Moszkva figyelmeztette Izraelt Szíria miatt

Damaszkusz környékén hajtott végre intenzív légitámadást Izrael, elsősorban feltételezett iráni célpontokat támadva. Válaszul Szíria azzal fenyegetőzött: mi is megtámadhatjuk Tel Avivot!

Oroszország mint Szíria első számú támogatója ezért figyelmeztette Izraelt: a jövőben ne hajtson végre ilyen légicsapásokat Szíriában!

Erről Marija Zaharova, a moszkvai külügy szóvivője beszélt és átadtak egy jegyzéket Izrael moszkvai nagykövetének is – írja az ynetnews portál.

Korábban Putyin és Netanjahu megállapodása alapján Izrael előre értesítette az oroszokat a várható akcióról, hogy elkerüljék az esetleges orosz áldozatokat. Ez nem mindig sikerült: az izraeli légicsapások során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz utasszállító gépet, mert állításuk szerint az izraeli gépek megtévesztették őket.

Az incidens kapcsán feszültség alakult ki Oroszország és Izrael között. Putyin elnök és Netanjahu kormányfő személyes beszélgetésére volt szükség, hogy oldódjon a feszültség. Szíriában Izrael Aszad elnök ellenfeleit támogatta, annál is inkább, mert az államfő mögött állt Irán, mely Izraelnek a létét sem ismeri el.

Izraelt rendkívüli mértékben aggasztja, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában. Ezért intéz folyamatosan támadókat Izrael légi ereje Szíriában iráni célpontok ellen. Szíriában a légvédelmet az oroszok fejlesztették ki és ők is üzemeltették sokáig. Ezért minden izraeli légi akció során fennáll a szembekerülés veszélye, amit mind Izrael, mind pedig Oroszország szeretne elkerülni. Putyin és Netanjahu gyakran találkozik egymással és még gyakrabban beszélnek telefonon. Most azonban hivatalosan figyelmeztették Izraelt, hogy vessen véget az “önkényes” légi akcióinak Szíriában. Kérdés persze, hogy ki mit tekint önkényesnek?

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.21. Izraeli média: a hadsereg kiterjedt légitámadást hajtott végre Szíriában

2019.01.20. Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

2018.09.24. Moszkva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállít Szíriának

2018.09.24. Az orosz védelmi tárca Izraelt hibáztatja az Il-20-as pusztulásáért

Reklámok

Megfejthették Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét

Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét, Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos úgy véli, az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják.

Szerinte Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta – írta a The Ancient History Bulletin című szaklap friss számában.

A hadvezér Kr. e. 323-ban bekövetkezett haláláról szóló elméletek nem magyarázták meg kielégítően, minden részletében az eseményt. “Különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit” – magyarázta Hall.

“Az ókori görögök azt gondolták, a csoda azt bizonyította, hogy milyen jó uralkodó volt. Cikkem tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre” – mondta Hall.

A 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott, ám elméje a haláláig tiszta maradt. Hall diagnózisa a GBS, amelyet a korszakban gyakori Campylobacter pylori baktérium fertőzése okozhatott.

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg, ennek következtében a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok meg is bénulhatnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás léphet fel. A GBS kialakulásának pontos oka nem ismert, a lehetséges okok között szerepel valamennyi légúti, gyomor- és bélrendszeri fertőzés.

A Nagy Sándor haláláról szóló elméletek legtöbbje a lázra és a hasi fájdalomra összpontosít.

Hall szerint az uralkodó a GBS egy változatát kapta el, amely megbénította, azonban végig eszméleténél maradt és zavarodott sem volt.

Az ókorban a halált nem a pulzus, hanem a lélegzet alapján állapították meg, azonban a GBS okozta bénulás és az alacsony oxigénszükséglet csökkenthette a lélegzet láthatóságát. Lehetséges, hogy teste hőszabályozása összeomlott, pupillái kitágultak, pillantása megmerevedett. Mindezek arra utalnak, hogy nem csoda folytán maradt ép a teste sokáig, hanem azért, mert még élt.

“Azt állítom, hogy Nagy Sándor halála az eddig véltnél hat nappal később történt, ezzel új vitát szeretnék indítani. Lehet, hogy a makedón uralkodó esete a valaha feljegyzett leghíresebb téves halálmegállapítás” – mondta Hall.

