Valóban a háború küszöbén áll a világ?


Egy évszázaddal ezelőtt az osztrák trónörökös elleni merénylet elég volt ahhoz, hogy az ó- és újvilág közötti érzékeny egyensúlyt felborítsa és egy sok millió életet követelő háborúba taszítsa a világot. Vajon a történelem megismétli önmagát?

ww31914-ben a világ elkezdett kísérletezni a gazdasági globalizációval. Az optimisták azt gondolták, hogy a kísérlet segítségével véget lehet vetni minden háborúnak. A koncepcióról azonban kiderült, hogy a régi birodalmi és az új terjeszkedési nézetekkel is ellentétes. Feszültség alakult ki az óvilág ipari és katonai hatalmai és az újraéledt „új” gazdaságok ambíciói között.

Ugorjunk az időben száz évet és tegyük fel a kérdést: Nem emlékeztet ez a felállás valamire?

Margaret MacMillan, az Oxford Egyetem nemzetközi történelem professzora (akinek Kína jelenkori gazdasági és katonai erőfitogtatásáról írt tanulmánya felborzolta a tudományos körök kedélyeit) szerint igen. Margaret nincs egyedül a véleményével. Számos diplomata, tudós, szerző és újságíró jutott hasonló következtetésre. És így vélekednek a kínai szakértők is.

„Akik nem tanulnak a történelemből, megismétlik a hibákat,” mondják egyesek. Talán.

Mark Twain szerint „a történelem nem ismétli magát, de rímel.” Amennyiben ez igaz, lássunk néhány sort a versből:

Letűnő birodalmak: a jövőtől félve megragadnak mindent, amit lehet;
Előkelő hely a világban: az új hatalmak nagy ambíciókkal érkeznek;
Globális forráspontok: szakadár államok és vitatott területek;
Globalizáció: annak minden „előnyével” és nyomásával;
Fegyverkezési verseny: az új technológiák semmisé teszik a régi erőviszonyokat.

A rím mindenképpen fellelhető.

Lássuk akkor a két „14” közötti hasonlóságokat:

Hanyatló birodalom

Melyik volt a világ szinte rivális nélküli gazdasági és katonai nagyhatalma csaknem egy évszázadon át? A brit birodalom. Az ipari forradalom, ami először hihetetlen erőt biztosított és végül mérhetetlen arroganciát eredményezett, lett a veszte is egyben, mivel a birodalom katonai fölénye szinte egyik napról a másikra megszűnt a kialakuló fegyverkezési versenyben. trenches

[Időkjelei: Azért itt fontos megjegyezni, hogy csupán a mindenki számára látható hatalmi erők változtak, a világot ténylegesen irányító családok nem.]

Vajon most az Egyesült Államok van hasonló helyzetben?

2013-ban komoly csorba esett a világ jelenlegi szuperhatalmának szavahihetőségén. A Julian Assange, Bradley Manning és Edward Snowden által kiszivárogtatott információk leleplezték az Egyesült Államokra jellemző kettős mércét. (Időkjelei: Igen, tudjuk, hogy ezek az emberek megrendelésre adhatták a kiszivárogtatott információkat, de attól még az információk hasznosak maradnak számunkra. Főleg, ha tudjuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa és tisztában vagyunk a nyilvánosságra kerülés okaival.

Diplomáciai és erkölcsi hírneve darabokban, ugyanakkor továbbra is magának követeli a világ elsőszámú nagyhatalma és erkölcsi irányadója címet. Az ország nemcsak nemzetközi, de számos belső gonddal küzdd, miközben Barack Obama egy olyan egyetemes egészségbiztosítási rendszert akar ráerőltetni a lakosságra, amit ma már szinte mindenki gyanakodva fogad.

nsa_moszkva1Egy olyan nemzetről beszélünk, amely súlyos kritikákat fogalmaz meg Kína kémkedési politikájával szemben, miközben felfoghatatlan mennyiségű adatot gyűjt a világ minden, beleértve saját állampolgárairól. Egy olyan nemzetről, amely felháborodik a terrorista cselekményeken, miközben saját drónjai esküvői meneteket bombáznak.

