit úgy gondolja, hogy a komoly döntések meghozatala saját privilégiumuk és a módszer bevezetését nagyon régen elkezdték. Mindig is ez volt a terv.

A témával foglalkozó előző cikkben Carroll Quigley foglalta össze az elvet:
A pénzügyi kapitalizmus erőinek egy másik messze nyúló célja is volt, ami nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi hatalom magánkézben lévő globális rendszerét, ami minden ország politikai rendszere és a teljes világgazdaság felett is hatalmat gyakorolhat. A tervek szerint ezt a rendszert, feudalista módon, a világ központi bankjai közös erővel irányítják majd, magán összejövetelek során hozott titkos megállapodásokon keresztül. Ennek a rendszernek a gerincét a svájci bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) alkotja, ami a világ központi (szintén magánkézen lévő) bankjai tulajdonában lévő magánbank.
Amikor Quigley ezeket írta, a BIS még nem játszott olyan komoly szerepet a világ pénzügyeiben. Az évek során azonban ez jelentősen megváltozott. Ellen Brown, a Public Banking Intézet elnöke, így írt erről:
A BIS éveken keresztül próbálta kerülni, hogy magára vonja a világ figyelmét. Gyűléseit egy elhagyott szállodában tartotta. Ebben a szállodában döntötték el, hogy egy adott valutát le- vagy felértékeljenek, hogy mennyi legyen az arany árfolyama, hogy miként szabályozzák az offshore bankokat vagy, hogy megemeljék-e a rövidtávú kamatokat. 1977-ben azonban a BIS kilépett a névtelenségből, hogy egy hatékonyabb központba költözzön. A hatalmas henger alakú épületre rövid idő alatt ráragadt a „Bázel tornya” csúfnév. Ma a BIS teljes immunitást élvez, nem fizet adót és saját rendőrséggel rendelkezik. Pontosan olyan, mint amilyennek Mayer Rothschild megálmodta: a törvény felett áll.
Tényleg említésre méltó a hasonlóság a bibliai Bábel tornya és a BIS székhelye között. Az elit a Bábel tornyához hasonló egységes „birodalom”, mai nevén pénzrendszer segítségével akarja egyetlen hatóság alá tömöríteni az emberiséget. Az elit néhány tagja meggyőződéssel hiszi, hogy az emberiségnek erre van szüksége. Egyre gyakrabban mondják ki a nyilvánosság előtt is terveiket, csak sokan nem akarják meghallani.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke például a következőket mondta:
A központi banki együttműködés korában, a Bázelben kéthavonta összeülő Globális Gazdasági Gyűlés (Global Economy Meeting – GEM) a legfőbb fórum. A GEM a központi banki globális kormányzás legfőbb csoportjává vált.
(A teljes beszéd itt megtalálható: LINK)

A BIS hivatalos oldalán a szervezet céljai elég ártatlanul, sőt inkább unalmasan hangzanak:
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) küldetése, hogy támogatást nyújtson a központi bankoknak a monetáris stabilitás elérésében valamint, hogy segítse a nemzetközi együttműködést ezen a téren és a központi bankok bankjaként funkcionáljon.
Pontosan hogyan is éri el a BIS ezt a „monetáris stabilitást”? Az investorinsight.com a következőképpen írja le:
A [BIS] ezt az országok irányításán keresztül éri el. Jelenleg a világ valutaalapjainak 7%-át birtokolja, és 2003-ban ennek elszámolási egységét svájci frankról SDR-okra, azaz Különleges Lehívási Jogokra cserélték, ami egy mesterséges fiat „pénz”, értékét pedig egy valutakosár alapján határozzák meg (44% dollár, 34% euró, 11% japán jen, 11% angol font).

A bank óriási aranykészlettel is rendelkezik, aminek egy részét maga tárolja, a többit pedig kiadja kölcsönre, komoly stratégiai előnyt és hatalmat biztosítva magának a nemesfém árfolyamokon és piacokon. 2005-ös (legfrissebb nyilvános) éves jelentésében 712 tonna arany szerepelt. Az, hogy ebből mennyi a tagi letét és mennyi a BIS személyes vagyona, nem ismert.

A devizák és az arany árfolyamának irányításával a BIS komoly hatást tud gyakorolni egyes országok gazdasági feltételeire. Emlékezzünk, amikor legközelebb Ben Bernanke, FED elnök, vagy Jean-Claude Trichet, EKB elnök kamatemelést jelent be, hogy a döntés a BIS beleegyezésével történt.
„Hogyan irányítják a központi bankok a pénzvilágot” című cikkében a CNBC a következőket írja:
„Ha összeadjuk a világ központi bankjainak vagyonát, több mint 9.000 milliárd dollárt kapunk,” mondja Marc Doss, a Wells Fargo Bank regionális befektetési igazgatója. „Ez olyan, mintha a világ második legnagyobb gazdaságát hoznánk létre a semmiből.”
Valóban. A központi bankrendszer egy önálló gazdasággá vált. Egy multi-billió dolláros birodalommá, ami manipulálja az illetékes bizottságokból érkező legkisebb hírekre is érzékenyen reagáló piacokat.

Szóval ki felügyeli a pénzt?
A központi bankok.
És ki irányítja a központi bankokat?
A Nemzetközi Fizetések Bankja.
Mit tehetünk, ha nem tetszik, amit a Nemzetközi Fizetések Bankja tesz?
Semmit. A szervezet a törvény felett áll.

Talán kicsit elfogadhatóbb lenne a BIS az emberek számára, ha átláthatóbb lenne, de szinte minden tevékenysége titokban folyik. Ami pedig ennél is aggasztóbb, hogy semmilyen felügyelettel nem rendelkezik. A Svájci Szövetségi Tanáccsal kötött megállapodása értelmében a bank archívumai, dokumentumai és bármilyen adathordozón található adatai „mindenkor és mindenhol sérthetetlenek”. Továbbá tisztségviselői és alkalmazottai, „hivataluk megszűnése után is, minden büntetőjogi és közigazgatási illetékesség szerint mentességet élveznek, kivéve, amennyiben erről kifejezetten lemondanak.” Végezetül pedig, a BIS vagy annak bármely letétjével szemben „a Bank előzetes engedélye nélkül” semmilyen követelés nem érvényesíthető. (forrás)
Más szóval azt tesznek, amit akarnak, minden következmény nélkül. Ez az igazi bombabiztos jogi védelem.

Amennyiben a BIS úgy dönt, hogy beavatkozik a pénzpiacok működésébe, egyszerűen megteszi.
Mint a régi vicc a gorilláról: „Hová ülhet egy 300 kilós gorilla? Ahová akar.”
Vajon merre tart a BIS?

Sokan úgy gondolják, hogy a következő lépés az egységes globális valuta bevezetése lesz, amit egyetlen globális központi bank bocsát majd ki. A BIS már most is SDR-okat használ, ami sokak szerint az egységes valuta előfutára. A BIS-nek fontos szerepe volt az euró bevezetésében is. Elég valószínű tehát, hogy további valutaintegrációk várnak a világra.

Ezek a dolgok nem fognak még az idén megtörténni, de felénk tartanak az biztos. Minden újabb válságra olyan megoldásokat kínálnak, amelyek a központosítás és a globalizáció felé viszik a világot.

Forrás: www.idokjelei.hu