Forrás: MTI / history.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.18. A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

2019.01.11. Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

2018.12.13. Könyvritkaságot adott ki a Magyar Tudományos Akadémia a Szent Koronáról

Készpénz nélkül Svédországban

Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetés területén, hiszen a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Bár a digitális kereskedelemből a bankok profitálnak, de néhány társadalmi csoport nem képes lépest tartani a többséggel és még jobban annak a peremére szorul.

A svédek mindennapjaiból lassanként teljesen eltűnik a készpénz használat. A buszvezetőnél, a nyilvános WC-ben és a lehető legtöbben helyen nem hogy lehet kártyával fizetni, de egyenesen kötelező, mert nem fogadnak el készpénzt. A gyerekeknek szintén elektronikus perselyük van és azt használják a hétköznapokban.

Eltűnik a készpénz

A svéd központi bank által készített felmérés szerint az emberek 80 százaléka már alig használ készpénzt és mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Ez a szám például Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd.

Az elektronikus fizetések aránya két éve még csak 64 százalék volt. A szakemberek szerint, ha ez a tendencia ebben az ütemben folytatódik 2023-ra akár meg is szűnhetne a készpénz, de ez nagy valószínűséggel nem történik meg.

Bár nincs rá kötelező jogszabály sok üzlet bejáratánál már most is ki van téve a ”no-cash” (készpénzt nem fogadunk el) matrica. Tehát a kereskedők is önszántukból állnak át az elektronikus fizetési rendszerekre.

Nem mindenkinek előny

A problémákra Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés. Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre. Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint figyelembe kell venni azokat is, akiknek a változás üteme túl gyors. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Forrás: azuzlet.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.11.04. Állami kriptovalutát vezetne be Svédország

2018.08.15. Több száz milliárd forintot spórolhat az ország a készpénzmentes fizetéssel

2018.05.05. Svédországból végleg száműzhetik a készpénzt

Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Forrás: ipon.hu / sciencedirect.com / gizmodo.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.27. Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

2018.12.18. A tengervíz sótalanításából nyert ivóvíz magnéziumos dúsításáról vitatkoznak Izraelben

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

A NASA eltérítene egy aszteroidát

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Forrás: ipon.hu / space.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Érdekes exobolygókra bukkantak

2019.01.02. Megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

2018.12.14. Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Már a múlté Moore törvénye

Az nVidia vezetője úgy véli, hogy a chipek méretének csökkentése már elérte a fizikai határokat.

Jensen Huang a Consumer Electronics Show (CES) kiállításon kijelentette, hogy Moore törvénye már nem valósítható meg. A menedzser hozzátette, hogy Moore törvénye szerint korábban az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Most viszont már csak évente néhány százalékkal nő a chipek teljesítménye, amely legfeljebb 10 évente duplázódik meg. Vagyis mindez azt jelenti, hogy Moore törvénye immár a múlté.

Az 1965-ben megfogalmazott állítás sorvezetővé vált a chipgyártási iparágban, és önbeteljesítő jóslatként folyamatos fejlődésre ösztönzi azóta is az egész tech-ágazatot. Az iPhone vagy a Samsung Galaxy-telefonok és más eszközök évenkénti rendszeres frissítései is ebből származtathatóak le. Azonban ez a fejlődési tempó ma már egyre kevésbé tartható. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szilícium lassan eléri a fizikai határait és egyre drágább, valamint műszakilag bonyolultabb a Moore törvényének megfelelő chipek gyártása. Természetesen felmerült ötletként, hogy a szilíciumot más anyaggal váltsák ki vagy ötvözzék, de ebből még nem lett semmi.

Patrick Moorhead elemző úgy kommentálta az nVidia első emberének szavait, hogy a Moore törvényében leírtak már valóban nem valósulnak meg. Ugyanakkor, ha az emberiség felhagy a chipek méretének csökkentésével, akkor annak minden műszaki ágazatban katasztrofális következményei lesznek, beleértve az akkumulátorok kapacitását, az eszközök teljesítményének növekedését és a termékek áránáak zuhanását. David Ku, a MediaTek pénzügyi vezetője szerint Moore törvénye még nem a múlté, de kétségkívül lelassult a chipek méretének csökkentési folyamata.

A félvezető-ágazatot egykor vezető Intel többször elhalasztotta a 10 nanométeres chipgyártási eljárásra való áttérést, míg más cégek, mint a Samsung már 7 nanométerrel dolgoznak. Az nVidia is már 7 nanométeres eljárással készít chipeket, de a közeljövőben már 5 nanométeressel fog. A kisebb méret alacsonyabb energiafogyasztással jár, és sok egyéb előnye van, de már nem számolhatnak a korábbi költségelőnyökkel – sőt, a chipgyártás költségei még akár nőhetnek is. De ha a folyamat le is lassul, az nem jelenti a Moore törvénye korszak végét.

Forrás: sg.hu / cnet.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.11. Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

2018.12.10. A nagy szupermarke­tek­be sem kell majd ember

2018.11.17. Először kapcsolták be a világ legnagyobb szuperszámítógépét

Eltolódott a Föld mágneses pólusa

A Föld mágneses mezejének északi sarka gyors tempóban tolódik el, és a kutatók tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban. A mágneses mező változása miatt a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, írja az Independent.

A nemzetközileg használt tájékozódási rendszer adatainak felülvizsgálatára azért volt szükség, mert egy váratlan geomágneses hullám okozott eltérést 2016-ban, Dél-Amerika földkérge alatt, valamint az elmúlt 40 évben az északi pólus egyre gyorsabb ütemben tolódik el Szibéria felé.

A jelenkori tájékozódásunk a mágneses mező alapján történik, ezen alapszik a nemzetközi repülők és hajók útvonala, a Google Maps és az okostelefonok iránytűje is. Emiatt a kutatók 5 évente  időközönként áttekinti az adatokat, hogy az északi pólus, amihez mindent igazít az emberiség, pontosan merre található. Legutóbb 2015-ben volt ilyen átkalibrálás, azonban most nem tudtak 2020-ig várni az új adatok felvitelével, mivel ennél gyorsabban alakult át a mágneses mező.

A száz évvel ezelőtt még az észak-kanadai partoknál lévő pont napjainkra elmozdult a Jeges-tenger közepe felé – írja az MTI. A pont folyamatosan halad tovább Oroszország irányába.

„Nagyjából 50 kilométert mozdul el évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben nagyon felgyorsult” – nyilatkozta Ciaran Beggan, az edinburgh-i Brit Földtudományi Központ (British Geological Survey) munkatársa.

Beggan szerint az északi mágneses sarok elmozdulása befolyásolja a navigációt, elsősorban a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Arnaud Chulliat, a Coloradói Egyetem szakértője hozzátette, a pólus gyors mozgása miatt ebben a régióban nagyobb az esély a jelentős navigációs hibákra.

Forrás: index.hu / MTI / independent.co.uk

Kapcsolódó híreink:

2019.01.04. Az olvadó grönlandi jégtakaró folyamatosan bocsát ki metángázt a légkörbe

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

Rovarkutatók oldották meg a kubai „akusztikus támadások” rejtélyét

Kiderült, hogy az egész csak egy félreértés volt a helyi tücskökkel.

A kabaréba illő véget ért történet 2016 végén kezdődött, amikor néhány Kubában állomásozó amerikai diplomata furcsa hangokat kellett hallani otthonában. A fülsiketítő visításra emlékeztető hangról senki sem tudta, honnan származik, és ahogy teltek a hónapok, nemzetközi politikai incidens bontakozott ki az eset kapcsán. Amikor az érintett diplomaták szédülésre, álmatlanságra, hallásvesztésre és más aggasztó dolgokra kezdtek panaszkodni, még komolyabb fordulatot vett az ügy. Végül a Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja megvizsgált 21 áldozatot, és az – utólag meglehetősen ellentmondásosnak tekinthető – bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek kiterjedt agykárosodást szenvedtek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Kubát nevezte meg felelősként az ügyben, és ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Egyre többen kezdtek spekulálni azon, hogy valamilyen akusztikus fegyver, mikrohullámú támadás vagy talán elromlott lehallgatóeszközök állhatnak a háttérben.

A sajtót is bejárt hangfelvételeket hallva azonban egy biológus, Alexander Stubbs más tettesre kezdett gyanakodni. A kutatót a hang azon rovarokra emlékeztette, amelyeket karibi terepvizsgálatai során hallani szokott. Stubbs és rovarhangokra szakosodott kollégája, Fernando Montealegre-Z végül találtak is egy helyi tücsökfajt (Anurogryllus celerinictus), amely pontosan olyan hangadást is szerepeltet repertoárjában, mint ami a kubai felvételeken hallható. A két kutató már meg is írta az eredményeiket összefoglaló tanulmányt, amely jelenleg lektorálásra vár.

Stubbs és Montealegre-Z felfedezését megerősíti, hogy a kubai kormány a hangfelvételek elemzése után szintén a tücskökre kezdett mutogatni. A hibát viszont ott követték el, hogy rossz fajra „kenték” a támadásokat: az általuk megnevezett tücskök hangja ugyanis még a képzetlen fül számára is nagyon eltér a felvételeken hallható hangtól. A most megjelölt tücsökfaj hangjai azonban nagyon sok jellegzetességben hasonlítanak a felvételekre: mindkét hang 7 kilohertzen a leghangosabb, a hangmagasság is egyezik, mindkettő másodpercenként 180 ismétlődő pulzusból áll, amelyek mindegyike 30, egyre halkuló oszcillációból tevődik össze.

Az egyetlen dolog, ami nem egyezik, hogy a hírügynökségi felvételeken a hang sokkal kaotikusabb, mint ami a rovarokat jellemzi. Ennek oka azonban Stubbs szerint egyszerűen az, hogy a tücskök hangja visszaverődött a belső terek felületeiről, így a felvételeket az interferencia „zavarta össze”. Amikor kollégájával az említett tücsökfaj hangját beltérben játszották le, a kubai felvételekhez nagyon hasonló végeredményt kaptak.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a diplomatákat esetleg tényleg érte valamilyen támadás, ami többi tünetük hátterében állhat, de jelenleg sokkal valószínűbb, hogy az eset középpontjában csak néhány túl hangos tücsök állt, amelyek miatt az amerikaiak nem tudtak aludni, ami változatos egészségügyi problémákat okozott. Az említett tücskök hangja ugyanakkor a legmagasabb pulzusismétlésű tücsökhang a régióban, emiatt tényleg kifejezetten művinek hat, és ez zavarhatta meg a megfigyelőket.

Nem ez az első eset, hogy a természet hangjait mesterséges támadásnak véli az ember. Az 1980-as években a San Francisco közelében található Sausalito lakói egyik napról a másikra arra kezdtek panaszkodni, hogy nem tudnak aludni egy morajló hang miatt. Egyesek úgy sejtették, hogy a közeli nagyváros csatornahálózata adhatja a furcsa hangot, mások egy nagyfeszültségű kábelt okoltak, megint mások pedig orosz tengeralattjárókra gyanakodtak.

Végül kiderült, hogy az öbölben lakó ragyáshalak (Porichthys notatus) nászdalát hallják a lakók. A faj hímjei úszóhólyagjuk remegtetésével igyekeznek felkelteni a nőstények figyelmét, amivel olyan hangokat generálnak, mint egy ködkürt. Amikor a hímek tömegével kezdenek „dalolni”, a végeredmény olyan hangos lehet, hogy a partközeli épületek és a vízre telepített lakóhajók falait is megremegtetheti.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com

Kapcsolódó híreink:

2019.01.10. Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

Nem működik nagy óceántakarító szerkentyű

A 600 méteres lebegő „hurka” nem fogja be a szemetet, és a múlt héten ketté is tört, így Hawaiira vitték javítani és továbbfejleszteni.

Az Ocean Cleanup koncepciója az volt, hogy az U alakot felvevő felülete miatt gyorsabban sodródik majd, mint az óceánon úszó szemét, így képes lesz magába gyűjteni a hulladékot, amit aztán rendszeres időközönként ki lehet üríteni a cső által keretezett térből. Az azonban már a szeptemberben megkezdett tesztüzem elején kiderült, hogy a hurka nem marad meg U alakban, hanem szétnyílik, aminek oka a szakértők szerint, hogy a cső végei a szél hatására rezegni kezdtek. Ez aztán lassította is a rendszert, amely így sem bekeríteni, sem utolérni nem tudta a hulladékot.

A kísérlet ezen szakaszának végül akkor vetettek véget a szakértők, amikor a struktúráról a szél és a víz folyamatos igénybevétele nyomán letört egy 18 méteres darab. A fejlesztők egyelőre a kudarc ellenére sem adták fel az ambiciózus, ám sokak által kritizált tervet, bár azzal egyetértenek, hogy újra át kell gondolni, hogyan működhet, amit elterveztek.

Forrás: ipon.hu / wired.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.06. A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

2018.11.13. Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében

2018.09.27. Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is

 

Az emberekre senki nem gondol az autonóm vezetésnél

Az autonóm vezetés sokkal többről szól, mint intelligens utakról és autókról: át kell gondolni az emberek tájékoztatását és a tömegközlekedést is.

“Öt év múlva a technológia még inkább segíteni fog bennünket, legyen szó akár az egyéni közlekedésről vagy az árucikkek szállításáról. De hiszem, hogy még 15 év múlva sem lesznek az utakon teljesen automatizált járművek, ehhez ugyanis egyszerűen túl bonyolult a közlekedési rendszer” – jelentette ki Michael Nikowitz, az osztrák közlekedési minisztérium munkatársa. A szakember kiemelte, hogy az intelligens közlekedési rendszerekhez nem csupán az autonóm gépkocsik tartoznak, hanem olyan kiegészítő megoldások is, mint az intelligens lámpák. Ezek együttesen jelentős mértékben növelhetik a közlekedésbiztonságot, éppen ezért van szükség egy egységes, nemzetközileg elfogadott stratégiára. Emellett ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem a technológia jelenti a kihívást, hanem az ember.

Nikowitz úgy vélte, hogy néha téves elvárások vannak az emberekben. Sokan úgy gondolják, hogy már elegendő azt elérni, hogy hátradőlhessünk az autópályán és újságot olvashassunk, miközben a vezetőt segítő asszisztens irányítja az autót. Ez azonban nem vezetne jó dolgokhoz, amennyiben ugyanis egy baleset történik, akkor a teljes technológiai fejlődés rossz fénybe kerül. Hiába lesz elérhető az autópályás cirkáláshoz szükséges műszaki tartalom, a felhasználókat figyelmeztetni kell, mert azokon az útszakaszokon, amelyeket a sofőrök ismernek és ahol a technológia alapvetően működik is, néhányan könnyen könnyelműek lesznek és elveszik majd a kezüket a kormányról. Aki egy vezetőt segítő asszisztens használ, az viszont tudja, hogy a megoldás néha például teljesen alaptalanul lefékez 130 kilométer/órás sebességnél.

A vitában tehát nem a technológiára kell helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani és a folyamatnak társadalmi szempontból is igazságosnak kell lennie. Fontos, hogy a felhasználók egyrészt az autonóm járművek miatt ne veszítsék el a vezetési képességeiket, ugyanakkor ezen autonóm rendszerek miatt megoldható legyen az is, hogy családonként ne legyen szükség 2-3 gépkocsira. A jövőben sem lesz több hely az utakon, így az automatizált megoldásokból pont a tömegközlekedés profitálhat és azok az ajánlatok még vonzóbbá válhatnak. Viszont mivel a tömegközlekedés és a többi mobilitási szolgáltatás közötti határ el fog mosódni, így bizonyos támogatási és befektetési modelleket is át kell gondolni.

Forrás: sg.hu

Kapcsolódó híreink:

2019.01.07. Suttogást felismerő beszéd­asszisztenst tervez a Microsoft

2018.12.15. Elérte az űrt a Virgin Galactic

2018.12.11. Bizton­ságosabbá tenné a városokat a Ford

Kínai megabomba

Ez a bomba minden erődítményt elpusztíthat – nyilatkozta egy kínai szakértő a Global Times című pekingi lapnak. Olyan, mint az amerikaiak megabombája, de könnyebb.

Az Egyesült Államok légiereje 2017-ben dobott le először megabombát Afganisztánban, hogy elpusztítsa az Iszlám Állam földalatti erődítményrendszerét az ország keleti részén. Trump elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy büszke az amerikai hadsereg teljesítményére.

Pekingben közzétettek egy videót, de abból nem derül ki, hogy hol és mikor végezték el a sikeres megabomba-kísérletet. A kínaiak nemrég óriási űrsikert is elértek, mert járművük a Holdnak azon az oldalán landolt, melyet nem látunk. Az amerikai-kínai fegyverkezési verseny tehát javában tart. Washingtonban immár Kínát tekintik a legnagyobb stratégiai kihívásnak és nem Oroszországot.

Az USA és Kína között kereskedelmi háború dúl, melyben fegyverszünetet kötöttek. Trump és Hszi Csin-ping 90 napos fegyverszünetben állapodott meg, mely december elsején kezdődött el. Ez alatt az idő alatt kellene megállapodni arról, hogy a kereskedelmi háború véget ér a világ két legnagyobb hatalma között. Pekingben bejelentették: a jövő héten államtitkári szinten megkezdődnek a tárgyalások erről.

Forrás: globoport.hu / news.com.au

Kapcsolódó híreink:

2019.01.03. Peking kész fegyverrel is megakadályozni Tajvan függetlenségét

2019.01.03. A kínaiak landoltak a Hold túloldalán

2018.12.26. Kína a vártnál később előzi meg az amerikai gazdaságot

Káros a túl gyors digitális átalakulás

A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik.

A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.

“A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése “szent rend”. A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz” – jelentette ki Michael Kastner.

“A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul” – ecsetelte a professzor.

A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.

Forrás: sg.hu / handelsblatt.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.14. Robotokkal váltanák ki a traktorokat

 

 

Hackerek több ezer titkos dokumentumot szereztek meg 9/11-ről

A The Dark Overlord nevű hackercsoport december 31-én Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy a New York-i terrortámadással kapcsolatos 18 ezer titkos dokumentumot sikerült megszerezniük.

A hackercsoport azzal fenyegetőzött, hogy több ezer titkos dokumentumot szivárogtat ki abból az anyagból, amit biztosítóktól, ügyvédi irodáktól és kormányzati szervektől szerzett meg. A dokumentumok állításuk szerint tisztázhatnak bizonyos kérdéseket a 2001-es New York-i terrortámadással kapcsolatban, néhány azonban olyan dolgokra is rávilágíthat, amelyek komoly kárt okozhatnak az egész világ számára.

A hackerek a Motherboard cikke szerint három amerikai céget neveztek meg, amelyek rendszereit sikerült feltörniük, hogy további bizonyítékokra tegyenek szert a szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatban. A csoport azt próbálja elérni, hogy megnevezett vállalatok fizessenek nekik, különben minden iratot közszemlére tesznek – írta a hvg.

Úgy tűnik a megzsarolt cégek nem hajlandóak fizetni, mert a hackerek taktikát váltottak: bárki fizethet a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozásáért. Az RT.com híre szerint ennek eredményeként már 12 ezer dollárt utaltak nekik Bitcoinban, aminek hatására 650 dokumentumot elérhetővé tettek, ezzel is igazolva, hogy azok birtokukban vannak és nyilvánossá is teszik, ha a pénzt megkapják (vagy ha a másik oldal nem fizet).

Várjuk a további fejleményeket.

Forrás: hvg.hu / motherboard.vice.com / RT.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.08. Kriptovalutát bányászni több energiába kerül, mint aranyat

2014.04.26. Adataink mellett egyre inkább pénzünket is akarják a kiberbűnözők

Munkák, melyekre 15 éven belül nem lesz szükség

A jelenlegi állások felét válthatja ki a mesterséges intelligencia – állítja Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője, aki több könyvet is írt a témában.

Arra már más kutatások is rávilágítottak, hogy a jövőben jelentősen felboríthatja a munkaerő-piaci viszonyokat a mesterséges intelligencia térhódítása, hiszen egyre több helyen váltják majd fel az emberi munkaerőt a robotok és a digitális megoldások. Most Kína vezető mesterséges intelligencia szakértője figyelmeztetett: konkrét szakmákat válthat ki a digitalizáció. Kai-Fu Lee, a mesterséges intelligencia (AI) szuperhatalmairól írt könyvében (AI Superpowers: China, Silicon Valley, and the New World Order) már megjósolta a krízist, és felsorolta azokat a szakmákat, melyek veszélybe kerülhetnek a változások miatt.

A Dailymail.com-nak adott interjújában Lee elmondta, hogy a jövőben az emberi interakciót igénylő munkák hódíthatnak, így ezekben érdemes gondolkozniuk azoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. A legnagyobb esélyük munkájuk elvesztésére a telemarketingeseknek, az ügyfélszolgálatosoknak és a raktárosoknak van, az ő pozícióikat 15 éven belül teljesen kiválthatja a robotizáció. Szerencsére van remény, hiszen olyan szakmák is vannak, ahol esélye sincs a digitalizációnak.