Egy évtized óta először ennek az országnak a hatalmas hadserege nem áll hadban egyetlen országgal sem. Ez a masszív intézmény kénytelen lesz egy új ügyet találni magának, hogy megőrizze immunitását az egyre több területet érintő költségvetési kiadáscsökkentésekkel szemben. Az Egyesült Államok jó ideje tovább nyújtózik, mint ameddig a takarója ér. De vajon képes lesz szembenézni a valósággal?

A csökkenő forrásokat és halmozódó adósságokat látva, az Egyesült Államok egyre inkább úgy érezheti, hogy bizonyítania kell a világ előtt. Demonstrálnia kell, hogy még mindig ő a világ jóságos bírája, esküdtszéke és ítélet-végrehajtója. Irakban és Afganisztánban már láthattuk, hogy milyen végletekig képes elmenni ennek bizonyítására.

Előkelő hely a világban

Akkoriban Németország volt az új világhatalom. Modernizálta a gazdaságát és rendbe tette pénzügyeit. Ami hiányzott az a birodalmi státusz és nemzetközi befolyás, valamint a növekvő ipar ellátásához szükséges nyersanyagok voltak. Emellett számos régi sérelmet táplált a múlt háborúi és területi kompromisszumai kapcsán. Ahogy erősödött, egyre agresszívabb követelésekkel állt elő. A világ bizonytalanul és békéltető hangnemben fogadta a különböző provokatív „incidenseket”, ami megerősítette, még magabiztosabbá és arrogánsabbá tette a császárt, a háború kirobbanását eredményezve 14-re.

Vajon láthatók párhuzamok a mai Kínával?

Gazdasági növekedése egyetlen más gazdasághoz sem hasonlítható. (IJ: Bár ezzel kapcsolatban vannak kétségek.) Ipara vezető pozíciót élvez a világban. Katonai ereje pedig folyamatosan nő.

Kína elkezdte újdonsült erejének fitogtatását.

china_navy1A Dél- és Kelet-Kínai tengerekkel kapcsolatos ambíciói nem számítanak titoknak a világ előtt. A „védelmi légibázis” agresszív terjeszkedése miatt Japánnal és Dél-Koreával folyó komoly vita csak egy az elmúlt évek ilyen jellegű konfliktusai közül, amelyekkel Kína a nemzetközi hangulatot teszteli. Ide sorolhatjuk az új kínai repülőhordozó anyahajót „megfigyelő” amerikai cirkáló „majdnem” megtámadását is.

Ezek mellett Kína is táplál sérelmeket.

Számos olyan háborút vívott, amivel más országok nem igen törődtek. Több olyan egyezmény is született, ami a belső forrongásokon keresztül kihasználta és elnyomta az országot. Újabban pedig egy olyan világrendbe próbálják belekényszeríteni, ami nyugati értékeken alapul. Ez pedig igencsak sérti a több ezer éves kultúrával rendelkező ország nemzeti büszkeségét. Kína úgy érzi, többé nem kell csendben eltűrnie az ilyen bánásmódot.

És akkor ott van még India is. Ez az egymilliárd lakosú, szintén folyamatosan erősödő gazdasággal, katonasággal, de leginkább egyre ütőképesebb tengerészettel rendelkező ország egy újabb tényező, amivel az amerikai katonai stratégáknak számolniuk kell.

Zavargásokkal terhes idők – A globális bizonytalanság és polgári felkelések megint csak összekötik napjainkat az egy évszázaddal ezelőtti időkkel.

