A kiterjedt állami megfigyelés eredménye: öncenzúra

Egy új tanulmány azt találta, hogy a kiterjedt állami megfigyelés öncenzúrára sarkallja a többséggel szembemenő véleményeket az Interneten.

cenzura2Az Újságírás és Tömegkommunikáció című negyedévente megjelenő szakfolyóiratban publikált tanulmány nyomon kísérte, hogy milyen hatással volt a kísérletben résztvevők kommunikációjára, amikor az állami megfigyelésre emlékeztették őket.

A résztvevők többsége sajnos az emlékeztető hatására visszatartotta a népszerűtlennek tartott vélemények kifejezését.

„A „csendspirál” egy alapos kutatásnak alávetett jelenség, aminek lényege, hogy az emberek hajlamosak elnyomni magukban a népszerűtlen véleményeket a társadalmi elszigetelődés elkerülése érdekében. A közösségi média kontextusában megvizsgálták a „visszhangkamra” jelenséget, ami azt jelenti, hogy az emberek a Facebook és Twitter ismerőseik tetszéséhez igazítják véleményüket.

Az új tanulmány azonban kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az állami megfigyelés az öncenzúrára.

A résztvevőket először politikai nézeteik, személyiségük és online tevékenységük felől kérdezték, hogy elkészítsék pszichológiai profiljukat. Ezt követően egy véletlenszerűen kiválasztott csoportot finoman emlékeztettek az állami megfigyelésre, majd minden résztvevőnek ugyanazokat a semlegesen tálalt, kitalált híreket prezentálták, például az Iszlám Állam iraki ágát célzó amerikai légicsapásokról. Ezt kérdések követték a feltételezet hírrel kapcsolatos véleményükről, például, hogy szerintük hogyan vélekedik a kérdésről az amerikaiak többsége, illetve, hogy vajon kifejeznék-e nyilvánosan is a véleményüket a kérdésről.

Azok, akiket emlékeztettek az állami megfigyelésre, kevésbé voltak hajlandók nyilvánosan kifejezni nonkonformista elképzeléseiket, beleértve azokat is, akiket pszichológiai profiljuk alapján kevésbé tartottak hajlamosnak az öncenzúrára.”

– írta a Washington Post.

cenzura4Elizabeth Stoycheff, a kutatás vezetője aggasztónak találta az eredményeket.

„Nagyon sok ember, akivel lehetőségem volt személyesen is beszélni, azt mondja, hogy nem érdekli őket az online megfigyelés, mert nem szokták áthágni a törvényt és nincs rejtegetnivalójuk. Ez a fajta hozzáállás rendkívül aggasztó,” nyilatkozta a Postnak.

Stoycheff szerint a „nekem nincs rejtegetnivalóm” mottó képviselői éppen azok, akik leginkább hajlamosak az öncenzúrára.

„Az a tény, hogy éppen a „nekem nincs rejtegetnivalóm” csoport tesz lakatot a szájára, tökéletesen illusztrálja, hogy az online adatvédelem messze nem csupán arról szól, hogy az egyes felhasználók mennyire tisztelik a törvényt. Arról az alapvető emberi jogról van szó, hogy hatalmunk van-e meghatározni, hogy milyen képet mutatunk magunkról privátban és most már a keresési előzményekben és meta adatokban is,” mondja Stoycheff.

„Aggaszt, hogy a megfigyelés olyan kultúrát eredményez, amit az öncenzúra jellemez, mert ez egyre több jogtól fosztja meg a kisebbségi csoportokat. Az ilyen sebezhető csoportok jogainak védelme még nehezebbé válik, ha már a párbeszédekben sem vesznek részt. A demokráciát a változatos elképzelések jelenléte erősíti, az öncenzúra pedig gyengíti. Fontos lenne megértetni az amerikaiakkal, hogy az ország hosszú távú jólétéhez éppen úgy szükséges a polgárjogok védelme, mint a terrorista támadások megakadályozása.”

Amerika jólétébe, a demokrácia intézményébe vagy a terroristatámadások elemzésébe most ne menjünk bele, a fenti hírből elég lenne annyit megérteni, hogy az állami megfigyelés, illetve annak elfogadása, jól megkeni azt a már amúgy is meredek lejtőt, amin a világ feltartóztathatatlanul csúszik a teljes diktatúra felé.

UncleSamSpyingAz állami megfigyelés felmentése a „nekem nincs rejtegetnivalóm” hozzáállással, azon túl, hogy nem igaz, ahhoz hasonlítható, mintha valaki feleslegesnek tartaná a szólás szabadságát, mert neki személy szerint nincs mondanivalója.

