Nincs víz az Édenkertben

Mezopotámiában rekordmélységben a Tigris és az Eufrátesz vízhozama: a szárazság elpusztítja a Biblia Édenkertjét.

A párizsi Le Monde hosszas képes riportban számol be a klímaváltozás katasztrofális következményeiről.

Nemrég még több mint 300 ezer ember élt itt, akik halásztak és bivalyokat tenyésztettek. Többségük már Bászrában, a Délvidék nagy síita központjában vegetál. Nincs víz az Édenkertben, ahol a Biblia szerint Ádám és Éva még minden földi jóban dúskált.

Már Szaddám Huszein, Irak diktátora megkezdte az Édenkert tönkretételét. Gyűlölte hazája síita többségét, ezért elhanyagolta a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz vízrendszerének a karbantartását. A két nagy folyam felső folyásánál Szíria, Irán és Törökország óriási vízi erőműveket épített, így az alsó szakaszba, Irakba egyre kevesebb víz érkezett. Aztán a polgárháború idején végképp nem jutott se pénz, se figyelem a vízrendszerre. Így lett a szárazság áldozata az Édenkert.

Irak külföldi segítségre vár, de háborús időkben senki sem ad pénzt a vízrendszer helyreállítására, amely hatalmas összegeket igényel. Trump elnök nemrég meglepetésszerű látogatást tett Irakban, de csak egy amerikai támaszponton járt. Maga az ország egyáltalán nem érdekli Amerikát, amely fokozatosan kivonul a térségből. A helyi lakosság pedig menekül az Édenkertből. Míg az északi területeken a polgárháború miatt váltak ezrek földönfutóvá, Mezopotámiában a szárazság űzi el az embereket szülőföldjükről. A Paradicsom helyét pedig lassan átveszi a sivatag Irak déli részén.

Forrás: globoport.hu / lemonde.fr

Kapcsolódó híreink:

2018.12.13. ENSZ-szakértők “klímaútlevél” bevezetését szorgalmazzák

2018.08.27. Elapadóban vannak Izrael vízforrásai

 

Reklámok

Trump: nem lehetünk a világ csendőrei!

Az Egyesült Államok elnöke és a First Lady előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. Egy amerikai támaszponton töltöttek néhány órát.

Tervbe vettek ugyan egy találkozót Irak miniszterelnökével, de ebből nem lett semmi, mert a kormányfő túlságosan távol járt ahhoz, hogy időben a támaszpontra érkezzen. Irakot 2003-ban rohanták le az amerikaiak, hogy megbuktassák Szaddám Huszein elnököt. A katonai akció sikerült, de béke azóta sincs Irakban. Sőt az al-Kaida iraki szárnyából alakult meg az Iszlám Állam, amely évekig jelentős területeket tartott az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Államot legyőztük! – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Trump elnök, aki ezzel indokolta meg az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A döntés miatt lemondott a hadügyminiszter Washingtonban és bírálta azt az USA legtöbb szövetségese. Trump kitart a véleménye mellett, mely szerint az USA nem lehet tovább a világ csendőre! Amerika katonai akciói a térségben nem eredményeztek stabilitást. Épp ellenkezőleg véget nem érő háborúskodás kezdődött meg – számtalan áldozattal.

Miután az Egyesült Államokban hatalmas palaolaj-készleteket fedeztek fel, az egész térség leértékelődött. Roosevelt elnök még 1945-ben kötött szerződést Szaúd királlyal, mely megalapozta az USA jelenlétét a térségben. A közel-keleti olajnak stratégiai jelentősége volt az Egyesült Államok és az egész világ számára. Ez az időszak elmúlóban van, ezért Amerika fokozatosan visszavonul a térségből, ahol számtalan vallási és nemzeti ellentét tört a felszínre. Az USA nem kíván ezekkel a konfliktusokkal közvetlenül foglalkozni, mert érdekei szempontjából a közel-keleti fejlemények immár nem jelentenek stratégiai prioritást, mint korábban.

