Eladták az országunkat

Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk, hasít a magyarországi ipar – hallhatjuk a médiából. Már csak az a kérdés, kinek a zsebét tömi a magyarok munkája?

Gondolkodtak már azon, hogy nem mi magyarok irányítjuk az országot? Most konkrétan a szocialista világ és az utána következő minket „megmentő” privatizációra gondolunk.

Beetetett minket a média és a „szakemberek”, hogy tök hülyék vagyunk, és a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenetet csakis a kapitalisták tudják jól lebonyolítani. Beetettek minket azzal is, hogy milyen jó lesz nekünk majd az átalakulás után.

Az akkori politikusaink vagy elmeháborodottak voltak, vagy megvették őket a háttérben kilóra.

Szerintünk a legtöbb esetben ez utóbbi történt.

„Behívtuk” az „okos” nyugati tanácsadó cégeket, és megkezdték áldásos tevékenységüket, aminek az lett az eredménye, hogy a privatizációs hivatal(ok), – nevezzük a legelső nevén – ÁVÜ-nek, elkótyavetyélte a magyar állami vagyon – a mi közös vagyonunk – nagy részét.

De úgy is fogalmazhatunk, hogy odaadták ingyen, vagy szinte ingyen, és nem a magyar embereknek, hanem a külföldieknek. És ne gondolja azt senki, hogy ha valaki hazaárulásról beszél, akkor az túloz!

Mondjuk ezt azért, mert ha visszatekintünk az akkori számvevőszéki jelentésekre, ott kiderül, hogy az eladott vagyon értékének csak a csekély hányada folyt be az ÁVÜ-höz, mert alapvetően nyomott áron kínálta a vagyontárgyakat, és a legtöbbször adminisztratív kerülőutakon oldották meg az eladásokat. Ezután a befolyt összegnek a nagy részét az ÁVÜ saját működésére lenyúlta, felhasználta. Az államkasszába ezek után már nagyon kevés jutott.

Belegondoltak már abba, hogy itt az országban a rendszerváltáskor működött egy ország, vezetőkkel mérnökökkel, munkásokkal, fejlesztőkkel, aztán jött az „átalakulás” és a jól működő ágazatokat valakik valahol egyszeriben egy gazdaságtalan országgá varázsolták, és odaadták a legjobb cégeket a külföldieknek?

Példának itt van az E-ON. Idejön, átveszi a működő áramelosztó rendszert, hatalmas árbevételre tesz szert. Igazából szinte semmit nem tesz hozzá. Él az átvett és a fogyasztóknak kiszámlázott áram ára közötti árrésből.

A hálózatot mi építettük ki, mi húztuk a vezetékeket az erőművekhez, a házakhoz, állítottuk az oszlopokat. A mi mérnökeink tervezték, a mi munkásaink hozták létre, a mi mérnökeink felügyelték, fejlesztették, a mi adminisztrációnk hivatala számlázott. Minek ide az E.ON?

És ez nem csak az E.ON-ról szól, hanem magáról a privatizációról. Nézzenek csak körbe a boltokban: a régi jól bevált márkákat (Pilóta keksz, Túró rudi, Sió, Tomi mosópor, stb.) – bejáratott neveket is odaadtuk csak úgy…

Sokszor halljuk, hogy kellene az országnak egy új Mátyás király, aki a nemzeti öntudatot, a magyar nemzetet sajátjának érzi és ekképpen is tesz.

Az alábbi listát a Világbank egy belgiumi leányvállalatának az oldaláról töltöttük le akkor, amikor készítettük a Privatizáció című dokumentumfilmünket. Ma már nem elérhető, de álljon itt mementóként, mit is jelent az, hogy „magyarországi ipar”…


(A kép nagyításához kattintson a képre és válassza a teljes méretet. Úgy már nagyítható. Hosszú a lista.)

A sötét égbolt nemzetközi hete

2003 óta minden évben az áprilisi újhold idején tartják a sötét égbolt nemzetközi hetét, mellyel a természetes fény jelentőségére hívják fel a figyelmet.

Április 19. és 26. között egy nagyon érdekes rendezvényre, a sötét égbolt nemzetközi hetére kerül sor szerte a nagyvilágban olyan területeken, ahol esténként jól látszik a csillagok fénye. Ezalatt a hét alatt nemcsak közelebb kerülhetünk a csillagokhoz, de a saját szemünkkel láthatjuk, milyen gondokat okozhatnak a felelőtlen technológiai fejlesztések, a nagyvárosok erős fényei, melyek szinte teljesen eltompítják az éjszakai égbolt csodáit.

A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) 1988-ban jött létre, és célul tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül lehet szemlélni az éjszakai égboltot.

Az első Nemzetközi Csillagoségbolt-parkot 2006-ban hozták létre Amerikában. Három évvel később Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el ezt a megtisztelő címet.

Azóta a Hortobágyi Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park is csatlakozott hozzá. Ezeken a magyar tájakon a zavaró fényektől mentesen csodálhatjuk meg az éjszakai égboltot.

Az MTI munkatársa varázslatos fotókat készített a sötét égbolt nemzetközi hetén.

A Tejút látszik azokon a fotókon, melyek 2020. április 22-én hosszú expozíciós idővel készültek Salgótarján Rónafalu településrészéről fotózva.

Salgótarján, 2020. április 22.
A Tejút látszik egy hosszú expozíciós idõvel készült képen Salgótarján Rónafalu településrészéről fotózva 2020. április 22-én. 2003 óta minden évben az áprilisi újhold idején tartják a sötét égbolt nemzetközi hetét, mellyel a természetes fény kiemelt jelentőségére és az éjszakai égbolt szépségére hívják fel a figyelmet.
MTI/Komka Péter
Salgótarján, 2020. április 22.
A több, hosszú expozíciós idõvel készült felvételbõl számítógéppel összeállított panorámaképen a Tejút látszik Salgótarján Rónafalu településrészérõl fotózva 2020. április 22-én. Minden évben az áprilisi újhold idején tartják a sötét égbolt nemzetközi hetét, mellyel a természetes fény kiemelt jelentõségére és az éjszakai égbolt szépségére hívják fel a figyelmet.
MTI/Komka Péter

Forrás: MTI  / Internationa Dark Sky Week / csodalatosmagyarorszag.hu