tudomány címkéhez tartozó bejegyzések

Az antropogén klímaváltozás egy geostratégiai fegyver

Vlagyimir Putyin azt mondja, hogy a globalisták a globális felmelegedést fegyverként használják országának gazdasága ellen. A klímaváltozást „csalásként” jellemezte, amivel egyebek mellett azt akarják megakadályozni, hogy Oroszország kihasználhassa rendkívül gazdag olaj- és földgázforrásait.

Putyin_zimaA Greenpeace azt állítja, hogy széndioxidban kifejezve a kibocsátás 85 százaléka az ország energiaszektorából származik.

Staniszlav Belkovszki, politikai elemző, Putyin kemény-szavú kritikusa szerint az orosz elnök úgy gondolja, hogy „nincs globális felmelegedés, illetve az egész egy csalás, ami bizonyos országok, például Oroszország fejlődésének megakadályozását célozza. Ezért nem téma ez nálunk a közösségi médiában.”

„Azt találtuk, hogy bár a klímaváltozás létezik, ez egy ciklikus folyamat és az antropogén hatások nagyon korlátozottak,” nyilatkozta Andrej Illirionov, Putyin vezető gazdasági tanácsadója még a 2000-es évek elején a New York Timesnak.

„Világossá vált, hogy a klíma egy rendkívül összetett rendszer és a globális felmelegedés elleni harc szükségességének alátámasztására eddig elénk tárt bizonyítékok igencsak alaptalanok.”

climatechangeA The New York Times szerint a főleg állami kézben lévő média túl keveset foglalkozik azzal a témával, ami az egész világot megmozgatja.

Az orosz médiumok vezetői azzal válaszoltak a kritikára, hogy az embereket jobban érdekli a gazdaság gyenge teljesítménye és a munkanélküliség és nincs kedvük vitatkozni az időjárásról.

Szeptemberben Putyin vezető tanácsadója a globális felmelegedéssel kapcsolatos ügyekben visszautasította azokat a kritikákat, amelyeket a Climate Action Tracker, az ENSZ-hez és a Rockefeller érdekeltségek által finanszírozott World Wildlife Fund-hoz kötődő klímakutatással foglalkozó szervezet fogalmazott meg Oroszországgal szemben.

A csoport szerint Oroszország szén-dioxid kibocsátási rátája rosszabb, mint Kínáé, az Egyesült Államoké vagy az Európai Unióé.

A Greenpeace és a WWF azért panaszkodott Oroszországra, mert az nem kéri ki a véleményüket klímaügyi kérdésekben.

zima„Ez pusztán az ő véleményük, nem vet fel semmi kézzelfoghatót és nem is objektív,” mondta Alexander Bedritszky az ENSZ Nemzetközi Klímaváltozási panelének moszkvai ülésén.

„Azt mondanak, amit akarnak, de a mi elkötelezettségeink a klímarendszerek alakulásának 70 különbözőféle lehetőségén alapulnak.”

Forrás: www.idokjelei.hu / A Daily Caller cikke alapján

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.11.03. Elbocsátotta a “klíma-szkeptikus” meteorológust a France 2 tévé

2015.10.14. Összeomlás fenyegeti az óceáni táplálékláncokat

2015.09.28. Obama “erőteljes” klímaszerződés elfogadását sürgette

2015.04.27. Manipuláltak a globális felmelegedésre vonatkozó adatok?

Reklámok

Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek

A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem tartottak lépést a fejlődéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselői számára.

hibridAz alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra. Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.

Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében. A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti őket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következőket írja:
eger_autizmus2A genetikai betegségek génterápiával történő gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevőkből. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.

Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkező egyedeket „teremteni” egészen más történet. A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.

A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neurológia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.

Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élőlényeket akarunk?

Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdődhet az emberi szervek disznók testében történő növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségű szerv „termelése” a transzplantációra várók számára:
2712_1A japán kormány által tudósokból és jogi szakértőkből felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentőségű kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnő növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi őssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínűleg egy sertés lesz.

A beültetést követően az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnőtt sertést levágják, egyszerűen kiveszik belőle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)

De vajon egy emberi szervet növesztő sertés továbbra is sertés marad? A benne növő szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton. Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.

Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek.
Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amiről tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.

A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékből nyerhető, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt. Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.

2712_3Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és állati genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.

