Merre tart az emberiség?

Herman Melville műve, Moby Dick a fehér bálna, hűen adja vissza az emberi természetet, és annak következményeit. Ahogy ezt tette William Shakespeare, Erzsébet királynő Angliájában, vagy Fjodor Dosztojevszkij a cári Oroszországban. Az önpusztítással a bálnát üldöző hajón a legénység éppen úgy tisztában volt, mint ahogy napjainkban is sokan tudjuk, hogy a multik profitjára, az erőforrások kegyetlen felélésére épülő fogyasztói társadalom halálra van ítélve. [Nem csalok. az eredeti szöveg így szól: Many of us know that a consumer culture based on corporate profit, limitless exploitation and the continued extraction of fossil fuels is doomed.]

klima_valtozasAz amerikai gazdasági rendszer, csak úgy mint a képviseletei demokráciánk, egy fikció. A FED havonta nyújt át ezüsttárcán 85 milliárd dollárt a kormánynak. Most már 5 éve táplálják Washingtont és a Wall Street-et. A FED sok billió (1012) dollárt kölcsönöz, gyakorlatilag kamatmentesen, bankoknak és vállalkozásoknak, akik hatalmas kamatok mellett (akár 30 % THM) kölcsönzik ki a népnek. Az ország oligarchái spekulálnak ezekkel a pénzekkel egy túlfűtött részvénypiacon. Becslések szerint a bankok 15-20 billió dollár haszonra tettek szert. És a gazdasági rendszer meglopása az összeomlásig fog folytatódni.

Ezzel egy időben az ökológiai rendszer szétesik. Az óceánok állapotával foglalkozó nemzetközi kutatócsoport jelentése szerint az óceánok sokkal gyorsabb változnak, mint ahogy ezt korábban feltételezték, egyre inkább válik alkalmatlanná az élővilág fenntartására. A kibocsátott CO2 legnagyobb részét az óceánok fogták fel, plusz felvették az atmoszférában jelentkező többlet hőt. Ebből következik, hogy az óceánok vize felmelegszik és egyre savasabbá válik, miközben csökken a tápanyag tartalma és növekszik az oxigén vesztése. Ezt nevezik a tudósok „halálos hármasnak”, és hozzáteszik, hogy az ismert eddigi öt tömeges kihalás mindegyikét a „halálos hármas” valamelyike előzte meg. Az óceánok 55 millió év után újra efelé tartanak.

Ezzel kapcsolatban a Hawaii University legfrissebb tanulmánya szerint a globális felmelegedés már elkerülhetetlen, legjobb esetben a bekövetkezést lehet lelassítani. Ötven éven belül a Föld legnagyobb része ember számára lakhatatlanná válik. Százmilliók fogják elhagyni otthonaikat. Sok millió faj ki fog halni.

moby_dickCsak úgy, mint a bálnavadász hajó legénysége racionalizáljuk a kollektív őrültséget. Mindenki óvatosságra int, le kell állni a gazdasági, politikai, környezeti katasztrófa felé történő menetelésünkkel, vissza kell fogni a CO2 kibocsátásunkat, de ezeken a döntést hozó elit átlép, sőt nevetségessé teszi a figyel-meztetőket. A vészjeleket pedig: egyre gyakoribb szárazságokat, gleccserek és sarki jég gyorsuló olvadását, egyre erősödő tornádókat és hurrikánokat, termésvissza-eséseket, egyre súlyosabb árvizeket, szokatlanul heves erdőtüzeket nem veszik észre. Helyette a végtelen hatalom birtoklásának illúziójában hedonisztikus életstílust kergetnek.

Friedrich Nietzsche szerint csak néhány embernek van lelkiereje, hogy vészhelyzetben szembenézzen – megfogalmazása szerint – az emberi valóság poklával. A legtöbben nagy szorgalommal ignorálják a szembenézést, de vannak, akik kielégíthetetlen kíváncsiságtól hajtva keresik az igazságot.

Hanyatló civilizációk üldözik a független gondolkodókat, mert nem akarják, hogy a tömegek belenézzenek a rájuk váró „pokolba”. Ilyen gondolkodók – Noam Chomsky, Ralph Nader, Cornel Wets – akik elutasítják a véget nem érő fejlődés illúzióját. Ragaszkodnak ahhoz, hogy létünket a természet törvényei szabják meg. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor a Földet át fogjuk adni a mikrobáknak.