Egyesek azzal érvelnek, hogy csupán meg kellene találni az adatvédelem és a biztonság közötti egyensúlyt, csakhogy ez a hozzáállás is sántít. Minden jó tárgyaló tudja, hogy az egyezkedést soha nem lehet engedmények megadásával indítani, még a legegyszerűbb esetekben sem, az állami megfigyelés terén pedig nem egy egyensúlyt kereső udvarias féllel, hanem egy brutális, sok milliárd dolláros befektetések sorsáról döntő úthengerrel állunk szemben, ami kíméletlenül letarolna mindent, ha hagynánk.

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2016.03.29. Az FBI sikeresen feltörte a San Bernardino-i terrorista okostelefonját

2016.03.24. Túlnőtt az iPhone-ügy az FBI-on és az Apple-n

2016.01.07. Támogatják az amerikaiak az online megfigyelést

Reklámok

A brit kormány legálisan akar kémkedni utánunk

A brit kormány minden erejével azon igyekszik, hogy keresztülvigye a Nyomozási Felhatalmazás nevű törvényjavaslatot, amit egyesek Szimat engedélyként emlegetnek és elfogadása esetén tulajdonképpen véget vetne az adatvédelemnek az Interneten.

nsa_britA javaslat a legnépszerűbb chat és üzenetváltó szolgáltatásokat, például a WhatsApp-ot, az iMessage-et és a FaceTime-ot célozza, illegálissá téve a felhasználótól felhasználóig érvényesülő titkosítást és arra kötelezné az Apple-t, hogy teljesen új, az állami megfigyelést kiszolgáló operációs rendszert írjon. A technológiai cégeket pedig arra kényszerítené, hogy biztosítsanak hátsó ajtókat a kormány számára.

A törvényjavaslat továbbá kötelezné az Internetszolgáltatókat, hogy valamennyi ügyfél minden online tevékenységét naplózzák, az adatokat pedig egy éven át tegyék elérhetővé az állam számára.

2015-ben Theresa May brit belügyminiszter elismerte, hogy egy 1983-as telekommunikációs törvény felhatalmazta az MI5 ügynökséget, hogy megtartsa a tömegesen gyűjtött adatokat, amit 2001 szeptembere óta meg is tesz.

„Az állam megtette, amit az adott körülmények között szükségesnek tartott az állam védelmében,” mondta Sir David Omand, a brit titkosszolgálat (GCHQ) korábbi igazgatója.

no-privacyOmand és a brit kormány kitart amellett, hogy a Nyomozási Felhatalmazás törvény demokratizálná a tömeges megfigyelés folyamatát.

Vagyis szerintük az egyetlen hiba a tömeges megfigyelésben eddig „csak” a demokráciaellenesség volt?

„Legyen 2016 a megbékélés éve, hogy az új törvényjavaslat által olyan hatással lehessünk a társadalomra, ami a nyilvános konzultációt követően új demokratikus engedélyt biztosít működésünkhöz. Az elmúlt 500 évben ez lenne az első alkalom, hogy a titkosszolgálat a törvény keretein belül működne,” mondta Sir David.

Más szóval eddig is figyeltünk benneteket, de nem lenne sokkal jobb, ha erre áldásotokat adnátok? Vagyis engedjük meg az államnak, hogy kémkedjen utánunk, mert ez így demokratikus, ha pedig valami demokratikus, akkor az csak jó lehet.

Nagy Britannia úgy tűnik még az Egyesült Államokat is megelőzi ezen a téren. Az FBI éppen hétfőn veszítette el azt a pert, amiben követelte, hogy az Apple írjon új operációs rendszert egy drogügyletben használt iPhone készülékre, hogy a szervezet hozzáférhessen az azon tárolt adatokhoz.

nsa_appleA döntés fontos mérföldkőnek számíthat abban a vitában, amely során az FBI a tavaly decemberi, San Bernardinóban elkövetett terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ján tárolt adatokhoz akart hozzáférni, az Apple azonban megtagadta ezt, mondván: ehhez rendkívül veszélyes eszközt kellene létrehozniuk, amely, ha rossz kezekbe kerül, bárki féltve őrzött, személyes adataihoz hozzáférést biztosíthat.

Kérdés persze, hogy mindez csupán színjáték, netán jó reklámfogás az Apple számára, vagy az FBI tényleg nem boldogul a készülékkel, mindenesetre a jelek szerint a britek nem akarják a véletlenre bízni az ilyen eseteket a jövőben.

Forrás: www.idokjelei.hu / Infowars.com

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2015.03.02. Az igazságügyi miniszter bírálja az Apple ügyében hozott ítéletet

2016.02.26. Előre menekül az Apple a hatóságok elől

2015.11.26. Távolról feloldható volt a legtöbb androidos telefon