napelemgyár címkéhez tartozó bejegyzések

A pénztelenség története

Az Egyesült Államok nem ment csődbe. A világ leggazdagabb országa, egy olyan ország, ahol a leggazdagabbak kivételesen jól boldogulnak. De az igazság az, hogy a gazdasága nem működik. Több szennyezőanyagot, üvegházgázt és szemetet termel, mint bármely más ország. Ezekben és számos más dologban egyszerűen kudarcot vall. De ahelyett, hogy valami jobba ruháznának be, továbbra is életben tartják ezt az idejétmúlt gazdaságot az adófizetők dollármilliárdjaiból.

A pénztelenség története a kormányzati kiadások tiszta és környezetbarát megoldások (megújuló energiaforrások, biztonságosabb kemikáliák, nulla hulladék, stb.) irányába való átcsoportosítására szólít, mely nemcsak munkalehetőséget teremt, de egészségesebb környezetet is. Ideje újjáépíteni az amerikai álmot, de ez alkalommal építsük jobbá!

Forrás: www.diverziti.hu

2011.01.06. Feleslegessé válik a napelem?

2011.12.27. PannErgy: elindult Mályiban a termelő kút fúrása

2011.12.27. A megújuló megelőzte az atomot Németországban

2011.12.26. Meghosszabbított napkollektoros pályázat

2011.12.17. Új szabadalom a hullámenergia hasznosítására

2011.12.14. Széltulipán – nappal a széllel táncol, éjjel világít

2011.12.10. Kísérleti hullámerőmű telepítése indulhat Ausztráliában

2011.12.01. Megújuló energiaforrások: Rázz és tölts!

2011.11.30. Multik húzták magukkal a magyar szélerőműves családi vállalkozást

2011.11.28. Problémákat okoz Ghánában az Európai elektronikus hulladék

2011.11.18. A megújuló energia előállítása számokban

2011.11.16. Kezdődik az újszilvási naperőmű próbaüzeme

2011.11.15. A napelemes uborka ivóvizet állít elő

2011.11.10. Napelemes borostyánnal termelhetünk megújuló energiát otthon

2011.11.09. Kukoricaszártól a szennyvíziszapig – biomassza konferencia

2011.10.29. Megújuló energia láthatná el Magyarország teljes energiaigényét

free counters

Reklámok

A tórium megoldhatja a világ energiaproblémáit

A mai kor legsúlyosabb problémájára a mérnökök fantasztikus megoldásokat dolgoztak ki. Ha nem az RTL-től vagy a Spektrumtól várjuk, hogy rávilágítsanak, hanem magunk utánanézünk, akkor megtalálhatjuk a megoldást.

Az energetika, azaz az energiaellátás és -felhasználás, valamint ezeknek biztonsága napjaink egyik legfontosabb témája.

Évtizedekkel korábban sikerült a gyakorlatban kipróbálni olyan technikát, amivel az atommag-fúziós kutatás céljait (olcsó energia, nagy mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagból, minimális – akár a szénerőműveknél alacsonyabb – mennyiségű rádióaktív hulladékkal) el lehet érni : Folyékony Fluorid Sóolvadékos Tórium Reaktor . Nem technikai, hanem tömegmanipulációs (manipulált információterjedés) oka van annak, hogy ezt (polgári célra) nem használja az emberiség. A Science, Scientific American, New Scientist, Discovery, Popular Mechanics meg hasonló tudományos-politikus csatornák még csak meg sem említik, az állam nem finanszírozza, így a kutatók túlnyomó többsége még csak nem is ismeri (nemhogy behatóbban vizsgálná). Az állam és a nagy cégek a doktoranduszokat más témákra “szívják el”, fizetik, ösztönzik. 2010-ben Magyarországon a BME-NTI-ből származó információ szerint egyetlen szakdolgozatnak sem témája. Tiszteletükre legyen mondva, hogy legalább a BME-n pár doktorandusz tud róla. De más témában jobban, biztosabban lehet “publikálni” és “rövid idő alatt eredményt elérni” (ez kétségtelen).

Az “energiaproblémát” réges-régen megoldották. Már az 1960-as években. Nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Kitalálták, megépítették (olcsón), üzemeltették.

Wigner Jenõ kitalálta, hogyan lehet az emberiség energiaigényét tisztán kielégíteni. Aztán az 1960-as években meg is építették, olcsó anyagokból közönséges ipari technológiával, és sikeresen üzemelt 5 évig. Ez a folyékony fluorid sóolvadékos tórium reaktor (LFTR).

Számos előnye van az uránnal szemben, mint Wigner Jenő is felismerte. Mai körülmények között a thórium-232 alkalmasabbnak tűnik atomerő-művekhez, mint az urán. Kisebb, tisztább reaktorok, nagyságrenddel kevesebb radioaktív hulladék.

   Azonban most az indiai kormány bejelentette, hogy több kísérleti reaktor után belevágnak a világ első, tóriumot használó atomerőművének felépítéséhez. Jelenleg a helyszín kiválasztása zajlik, aztán még legalább másfél évet vesz igénybe az építkezés előtt a tervezés és környezetvédelmi előkészítés. Ha minden jól megy, az évtized végén kezdhet üzemelni a tóriumos erőmű, 300 megawattos kapacitással. Ez ugyan nem túl sok (kicsit kevesebb, mint amit Paks egy blokkja termel), mégis óriási áttörést hozhat az atomenergia iparágában.

