Közvetlen demokrácia és uniós polgári kezdeményezés


Az Európai Unió, érzékelvén, hogy a többszintű európai kormányzás bürokratizmusa az uniós polgárok szemében a demokrácia hiányaként és a kormányzás illegitim jellegeként jelenik meg,  a közvetlen demokrácia korrekciós eszközével próbál változtatni ezen.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be első ízben, éspedig a következőképpen: “legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség”. Ennek alapján született meg az az európai rendelet, amely szerint a kezdeményezést olyan polgári bizottság indíthatja el, amely legalább 7 olyan személyből áll, akik legalább 7 különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, és ha köztük európai parlamenti képviselők vannak, akkor ők nem számíthatók be a taglétszámba. A tagállamonkénti legalacsonyabb támogatói számot az adott ország európai parlamenti képviselőinek a száma alapján állapítják meg (a megválasztott EP-képviselők számának 750-szerese).

A támogatói nyilatkozatok gyűjtése előtt a szervezőknek kérelmezniük kell a kezdeményezés nyilvántartásba vételét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén, az Európai Bizottság által létrehozott online nyilvántartási rendszerben. Az így bejegyzett kérelemre a Bizottságnak két hónapon belül válaszolnia kell, és elutasíthatja a kérelem bejegyzését, amennyiben fennáll a következő helyzetek valamelyike:

  1. a polgári bizottság összetétele nem felel meg a szabályokban előírtaknak, nincs kijelölt képviselője;
  2. a kért jogi aktusra irányuló javaslat benyújtása nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén, azon a hatáskörön, hogy a Bizottság a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusokra nézve javaslatokat nyújtson be;
  3. nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű;
  4. nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel. A nyilvántartásba vétel után a szervezők kérhetik, hogy az általuk javasolt kezdeményezés az EU más hivatalos nyelvein is nyilvántartásba kerüljön.

A támogató nyilatkozatok gyűjtése papír- vagy elektronikus formátumban történik, a támogatási nyilatkozat mintáját az egyes tagállamok eltérő módon szabályozhatják. A begyűjtött támogató nyilatkozatok ellenőrzését és igazolását az egyes országok illetékes hatóságai végzik el, ezeknek 3 hónapon belül kell kiállítaniuk az igazolást az érvényes nyilatkozatok számáról.

Mindezek után a kezdeményezők érdemi vizsgálatra és döntésre nyújthatják be kezdeményezésük a Európai Bizottsághoz, amelynek szintén 3 hónap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, hogyan kíván eljárni az ügyben. A Bizottság – megindokolt döntéssel – lényegében három lehetőség közül választhat:

  1. új jogszabályt javasol, mely az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elé kerül;
  2. hatástanulmányt készíttet;
  3. nem hoz intézkedést.

Látható, hogy az uniós polgári kezdeményezéseknek elég nehéz tartalmi és procedurális korlátokkal kell megbirkózniuk. Mindazonáltal a “nemzeti” régiók nézőpontjából hasznos eszköznek bizonyulhatnak a sajátos hatáskörök elismertetésében, amennyiben sikerül ezt a kérdést közös európai kérdésként megfogalmazni.

Forrás: www.nationalregions.eu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2012.04.18. Svájc korlátozza a közép-európai bevándorlást

2012.04.16. Az EU bojkottálhatja az ACTA-t

2012.04.13. Felháborodott baromfitartók: korlátozás nélkül jön a brazil csirke

2012.04.06. Európa harcolni fog az internetes bűnözés ellen

2012.04.05. A vízművek ügyében gyűjthetik először az egymillió aláírást

free counters

Egy gondolat “Közvetlen demokrácia és uniós polgári kezdeményezés” bejegyzéshez

  1. Az EU NEM legitim szervezet, lényegében ezt mondta ki Orbán Viktor,
    és ugye
    a király a bohócát ritkán fejezi le, ha igazat mond.
    Olvastam, és igaz, mert hazánkban saját kormányaink végzik a hazai pusztítás többségét,erre egy példa ez:
    “SAJNOS ez a kormány is csak a gazdaság összeomlását viszi előbbre,
    mert
    minden pénzkivonás a lakosságtól a kizárólag hazai vállalkozások pénzforgalmát szűkíti, a multi-cégek világszerte termelik ki hasznukat, a hazai pénzszűke épp jó nekik,
    mert
    a pénzéhség miatt olcsóbban kapnak munkaképes embert.
    Tehát ez a kormány a Nemzetközi pénzmaffia érdekeit szolgálja önként! Nem kell biztatni erre sem.
    A tömeges hazai munkahely létesítés drágábbá tenné a hazai munkaerőt a multi cégeknek,
    sőt nem lehetne kilakoltatni=legyilkolni a hazai lakosságot a Pénz-Kalóz Bank-Maffiának sem!”

Hozzászólás:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s