Clive Hamilton: “Requiem for a Species: Why We Resist the Truth About Climate Change” (Rekviem az emberiségért – a klímaváltozás tényét miért nem akarjuk elfogadni) munkájában lefesti „a katasztrofális klímaváltozás bizonyosságának elfogadásával járó megkönnyebbülést. A „hamis remény” felszámoláshoz ismeretek és megfelelő érzelmek szükségesek. Az első viszonylag könnyen elérhető. A második sokkal keményebb dió, mert azt jelenti, hogy azok, akiket szeretünk, beleértve gyermekeinket is, néhány évtizeden belül bizonytalanságnak, szenvedésnek lesznek kitéve, esetleg korai halálnak. Igen nehéz elfogadni az elkerülhetetlen katasztrófát, miközben azt tapasztaljuk, hogy a hatalmat gyakorló elit a füle botját se mozdítja. Napjaink legijesztőbb egzisztenciális küzdelmét ezen szörnyű ténynek a megemésztése jelenti.

ColumbusAz emberi faj, elsősorban a fehér ember 500 év óta fosztogatja, leigázza, kihasználja, és szennyezi a Földet, miközben legyilkolja azokat a természeti népeket, akik útjában állnak. Most értek el az út végére. Az a technikai és tudományos módszer, ami soha nem látott kényelmes életet teremtett, valamint egy parányi, globális elit rendelkezésére álló pártatlan méretű katonai és gazdasági erő az, ami megpecsételi a sorsunkat. A végtelen gazdasági növekedés és kizsákmányolás mániája elátkozta az Embert, kimondta a halálos ítéletünket. De még a gazdasági és ökológiai rendszerünk látványos felbomlása után, a minden idők (1850 óta mért) legforróbb év (2012) megtapasztalását követően se vagyunk képesek leállítani a globális kapitalizmust. Az emberiség hozzákötötte magát az ítéletnapjának gépéhez, amely célba vette a szakadékot.

Fejlett civilizációknak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy elpusztítják önmagukat. Antropológusok, mint Joseph Tainter: „The Collapse of Complex Societies” (Fejlett civilizációk összeomlása), Charles L. Redman in “Human Impact on Ancient Environments” (Az Ember kihatása az ősi környezetekre), és Ronald Wright in “A Short History of Progress” (A társadalmi fejlődés rövid története) kimutatták a jól ismert mintát, ami szerint a rendszerek összeomlanak. Ma ettől csak annyiban van eltérés, hogy civilizációnk bukása magával viszi az egész bolygót. Ez alkalommal nem lesz „új világ”, amit ki lehet zsákmányolni, nem lesznek ősi civilizációk, amiket meg lehet hódítani, nem lesznek emberek, akiket rabszolgaságba lehet dönteni. Az emberi faj és a Föld között dúló jelenlegi ütközet meg fogja velünk tanítani a végtelen kapzsiság, arrogancia, pénzimádás következményeit.

A történelem tanulsága szerint a fejlett társadalmak csúcsragyogását és szélsőséges jólétét az összeomlása követi.

hedges* A fentiek Chris Hedges szerző és publicista 2013. október 13-án, Santa Monicán (Kalifornia) tartott beszédének a magyarra fordított változata.

Fordította: Antalffy Tibor

Forrás: antalffy-tibor.hu

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.04.24. Rohamosan fogy a gleccserekkel borított terület a Mount Everesten

2014.03.17. Ez lenne az igazi fegyver az éhezés ellen?

2014.02.28. Az erdei fenyők illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait

2014.01.28. A gazdag országok fejlődő térségekbe “helyezik ki” CO2-kibocsátásukat

2014.01.04. Nagy pénzeket fizetnének a multik az emisszióért

free counters

Reklámok

Ukrajna és a végjáték

Egyrészről az Ukrajna feletti harc az USA, az EU és Oroszország közötti véres háború része, aminek célja a területszerzés, és amiben a kormányok mellett a titkosszolgálatok, a nagyvállalatok és a bankok is részt vesznek. Eggyel magasabb szinten azonban, szokás szerint, a globalista elit játékosait találjuk. Az ő indítékaik egészen mások. Számukra minden konfliktus új lehetőséget kínál, hogy az események utáni tárgyalásokkal előrébb vigyék hosszú távú tervüket. A tárgyalások célja pedig egy olyan törvénybe iktatott szerkezet kialakítása az ellenfelek közötti együttműködésre, ami az előző szerkezetnél nagyobb.

orosz_krim4A II. Világháborúban például több bank és nagyvállalat (Standard Oil, ITT, IBM, stb.) is volt, amelyik mindkét oldalt segítette, a háború után pedig sokkal nagyobb piac jött létre számukra (Európa, USA) a korábbinál. Az európai újjáépítési erőfeszítések során az amerikai kormány megbizonyosodott afelől, hogy ez így legyen. A II. Világháború után maga Európa is nekilátott az unió létrehozásának, erőfeszítéseik eredményeként pedig létrejött egy hatalmas bürokrata gépezet, ami ma már egy egész kontinenst ural.