Globális forráspontok

Ma terrorizmusnak nevezzük. Egy évszázada az anarchia szót használták. Autóba rejtett pokolgépek, politikai merényletek. Látszólag véletlenszerű politikailag motivált, erőszakos cselekmények. Akkoriban is éppen ilyen hírek töltötték meg az újságok címlapjait. Valamennyi eseményt a társadalmi elégedetlenség számlájára írták, ami minden határon, nyelven és valláson túllép.

usa_guns12A magányos farkasnak, akkor is, most is, hatalmában állt megváltoztatni a világot. Akkor is, most is, egyetlen jól irányzott és időzített golyó, a megfelelő környezetben és pontosan kiszámított reakcióval elég volt a komoly nemzetközi hatást kiváltani. Akkor az osztrák trónörökös ellen, a bosnyák anarchista mozgalom kivitelezésében elkövetett merénylet indította el a sikertelen diplomáciai folyamatot és szolgáltatta az ürügyet a háború kirobbantásához.

A nemzeteknek ma is vannak területi ambícióik. Akkor Elzász Lotaringia volt.

2014-ben ott van például Tajvan. Kína számára talán ez a legkínosabb ügy. Ez a „régi Kína” utolsó bástyája, amit Mao Ce-tung meg akart szerezni. És még mindig ott van. Kína még mindig saját területének és saját népe részének tekinti és úgy gondolja, hogy a világnak semmi köze az ügyhöz.

Az Egyesült Államok természetesen ebben az esetben sem maradhat ki a disputából. A világ rendfenntartójaként, megvilágosult önérdeke által diktálva, mindent megtesz, hogy Tajvan gazdasági erejét távol tartsa Kína szorító ölelésétől. Tajvan emellett egy elsüllyeszthetetlen repülőgép hordozó is, ahonnan az USA területi befolyását érvényesítheti.

china_japan3Az ősi japán-kínai ellenségeskedésről se feledkezzünk meg. Az 1930-as évek brutális japán területfoglalásai, aminek a nankingi mészárlás lett az eredménye, még mindig nyílt seb Kína testén. A múlt hibáinak folyamatos tagadása Japán által szintén nem segít a helyzeten.

Ott vannak továbbá a világ különböző pontjain található, egymástól szinte független ambíciók. Oroszország. Dél-Amerika. Észak-Korea. Ezek mind egyre erősödő és egyre nagyobb önbizalommal rendelkező „szakadár” államok/régiók. Mindegyik képes lenne olyan konfliktust kirobbantani, ami az egész világot lángba boríthatja.

Hatalmi átrendeződés – Az Egyesült Államok, amely sok éven keresztül szinte az egyetlen biztos pontnak számított a világ gazdaságában, hihetetlen mértékben eladósodott. Vajon Kína veszi át helyét a gazdasági befolyás terén?

Globalizáció

1914-ben a brit birodalom volt a világgazdaság központja. Innen indult az ipari forradalom. Tengerészeti fölényével a kis szigetcsoport a föld területének egyharmada felett uralkodott és lefektette a szabályokat egy új világ számára. A fejlett orvostudomány, technológia és kommunikáció világa számára. Korábbi birodalmakhoz hasonlóan önelégült lett, és túlságosan bízott saját erejében. Idővel más nemzetek is elindultak a modernizáció útján, megreformálták gazdaságukat, a brit birodalom pedig stagnálni kezdett. Ráismerünk a mai Egyesült Államokra?

Az „Újvilág” ipari ereje egészen az űr- és információ koráig repítette a világot. Azonban ugyanaz a fegyverkezési verseny, ami a Szovjetunió gazdaságát romba döntötte, az Egyesült Államokat pedig szuperhatalmi státuszra emelte, most visszaüt. Az Egyesült Államok továbbra is megszállottan fejleszti az újabbnál újabb fegyvereket, amelyeket nem habozik bevetni az 1990 óta folyó „kisebb” háborúiban. Ma új fegyverkezési verseny folyik, aminek Ázsia a központja.

Globalization12Az Egyesült Államok számára központi fontossággal bír, hogy haderejének legjavát ebbe a térségbe vigye át. Ez a szuperhatalom első reakciója, azonban a lépés számos, potenciálisan bénító hatású kihívással jár.