Forrás: globoport.hu

Kapcsolódó híreink:

2018.12.21. Szíria – Törökország üdvözli az amerikai csapatkivonást

2018.12.21. Az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is

2018.12.20. Kivonulnak Szíriából az amerikai csapatok

Emberi segítség nélkül tanult meg gózni egy mesterséges intelligencia

Az AlphaZero ezen kívül a sakkot és a japán sakkot, vagyis a sógit is elsajátította.

A Google anyacége, az Alphabet tulajdonában lévő londoni DeepMind fejlesztői létrehoztak egy olyan új rendszert, amely mindenféle emberi közbeavatkozás nélkül rövid idő alatt képes magas szinten elsajátítani az említett táblajátékokat. Az AlphaZero tavaly kezdte pályafutását, a gó emberi bajnokait megverő AlphaGo egy kevésbé specializált változataként, mely utóbbi 2016-ban megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb gójátékosát.

Az AlphaZero elődjével szemben nem úgy tanul, hogy emberi játékosok játszmáinak millióit elemzi, majd ezekből dolgoz ki egy sokoldalúan adaptálható saját stratégiát, hanem gyakorlatilag csak megkapja az adott játék szabályait, és onnantól maga találja ki, hogyan érdemes játszani. Az új rendszer esetében 13 napba telt, mire a világ legjobbja lett, és megverte az AlphaGot. Ehhez a játékok millióit játszotta le maga ellen a megerősítéses tanulás nevű módszerrel haladva, saját hibáiból és sikereiből tanulva.

Az AlphaZero így ráadásul nem is csak egy játékra specializálódott: a gótanuláshoz alkalmazott stratégiát más táblajátékokra is képes volt alkalmazni, így rövid idő alatt sakkozni és sógizni is úgy megtanult, hogy képes volt megverni az emberi játékosokat már korábban leköröző szoftvereket. A sakkbajnok Stockfisht 9 óra öntanulás után, a sógizó Elmot 12 óra után verte meg.

A DeepMind fejlesztői szerint az AlphaZero fontos lépést jelent egy olyan mesterséges intelligencia felé, amely bármire képes megtanítani saját magát. Annyiban ugyanakkor még korlátozott a rendszer, hogy bár sokoldalúan tanulékony, egyszerre mindig csak egy dolgot tud. Vagyis ha megtanult sakkozni, gózni vagy sógizni csak akkor tud megtanulni, ha sakktudása „törlődik”, és gyakorlatilag lenullázódik a rendszer. Ennyiben tehát az AlphaZero még elmarad az emberi játékosoktól, akik egyszerre több játékot is ismerhetnek.

Az AlphaZero működéséhez elképesztő számítási kapacitásra van szükség: a rendszer 5000 TPU-t, azaz tenzor feldolgozó egységet használ, ezek a Google saját fejlesztésű, kifejezetten gépi tanuláshoz létrehozott chipjei. Ez pedig minden olyan játék megtanulásához elég lehet, amelyhez a szabályok ismerete elegendő a döntéshozatalhoz. A következő célpontot az olyan játékok jelenthetik, mint a póker, ahol a tökéletlen információkkal kell dolgozni, mivel egyik játékos sem ismeri a másik lapjait, illetve a multiplayer videojátékok.

Forrás: ipon.hu / deepmind.com / science.sciencemag.org

Kapcsolódó híreink:

2018.12.11. Mesterséges intelligencián alapul a Magyar Telekom ügyfélszolgálata

2018.11.22. Pécsi egyetemista nyert egy nemzetközi mesterséges intelligencia versenyen

2018.11.11. A kínaiak már gépi hírbemondót is használnak a hírek terjesztéséhez

2018.11.11. A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető

Társadalmi vita kellene a bőr alá ültethető chipekről

Jelenleg még csak a technológia iránt érdeklődő kevesek ültetnek be a bőrük alá chipet, de lehetséges, hogy elterjedt azonosítási és tárolási módszer lesz.