A globalista hatalomszerzési recept lényege: teremts konfliktust, majd a konfliktuskezelés részeként bizonyosodj meg arról, hogy egy nagyobb együttműködési szerkezet jöjjön létre, amit te irányítasz. Ily módon több ember, föld, forrás és munkaerő kerül közös fennhatóság alá.

Van azonban egy kivétel. Amennyiben a szembenálló felek valamelyike a konfliktus után nem hajlandó megépíteni ezeket az együttműködő hidakat, a globalista terv nem működik.

Itt jön képbe az ukrán helyzet. Amennyiben Oroszország vagy az USA, a konfliktus lezárása során nem hajlandó együttműködési szerkezeteket építeni (akár nyíltan, akár zárt ajtók mögött), az engedetlen fél válik a globalista káosz és destabilizáció célpontjává.

ukraine-deesA támadás addig folytatódik, amíg a renitens fél vissza nem tér a klubba.

A vádaskodások, fenyegető retorika és olyan címkék, mint „új hidegháború” mögött, maga Ukrajna csupán egy bábú a globalista játékban, amit arra használnak, hogy az orosz és amerikai játékosokat közelebb hozzák egymáshoz, ha kell a hajuknál fogva. Közelebb, de nem egyetértésben, hanem amolyan globalista módra.

A globalista terv ugyanis mindig is az egységes globális Nemzet létrehozása volt, ahol megszűnnek a határok és ahol a pénzt, üzleti és politikai hatalmat birtokló osztály végre felülhet a trónra. Ez nem egy bal- vagy jobboldali program, bár sokszor a bal- és jobboldal közötti, szándékosan elmélyített konfliktusok mögé rejtik. Egy olyan valóságot hoznak létre, amiben a bal kontra jobb tűnik az egyetlen létező politikai játéknak. Ettől még játék marad.

orosz_coldwarAz igazi játszma pedig egészen más.

A globalista tervet hívhatjuk szocializmusnak, kommunizmusnak, fasizmusnak, korporatizmusnak, liberalizmusnak, konzervativizmusnak, vagy aminek akarjuk. Mindegyik címke tartalmaz némi igazságot, de a globalizmus egész egyszerűen hatalom. Ennyi. Fentről lefelé irányuló hatalom.

Igen, van néhány kérdés, amiben a bal- és a jobboldal nem ért egyet. Ezek a nézeteltérések fontosak a feszültségkeltésben, hiszen az érzelmek felkorbácsolásával lázban, tehát megtartják a támogatókat, akik így a barikádok mögül rendületlenül ontják majd tovább a vádakat az ellenfél irányába.

A globalistáknak ilyen jellegű figyelemelterelésekre van szükségük, hogy módszeres munkájukat viszonylag háborítatlanul végezhessék a háttérben.

Amennyiben az ukrán helyzet a tervek szerint alakul, a konfliktus végén az amerikai és orosz felek fújnak majd egymásra még egy darabig, majd megjelenik a közbenjáró. Talán a Rockefeller táborból. Egy privát tanácskozás során közli: „Fiúk, itt az ideje lehiggadni! Van egy tervünk. Ezzel a tervvel mindenki nyerni fog. Nem üres kézzel mentek haza. Tessék: Itt van ez meg ez.”

A békeszerző.

dees-nwo-logo-atop-pyramid-of-skulls-300x300Az új együttműködési szerkezet persze még nagyobb lesz és mindenki szemében jónak tűnik majd. A háttérben rejlő indíték azonban nem egyéb, mint egy újabb lépés a föld nevű bolygó egyetlen nemzetté kovácsolásában az egységes hatalmi rendszer fennhatósága alatt, amit az elit uralkodók [végül pedig „Az” Uralkodó] irányít majd.

David Rockefeller 2003-ban megjelent emlékirataiban nyíltan beszélt erről a törekvésről:

„Egyesek azt feltételezik, hogy mi egy titkos összeesküvés része vagyunk, amely az Egyesült Államok érdekei ellen dolgozik, „internacionalistának” nevezve engem és családomat, akik egy szorosabban integrált globális politikai és gazdasági szerkezet létrehozásáért szövetkeznek másokkal. Hívhatjuk egységes világnak is. Ha ez a vád, bűnös vagyok és ezt büszkén vállalom.”

Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post

facebook_banner

Kapcsolódó híreink:

2014.04.01. A NATO felfüggeszti a gyakorlati együttműködést Oroszországgal

2014.03.29. Berkut-parancsnok: átálltunk, mert Kijev elárult bennünket

2014.03.29. Moszkva ellenlépéseket tett a nyugati fenyegetés miatt

free counters