A legszebb tájkép?

A tórium ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az atomerőművekben ma alkalmazott urán. Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénből), a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak.

A viking viharistenről Thorról elnevezett anyag már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai is ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendő erőművek fűtőanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, amiből atomfegyvereket lehet készíteni – tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani.


Arnie Gundersen, a Fairwinds Associates vezető nukleáris mérnökének helyzetelemzése a fukusimai reaktorok állapotáról.


Interjú Michio Kakuval a fukusimai erőmű helyzetének súlyosságáról. Tényleg ezt a technológiát kell támogatni, amikor van alternatívája?

A fegyverkezési verseny elmúltával lobbiérdekek akadályozták meg a tóriumra való átállást. Európában 1999-ben merült fel először a CERN-ben egy kísérleti reaktor megépítése, de az EU a francia atomlobbi nyomására elutasította a támogatási kérelmet. Franciaország Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt fektettek uránalapú erőművekbe, így nem áll érdekükben az új technológiára való átállás, ahol elvész a helyzeti előnyük.


Wigner Jenő nem csak kitalálta és megtervezte a reaktort, hanem meg is építette az első működő LFTR-t, mindezt 1960-ban.(garázs körülmények közt: raklap méretben) A “háztáji” reaktor 5MegaWATT-al üzemelt 2 évig. A reaktor elsődleges hátránya: nukleáris fegyver gyártására nem alkalmas. (ezért nem terjedt el, csupán Nobel díjjal honorálták a Magyar feltalálót: Wigner Jenőt)

A világ egyik legelismertebb atomfizikusa, a Nobel-díjas Carlo Rubbia tavaly nyílt levélben kérte Obama elnököt, hogy fontolja meg az amerikai atomerőművek lecserélését tóriumfűtésűre. A számítások szerint egy erőmű felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét.

A fukushimai katasztrófa után Németország bejelentette, hogy 2022-ig fokozatosan leszerelik az atomerőműveket. A terv szerint a tizenhét erőművet fokozatosan állítják le, az utolsókat 2022-ben. A legidősebb atomerőműveket már az idén tavasszal – a fukushimai nukleáris katasztrófa után – átmeneti jelleggel lekapcsolták az energiahálózatról. Ezután Olaszországban tartottak népszavazást, ahol a szavazók 92 százaléka elutasította, hogy ismét atomerőművekből nyerjenek energiát.

Mindezek ellenére a visegrádi országok (V4) – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája.

Ha ez valóban így van (egyelőre), akkor most már csak az a kérdés maradt, Paksot miért nem ezzel a technikával (LFTR) akarják bővíteni?

Forrás: index.hu, eleg.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2011.10.28. Japán kormánytagok szólaltak meg Fukushimával kapcsolatban

2011.10.08. Kitartanak az atomenergia mellett a visegrádi négyek

2011.09.29. Megújuló energiák nyomában

2011.06.14. Üdvözölték az olasz népszavazás eredményét a német Zöldek

2011.06.14. Az olaszok is az atomenergia ellen szavaztak

2011.06.12. Fukushima: az atomerőmű-katasztrófa árnyékában

2011.05.18. A fukushimai 1-es reaktor fűtőelemei szabadon, a 4-es összedőlőben

free counters

Úton az 1 000 000 munkahely felé

“Megjelentek az első munkagépek, megkezdődtek a földmunkák a napelem gyár beruházás helyszínén. Az eredetinél nagyobb üzemcsarnok engedélyeztetése miatt késett a napelemeket gyártó cég beruházásának megkezdése.

Az alapok készen. Köt a beton. A jó munkához idő kell, és a lassúhoz is...

Felvonultak a munkagépek, megkezdődött a Solar Energy System Kft. napelemeket gyártó cég üzemcsarnokának építkezése. Ezzel párhuzamosan zajlik már a leendő munkaerő kiválasztása, illetve egyes beosztásokra kijelöltek felkészítése.” – írtuk közel két hónapja megjelent hírünkben.

399 457 947 Ft támogatás az államtól, azaz tőlünk

Már áprilisban tudósítottunk az alapkőletételről, ami a beruházás kezdetét jelezte, amelyben 108 munkahely teremtődhet meg azzal, hogy a Solar Energy System Kft. Komlón is létesít egy telephelyet.
Azután hosszú csend következett, amibe az emberek mindenfélét elkezdetek beleképzelni, majd jött a hír, hogy a beruházó az eredetinél nagyobb műhelycsarnok megvalósításáról döntött.

Közeleg a noveber 30. és a munkások egymást taposva igyekeznek a beruházás befejezésén

Majd jöttek a gépek. Kettő is. Az már ugye többesszám, de nem is a mennyiség számít, hanem a hatékonyság. Sikerült is az alapokat lerakni, és az már több a semminél. A beruházó azt ígérte, hogy a késlekedés ellenére nem változott az üzemcsarnok építésének határideje, ami az eredeti tervek szerint november 30.

Úgy legyen!

Ha van véleménye vagy friss információja a beruházással kapcsolatosan, akkor ossza meg velünk a hozzászólásokban.

free counters