A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következő „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinből származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyek humanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeiből:

  • Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
  • Emberi vérrel rendelkező sertés,
  • Emberi májjal rendelkező birka,
  • Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
  • Macska-ember hibrid protein

És ezek csupán azok a projektek, amikről tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás előtt álló lehetőségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.

hibrid_7A „Hibrid” című film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?

Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.

Forrás: www.idokjelei.hu / The Truth Wins

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.08.01. Vizeletből nyert őssejtekből alkotnak fogat kínai tudósok

2013.07.24. Amikor majd a földlakók matuzsálemi kort érnek meg

2013.07.14. Génterápiával gyógyítottak meg súlyos beteg gyermekeket Olaszországban

2013.07.08. Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

2013.06.24. A lerakódott dohányfüst-maradvány károsíthatja az emberi DNS-t

2013.06.14. Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS

2013.06.03. Képesek vagyunk egy mamut klónozására?

free counters

A hangyák is a leggyorsabb utat választják

A fényhez hasonlóan a hangyák sem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb utat választják, ha különböző fizikai tulajdonsággal rendelkező felületeken kell haladniuk céljuk felé – állapították meg német tudósok, akik szerint a rovarok “matematikai kalkuláción alapuló” viselkedése betekintést enged csoportos önszervező képességükbe.

hangya1A kísérleteket kis tűzhangyákkal (Wasmannia auropunctata) végezték izraeli helyszínen, ahol zárt területet alakítottak ki. Az egyes kolóniák néhány ezer dolgozóból és több királynőből álltak. A közösségalkotó rovarokat az elkerített terület egyik sarkába helyezték el, a csalogató táplálékul szolgáló csótánytetemet pedig a szemköztibe. Az ízletesnek ígérkező zsákmányhoz különböző felületeken lehetett eljutni: volt sima szakasz, durva kiképzésű rész és tükörsimaságú is.

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az apró állatok bizonyos idő elteltével már nem a legrövidebb utat követték, hanem zegzugos vonalban haladtak, méghozzá úgy, hogy a leghosszabb rész a sima felületre jusson: így tudták a leggyorsabban megközelíteni a hívogató falatokat.

fiber-optic-data-transmissionViselkedésüket a kutatók az optikában használt Fermat-elvhez hasonlították: a “legrövidebb idő elve” azt mondja ki, hogy egy fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyre nézve a kezdő és végpontok közötti terjedési idő minimális.

A tanulmány szerzői rámutattak arra is, hogy a zsákmányhoz való hozzáférés során a bolyok feromonokra – az élővilágban a kommunikáció legelső formáját megtestesítő, területmegjelölő kémiai vegyületekre – támaszkodva határozták meg a leggyorsabb ösvényt. Kezdetben az “útjelző cölöpök” kitűzése találomra történt, de idővel – a közös tapasztalatnak és az információk átadásának köszönhetően – az összes lehetőség közül a legoptimálisabb útvonal megtalálásában csúcsosodott ki. A tudósok szerint a folyamat jól illusztrálja a rovarok önszerveződő képességét és evolúciós fejlődését.

Wasmannia-1A hangyák is rendelkeznek azonban korlátokkal: rövid távon nem működik optimalizálási érzékük, minden bizonnyal azért, mert túl sok feromon keveredik viszonylag kis területen.
Egy korábbi, a Behaviour című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hangyáknak fejlettebbek a matematikai “képességeik”, mint egy átlagos ötödikes tanulónak, és ezt helymeghatározáshoz és táplálékszerzéshez veszik igénybe. Az akkori kísérleteket kisméretű útvesztő segítségével hajtották végre. A labirintus különböző pontjaira élelmet helyeztek el, és megfigyelték, miként hozzák a rovarok társaik tudomására, hogy merre található a táplálék. Az állatok nemcsak hátrahagyott szagmintákkal vezették el társaikat a pontos helyre, hanem az útvesztő ágainak a számát, a távolságot és a táplálékoz vezető lépések számát is képesek voltak kommunikálni.

“A kutatások alapján a hangyák kvantitatív módszereket tudnak alkalmazni a boly többi tagjával való kapcsolattartás során” – állt a tanulmányban.

Forrás: MTI / livescience.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2013.04.19. A Stonehenge környéke ötezer évvel korábban lakott volt

2013.04.19. Moore törvénye szerint 10 milliárd éves az élet

2031.03.11. Új baktérium fajt találtak a Vosztok-tóban?

2012.12.17. Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg kanadai kutatók

2012.08.04. A jövő ételei kémiai vegyületekből készülnek majd

free counters