Mérgezett Föld: hogyan tettük tönkre a termőtalajt

Használjuk, kihasználjuk és végül kitartó munkával tönkretesszük a földterületeinket. Egy nemrég bemutatott magyar dokumentumfilm mutatja be, hogyan ássa saját sírját az emberiség.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ.

1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre.

A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett.

Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken.

Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására?

A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.

A dokumentumfilm itt tekinthető meg:

A Mérgezett Földet a megjelenés óta több mint 160 ezren látták, sajtóvisszhangok szerint elementáris erővel ható, mindenkinek kötelezően megtekintendő dokumentumfilm.

A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetésen a film készítői, Kővári Gábor Mihály, Iván Róbert és a filmben is közreműködő szakértők, Dr. Gyulai Iván, Borsos Béla, Dr. Rodics Katalin vettek részt.

Az eseményt Varga Livius, a Quimby zenésze moderálta.

A beszélgetésről készült felvétel itt megtekinthető:

Új kor, új betegség: egyre több a klíma-pánikbeteg

Az apokaliptikus előrejelzések miatt a klímapánik a pánikbetegségek egyre gyakrabban diagnosztizált fajtája lett az Egyesült Államokban, bár az ország igen szép számban tevékenykedő pszichológusai még nem nagyon tudnak mit kezdeni az új kórral – derült ki a Phys.org cikkéből.

A betegség gyökere a jelek szerint a klíma aktivisták azon kijelentéseiből ered, amelyek szerint a világ, vagy legalábbis annak ma ismert formája, drasztikus lépések hiányában, akár egy évtizeden belül véget érhet. Persze az előre jelzett időpontok, csakúgy, mint a javasolt megoldások között, komoly eltérések figyelhetők meg. Ez azonban nem gátolja az aktivistákat egyre hisztérikusabb retorikák alkalmazásában, a politikusokat pedig ígéreteik osztogatásában.

A Phys.org cikke szerint a klímaváltozással kapcsolatos félelmek igen eltérőek. Van, akit a társadalmi egyenlőtlenségek aggasztanak, míg mások az eldobható műanyagok használata miatt pánikolnak.

Egyes aktivisták szerint kevesebb mint egy évtized áll az emberiség rendelkezésére, hogy összeszedje magát és drasztikus változásokat vezessen be a Föld megmentéséért, aminek része a légi közlekedés korlátozása, az eldobható műanyagok használatának betiltása vagy a vidéki életstílus bevezetése, aminek esetenként a vegetáriánus étrend is része. Mások ennél is radikálisabb megközelítést szorgalmaznak, mint például a gyerekvállalásról való lemondást, a fosszilis üzemanyagok és melléktermékeik betiltását vagy éppen a kapitalizmus felszámolását.

A „megoldások” sok esetben csupán politikai célok elérését szolgálják. A kapitalizmus felszámolása például azért is furcsa, mert a szocialista és kommunista országok igencsak komoly mértékben támaszkodnak az iparosításra, a környezetszennyezésben őket terhelő felelősségről nem is beszélve. A zöldeket ez persze nem igen zavarja, ahogy az sem, hogy a zöld ügy lelkiismeretes, de eltévedt támogatóit az őrületbe kergetik, amiért nem képesek teljesíteni a maguk elé tűzött személyes klímavédelmi célokat.

Kate Schapira, a Brown Egyetem professzora, felismerve a problémát, 2014 óta közterületi klímapánik standokat üzemeltet, például helyi piacokon, ahol szolgálatait mindössze 5 centért kínálja.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a klímapánik tünetei nem feltétlenül hasonlítanak a klasszikus pánikbetegségek tüneteire, így jelentkezhetnek „konfliktuskerülés, fatalizmus, félelem, tehetetlenség és rezignáció formájában és együtt járhat fizikai tünetekkel is. Például asztmával vagy bizonyos allergiákkal.”

A Klíma Pszichológiai Szövetség, mert már ilyen is van, arra hívta fel a brit szülők figyelmét, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kommunikációjukkal megijesztik saját gyerekeiket. A szintén brit Bath Egyetem pszichológusai pedig arról számoltak be, hogy a gyerekeknél tömegesen jelentkeznek a klímaváltozás miatti pánikbetegség tünetei.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek miatt egyesek megkérdőjelezik saját tetteik hatékonyságát. Nem tudják eldönteni, hogy a műanyag szívószálak mellőzése vagy a második gyerekről való lemondás számít-e egyáltalán.

Valószínűleg nem. A szívószálak például az óceánokban található mikró műanyagok kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, és ez sem az Egyesült Államokból vagy Európából, hanem délkelet Ázsiából származik (bár az is igaz, hogy Ázsia a fejlett világ által termelt szemét egy részét is importálja). Az igazság az, hogy a műanyagok használatának csökkentése inkább informatív jellegű, célja pedig a környezettudatosság erősítése, de nem jelent állandó vagy hatékony megoldást.

A népességszabályozásról nem is beszélve, hiszen a világ legtöbb országában a népesség eleve csökken, így nagyobb esélye van az emberiség kihalásának, mint a túlnépesedésnek.

Ami pedig a Föld tíz éven belüli végét jelenti, biztosat senki sem mondhat, de azt igen, hogy hasonló jóslatok már a 70-es években is születtek.

Forrás: idokjelei.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.12.28. Kelet-közép-európai államok zöld szervezetei az EU-klímacél támogatására kérik a kormányfőiket

2019.12.08. Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

2019.12.05. Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

2019.12.04. WHO: a klímaváltozásnak jelentős egészségkárosító hatása van

2019.12.03. Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede a rendszeres mérések kezdete óta

2019.11.27. 7,6 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását