Társadalmi vita kellene a bőr alá ültethető chipekről


Jelenleg még csak a technológia iránt érdeklődő kevesek ültetnek be a bőrük alá chipet, de lehetséges, hogy elterjedt azonosítási és tárolási módszer lesz.

“Az emberek már 2004-ben is kis RFID-chipeket helyeztettek el a bőrük alatt. Így akartak bejelentkezni a számítógépekbe vagy kinyitni az autóik zárjait. A megoldásokat most már a vállalatok a dolgozóiknál alkalmazzák” – jelentette ki Ulrike Hugl, az Innsbrucki Egyetem kutatója. A szakember a DeepSec biztonsági konferencián tartott előadást a témában. A Three Square Market nevű wisconsini vállalkozás már tavaly miniatűr chippel látta el az alkalmazottait. Az azonosítót a hüvelyk- és a mutatóujj között ültetik be a bőr alá és az emberek arra használják, hogy bejelentkezzenek az irodai számítógépeikbe, fizessenek az automatákban lévő élelmiszerekért és italokért, ajtókat nyissanak ki vagy kezeljék a fénymásolót.

A The Guardian szerint Nagy-Britanniában is egyeztetések zajlanak az érdeklődő társaságokkal. A BioTeq már 150 implantátumot ültetett be. Ezek az apró, rizsszem méretű chipek hasonlatosak azokhoz, mint amit állatokba raknak, és orvosi adatok tárolása mellett az autó integetéssel való kinyitására jók. A Biohax nevű svéd cég is szállít biochipeket, náluk egy azonosító 70 és 260 font közötti összegbe kerül. Brit jogi és pénzügyi cégek vezetőivel vannak tárgyalásban alkalmazottaik ellátására, egyikük több ezer munkavállalóval büszkélkedhet.

A munkatársakat senki sem fogja erre a lépésre kényszeríteni, az egész dolog önkéntes alapon zajlana. Hugl szerint ugyanakkor ez csupán látszat, hiszen igenis nyomás fog nehezedni a munkavállalókra és kényszert éreznek majd arra, hogy azt tegyék, amit a többiek is. A szigetországban a Confederation of British Industry (CBI) és a TUC szakszervezet figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre. Az érdeklődő vállalatok viszont azzal érveltek, hogy a dolgozók a chipeket magáncélokra is használhatják azért, hogy kinyissák a gépkocsijaik zárjait vagy eltárolják az egészségügyi adataikat. Néhány kórház már próbaképpen eltárolta az eszközökön a betegek adatait.

Érdekes módon Jowan Österlund, a Biohax alapítója pont a biztonság növelésével érvel. “Ezek a vállalatok érzékeny adatokat kezelnek, a chipek segítenek megőrizni a korlátozások betartását.” A cég eddig 4000 embert jelölt meg, többségük svéd. Jelenleg a cég a svéd állami vasúttal dolgozik együtt, hogy lehetővé tegyék, hogy az utasok ilyen formában is hordozhassák vonatjegyüket.

Hugl közölte, hogy eddig még nem folytattak társadalmi vitát erről a kérdésről, éppen ezért megtörténhet, hogy tíz év múlva mindenkibe chipet tesznek. A szakember hiányolta, hogy sok technológiai és adatvédelmi téma esetében nem kerül sor széles körű társadalmi vitára és túl kevesen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A kutató hangsúlyozta, hogy ő nem engedne chipet beültetni magába, neki ugyanis egy ilyen eljárás túl invazív lenne. Miután tudja, hogy mi mindent követnek és ellenőriznek egy ilyen eszközzel, ezért komoly aggályai lennének. Az implantátumok beépítésével kapcsolatban vannak biztonsági és egyéb aggályok is, például, mi történik, ha valaki elhagy egy vállalkozást, hiszen a belépőkódokat a chipben magával hordozza. S azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen eszközt legfeljebb kivágni lehet a bőrből, kikapcsolni nem.

Forrás: sg.hu / The Guardian

Kapcsolódó híreink:

2018.06.22. RFID-chipek kerülhetnek a kínai polgárok autóiba

2017.07.25. Mikrocsipet ültetnek be egy amerikai cég dolgozóiba

Reklámok

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.