“Az emberek már 2004-ben is kis RFID-chipeket helyeztettek el a bőrük alatt. Így akartak bejelentkezni a számítógépekbe vagy kinyitni az autóik zárjait. A megoldásokat most már a vállalatok a dolgozóiknál alkalmazzák” – jelentette ki Ulrike Hugl, az Innsbrucki Egyetem kutatója. A szakember a DeepSec biztonsági konferencián tartott előadást a témában. A Three Square Market nevű wisconsini vállalkozás már tavaly miniatűr chippel látta el az alkalmazottait. Az azonosítót a hüvelyk- és a mutatóujj között ültetik be a bőr alá és az emberek arra használják, hogy bejelentkezzenek az irodai számítógépeikbe, fizessenek az automatákban lévő élelmiszerekért és italokért, ajtókat nyissanak ki vagy kezeljék a fénymásolót.

A The Guardian szerint Nagy-Britanniában is egyeztetések zajlanak az érdeklődő társaságokkal. A BioTeq már 150 implantátumot ültetett be. Ezek az apró, rizsszem méretű chipek hasonlatosak azokhoz, mint amit állatokba raknak, és orvosi adatok tárolása mellett az autó integetéssel való kinyitására jók. A Biohax nevű svéd cég is szállít biochipeket, náluk egy azonosító 70 és 260 font közötti összegbe kerül. Brit jogi és pénzügyi cégek vezetőivel vannak tárgyalásban alkalmazottaik ellátására, egyikük több ezer munkavállalóval büszkélkedhet.

A munkatársakat senki sem fogja erre a lépésre kényszeríteni, az egész dolog önkéntes alapon zajlana. Hugl szerint ugyanakkor ez csupán látszat, hiszen igenis nyomás fog nehezedni a munkavállalókra és kényszert éreznek majd arra, hogy azt tegyék, amit a többiek is. A szigetországban a Confederation of British Industry (CBI) és a TUC szakszervezet figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre. Az érdeklődő vállalatok viszont azzal érveltek, hogy a dolgozók a chipeket magáncélokra is használhatják azért, hogy kinyissák a gépkocsijaik zárjait vagy eltárolják az egészségügyi adataikat. Néhány kórház már próbaképpen eltárolta az eszközökön a betegek adatait.

Érdekes módon Jowan Österlund, a Biohax alapítója pont a biztonság növelésével érvel. “Ezek a vállalatok érzékeny adatokat kezelnek, a chipek segítenek megőrizni a korlátozások betartását.” A cég eddig 4000 embert jelölt meg, többségük svéd. Jelenleg a cég a svéd állami vasúttal dolgozik együtt, hogy lehetővé tegyék, hogy az utasok ilyen formában is hordozhassák vonatjegyüket.

Hugl közölte, hogy eddig még nem folytattak társadalmi vitát erről a kérdésről, éppen ezért megtörténhet, hogy tíz év múlva mindenkibe chipet tesznek. A szakember hiányolta, hogy sok technológiai és adatvédelmi téma esetében nem kerül sor széles körű társadalmi vitára és túl kevesen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A kutató hangsúlyozta, hogy ő nem engedne chipet beültetni magába, neki ugyanis egy ilyen eljárás túl invazív lenne. Miután tudja, hogy mi mindent követnek és ellenőriznek egy ilyen eszközzel, ezért komoly aggályai lennének. Az implantátumok beépítésével kapcsolatban vannak biztonsági és egyéb aggályok is, például, mi történik, ha valaki elhagy egy vállalkozást, hiszen a belépőkódokat a chipben magával hordozza. S azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen eszközt legfeljebb kivágni lehet a bőrből, kikapcsolni nem.

Forrás: sg.hu / The Guardian

Kapcsolódó híreink:

2018.06.22. RFID-chipek kerülhetnek a kínai polgárok autóiba

2017.07.25. Mikrocsipet ültetnek be egy amerikai cég dolgozóiba

Lezuhant a Falcon-9 visszatérő fokozata

Ettől függetlenül a SpaceX idén már 20 sikerese kilövésen van túl.