A szakértő úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem képes alkotni, előre tervezni és komplex stratégia terveket összeállítani vagy olyan munkát elvégezni, ami precíz kéz-szem koordinációt igényel. Az olyan helyszíneken sem tudják bevetni hatékonyan, melyek nem ismerősek az előre programozott rendszer számára. Azok a hivatások, ahol szükséges az empátia, a közvetlen kapcsolatteremtés más emberekkel, az emberi kommunikáció és a szakértelem, nincsenek veszélyben.

A mesterséges intelligencia (AI) által leginkább veszélyeztetett szakmák a szakértő szerint:

1. Telemarketinges / telesales
2. Ügyfélszolgálatos munkatárs
3. Raktáros
4. Hivatalnok és adminisztratív munkát végző dolgozó
5. Telefonos operátor
6. Eladó
7. Gyorséttermi dolgozó
8. Mosogató
9. Futószalag-felügyelő
10. Futár

A mesterséges intelligencia (AI) által legkevésbé veszélyeztetett szakmák ugyanakkor a szakértő szerint a következők:

1. Pszichiáter
2. Terápiát végző szakember
3. Egészségügyi dolgozó
4. Mesterséges intelligencia kutató és mérnök
5. Író
6. Tanár
7. Büntetőjogi ügyvéd
8. Informatikai mérnök és kutató
9. Tudós
10. Cégvezető

Forrás: globoport / Dailymail.com

Kapcsolódó híreink:

2018.12.23. Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

Amerikát aggasztja az új orosz hiperszonikus rakéta

Hogyan őrizheti meg az Egyesült Államok a fölényét a tengereken? Ezzel a címmel készített tanulmányt John Richardson tengernagy. Ez a US Navy fejlesztési terveit tartalmazza 2025-ig.

A jelentés szerint, melyet az oroszok is megszereztek, az amerikai admirális sürgeti: az USA is fejlessze ki a hiperszonikus rakétákat, melyeket Oroszország és Kína már sikeresen kipróbált.

Az oroszok december 26-án hajtottak végre sikeres kísérletet a hiperszonikus rakétával. Ezt Putyin elnök is megtekintette és elégedetten nyilatkozott a látottakról – jelentette az Rt.com portál Moszkvából.

Az orosz elnök nemrég levelet küldött Trumpnak, és ebben tárgyalásokat sürget a két nagyhatalom között. Putyin levele szerint a két nagyhatalom viszonyának meghatározó szerepe van a világ biztonságban. Ezért újabb csúcstalálkozót javasol Trump elnökkel. Idén Helsinkiben találkozott már egymással Putyin és Trump, akik korábban csak nagy nemzetközi találkozók szünetében váltottak néhány szót. Legutóbb Buenos Airesben a G20-as csúcs kapcsán szerepelt a tervekben egy Trump-Putyin találkozó, de az USA elnöke ezt az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flottaincidensre hivatkozva.

Közben Washingtonban tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az orosz kapcsolatok ügyében. A demokrata ellenzék azt állítja: Putyin megbízásából az orosz hírszerzés Trumpot támogatta a 2016-os elnökválasztáson. Trump ezt természetesen tagadja, de számára minden találkozó Putyin elnökkel kettős próbatétel: nemcsak a nemzetközi hatásra kell figyelnie, de a hazaira is, mert a média nagyítóval vizsgálja az amerikai elnök tetteit. Nem tesz-e engedményeket az oroszoknak?

Trump a fegyverkezési verseny felgyorsításával válaszol Putyinnak

Az amerikai katonai költségvetés minden rekordot megdönt. Közben pedig az elmúlt évek költségvetéseinek a szigorú ellenőrzése is elmarad, mert a katonai fejlesztések kiadásai rendszeresen meghaladják az előirányzatokat. Trump fel akarja mondani az úgynevezett INF- szerződést, melyet még Gorbacsov és Reagan írt alá 1987-ben. Az INF-szerződés a közepes hatótávolságú rakéták telepítési tilalmát jelenti.

Trump szerint ezt Moszkva megszegte, ezért Amerika is új rakétatelepítéseket fontolgat. Ezek az európai tervek, miközben a világtengereken az USA szeretne kifejleszteni hiperszonikus rakétákat, hogy behozza a lemaradást Oroszországgal és Kínával szemben.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.20. Trump rendeletet írt alá a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról

2018.12.07. Lavrov: Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában

2018.12.06. Oroszország nem tesztelt az INF-szerződést megsértő Iszkander-M rakétákat