A legsötétebb esztendőben egy vulkánkitörés keserítette meg az emberek életét.
A Nottinghami Egyetem professzorai elemezték a történelmet, hogy megállapítsák, melyik év lehetett a legrosszabb az emberiségnek. A járványok, háborúk, népirtások elől egy természeti katasztrófa vitte el a trófeát.
536-ban egy óriási vulkánkitörés szó szerint sötétbe borította az északi féltekét. Az izlandi tűzhányó hamufelhője nem engedte át a napfényt, leesett a hőmérséklet is, a drasztikus időjárás-változás hatalmas viharokat hozott, ami kihatással volt a termésre, 30 éven át tartó éhínség szakadt az emberiségre. Közben felütötte a fejét a bubópestis, ami szintén rengeteg halottal járt.
A tanulmány egyik szerzője, Michael McCormick a Science Magazinnak elmondta: “Ez volt a kezdete az egyik legrosszabb időszaknak a történelemben”.
A helyzetet jól szemléltetik a bizánci Procopious feljegyzései is, aki szerint a Nap egész évben úgy világított, mintha a Hold lett volna.
A szörnyűségekből 30 évnyi szenvedés után indult meg a kilábalás, de a 6. századi vulkánkitörés következményeit még csaknem 100 évig nyögték a kor emberei.
Forrás: globoport.hu / sciencemag.org
Kapcsolódó híreink:
2018.11.24. Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit
2018.11.19. Gigantikus becsapódási krátert találtak a grönlandi jég alatt
2018.11.19. A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát
Komló Média Blog 