Az Internet elterjedése néhány nem várt következménnyel járt, aminek eredményeként a világ a vártnál lényegesen gyorsabb ütemben halad a globalizált gazdaság felé. Ennek eredményeként az Egyesült Államok eladósodott. Mégpedig nagyon. Fő hitelezője pedig nem más, mint Kína. Ez a rendkívül instabil kapcsolat komoly fennakadásokat okoz a globális gazdaságban szerte a világon. Kína gazdasága nagyjából olyan ütemben növekszik, amilyen ütemben zsugorodik az Egyesült Államoké. Ez a váltás minden bizonnyal alapjaiban rázza majd meg a világot.

Közel-Kelet

Bár a történelem nem pontosan ismétli önmagát, a mai Közel-Kelet aggasztó módon hasonlít az akkori Balkánra. A toxikus nacionalizmusnak a régihez hasonló keveréke azzal a veszéllyel fenyeget, hogy külső hatalmakat is beleránt a konfliktusba, miközben az Egyesült Államok, Törökország, Oroszország és Irán saját és „ügyfeleik” érdekeit próbálják védeni. Vajon Oroszország úgy érzi majd, hogy támogatnia kell Szíriát, mint ahogy azt korábban tette Szerbiával vagy, ahogy Németország tette az Osztrák-Magyar Monarchiával? (forrás: A cikk alapjául szolgáló tanulmány)

Fegyverkezési verseny

Akkoriban Anglia uralta a tengereket. Flottájának nem volt riválisa, sem erő sem pedig méret tekintetében. Majd megépítették a Dreadnought csatahajót, ami minden korábban épült csatahajót egy csapásra elavulttá tett. Egyik napról a másikra évtizedek befektetése vált elavulttá. Nagy-Britannia akaratán kívül kiegyenlítette az esélyeket. Új és igen költséges verseny indult a legnagyobb és legjobb haditengerészet címért. Mindeközben az új csatahajók is fokozatosan fölöslegessé váltak: a légierő fejlődése szinte észrevétlenül folyt.

UsraelMost az Egyesült Államok uralja a vizeket. Hihetetlen flottájának se méreteit, se erejét tekintve nincs párja. Emellett a légtereket is uralja, ami tovább növeli önbizalmát. A világ azonban változik. Mégpedig szédítő ütemben.

Az aduásznak számító atom- fegyverek egyre több nemzet kártyái között szerepelnek. Vajon az egyre olcsóbb pilóta-nélküli gépek hasonló szerepet töltenek majd be, mint 1914-ben a gépfegyverek, amiknek erejével szinte senki sem számolt akkoriban? És ott van a kiberháború. Vajon mekkora csapásokat képes egy számítógép alapú támadás mérni egy nemzetre?

Sajnos ezt csak egy komoly háború kirobbanásával fogjuk megtudni.

(Nagyon fontos információ, hogy a tanulmányt, ami alapján a Hearald Sun újságírója a cikket készítette, az elit egyik fontos szócsöve, a Brookings Intézet adta ki.)

Forrás: http://www.idokjelei.hu / heraldsun.com.au

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.01.08. Robotok vezetik sikerre az amerikai hadsereget

2014.01.02. Megkezdte a NATO a felkészülést az “ISAF utáni” időszakra

2013.12.15. A jövő háborújában nem lesznek győztesek

2013.11.18. Iráni nukleáris program – egy rossz megegyezés háborúhoz vezethet

2013.11.15. Az izraeliek többsége szerint egyedül is képesek megtámadni Iránt

2013.10.09. Oroszország-USA: egy új hidegháború előérzete

2013.05.30. Erősödik a nagyhatalmi versengés az ázsiai és csendes-óceáni térségben

free counters

5 gondolat “Valóban a háború küszöbén áll a világ?” bejegyzéshez

  1. A poszt célzást tesz arra, hogy az USA hihetetlen mértékben el van adósodva,ráadásul nagyon jelentős arányban éppen Kína felé.
    Aki azt hiszi,hogy ez a két tény gyengíti az USA-t, az sajnos téved.
    Az USA a világ terhére él és a világ egyelőre elfogadja ezt a helyzetet. Az USA-t “kívülről” nem lehet legyőzni. Belülről kell. Komoly lépések vannak ezen a téren.

Hozzászólások lezárva.