Mióta Elon Musk cége elkezdte újrahasznosítani rakétáit, először fordult elő, hogy a szárazföldre nem sikerült leszállni egy, a légkör határáról visszatérő fokozattal. (A jóval nehezebb tengeri landolások során ugyanakkor előfordultak hasonló balesetek.) A Floridából elstartolt rakéta terhét, a Dragon teherűrhajót még rendben felvitte, majd egy ideig szépen haladt Cape Canaveral felé, de aztán irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd az Atlanti-óceánba zuhant.

Musk véleménye szerint a terelőszárnyak egyike hibásodhatott meg, és emiatt kezdett bepörögni a rakéta. Ennek ellenére is lehetséges azonban, hogy sikerül visszaszerezni és legalább részben újrahasznosítani a járművet, azzal ugyanis még a lezuhanás után is kommunikált az irányítókkal. A baleset ellenére a SpaceX idei teljesítménye lenyűgöző, a mostani starttal együtt már 20 sikeres kilövésen vannak túl.

Forrás: ipon.hu / theverge.com

Kapcsolódó híreink:

2018.11.07. Többször használható hordozórakétát akar létrehozni a SpaceX után egy orosz cég is

2018.09.01. Lejár az orosz-amerikai szerződés az asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállításáról

Fejlett városokban éltek az indiánok az európai hódítás előtt

Már a 17. században indián nagyváros volt a mai Arkansas City területén. A legújabb kutatások szerint a mai Kansas állambeli Arkansas City területén létezett egykor Etzanoa, egy 20 ezer fős város.

Egy spanyol ló patakörme és egy európai lőfegyverből származó vasgolyó azt bizonyítja, hogy kapcsolat volt a spanyolok és a helyi őslakosok között.

A városról szóló történetek régóta ismertek a folklórban, a helyszínen kertekkel és farmokkal körülvett házak nyomait is megtalálták – írta Daily Mail.

Ez a felfedezés élesen szemben áll azokkal az elképzelésekkel, amelyek a gyarmatosítás előtti Amerikáról a köztudatban élnek.

2013-ban fordították le Juan de Oñate, 17. századi spanyol konkvisztádor, Új-Mexikó kormányzójának útinaplóját, amely nagyszerű leírást adott Etzanoáról. Feljegyzése szerint a városnak legalább 2000 háza volt, lakosságát 20 ezer főre tette. Az 1601-es expedíció során a spanyolok összecsaptak a feltehetően a Wichita törzshöz tartozó harcosokkal, de végül békét kötöttek.

A városról egy csupán Miguelként ismert férfi térképet is készített. Őt előbb az Escanxaques törzs ejtette foglyul, majd később Oñate emberei fogták el a már említett csata során. Miután rabtartóival visszatért Mexikóvárosba, elkészítette Etzanoa térképét, de egészen a közelmúltig azt hitték, hogy csupán egy legendáról van szó.

Donald Blakeslee, a kansasi Wichita állami egyetem régésze szerint világossá vált, hogy a korábban gyéren lakottnak hitt nagy síkságon kiterjedt városhálózat volt. Egyes tárgyi leletek olyan köveket és ásványokat tartalmaztak, amelyek a környéken nem találhatók. A professzornak meggyőződése, hogy a terület őslakosai nemcsak a keleti és nyugati parton élőkkel kereskedtek, hanem a közép- és dél-amerikai civilizációkkal is.

Ha a mostani kutatások beigazolódnak, Etzanoa lesz a második legnagyobb állandó település az európai hódítás előtt Észak-Amerikában.

Az eddigi legnagyobbnak Cahokiát tekintik, amely a mai Illinois állam területén fekszik.

Forrás: szmo / dailymail.co.uk / newscientist.com

Fúzió szobahőmérsékleten?

Egy japán kutatócsoport fontos előrelépéseket tett az úgynevezett alacsony energiájú nukleáris fúziók (LENR) kutatása kapcsán: hőfejlődést észleltek, miután fém nanorészecskéket tettek ki hidrogéngáznak.

A megfigyelt folyamat a szakértők elmondása szerint nem hidegfúzió, de akkor miről is van szó?

1989-ben Martin Fleischmann és Stanley Pons fizikusok fontos, nagy port kavaró bejelentést tettek: azt állították, hogy egy hidegfúziós kísérlettel szobahőmérsékleten sikerült hőt generálniuk, vagyis gyakorlatilag hétköznapi körülmények között valósították meg azt, ami a csillagok belsejében óriási forróságban és nyomáson megy végbe. A szakértők világszerte belevetették magukat a kísérletezésbe, de nem tudták megismételni az eredményt, és többen csalással is meggyanúsították a párost, mondván hogy az úgynevezett hidegfúzió a fizika jelen állása szerint képtelenség.

Volt azonban néhány kutató, akik szintén azt észlelték, hogy a kísérletek során hő fejlődik. Közéjük tartozott Lewis Larsen is, aki abban nem hitt, hogy hidegfúzió állhat a jelenség hátterében, de egy alternatív magyarázat létezését nem zárta ki. Larsen végül egy kollégájával együtt kidolgozta a Widom–Larsen-elméletet, amelyet 2006-ban publikáltak. A szakértők azt gondolták, hogy az észlelt hő nem hidrogénatomok fúziójából ered a vonatkozó kísérletekben, ahogy azt a hidegfúzió hívei sejteni vélik, hanem egy másfajta folyamatból, amelyben protonok és elektronok egyesülnek neutronokká.

A LENR-kísérletek során a következő történik az elmélet szerint: először is vízbe merítenek egy fémet, pl. palládiumot. A következő lépésben elektrolízissel vízbontás kezdődik, amely nyomán a fém szivacsként kezdi elnyelni a hidrogénmagokat. A protonok a folyamat során apró szigetekben gyűlnek össze a fémet borító elektronréteg tetején. Innentől egy kicsit még bonyolultabbá válik a folyamat, ugyanis a teória értelmében ezen a ponton mind a protonok, mind az alattuk található elektronok kvantumszinten fonódnak össze egymással, „nehéz” protonokat és „nehéz” elektronokat hozva létre.

Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk, az elektronok és a protonok egy kis része neutronokká fuzionál. A neutronok aztán a szomszédos fémhez kapcsolódnak, amely gammasugarakat bocsát ki, ezt pedig a nehéz elektronok elnyelik és az energiát infravörös sugárzásként adják le. A reakció helyén apró kráter képződik a fémen, egy ilyet ábrázol a fenti mikroszkópos felvétel.

Bár a Widom–Larsen-elmélet nem az egyetlen létező magyarázat a LENR-ekre, egyre szélesebb körben elfogadott, mivel kielégítő magyarázatot ad a vonatkozó kísérletek során megfigyelt eseményekre, anélkül, hogy felrúgná az elfogadott fizikai keretrendszert. A teória ráadásul olyan természetes jelenségeket is megmagyarázhat, mint naptevékenység egyes eseményei során megfigyelt neutronok keletkezése, vagy hogy hogyan keletkeznek neutronok a viharokban.

Az elmélet ráadásul arra is magyarázatot ad, hogy miért olyan vegyesek a kísérleti eredmények: Larsen és Widom szerint ahhoz, hogy a folyamatban értékelhető mennyiségű hő fejlődjön, nanoszinten kell szabályozni a fém alakját. Ezen probléma megoldása érdekében az elmúlt években több előrelépés is történt az anyagtudományok területén, és ezek az eredmények, karöltve az új japán kísérleti adatokkal, azzal kecsegtetnek hogy egy napon talán praktikus energiaforrásként is hasznosíthatók lehetnek a LENR-ek.

Forrás: ipon.huspectrum.ieee.org

Kapcsolódó híreink:

2018.11.27. Napernyőt húznának a Föld köré

2018.11.26. Bekebelezi szomszédait a legfényesebb galaxis

2018.11.14. Hatalmas “szellemgalaxist” észlelt a Gaia a Tejútrendszer peremén